HUP cikkturkáló

Auditálhatóság az IT-ban? A jelenlegi formájában egyre kevésbé értelmezhető.

Őszintén: néha már úgy érzem, hogy a QA-tól elvárjuk, hogy varázsoljon. A klasszikus definíciónk még mindig az, hogy:

„A QA ellenőrzi a megfelelést a specifikációnak.”

Ez nagyjából akkor működött, amikor a rendszerek nem úgy viselkedtek, mint egy felhőbe kidobott, önálló életet élő szürkeállomány. A monolit, determinisztikus világban volt állapot, idő, és volt értelme annak, hogy „nézzünk rá, és majd megmondjuk, jó-e”.

Na, ez ma nincs így.

 A modern rendszerekben nincs egységes állapot. Pont.

Kubernetes, autoscaling, serverless, provider-managed mesh-ek… Minden olyan, mintha folyamatosan egy olyan házban laknánk, ahol a falakat néha átrendezik, néha ki is veszik alólunk, és senki nem szól előre.

A valóság:

  • elosztott,
  • lokálisan konzisztens (néha),
  • globálisan inkonzisztens (gyakran),
  • folyamatos mozgásban lévő állapottér.

És akkor valaki megkérdezi:

„De mi most miért nem tudjuk egyértelműen lekérdezni, hogy a rendszer éppen mit csinál?”

Hát… azért, mert nincs egyértelmű „most”. Nincs globális óra, nincs total ordering, nincs olyan, hogy „központi igazság”.

Ez nem QA-hiba. Ez a modern infrastruktúrák fizikája.

 A QA mindig késik — mert a rendszer gyorsabb nála

Egyszer auditon a Kubernetesben kiadunk egy kubectl get pods-ot. Mire lefutott, az egyik pod már meg is halt. A bizottság kérdezi: „De hát az előző outputban még ott volt”. Persze hogy ott volt — két másodperccel ezelőtt.

A QA a saját eszközeivel mindig múltat néz:

  • terraform state → múlt
  • ansible inventory → régebbi múlt
  • kubectl → nagyon közeli múlt, de még mindig múlt

Ebből megfelelést kimondani olyan, mintha egy sportbírónak a meccs tegnap esti videója alapján kéne ítélkeznie arról, hogy most ki rúgja a labdát.

 A megfelelőségi szabványok még mindig a 90-es években élnek

Nem rossz szándékból, egyszerűen így születtek. ISO, SOC, PCI, mind feltételezi, hogy:

  • a rendszer állapota stabil,
  • az események időben rendezhetők,
  • és mindenhol ugyanazt kellene látnunk.

Ja. Persze. Kubernetes alatt. Vagy AWS alatt, ahol a control plane néha megváltozik annélkül, hogy bárki megemlítené.

A gyakorlat sajnos:

📌 papír szintjén megfelelünk,
💻 gépileg nem feltétlen igazolható,
🤷 a kettő közé meg majd kitalálunk valami narratívát.

 A felhőszolgáltatók control plane-je egy fekete doboz

A control plane nem determinisztikus, nem transzparens, és a provider kénye-kedve szerint módosítható.

Volt már olyan, hogy egy AWS szolgáltatás egyszerűen másképp viselkedett hétfőn, mint pénteken. Ticket? Release note? Bármi? Semmi.

A QA ebbe nem lát bele. Nem is láthat — mert a platform nem engedi.

Ez nem minőségbiztosítási kérdés. Ez iparági architektúra-korlát.

 A klasszikus QA egy olyan rendszert próbálna leírni, amely nem definiálja önmagát

A régi feltevés:

„Mutasd a rendszer állapotát, én pedig összevetem a specifikációval.”

A gond csak az, hogy:

  • nincs egységes állapot,
  • nincs közös idővonal,
  • nincs olyan entitás, hogy „a rendszer”.

A modern elosztott rendszerek inkább egy folyamatos, eseményekből álló felhő — nem egy szép, statikus állapotgép.

És ettől függetlenül még mindig van, aki megkérdezi:

„Jó, jó, de akkor mikor fogjuk tudni egyben látni az egész rendszert?”

Soha. Ez a lényeg. Ez a rendszer természete.

 A QA nem halt meg — csak rossz modellhez van kötve

A QA ott működik, ahol:

  • van stabil állapot,
  • van determinisztikus specifikáció,
  • a változások követhetők.

Ez ma a felhőben nincs meg.

A QA nem hibás — a környezet változott meg alatta. Gyorsan. Úgy, hogy még nem adtunk hozzá új auditálási módszertant.

Ha valódi, gépileg verifikálható QA-t akarunk:

  • kriptografikusan bizonyítható állapot,
  • deklaratív, globálisan konzisztens specifikáció,
  • real-time event sourcing alapú auditrail.

Ezekből jelenleg sok még kutatási téma — vagy nagyon drága, ezért nekiálltam implementálni egyet.

🧨 Zárás: nem több dokumentáció kell — hanem új paradigma

A QA egy tükröt tart. A baj az, hogy a rendszer, amit tükröznie kellene, önmagában sem ad koherens képet.

Több papír, több checklista, több screenshot nem fogja ezt megoldani.

A QA-nak nem „fejlődnie” kell — hanem eszköztárat váltani:

  • rendszerelméleti,
  • kriptográfiai,
  • eseményalapú,
  • és elosztott rendszerekre szabott auditálási modellre.

Amíg ez nincs, addig minden audit csak rész-igazságot tud elmondani.

De ez nem a QA gyengesége. Ez a modern felhő-infrastruktúrák realitása — akár tetszik, akár nem.

"2026-tól hirdetések érkezhetnek az Apple Térképek alkalmazásba"

Mark Gurman, a Bloomberg szakírója arról számolt be, hogy az Apple egy komoly bevételszerzési tervet dédelget: 2026-tól hirdetések érkezhetnek az Apple Térképek alkalmazásba, ami egy teljesen új korszak kezdete lehet a vállalat történetében.

[...]

Gurman jelentése szerint a vállalaton belül egyre nagyobb teret nyer az iOS hirdetési felületeinek kiterjesztése. Ennek következő lépcsőfoka az Apple Térképek lehet, ahová valamikor 2026-ban érkezhetnek meg a fizetett találatok.

[...]

Ez a kettősség – az élmény azonnali javítása és a jövőbeli, potenciálisan tolakodó monetizáció – rávilágít az Apple előtt álló egyik legnagyobb kihívásra. A cég prémiumtermékként pozicionálja az iPhone-t, amelynek ára jövőre akár a 2000 dollárt is elérheti, a reklámok azonban akár le is rombolhatják a prémiumérzetet. 

[...]

Ha pedig egy ilyen prémium-ökoszisztémában egy alapvető, közüzemi jellegű alkalmazásban, mint a Térképek, megjelennek a fizetett hirdetések, az még komoly fogyasztói ellenérzéseket válthat ki. Gurman szerint is ez a stratégia legnagyobb kockázata, amit egyesek egyszerűen „illetlen pénzszerzési kísérletnek” láthatnak.

[...]

Link: Radikális döntés előtt az Apple, már most lázonganak a felhasználók

Brüsszeli USB őrület folytatódik

Következő szakaszába lép az uniós töltőreform

Az egységes töltőcsatlakozóval kapcsolatos előírásokat követően a tápegységekre és töltőadapterekre is egységes szabályozást alkotott az Európai Bizottság, melytől az elektronikai hulladék mennyiségének további csökkenését és kisebb energiafogyasztást vár a jogalkotó.

A Type-C töltőcsatlakozók kötelező használata ráadásul még a fentiek hatályba lépése előtt kiterjed majd az okostelefonok, a tabletek, a digitális kamerák, a fej- és fülhallgatók, a játékkonzolok, és egyéb hordozható eszközök mellett a noteszgépekre is, melyeket 2026. április 28-tól csak USB Type-C töltőporttal ellátva lehet majd forgalomba hozni az EU-ban.

Az új szabályozás hatására a mobilok után a noteszgépek dobozából is eltűnhet majd a töltőadapter - az első ilyen notebook, az Apple M5-ös processzorral szerelt MacBook Pro-ja éppen a napokban kerül forgalomba, az Európai Unióban és Nagy-Britanniában immár töltő nélkül.

 

Ha az EU erőnek erejével USB áram-diétára kényszeríti a notebookokat, azzal éppen a most szárnyait bontogató otthoni AI ámítástechnikát gyilkolják meg az EU területén még születése pillanatában. De igazából nem is baj ha ebben sem lesz kompetencia az EU-ban. Majd megvesszük az USA-ból havi előfizetéssel továbbra is. Persze jó drágán, mert az árkorrigációt kikényszerítő kínai konkurenseket egyenesen brüsszeli kezdeményezésre tiltjuk majd ki az EU-ból. 

Halál az áramzabáló takarítógépekre is!

Mossanak csak fel az EU alattvalói fogkefével! :-D

USB Fogkefe

Sőt USB tápellátást a klinikai lélegeztetőgépekre is!

Kórházi USB lélegeztetőgép

Feltörte a romániai büntetés végrehajtási informatikai rendszert egy elítélt

Egy informatikai bűncselekményért jogerősen elítélt rab,  a dési börtönkórházban megszerezte az egyik rendőr hozzáférését annak felhasználásával bejutott a zsilvásárhelyi börtön informatikai rendszerébe és ott különféle módosításokat hajtott végre. Módosította egyes rabok ledolgozott napjainak a számait, intim látogatásokat engedélyezett magának és rabtársainak, módosította a rabtársai börtönszámla egyenlegét. A dolog iróniája, hogy mindezt a rabok számára szabadon hozzáférhető terminálon keresztül tette.

Forrás:

https://m.kuruc.info/r/6/293722/

(open)AI finanszirozás lufi vagy sem

openAI és több szereplő "körkörös" finanszírozási megállapodásokat épített fel.

short: 
"openAI az AMD-vel kötött megállapodást, amelynek eredményeként az OpenAI végül hat gigawattnyi elektromos energiát igénylő chipeket vásárolhat"

"Általában feltételezik, hogy minden gigawattnyi új számítástechnikai kapacitás körülbelül 50 milliárd dolláros tőkebefektetést igényel"

Fenntartható ez? ha bukik az openAI akkor magával ránt mindenkit? 

Cikk: 

https://sg.hu/cikkek/it-tech/163207/a-mesterseges-intelligencia-uj-penzugyi-vilagrendje

"Magyarország az elsők között csatlakozik Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez"

Ezáltal mind a hazai kutatók, oktatók, fejlesztők, mind az innovatív vállalkozások, mind pedig az állami szféra intézményei mostantól ugyanazokhoz a korszerű AI-eszközökhöz és legfejlettebb szuper-számítógépes infrastruktúrákhoz férhetnek hozzá, mint Európa legversenyképesebb szereplői

– írta közleményében a HUN-REN. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója elmondta:

Ez a siker egyértelmű jelzés arra, hogy a magyar tudomány, technológia és ipar közös munkája versenyképes nemzetközi szinten is. A győzelem lehetővé teszi, hogy a hazai kutatók és fejlesztők a legkorszerűbb infrastruktúrán dolgozzanak és bekapcsolódjanak abba az európai tudáshálózatba, ahol a mesterséges intelligencia és a szuper-számítástechnika együtt formálja a jövőt a társadalom javára.

Az ezer petaflops teljesítményű szuperszámítógép másodpercenként ezerbilliárd számítást végez, ami mintegy kétszázszorosa a jelenlegi legnagyobb hazai kapacitásnak.

 Forrás: Magyarország az elsők között csatlakozik Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez