Megjelent a multiplatform, GUI szótárprogram legújabb verziója.

Pár infó a programról:

- Szép grafikus felület

- Minden elterjed platformon fut

- Plugin alapú

- A kívánt plugineket letölti és installálja automatikusan

- LGPL licensz A plugin serveren komoly változások történtek (mirroring), és a jDictionary 1.4-nél korábbi verziók nem tudnak együtt m?ködni az új rendszerrel. Ezért minden jdictionary usernek javaslom az upgrade-et.

Ha még nem tartozol a jDictionary userek népes táborába, akkor ha id?d engedi, nézd meg és esetleg segíts a fejlesztésben.

Föleg jó min?ség? szótárfileokból van hiány.

Web site:

http://jdictionary.info

Letölthető a teljes program erről a címről:

jDictionary.info/download.html

Itt találtok screenshotokat:

jDictionary.info/screenshots.html

Vélemények, leend? fejleszt?k, szótár adatbázisok ide jöhetnek:

mailto:kcsaba@jdictionary.info

Újabb -ac patch látott napvilágot. Ebben a foltban a Linux 2.4.19pre8-al történő összeolvasztás (merge) folytatódott, és néhány fordítási probléma lett fixálva.

Letölthető innen, változások logja itt.

Mark Mitchel az egyike azoknak a tagoknak akik a CodeSourcery project mögött állnak, de jobban ismerhetjük a GCC-be (GNU C Compiler) fektetett munkája alapján. Napjainkban Mark az a GCC kiadásáért felelős mérnök, aki azon dolgozik keményen, hogy a GCC 3.1 kiadható állapotba kerüljön. A GCC 3.1 lesz valószínüleg az első igazán stabil, használható GCC 3.xx verzió. Az OSNnews.com egy interjút készített Mark-kal az új GCC jövőjéről, tulajdonságairól.

Mark elmondta a kérdésekre, hogy a GCC 3.1 C frontendjét ANSI/ISO C-ben írták, így lefordítható tulajdonképpen bármely C fordítóval. A többi frontend közül néhány GNU C kiterjesztéseket (extensions) használ, ezért ezek fordításáshoz GNU C fordító szükségeltetik. A riporter feltette azt a kérdést, hogy a fejlesztők hallottak-e arról, hogy az Intel konkurrens C fordítója az ICC 30%-kal gyorsabban generál kódot?

Ezen kívül még 8 kérdés szerepel az interjúban, a válaszokat megtalálod itt.

A két óriáscég, a Hewlett Packard és a Compaq egyesülése után fontos kérdés, hogy melyik cégnek mely termékei maradnak meg, illetve tűnnek el. Erről jelent meg egy bejelentés a HP weblapján.A két cég termékei közül a legnagyobb csoportokat vették figyelembe az összefoglaló elkészítésekor. A közlemény szerint a két cég termékei közötti szelektálásnál a "vigyük tovább a legjobbat" elv érvényesült.

Lássuk a kategóriákat és a hozzá kapcsolódó termékeket:

Szerverek



HP címkével kerül majd forgalomba az összes szervertermék, de megtartanak olyan termékcsaládokat is, amelyek mindkét céget reprezentálják.



IA-32 szerverek



Az egyesülés előtt mind a HP, mind a Compaq rendelkezett IA-32-es szerverekkel. Ezek a Compaq ProLiant? és a HP Netserver (újabban a HP Server) néven futottak.



Döntés: az IA-32 vonalat a ProLiant szerverek fogják ezentúl képviselni. Az új szerverek a HP ProLiant nevet viselik majd. Ezzel együtt a ProLiantokhoz használt Smart Array elnevezésű szerverhez csatolt tárolókra és a hozzájuk kapcsolódó termékekre fognak átállni. Az alacsony kategóriás tc2210 és tc2100 HP Serverek forgalomban maradnak és a nevük nem változik HP ProLiantra. A kártyás (blade) szerverek piacán továbbra is elérhető lesz az adatközpontokba szánt ProLiant blade server. Emellett marad a HP telekommunikációs piacra szánt kártyás szervere is.



Érvelés: az IDC kimutatásai szerint a Compaq 1992 óta tartja első helyezését az ipari szabvány szerverek terén, így a ProLiant név használata az IA-32-es platformos szerverekhez magától értetődő döntés.



Itanium szerverek



A HP és a Compaq jelenleg is rendelkezik az IntelŽ Itanium? processzorokra épülő szerverekkel, amelyeket elsősorban a korai átállást tervezők és a fejleszők vásárolják. A cég Itaniumhoz való elkötelezettsége ezután is nagyon erős marad és továbbra is úgy tekint az Itaniumra, mint a jövő 64 bites processzorára.



Döntés: a következő generációs Itanium processzorcsaládra épülő szerverek (McKinley, Itanium2) előzetesen be lesznek jelentve a HP Server roadmapjában. A harmadik generációs Itanium processzorok (Madison) megjelenésével a HP a teljes jelenlegi spektrumot le fogja fedni Itanium alapú szerverekkel, beleértve a HP NonStop? Itanium szervereket is.



Érvelés: a döntés a várt felhasználói igényeken alapszik. Azok a felhasználók, akik Itanium szervereket fognak venni azok lesznek, akiknek szükségük van a 64 bites rendszerekre. Jelenleg ez a csoport RISC alapú szervereket használ. A HP gondol ezekre a felhasználókra, így például a HP PA-RISC alapú gépek dobozon belül bővíthetők lesznek 4, vagy több processzoros Itanium szerverekké.



RISC alapú szerverek



A HP PA-RISC és a Compaq AlphaServer? család a HP-nek erős pozíciót biztosít a RISC és a UNIXŽ szerverek piacán.



Döntés: a HP tovább folytatja az előzőleg bejelentett tervek kivitelezését mind a PA-RISC, mind az AlphaServerek területén. A HP folytatni fogja a PA-8800 és a PA-8900-as processzorok és az EV7, EV79 Alpha processzorok fejlesztését. Ennek a két családnak a szerepe meglehetősen eltérő lesz. A PA-RISC szerverek a jelenleg is telepített PA-RISC gépeket és az új üzleti lehetőségeket fogják megcélozni. Az AlphaServer rendszerek a már telepített megoldások mellett a nagy teljesítményű műszaki számításokat fogják előtérbe helyezni.



Érvelés: az eddig bejelentett utat próbálják követni, a felhasználók bizalmának újbóli elnyerése érdekében. A PA-RISC új üzleti felhasználásának két fő oka van, az első, hogy a PA-RISC rendszerek a legtöbb esetben a dobozon belül cserélhetők a jövőbeli Itanium processzorokra, a második, hogy a HP-UX-ot a HP a továbbiakban is életben akarja tartani.



Hibatűrő szerverek



Az egyik legizgalmasabb újdonság a HP kínálatában a hibatűrő NonStop szerver család a Compaqtól, amelyet ezentúl HP NonStop Serverként lehet majd megtalálni a cég portfóliójában. Mivel a HP-nek nem volt hasonló terméke, a döntés igen egyszerű volt.



Döntés: nincs változás az eddig meghirdetettekben. Két MIPS processzor frissítés és az Itaniumra való váltás jellemzi a jövőbeli terveket.



UNIX



Mind a HP, mind a Compaq rendelkezett UNIX operációs rendszerekkel. Ezek a HP-UX és a Compaq Tru64? UNIX.



Döntés: a HP számára a HP-UX lesz hosszú távon a UNIX. A Tru64 UNIX rendelkezik számos fejlett lehetőséggel - beleértve a fürtözést és a fájlrendszereket - és idővel ezek integrálva lesznek a HP-UX-ba.



Érvelés: a HP-UX sokkal nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik.



A HP folytatni fogja az előzőleg bejelentett Compaq OpenVMS? programját, beleértve annak Itaniumra való átültetését is.

Tárolórendszerek



A Compaq és a HP is nagyon robusztus táróló portfólióval rendelkezik, így a lehetőség adott, hogy a legjobból válasszuk ki a legjobbat.



Általános döntések: a két cég termékei közül egyedi termékek szintjén történnek majd döntések, azonban a tárolók és tárolórendszerek egységes elnevezéssel rendelkeznek majd, ez pedig a HP StorageWorks? (a Compaq StorageWorksből) lesz.



Online tárolók



A HP elkötelezettje annak, hogy többszörös választást nyújtson a diszk tömbök és a tároló hálózatok területén. A jelenlegi portfóliót konszolidálni és racionalizálni fogják és a jövőben a NAS/SAN konvergenciára helyezik a hangsúlyt.



Döntések: a high end tárolók területén folytatják a HP XP és Compaq StorageWorks Enterprise Virtual Array (EVA) termékek forgalmazását. A HP XP lehetőséget teremt a tárolórendszerek konszolidációjára egy monolitikus, skálázható és nagy megbízhatóságú tárolórendszer képében. A StorageWorks EVA a moduláris bővíthetőségre, a legnagyobb hatékonyságra és alacsonyabb TCO-ra (Total Cost of Ownership) koncentrál.



