HUP cikkturkáló

https://www.portfolio.hu/uzlet/20250414/fontos-valtozas-jon-a-munkahely…

"A transzparens bérekre vonatkozó irányelv legfontosabb célja, hogy az unióban működő cégeknek tájékoztatniuk kelljen még az állásinterjú előtt a jelölteket a pozícióval járó bércsomagról, a pályázóktól pedig ne kérdezhessék meg, hogy mennyit kerestek a korábbi munkahelyükön."

...

"Ezeknek az információknak persze a már meglévő munkavállalók számára is nyilvánosnak kell majd lenniük."

Itt is többször téma volt az álláshirdetésben meg (nem) adott fizetési sáv. Ennek a közeljövőben változnia kell. A határidő elvileg jövő év június.

Míg Trump azon izmozik, hogy megizzassza Kínát, ők köszönik szépen, közben épp köröket vernek a világ többi részére.

Most épp egy egyetlen atom vastag csippel rukkoltak elő. Alig 6000 tranzisztort tartalmaz, mégis egy 32-bites RISC-V processzor. Érdekesség, hogy még csak nem is szilikon alapú, hanem molibdénium-diszulfid MoS₂ nanoszálas. Így tehát kicsit vastagabb csak, mint egy atom (a kötések kicsit kilógnak a síkból), de még így is 1 nanométeresnek számít, azaz ráver a jelenlegi csúcstartó TSMC-re. Igaz, ez még csak prototípus, a TSMC meg tömeggyártja a 2nm-est.

Ami kérdések felmerültek bennem:
- Mibe kerülhet vajon egy ilyen gyártása? Állítólag úgy tervezték, hogy jelenlegi gyártástechnológiával is könnyen előállítható legyen. Mármint nem kell kozzá holland szabadalmaztatott litográfia, az biztos, így mégsem lehet ugyanaz.
- A másik meg, hogy mi kell egy fullos, 64 bites RISC-V procihoz (csak annyit említenek meg, hogy egyetlen 64 bites regiszterhez kb. 1200 plusz tranzisztorra lenne szükség, és ebben még nincs benne a hozzá tartozó utasításkészlet).
- Illetve a sebességére is kíváncsi lennék, erről megintcsak kevés az infó. A 6000 tranzisztor arra elég csak, hogy a 32 bites regisztereken bitenként hajtson végre műveleteket, így tehát két 32 bites szám összeadása 32 órajelciklust igényel, de azt nem tudni, mi a frekvenciája, azaz az egy órajelciklus időben mennyi is. Nyilván ezen durván lehetne gyorsítani még több tranzisztorral, ha mondjuk 32szerezik az egybites összeadót, akkor egyetlen órajelciklus elég lenne az összeadásra.

Mindenesetre nagyon érdekesnek találom ezt az eredményt! Látok benne fantáziát. (És az a jóslatom is bejönni látszik, hogy egyre inkább a licenszdíj-mentes RISC-V felé mozdulnak el a tervezők.)

https://444.hu/2025/04/09/sulyosan-hibas-informatikai-rendszert-szallit…

"..a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított”. Ez azért is súlyos, mert a tervezett külföldi ellátások előirányzata közel 24 milliárd forint volt..."

Bill Gates-nek úgy látszik különvéleménye van

Bill Gates szerint ez a három szakma éli túl a mesterséges intelligenciát

Bill Gates a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól fogalmazott meg véleményt. A tech-milliárdos szerint csak három szakma maradhat érintetlen az MI forradalma által:

Programozók: Bár az MI képes kódot generálni, Gates úgy véli, hogy a különböző alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez mindig szükség lesz az emberi programozók munkájára.

Energetikai szektor szakemberei: Az energetikai ipar komplexitása miatt továbbra is szükség lesz mérnökökre, kutatókra és technikusokra az infrastruktúra fenntartásában és új megoldások kidolgozásában.

Biológusok: Gates úgy gondolja, hogy az MI nem helyettesítheti a kreativitást igénylő folyamatokat az orvostudományban. Ugyanakkor az MI jelentős szerepet kaphat adatelemzésben és diagnózis felállításában.

Hangsúlyozta, hogy az MI forradalom hatása hasonló lehet az ipari forradaloméhoz, alapvetően átalakítva a gazdaságot és a társadalmat.

(Az összefoglalót Copilot-tal írattam. Újságírókra akkor nem lesz szükség. Egyik cikkből másikat írni AI is tud :)

Elon Musk eladta az X-et

Elon Musk techmilliárdos eladta az X-et xAI-nak, utóbbi 45 milliárdot adott a közösségi platformért. Elon Musk célja vezető szerepet szerezni a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén. Ugyanakkor a céghez folyamatosan térnek vissza egykori befektetői, melyhez köze lehet annak, hogy Elon Musk tagja lett a Trump-adminisztrációnak.
 

Az Oktatási Hivatal Tehetségkapu portálját (https://www.tehetsegkapu.hu/) rosszindulatú támadás érte. Az elkövető megszerezte, majd ezt követően közzétette a portál regisztrált felhasználóinak nevét és e-mail-címét. Jelszó vagy egyéb személyes adat nem került ki a rendszerből. A támadás a kompetenciamérés aktív időszaka alatt történt, de a digitális országos mérést és a benne résztvevő tanulók adatait nem érintette, a mérések továbbra is zökkenőmentesen zajlanak. A támadás módjának feltárása és az elhárítás folyamatban van, az Oktatási Hivatal elnöke a szükséges hatósági és rendőrségi bejelentéseket haladéktalanul megteszi és az érintetteket értesíti.

(forrás)

Egy hetes hír, az LLM cégek konkrétan azt hazudták Trumpnak, hogy nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak.
Google, OpenAI want ‘license to steal’ from publishers with AI proposals

Természetesen hatalmas felháborodást keltett a dolog, és egy valag újabb pert kaptak válaszul a nyakukba. Kérdés, hogy a köztudottan idióta Trump és Musk mit lép erre. Trump képes bedőlni a hülyeségeknek, de Musknak benne van a bögyében az OpenAI, személyes utálat fűti velük kapcsolatban, és mint köztudott, elég nagy befolyása van Trumpra.

Közben a folyamatban lévő perek beérnek, az egyik legelső, amit még 2020-ban indítottak, a múlt hónapban lezárult az LLM cég teljes vereségével. Hogy ez miért lényeges? Mert amerikában precedensjog van, azaz a többi per a legelső per ítéletére fog hivatkozni, és hasonló eredménnyel fog zárulni.

Mint ismeretes, januárban az NVIDIA CEO-ja, Jensen azt nyilatkozta, hogy a kvantumszámítástechnika kamu, ezzel nem kis pánikot keltve a tőzsdén, ahol bezuhantak az ezzel foglalkozó cégek részvényei, és egyesek már lufiról kezdtek beszélni.
https://www.axios.com/2025/01/08/quantum-computing-stock-nvidia-jensen-huang

Ehhez képest 180 fokos fordulat állt most elő, a minap már azt nyilatkozta, hogy tévedett,
https://www.cnbc.com/2025/03/20/nvidia-ceo-huang-says-was-wrong-about-timeline-for-quantum-computing.html
sőt, mi több, az NVIDIA beszáll és komoly összegekkel fektet a kvantumszámítógépekbe:
https://www.theregister.com/2025/03/19/nvidia_boston_quantum_research/

Szerény véleményem szerint az igazság valahol a két véglet között van. Valóban nem kis potenciál van bennük, de a jelenlegi technikai színvonalon még nagyon használhatatlanok, igazsága vagyon Jensennek abban, hogy (ha mint beismerte, nem is évtizedekre, de) iszonyat messze még a gyakorlati felhasználás. Az RSA-t csak elméletben képesek törni, a valóságban még csak ott tartunk, hogy kicsi fix paraméterekre tudnak csak kvantumalgoritmust kreálni, tetszőleges bementre egyáltalán nem, és ráadásul ehhez is durván sok qubitre van szükség, amivel a hardver (jelenleg legalábbis még) nem is képes lépést tartani.

