Az alábbi patchek láttak napvilágot a Linux kernel fő fáihoz:

2.2:

Marc-Christian Petersen:

Linux 2.2.27-pre1

2.4:

Marcelo Tosatti:

Linux 2.4.26-pre6

2.6:

Andrew Morton:

2.6.5-rc2-mm2

2.6.5-rc2-mm3.bz2 (changelog)A patchek letölthetők a szokásos helyről, a www.kernel.org-ról.

A kernel patcheléshez segítséget itt találsz.

A Reuters szerint a Hewlett Packard kiszélesíti a Linuxszal szállított PC-i elérhetőségét globális mértékűre. Eddig is árusított a HP linuxos laptopokat és PC-ket, de ezeket elsősorban a távol-keleti piacra szállította. A mostani bejelentés szerint megegyezve a Novell Inc.-del, világméretűre szélesíti a kinálatát."A Microsoft szereti azt a tény, hogy Linuxszal foglalkozunk? Abszolut nem. De megértik, hogy szállítunk Linuxot," - mondta Martin Fink, a Hewlett-Packard linuxos alelnöke.

A Reuters híre itt.

Theo de Raadt az OpenBSD projekt vezetője egy levelet küldött a misc@ listára, amelyben bejelentettete, hogy a projekt már fogadja az előrendeléseket az OpenBSD 3.5-ös verziójára. A 3.5 várhatóan 2004. május 1-én kerül kiadásra, és szállításra.

A operációs rendszer a szokásos ``powerpack'' formában is elérhető. Ez egy 3 CD-ből álló set-et, egy új pólót, és egy új posztert takar.

Az anyagok megrendelhetőek a www.openbsd.org/orders oldalon.

Ezzel egy időben megjelent az új, elmaradhatatlan OpenBSD induló is (és egy paródia is), amelyet a www.openbsd.org/lyrics oldalon lehet magunkhoz venni.

A zene/paródia nem más mint a Cisco - VRRP összevisszaság (amely miatt a tulajdonképpen a CARP protokoll kifejlesztésre került) kifigurázása.

A 3.5-ben várható dolgok listáját meg lehet lelni a www.openbsd.org/35 oldalon. Theo felhívja mindenki figyelmét, hogy a projekt teljes egészében a CD eladásokból és adományokból él. Reméli, hogy az adakozókedv nem fog csökkenni, mert nemsokára ismét meg szeretnék rendezni a szokásos egy hetes hacker találkozójukat, a Hackathon-t... majd a végén ismét utalást tesz az SMP támogatásra.

Theo levele itt.

A 2.5-ös kernel fejlesztésének idején bekerült rendszermagba az ALSA (Advanced Linux Sound Architecture) hangrendszer támogatás. Ezzel a lépéssel egy időben az OSS (Open Sound System) ``elavult'' jelzőt kapott a kernelfában.

Egy thread indult az LKML-en ezzel kapcsolatban. A szál lényege, hogy érdemes-e még javítani az elavultnak tekintett OSS drivereket.A vita egyik oldalán állók szerint nem kellene elvetni egy olyan működő alrendszert, amelynek lennének karbantartói, főleg azért mert vannak egyes hangkártyák amelyekhez kizárólag OSS driverek vannak. A másik oldal szerint teljesen felesleges két alrendszert karbantartani, jobb lenne ha azok a fejlesztők akik az OSS-t rendbe akarnák tenni, inkább az ALSA fejlesztésére fókuszálnának és ahoz írnának új drivereket, javításokat.

Azok akik jelenleg az OSS-t használják megnyugodhatnak, mert a 2.6 idején még biztos, hogy nem kerül ki az alrendszer a kernelből. A várható eltávolítás időpontja valamikor a 2.7-es fejlesztői kernel idejére tehető.

A thread itt kezdődik.

Az openMosix projekt hosszú idő után új kernel patchet adott ki, amely számos bugfixet tartalmaz. Sajnos csak régi 2.4.22-es kernelhez.

Akit ennek ellenére érdekel, megtalálja itt.


A változások listája itt olvasható.


