Újabb Alan Cox folt érhető el. A jelenlegi patch több fordítási hibát is javít.

Letölthető innen.Változások:

o Fix more compile problems (me)

o Fix a possible hang on shutdown in 3270 tty (Martin Schwidefsky)

o Make "make rpm" sane for non x86 (Cesar Cardoso)

o Two new AC97 codec entries (Lei Hu)

o Thread exit race fix (Dave McCracken)

o Further sg buffer clearing fix (Douglas Gilbert)

o Fix do_mounts printk (Al Viro)

o Umembp fixups (Neil Brown)

o Umembp shift bug fixup (me)

o Kbuild fixes and improvements (Keith Owens)

o Add a new tulip clone pci ident entry (Ohta Kyuma)

o Fix url on via pci fixups (Erich Schubert)

o koi8-ru handling fixes (Petr Vandrovec)

o Clean up remaining code to use yield (Robert Love)

o Clean up migration_init as per 2.5 (Erich Focht)

o Clean up maximum real time priorities (Robert Love)

o Kill unused variable in bpck6 (Adrian Bunk)

o Fix dnotify/process exit handling (Stephen Rothwell)

o Add another vaio bios to the table (Yves Lafon)

o Allow users to disable hyperthreading (Hugh Dickins)

Peter Chubb egy patchet postázott az LKML-re, melynek segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy 2TB-nál nagyobb fileokat tudjunk kezelni Linux alatt. Pontosabban arról szól a hír, hogy Chubb 15TB-os filet tud jelenleg mountolni és használni (JFS és a loopback eszköz segítségével). A patch használata nélkül a Linux maximum 2TB-os filerendszert tud kezelni, mert lemezkezelő kód különböző pontjain unsigned és int-32 változókat használnak.Chubb a Gelato nevezetű projecten dolgozik Ausztráliában. A project célja, hogy megtisztítsa a Linux nagy-filerendszer kódját, és eltávolítsa belőle a 32bites limitációkat. Ahogy a merevlemezek kapacitásának növekedését nézem hamarosan szükség is lesz erre a munkára.

A patch elérhető jelenleg a 2.5.14 fejlesztői kernelhez. Letölthető innen.

Rengetegen használnak Linux alatt Matrox által gyártott video vezérlőket. Egyrészt kitűnő képminősége miatt, másrészt mert kiválóan használható MPlayerrel video lejátszásra, és harmadrészt mert ezek a tulajdonságok mellett még tűrhetően jó 3D képességekkel is rendelkezik. Nagyobb külföldi oldalakon különböző információkat lehet fellelni a Matrox új VGA vezérlőjéről, a Parhelia-512-ről.Ezeken az oldalakon egyre több ígéretes információt találhatunk az új generációs kártyáról. Az iXBT értékelését itt találod (orosz nyelven) és itt (angolul), ezen kívül a MURC fórumban találtak egy Kínából küldött postot, melyben működés közben is láthatjuk az eszközt. A képeket megtalálod itt.


Sokan állították, hogy ezekkel a cikkekkel a cikk írói vétettek az NDA ellen, mivel olyan információkat adtak ki az új harverről, amelyek egyelőre nem publikusak. Alexander Medvedev az ixbt.com-tól viszont állítja, hogy semmilyen bizalmas információt nem adtak ki, hiszen soha nem kaptak infót a Matrox-tól. Mindenesetre a képekből nem derül ki, hogy valóban a Matrox új 3-fejes VGA vezérlője hajtaná a gépeket, de ha az összes előzetes információ igaz akkor a Matrox egy valóban ígéretes kártyával állhat elő.

Új hét, új DistroWatch. Ismét szemügyre vesszük az elmúlt hét történéseit a Linux terjesztések világában.

Disztribúció hírek

A mozilla RC2-es verziója május 10-én jelent meg. Letölthető az ftp.mozilla.org-ról, a http://mozilla.szentimre.hu-ról.



Az újdonságok listája: * Mozilla Composer now implements one button publishing which allows you to save html documents directly to web sites where you have an established account.

* Our most frequently reported bug has been fixed. Viewing the source of a cgi generated page now works properly.

* The menu bar and context menus have been reorganized for improved usability.

* Mozilla now implements LDAP over SSL and allows LDAP Address Book replication.

* Mozilla now implements Mail Return recipts.

* Improvements to the UI for secure S/MIME mail.

* The preferences dialog now allows you to set a minimum font size for web content.

* On Microsoft Windows, mail users get animated alerts when they receive new mail.

* There is a new Download Manager, found under the Tools menu.

* Checking the File as group box in the File Bookmark dialog creates a bookmark group for all the tabs in that window. Opening the bookmark group in a new window opens a tab for each of the pages in the group and loads that page.

* The last of the XUL 1.0 syntax changes have landed.

* The following JavaScript statements are now acceptable, as they are with Netscape Navigator 4.7 and Internet Explorer 6:

for(i in undefined){}

for(i in null){}

var obj; for (i in obj){}

* Improved GB18030 support -- the Unicode surrogate range support is now available on Windows.

* Linux scaled bitmap font support is available This improves quality of bitmap font display even when a font does not contain embedded bitmap fonts in many different sizes.

* Fixed several bugs for Chinese IME on Windows and other platforms.

* There is now a preference to match the browser's default locale/region to the operating system default. In all.js:pref("intl.locale.matchOS", false);



When its value is "true", browser will find the system's locale and set its UI language and region content to match it. For example, when installing on an English (US) system, on start up, the client will use English as its UI language and US as its region locale until a user profile is selected. If a (pair) of locale is defined in the selected profile, browser will honor the profile locale. In addition, when cmdline switches, '-UILocale' and/or 'contentLocale', are present, the cmdline switch takes precedence. (Bug 121744)



Note: Having this preference on is an expensive operation. Therefore, when this preference is "true", there will be approximately a 30% increase in startup time.

Éjszaka friss potato CD-k készültek.
A teljes hírt lásd a www.debian.hu-n.

A közelgő 3.1-es kiadásra nagyon készülnek az OpenBSD-sek. Ennek legújabb eredménye egy poszter.

Szombaton, azaz május 11-én reggel 10 órától este 8 óráig tervezett leállás keretében szünetelni fog az ftp.fsn.hu minden szolgáltatása.

A leállás oka egy nagyobb hardveres átalakítás, fizikai és logikai értelemben vett költözés (ezzel együtt IP cím váltás). Természetesen lehetőség szerint igyekszünk úgy dolgozni, hogy a fent meghirdetett időablak minél kisebb legyen.

Az átalakítás miatt az elkövetkező napokban elérési problémák adódhatnak, illetve gondok lehetnek az FTP szerveren lévő anyagok frissítésével is. Bárminemű ezzel kapcsolatos észrevételt a bra@fsn.hu címre lehet küldeni.

Reményeink szerint ezzel is közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország (és a régió) egyik legforgalmasabb és legjobb szabad szoftver szolgáltatását nyújthassuk a lehetőségeinkhez mért legjobb feltételekkel.

Alig néhány nappal ezelőtt beszámoltunk róla, hogy Jordan K. Hubbard kilépett a FreeBSD core csapatból. Döntését elsősorban az idő és az energia hiányával indokolta, szerinte ezek hiányában mostanában már nem tud olyan minőségű munkát végezni, amely egy felelős core taghoz illő lenne. Most úgy látszik, hogy egy újabb alapító tag fordít hátat a FreeBSD-nek.Michael Smith egy levelet küldött a FreeBSD listára, melyben bejelenti, hogy kilép a core csapatból. Az indoklásban az szerepel, hogy a FreeBSD már nem jelent neki akkora örömet, mint a kezdetekkor. Úgy tűnik a FreeBSD project kezd az alapjaiban megrendülni. Kár, mert pár hónappal ezelőtt (január közepén) a Wind River visszaadta a FreeBSD felett gyakorolt jogait a FreeBSD Mall Inc.-nek, és úgy tűnt, hogy minden rendbe jön a FreeBSD körül.

A FreeBSD honlapján találsz egy történeti listát a core csapat tagjairól, egy listát a jelenlegi core tagokról, és egy másik listát azokról a fejlesztőkről akiknek van joguk, hozzáférésük a FreeBSD forrásfájához.

Bővebben itt.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének a következő száma. Ez a 2002-es év tizenkilencedik DWN kiadása. A tartalomból:

Az AbiWord team büszkén bejelenti, hogy megjelent az első hivatalos kiadása a díj-nyertes, nyílt forrású szövegszerkesztőnek, az AbiWord-nek. Az AbiWord szövegszerkesztő egy kicsi, hatékonyan használható ``word processor" eszköz. A letöltési mérete kevesebb mint 4MB. Támogatja a legtöbb szöveges file formátumot, dokumentum típust. Természetesen a M$ .doc formátumot is kezeli. Annak a felhasználónak akinek a StarOffice túl nagy, lomha, nehézkes annak az AbiWord jó választás lehet.Három éves fejlesztésnek az eredménye ez a kiadás. A termék több mint 30 nyelvet támogat (6 kontines országainak nyelveit), köztük a kínai, japán, héber, indonéz nyelveket.

A kiadással kapcsolatos press release-t itt találod.

Az AbiWord-öt letöltheted innen.

Két bejelentés is kapcsolódik a Ximian projecthez. Az egyik, hogy megjelent az Evolution 1.0.4-es verziója. Az Evolution egy ígéretes levelező, határidőnapló, időbeosztás tervező program, a Ximian szerint egy "személyes integrált információs management", amely a Ximain Gnome része. Aki nem tudja, hogy most mire is gondoljon, az gondoljon a Window$-os Outlook-ra =). Valami olyasmi, csak ingyen van, és nem kell hozzá Windows.

Az Evolution-ről bővebben itt.A másik bejelentés az, hogy megjelent a Ximian Gnome 1.4 Developer Preview HP-UX-hoz (a HP unix operációs rendszere). A Ximian és a HP a GNOME

1.2 for HP-UX után büszkén bejelenti a GNOME 1.4 HP-UX portjának fejlesztői előzetesét.

Bővebb infó itt.

A Sun Microsystems Trusted Solaris 8 operációs rendszere a cég bejelentése szerint első, amely megkapta a Common Criteria Labeled Security Protection Profile (LSPP) Evaluation Assurance Level 4 (EAL4) minősítését.A Sun Trusted Solaris 8 operációs rendszere a Solaris 8-on alapuló, bővített biztonsági szolgáltatásokkal rendelkező terméke. A Sun ezt a rendszert azoknak a felhasználóknak szánja, akik nagy biztonságú környezetben bővített biztonsági funkciókat és erős hozzáférésvezérlést szeretnének alkalmazni.

A Trusted Solaris 8 OE (Operating Environment) felhasználási területe az érzékeny információk védelme, általában katonai és kormányzati intézményekben. Többszintű adatvédelmi rendszerével a Trusted Solaris 8 OE fejlett védelmet nyújt azon szerver és desktop rendszerek számára, amelyek nagyon érzékeny információkkal dolgoznak. Az LSPP EAL4 független értékelés biztosítja a felhasználóknak, hogy a Trusted Solaris 8 OE megfelel a Common Criteria feltételeinek. Az LSPP EAL4 tanusítvány egyenértékű az Orange Book B1 szabványnak, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormánya adott ki.



Kapcsolódó oldalak:

A Sun teljes cikke a tanusítványról

Sun Trusted Solaris

Sun Solaris

Common Criteria biztonsági szabványok

Megjelent a multiplatform, GUI szótárprogram legújabb verziója.

Pár infó a programról:

- Szép grafikus felület

- Minden elterjed platformon fut

- Plugin alapú

- A kívánt plugineket letölti és installálja automatikusan

- LGPL licensz A plugin serveren komoly változások történtek (mirroring), és a jDictionary 1.4-nél korábbi verziók nem tudnak együtt m?ködni az új rendszerrel. Ezért minden jdictionary usernek javaslom az upgrade-et.

Ha még nem tartozol a jDictionary userek népes táborába, akkor ha id?d engedi, nézd meg és esetleg segíts a fejlesztésben.

Föleg jó min?ség? szótárfileokból van hiány.

Web site:

http://jdictionary.info

Letölthető a teljes program erről a címről:

jDictionary.info/download.html

Itt találtok screenshotokat:

jDictionary.info/screenshots.html

Vélemények, leend? fejleszt?k, szótár adatbázisok ide jöhetnek:

mailto:kcsaba@jdictionary.info

Újabb -ac patch látott napvilágot. Ebben a foltban a Linux 2.4.19pre8-al történő összeolvasztás (merge) folytatódott, és néhány fordítási probléma lett fixálva.

Letölthető innen, változások logja itt.

Mark Mitchel az egyike azoknak a tagoknak akik a CodeSourcery project mögött állnak, de jobban ismerhetjük a GCC-be (GNU C Compiler) fektetett munkája alapján. Napjainkban Mark az a GCC kiadásáért felelős mérnök, aki azon dolgozik keményen, hogy a GCC 3.1 kiadható állapotba kerüljön. A GCC 3.1 lesz valószínüleg az első igazán stabil, használható GCC 3.xx verzió. Az OSNnews.com egy interjút készített Mark-kal az új GCC jövőjéről, tulajdonságairól.

Mark elmondta a kérdésekre, hogy a GCC 3.1 C frontendjét ANSI/ISO C-ben írták, így lefordítható tulajdonképpen bármely C fordítóval. A többi frontend közül néhány GNU C kiterjesztéseket (extensions) használ, ezért ezek fordításáshoz GNU C fordító szükségeltetik. A riporter feltette azt a kérdést, hogy a fejlesztők hallottak-e arról, hogy az Intel konkurrens C fordítója az ICC 30%-kal gyorsabban generál kódot?

Ezen kívül még 8 kérdés szerepel az interjúban, a válaszokat megtalálod itt.

A két óriáscég, a Hewlett Packard és a Compaq egyesülése után fontos kérdés, hogy melyik cégnek mely termékei maradnak meg, illetve tűnnek el. Erről jelent meg egy bejelentés a HP weblapján.A két cég termékei közül a legnagyobb csoportokat vették figyelembe az összefoglaló elkészítésekor. A közlemény szerint a két cég termékei közötti szelektálásnál a "vigyük tovább a legjobbat" elv érvényesült.

Lássuk a kategóriákat és a hozzá kapcsolódó termékeket:

Szerverek



HP címkével kerül majd forgalomba az összes szervertermék, de megtartanak olyan termékcsaládokat is, amelyek mindkét céget reprezentálják.



IA-32 szerverek



Az egyesülés előtt mind a HP, mind a Compaq rendelkezett IA-32-es szerverekkel. Ezek a Compaq ProLiant? és a HP Netserver (újabban a HP Server) néven futottak.



Döntés: az IA-32 vonalat a ProLiant szerverek fogják ezentúl képviselni. Az új szerverek a HP ProLiant nevet viselik majd. Ezzel együtt a ProLiantokhoz használt Smart Array elnevezésű szerverhez csatolt tárolókra és a hozzájuk kapcsolódó termékekre fognak átállni. Az alacsony kategóriás tc2210 és tc2100 HP Serverek forgalomban maradnak és a nevük nem változik HP ProLiantra. A kártyás (blade) szerverek piacán továbbra is elérhető lesz az adatközpontokba szánt ProLiant blade server. Emellett marad a HP telekommunikációs piacra szánt kártyás szervere is.



Érvelés: az IDC kimutatásai szerint a Compaq 1992 óta tartja első helyezését az ipari szabvány szerverek terén, így a ProLiant név használata az IA-32-es platformos szerverekhez magától értetődő döntés.



Itanium szerverek



A HP és a Compaq jelenleg is rendelkezik az IntelŽ Itanium? processzorokra épülő szerverekkel, amelyeket elsősorban a korai átállást tervezők és a fejleszők vásárolják. A cég Itaniumhoz való elkötelezettsége ezután is nagyon erős marad és továbbra is úgy tekint az Itaniumra, mint a jövő 64 bites processzorára.



Döntés: a következő generációs Itanium processzorcsaládra épülő szerverek (McKinley, Itanium2) előzetesen be lesznek jelentve a HP Server roadmapjában. A harmadik generációs Itanium processzorok (Madison) megjelenésével a HP a teljes jelenlegi spektrumot le fogja fedni Itanium alapú szerverekkel, beleértve a HP NonStop? Itanium szervereket is.



Érvelés: a döntés a várt felhasználói igényeken alapszik. Azok a felhasználók, akik Itanium szervereket fognak venni azok lesznek, akiknek szükségük van a 64 bites rendszerekre. Jelenleg ez a csoport RISC alapú szervereket használ. A HP gondol ezekre a felhasználókra, így például a HP PA-RISC alapú gépek dobozon belül bővíthetők lesznek 4, vagy több processzoros Itanium szerverekké.



RISC alapú szerverek



A HP PA-RISC és a Compaq AlphaServer? család a HP-nek erős pozíciót biztosít a RISC és a UNIXŽ szerverek piacán.



Döntés: a HP tovább folytatja az előzőleg bejelentett tervek kivitelezését mind a PA-RISC, mind az AlphaServerek területén. A HP folytatni fogja a PA-8800 és a PA-8900-as processzorok és az EV7, EV79 Alpha processzorok fejlesztését. Ennek a két családnak a szerepe meglehetősen eltérő lesz. A PA-RISC szerverek a jelenleg is telepített PA-RISC gépeket és az új üzleti lehetőségeket fogják megcélozni. Az AlphaServer rendszerek a már telepített megoldások mellett a nagy teljesítményű műszaki számításokat fogják előtérbe helyezni.



Érvelés: az eddig bejelentett utat próbálják követni, a felhasználók bizalmának újbóli elnyerése érdekében. A PA-RISC új üzleti felhasználásának két fő oka van, az első, hogy a PA-RISC rendszerek a legtöbb esetben a dobozon belül cserélhetők a jövőbeli Itanium processzorokra, a második, hogy a HP-UX-ot a HP a továbbiakban is életben akarja tartani.