Számokkal: a Nature-ben megjelent legfrissebb cikk például 5760 qubittel (ami rohadt sok) maximum 12 bites (ami rohadt kevés) prímszámot képes faktorizálni, fix bemenetre. Hogy ez mennyire gyíkfing, azt jól szemlélteti, hogy az RSA esetében már 20 éve is elavult volt az 1024 bit, manapság a 4096 bit az alap, de még a muglik is általánosan 2048 bitest használnak már (ne feledjük: a komplexitás a bitek számával ugye nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő).

A fő kérdés tehát az, kitart-e az LLM hype addig, amíg a kvantumgépek beérnek. Ha igen, akkor hatalmasat szakít az NVIDIA, ha nem, akkor csúnya bukta lesz ebből. Persze az sem kizárt, hogy az egész fikázás csak szándékos tőzsdemanipuláció volt csupán, hogy kedvezőbb feltételekkel szálhasson fel az NVIDIA a kvantum vonatra. Csöppet sem lennék meglepve.

Ez mekkora.

BYD arra hivatkozva gondolkodott el mexikói gyár építés elhalasztásán, nehogy az amerikaiak lenyúlják a tudást. 

Mondjuk érzek kicsi csúsztatást, a vámok jobb oknak tűnnek, de kétségtelen hogy mostanában több látványos innováció előbb jelenik meg kínai autóban mint bárki máséban.

GIMP 3.0 Released

Már 4 napja. 

​A GIMP (GNU Image Manipulation Program) 3.0-s verziójának megjelenése jelentős előrelépést hozott a nyílt forráskódú képszerkesztő szoftverek terén. Az új kiadás számos fejlesztést tartalmaz, amelyek csökkentik a távolságot a GIMP és az iparági szabványnak számító Adobe Photoshop között.​
avaide.com

Felhasználói felület és használhatóság
A GIMP 3.0 modernizált felhasználói felülete letisztultabb és felhasználóbarátabb lett, ami megkönnyíti az átállást a Photoshop felhasználók számára. Bár a GIMP felülete még mindig nem éri el a Photoshop szintjét, az új dizájn jelentős javulást mutat az előző verziókhoz képest. ​

Fájlformátum támogatás
Az új verzióban továbbfejlesztették a fájlformátumok kezelését is. A GIMP 3.0 mostantól képes magasabb bitmélységű PSD fájlok kezelésére, beleértve a 16 bites csatornánkénti LAB PSD-ket is, ami elengedhetetlen a professzionális képszerkesztéshez, ahol nagyobb színpontosság és részletesség szükséges. ​

Teljesítmény és erőforrás-használat
A GIMP 3.0 teljesítménye javult, de még mindig elmarad a Photoshop optimalizáltságától, különösen nagyobb fájlok kezelésekor. A Photoshop hatékonyabban kezeli a nagy méretű fájlokat, míg a GIMP teljesítménye a rendszer konfigurációjától és a használt képek méretétől függően változhat. ​

Funkcionalitás és eszközkészlet
A GIMP 3.0 számos új funkcióval és fejlesztéssel gazdagodott, de még mindig vannak olyan területek, ahol a Photoshop előnyben van. Például a Photoshop tartalomérzékeny kitöltés (Content-Aware Fill) funkciója, amely lehetővé teszi a képek intelligens szerkesztését, még nem érhető el a GIMP-ben. ​

Összegzés
A GIMP 3.0 jelentős lépést tett a Photoshophoz való felzárkózásban, különösen a felhasználói felület és a fájlformátum támogatás terén. Azonban bizonyos fejlett funkciók és a teljesítmény tekintetében még mindig van lemaradás. Ennek ellenére a GIMP 3.0 egy erőteljes és ingyenes alternatíva a Photoshop számára, különösen azoknak, akik nyílt forráskódú megoldást keresnek.