Az openMosix egy lightweight cluster rendszer, amely lehetővé teszi, hogy több gép összekapcsolásával egy nagyobb teljesítményű virtuális gépet alakítsunk ki.A különlegessége, hogy - eltérően a Beowulftól - a feladatmegosztást nem szálak, hanem folyamatok szintjén végzi. Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy a cluster egy tagján elindítunk sok folyamatot (pl egy make-et, ami sok gcc-t indít), ha más gépeken van szabad kapacitás, akkor az eredeti gépről néhány folyamat "átvándorol" a szabad gépekre. Ebből a folyamatok lényegében semmit nem észlelnek, továbbra is az eredeti gép filerendszerét látják. Ehhez segítségez nyújt a oMFS (openMosix File System), ami az NFS-hez hasonló hálózati filerendszer, de cache konzisztens és az NFS-nél alacsonyabb a CPU terhelése.


Az openMosix előnye, hogy a rendszer konfigurálása rendkívül egyszerű, nem igényel hosszadalmas "összelövést" és finomhangolást; az egyes gépek akár dinamikusan is csatlakozhatnak a clusterhez. A futtatni kívánt programokat nem kell speciálisan a clusteres működésre felkészíteni, az egyes gépek pedig jelentősen eltérő teljesítményűek is lehetnek. További előny, hogy a folyamatszintű megosztás miatt nincs szükség közös memóriakép folyamatos szinkronizálására, így a gépeket összekötő hálózati elemeken sokkal kissebb a terhelés, hagyományos 10/100-as Etherneten is kiválóan működik.

Hátrány azonban, hogy csak olyan feladatok esetében tudjuk kihasználni a cluster teljesítményét, amik több processzt indítanak, melyek egymástól viszonylag függetlenül végzik a dolgukat. (pl. nagy programcsomagok fordítása)


Egyszóval az openMosix jellegzetesen olcsó elemekből összerakott, kisgépes környezetben ideális.

"Rekordméretű, csaknem félmilliárd eurós pénzbüntetést szabott ki az Európai Unió versenyhatósága a Microsoftra. A döntés értelmében a Microsoftnak fejlesztési információkat kell megosztania versenytársaival és el kell távolítania a Mediaplayert a Windowsból. A döntés kártérítési perek előtt is megnyithatja az utat.""Ötéves eljárás után az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb pénzbüntetését, 497 millió eurós bírságot rótt ki szerdán délelőtt az Unió versenyhatósága a Microsoftra, amiért erőfölényével súlyosan visszaélve megpróbálta korlátozni a versenyt az európai IT-piacon, megsértve az uniós versenyjogot."

"A döntés fő jelentősége azonban abban áll, hogy kártérítési perek előtt is megnyithatja az utat, kolosszális összegek kifizetésének rémével fenyegetve a redmondi szoftveróriást. "Ha a Bizottság kimondja, hogy a Microsoft uniós jogot sértett, akkor bárki elmehet egy bíróságra és azt mondhatja, hogy engem megkárosított a Microsoft, fizessen kártérítést" - magyarázta egy versenyjogi illetékes."

"A döntés másik pontja arra kötelezi a céget, hogy a Windowsnak ezentúl két különböző verzióját forgalmazza: Mediaplayerrel és anélkül. Erre azért van szükség, mert ha a hang- és videofile-ok lejátszására való program alapból benne van a Windowsban, az szintén versenyelőnyhöz juttatja a Microsoftot ezen alkalmazások piacán a többi fejlesztővel szemben. "Ki vásárolna új lejátszót, még ha az sokkal jobb is, mint a Mediaplayer, ha már eleve van egy ilyen szoftver a gépén?" - illusztrál a már idézett illetékes."

" Örvendezett, és "nagy jelentőségűnek" minősítette a Realnetworks és a Sun Microsystem az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint törvénysértő a Media Playernek a Windows rendszerébe történő integrálása - jegyezte meg közleményében a Microsoft két fő amerikai vetélytársa.

A Sun Microsystem, amely az amerikai bíróságon ütközött meg a Microsofttal, szintén úgy látja, hogy Brüsszel "precedensértékű döntést " hozott. - Nem csak az európai fogyasztók számára született jelentős döntés, hanem világméretekben is fontos a fejlesztések és a verseny ösztönzése szempontjából- olvasható a cég közleményében. "

A teljes cikk az Index oldalain itt.

