HUP cikkturkáló

Szerelmeslevél a FreeBSD-hez

Dear FreeBSD,

I’m still the new person here, learning your ways, stumbling over the occasional quirk, smiling when I find the small touches that make you different. You remind me of what computing felt like before the noise. Before hype cycles and performance theatre. Before every tool needed a plugin system and a logo. You are coherent. You are deliberate. You are the kind of system that doesn’t have to shout to belong.

[...]

A teljes levél itt.

Végleg elkurvult Linus?

A ZDNet szemlézte Linus Torvalds kerekasztal beszélgetését a Open Source Summit Korea 2025 rendezvényen (amit a Microsoft pénzelt, és nem titok, ők fizetik Linus bérét is).

What Linus Torvalds really thinks about AI and software development might surprise you

Hát, bizony meglepett, mert elképesztő ostobaságokat mondott.
Some developers don't like Rust, but Linus approves of it becoming a mainstream part of the Linux kernel.
Csakhogy ez sosem szeretem-nem szeretem kérdése volt. A fő érvek a Rust ellen:
- túlkomplikált build environment
- újabb dependency-k, ráadásul cargo miatt Linux maintainerek által ellenőrizhetetlen forrásból
- interfész integrálási problémák
- ki fogja karbantartani, csak egyetlen csóka viszi, a többi maintaner már lelépett a francba
- ...stb.
A "szeretem-e a nyelvet" érv kb. a lista utolsó utáni helyén áll csak, sosem ez volt a fő aggály, nem tudom, miről beszél Linus.
Torvalds thinks AI's best use may be to help get young developers excited about programming.
Megint elképesztő baromság több okból is. A fő aggodalom pont az, hogy ha juniorok helyett mindenki LLM-et használ, akkor kikből lesz majd a következő generáció senior rétege?
Torvalds is pleased that AI has prompted Nvidia to become a significant contributor to the Linux kernel.
Nem biztos, hogy örülni kéne annak, hogy odafostak 1 millió ellenőrizetlen kódsort, amit pusztán a mennyisége miatt is képtelenség review-olni, és legalább 10%-ban már meglévő kernelfunkciókat duplikál tök feleslegesen (UVM).

Hol van már az a jó öreg Linus (akit még nem a Microsoft pénzelt) és kifakadt, hogy túl bloated a kernel? Pedig akkor még fele ennyi kódsorból sem állt a repo.

MIT Iceberg-index: a jelenlegi AI elvileg az amerikai munkák ~12%-át tudná átvenni

A kutatás azt nézi meg, hogy a most létező AI-rendszerek elvileg a mai amerikai munkák mekkora részét tudnák megcsinálni. Arra jutnak, hogy a bérköltségek kb. 12%-a olyan feladatokra megy el, amit technikailag már most rá lehetne bízni AI-ra (papíron). Ez nem azt jelenti, hogy az USA munkaerejének 12%-át ki fogják rúgni, csak azt, hogy ennyi munka automatizálható lenne. Hogy ebből mennyi lesz valódi leépítés vagy csak „copilot”-jellegű segítség, az már a cégek, a pénz és a szabályozás döntése, nem a kutatásé.

Weboldal:

https://iceberg.mit.edu/

AI lufi: apa, kezdődik!

Két dolog történt az utóbbi időben:

- Peter Thiel eladta az összes NVIDIA részvényét
- Warren Buffett látványosan bevásárolt Google részvényekből, miután bemutatták a saját TPU-s Gemini-t

Ahogy várható volt, a részvényesek ennek fényében elbizonytalanodtak, és az NVIDIA máris zuhanórepülésbe kezdett. Persze annyira túl van hypolva, hogy eltart még egy darabig, míg lebucskázik a trónról, de a trend egyértelmű és látványos.

Márpedig ha az NVIDIA bukik, az egész LLM-re felhúzott ökoszisztéma vele fog bukni, mert a Google egyszerűen nem rendelkezik elég kapacitással, hogy rövid időn belül átvegye a helyét. Talán marad egy-két nagy, akiknek már most le van zsírozva a TPU-s szerződésük, de mindenki más tutira beszopja.
És persze simán az is lehet, hogy a nagyok is beszopják végül, ha a folyamatban lévő monopóliumos eljárások a Google ellen feldarabolással zárulnak jövőre, és emiatt nem lesz képes teljesíteni, vagy ha csak simán képtelen lesz profitot realizálni az LLM-ekből.

Akár marad egy-két nagy, akár nem, a mostani LLM piac egész biztos meg fogja szenvedni az NVIDIA bukását, és a bizalomvesztésből nincs visszaút. Különösen egy olyan piac esetén, ami eleve légvárra volt építve, és annak ellenére, hogy elképesztő pénzeket öltek bele, nemhogy profitot nem termelt még, de még csak konkrét tervük sincs, hogy hogyan is lehetne belőle profit. Az, hogy "kisdobos becsszó, lesz majd AGI", nem éppen egy üzleti terv.

