Természetesen az a tény, hogy az éj leple alatt Linus kiadta a stabil 2.6.0-ás kernelt, nem jelenti azt, hogy minden 100%-os kernelben. Vannak még elhárítandó hibák, amelyeken a fejleszetők dolgoznak.Mindazonáltal, ezek a hibák nem kiadás kritikus (release critical) hibák, hiszen akkor a kernel nem jelent volna meg. A javítandó hibák listáját Andrew Morton - a stabil 2.6-os kernel hivatalos karbantartója - két részre bontotta.

Az egyik az must-fix list névre, a másik pedig a should-fix list névre hallgat.

Nyilván, ahogy a dokumentumok nevei is mutatják, a must-fix (javítani kell) listába kerültek a ``komolyabb hibák'', míg a should-fix (kellene javítani) a ``kevésbé komoly'' hibák.

Akinek valami nem működik a 2.6-os kernellel, nézzen bele ebbe a két listába, mert ha megtalálja benne a problémáját, akkor az azt jelenti, hogy ismert a probléma, csak kijavításra vár. Ha hibát észlel valaki, és a hiba nincs definiálva a listákban, akkor a legjobb, amit ebben az esetben tenni lehet az az, hogy bugrepotolunk az LKML-re, és várunk, hogy megjelenjen a hibajavítás. Bugreport nélkül ne várjuk el, hogy fejlesztők maguk találják ki a problémákat!

Stabil 2.6.0! A hód kijött a detoxból.

Linus Torvalds majd két év fejlesztési idő után kiadta a Linux kernel soron következő stabil verzióját, a Linux 2.6.0-át. Ahogy Linus levelében azt írta, a kiadás nem lephet meg senkit nagyon a listán, hiszen régebb óta készülődnek a megjelenésre, és Linus az utóbbi időben már nem fogadott el új patcheket sem, kivéve a hibajavításokat. A 2.6.0-ra ``foltozó'' patch 11kB méretű. Annak ellenére, hogy megjelent a stabil 2.6.0, Linus követni fogja a kernelfa változásait a saját BK fájában. Ezt egészen addig fogja tenni, ameddig a 2.6.x el nem ágazik, és meg nem nyílik a 2.7.0-ás fejlesztői ág.

Linus levele itt. A patch letölthető innen. A 2.6.0 FULL pedig a innen.

Jó szórakozást!

A cvsync egy újabb CVS repo szinkronizációs segédprogram, amelyet MAEKAWA Masahide fejleszt. Nagyon hasonlít a CVSup-hoz, de azzal nem kompatibilis. A fejlesztő C-ben írta és a pthreads könyvtárat használja.

A blender hivatalos honlapján olvasható hír, miszerint hamarosan hozzáadják (portolják) a DrQueue nevű renderprogramot a Blenderhez.



A DrQueue nevű program a Maya-t is támogatja!

5 nappal ezelőtt az RC1 kiadásakor még úgy volt, hogy még idén lesz FreeBSD 5.2-RELEASE. Most úgy néz ki, hogy várni kell januárig. A késés okairól Scott Long írt pár nappal ezelőtt a current@ listára. Ahogy írta komoly kiadást hátráltató bugra bukkantak.Jeff Roberson és Doug White diagnosztizálták a problémát. A gond a telepítés során jelentkezik. A sysinstall pánikol, amikor kicsomagolja a bin disztribúciót. Úgy tűnik, hogy a probléma akkor jelentkezik, ha a SoftUpdates be van kapcsolva a root partíción. Scott a hibát 14-én jelentette be, és segítséget kért az elhárításához. Tegnap rákérdezett egy listatag a helyzet állására. Scott ma válaszolt, és levelében leírta, hogy a hiba okát megtalálták, fixálták, tesztelték a javítást, és kommitolták azt a HEAD branch-ba. A javítás várhatóan holnap lesz kommitolva az RELENG_5_2 ágba.

Azoknak a felhasználóknak, akik addig is telepíteni szeretnének, azt javasolja Scott, hogy vagy használják 5.2-CURRENT snapshotokat, vagy telepítsenek úgy az 5.2-RC1-ről, hogy a telepítés idejére kikapcsolják a SoftUpdates-t a root partíción, majd a telepítés végeztével azt viszakapcsolhatják.

Scott levele itt. FreeBSD 5.2 kiadási ütemterv itt. FreeBSD 5.2 TODO lista itt.

Andrew visszatért a pár hetes távollétről, és mindjárt kis is adott egy -mm patchet. A patchben szép számmal találunk javításokat, de a fejlesztő szerint egyik sem komoly hibát javít.A legemlítésreméltóbb változások az IDE drivereket, a psmouse, atkbd és synaptics kódot érintik.

Változások listája Andrew levelében. A patch letölthető innen. A patch nem csak fixet, hanem hibát is hozott. Ennek a javítása itt. Vajon mi lesz az -mm patchek sorsa? Erre itt találsz választ.

Majd 3 hónappal ezelőtt Robert Minvielle írt egy cikket az OSNews-on, amely ``Linux Opteron-on, készen vagyunk rá?'' címmel futott. Akkor a teszter egy AMD Opteron 240 processzort tesztelt egy Asus SK8N alaplapon. Vegyesek voltak a tapasztalatai az AMD 64 bites módra képes processzorával működő Linux operációs rendszerekkel. Most 3 hónap után megismételte a teszteket.Azóta a rendszer kicsit kicserélődött, de az alapja (CPU, MOBO) ugyanaz maradt.

A konfig:

Alaplap: Asus SK8N, BIOS 1004

CPU: AMD Retail Opteron 240 (1.4GHz)

RAM: két 512MB Kingston (ASUS ajánlott 333MHz dual channel DDR, ECC registered)

HDD: egy Maxtor 7200rpm 80GB UltraATA drive, egy Liteon CDR/RW drive

Hálózat: efy $5 Linksys PCI 10/100 NIC

Video: ATI FireGL, AGP, 128MB RAM

Ház: Lian-Li PC-7

Táp: Enermax 460Watt

Mit tesztelt a gépen? Az alábbi OS-ek képesek futni ezen a vason:

Gentoo LiveCD beta (10-24-2003)

Gentoo LiveCD beta (11-09-2003)

Mandrake RC1

Suse 8.2 beta2

Suse 9.0 (ftp install, no iso files)

Red Hat Taroon (again, to see on the FireGL)

A tesztelés második felvonása részletesen itt.

Annak ellenére, hogy egyes országokban nem nézik jó szemmel (sőt, perrel is fenyegetik) a Lindows.com névválasztását, a LindowsOS fejlesztése és árusítása nem szűnt meg. Miközben a cég ``harcban'' áll a redmondi ablak gyártó üzemmel, kiadta a LindowsOS 4.5 névre hallgató operációs rendszerét.A LindowsOS újdonságai között olyan dolgok szerepelnek, mint a távoli asztal megosztás, integrált kereső rendszer, spam és pop-up blokkolás, integrált tűzfal, vagy éppen a 6 nyelven tudó fordítógép.

Képernyőképeket itt találsz, megvásárolni itt tudod. Akinek van LindowsOS 4.0 operációs rendszere, annak szerencséje van, mert a 4.0 -> 4.5 upgrade ingyenes. A laptop felhasználók külön örvendhetnek az új Laptop Edition-nak.

Sajtóhír:

Budapest — 2003. december 8. — A Novell bejelentette a Mono™ projekt ütemtervét, mely egy közösségi kezdeményezés a Microsoft .NET fejlesztőplatform nyílt kódú verziójának kifejlesztésére. Célja, hogy a Linux és UNIX* fejlesztők számára is lehetővé tegye többplatformos .NET alkalmazások felépítését és bevezetését. Az ütemterv 2004. elejére teszi a Mono 1.0 és a további verziók megjelenését, és útmutatást nyújt azoknak a vállalati fejlesztőknek és független szoftverszállítóknak (independent software vendor - ISV), akik .NET alapú alkalmazásaikat platformok és operációs rendszerek széles skáláján kívánják felépíteni.A több mint kétévnyi tervezési és tesztelési munkát tartalmazó Mono egyszerűbbé teszi az alkalmazások Linux és Unix rendszereken történő felépítését és bevezetését. A projekt továbbra is követi a Microsoft .NET, valamint a Linux és GNOME desktop technológiák fejlődését.

A teljes Mono ütemterv megtalálható a http://www.go-mono.com/mono-roadmap.html weboldalon. A főbb pontok a következők:

* A Mono 1.0 a kezdeti verzió, melynek célja, hogy a fejlesztők elsajátítsák a Mono használatát, és elkezdhessék a Linux és UNIX rendszereken futó .NET 1.1 kompatibilis alkalmazások építését. A megjelenés 2004. második negyedévében várható.

* A Mono 1.0 különböző könyvtárprofilokkal készül, így .NET 1.0, .NET 1.1 és az ECMA által meghatározott profilokat biztosít.

* A Mono 1.0 kódgeneráló modulja JIT (just-in-time) és AOT (ahead-of-time) módokban is használható. A kódgeneráló x86 és PowerPC alapú architektúrákat támogat. A további architektúrák (Arm, Sparc, HPPA és s390) támogatása értelmezőkön keresztül történik.

* Az ezt követő Mono 1.2 a grafikus felhasználói felület alapú alkalmazásokhoz szükséges könyvtárakat és a .NET 1.2 szolgáltatásainak alapszintű támogatását tartalmazza.