Hibatűrő szerverek



Az egyik legizgalmasabb újdonság a HP kínálatában a hibatűrő NonStop szerver család a Compaqtól, amelyet ezentúl HP NonStop Serverként lehet majd megtalálni a cég portfóliójában. Mivel a HP-nek nem volt hasonló terméke, a döntés igen egyszerű volt.



Döntés: nincs változás az eddig meghirdetettekben. Két MIPS processzor frissítés és az Itaniumra való váltás jellemzi a jövőbeli terveket.



UNIX



Mind a HP, mind a Compaq rendelkezett UNIX operációs rendszerekkel. Ezek a HP-UX és a Compaq Tru64? UNIX.



Döntés: a HP számára a HP-UX lesz hosszú távon a UNIX. A Tru64 UNIX rendelkezik számos fejlett lehetőséggel - beleértve a fürtözést és a fájlrendszereket - és idővel ezek integrálva lesznek a HP-UX-ba.



Érvelés: a HP-UX sokkal nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik.



A HP folytatni fogja az előzőleg bejelentett Compaq OpenVMS? programját, beleértve annak Itaniumra való átültetését is.

Tárolórendszerek



A Compaq és a HP is nagyon robusztus táróló portfólióval rendelkezik, így a lehetőség adott, hogy a legjobból válasszuk ki a legjobbat.



Általános döntések: a két cég termékei közül egyedi termékek szintjén történnek majd döntések, azonban a tárolók és tárolórendszerek egységes elnevezéssel rendelkeznek majd, ez pedig a HP StorageWorks? (a Compaq StorageWorksből) lesz.



Online tárolók



A HP elkötelezettje annak, hogy többszörös választást nyújtson a diszk tömbök és a tároló hálózatok területén. A jelenlegi portfóliót konszolidálni és racionalizálni fogják és a jövőben a NAS/SAN konvergenciára helyezik a hangsúlyt.



Döntések: a high end tárolók területén folytatják a HP XP és Compaq StorageWorks Enterprise Virtual Array (EVA) termékek forgalmazását. A HP XP lehetőséget teremt a tárolórendszerek konszolidációjára egy monolitikus, skálázható és nagy megbízhatóságú tárolórendszer képében. A StorageWorks EVA a moduláris bővíthetőségre, a legnagyobb hatékonyságra és alacsonyabb TCO-ra (Total Cost of Ownership) koncentrál.



A középkategóriában mind a StorageWorks EVA, mind a HP VA megoldások megmaradnak, utóbbi leginkább a HP-UX központú környezetekben lesz használható. A StorageWorks EMA moduláris tömbök a heterogén környezetekben alkalmazhatóak, a jövőben azonban fel fogják ezeket váltani a HP EVA alapú rendszerek, 2003 közepéig.

Személyi számítógépek



Az új HP mindazt nyújtani fogja a személyi rendszerek területén, amit a HP és a Compaq eddig nyújtott.



Üzleti PC-k és noteszgépek



Döntés: az üzleti desktop PC-k és a noteszgépek a Compaqhoz fognak átkerülni a következő 9-12 hónapban. Mindkettő a Compaq nevet fogja viselni, a márka erős piaci részesedése miatt. A HP Vectra termékek idővel kifutnak, de az e-pc vonal továbbra is létezni fog a HP név alatt. A HP Omnibook termékek et a cég 2002-ben még kínálni fogja.



Munkaállomások



A munkaállomások területén a legszélesebb termékkínálatot fogja elérni az új cég. Ezen a platformon támogatni fogják a legelterjedtebb 32 és 64 bites operációs rendszereket, mint például a Windows, a Linux és a HP-UX.

Kapcsolódó oldalak:

A HP teljes cikke

A LinuxJournal.com szemügyre vette a "GNU/Linux DVD Player"-eket, és egy átfogó értékelést készített róluk. A tesztben a Xine, VideoLAN Client, MPlayer és az Ogle--four GNU/Linux DVD lejátszó alkalmazások szerepeltek. Ebből a listából nekünk magyaroknak ugye mondanom se kell, hogy az MPlayer az érdekes. A DVD lejátszás Linux alatt nem volt mindig egy sima ügy, mindjárt úgy kezdődött, hogy volt egy kis harc a DeCCS ügyből kifolyólag a nagy film-óriásokkal.Volt valóban, ami ugyan nem jelenti azt, hogy nem is lehet, vagy szabad Linux alatt DVD-t lejátszani. Szerencsére napjainkban több alkalmazás segítségével is lehet Linux alatt DVD-t nézni. Mindenki döntse el, hogy neki melyik felel meg a legjobban. Én MPlayerrel nézek DVD-t, nekem ez jött be a legjobban. Vannak akik nem tudnak meglenni a GUI nélkül, ők valószínüleg nem az MPlayert fogják használni, vagy lefordítják GUI támogatással (--enable-gui). Mindenesetre van választási lehetőség. Lássuk a LinuxJournal hogy értékelte az MPlayert:

Az MPlayer egy movie player amely képes lejátszani az MPEG, VOB, AVI, VIVO, ASF/ WMV és QT/MOV fileokat, ezeket natív, XAnim, vagy Win32 DLL codec-ek segítségével valósítja meg. Ezen kívül tudsz VideoCD, SVCD, DVD, 3ivx és DivX mozikat nézni a segítségével.