Auditálhatóság az IT-ban? A jelenlegi formájában egyre kevésbé értelmezhető.

Őszintén: néha már úgy érzem, hogy a QA-tól elvárjuk, hogy varázsoljon. A klasszikus definíciónk még mindig az, hogy:

„A QA ellenőrzi a megfelelést a specifikációnak.”

Ez nagyjából akkor működött, amikor a rendszerek nem úgy viselkedtek, mint egy felhőbe kidobott, önálló életet élő szürkeállomány. A monolit, determinisztikus világban volt állapot, idő, és volt értelme annak, hogy „nézzünk rá, és majd megmondjuk, jó-e”.

Na, ez ma nincs így.

 A modern rendszerekben nincs egységes állapot. Pont.

Kubernetes, autoscaling, serverless, provider-managed mesh-ek… Minden olyan, mintha folyamatosan egy olyan házban laknánk, ahol a falakat néha átrendezik, néha ki is veszik alólunk, és senki nem szól előre.

A valóság:

  • elosztott,
  • lokálisan konzisztens (néha),
  • globálisan inkonzisztens (gyakran),
  • folyamatos mozgásban lévő állapottér.

És akkor valaki megkérdezi:

„De mi most miért nem tudjuk egyértelműen lekérdezni, hogy a rendszer éppen mit csinál?”

Hát… azért, mert nincs egyértelmű „most”. Nincs globális óra, nincs total ordering, nincs olyan, hogy „központi igazság”.

Ez nem QA-hiba. Ez a modern infrastruktúrák fizikája.

 A QA mindig késik — mert a rendszer gyorsabb nála

Egyszer auditon a Kubernetesben kiadunk egy kubectl get pods-ot. Mire lefutott, az egyik pod már meg is halt. A bizottság kérdezi: „De hát az előző outputban még ott volt”. Persze hogy ott volt — két másodperccel ezelőtt.

A QA a saját eszközeivel mindig múltat néz:

  • terraform state → múlt
  • ansible inventory → régebbi múlt
  • kubectl → nagyon közeli múlt, de még mindig múlt

Ebből megfelelést kimondani olyan, mintha egy sportbírónak a meccs tegnap esti videója alapján kéne ítélkeznie arról, hogy most ki rúgja a labdát.

 A megfelelőségi szabványok még mindig a 90-es években élnek

Nem rossz szándékból, egyszerűen így születtek. ISO, SOC, PCI, mind feltételezi, hogy:

  • a rendszer állapota stabil,
  • az események időben rendezhetők,
  • és mindenhol ugyanazt kellene látnunk.

Ja. Persze. Kubernetes alatt. Vagy AWS alatt, ahol a control plane néha megváltozik annélkül, hogy bárki megemlítené.

A gyakorlat sajnos:

📌 papír szintjén megfelelünk,
💻 gépileg nem feltétlen igazolható,
🤷 a kettő közé meg majd kitalálunk valami narratívát.

 A felhőszolgáltatók control plane-je egy fekete doboz

A control plane nem determinisztikus, nem transzparens, és a provider kénye-kedve szerint módosítható.

Volt már olyan, hogy egy AWS szolgáltatás egyszerűen másképp viselkedett hétfőn, mint pénteken. Ticket? Release note? Bármi? Semmi.

A QA ebbe nem lát bele. Nem is láthat — mert a platform nem engedi.

Ez nem minőségbiztosítási kérdés. Ez iparági architektúra-korlát.

 A klasszikus QA egy olyan rendszert próbálna leírni, amely nem definiálja önmagát

A régi feltevés:

„Mutasd a rendszer állapotát, én pedig összevetem a specifikációval.”

A gond csak az, hogy:

  • nincs egységes állapot,
  • nincs közös idővonal,
  • nincs olyan entitás, hogy „a rendszer”.

A modern elosztott rendszerek inkább egy folyamatos, eseményekből álló felhő — nem egy szép, statikus állapotgép.

És ettől függetlenül még mindig van, aki megkérdezi:

„Jó, jó, de akkor mikor fogjuk tudni egyben látni az egész rendszert?”

Soha. Ez a lényeg. Ez a rendszer természete.

 A QA nem halt meg — csak rossz modellhez van kötve

A QA ott működik, ahol:

  • van stabil állapot,
  • van determinisztikus specifikáció,
  • a változások követhetők.

Ez ma a felhőben nincs meg.