A középkategóriában mind a StorageWorks EVA, mind a HP VA megoldások megmaradnak, utóbbi leginkább a HP-UX központú környezetekben lesz használható. A StorageWorks EMA moduláris tömbök a heterogén környezetekben alkalmazhatóak, a jövőben azonban fel fogják ezeket váltani a HP EVA alapú rendszerek, 2003 közepéig.

Személyi számítógépek



Az új HP mindazt nyújtani fogja a személyi rendszerek területén, amit a HP és a Compaq eddig nyújtott.



Üzleti PC-k és noteszgépek



Döntés: az üzleti desktop PC-k és a noteszgépek a Compaqhoz fognak átkerülni a következő 9-12 hónapban. Mindkettő a Compaq nevet fogja viselni, a márka erős piaci részesedése miatt. A HP Vectra termékek idővel kifutnak, de az e-pc vonal továbbra is létezni fog a HP név alatt. A HP Omnibook termékek et a cég 2002-ben még kínálni fogja.



Munkaállomások



A munkaállomások területén a legszélesebb termékkínálatot fogja elérni az új cég. Ezen a platformon támogatni fogják a legelterjedtebb 32 és 64 bites operációs rendszereket, mint például a Windows, a Linux és a HP-UX.

Kapcsolódó oldalak:

A HP teljes cikke

A LinuxJournal.com szemügyre vette a "GNU/Linux DVD Player"-eket, és egy átfogó értékelést készített róluk. A tesztben a Xine, VideoLAN Client, MPlayer és az Ogle--four GNU/Linux DVD lejátszó alkalmazások szerepeltek. Ebből a listából nekünk magyaroknak ugye mondanom se kell, hogy az MPlayer az érdekes. A DVD lejátszás Linux alatt nem volt mindig egy sima ügy, mindjárt úgy kezdődött, hogy volt egy kis harc a DeCCS ügyből kifolyólag a nagy film-óriásokkal.Volt valóban, ami ugyan nem jelenti azt, hogy nem is lehet, vagy szabad Linux alatt DVD-t lejátszani. Szerencsére napjainkban több alkalmazás segítségével is lehet Linux alatt DVD-t nézni. Mindenki döntse el, hogy neki melyik felel meg a legjobban. Én MPlayerrel nézek DVD-t, nekem ez jött be a legjobban. Vannak akik nem tudnak meglenni a GUI nélkül, ők valószínüleg nem az MPlayert fogják használni, vagy lefordítják GUI támogatással (--enable-gui). Mindenesetre van választási lehetőség. Lássuk a LinuxJournal hogy értékelte az MPlayert:

Az MPlayer egy movie player amely képes lejátszani az MPEG, VOB, AVI, VIVO, ASF/ WMV és QT/MOV fileokat, ezeket natív, XAnim, vagy Win32 DLL codec-ek segítségével valósítja meg. Ezen kívül tudsz VideoCD, SVCD, DVD, 3ivx és DivX mozikat nézni a segítségével.

Az Mplayer a kimeneti driverek terén is sokat nyújt: működik X11, Xv, DGA, OpenGL, SVGAlib, fbdev és AAlib driverekkel, és használhatsz SDL és néhány low-level

card-specific (alacsony szintű kártya-specifikus) drivert Matrox, 3Dfx és RADEON kártyákhoz. Legtöbbje használható szoftver és hardver skálázó funkcióval, hogy teljes képernyős változatban is élvezhessük a filmeket. Ezen kívül az MPlayer támogat néhány hardveres MPEG dekóder kártyát is.

A cikk szerint az MPLayer igazán jó hardvert igényel (nagyobb mint 500MHz CPU órajellel) ahhoz, hogy megfelelően működjön. Ha kisebb vasad van, felejtsd el az MPlayert, mert audio-video szinkronizálási problémákba ütközhetsz, a video minősége leromlik, a DVD lejátszás élvezhetetlen lesz. Ha gyenge géped van akkor neked a VideoLAN Client a legjobb megoldás.

A kódolt DVD-k lejátszása a libcss libraryk segítségével történik, és opcionálisan a libdvdread-et használhatjuk a chapterekhez. Mint a legtöbb playerben, az MPlayerben sem találjuk meg direkt a DVD dekóder libeket, ezeket neked kell külön letölteni, leforgatni. A Xine-nal ellentétben az MPlayer nem támogatja a plug-in-eket, ezért a szükséges libeket előre le kell forgatni, és installálni, még az MPlayer lefordítása előtt.

