Két hír az OpenBSD háza tájáról:



Jun-ichiro ``itojun'' Itoh és jacob@ munkájának köszönhetően megjelent az OpenBSD-ben a ``privilege separation'' funkció a név szerver daemon-hoz (named). CVS log itt.

Az OpenBSD projekt errata-t adott ki a sparc64 platformon futó httpd-hez. A hiba a httpd(8) ``access'' moduljának Allow/Deny szabályok értelmezőjében van. A hiba csak a sparc64 portot érinti. A hiba CVE hibajegye: CAN-2003-0993

Javítások:

OpenBSD 3.4: 014_httpd2.patch

OpenBSD 3.3: 019_httpd2.patch

A francia MandrakeSoft, a Mandrake Linux disztribútora kikeveredett a pénzügyi nehézségekből, és úgy tűnik, hogy ismét életképes a vállalat.

Ismert, hogy a cég 2002. márciusában - a Mandrake Linux 8.2 kiadásának idején - bejelentette, hogy súlyos gazdasági problémákkal küzd. A vállalat előző menedzsmentje nehéz anyagi helyzetbe hozta a céget. Szerencsére az új vezetés nem adta fel a küzdelmet, és számos olyan intézkedést foganatosított amelytől a fellendülést várta.

A vezetés elkezdett oktatást szervezni, beerősített a dobozos termékek piacán, és létrehozta a Mandrake Club-ot, amelytől azt várta, hogy azon keresztül, a Mandrake Linux felhasználók segítenek majd a cégnek a bajból kimászni.

Úgy tűnik, hogy a Mandrake Club beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az első hónapban a felhasználók majd' fél millió €-t adományoztak a cégnek. Érdekes volt akkor látni, hogy az adományozók 60%-a nem európai, hanem amerikai volt.

2002. decemberében aztán a MandrakeSoft ismét a felhasználókhoz fordult segítségért. Akkor úgy festett, hogy komoly bajban van a cég. Az LWN akkor arról cikkezett, hogy a Mandrake a csőd felé halad. Ezt ők is így gondolhatták, mert akkor a MandrakeSoft kitöltötte a fizetésképtelenségről szóló nyilatkozat (U.S. Chapter 11 bankrupty filing) francia verzióját a "declaration de cessation des paiements"-et.

Viszont a Mandrake Club és a cég pénzügyi vezetése nem adta fel, és kemény marketing munkával elérte, hogy az év végére a Mandrake felől már jó hírek jöjjenek.

Most már majdnem teljesen biztos, hogy sikerült a MandrakeSoftnak az, amit sokan nem hittek volna. Kikászálódtak a bajból méghozzá annyira, hogy lassan nyereséget is termelnek. Megszűnt a saját maguk ellen kért fizetésképtelenségi nyilatkozat hatálya, és egy pár napos bejelentés szerint a MandrakeSoft visszatért a tőzsdére is. Az European Euronext tőzsdén ismét lehet kereskedni a Mandrake papírokkal. Az első pár napban 22%-ot javult a Mandrake papírok árfolyama.

Lehet ezt így is kérem....

Mint az ismert a MySQL AB. tavaly megváltoztatta a MySQL licencét, amely azt vonta maga után, hogy a PHP fejlesztők eltávolították a PHP5-ből a MySQL libeket, és helyettük az SQLite kiterjesztés lett az alapértelmezett a szoftverben.

Természetesen a tavaly bekövetkezett library csere nem azt jelentette/jelenti, hogy a PHP5 ezek után nem képes a MySQL-lel együtt működni. Sőt, most változhat valami...

A MySQL AB. felismerte (?), hogy a licenc változtatás nem éppen a legjobban sült el, ezért most egy FOSS (Free & Open Source Software) kitételt is hozzácsapott a meglevő licenchez.A változás nyilván nyomás hatására következett be. Nem csak a PHP fejlesztők és a Zend (PHP programfejlesztő eszközöket árusító cég) állt ellen a MySQL-nek, hanem a Red Hat is jelezte, hogy nem kívánja az új MySQL csomagokat beépíteni a disztribúciójába. Mivel a PHP(5) nem működik együtt a MySQL-lel a licenc változtatások miatt, a Red Hat nem frissíti fel a MySQL adatbázis szerver csomagjait a Red Hat Enterprise Linux termékében. - nyilatkozta a Red Hat korábban.