A QA nem hibás — a környezet változott meg alatta. Gyorsan. Úgy, hogy még nem adtunk hozzá új auditálási módszertant.

Ha valódi, gépileg verifikálható QA-t akarunk:

  • kriptografikusan bizonyítható állapot,
  • deklaratív, globálisan konzisztens specifikáció,
  • real-time event sourcing alapú auditrail.

Ezekből jelenleg sok még kutatási téma — vagy nagyon drága, ezért nekiálltam implementálni egyet.

🧨 Zárás: nem több dokumentáció kell — hanem új paradigma

A QA egy tükröt tart. A baj az, hogy a rendszer, amit tükröznie kellene, önmagában sem ad koherens képet.

Több papír, több checklista, több screenshot nem fogja ezt megoldani.

A QA-nak nem „fejlődnie” kell — hanem eszköztárat váltani:

  • rendszerelméleti,
  • kriptográfiai,
  • eseményalapú,
  • és elosztott rendszerekre szabott auditálási modellre.

Amíg ez nincs, addig minden audit csak rész-igazságot tud elmondani.

De ez nem a QA gyengesége. Ez a modern felhő-infrastruktúrák realitása — akár tetszik, akár nem.

"2026-tól hirdetések érkezhetnek az Apple Térképek alkalmazásba"

Mark Gurman, a Bloomberg szakírója arról számolt be, hogy az Apple egy komoly bevételszerzési tervet dédelget: 2026-tól hirdetések érkezhetnek az Apple Térképek alkalmazásba, ami egy teljesen új korszak kezdete lehet a vállalat történetében.

[...]

Gurman jelentése szerint a vállalaton belül egyre nagyobb teret nyer az iOS hirdetési felületeinek kiterjesztése. Ennek következő lépcsőfoka az Apple Térképek lehet, ahová valamikor 2026-ban érkezhetnek meg a fizetett találatok.

[...]

Ez a kettősség – az élmény azonnali javítása és a jövőbeli, potenciálisan tolakodó monetizáció – rávilágít az Apple előtt álló egyik legnagyobb kihívásra. A cég prémiumtermékként pozicionálja az iPhone-t, amelynek ára jövőre akár a 2000 dollárt is elérheti, a reklámok azonban akár le is rombolhatják a prémiumérzetet. 

[...]

Ha pedig egy ilyen prémium-ökoszisztémában egy alapvető, közüzemi jellegű alkalmazásban, mint a Térképek, megjelennek a fizetett hirdetések, az még komoly fogyasztói ellenérzéseket válthat ki. Gurman szerint is ez a stratégia legnagyobb kockázata, amit egyesek egyszerűen „illetlen pénzszerzési kísérletnek” láthatnak.

[...]

Link: Radikális döntés előtt az Apple, már most lázonganak a felhasználók

Brüsszeli USB őrület folytatódik

Következő szakaszába lép az uniós töltőreform

Az egységes töltőcsatlakozóval kapcsolatos előírásokat követően a tápegységekre és töltőadapterekre is egységes szabályozást alkotott az Európai Bizottság, melytől az elektronikai hulladék mennyiségének további csökkenését és kisebb energiafogyasztást vár a jogalkotó.

A Type-C töltőcsatlakozók kötelező használata ráadásul még a fentiek hatályba lépése előtt kiterjed majd az okostelefonok, a tabletek, a digitális kamerák, a fej- és fülhallgatók, a játékkonzolok, és egyéb hordozható eszközök mellett a noteszgépekre is, melyeket 2026. április 28-tól csak USB Type-C töltőporttal ellátva lehet majd forgalomba hozni az EU-ban.

Az új szabályozás hatására a mobilok után a noteszgépek dobozából is eltűnhet majd a töltőadapter - az első ilyen notebook, az Apple M5-ös processzorral szerelt MacBook Pro-ja éppen a napokban kerül forgalomba, az Európai Unióban és Nagy-Britanniában immár töltő nélkül.

 

Ha az EU erőnek erejével USB áram-diétára kényszeríti a notebookokat, azzal éppen a most szárnyait bontogató otthoni AI ámítástechnikát gyilkolják meg az EU területén még születése pillanatában. De igazából nem is baj ha ebben sem lesz kompetencia az EU-ban. Majd megvesszük az USA-ból havi előfizetéssel továbbra is. Persze jó drágán, mert az árkorrigációt kikényszerítő kínai konkurenseket egyenesen brüsszeli kezdeményezésre tiltjuk majd ki az EU-ból. 

Halál az áramzabáló takarítógépekre is!

Mossanak csak fel az EU alattvalói fogkefével! :-D

USB Fogkefe

Sőt USB tápellátást a klinikai lélegeztetőgépekre is!

Kórházi USB lélegeztetőgép