A linkért köszönet kasa olvasónknak.

A KDE egyik meglepése számomra a rugalmassága, módosíthatósága.

A vállakozóbb felhasználók most kezdik felismerni, hogy mit is adott a kezükbe a KDE 3.2.

Szerintem az egyik legnagyszerűbb szolgáltatás az ú.n. Service Menu.Mi is ennek a lényege?

Van egy fájlod vagy könyvtárad és nyomsz rá egy "jobb gombot" akkor a menüben látsz egy Actions/Műveletek pontot. Ami ez alatt kinyílik, az függ attól, hogy mire nyitod ki (kép, txt, zip).

Gyárilag ugyan van egy pár beépítve, de a felhasználók érzik mit lehet kihozni ebből. A kde-look.org-on egyre másra jelennek meg a "Service Menu" funkciók.

Kb 4 van amihez készítettem magyar nyelvi támogatást.

Akit érdekel az nézze meg őket.

Image Service Menu
egy 5 részből álló csomag (konvert, képkezelés, forgatás, átméretezés) ImageMagick kell!


"Run As Root" for Service Menus
ezzel Megnyitni vagy Futtatni lehet valamit rootként


Find in Folder Service Menu


LaTeX Service Menu
ezzel latex-ps-html között lehet konvertálgatni


Még van 6 amihez készülök, de akinek kedvet csináltam az nyugodtan beszállhat a fordításba. Ezek nem nagy szövegek (2-5 szó max). Nem bonyolultak.

Ha valaki hozzá szeretne fogni, akkor egy ajánlott útvonal.

-Letölt

-Kicsomagol

-Kate-el UTF8 kódolással megnyit

-Lefordít

-Mentés másként...

-Kompare

-Megynyit régi, új

-Megnézni, hogy tényleg UTF8,

és különbségeket látszanak

-Fájl/diff fájl mentése (az alapértelmezett beállítások jók)

-Nevet adsz a patchnek

-Email.

Köszönöm.

wince : wince.pinter kukac bmkik pont hu

"Ha újra tudnám írni a Linux-ot...." (If I could re-write Linux) címmel jelent meg egy írás a FreeOS.com-on.

A Gnome Web szerverét ért támadást miatt a mai napra tervezett kiadást elhalasztották Március 31-re. A bejelentést itt olvashatjátok.

Nico Schmoigl portolta a BadMEM patchet a 2.6-os kernel széria minden idáig megjelent kiadásához.

Letölthető innen.

A project honlapja pedig itt található.

Aki esetleg nem ismerné, a BadMEM lehetővé teszi, hogy részben hibás memóriamodulokat stabilan használhassunk Linux alatt.Eredetileg Rick van Rein ötlete elegáns és rendkívül egyszerű: a hibás biteket tartalmazó memória lapokat egyszerűen lefoglalja egy kernel driver, de nem tárol adatot bennük, így a hibás területek elérhetetlenné válnak mind a futó processzek, mind pedig más kernel modulok számára. Mivel a kernel vm lapkezelését használja, ezért semmiféle teljesítménycsökkenéssel nem jár a használata.


Az első implementációja a Rick van Rein-féle BadRAM patch volt, még a 2.2.14-es kernelhez.
http://rick.vanrein.org/linux/badram/index.html


A 2.4-es kernelek megjelenése idején Nico Schmoigl forkolta, így jött létre a BadMEM.


A hibás memóriaterületek meghatározásához használaható a Memtest86, ami egyébként a képes a hibákat rögtön a BadRAM/MEM-nek átadható paraméter formájában is jelezni. A Memtest86-nak is két forkja létezik, az eredeti Memtest86 és az új Memtest86+. Érdekesség még, hogy a régi Memtest86 project, amit két évig elhanyagoltak (ez volt az oka a forkolásnak is), most "felébredt" és kiadtak egy új verziót.

Mindenki örömére megjelent a GIMP 2.0!


Gyakoroljatok kitartással!

