HUP cikkturkáló

Történelmi jelentőségű lépéssel az Egyesült Arab Emírségek a világ első országaként mesterséges intelligenciát vezet be a törvények kidolgozásának és frissítésének folyamatába.

https://index.hu/techtud/2025/04/24/egyesult-arab-emirsegek-ai-mesterse…

Történelmi jelentőségű lépéssel az Egyesült Arab Emírségek a világ első országaként mesterséges intelligenciát vezet be a törvények kidolgozásának és frissítésének folyamatába. A bejelentés szerint az úttörő rendszer várhatóan akár 70 százalékkal is lerövidíti a jogalkotási eljárást, miközben valós időben monitorozza a szabályozások társadalmi és gazdasági hatásait. Kérdéses azonban, hogy egyáltalán van-e bármi keresnivalója az AI-nak ezen a területen.

Van egy vicces kérdés a cikkben: "Komoly problémát jelenthet az elszámoltathatóság kérdése is. Ha az AI hibás vagy káros jogszabályokat alkot, nehéz lesz megállapítani a felelősséget – vajon a fejlesztők vagy a politikai döntéshozók lesznek a hibásak?"

Látott már valaki olyan törvényhozót, akit azért csuktak börtönbe, mert rossz törvényt hozott? :-)

... és "a legtöbb dologhoz" nem lesz szükség emberre.

• CNBC: AI will replace many doctors and teachers—humans won’t be needed ‘for most things’

• New Pork Post: Bill Gates says AI will replace doctors, teachers within 10 years — and claims humans won’t be needed ‘for most things’

• Reddit: Bill Gates believes AI will replace Doctors and teachers within 10 years

• Medium.com: Bill Gates Predicts AI Will Replace Doctors and Teachers Within a Decade

• Business Insider: Bill Gates says AI can help solve worker shortages in 2 surprising professions

• Economic Times: Bill Gates makes alarming prediction: AI will replace teachers and doctors within 10 years, warns humans may become obsolete for most tasks

• ...

https://www.portfolio.hu/uzlet/20250414/fontos-valtozas-jon-a-munkahely…

"A transzparens bérekre vonatkozó irányelv legfontosabb célja, hogy az unióban működő cégeknek tájékoztatniuk kelljen még az állásinterjú előtt a jelölteket a pozícióval járó bércsomagról, a pályázóktól pedig ne kérdezhessék meg, hogy mennyit kerestek a korábbi munkahelyükön."

...

"Ezeknek az információknak persze a már meglévő munkavállalók számára is nyilvánosnak kell majd lenniük."

Itt is többször téma volt az álláshirdetésben meg (nem) adott fizetési sáv. Ennek a közeljövőben változnia kell. A határidő elvileg jövő év június.

Míg Trump azon izmozik, hogy megizzassza Kínát, ők köszönik szépen, közben épp köröket vernek a világ többi részére.

Most épp egy egyetlen atom vastag csippel rukkoltak elő. Alig 6000 tranzisztort tartalmaz, mégis egy 32-bites RISC-V processzor. Érdekesség, hogy még csak nem is szilikon alapú, hanem molibdénium-diszulfid MoS₂ nanoszálas. Így tehát kicsit vastagabb csak, mint egy atom (a kötések kicsit kilógnak a síkból), de még így is 1 nanométeresnek számít, azaz ráver a jelenlegi csúcstartó TSMC-re. Igaz, ez még csak prototípus, a TSMC meg tömeggyártja a 2nm-est.

Ami kérdések felmerültek bennem:
- Mibe kerülhet vajon egy ilyen gyártása? Állítólag úgy tervezték, hogy jelenlegi gyártástechnológiával is könnyen előállítható legyen. Mármint nem kell kozzá holland szabadalmaztatott litográfia, az biztos, így mégsem lehet ugyanaz.
- A másik meg, hogy mi kell egy fullos, 64 bites RISC-V procihoz (csak annyit említenek meg, hogy egyetlen 64 bites regiszterhez kb. 1200 plusz tranzisztorra lenne szükség, és ebben még nincs benne a hozzá tartozó utasításkészlet).
- Illetve a sebességére is kíváncsi lennék, erről megintcsak kevés az infó. A 6000 tranzisztor arra elég csak, hogy a 32 bites regisztereken bitenként hajtson végre műveleteket, így tehát két 32 bites szám összeadása 32 órajelciklust igényel, de azt nem tudni, mi a frekvenciája, azaz az egy órajelciklus időben mennyi is. Nyilván ezen durván lehetne gyorsítani még több tranzisztorral, ha mondjuk 32szerezik az egybites összeadót, akkor egyetlen órajelciklus elég lenne az összeadásra.

Mindenesetre nagyon érdekesnek találom ezt az eredményt! Látok benne fantáziát. (És az a jóslatom is bejönni látszik, hogy egyre inkább a licenszdíj-mentes RISC-V felé mozdulnak el a tervezők.)

https://444.hu/2025/04/09/sulyosan-hibas-informatikai-rendszert-szallit…

"..a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított”. Ez azért is súlyos, mert a tervezett külföldi ellátások előirányzata közel 24 milliárd forint volt..."

Bill Gates-nek úgy látszik különvéleménye van

Bill Gates szerint ez a három szakma éli túl a mesterséges intelligenciát

Bill Gates a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól fogalmazott meg véleményt. A tech-milliárdos szerint csak három szakma maradhat érintetlen az MI forradalma által:

Programozók: Bár az MI képes kódot generálni, Gates úgy véli, hogy a különböző alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez mindig szükség lesz az emberi programozók munkájára.