„A Linux asztali gépeken is egyre ésszerűbb lehetőséget jelent az informatikai döntéshozók egyre növekvő táborának,” - mondta Chris Stone, a Novell alelnöke. „A sikerhez a fejlesztőknek hatékony fejlesztőkörnyezetre, stabil API-kra és jól meghatározott technológiai ütemtervre van szükségük. A Mono mindezt kínálja, a .NET előnyeivel együtt Linux és UNIX környezetben egyaránt.”

A Mono projektről

A LinuxWorld Conference & Expo 2003 rendezvényen a legjobb nyílt forráskód projektté (Best Open Source Project) választott Mono projektet a Ximian® kezdeményezte (mely jelenleg a Novell része). Célja, hogy a fejlesztőket modern fejlesztőeszköz-készlettel és a .NET rendszerek UNIX és Linux rendszereken történő bevezetéséhez szükséges mechanizmusokkal lássa el. A Mono a kulcsfontosságú .NET kompatibilis komponensekből áll, ilyen például a C# fordító, egy virtuális futtatórendszer és a könyvtárak egyre gyarapodó készlete, mely többek között ASP.Net és ADO.Net, valamint GNOME- és Linux-specifikus könyvtárakból áll. A világ több mint 150 fejlesztője járul hozzá a Mono projekthez. További információért látogasson el a http://www.ximian.com/mono vagy a http://www.go-mono.com honlapra!

Forrás: www.novell.hu

A Red Hat bejelentette a Red Hat Application Server v1.0 névre hallgató termékének beta 1 kiadását.

Tartalma: - Tomcat 4.1.27, hivatalos referencia Java Servlet 2.3 és JavaServer Pages 1.2 technológiák

- Struts 1.0.2

- JOnAS 3.3

- JOnAS és Struts minta web alkamlazások.

- AJP és WARP protokolok, JDBC driverek MySQL-hez

- stb.

A teljes csomaglista itt.

Az Red Hat Application Server v1.0 Beta 1 a Red Hat Enterprise Linux 3-on tesztelhető az alábbi architektúrákon:

- x86 (i686/Athlon)

- ia64 (Intel Itanium2)

- x86_64 (AMD64)

- ppc (IBM iSeries és pSeries)

Letölthető:

http://ftp.redhat.com/pub/redhat/linux/beta/taroon/en/iso/

http://ftp.redhat.com/pub/redhat/linux/beta/taroon/en/RHAPS/

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 50. száma.

Alig jelent meg a Fedora Core 1, a fejlesztők már be is jelentették a Core 2 ütemtervét. Az ütemterv nagyon agresszív, a fejlesztők már áprilisra kiadást ígérnek.Az ütemterv szerint januárban test1 devel fagyasztás, februárban test1, március végén abszolút fejlesztői fagyasztás, április 2-án a stuff a tükörszerverken, április 5-én bejelentés. Úgy legyen!

Az ütemterv itt.

Egyre jobban fejlődik az OpenBSD csomagszűrője és hálózati stack-je. Ma reggel írtam a PF forrás követésről, és most itt az új funkció, Ryan McBride munkája.A CVS log szerint az új funkció egy kezdeti támogatás a hálózaton keresztüli PF állapot szinkronizáláshoz. Az implementáció egy kernel-beli multicast IP protokolként lett megvalósítva.

A CVS log itt.

Megjelent az újabb stabil Samba. Rengeteg javítással és finomitással.

Ő is megmondja a tutit.

Néha kicsit igaza van néha kicsit csúsztat.

A The Aerospace Corporation (egy non-profit kutató és fejlesző központ) néhány munkatársa úgy döntött, hogy FreeBSD alapon egy szörnyeteget (kép) épít. A 300+ CPU-val rendelkező cluster építésének célja, hogy nem kereskedelmi szoftverrel nagy számítási teljesítményt lehessen eléreni.A cluster legjobb eredménye 183 GFlops lebegőpontos számítási teljesítmény volt, amellyel a számítógép fürt a 2002-es TOP500 cluster listán bekerült az első 100 gép közé.

A 300 node-ból álló clusterről szóló érdekes írást megtalálod itt.

Hogy ne csak a bírósági perrel kapcsolatban legyen szó a SCO-ról... Annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy a SCO energiájának nagy részét a pereskedésre fordítja, továbbra is árusítja UNIX alapú rendszereit. Tony Bourke az OSNews hasábjain szemügyre vette az egyiket, a SCO UnixWare 7.1.3 névre hallgató terméket.A teszter a rendszer teljesítmény-mérése és áttekintése után azt a következtetést vonta le, hogy ha valakinek x86 gépen kereskedelmi UNIX kell, akkor valószínűleg jobban jár a Sun-féle Solaris-szal. Hogy miért? Mert kevésbé drága, több vállalati alkalmazás érhető el hozzá, és mert nagyobb a Solaris telepített bázisa.

Ami a UnixWare ellen szól: kevés kereskedelmi program létezik hozzá, kicsi felhasználói közösség, nehéz rajta nyílt forrású alkalmazásokat futtatni, a SCO per, és végül az egyik legfontosabb tényező, a magas ár.

Az értékelést megtalálod itt.

Egy kisebb diskurzus kezdődött az LKML-en (Linux Kernel Mailing List) arról, hogy elegendően stabil-e vagy sem a 2.6-os teszt kernel széria általános célú felhasználásra. Marcelo Tosatti - a 2.4-es kernel sorozat karbantartója - korábban már kijelentette, hogy a 2.6 elegendően stabil az átlag felhasználók számára. Egyesek szerint viszont vannak problémák még a 2.6-os kernellel. A kernelfában levő driverek közül nem mindegyik fordul le. A csak bináris formában (binary only) terjesztett driverek még nem támogatják hivatalosan a 2.6-os kernelt (NVidia bináris driver), vannak bizonyos alkalmazások, amelyeket nem portoltak még a 2.6-os a kernelre (VMWare moduljai, amelyeket patchelni kell), stb.

Akik fontolgatják a váltást a 2.4-ről a 2.6-ra, jó ha ezekekkel a dolgokkal tisztában vannak. Érdemes a threadet előtte átolvasni.

Hali! Olvasói visszajelzések alapján kiegészítés történt a doksiban. Üdv. dacas



Megjegyzés:
html (azonnal olvasható) |
html (tar) |
egyszerű szöveg |
PDF



Egyéb HOGYANok kereshetők és megtekinthetők a HOGYAN-INDEXben.

Ryan McBride bejelentette, hogy olyan változásokat hagyott jóvá az OpenBSD PF (Packet Filter) kódjában, amely ``állapottartó kapcsolat követése a forrás IP cím'' (tracking stateful connections based on the source IP address) alapján funkcióval ruházza fel azt.

Ryan levele itt.

Megjelent a készülő UHU-Linux 1.1 második Release Candidate verziója.

Ez még mindig NEM a végleges verzió, de várhatóan már nagyon kevésben fog különbözni attól.

Forrás: uhulinux.huFontosabb változások az 1.1-rc1 (Barack) óta:

* Számtalan javítás a hangkezeléssel kapcsolatban.

* Serial-ATA támogatás

* NFS újra működik.

* NTFS fájlrendszerek mindenki által olvasható módon csatolódnak alapból.

* mkinitrd program initrd készítésére, így ismét képes SCSI diszkről, illetve nem ext2 vagy ext3 fájlrendszerről is bootolni a rendszer.

* Néhány apró változás a 2.6-os kernel futtatását megkönnyítendő (például module-init-tools csomag, 2.6-os kernelre felkészített init szkriptek). Mindezek ellenére az UHU 1.1-es kiadása csak 2.4-es kernelt fog tartalmazni, 2.6-os használatát hivatalosan nem támogatjuk.

* Boot képernyő rendberakva, magyar súgó elkészítve.

* Telepítésnél a karbantartó rendszer opció jól működik.

* A CD-n elhelyezett boot floppyn újdonságként egy egyszerű FreeDOS rendszer is megtalálható.

* A CD-ellenőrzési lehetőség immár nem jelzi néha tévesen hibásnak a jó CD-ket.

* A k3b program beállító modulja megszűnt, a rendszer alap beállításaival jól működik a k3b.

* Frissítettük a LafiSoft raktár programot, az új verzió immár a 2004-es adókulcsokkal dolgozik, így használata csak a jövő évtől ajánlott.

A hibajelentéseket változatlanul a dev@uhulinux.hu listára várjuk, nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy a tesztelői kiadással kapcsolatos hibákat ne a kezdő listára írja. Köszönjük együttműködést.

Megjelent az Intel C/C++ fordítójának legfrissebb verziója. Annak a fordítónak, amely egy időben rávert a GNU CC-re fordítási sebességben. Hogy most hogy áll a ICC vs. GCC harc azt nem tudom, de a mostani kiadásban állítólag sokkal jobb gcc forrás és bináris kompatibilitást lehet találni, mint a korábbi verziókban.

Az ICC 8.0 linuxos verziójának honlapja itt. Evaluation verzió letöltése itt.

A cikkben összeszedik a leggyakrabban használt Linux filerendszerek átméretezésének módszereit, eszközeit.

Rooney-nak köszönhetően, aki a hétvégén postázta nekem a fordítást, az automatikusan generálódott levelek GnuPG-vel kódoló szkript angolul is letölthető.

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic legfrissebb száma.

A tartalomból: