Az Astaro Linux elnyerte a ICSA Labs firewall bizonyítványát (certification).

Az utóbbi időben a kéréseknek megfelelően a Webalix kettős könyvviteli program sokat változott, valamint a tárgyieszköz modul fejlesztése került előtérbe.

Főbb változások:

- a kimutatásokban az egyes mezők (legtöbbször az iktatószám, számlaszám, stb.) fölé húzva az egeret "title"-ként fontos információk jelennek meg;
- EU negyedéves ÁFA összesítő elkészült;
- a lekérdezésekben a csoportosítási lehetőségek kibővültek;
- a vevő ill. szállító számláknál megjelentek az EU-val történt kapcsolatokra utaló paraméterek;
- stb...

A tárgyieszköz modul fejlesztésének befejezése augusztus végére várható.

A FreeBSD gyakran elkerüli a az embereknek figyelmét, amikor arról beszélnek, hogy melyek azok az operációs rendszerek amelyeket sikeresen használnak az interneten. Ennek ellenére a FreeBSD sikeres az internet szolgáltatók közösségében, jelenléte komoly, és egyre erősödik. Több, mint 1 millió olyan hostnév és fél millió olyan aktív site létesült az elmúlt egy évben (2003. júniusa óta), amely FreeBSD-n fut.Számos nagy cég, szolgáltató kötelezte el magát a FreeBSD mellett. Ilyen például a Yahoo! amely 266.835 aktív siteot futtat FreeBSD-n. Nem sokkal marad el mögötte a NTT/Verio a maga 175.719-es számával, de jelentősnek mondható még a SAVVIS Communications (100.377), Datasync (90.324), Pair.com (82.019), iPowerWeb (81.509) is.

A NetCraft cikke itt.

Magyarországon a szabad szoftveres alapítványok közül az FSN alapítvány gépparkjának jelentős része FreeBSD-t futtat.

Linus kiadta a 2.6.7-es kernel harmadik kiadásra jelölt verzióját.

Henning Brauer tegnapi openbsd-misc@ listára postázott leveléből megtudhatjuk, hogy az OpenBSD későbbi verziójában szállított Apache verzió az 1.3.29-es lesz. Az OpenBSD csapat javítani fogja benne a hibákat, de frissítve nem lesz. Ennek az oka az, hogy az Apache fejlesztői megváltozatták az Apache web szerver licencét az 1.3.31-es verziótól kezdve.Henning egy későbbi levelében leírta, hogy természetesen lehet frissebb Apache-ot futtatni az OpenBSD-n a későbbiekben is, de ez nem javasolt. Nem javasolt, mert az OpenBSD alaprendszerben levő httpd számos biztonsági frissítést tartalmaz az eredeti Apache-hoz képest.

Az eredeti Apache-ban több komoly bug is van, amelyet az OpenBSD-sek javítottak, elküldtek az Apache fejlesztőinek, de azok eldobták azokat.

Ezért Henning azt mondta hogy a sajátkezű Apache upgrade == biztonsági downgrade.

A hosszú thread megtalálható itt.

Sziasztok! Elkészült a Böngészés ISA szerver mögül HOGYAN fordítása
a Magyar LDP kiadásában,
az FSF.hu Alapítvány támogatásával.Üdv.


dacas



Megjegyzés:
html (azonnal olvasható) |
html.tar.gz |
txt.gz |
pdf.gz



Egyéb HOGYANok kereshetők és megtekinthetők a HOGYAN-INDEXben.

Megjelentek a Netcraft felmérések júniusi eredményei.

A Linux Gazette oldalon jelent meg egy cikk a Hyperthreading-es P4-en futtatott 2.6-os Linux kernelről. A Hyperthreading már sok-sok hónapja elérhető technológia egyes Intel processzorokban.

A HT sokat vitatott megoldás, de az IBM szerint egy olyan operációs rendszeren, amelynek ütemezője kihasználja a HT nyújtotta előnyöket, a multithreaded programok akár 51%-kal is gyorsabban futhatnak. Az IBM szerint a 2.4-es kernelen is tapasztalható javulás, amelynek mértéke 30% körül lehet.

A Linux Gazette most erősen technikai oldalról vizsgálja meg a kérdést. A tesztprogramok forráskódjaival, kernel részletekkel illusztrált cikket megtalálod itt. Megértéséhez alapvető operációs rendszer design ismeretek kellenek.

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic legfrissebb száma.

A hírlevél megtalálható itt.

A Scribus egy GPL licenc alatt terjesztett desktop publishing (DTP) program, amelyet elsősorban Linuxon fejlesztenek, de fut számos Unix(-szerű) platformon is. A fejlesztésekor a készítők figyelembe veszik, hogy a program felhasználó-barát, de ugyanakkor a tapasztalt felhasználók számára egy professzionális eszköz legyen.

Az 1.1.7-es kiadás többnyire bugfix release. Az anyag letölthető innen. Bővebb infó a projekt honlapján itt.

[2004. jún. 05.] DSA-515 lha számos sebezhetőség

[2004. jún. 07.] DSA-516 postgresql puffer túlcsordulás

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Az NVidia kiadta az nForce chipset-ének a non-free linuxos eszköz-meghajtó programjait IA32 és AMD64 platformokra.

Változások:

Főhősünk szabadúszó újságíró, aki egy olyan nemzetközi konspiráció kellős közepén találja magát, amely a Szovjetunió feletti irányítás megszerzését tűzte ki céljául. Tizenkét órával azután, hogy egy sztori miatt Moszkvába érkezik, használati tárgyaitól megfosztva a KGB politikai börtönében találja magát.

A megszerzett fegyverekkel, és a talált tárgyakkal improvizálva kell hősünknek elkerülni vagy legyőzni a szovjet elit erőket, felgöngyölíteni a konspirációt, mielőtt megölnék vagy valamelyik szibériai munkatáborba küldenék. A játék egy 3rd person lopakodó/kémkedő stílusú thriller, amely a Szovjetunió ismert területein, épületeiben (Csernobil, Mauzóleum, KGB börtön, stb.) játszódik. A játékot a Mindware Studios jegyzi. A játéknak az előzetes hírek szerint lesz linuxos portja, és várhatóan ez év végén jelenik meg.

Addig is érdemes megnézni a játék képernyő képeit, és a kissé rövid, de annál látványosabb in-game videot. A videot megtalálod itt (mirror).

A játék honlapja itt.

Megjelent az Opera 7.51-es verziója. Mit találunk benne?

Kicsit zavarodottnak tűnik az utóbbi időben a Sun Microsystems. Egyik nap arról jönnek hírek, hogy a Java nem lesz nyílt forrású, aztán Dr. Raghavan "Rags" Srinivas a Sun Java Technology evangelistája tudni véli, hogy mégis az lesz, majd egy napra rá a Sun cáfolja ezt.

Több internetes fórumon is megjelent az a hír a napokban, hogy a Sun már eldöntötte, hogy nyílttá teszi a Java forrását.Csütörtökön egy online fórum hivatkozva Raghavan Srinivas Java mérnökre, azt állította, hogy a Sun már eldöntötte, hogy nyílt forrásúvá teszik a Java-t, csak még a konkrét időpont nem biztos.

A Sun szóvivője tegnap cáfolta, hogy bármilyen döntés is született volna a Java nyílt forrásúvá való tételéről. - értesült az NWFusion.

Hírek röppentek fel arról is, hogy a Solaris esetleg nyílt forrású lesz, és arról is, hogy esetleg GPL licenc alatt lehet majd elérni. Konkrétum ebben az ügyben sincs jelenleg. Mindegy hogy mit, csak beszéljenek rólunk? Kicsit így fest a dolog most.

Készítettem egy, linuxos live csomagokból és egyéb utilokból álló CD-t, ami alkalmas lehet a Linux megismerésére, és különféle egyéb felhasználásra (helyreállítás, diagnosztika, szerviz).

A problémám mindösszesen csak annyi, hogy a 695 MB-os image filet el kellene helyezni valahová, ahonnan letölthető lenne.

Ebben kérném a segítségeteket.A CD magyar nyelvű (általam készített) menürendszerrel rendelkezik, amelyből bootolhatóak a disztrók és az egy floppys util imagek.

A CD tartalma:

- Slax (Slackware Live) _+OpenOffice 1.1 hu_

(Az Openoffice a Slaxos KDE és Fluxbox menükből is indítható!)

- SystemRescueCD _with Qtparted_

- Flonix

- Damnsmall

- MoviX

- Puppy

- Geexbox

- Feather
- Slax és Flonix USB drive behúzó image-k.

(A CD-ről átmásolható USB drive-ra a két disztró, aztán a CD-ről bootolva az USB drive lesz a root, tehát a CD umountolható, használati leírással.)

- UltimateBootUtils

(Egy floppys imagek, CD-ről indulnak)

Aida, Basiclinux, Clave, Fprot, Freedos, Freesco, G4u, Gujin, Hdclone, Memtest, Ntsfreader, Offline, Presizer, Ranish, Rip, Savepart, Spfdisk, Testdisk, Tomsrtbt, Xfdisk és lemezdiagnosztika: Maxtor, IBM, Seagate, Western, Samsung, Fujitsu, IBM-Hitachi Tools

- +2 : Gag, Dban (Menüben nincs benne)

- OtherUtils: Mplayer for W32, VNC, XOSL, Loadlin, Syslinux, Rawrite

- Szalacsi avi, 1 db ogg, es néhány kép.

- Grafikus es szöveges inditó menük F1-F9, menüképek a CD-n, leírások, figyelmeztetések, original dokumentációk, cheatek

Azaz up to 45 stuff.

(A verzió azért 1.01, mert a bugok között megemlített Geexbox bizonytalanságot megszüntettem.)

Szóval ennyi. Igazából valami "tiszta" helyre gondoltam, tehát csak legvégső esetben tenném valami "korlátlan tárhelyes" oldalra feldarabolva. A tippeket, megoldásokat a hozzászólások rovatba vagy a tomaso@mail.datanet.hu címen venném szívesen.

(Bocs, ha megkésve reagálok, de E56K modemmel nyomulok ;))

Köszönettel:

Toma_

Dennis Ritchie is megszólal a ``Nem Linus írta a Linuxot'' ügyben, Brown válaszol a kritikákra

Dennis M. Ritchie (kép, életrajz, interjú, honlap) a C nyelv megalkotója, a UNIX operációs rendszer egyik szerzője is említésre került abban a sajtó hírben amely Ken Brown ``Samizdat'' című megjelenés előtt álló könyvéről szól.

A könyvben Brown arról ír, hogy nem Linus Torvalds a Linux operációs rendszer szerzője. Ezt az állítását Brown ezt úgy próbálta bebizonyítani, hogy felkereste Andy Tanenbaumot a Minix szerzőjét, és felbérelt egy szakembert hogy keressen egyezést a korabeli Minix kernel és a Linux kernel forráskódja közt. Pechjére nem sikerült bizonyítani állítását. Brown megkereste Ritchie-t is, aki válaszolt is a kérdéseire. A kérdések olyanok voltak, amelyek azt sugallták a válaszolónak, hogy nem Linus írta a Linuxot. Brown egyik kérdésében elhangzik, hogy egyes emberek szerint a Linux 1.0 annyira hasonló a UNIX forráskódjához, hogy sorról sorra másolásnak tűnik. Ritchie válaszában elmondja, hogy kételkedik ebben. Brown annyira nincs képben a Minix/Linux/UNIX világával, hogy megkérdzei Ritchie-től, hogy beszélt-e valaha a finn professzorral Andy Tanenbaummal. Dennis javítja ki a nyilvánvaló tévedést, miszerint AST nem Finnországban, hanem a amszterdami (Hollandia) VU egyetemen tanít. Az Brown az interjúban feszegeti az USL vs. BSDi + Berkeley Egyetem pert is.

Az interjút megtalálod a Groaklaw-on itt.

Kenneth Brown a cége honlapján válaszol az ellene felhozott kritikákra. A reakcióját megtalálod itt.

A Chip magazin e havi számában foglalkozik a BSD-vel és az OpenCD-vel is (de szóba kerül még a Cygwin is).1. A BSD-s cikk:


- röviden leírja keletkezését és történetét (némi hiányossággal - viszont igen rövid és érthető)


- bemutatja a 3 fő BSD-t: NetBSD, OpenBSD, FreeBSD, a különbségek hangsúlyozása


A cikk igen pozitívan áll a *BSD-hez! Egyetlen egy szépséghibát találtam ez pedig az utolsó mondata a cikknek: "A jelenlegi stabil változat a 3.4, ez 12 különböző platformra..." -> az OpenBSD-ről írták! :-((



2. Az OpenCD-s cikk:


Az OpenCD-projektről is pozív dolgokat állít.. elsősorban bemutatja a korongon található programokat (irodai és tervezőszoftverek, Internet és kommunikáció, multimédia és játékok, stb.)



3. Cygwin cikk:


Bemutatja történetét és megmutatja azt is, hogy mire és hogyan használható... (ez sajnos közvetlenül NEM a Linux-nak kedvez) :-(



Azért annak örülök, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk alternatív operációs rendszerekkel az informatikai magazinokban! Talán változik a szemléletmód? :-))

``1998-ban alapítottam és vezettem a Linux Today-t, és kevesebb, mint egy év alatt a semmiből felfejlesztettem a világ legnagyobb és legerősebb linuxos híroldalává. Most bojkottra szólítom a linuxos közösséget a teremtményem ellen egészen addig, amíg a jelenlegi tulajdonosok pénzt fogadnak el a Microsofttól azért, hogy Linux-ellenes/Microsoft-párti reklámokat publikáljanak.''

Ezeket a sorokat dave, a LinuxToday alapítója írta a weblogjába. Csodálkozom, hogy dave csak most vette észre, hogy a LinuxToday állandó reklámozója a Microsoft. Én már 2002. októberében felvetettem ezt a kérdést az Ennyire rosszul állunk emberek? című cikkemben.

Dave a weblogban részletezi, hogy milyen rekámok irritálják a LinuxToday olvasása közben. Kitér arra, hogy a nem is igazán az a baj, hogy a MS reklámoz az oldalon, hanem az, ahogy teszi. A reklámozás a részükről már kimondottan anti-Linux ízű. Például egy esettanulmányt lehetett látni napokig a LinuxToday-en arról, hogy a Micrsofot TCO-ja mennyivel jobb, mint a pingvines operációs rendszeré (az ismert Get the Facts reklám).

Dave a cikkében az alábbi kérdéseket teszi fel:

[2004. jún. 04.] DSA-514 kernel-image-sparc-2.2 - failing function and TLB flush (lehetséges helyi root)

A frissítésről szóló FAQ-nk itt.

Egy internet felhasználó felbátorodva azon, hogy D. J. Bernstein már régóta nem frissítette saját oldalát, elkészítette a legfrissebb DNS szerver felmérést. Nem meglepően a BIND lett a győztes. A felmérést készítő feltette azt a kérdést, hogy vajon miért a BIND a legnépszerűbb DNS szerver napjainkban, hiszen már többször is csalódást okozott a felhasználóknak. Vajon miért olyan nehéz jó alternatívát találni? A felmérést készítő is elkészítette a saját DNS szerverét.

A felmérést megtalálod itt.

Pár hónappal ezelőtt vmiklos felvetette a fórumban, hogy kellene HUP pólót készíttetni. Nekem ez eddig nem nagyon jutott eszembe, de a fórumot olvasva úgy tűnik, hogy több embernek is lenne rá igénye.

A pólóval az olvasók hozzájuthatnának a kedvenc oldalukat reklámozó ruhadarabhoz, és ezzel a lépéssel talán a HUP is hozzájuthatna egy csekély támogatáshoz. Többen is jelezték, hogy segítenének lebonyolítani a pólók tervezését, elkészíttetését.Mrbond el is küldött nekem május közepén egy előzetes tervet/kalkulációt a pólók elkészítésére, de sajnos nem volt időm ezzel a dologgal foglalkozni.

Most újra előjött az igény a fórumban, úgyhogy elkészítettem egy szavazást, amely arról szól, hogy ki mennyit szánna egy ilyen pólóra, ha az egyszer elkészülne. Nyilván ha nem lenne rá akkora kereslet (van minimális darabszám a rendelésnél), vagy túl alacsony lenne a rá szánt összeg, akkor nem lenne értelme a pólókat elkészíttetni.

A pólókról (dizájn, szín, stb.) még nincs semmilyen végleges elképzelés, ha valakinek van ötlete, azt szívesen vesszük a fórumban.

Jelenleg a pólókra kaptam egy ajánlatot, de ha valaki nagyon olcsón tud gyártatni ilyen ruhadarabokat, akkor természetesen annál olcsóbbak lehetnének.

Akit érdekelne egy ilyen lehetőség, azt kérem jelölje be itt a megfelelő választ. Akit nem érdekel, annak nem kell szavaznia. Mrbond hozzájárult, hogy közzétegyem azokat az előállítási árakat, amennyibe a pólók kerülnének. Ezek megtalálhatók a fórumban. Köszönöm.

Megjelent a GNOME desktop és fejlesztői környezet 2.7.1-es verziója.

Pár nappal ezelőtt a két vezető szoftver/hardver cég is bejelentette, hogy erősen valószínű, hogy a jövőben ``ingyen" fogják adni a partnereiknek a hardvereket. A kijelentések a Sun Microsystems-től és a Microsoft-tól származnak.

Szerintünk a jövő zenéje az, hogy a cégek a tőlük megrendelt szoftver előfizetések mellé ``ingyen'' biztosítják majd a hardver eszközöket.``A mi világunkban, ön előfizet a szoftverre, és a hardver hozzá ingyen lesz'' - mondta Jonathan Schwartz Sun elnök.

Schwartz nincs egyedül az elképzelésével. Bill Gates is hasonlóképpen gondolkodik.

``Bill Gates és én is úgy gondoljuk, hogy négy-öt éven belül a hardver ingyenes lehet'' - nyilatkozta Schwartz a Reutersnek.

Eric S. Raymond (ESR) open source aktivista szerint az egész ``ingyenes hardver'' csak egy trójai faló, amellyel a fenti cégek beszivárognak a céged számítástechnikai infrastruktúrájába, és megszabják, hogy milyen szoftvert használhatsz. Ez nem más részükről, mint a befektetésük védelmezése. Ha a hardverrel korlátozások (mondjuk DRM) is párosulnak, akkor megtilthatják, hogy 3party alkalmazásokat futtass.

ESR írása itt.

Az Apache Szoftver Alapítvány (Apache Software Foundation - ASF) bejelentette: az Apache Geronimo projectek elfogadták, mint az ASF hivatalos projektjét.