FP-5 Flamingó

A napokban mutatták be az ukrán haderő új csodafegyverét, az FP-5 Flamingót.

Az első képek láttán deja-vu érzésem támadt. Aztán rá is jöttem, hogy miért. Az IBEX februári kiállításán a szaud-arábiai Milanion csoportnál volt kiállítva az FP-5-ös drón.

A közölt adatok impresszívek. 6 tonnás felszállósúly, 6 méteres fesztávolság, AI-25 kétáramú sugárhajtómű, 1 tonna hasznos teher, 3000 km hatótávolság, havi 50 db. gyártási kapacitás. A gép szépen illeszkedik a korábban megismert ukrán UAV-ok sorába (lásd: Trembita, Peklo, Palacsinta...khm...Palianytsia) viszont felvet egy problémát:
Ez pedig  a hajtómű kérdése. A korábbi drónok olcsó, tömeg gyártott "alsópolcos" hajtóművekkel repültek. A gép méretéből adódóan, itt nagyjából 20 KN tolóerejű hajtóműre van szükség. A képek alapján a beömlő 60 cm körüli,a mi megfelel az IA2x család és a RR Adour méretének. Amennyiben igazak a híradások ennek a meghajtását egy rendkívül megbízható 50 éves konstrukció végzi minek a gyártását a az ukrajnai Motor Sich végzi. Ez a cég nem kispályás, rendelkezik a megfelelő technológiai és tudásbázissal a gyártáshoz. Korábban modernizálták ugyanezt a hajtóművet és ők gyártották a Bayraktar drónokban felhasznált ugyanezen szériás hajtóművet. Tehát a háttér adott. Csak épp más amikor egy-egy szériát kell gyártani egy hajtóműből és más mikor tömeggyártásra kell átállni. Havi 50 drón 5-600 hajtóművet jelent évente. Kérdés, hogy ezt miképp tudják megoldani, technológiailag és financiálisan? Lehet feszegetni a kínai importot (ők is gyártották a hajtóművet liszenszben) vagy épp a repidejüket kifutott felújított hajtóműveket, de erre nem lehet alapozni hosszútávon. Az egyes sajtóközlemények szerint a tervezett gyártás 210 darab/hóra fog felmenni fél éven belül. Honnan lesz ennyi hajtómű?

A másik kérdéskör a drón felhasználása. Ez kimondottan nagyvas, könnyen lelőhető, lassú, nagy méretű, szignifikáns radar és infravörös keresztmetszettel. Nem indítható konténerből. 40-60 perc előkészítési idő kell neki, tehát csakis megfelelő távolságból indítható. Gyárkomplexumok, nagy méretű raktárak, lerakatok, vasútvonalak, haditengerészeti egységek  támadására alkalmas. Az 1t robbanóanyag ugyan súlyosnak hangzik, de emlékezzünk hogy az oroszok ennek a felével rendelkező FAB-500 szárnyakkal felszerelt változatából 1100 darabot használnak fel egy hónapban. Az AP riportját éles szemmel nézők felfedezhetik, hogy a szerelés alatt lévő drónok orrészében lévő hasznos teher BLU-109/B-re hajaz. Ez utóbbi kimondottan megerősített célpontok és bunkerrombolásra kifejlesztett robbanóeszköz. Ráadásul A 3000 km-es hatótávolságával Kijevből az egész Európát és az Urálon túli területeket is képes lefedni, ami egy szép szám, de 100-as nagyságrendben kellene bevetni, hogy hatékony legyen.

Ha nem csak PR célzattal készült, a drónt valószínűleg 10-es vagy 20-as csoportokban fogják bevetni valószínűleg finomítók és a Krími híd ellen.

Kérdéses az oroszok reakciója. Júniusban beharangozták az első sikeres 300km-es harcászati bevetését a Hrim-2 ballisztikus rakétának. Kevesebb mint két hónappal később az oroszok közölték, hogy felszámolták az új ballisztikus rakéta összes gyártási helyszínét. Ez különösen érdekes, hogy a munkácsi Flextronics gyár elleni pont a héten mértek csapást és a tűzoltás ideje alapján nem csak kávéfőzők készültek ott.

Hozzászólások

Ez robotrepülő, nem drón. A Motor Sich zaporizssjai üzemét rendszeresen lövik az oroszok, de ez a hajtómű lehet készleten is, vehetnek ex-szocialista országoktól. 

Ilyen sebességnél ugye 3-4 óra míg eléri a hatótávot. Van idő felkészülni rá, illetve megfelelő helyen lelőni. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"