A Hackathon során a pénteki napon a Canadian National TV ellátogatott a helyszínre, ahol készített pár interjút és bemutatta, hogy nagyjából mit is csinálnak az emberek. A videok letölthetőek a http://www.openbsd.org/press.html oldalról.

A Red Hat korábbi ígéretéhez híven napra pontosan kiadta az általa megvásárolt Netscape Directory szoftver forráskódját.A szerver mostantól elérhető, mint Red Hat Directory Server termék, amelyet telefonhívás fejében ingyen ki lehet próbálni.

A legtöbb embert azonban valószínűleg mégsem ez fogja érdekelni, hanem a Fedora Directory Server névre hallgató projekt. A projekt keretén belül mint free szoftver tölthető le az anyag. Két összetevő nem jelent meg még, a management console és az admin server components. Ezek pár hónapon belül várhatók.

Az anyag egy GPL+kiegészítő licenc alatt érhető el (nem free pluginok használatát teszi lehetővé).

"Az újfajta tartalomvédelemmel ellátott cédéket a vásárlók néhányszor lemásolhatják, de a másolatokat már nem tudják újra lemásolni. A kalózkodást blokkoló technikát a Sony BMG mutatta be Amerikában."
"Steril korongok

A jelenlegi megoldások általában nem támogatják a biztonságos másolást, a digitális jogvédelemmel ellátott zenék simán átalakíthatók mp3 formátumú fájlokká, amelyek aztán könnyebben megoszthatóak másokkal a fájlcserélő hálózatokon. Az XCP elnevezésű megoldással a zenei számokat csak wma (Windows Media Audio) formátumban lehet kiírni üres cédére, ezt is csak háromszor teheti meg a júzer, és a másolatokról már nem tud újabb másolatokat készíteni, írta a Wired."

A teljes cikk itt.

A Google és jelentős open source projektek alapítványai (Apache, Ubuntu, Perl, Python, Mono, Gnome, Wine, Subversion) meghirdették a Summer of Code projektet.A kezdeményezés célja, hogy diákok a nyári szünetben open source fejlesztésekbe kapcsolódjanak be úgy, hogy még fizetést is kapnak érte. A Slashdot cikket itt, a felhívást itt találod.

Happy hacking;)

Az OpenKETA egy szoftver pipeline architektúrával felszerelt újszerű kernel webszerver. Jelenleg két verzióban készül: az OpenKETA@FreeBSD FreeBSD-hez, míg az OpenKETA@Linux értelemszerűen Linuxhoz használható.A készítők szerint az Internet fejlődésével a jelenlegi webszerverek nem minden területen tudnak lépést tartani. Bizonyos területeken szerintük a kerneltérben implementált webszerver hozhat megfelelő megoldást. Az OpenKETA működése egyszerű: a statikus kéréseket gyorsítja, a dinamikusakat pedig átadja egy külső webszervernek. Ebben meglehetősen hasonlít a Linuxon ismert, Molnár Ingo által fejlesztett TUX webszerverhez.

A fejlesztők ma jelentették be a freebsd-hackers listán az OpenKETA FreeBSD-s verzióját. Méréseket is végeztek a 0.8-as verzióval. Az eredmények itt. Az OpenKETA honlapja itt.

Nem sokkal azután, hogy az Intel megjelent a piacon az első desktop gépekbe szánt kétmagos processzoraival, az AMD is megtette ugyanezt. Az AMD tegnap jelentette be az első olyan desktop processzorait, amelyek már ``dualcore'' processzorok. Az AMD Athlon 64 X2 processzorok bejelentése kevesebb, mint egy héttel azután történt, hogy az Intel bejelentette a szintén kétmagos, Pentium D névre hallgató processzorait.

Az Infoweek szerint az AMD Athlon 64 X2 processzorok nagyjából kétszer annyiba kerülnek, mint a Intel Pentium D CPU-k. A gyengébbik AMD processzor, amelyik 2.2 GHz-en fut, 537 dollárba kerül (nagy tételben vásárolva), míg az erősebb, 2.4 GHz-en futó társa 1.001 dollárba kerül.

Ez összehasonlítva az Intel processzorokkal: a low-end 2.8 GHz-en futkosó Pentium D-ért az Intel 241 dollárt kér, míg a high-end társához, amely 3.2 GHz-en pörög, 530 dollárért lehet hozzájutni. Az Intel kínálatában továbbá megtalálható az extrém igényeket kielégítő Extreme Edition is, amely 999 dollárba kerül.