Csütörtökön este a MySQL AB. egy olyan módosítást tett publikussá a licenchez, amely lehetővé teszi a PHP fejlesztőknek, hogy visszaállítsák a korábbi állapotokat a MySQL támogatásával kapcsolatban. Ezt Zack Urlocker, a MySQL AB. kereskedelmi alelnöke nyilatkozta.

"A MySQL licenc kikötés egy lépés a jó irányba" - mondta Andi Gutmans PHP guru, aki a Zend technológiai dolgokért felelős alelnöke. Emellett Gutmans elmondta, hogy tovább egyeztetnek a MySQL-lel más egyéb fennálló vitapontban.

A licenc kikötés a ``Free and Open Source Software License Exception'' névre hallgat. Megtalálható itt.

Jelenleg itt tart a dolog, de úgy néz ki, hogy a cégek-fejlesztők már nem kényük-kedvük szerint módosítják a mai világban a szoftvereik licencét, mert az Open Source közösség azonnal lereagálja a nem tetsző változásokat, és alternatíva után kezd el kutatni. Kíváncsi vagyok az XFree86 fejlesztők meddig állnak ellen a nem kis nyomásnak...

Egy az Intelhez közeli forrás szerint a chipgyártó azt tervezi, hogy megváltoztatja a Pentium és a Celeron processzorainak számozását azért, hogy jobban illusztrálhassa a vásárlók számára azok teljesítményét.

Az Intel várhatóan ezt a számozási sémát a legújabb Pentium M processzornál, a Dothan-nél fogja először alkalmazni, amely az év második felére várható.

Az új számozási rendszerben a processzoron található szám a processzor teljesítményét hivatott leírni ahelyett, hogy mekkora órajelen (MHz, GHz) fut az adott processzor. Ez a számozás nagymértékű változást hoz majd az Intel marketing gépezetében, hiszen az Intel sok éven keresztül a processzor teljesítményének legfőbb kifejezőjét a órajelben látta.

Az idő azonban változott, az Intel PC processzor termékvonala jelentősen kibővült a 1990-es évek vége óta. Az új számozási rendszerben az órajel csak az egyik meghatározó tényezője lesz a teljesítmény értéknek, egyéb olyan fontos jellemzők mellett, mint a cache méret vagy a busz sebesség, amelyek együtt határozzák meg egy processzor effektív teljesítményét.

Az Intel előtt az AMD kitaposta az utat, és elfogadtatta a felhasználókkal ezt a számozási rendszert. Nem az AMD ötlete volt a teljesítmény megjelölése az órajel helyett. Ezt a sémát először a Cyrix alkalmazta a '90-es évek közepén, de ők belebuktak. Az AMD sikeresen forgalmazza a processzorait ezzel a módszerrel mintegy két éve.

Ezzel a rendszerrel a végfelhasználóknak sokkal könnyebb lesz majd különbséget tenni az egyértelműen különböző porcesszorok között. Például, ha csak az órajelet nézzük, akkor elvileg nincs sok különbség a régi 2.6GHz-es, 512Kb cache-sel rendelkező 533MHz fontside busz sebességű Northwood Pentium 4 processzor, és a 2.8GHz órajelen üzemelő, de 1MB cache-sel rendelkező, és 800MHz frontside busz sebességű Prescott processzor között.