Március elején a FreeS/WAN (linuxos IPSec implementáció) fejlesztői egy sajtóhírt (korábbi cikk) adtak ki, amelyben bejelentették, hogy a FreeS/WAN fejlesztése befejeződik.

Most úgy tűnik, hogy mégsem tűnik el teljesen a FreeS/WAN kódbázisa. A volt fejlesztők egy csoportja és önkéntesek egy új céget alapítottak Xelerance néven, és céljuk, hogy folytassák az IPSec implementáció fejlesztését. A fork neve Openswan.

A csapat annyira nem tétlenkedik, hogy pár nappal ezelőtt már ki is adták az Openswan első kiadását (2.1.1) (bejelentés).

Hajrá!



(Egyesek szerint nem sok értelme van a projektnek, miután a Linux 2.6 natív IPsec implementációt tartalmaz)

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 12. száma.

A tartalomból:

Meglehetősen korán hozta a postás ebben a hónapban a következő havi Linuxvilág számot. De sebaj, előbb lehet tudni, hogy mi lesz benne...

A korong:

-----------

Ezzel a számmal nincs nehéz dolgom, ha össze akarom foglalni a CD mellékletén található programok listáját. Hogy miért? Mert a lemez mellékleten a nem rég megjelent UHU-Linux 1.1.1 (Kamion) Irodai kiadás kapott helyet. Gondolom jól jön azoknak, akik nem rendelkeznek szélessávú Internet kapcsolattal....

(nekem legjobban tetsző cikkek)

• Rendszermag-fejlesztési hírek - a Kernel Traffic-os Zack Brown rovata. Benne:

  - 2.6-os Linux kernel öröklésével kapcsolatos teendők (Linus átruházza a maintainer-i feladatokat Andrew Mortonra)
  
  - a 2.4-es kernel karbantartási módba kapcsolása (Tosatti lezárta a 2.4-es kernelt, abba csak biztonsági- és bugfixek kerülhetnek a jövőben, de új funkciók már nem)
  
  - Pontus Fuchs próbálkozásai a windowsos driverek felhasználására a Linux kernelben
  
  - ...

• A gyorstárazás rejtelmei - A cikk elég mélyen ismerteti a Linux kernel cache rendszerét. Szó van a cache típusokról, azok jellemzőikről, működésükről, kezelésükről, stb. A cikkben James Bottomley kernel fejlesztő igazít el minket a gyorsítótárak világában.
• I2C illesztőprogramok (2. rész) - folytatódik Greg Kroah-Hartman cikksorozata a Linux kernel I2C alrendszerével kapcsolatban. Ebben a hónapban az alaplapi öndiagnosztika (hőmérséklet, ventillátorok fordulatszáma, alaplapi feszültség értékek) chip programozásának rejtelmeivel ismerkedhetünk meg.
• Debian otthonra (5. rész) - Folytatódik Szy György Debian GNU/Linuxot bemutató sorozata. A cikkíró egy fontos, de sokak által átláthatatlannak titulált témakörhöz érkezett el. Ez nem más, mint a Linux alatti nyomtatás. Az ehavi cikkben a nyomtatási alapfogalmak (Postscript/PCL/stb.) tisztázására kerül sor.
• Tíz tipp az OpenOffice.org-ra való áttéréshez - Ezen nincs mit magyarázni, a cikk írója egy szatyor jótanáccsal látja el az OOo-ra áttérni szándékozó olvasót.
• A magyar Linux: UHU (2. rész) - Folytatódik a múlt hónapban indult UHU-Linuxot bemutató sorozat. Ebben a hónapban a rendszerben használható alapvető parancsok, a rendszer frissítése, a KPackage csomagkezelő, az NVidia bináris driverének a telepítése, és az Unreal Tournament nagysikerű Én Ölök(tm) játék telepítése témakörök vannak napirenden.
• Linuxos kiszolgálót mindenkinek! (5. rész) - Folytatódik a ``SuSE Linuxból építsük szervert'' szakkör tevékenységét bemutató cikk. A hónap témája a POP3 és IMAP.
  