Az Mplayer a kimeneti driverek terén is sokat nyújt: működik X11, Xv, DGA, OpenGL, SVGAlib, fbdev és AAlib driverekkel, és használhatsz SDL és néhány low-level

card-specific (alacsony szintű kártya-specifikus) drivert Matrox, 3Dfx és RADEON kártyákhoz. Legtöbbje használható szoftver és hardver skálázó funkcióval, hogy teljes képernyős változatban is élvezhessük a filmeket. Ezen kívül az MPlayer támogat néhány hardveres MPEG dekóder kártyát is.

A cikk szerint az MPLayer igazán jó hardvert igényel (nagyobb mint 500MHz CPU órajellel) ahhoz, hogy megfelelően működjön. Ha kisebb vasad van, felejtsd el az MPlayert, mert audio-video szinkronizálási problémákba ütközhetsz, a video minősége leromlik, a DVD lejátszás élvezhetetlen lesz. Ha gyenge géped van akkor neked a VideoLAN Client a legjobb megoldás.

A kódolt DVD-k lejátszása a libcss libraryk segítségével történik, és opcionálisan a libdvdread-et használhatjuk a chapterekhez. Mint a legtöbb playerben, az MPlayerben sem találjuk meg direkt a DVD dekóder libeket, ezeket neked kell külön letölteni, leforgatni. A Xine-nal ellentétben az MPlayer nem támogatja a plug-in-eket, ezért a szükséges libeket előre le kell forgatni, és installálni, még az MPlayer lefordítása előtt.

Az MPlayer nem támogat alapból GUI-t, ezt fordításkor külön engedélyezni kell, bár ez nem negatív pont. Esetleg a DVD nézésénél jól jöhet a GUI. Az interface jól látható, áttekinthető az alap skinnel, nem foglal sok helyet a képernyőn.

Amik a gyengéi az MPlayernek: az MPlayer nem képes DVD-t lejátszani a GUI-n keresztül, -dvd opcióval kell indítani ha DVD-t akarsz nézni, ha egy másik DVD-t akarsz nézni, az MPlayert újra kell indítani. Végül nem tartalmaz menüt, amelyből az extra funkciókat el lehetne érni.

Az értékelés szerint az MPlayer magas pontot ért el. Meglehetősen gyors (új hardveren), nincs audio-video desync probléma, sok file formátumot támogat. Az MPlayerben megtalálsz mindent amire szükséged lehet.

A cikk leírja a négy lejátszó tulajdonságait, szerintem objektív képet ad róluk. Érdemes elolvasni. A cikket megtalálod itt.

A ma (2002.05.06) megjelent Red Hat 7.3 ISOi gyors magyar mirroról letölthetők.

Linus kiadta a 2.5.14-es devel kernelt. Ez a release a szokásos IDE kód újraírást, egy nagyobb Bluetooth frissítést, NTFS frissítést, és egy köteg VM/buffer management munkát tartalmaz. As Linus felhívja a figyelmet arra, hogy ebben a kernel kiadásban egy rakás dolog alapjaiban változott, köztük a VM réteg is, ezért a "mentés jó ötlet" a használata előtt.

A kernelpatch letölthető innen, változások logja itt.

A Sun márciusban döntött úgy, hogy az irodai szoftvercsomagját, a StarOffice-t nem lehet többé ingyenesen letölteni az Interneten keresztül. Ennek hatására a Red Hat bejelentette, hogy ezentól egyik disztribúciójában sem lesz elérhető a szoftver.A Red Hat igen jelentős szerepet tölt be a Linux desktop és szerver szoftverek eladásában, így a StarOffice 6.0 bojkottálása egy fontos terjesztési csatornától fosztja meg a Sunt.

A StarOffice hagyományosan elérhető volt a fontosabb desktop és szerver disztribúciókban, mint például a Red Hat, a SuSE, vagy a Mandrake. A tény, hogy a Sun pénzt kér a termékért megváltoztatta ezeket a viszonyokat.

Melissa London, a Red Hat szóvivője szerint a cége nem fogja szerepeltetni a StarOffice 6.0-át a legújabb, nemsokára megjelenő disztribúciójában, sem bármelyik másikban. Mindez nem csak azért történik így, mert a Sun pénzt kér a programért, hanem azért is, mert a StarOffice nem szabad szoftver technológiákat is tartalmaz, mondta.

A StarOffice-ban megtalálhatók olyan harmadik személyek által létrehozott technológiák is, amelyeket a Sun licenszelt a termékéhez és amelyek nem hozzáférhetők szabad szoftver licensz alatt. A szóvivő elmondta, hogy amíg nem találnak kielégítő megoldást, a StarOffice 5.2-t fogják a disztribúcióhoz csomagolni és meg fogják nézni a szabad szoftver alternatívákat is, mint például az OpenOffice.org.

Holger Dyroff, a SuSE amerikai érdekeltségének vezetője elmondta, hogy a németországi cég el van kötelezve a StarOffice 6.0 terjesztésére, még nem történt döntés, hogy ez milyen formában is fog megtörténni és hogy milyen termékekben fog szerepelni.

A nemrég megjelent SuSE Linux 8.0-ban a StarOffice 5.2 és nem a 6.0 került beépítésre. Dyroff szerint az elsődleges oka ennek az, hogy a kiadási időkeretek teljesen mások a két cégnél.


Nancy Lee, a Sun egyik marketing menedzsere elmondta, hogy a cég számos Linux terjesztővel dolgozik együtt a StarOffice 6.0-val kapcsolatban, mivel annak a rétegnek, amelyet ezek a cégek megcéloznak a StarOffice jó választás. Lee nem árulta el, hogy hol tartanak a fontosabb gyártókkal a tárgyalások, viszont elmondta, hogy a Linux felhasználók és kiadók használhatják az Openoffice.org-ot is, amely szabadon hozzáférhető és ugyanaz a kódbázisa, mint a StarOffice 6.0-é.


A MandrakeSoft SA, a Mandrake Linux kiadója, nemrég jelentette be a StarOffice 6.0-t, amelyet elérhetővé tesz a vásárlói számára.



A StarOffice nem csak az Openoffice.orggal kell, hogy szembenézzen, hiszen a Sun döntése után a SOT is lépett és kiadta a SOT Office 2002-t.



Kapcsolódó oldalak:

A Sun bejelentése a StarOffice 6.0 fizetőssé válásáról

A SOT Office 2002-ről szóló hírünk

Kenneth D. Merry (kdm) régóta dolgozik egy ún. zero copy patch készleten a FreeBSD-hez. Most ennek a készletnek egy újabb verziója jelent meg.Először is tisztázni kell, hogy mit is értenek zero copy alatt a fejlesztők.

Alapesetben hálózati forgalom esetében a pufferek tartalma a küldő oldalon a felhasználói processzből a kernelbe másolódnak és ugyanez történik fordított irányban a fogadó oldalon. A zero copy esetében ez a másolás kerül kiiktatásra. A userlandből kernelbe (és vissza) való másolás a BSD rendszerek hálózati teljesítményének egyik legnagyobb visszafogó tényezője, így ezt kiiktatva jelentősen nő az átviteli sebesség és csökken a rendszer terhelése, ha nem a processzor, vagy a memória áteresztő képessége a korlátozó faktor.

Mivel a csomagoknak alkalmazkodniuk kell az adott architektúra lapméretéhez, ezért a zero copy leginkább gigabites hálózati interfészeknél alkalmazható, mivel azok nagy többsége támogatja az ún. jumbo kereteket (9000 bájtos csomagok).



Régebbi (kb. 2 éves) tesztek szerint Andrew Gallatin két Dell PowerEdge 4400-as szerver (733 MHz-es Intel PIII Xeon, 64-bites 66MHz-es Myricom Lanai-9 PCI-os hálózati kártyákkal - 2,5 Gbps sebesség) között 1,7 Gbps átviteli sebességet tudott elérni, úgy hogy a fogadó gép 60%-ban várt, míg a küldő 100%-osan terhelt volt.



Merry mostani levelében megemlíti, hogy ez nem is igazán a sávszélességről szól, hiszen két FreeBSD 4-STABLE gép között is el tud érni (gigabites interfészen) 989 Mbps sebességet. Az igazán fontos a zero copy patchben a processzor terhelésének csökkenése. A fenti adatsebességnél zero copyval 35% volt a terhelés, míg zero copy nélkül 60% a fogadó oldalon, a küldő oldalon a különbség ennél is nagyobb volt.