A Infoweek cikkje itt.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 22. száma. A hírlevelet elolvashatod itt.

Ezév februárjában a HUP fórumán szerveződött "ad hoc"
közösség beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz az APEH elektronikus adóbevallásával kapcsolatos jogsértések
miatt. Tegnap megérkezett a "válasz".Így kezdődik a levél:

Tisztelt X. Úr!

Y-nal és Z-vel közösen Hivatalunkhoz intézett beadványukban sérelmezték az APEH elektronikus bevallási rendszerének működését.

A teljes szöveg elolvasható itt.

Kérlek benneteket, hogy az általatok ismert fórumokon
terjesszétek ezt az információt, illetve aki honlapot
üzemeltet, saját lehetőségeinek figyelembevételével
helyezzen el linket a válaszlevélre.

Köszönettel: Végvári Lajos

Pénteken a VIA bejelentette az új C7 ``Esther'' processzorát. A processzor 90 nanométeres csíkszélességgel és System-on-Insulator (SoI) technológiával készül. Idle állapotban 0.1W, 2 GHz-en 20W a fogyasztása. Ez utóbbi kicsivel kevesebb, mint amennyit legújabb Intel Pentium M processzorok használnak.Támogatja az SSE2 és SSE3-at, az L1/L2 cache mérete 128 kbyte, az FSB-je 800MHz. A crypto fronton is csiszoltak a stuffon, új funkciókat adtak a Padlock engine-hez is. A korábbi RNG és AES gyorsítás mellett megjelent az SHA1 és SHA-256 algoritmusok hw támogatása (20Gbps peak). A processzor támogatja az NX (no eXecute) technológiát is.

A szabad szoftveres fejlesztők korábban jó véleménnyel voltak a VIA C3 Nehemiah processzoráról, fantáziát láttak pl. VPN területen való felhasználásra. Theo de Raadt annak idején méréseket is készített a C3 processzor crypto funkcióiról és elégedett volt az eredménnyel.

A C7 bejelentése itt.

A Gartner szerint az év első negyedében erős növekedésbe kezdett a szerverek eladása. Az egész piac mintegy 4.1 %-os növekedést könyvelhetett el. A x86 szerverek eladása kb. az összes szerver eladások felét tette ki. Az szervereladásokban az első helyen továbbra is az IBM áll, amely ugyan majd egy százalékot bukott, de még mindig magáénak mondhatja a piac 29.8%-át. A második hely a HP-é. A HP az egy évvel ezelőtti 25.9%-os részesedését 28.1%-ra javította. A harmadik a Dell a maga 10.8%-ával. A Sun csak a negyedik helyre tudott befutni, 10.3%-ról rontott 9.5%-ra.

A Linux szerverek eladásából származó bevételek nem olyan gyors ütemben nőnek, mint ahogy azt korábban jósolták, de a növekedés így is rendkívül erős.

A szervergyártók közötti rangsor a Linux eladásból származó bevétel szerint: az IBM vezet itt is 28%-kal, majd a HP következik 23%-kal. A Dell-nek 17% jutott, az SGI-nek 3.7%, A Fujitsu/Fujitsu Siemens-nek pedig 3.4%.

Az eladások operációs rendszerekre lebontva: Windows szerverek: 35%, Unix 33.8%, Linux 9.1%

Bővebben itt.

A Nokia - amely nemrég állt elő a linuxos Nokia 770 Internet Table eszközével - ma bejelentette, hogy pénzadománnyal támogatja meg a GNOME projektet.

Ma megjelent a KDE desktop környezet 3.4.1-es verziója. Ez a kiadás egy karbantartási kiadás. A bejelentés itt.

Greg Kroah-Hartman szerint úgy tűnik, hogy több félreértés is van akörül, hogy hogyan kerülnek be a kódok a Linux kernelbe. Egyesek szerint bizonyos kódok mindenféle ellenőrzés nélkül csak úgy ``becsusszanhatnak'' a kernelforrásba anélkül, hogy ismertek lennének, hogy honnan származnak. Szerinte nyilvánvaló, hogy azok akik ilyet állítanak, még soha nem próbáltak egy nagyobb patchet elfogadtatni a mainline kernelbe. Ha próbáltak volna, akkor nem állítanának ilyeneket...A Groklaw felkérte a Greg K-H-t, hogy írjon egy cikket arról a folyamatról, amelynek során a core Linux fejlesztők patcheket fogadnak el a Linux kernelhez hozzájárulóktól. A cikkben Greg egy piramis ábrán szmlélteti a kernel fejlesztők hierarchiáját, megtudhatjuk, hogy mi a szerepe a ``Signed-off-by:" sornak a levelek végén, stb.

A cikket elolvashatod itt.

Nemrég hírt adtunk itt a HUP-on a Holografikus Kutatási
Stratégia módszeréről. A fejlesztések nem álltak meg,
újabb eredményekről számolhatunk be.Korábban láttuk, hogy a HRS módszer végeredménye egy
olyan hologram, amely a sokdimenziós tér egy részének
megmintázásából keletkezik. A hologram által képviselt
adatstruktúra nemcsak az optimumkritériumnak megfelelő
optimumot tartalmazza, hanem optimum- és
pesszimum-centrumokat is kijelöl. Mi lenne, ha ezt a fontos
észrevételt felhasználnánk a meg nem mintázott térrész
adatainak kiszámolására?

A jósló algoritmusok döntő többsége azon alapul, hogy input
paraméterek output paraméterekre gyakorolt hatásából
próbál meg valamilyen szabályt felállítani. A szabály segítségével ezután a hiányzó adatok kisebb-nagyobb hibával kiszámolhatók. Nevezzük el ezeket az algoritmusokat I/O
orientált algoritmusoknak. Ilyen algoritmus például a Mesterséges Neurális Hálók (ANN) módszere is.

Az HRS patching ilyen alapon az algoritmusok másik
csoportját alkotja, ugyanis a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi azt, hogy a részsokaság, amelyből a hologram áll, milyen adatstruktúrával rendelkezik vagyis a kiszámolandó adat milyen messze van az optimum-centrumoktól és azoktól milyen irányba helyezkedik el. Ezért a HRS patching struktúra orientált algoritmus.

Ábrák és a magyarázat megtalálható ezen a
weblapon.

Várom észrevételeiteket, egyúttal köszönöm a figyelmet:

Végvári Lajos [meditor]

Suleiman Souhlal portolta az OpenBSD-ből a Stack gap és Randomized mmap funkciókat. A Stack gap és a randomizált mmap olyan funkciók, amelyek segítenek csökkenteni a stack-et manipuláló exploitok rizikóit. A koncepcióról bővebben itt és itt.

RMS néhány szót szólt a Nokia azon bejelentéséről, amelyet a ``phone company'' a múlt héten tett. A bejelentésben arról olvashattunk, hogy a Nokia kijelentette, hogy nem fogja felhasználni a szabadalmait a Linux kernel és fejlesztői ellen. RMS cikke itt.

Ha olyan torrent fileokat keresel, amelyek segítségével a mostanában megjelent Linux disztrókat le tudod tölteni, akkor a LinuxISOtorrent.com oldal a barátod.

Megjelent a Kopete üzenetküldő program legújabb 0.10.1-es változata amiben már javítva van az MSN "wrong password"-del kapcsolatos hiba.További információk a project honlapján találhatóak lennének (?), de nagyon úgy néz ki, hogy eléggé régiek a hírek. Mindenesetre a project honlapja itt.

A bejelentést a freshmeat.net-ről szedtem.

Letölthető: a sourceforge tükörszervereiről.

Jó csevegést :)

Baromi meleg van. Kétségtelen, hogy itt a nyár. Ezt mutatja a napi sörfogyasztásom szintjének emelkedése, és az, hogy a Linuxvilág legfrissebb számára már az van írva: június. A bevezető szerint ebben a hónapban főként a kóder lelkületű olvasók örvendhetnek, hiszen a cikkek közt túlnyomórészben programozással kapcsolatos írásokat találunk. Perl, PHP, Java... Hát a programozás nem az én világom, de csak van nekem is valami...