  
  
• Számítógépes hálózatok (4. rész) - Ebben a hónapban a passzív hálózati elemek egyik csoportjának bemutatására kerül sor. Ez nem más, mint az ``átviteli közeg". A ``csavar-érpár'', ``koax", ``optikai kábel" fogalmak kerülnek kivesézésre.
• Nemsokára Unreal Tournament 2004 - A játék rovatban az Unreal sorozat legújabb, legszebb, legkirályabb tagjáról az UT 2004-ről van szó. A cikk az általános jellemzésen túl megpróbálja megbecsülni a játék által támasztott hardver igényeket is.

A nekem legjobban tetsző cikkek listája fent, ebből nekem a hónap cikke a ``A gyorstárazás rejtelmei" c. cikk. Az újság teljes tartalomjegyzékét megtalálod itt.

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

[IHM] A magyar közoktatás jogtiszta és korszerű szoftverekkel léphet az Unióba - jelentette be Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Jeff Raikes-sel, a Microsoft Irodai és Üzleti Szolgáltatási Csoport ügyvezető alelnökével folytatott tárgyalást követően. A közoktatás informatikai korszerűsítését szolgálja és egyben szoftveramnesztiát is biztosít az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Microsoft megállapodása...Megállapodást kötött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Microsoft. A megállapodás a közoktatási intézmények munkaállomásain, továbbá az általános iskolai és középiskolai oktatók otthoni számítógépein biztosítja a mindenkori legfrissebb Windows operációs rendszer és Microsoft irodai programcsomagok jogtiszta használatát.

A megállapodás értelmében hamarosan megkezdődik a programcsomagok telepítéséhez szükséges Microsoft Windows XP Professional frissítés és Microsoft Office 2003 Professional CD-k, valamint a kapcsolódó dokumentációk és tankönyvek kiszállítása.

A megállapodás egyben szoftveramnesztiát is jelent, mivel a szerződés értelmében a Microsoft úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek február végéig már meglévő gépein biztosított a frissítési alap függetlenül attól, hogy ezt legális licenccel igazolni tudják-e vagy sem.

A további részleteket - várhatóan a jövő hét folyamán - az IHM és az OM közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.

A SuSE Linux 9.1-ben számos új, innovatív technológia várható. - mondta Chris Schlaeger, a SuSE Linux fejlesztésekért és kutatásokért felelős alelnöke.



Arra kérdésre, hogy mit tart a 3 legfontosabb újdonságnak a SuSE Linux 9.1-ben, az alábbiakat válaszolta:Linux kernel 2.6, KDE 3.2.1, és GNOME 2.4.2.



- Milyen jóságokat hoz a 2.6-os Linux kernel az otthoni felhasználóknak?

- A KDE 3.2 desktop környezet régen várt funkció. Mik várhatók benne?

- Mik a GNOME 2.4 új tulajdonságai?

- Milyen új multimédia funkciókat tud ajánlani a SuSE Linux 9.1?

- Milyen új funkciókat tartogat a 9.1 a Linux szakértőknek?

- Képes-e a SuSE Linux 9.1 együttélni Windowssal?

- A SuSE módosította az árait. Mi ennek az oka?




A fenti kérdésekre válaszol az alelök itt.

Jack Messman a Novell vezérigazgatója a Brainshare névre hallgató szokásos Novell konferencián a riporterek kérdésére elmondta, hogy a Novell Netware megszűnik önálló termékként, de nem fog eltűnni. A Novell ezentúl egy Open Enterprise Server névre hallgató termékkel fog előállni, amely nem meglepően két ismert komponensből fog állni: a SuSE Linux Enterprise Server-ből és a Netware-ből.

A Novell Netware mint önálló brand az év vége fele fog eltűnni.

Ezen kívül számos linuxos jövőképe van még a Novell-nek. Kiváncsi vagyok, mennyire lesz hatással a cég a Linux fejlődésére és elterjedésére.

Bővebben itt.

