[Szavazás] Át kellene állni a többkulcsos adórendszerre Magyarországon?

Bebizonyítani ugyan nem lehet, de bizonyos dolgokat végiggondolni igen. Ha a gazdaságot komplex egészként vesszük, akkor nem lehet önmagában az SZJA-t vizsgálni. Sőt, többkulcsos SZJA esetében sem egyértelmű, hogy az alacsonyabb sáv adója is magasabb lenne, mint a jelenlegi egy kulcs (több olyan év is volt, ahol a sáv legalja 0 volt). Szóval mindig az átlagos adóterhelés számít, nem pedig egy adott sáv kulcsa. De ez most mellékes kérdés. Tételezzük fel, hogy a többkulcsos SZJA bevezetés össztársadalmi szinten nagyobb adóbevételt jelent (ez a jelenleg vitatott Tisza-párt koncepciójával épp ellentétes, de ezt hagyjuk).

Na most innentől kérdés, hogy az adott kormány célja a magasabb bevétel, vagy az, hogy legalább egy adott szintet elérjen az adóbevétel. Ha az utóbbi, akkor más adókat lehet csökkenteni (elsősorban a jelenleg meglehetősen sokféle különadót, majd az ÁFA kulcsokat). Ismerem a mantrát, hogy az ÁFA-kulcs csökkentést a kereskedők lenyelik, és ez elsőre igaz is, hosszabb távon azonban a verseny miatt nem. Alacsonyabb ÁFA-kulcs hosszabb távon alacsonyabb árakat is jelent, ami értelemszerűen fogyasztásnövekedést is okoz, valamint alacsonyabb ÁFA-kulcsok esetén a jelenleg külföldön elköltött fogyasztás egy része hazajön. Ez több bevételt generál itthon a vállalkozásoknál, ami előbb-utóbb visszahat az ott dolgozók jövedelmére is. Szóval a mechanizmus létezik, működik, egy biztos: nem gyors.

Ha a cél a magasabb bevétel, akkor meg az a nagy kérdés, hogy a magasabb bevételt mire költik. Jelenleg - több helyen leírták már - a gazdaságirányítás jobban támogatja a nagy cégeket, multikat, mint a kisvállalkozásokat. Ha a magasabb bevételt inkább a kis- és középvállalkozások támogatására fordítják, az szintén megemelheti az ott dolgozók jövedelmét, így a fogyasztást is.

Ezek mind létező és nem lehetetlen forgatókönyvek, de természetesen nem önmagában az SZJA nagyságától függ, ahogy sok minden más sem.

Én ilyet nem írtam - de magyarázatot fogok adni rá.

2011-ben, azzal a magyarázattal lett bevezetve az egykulcsos SZJA, hogy majd növelni fogja a fogyasztást és gazdasági növekedést - semmi nem lett belőle, Magyarország ezekben folyamatosan szakad le a progresszív adózást alkalmazó versenytársaitól.

És hogy miért képes növelni a fogyasztást?

Azért mert növeli az állami bevételeket, amelyből a társadalmi javak finanszírozhatóak.

Ahol nincs minőségű oktatás, egészségügy - ott nem lesz tartósan magasabb fogyasztás és vele együtt életszínvonal.

Egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón biztosan jó ötlet végtelen növekedést elvárni? Elvi hibát érzek.

A fenét jár ezért Nobel-díj. Ez közgazdasági alapvetés.

1. A magas jövedelműek a jövedelem nagy részét nem fogyasztásra költik.
2. Az alacsony jövedelműek viszont igen.
3. Így az alacsony jövedelműek adójának csökkentésével nő a fogyasztás.

Mert az adórendszer kizárólagosan a politikai kormányzás eszköze lett.

Aláducolja a saját maga által beszakított államháztartást.

2010-et nézd meg. Az adóék évekre lebontva: https://www.hungarianconservative.com/articles/culture_society/hungarian-conservative-government_tax-cuts_income_corporate_competitiveness_less-evasion/

A Fidesz megcsinálta azt a trükköt, hogy az egykulcsos bevezetésével együtt emelte a jövedelem adózását (adóék). És a nép elhitte, hogy csökkent az adója. 

Engem zavarna, mert akkor sok ember ragadna minimálbéren, és a többit csak zsebbe kapná.

Nem tudom a Tisza hogyan ígérte ma vagy bármikor, nem követem.

Egytelkes jobbagyra vonatkozik, akinek kevesebb foldje volt, aranyosan kevesebbet kellett dolgozni. Ami mar akkor is a lakossag nagyobb reszet tette ki.

Hogy jön ide a kinai meg az aliexpress? Az határozza meg az emberek keresetét, jólétét?

Itt nem pusztán gazdasági vita van, hanem filozófiai nézetkülönbség. Amit te mondasz, az az: osszuk el egyenlően, mindenki ugyanannyi százalékot fizessen. Én viszont azt vallom, hogy ha valakinek már jóval több van annál, mint amire szüksége van, akkor adjon vissza arányosan többet annak a társadalomnak, amelynek köszönhetően egyáltalán megszerezhette ezt a többletet. Hiszen a rendszert maga a társadalom működteti – ezért jogos, hogy a nagyobb jövedelműek nagyobb részt vállaljanak.

Lehet, hogy üzleti szempontból kellene ezt nézni, és akkor érthetőbb lenne, de nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy meg fogod érteni amit írok. Magánszemélyek esetén az a probléma, hogy az adót a jövedelmed után fizeted függetlenül attól, hogy mennyi kiadásod van. Pl. 1M forintból ha kifizetsz 35% adót, akkor és a maradék 650 ezer forintból elköltessz 600 ezret megélhetésre, akkor marad 50 ezer forintod. Ha 2M forintból kifizetsz 35% adót, és ugyanúgy elköltessz 600 ezret megélhetésre, akkor marad kb 700 ezer forintod.
Tehát 2x annyit keresel, de egy nagyságrenddel többet tudsz félretenni, ebből brutális társadalmi különbségek jönnek ki, olyan társadalmi csoportok között is, ahol egyébként ez nem indokolt. Pl. egy egyetemi tanári és mérnöki fizetés így viszonyul ma egymáshoz. Ki akar egy ilyen társadalomban egyetemi tanár lenni?