A felsorolt cikken kívül találunk még olyat, amely a memóriakezelést hatékonyságának javításáról, a Perl-ben való hibakeresésről, az OOo kiadóvállalatnál való felhasználásáról szól. A Java-val ismerkedőknek hasznos lesz minden bizonnyal a most induló Kávéfőzés lépésről lépésre cikksorozat. Akik naptárprogramot keresnek, azok megismerkedhetnek a Mozilla Sunbird és iCalendar programokkal. A KDE ``Kiosk'' módja című cikkben megtudhatjuk, hogy hogyan akadályozhatjuk meg azt, hogy egy felhasználó ``elrontsa'' egy adott program beállításait.

Jó szórakozást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Decemberben volt szó arról, hogy a NetCraft egy olyan toolbar-t ad a böngészők kezébe, amelynek segítségével azok képesek felismerni, ha az általuk látogatott oldal egy ún. Phishing (adathalász) oldal. Akkor csak IE-re volt elérhető az eszköztár, de mostantól akár Firefoxon is használhatja bárki.A toolbar több infót is ad az éppen meglátogatott oldalról:

- Risk rating: egy grafikus skála, amely azt jelzi, hogy mekkora az esély arra, hogy az aktuális oldal Phising oldal

- Since: azt jelzi, hogy mióta él az oldal

- Rank: az oldal helyezése egy adott rangsorban

- Site report: részletes infók a domain regisztrálással kapcsolatban

- Flag: annak az országnak a zászlaja, amelyik TLD alatt az oldal található

- Subnet: Az oldal subnetjenek az infói

A toolbar segítségével lehetőség van arra, hogy értesítést küldjünk a NetCraftnak, ha úgy érezzük, hogy egy oldal adathalászatot végez.

A toolbar innen telepíthető.

Folytatódik Jeremy Andrews beszámolója a KernelTrap-on a 9. OpenBSD hackerparádéról. A beszámolóban többnyire a Daniel Hartmeier által megalkotott PF-ről (Packet Filter - OpenBSD csomagszűrő) és a hozzá kapcsolódó segédalkalmazásokról (pfctl, PF Optimizer) esik szó. A cikk itt.

Amivel már évek óta riogatnak most eljött. Megjelent az első digitálist jogkezelést hardveresen támogató processzor: az Intel PentiumD kétmagos processzora és a hozzá tartozó 945 chipset.Az Inteltől Graham Tucker nyilatkozta, hogy a támogatják a Microsoft drm sémáját. További technikai részleteket nem hoztak nyilvánosságra, ám annyi elhangzott, hogy a drm kiegészül az intel által AMT-nek (active management technology) nevezett komponenssel, ami szerintük nagyban megkönnyíti majd az IT infrastruktúra menedzselését. Ennek része lesz például az IDE átirányítás, ami lehetővé teszi, hogy az opreációs rendszer felügyelete nélkül távolról módosítsák a merevlemez tartalmát, formatálják, engedélyezzék/letiltsák egyes partíciókhoz a hozzáfárást vagy újratelepítsék az operációs rendszert. Mindezt hardver szinten, az operációs rendszertől teljesen függetlenül.

A rendszer kritikusai máris több kivetnivalót találtak ezekben (a megszokott általános DRM elutasításon túl):

- Az Intel a drm-ben szorosan a Microsoft sémáját követi. Ezzel a Microsoftnak máris sikerült de facto szabvány teremtenie, gyakorlatilag az összes más alternatívának innentől kezdve esélye sincs elterjedni.

- Az Intel nem árul el technikai részleteket a rendszer működéséről biztonsági okokra hivatkozva, vagyis egyértelműen security by obscurity elvet követik.

- A menedzsment funkció operációs rendszertől függetlensége vetette fel a legtöbb aggodalmat. Letiltható-e ez valahogy megbízgatóan? Ha nem, akkor gyakorlatilag a biztonság növelése helyett egy új távoli támadási felületet nyújt, ami ráadásul operációs rendszertől függetlenül benne lesz minden gépben. Az ugyanis már most bizonyosnak tekinthető, hogy lesz benne valamilyen hiba, hiszen minden új komplex rendszerben van*. Csak reménykedni lehet benne, hogy a hozzáférés kezelés nem lesz hibás. Ez leginkább a Firewire elhíresült debug funkciójához hasonló, csak ezúttal nem lesz szükség fizikai hozzáférésre a támadás kivitelezéséhez.

Összefoglalva: egyelőre az látszik, hogy a szabad szoftvert feltűnően figyelmen kívül hagyták és hagyják is ezzel kapcsolatban.