A népszerű, disztribúciókat összefoglaló oldal a Distrowatch bejelentette, hogy anyagi segítséget kíván nyújtani a szabad szoftveres projekteknek. Ez azt jelenti, hogy a Distrowatch a hozzá reklámokból, áru eladásokból és egyéb szolgáltatásokból befolyt bevétel 10%-át felajánja valamelyik OS projektnek.A támogatás mértéke jelenleg havi $150 és $500 között mozog. A támogatás odaítéléséről a DW készítői, karbantartói, olvasói döntenek majd. Az első támogatott projekt a GnuCash lesz, a következő pedig a Debian GNU/Linux.

Bővebben itt.

Megjelent az XPde (Windows XP-t utánzó desktop enviroment) 0.5.0-ás verziója. A kiadás nagyobb változásokat tartamaz, úgyhogy a használóinak érdemes frissíteni.

Megjelent a Gentoo közösség heti hírlevelének, a GWN-nek az ez évi 12. száma.

A hírlevelet elolvashatod itt.

Vannak olyan oldalak, amelyek havonta felmérést készítenek a webszerverek %-os eloszlásáról (pl. NetCraft). Valami hasonlót szerete elkövetni a FalkoTimme.com is, csak éppen a mail szerverek "piaci eloszlását" szeretné havi rendszerességgel feltérképezni.

El is készült a márciusi felmérés...Mivel a felmérést készítő erőforrásai szűkösek, nem tud egyszerre több millió siteot szkennelni, de reméli, hogy az adatok így is érdekesek lesznek. A legtöbb szerver Németországban van, de a felmérésben szerepelnek európai és amerikai siteok is.

Az első körben 106.269 szerver szerepel.

Az eredményeket megtalálod itt.

Az Internet mágusnak tartott Marc Andreessen egy a George Washington Egyetemen (Washington, DC) tartott konferencián 12 pontban összefoglalta, hogy szerinte miért fog az Open Source rendkívül gyors ütemben fejlődni az elkövetkező 5-10 évben.



Lássuk mit jósol az Opsware Inc. elnöke és társ-alapítója, aki egyébként a Netscape társ-alapítója is. 1.) "The Internet is powered by open source."

2.) "The Internet is the carrier for open source."

3.) "The Internet is also the platform through which open source is developed."

4.) "It's simply going to be more secure than proprietary software."

5.) "Open source benefits from anti-American sentiments."

6.) "Incentives around open source include the respect of one's peers."

7.) "Open source means standing on the shoulders of giants."

8.) "Servers have always been expensive and proprietary, but Linux runs on Intel."

9.) "Embedded devices are making greater use of open source."

10.) "There are an increasing number of companies developing software that aren't software companies."

11.) "Companies are increasingly supporting Linux."

12.) "It's free."

Ámen.

Marinos J. Yannikos egy levelet postázott az LKML-re, amelyben néhány benchmarkban bemutatta, hogy bizonyos terhelések esetén a CONFIG_PREEMPT=y opció erősen degradálja a rendszer teljesítményét.

(A kernel preempt kód Robert M. Love kernelhacker nevéhez fűződik, fő célja a rendszer latency-ének csökkentése.)

Andrea Arcangeli levelében azt válaszolta, hogy kapcsolja ki a preempt opciót minden esetben, mert szerinte a legtöbb esetben a preempt opció csak pocsékolja a CPU időt.Andrew Morton szerint a preempt funkció kicsit túlértékelt, de hasznos dolog a kernel zárolási (locking) bugok felderítésében.

Számos kernelfejlesztő egyetértett Arcangelivel, hogy a kernel preemt opciót nem kellene default értéken hagyni. Takashi Iwai irónikusan megjegyezte, hogy egyetért azzal, hogy a preempt funkció fontos lehet az audio-feldolgozás szempontjából, de csökkent(het)i a rendszer teljesítményét egyéb esetekben.

Robert M. Love - a szerző - szerint a gyenge eredmények nem a preemp funkció overhead-jéből származnak, hanem valamilyen bug, hiba okozza azokat. Robert szerint Andrea Arcangeli alulbecsüli a kernel preempt funkció jelentőségét.

Arcangeli egyetértett, hogy a peempt engedélyezése nem okoz 60-70%-os lassulást.

Egyelőre úgy néz ki, hogy aki 2.6-os kernelt futtat jobban jár, ha a kernelt a CONFIG_PREEMPT=n opcióval fordítja.