Az MPlayer nem támogat alapból GUI-t, ezt fordításkor külön engedélyezni kell, bár ez nem negatív pont. Esetleg a DVD nézésénél jól jöhet a GUI. Az interface jól látható, áttekinthető az alap skinnel, nem foglal sok helyet a képernyőn.

Amik a gyengéi az MPlayernek: az MPlayer nem képes DVD-t lejátszani a GUI-n keresztül, -dvd opcióval kell indítani ha DVD-t akarsz nézni, ha egy másik DVD-t akarsz nézni, az MPlayert újra kell indítani. Végül nem tartalmaz menüt, amelyből az extra funkciókat el lehetne érni.

Az értékelés szerint az MPlayer magas pontot ért el. Meglehetősen gyors (új hardveren), nincs audio-video desync probléma, sok file formátumot támogat. Az MPlayerben megtalálsz mindent amire szükséged lehet.

A cikk leírja a négy lejátszó tulajdonságait, szerintem objektív képet ad róluk. Érdemes elolvasni. A cikket megtalálod itt.

A ma (2002.05.06) megjelent Red Hat 7.3 ISOi gyors magyar mirroról letölthetők.

Linus kiadta a 2.5.14-es devel kernelt. Ez a release a szokásos IDE kód újraírást, egy nagyobb Bluetooth frissítést, NTFS frissítést, és egy köteg VM/buffer management munkát tartalmaz. As Linus felhívja a figyelmet arra, hogy ebben a kernel kiadásban egy rakás dolog alapjaiban változott, köztük a VM réteg is, ezért a "mentés jó ötlet" a használata előtt.

A kernelpatch letölthető innen, változások logja itt.

A Sun márciusban döntött úgy, hogy az irodai szoftvercsomagját, a StarOffice-t nem lehet többé ingyenesen letölteni az Interneten keresztül. Ennek hatására a Red Hat bejelentette, hogy ezentól egyik disztribúciójában sem lesz elérhető a szoftver.A Red Hat igen jelentős szerepet tölt be a Linux desktop és szerver szoftverek eladásában, így a StarOffice 6.0 bojkottálása egy fontos terjesztési csatornától fosztja meg a Sunt.

A StarOffice hagyományosan elérhető volt a fontosabb desktop és szerver disztribúciókban, mint például a Red Hat, a SuSE, vagy a Mandrake. A tény, hogy a Sun pénzt kér a termékért megváltoztatta ezeket a viszonyokat.

Melissa London, a Red Hat szóvivője szerint a cége nem fogja szerepeltetni a StarOffice 6.0-át a legújabb, nemsokára megjelenő disztribúciójában, sem bármelyik másikban. Mindez nem csak azért történik így, mert a Sun pénzt kér a programért, hanem azért is, mert a StarOffice nem szabad szoftver technológiákat is tartalmaz, mondta.

A StarOffice-ban megtalálhatók olyan harmadik személyek által létrehozott technológiák is, amelyeket a Sun licenszelt a termékéhez és amelyek nem hozzáférhetők szabad szoftver licensz alatt. A szóvivő elmondta, hogy amíg nem találnak kielégítő megoldást, a StarOffice 5.2-t fogják a disztribúcióhoz csomagolni és meg fogják nézni a szabad szoftver alternatívákat is, mint például az OpenOffice.org.

Holger Dyroff, a SuSE amerikai érdekeltségének vezetője elmondta, hogy a németországi cég el van kötelezve a StarOffice 6.0 terjesztésére, még nem történt döntés, hogy ez milyen formában is fog megtörténni és hogy milyen termékekben fog szerepelni.

A nemrég megjelent SuSE Linux 8.0-ban a StarOffice 5.2 és nem a 6.0 került beépítésre. Dyroff szerint az elsődleges oka ennek az, hogy a kiadási időkeretek teljesen mások a két cégnél.


Nancy Lee, a Sun egyik marketing menedzsere elmondta, hogy a cég számos Linux terjesztővel dolgozik együtt a StarOffice 6.0-val kapcsolatban, mivel annak a rétegnek, amelyet ezek a cégek megcéloznak a StarOffice jó választás. Lee nem árulta el, hogy hol tartanak a fontosabb gyártókkal a tárgyalások, viszont elmondta, hogy a Linux felhasználók és kiadók használhatják az Openoffice.org-ot is, amely szabadon hozzáférhető és ugyanaz a kódbázisa, mint a StarOffice 6.0-é.