A FreeBSD-s TCP/IP stack ezen módosítása egyelőre nem az alaprendszer része és elképzelhető, hogy még az 5-ös verzióba sem kerül bele.

Hasonló jellegű megvalósítások elérhetőek, vagy megtalálhatóak a Linux kernelben is (Dave Miller és Molnár Ingó munkája révén).



Kapcsolódó oldalak:

Kenneth Merry zero copy oldala

A Darwin, az Apple Mac OS X platformjának szabadszoftveres alapja 1999. márciusa óta elérhető. Az azóta eltelt idő alatt az összes vele kapcsolatos fejlesztést az Apple kezelte és tette elérhetővé a Darwinnal foglalkozó weblapján keresztül. Mivel a Darwin és a Mac OS X közötti kapcsolat meglehetősen szoros, így szélesebb fejlesztői kör bevonása problémás, létrejött az OpenDarwin.

A hírek szerint a Sun új UNIX operációs rendszere, a Solaris 9 még június vége előtt meg fog jelenni. Lássuk milyen újdonságok lesznek benne az előző, 8-as kiadáshoz képest.Az egyik legjelentősebb változás a biztonsági mechanizmusok fejlesztése lesz, amely mind az operációs rendszert, mind a rá épülő alkalmazásokat érinti majd.

Először is, a Solaris 9-ben használható lesz a Secure Shell (SSH) 1-es és 2-es verziója is, amely multi platformos, erős autentikáción alapuló, kódolt bejelentkezést tesz lehetővé. A DES, 3DES, AES és blowfish kódolási algoritmusok használhatók majd, mind a jelenlegi IPv4 és a jövőbeli IPv6 környezetben. Az SSH a Solaris 9 integráns része lesz, használja annak naplózó mechanizmusait és a régi, kevésbé biztonságos távoli elérési módok, mint az rcp, rsh, telnet és X11 leváltását szeretnék a beépítésével elérni. Ravi Iyer, a Solaris egyik termékvonal-menedzsere elmondta, hogy az általuk használt SSH implementáció, a BSD-s licenszű OpenSSH, amelyen auditálási és naplózási fejlesztéseket eszközöltek. Ezeket vissza fogják adni a szabad szoftver közösségnek.

Talán ennél is jelentősebb, hogy a Solaris 9 olyan korlátokat fog tartalmazni, amelyek megpróbálják csökkenteni a puffer túlcsorduláson alapuló támadások eredményességét, amely által nehezebb lesz a gép fölött átvenni az uralmat. Ennek a védelemnek a bekapcsolása fordításkor történhet majd, így a felhasználók eldönthetik (a szabad szoftvereknél -a szerk:), hogy kívánják-e használni az adott alkalmazásnál, vagy sem.

A Solaris 9 szerver és kliens alkalmazásai támogatni fogják a Kerberos V5 környezetben való munkát is. A Sun szerint lehetséges lesz a Microsoft Active Directory és a MIT Key Distribution Centers (kulcselosztó központok) használatára is.

Az új operációs rendszer számos más biztonsággal kapcsolatos újdonságot is tartalmazni fog. Ilyen az IPSec támogatás az IPv6-hoz és az IPSec/IKE támogatás az IPv4-hez. A Solaris 9 összes kriptografikus modulja támogatni fogja a 128 bites kulcshosszúságokat, beleértve a nem amerikai kiadást is. Az operációs rendszer része lesz a cég SunScreen 3.2-es verziójú tűzfalszoftvere is, amely futni fog a 32 és 64 bites rendszereken is. Végezetül a Solaris 9 végre rendelkezni fog beépített véletlenszám-generátorral is.



Kapcsolódó oldalak:

A "The Register" cikke a Solaris 9-ről

A Daemon News olvasóinak véleménye az OpenSSH Solaris 9-ben való megjelenéséről

Az OpenSSH weblapja

A Sun Microsystems weblapja

SANTA MONICA, Calif., Május 3 /PRNewswire-FirstCall/ -- az id Software(TM) és az Activision, Inc. (Nasdaq: ATVI - news) bejelentette, hogy az Activision lesz az id software készülő új FPS játékának világszintű disztribútora. A DOOM III az id software forradalmian új 3D grafikus motorján fog alapulni. A játék engine-je jelenleg is fejlesztés alatt áll, és idén fog bemutatkozni az Electronic Entertainment Expo-n.

Ezekről bővebben itt olvashatsz. Megjegyzendő, hogy ez az első hivatalos bejelentés a DOOM III-ról, amely után már semmi kétségünk nem lehet, hogy a játék biztos el fog készülni. John Carmak többször is beszélt arról, hogy a DOOM III meg fog jelenni Linuxra. Úgy legyen.