[ Ugyanezen oknál fogva nem fogynak a Pentium M processzorok sem. Sokan a notebook vásárlásnál az órajelet tartják fő szempontak, így nem vásárolják meg a kisebb órajelen üzemelő Pentium M CPU-s gépeket. Helyettük inkább a desktop processzoros noteszgépeket részesítik előnyben a vásárlásnál. Ismert, hogy a Centrino processzorok kb. fele akkora órajelen dolgoznak, mint a desktop társaik, de teljesítményben mégis valahol ugyanott vannak. Egy 1.5GHz-en futó Centrino processzor kb. úgy teljesít, mint egy 1GHz-cel gyorsabb desktop társa, köszönhetően a nagyméretű belső cache memóriának. Viszont lényeges különbség a Centrino és a desktop processzorok közt az, hogy a Centrinos CPU-k lényegesen nagyobb üzemidőt tesznek lehetővé az alacsonyabb energiafelhasználás miatt. ]

Az új számozási rendszer az összes CPU-ra érvényes lesz (valószínűleg), kivéve a Pentium 4 Extreme Edition processzorokat.

A Globe&Mail cikke itt.

2003 végén néhány komolyabb biztonsági problémát találtak a Mozilla böngészőben, amiket azonnal ki is javítottak, de csak most, március 10-én publikálták. Aki még valamilyen rendszerén 1.5-nél régebbi Mozillát futtat, az most szépen frissítse meg. Az 1.5-ben minden hiba javítva van.A hibák konkrétan a következők:



Proxy Server Authentication Credential Disclosure - Gonosz támadó webszerver ellophatja a felhasználó proxy azonosítóját.

Script.prototype.freeze/thaw - Támadó számára lehetővé teszi idegen kód futtatását. Sajnos.

S/MIME ASN.1Parsing - Biztosan DoS-t tesz lehetővé, és talán kód futtatását is.

Cookie Path Restriction Bypass - Gonosz webszerver olyan sütiket tud kiolvasni a böngészőből, amihez nem kellene hozzáférnie.

Marcelo Tosatti ma kiadta a 2.4.26-os linux kernel harmadik -pre verzióját. Benne NFS kliens javítások, IA64/32-bit PPC frissítések, sisfb frissítés, stb. található.

Az OSNews interjút készített az ismert BSD/Linux/Amiga programozóval, a FreeBSD egykori kernel hackerével, a DragonFly BSD alapítójával és vezetőjével Matthew Dillonnal.

Az interjúban Dillon beszél a DragonFly fejlesztésének fő irányáról, a támogatott platformokról, a FreeBSD, OpenBSD és a DragonFly közti különbségekről. Elmondja, hogy a DragonFly BSD első kiadása valamikor júniusban várható. Sajnos az első kiadás még nem lesz teljesen felhasználó barát, inkább technológiai demonak tekinthető. Az első kiadásban valószínűleg nem lesz könnyen kezelhető telepítő program. A felhasználóbarát installer várhatóan csak a második kiadásra készül el.

A fejlesztők jelenleg az operációs rendszer "belső" részének fejlesztésére összpontosítanak. Ha valaki részletesen érdeklődik a projekt fejlődése után, annak jó kiindulópont lehet a projekt naplója.

A munka egyrészt új saját fejlesztés, mint például a pehelysúlyú kernel szálkezelő rendszer, de emellett a fejlesztők számos dolgot backportolnak a FreeBSD-5-ből, hogy naprakészen tartsák az OS-t (ilyen például az USB alrendszer).

Mivel a Dragonfly nem rendelkezik óriási fejlesztői bázissal, lehetetlen, hogy saját port fát tartsanak karban. Ezért a Dragonfly BSD fejlesztésekor fontos szempont, hogy a FreeBSD 4-en futó programok fussanak a Dragonfly-on is.

A Dragonfly célközönsége mind a szerver, mind a dekstop felhasználó, de Dillon szerint nem céljuk betörni a beágyazott "piacra".

Céljuk, hogy a Dragonfly fusson az AMD64 és az Intel által nemrég bejelentett IA-32e platformon.

A Dragonfly BSD fejlesztésének jelenlegi fázisában a fejlesztőknek nem fő célja az OpenBSD szintű biztonság, de már a fejlesztés e korai szakaszában megalapozzák a későbbi ilyen irányú fejlesztéseket.

Az interjút megtalálod itt.

Megjelent a feltörekvő verziókezelő rendszer legújabb kiadása. A Subversion ezen verziója 25 kisebb bugot javít.

A letölthető innen . A Subversion honlapja itt.