A hosszú thread itt kezdődik.

Manoj Srivastava Debian Projekt Titkár levele szerint véget ért non-free szekció jövőjére vonatkozó szavazás. Ha jól hámoztam ki a leveléből a lényeget, akkor az olvasható benne, hogy a non-free támogatásának teljes elvetése pont elbukott, mert hiányzott a 3:1-es többség. Helyette a non-free szekció támogatását megerősítő szavazás nyert.

Manoj levele:From: Debian Project Secretary

To: debian-devel-announce-AT-lists.debian.org, debian-vote-AT-lists.debian.org

Subject: Results for future handling of the non free section GR

Date: Sun, 21 Mar 2004 18:14:42 -0600

Cc: dwn-AT-debian.org

-----BEGIN PGP SIGNED MESSAGE-----

Hash: SHA1

Hi,

At this point, with 563 ballots resulting in 491 votes from

482 developers, "Choice 2: Re-affirm support for non-free" has

carried the day. "Choice 1: Cease active support of non-free [3:1

majority needed]" failed to even win simple majority (more people

preferred further discussion than option 1).

The list of voters is available at:

http://master.debian.org/~srivasta/gr_non_free_voters.txt

And the tally sheet is available for review at:

http://master.debian.org/~srivasta/gr_non_free_tally.txt

manoj

- -=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

Starting results calculation at Mon Mar 22 00:03:07 2004

In the following table, tally[row x][col y] represents the votes that

option x received over option y.

Option

1 2 3

=== === ===

Option 1 169 199

Option 2 303 304

Option 3 260 156

Looking at row 2, column 1, Choice 2: Re-affirm support for non-free

received 303 votes over Choice 1: Cease active support of non-free [3:1 majority needed]

Looking at row 1, column 2, Choice 1: Cease active support of non-free [3:1 majority needed]

received 169 votes over Choice 2: Re-affirm support for non-free.

Option 1 Reached quorum: 199 > 45.1995575199581

Option 2 Reached quorum: 304 > 45.1995575199581

Dropping Option 1 because of Majority. 0.765 (199/260) 1

Option 2 defeats Option 1 by 134

Option 3 defeats Option 1 by 61

Option 2 defeats Option 3 by 148

The Schwartz Set contains:

Option 2 "Choice 2: Re-affirm support for non-free"

- -=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

- -=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

The winners are:

Option 2 "Choice 2: Re-affirm support for non-free"

- -=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

- -=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

- --

Death has been proven to be 99% fatal in laboratory rats.

Debian Project Secretary http://vote.debian.org/

1024R/C7261095 print CB D9 F4 12 68 07 E4 05 CC 2D 27 12 1D F5 E8 6E

1024D/BF24424C print 4966 F272 D093 B493 410B 924B 21BA DABB BF24 424C

-----BEGIN PGP SIGNATURE-----

Version: GnuPG v1.2.4 (GNU/Linux)

Comment: Processed by: Debian GNU/Linux -> Emacs -> Gnus -> Mailcrypt

iD8DBQFAXi8qIbrau78kQkwRAuOsAJ0TrLuOFzENNpUj/ejt/tjZ5MeaPACfbry1

eB6glJhFzyL6SI2Gs6ck4hM=

=PKL3

-----END PGP SIGNATURE-----

--

To UNSUBSCRIBE, email to debian-devel-announce-request@lists.debian.org

with a subject of "unsubscribe". Trouble? Contact listmaster@lists.debian.org

AKPM kiadta az első -mm patchet Linux 2.6.5-rc2-es kernelhez.

Változások: mostantól Dave Jones agpgart és cpufreq fái részei lesznek az -mm kerneleknek. Emellett különböző sebesség tuningok, kódtisztítások és javítások kerültek be a writeback, az ext2 és az ext3 kódokhoz. Meg persze a szokásos random fixek...Letölthető:

ftp://ftp.kernel.org/../akpm/patches/2.6/2.6.5-rc2/2.6.5-rc2-mm1/

AKPM levele és a változások listája itt.

A kernel patcheléshez segítséget itt találsz.