Ne gondolja senki, hogy az AMD kimarad a DRM-ből, ők a Pacifica hardver virtualizációs technológiájukkal kívánják bevezetni a Microsoft NGSB-hez (aka Palladium) tartozó hardveres támogatást.

Linkek:

Slashdot

Digitmag

The Inquirer

*Kapcsolódó friss hír: van működő feltörési eljárás a Microsodt Windows Media DRM rendszerére. (link itt) Ennyit a drm rendszerek feltörhetetlenségéről. Viszont ezután már nemcsak a tartalomszolgáltatók feje fog fájni az ilyenek miatt...

Egy meglepő, de jelzésértékű cikk olvasható a Forbes.com-on, melyszerint Larry "Bitkeeper" McVoy kiábrándult a nyílt forráskódból.Linus Torvalds közeli munkatársa, a Linux egyik fejlesztője kemény szavakkal bírálja a nyílt forráskód jelenét és jövőjét, ráadásul jó alaposan kétségbevonja annak hosszútávú eredményességét.

Néhány gondolatot idézek:

- "Nyílt forrás - nulla innováció, ugyanis ezek a cégek nem tudnak annyi bevételhez jutni, hogy innovatív termékkel álljanak elő..."

- "Az ingyenes szoftverekből, hogyan tudnánk elég pénzt csinálni a továbbfejlesztéséhez meg a támogatásokhoz?"

- "A nyílt forrás fenntarthatósága csak látszat, valójában a hardvergyártók szponzorálják (mert érdekükben áll)..."

Nos, ezen keresetlen szavaival biztosan nem kerül fel a népszerűségi lista csúcsára sőt, hovatovább hamarosan majd jól meg is fogják vádolni azzal, hogy "átállt a sötét oldalra" (ez már csak így szokás errefelé akkor, ha valakinek nem teccik a rencer).

Ja, persze: "The Revenge of The McVoy..." - vagy ilyesmi.

Mindazonáltal, aki hajlandó nem csak a felszínt kapirgálni és amolyan ortodox "Linus-hívős programozósfejjel", elfogultan gondolkodni, akkor annak McVoy szavait mindenképpen komolyan kell venni. Ugyanis ezt most nem a Microsoft mondta és nem lehet egy divatos "pfúj!" legyintéssel csak úgy félresöpörni. Ez egyenesen "belülről" jött. Szerintem.

Az eredeti cikket itt olvashatod.

Mindegy, hogy ki mit hisz erről, én úgy vélem akkor is kötelező olvasmány.

Hogy igaza lesz-e? Hát..., a nagyanyám főkötője az, ami jobban tudja. A DotCom lufiról is azt gondolták örökké fog tartani, oszt egyszer mégis kipukkadt.

Üdv.

KJ.

Tárgybeli címmel jelent meg egy cikk a LinuxJournal hasábjain, amelynek szerzője, Mike Petullo rövid bemutatót tart, miként fejleszthetünk Javában GNOME-os alkalmazásokat. A felhasználói interfészt Glade-del tervezik, a fordítást a GCC-JAVA végzi.

A PxLinux egy olyan program, ami lehetővé teszi, hogy a Plextor CD és DVD írók segítségével meg lehessen vizsgálni az írt lemezek minőségét. Ez lényegében a közismert windows-os PlexTools linuxos megfelelője.

A _zeb néven ismert fejlesztő a minap egy fenyegetést kapott a Shinano Kenshi japán cég (a PlexTools fejlesztője, a Plextor külső beszállítója) jogi képviselőjétől, miszerint azonnal távolítsa el a PxLinux-ot, mert indoklásunk szerint ez a jó hírnevüket sérti és tisztességtelen üzleti magatartás.A vádaknak úgy tűnik semmi alapjuk nincsen, de a fejlesztő állítása szerint nincs most abban a helyzetben, hogy egy esetleges jogi procedúra költségeit állni tudja. Egyelőre még megpróbál közvetlenül Plextorral egyeztetni (elvégre is a Plextor érdeke, hogy a termékeik speciális képességeit Linux alatt is ki lehessen használni), hátha így megoldható a probléma. Ha nem sikerül, akkor megkér valakit, hogy tükrözze le az egyébként GPL-es programot és fejlessze tovább, ő a későbbiekben nem fogja folytatni a fejlesztést, mert nem akarja a per kockázatát vállalni.