Megjelent az ekkoBSD 1.0 sparc64 platformra szánt verziójának második kiadásra jelölt verziója.

Bejelentés itt.

A hétfőn megjelent Beta1-es kiadás után lehetőségünk van tesztelni a 2.6-os GNOME desktop & fejlesztői platform második kiadásra jelölt verzióját is.Letölthető az ftp.gnome.org-ról (tar.gz: 136MB, tar.bz2: 98MB), változások listája a bejelentésben itt.

Vajon tényleg a Microsoft .NET Framework, illetve ECMA szabvány alapján készült Mono lesz-e az elsődleges fejlesztői platform Linuxra? A kérdés érdekes. A válasz is bizonyára az lesz.Ez egyben azt is jelentheti, hogy az eddig leginkább használatos C nyelv a háttérbe szorulhat (C/C++ nyelvet fejlesztő létemre, alacsonyszintű alkalmazások elkészítésének kivételével nem szívesen hasznék szoftverfejlesztésre).

Ja, és ezek után további kérdéseket vethet fel a Java, J2EE, illetve Sun Java Desktop System alkalmazása is.

Egy biztos. A .NET egy kiváló keretrendszer bárki is alkotta (kéretik nem cikizni). Remélhetőleg a Mono is azzá válik majd egyszer. Én a béta változatát próbáltam UHU-Linux 1.0 alatt. Ugyanaz a program remekül működött Linux és Windows alatt egyaránt - újrafordítás nélkül. Persze aki ismeri a .NET Framework jellemzőit az bizonyára nem lepődött meg ezen.

A részleteket és talán a választ mindenki megtudhatja az O'Really ONLamp.com webhelyén. Én bízom a .NET minél szélesebb körű elterjedésében.

http://www.onlamp.com/pub/a/onlamp/2004/03/11/mono.html

Egyéb, a témához kapcsolódó webhelyek:

http://www.go-mono.com

http://msdn.microsoft.com/netframework/using/understanding/

(Azért írtam Anonymusként, mert néhány szemellenzős ember nem képes elviselni azt, hogy a Microsoftnak is lehet jó technológiája vagy terméke, melyre akár mások is alapozhatják a jövőjuket - lásd Mono. Nos, így legalább nem kell elszenvednem az állandó, kellemetlen és méltánytalan megjegyzéseket.)

Az egyik rádió állomás interjút készített Ponekker Zoltánnal (alias Pontscho) az MPlayer egyik fejlesztőjével. A hosszú interjút három darabban megtalálhatod itt: 1. rész, 2. rész, 3. rész

[2004. már. 11.] DSA-461 calife - buffer overflow

[2004. már. 10.] DSA-460 sysstat - insecure temporary file

[2004. már. 10.] DSA-459 kdelibs - cookie path traversal

A frissítésről szóló FAQ-nk itt.

Történelmet írunk. 2003-ban megjelent az UHU-Linux 1.0, majd ez évben az

1.1-es verzió látott napvilágot. Ezek tények, amik a hazai számítástechnika

fejlődésében mint mérföldkövek jelennek meg, mint ahogy ma már az is tény,

hogy szinte a véglegessel egy időben használatba vehettük az UHU-Linux 1.1

Live CD-t is.Az ilyesmit már megszokhattuk, a külföldi nagy disztribúciók készítői

rendszerint a stabil verzió megjelenésekor közzé tesznek egy kipróbálásra

szánt, egy lemezes verziót, mely a "Live CD" nevet viseli. Ezek a verziók

közvetlenül a CD-ről futnak, tehát nem kell telepítenünk, csupán a

CD-ROM-ról kell indítani számítógépünket. Ezek a verziók túl azon, hogy

lehetőséget teremtenek a termék kipróbálására, könnyű hordozhatóságukkal az

"állandó" linux-tulajdonosok közé emelik a felhasználót, hiszen szinte

bármilyen számítógép társaságában azonnal, telepítés nélkül használatba

vehetjük kedvenc operációs rendszerünket.

Az UHU-Linux, az elmúlt évek során a hazai linuxos élet meghatározó

szereplőjévé vált. Ez köszönhető talán emberközeli magatartásuknak, a

fejlesztők szakértelmének, rugalmasságának, de biztosan állíthatjuk, hogy

kiemelkedő szerephez jutott az az egyre szélesedő felhasználói tábor, akik a

levelezőlistákon nyújtott napi segélynyújtástól kezdve, a csomag készletek

bővítésén túl, a tesztelésben is fontos szerepet vállaltak.

Szerencsére akadnak olyanok, akiknél a tenni akarás, a megfelelő szaktudás

elegendő szabadidővel párosul, így jöhetett létre az UHU-Linux 1.1 Live CD.

Emerson (Tersánszky Csaba) már az UHU-Linux 1.0-hoz készített egy mentő

lemezt arra az esetre, ha valami váratlan dolog folytán egyszer csak nem

tudnánk belépni a rendszerünkbe. Jó szokásához híven most, az UHU-Linux 1.1

megjelenésekkor sem akarta hordozható megoldás nélkül hagyni a

felhasználókat, így létrehozott egy olyan Live CD-t, mely a rendszermentő és

karbantartó funkciók mellett önálló, igazi UHU-Linux 1.1-es disztribúcióként

is megállja a helyét.

A produktum letölthető a következő FTP szerverről:

ftp://ftp.linuxforum.hu/UHU-Rescue/live_cd_light/uhu-linux_1.1_live_cd.iso

ftp://ftp.linuxforum.hu/UHU-Rescue/live_cd_light/uhu-linux_1.1_live_cd.md5

Részletes csomaglista:

ftp://ftp.linuxforum.hu/UHU-Rescue/live_cd_light/Packages

A Live CD, 238 MB-os méretének köszönhetően akár egy mini CD-re is

kiírhatjuk, így a legkisebb belső zsebben is könnyedén magunkkal vihetjük.

Csomagválasztékának köszönhetően szinte minden feladat ellátására bizonyos

mértékig alkalmas, minden területről található benne néhány alkalmazás.

A lemezt minden UHU-Linux iránt érdeklődőnek, vagy Linuxot használónak csak

ajánlani lehet.

--

by

Gibzo

Csomag: xitalk

Sebezhetőség: hiányzó privilégium-mentesítés

Probléma típusa: helyi

Debian specifikus: nem

CVE Id: CAN-2004-0151

Matt Zimmerman bejelentése -*- frissítésről szóló FAQ-nk.

A SourceForge-on tallózgatva botlottam bele.

2-24 játékos LAN-on és neten egyaránt játszható; Windows, Linux, Mac és Solaris alatt fut.

Screenshotok itt, a játék honlapján.

Letölthető innen.A választható tankok (lövegek) között a német Panzerek, az orosz T-modellek, birodalmi lépegető, különféle rakétaállások és ágyúk, Katyusa, Apache helikopter... és Kenny is megtalálható. A játék a pályákat véletlenszerüen generálja - igaz, az indítómenüben lehet állitani a pályák méretét, domborzatát, a szigetet körülvevő falak reakcióját a lövésekre, stb.

Kellemes szórakozást! :)

Elérhető a legújabb Quantian (0.4.9.5)!

Nos: anonymousként szeretnék írni, kérem ne haragudjatok érte.



A következőket szeretném a nagyérdemű elé tárni: vásároltam (jogtisztán, kemény magyar forintért) egy Cégtár CD-t, mert szükségem volt rá. Mivel alapvetően kíváncsi természet vagyok, jobban megnéztem mi is ez a dolog, és a telepített cuccos /complex/imonlin2/ könyvtárában egy libbz2.dll fáljra bukkantam....A gugli (Google) alapján a libbz2.dll egy bzip2 shared lib (Esetleg a cygwin csomagban lelhető fel).



A bzip2 honlapján az olvasható, hogy a licensze "BSD-style license". Az OSI honlapján erről pedig az olvasható, hogy



"Redistributions in binary form must reproduce the above copyright notice, this list of conditions and the following disclaimer in the documentation and/or other materials provided with the distribution.".



Végigvizslatva a CD-t és az említett termék honlapját erre utaló nyomot nem találtam...