Energetikai szektor szakemberei: Az energetikai ipar komplexitása miatt továbbra is szükség lesz mérnökökre, kutatókra és technikusokra az infrastruktúra fenntartásában és új megoldások kidolgozásában.

Biológusok: Gates úgy gondolja, hogy az MI nem helyettesítheti a kreativitást igénylő folyamatokat az orvostudományban. Ugyanakkor az MI jelentős szerepet kaphat adatelemzésben és diagnózis felállításában.

Hangsúlyozta, hogy az MI forradalom hatása hasonló lehet az ipari forradaloméhoz, alapvetően átalakítva a gazdaságot és a társadalmat.

(Az összefoglalót Copilot-tal írattam. Újságírókra akkor nem lesz szükség. Egyik cikkből másikat írni AI is tud :)

Elon Musk eladta az X-et

Elon Musk techmilliárdos eladta az X-et xAI-nak, utóbbi 45 milliárdot adott a közösségi platformért. Elon Musk célja vezető szerepet szerezni a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén. Ugyanakkor a céghez folyamatosan térnek vissza egykori befektetői, melyhez köze lehet annak, hogy Elon Musk tagja lett a Trump-adminisztrációnak.
 

Az Oktatási Hivatal Tehetségkapu portálját (https://www.tehetsegkapu.hu/) rosszindulatú támadás érte. Az elkövető megszerezte, majd ezt követően közzétette a portál regisztrált felhasználóinak nevét és e-mail-címét. Jelszó vagy egyéb személyes adat nem került ki a rendszerből. A támadás a kompetenciamérés aktív időszaka alatt történt, de a digitális országos mérést és a benne résztvevő tanulók adatait nem érintette, a mérések továbbra is zökkenőmentesen zajlanak. A támadás módjának feltárása és az elhárítás folyamatban van, az Oktatási Hivatal elnöke a szükséges hatósági és rendőrségi bejelentéseket haladéktalanul megteszi és az érintetteket értesíti.

(forrás)

Egy hetes hír, az LLM cégek konkrétan azt hazudták Trumpnak, hogy nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak.
Google, OpenAI want ‘license to steal’ from publishers with AI proposals

Természetesen hatalmas felháborodást keltett a dolog, és egy valag újabb pert kaptak válaszul a nyakukba. Kérdés, hogy a köztudottan idióta Trump és Musk mit lép erre. Trump képes bedőlni a hülyeségeknek, de Musknak benne van a bögyében az OpenAI, személyes utálat fűti velük kapcsolatban, és mint köztudott, elég nagy befolyása van Trumpra.

Közben a folyamatban lévő perek beérnek, az egyik legelső, amit még 2020-ban indítottak, a múlt hónapban lezárult az LLM cég teljes vereségével. Hogy ez miért lényeges? Mert amerikában precedensjog van, azaz a többi per a legelső per ítéletére fog hivatkozni, és hasonló eredménnyel fog zárulni.

Mint ismeretes, januárban az NVIDIA CEO-ja, Jensen azt nyilatkozta, hogy a kvantumszámítástechnika kamu, ezzel nem kis pánikot keltve a tőzsdén, ahol bezuhantak az ezzel foglalkozó cégek részvényei, és egyesek már lufiról kezdtek beszélni.
https://www.axios.com/2025/01/08/quantum-computing-stock-nvidia-jensen-huang

Ehhez képest 180 fokos fordulat állt most elő, a minap már azt nyilatkozta, hogy tévedett,
https://www.cnbc.com/2025/03/20/nvidia-ceo-huang-says-was-wrong-about-timeline-for-quantum-computing.html
sőt, mi több, az NVIDIA beszáll és komoly összegekkel fektet a kvantumszámítógépekbe:
https://www.theregister.com/2025/03/19/nvidia_boston_quantum_research/

Szerény véleményem szerint az igazság valahol a két véglet között van. Valóban nem kis potenciál van bennük, de a jelenlegi technikai színvonalon még nagyon használhatatlanok, igazsága vagyon Jensennek abban, hogy (ha mint beismerte, nem is évtizedekre, de) iszonyat messze még a gyakorlati felhasználás. Az RSA-t csak elméletben képesek törni, a valóságban még csak ott tartunk, hogy kicsi fix paraméterekre tudnak csak kvantumalgoritmust kreálni, tetszőleges bementre egyáltalán nem, és ráadásul ehhez is durván sok qubitre van szükség, amivel a hardver (jelenleg legalábbis még) nem is képes lépést tartani.

Számokkal: a Nature-ben megjelent legfrissebb cikk például 5760 qubittel (ami rohadt sok) maximum 12 bites (ami rohadt kevés) prímszámot képes faktorizálni, fix bemenetre. Hogy ez mennyire gyíkfing, azt jól szemlélteti, hogy az RSA esetében már 20 éve is elavult volt az 1024 bit, manapság a 4096 bit az alap, de még a muglik is általánosan 2048 bitest használnak már (ne feledjük: a komplexitás a bitek számával ugye nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő).

A fő kérdés tehát az, kitart-e az LLM hype addig, amíg a kvantumgépek beérnek. Ha igen, akkor hatalmasat szakít az NVIDIA, ha nem, akkor csúnya bukta lesz ebből. Persze az sem kizárt, hogy az egész fikázás csak szándékos tőzsdemanipuláció volt csupán, hogy kedvezőbb feltételekkel szálhasson fel az NVIDIA a kvantum vonatra. Csöppet sem lennék meglepve.