Nos:

nem kértem felvilágosítást a termék gyártójától, mert az ő álláspontja világos - beletette a termékbe licenc utalás nélkül a cuccot.


De:

szeretném a közösség véleményét kérni az ügyben, mert szerintem ez távolabbra mutathat, mint első látásra.



Nem kívánok prejudikálni, ezért kérek mindenkit, aki hozzáfér a cucchoz ellenőrizze azt, amit én is látni véltem.



Az OSI hivatkozott lapja:

http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php



A libbzip2 honlapja:


http://sources.redhat.com/bzip2/

Tavaly megjelent a HUPon egy hír egy új WYSIWYG HTML edirorról. A fejlesztők azt a célt tűzték ki, hogy egy Dreamweaver vagy FrontPage tudású weblapszerkesztőt készítsenek. Az üdvöske a Mozilla Composerre épül.

Nemrég kijöttek az első béták...Az Nvu (n view) oldaláról letölthető a 0.17-es béta verzió. Lindows userek használhatják a Click 'n' Run programot.

Ha valaki szeretne nem bináris verziót, az is letölthető a http://www.nvudev.org/ oldalról.

Megjelent a PostgreSQL 7.4.2-es kiadása.

Letölthető pl. erről a magyar tükörről. (vagy ahonnan akarjátok és tudjátok)

Bővebben a bejelentésről a http://www.postgresql.org/news/173.html oldalon olvashattok.

Ben

Sziasztok! Elkészült a Forgalomirányítás tcng és HTB segítségével HOGYAN fordítása
a Magyar LDP kiadásában,
az FSF.hu Alapítvány támogatásával.
Üdv.


dacas



Megjegyzés:
html (azonnal olvasható) |
html.tar.gz |
txt.gz |
pdf.gz



Egyéb HOGYANok kereshetők és megtekinthetők a HOGYAN-INDEXben.

Az ATI által nemrégiben visszavont 3.7.1-es verziószámú zárt forráskódú XFree driver helyett ma kiadták a 3.7.6-os verziót.Újdonságok:

Added support for the following graphics cards:

ATI RADEON? 9800 XT support

Added support for hardware acceleration under WineX

ATI Proprietary Linux driver no longer fails to load on AMD Athlon systems

Letölthető az ATI honlapjáról innen.

Üdv

Godot

Néhány hibajavítás történt az -rc3 óta. Ilyen hiba például az OHCI bug, amely korrupt memóriához vezethet.Letölthető patch-2.6.4.bz2, FULL

Linus levele a változások listájával (az -rc3 óta, a teljes lista az FTP szervereken) itt.

A kernel patcheléshez segítséget itt találsz.

Az hiszem sokunk örömére szolgál az alábbi hír:

James Ketrenos az Intel munkatársa bejelentette az LKML-en, hogy elkészült az első beta, nyílt forrású driver az Intel PRO/Wireless 2100 miniPCI hálózati adapterhez.A driver jelenleg ``Infrastructure mode''-ban tud üzemelni. A driver használható a 2.4-es és a 2.6-os stabil Linux kernel sorozatokhoz. A fejlesztő szerint a driver egy ``korai beta'' állapotban van, ezért kéri a tesztelőket, hogy bugreportoljanak a sikeres fejlesztést elősegítendő.

Mint írja, az Intel folytatni fogja a nyílt forrású driver fejlesztését, és céljuk egy olyan driver kiadása, amely támogatja a csatoló összes funkcióját (WEP, adhoc mód, teljesítmény, energia gazdálkodás, stb.).

A stuff elérhető a sourceforge-ön itt: http://ipw2100.sf.net

A fejlesztő levele itt.

A fejlesztők üdvözölték az Intel lépését.

Megjelent a Mandrake Linux 10.0 Community operációs rendszer immár publikusan is. A francia Linux disztribútor már korábban elérhetővé tette az ISO imageket a Mandrake Club tagjainak, akik tagdíj fejében gyors FTP szerverről tölthették le az anyagot.

Mit tartalmaz a disztribúció?

- default 2.6-os Linux kernel