A MandrakeSoft SA, a Mandrake Linux kiadója, nemrég jelentette be a StarOffice 6.0-t, amelyet elérhetővé tesz a vásárlói számára.



A StarOffice nem csak az Openoffice.orggal kell, hogy szembenézzen, hiszen a Sun döntése után a SOT is lépett és kiadta a SOT Office 2002-t.



Kapcsolódó oldalak:

A Sun bejelentése a StarOffice 6.0 fizetőssé válásáról

A SOT Office 2002-ről szóló hírünk

Kenneth D. Merry (kdm) régóta dolgozik egy ún. zero copy patch készleten a FreeBSD-hez. Most ennek a készletnek egy újabb verziója jelent meg.Először is tisztázni kell, hogy mit is értenek zero copy alatt a fejlesztők.

Alapesetben hálózati forgalom esetében a pufferek tartalma a küldő oldalon a felhasználói processzből a kernelbe másolódnak és ugyanez történik fordított irányban a fogadó oldalon. A zero copy esetében ez a másolás kerül kiiktatásra. A userlandből kernelbe (és vissza) való másolás a BSD rendszerek hálózati teljesítményének egyik legnagyobb visszafogó tényezője, így ezt kiiktatva jelentősen nő az átviteli sebesség és csökken a rendszer terhelése, ha nem a processzor, vagy a memória áteresztő képessége a korlátozó faktor.

Mivel a csomagoknak alkalmazkodniuk kell az adott architektúra lapméretéhez, ezért a zero copy leginkább gigabites hálózati interfészeknél alkalmazható, mivel azok nagy többsége támogatja az ún. jumbo kereteket (9000 bájtos csomagok).



Régebbi (kb. 2 éves) tesztek szerint Andrew Gallatin két Dell PowerEdge 4400-as szerver (733 MHz-es Intel PIII Xeon, 64-bites 66MHz-es Myricom Lanai-9 PCI-os hálózati kártyákkal - 2,5 Gbps sebesség) között 1,7 Gbps átviteli sebességet tudott elérni, úgy hogy a fogadó gép 60%-ban várt, míg a küldő 100%-osan terhelt volt.



Merry mostani levelében megemlíti, hogy ez nem is igazán a sávszélességről szól, hiszen két FreeBSD 4-STABLE gép között is el tud érni (gigabites interfészen) 989 Mbps sebességet. Az igazán fontos a zero copy patchben a processzor terhelésének csökkenése. A fenti adatsebességnél zero copyval 35% volt a terhelés, míg zero copy nélkül 60% a fogadó oldalon, a küldő oldalon a különbség ennél is nagyobb volt.

A FreeBSD-s TCP/IP stack ezen módosítása egyelőre nem az alaprendszer része és elképzelhető, hogy még az 5-ös verzióba sem kerül bele.

Hasonló jellegű megvalósítások elérhetőek, vagy megtalálhatóak a Linux kernelben is (Dave Miller és Molnár Ingó munkája révén).



Kapcsolódó oldalak:

Kenneth Merry zero copy oldala

A Darwin, az Apple Mac OS X platformjának szabadszoftveres alapja 1999. márciusa óta elérhető. Az azóta eltelt idő alatt az összes vele kapcsolatos fejlesztést az Apple kezelte és tette elérhetővé a Darwinnal foglalkozó weblapján keresztül. Mivel a Darwin és a Mac OS X közötti kapcsolat meglehetősen szoros, így szélesebb fejlesztői kör bevonása problémás, létrejött az OpenDarwin.

A hírek szerint a Sun új UNIX operációs rendszere, a Solaris 9 még június vége előtt meg fog jelenni. Lássuk milyen újdonságok lesznek benne az előző, 8-as kiadáshoz képest.Az egyik legjelentősebb változás a biztonsági mechanizmusok fejlesztése lesz, amely mind az operációs rendszert, mind a rá épülő alkalmazásokat érinti majd.

Először is, a Solaris 9-ben használható lesz a Secure Shell (SSH) 1-es és 2-es verziója is, amely multi platformos, erős autentikáción alapuló, kódolt bejelentkezést tesz lehetővé. A DES, 3DES, AES és blowfish kódolási algoritmusok használhatók majd, mind a jelenlegi IPv4 és a jövőbeli IPv6 környezetben. Az SSH a Solaris 9 integráns része lesz, használja annak naplózó mechanizmusait és a régi, kevésbé biztonságos távoli elérési módok, mint az rcp, rsh, telnet és X11 leváltását szeretnék a beépítésével elérni. Ravi Iyer, a Solaris egyik termékvonal-menedzsere elmondta, hogy az általuk használt SSH implementáció, a BSD-s licenszű OpenSSH, amelyen auditálási és naplózási fejlesztéseket eszközöltek. Ezeket vissza fogják adni a szabad szoftver közösségnek.

Talán ennél is jelentősebb, hogy a Solaris 9 olyan korlátokat fog tartalmazni, amelyek megpróbálják csökkenteni a puffer túlcsorduláson alapuló támadások eredményességét, amely által nehezebb lesz a gép fölött átvenni az uralmat. Ennek a védelemnek a bekapcsolása fordításkor történhet majd, így a felhasználók eldönthetik (a szabad szoftvereknél -a szerk:), hogy kívánják-e használni az adott alkalmazásnál, vagy sem.

A Solaris 9 szerver és kliens alkalmazásai támogatni fogják a Kerberos V5 környezetben való munkát is. A Sun szerint lehetséges lesz a Microsoft Active Directory és a MIT Key Distribution Centers (kulcselosztó központok) használatára is.

Az új operációs rendszer számos más biztonsággal kapcsolatos újdonságot is tartalmazni fog. Ilyen az IPSec támogatás az IPv6-hoz és az IPSec/IKE támogatás az IPv4-hez. A Solaris 9 összes kriptografikus modulja támogatni fogja a 128 bites kulcshosszúságokat, beleértve a nem amerikai kiadást is. Az operációs rendszer része lesz a cég SunScreen 3.2-es verziójú tűzfalszoftvere is, amely futni fog a 32 és 64 bites rendszereken is. Végezetül a Solaris 9 végre rendelkezni fog beépített véletlenszám-generátorral is.



Kapcsolódó oldalak:

A "The Register" cikke a Solaris 9-ről

A Daemon News olvasóinak véleménye az OpenSSH Solaris 9-ben való megjelenéséről

Az OpenSSH weblapja

A Sun Microsystems weblapja

SANTA MONICA, Calif., Május 3 /PRNewswire-FirstCall/ -- az id Software(TM) és az Activision, Inc. (Nasdaq: ATVI - news) bejelentette, hogy az Activision lesz az id software készülő új FPS játékának világszintű disztribútora. A DOOM III az id software forradalmian új 3D grafikus motorján fog alapulni. A játék engine-je jelenleg is fejlesztés alatt áll, és idén fog bemutatkozni az Electronic Entertainment Expo-n.

Ezekről bővebben itt olvashatsz. Megjegyzendő, hogy ez az első hivatalos bejelentés a DOOM III-ról, amely után már semmi kétségünk nem lehet, hogy a játék biztos el fog készülni. John Carmak többször is beszélt arról, hogy a DOOM III meg fog jelenni Linuxra. Úgy legyen.

Az OpenBSD felhasználókat értesítette levelében Miod Vallat, miszerint 2002. június. 1-vel megszűnik az OpenBSD 2.9-STABLE ág szupportálása. Ahogy a levélben áll: "Ez után a nap után TÖBB FIXET NEM committelünk ebbe az ágba. Azoknak az embereknek akik még mindig 2.9-STABLE-t használnak erősen ajánljuk, hogy frissítsenek az újabb kiadásokra (elsődlegesen a 3.1-re, ami addig meg fog jelenni) amit az lehetséges."

A következő stabil kiadás, az OpenBSD 3.1 két héten belül várható, elvileg május. 19 a megjelenés időpontja.Miod levele:

From: Miod Vallat

Date: Wed, 1 May 2002 21:18:35 +0000

Subject: OpenBSD 2.9-STABLE end of life

Hello folks,

Due the release of OpenBSD 3.1 on May 19th, the 2.9-STABLE branch will be out of regular maintainance starting June 1st. After this day, there will be NO MORE fixes commited to this branch. People relying on 2.9-STABLE are strongly advised to upgrade to a more recent release (preferrably 3.1 as it becomes available) as soon as possible.

Thanks for reading,

Miod

Megint eltelt egy hét, újra itt a DistroWatch. Nézzük, hogy alakult a Linux disztribúciók fejlesztése az elmúlt egy hétben:

Újdonságok

Adrian Bunk nekiállt és elkészített néhány Debian (.deb) csomagot, amelyek azoknak lehetne nagyon hasznosak akik Debian Potato rendszerükön 2.4.18 (eddig bezárólag) kernelt szeretnének használni. Ismeretes, hogy a Potaton nem lehet (vagy nehezen lehet - ez a jobb kifejezés) 2.4.xx moduláris kernelt használni a modutils és egyéb csomagok inkompatibilitása miatt. Ezen a problémán igyekszik segíteni Adrian Bunk a jól ismert backportjaival.

Változások ebben a releaseben:

+ updated: hotplug (0.0.20010424-2 -> 0.0.20020114-7)

+ updated: kernel-image-2.4.18-i386 (2.4.18-4 -> 2.4.18-5)

+ updated: kernel-source-2.4.18 (2.4.18-4 -> 2.4.18-5)

+ updated: modutils (2.4.6-3 -> 2.4.15-1)

Bővebben a Debian.hu oldalon.

Megjelent a kevésbé ismert Beonex böngésző 0.8pre verziója. A Beonex Communicator a Netscape forráskódja alapján készült: alapja a Mozilla.Tartalmaz egy web böngészőt, egy email és hírcsoport olvasó klienst, továbbá egy weblap szerkesztő (composer) programot. A böngésző ismeri és kezeli a HTML4, CSS1, DOM level 1, XML és JavaScript 1.5 standardokat, és 128 bites titkosítással dolgozik.POP és IMAP postafiókokat kezel.

Néhány screenshotot találsz itt.

Egy kisebb FAQ-t találsz itt.

Letölthető innen.Én használtam anno. egy évvel ezelőtt a Beonex 0.6pre verziót. Akkor jóval gyorsabbnak tűnt az akkori Mozilla kiadásoknál, könnyebben kezelhető volt, én meg voltam elégedve vele. Aztán, hogy megjelent az Opera 6-os széria felhagytam vele, mert az Opera képes a siteokat egy ablakban megjeleníteni, és ennek nincs párja. Ezt beletehetnék más böngészőbe is, mert annak aki egyszerre sok ablakkal dolgozik, ez nagy segítség.

Megjelent, főkent hibajavításokat - igen komoly hibákra is - tartalmaz, köszönhetően a sok bugreportnak pre1/pre2 után.

Továbbra is várjuk a hibajelentéseket, természetesen csak a fejlesztők által is elfogadott módon, a DOCS/bugreports.html-ben definiáltak szerint!

A'rpi




Ez a prerelease néhány kritikus (?) hiba javítását tartalmazza, új featuret nem. A pre2-ről szóló hírben nagy dolgokat ígértünk, amik most átcsúsznak a pre4-re, mert ezek a javítások fontosak. Néhány közülük:


- AC3 4 csatornás 3DNow optimalizáció javítva, bekapcsolva

- 1 másodpercnyi lejátszás utáni DGA hiba javítva

- néhány AVI file-nál előjövő nagy A/V desync javítva

- MPEG fileok tekerése közbeni képtorzulás javítva

- libmpdvdkit + gcc 3.x probléma megoldva (a CFLAGS-aink előhoztak egy gcc3 bugot...)

- GUI aspect ratio és teljesképernyős mód bekapcsolás javítások

- alacsony FPS-ű .WMV-k lejátszása javítva

- MACOS-X (Darwin) port

- bugos v4l audio grabbelő kód kikapcsolva, nem tudjuk javítani

- több mjpeg javítás a libavcodec-ben




A következő helyekről tölthető le:




Magyarország, HTTP -> http://www2.mplayerhq.hu/MPlayer/releases/ MPlayer-0.90pre3.tar.bz2

Magyarország, FTP -> ftp://ftp2.mplayerhq.hu/MPlayer/releases/ MPlayer-0.90pre3.tar.bz2




Ja és meg lehet nézni a Freshmeat statisztikai oldalán a népszerűségi adatokat: első a Linux kernel 100%-kal, második az MPlayer, 94.61%-kal (és növekszik). A harmadik a cdrecord, 47.41 százalékkal. :)

Megjelent a Samba legújabb verziója. A jelenlegi stabil verzió a 2.2.4-es. A készítők szerint az összes produktív szervernek ezt a verziót kell futtatni, mert ebben számos fontos bugfix van. A bináris csomagok rövidesen megjelennek, addig is letölthető a Samba forrása (cirka 5,4MB) innen.

A Samba olyan Unix alkalmazások gyűjteménye, amelyek az SMB (Server Message Block kiszolgálói üzenetblokk) protokollt használják. Számos operációs rendszer, köztük a Windows és az OS/2 ezt az SMB protokollt használja az ügyfél-kiszolgáló típusú hálózatokban. Azzal, hogy a Samba támogatja ezt a protokollt, lehetővé teszi, hogy munkába álljanak a Unix kiszolgálók, és ugyanazt a hálózati protokollt használják, mint amit a Microsoft Windows alkalmazások. Így egy Sambával felszerelt Unix gép álcázott kiszolgálóként jelenhet meg egy Microsoft hálózatban, és a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

Az elosztott számítási rendszerek manapság egyik legintenzívebben kutatott területe az ún. Grid számítási rendszerek. Az Grid rendszerek célja olyan világméretű elosztott környezet létrehozása, mely segítségével a ma létező összes számítógép egy egységes programfuttató rendszerbe integrálható (mega-számítógép:).



A futurisztikus cél ellenére a feladat nem látszik lehetetlennek és már néhány kezdeti probálkozásnak tanui is lehettünk az utóbbi években.


Most egy, új ötleteket és koncepciót felvonultató vállalkozás ütötte fel a fejét az Open Source közösségben, melynek nem titkolt célja, hogy a magyarországi lelkes fejlesztő közösséget intenzívebben bevonja ebbe az izgalmas vállalkozásba.


A részleteket a SourceForge-n találod.A projekt fantázia neve Grid Underground (GUG) lett kissé fellengzősen :)


Jelenleg a core rendszer van tervezés és implementálás alatt, melynek részeredményei már nyilvánosan elérhetőek.


A többi komponens különös tekintettel a biztonsági rendszerre még tervezés alatt van, így azoknak a véleményére is számítunk aki ha kódolással nem is, de ötletekkel hozzá tudnak járulni a rendszertervhez.


Továbbá a guruk mellett a szárnyaikat most probálgató kezdőknek is szeretnénk lehetőséget adni, hogy tovább fejleszthessék tudásukat konkrét, életszagú problémák megoldásával.

Végre elmondható, hogy az összes jelentősebb szabad operációs rendszerben elérhető a 48 bites címzés támogatása az ATA eszközökhöz. Elsőként a FreeBSD-ben és a Linuxban jelent meg a 137 GB-nál nagyobb ATA merevlemezek támogatása, majd a napokban a NetBSD-ben is elérhetővé vált ez a funkció. Az OpenBSD-be a NetBSD-s implementáció került beépítésre néhány perccel ezelőtt. Sajnos nagy valószínűséggel a 3.1-es kiadásba ez a változtatás már nem kerül bele.

Marcelo Tosatti kiadta a stabil kernelsorozat legújabb darabját a 2.4.19-pre8-at, és ahogy mondta ezt követi lassan a pre9 majd az -rc1. A legutolsó stabil Linux kernel február 25-én jelent meg, tehát több mint 2 hónapja. Marcelo a következőket mondja a késlekedésről:

"Kérdezik tőlem, hogy mi az oka annak, hogy a 2.4.19 ilyen sokat várat magára. Az ok a kernelbeli IDE kód változások: Ezt a kódot széleskörűen tesztelni kell, ez egy _igazán_ kritikus kód."

Lássuk, hogyan változtak a Linux kernelek az elmúlt egy napban:

Igaz, hogy még nem jelent meg a Debian legújabb stabil verziója a Debian GNU/LInux 3.0 (`woody') (tervezett kiadási időpont 2002. május. 1 volt), de már elérhető az x86 platform legújabb stabil verziójának (lehetséges - ez közben akár változhat is) Release Notes-e.

A dokumentumot eléred itt.

A dokumentumban választ taláhatunk az alábbi kérdésekre:

A szeptember 11-i események kétségtelenül felerősítették azt a tendenciát, hogy a vállalatok világszerte nagyobb hangsúlyt helyezzenek a biztonságra az informatikában is. Így a nagyvállalatok, egyre gyakrabban választanak UNIX alapon működő szervert és megoldásokat, amelyek garantálják a biztonságot, ellenállnak a vírusok támadásainak és a közhiedelemmel ellentétben nem tartoznak a legfelső árkategóriába.

Manapság az informatikai beruházások többségénél felmerül a PC alapú környezetek helyett a különböző szerverkonszolidációs megoldások előtérbe helyezése. Ez különösen igaz a közepes- és nagyvállalatokra, hiszen a biztonságos UNIX rendszerek megoldást jelenthetnek a költséges, decentralizált, gyakran alacsonyabb hatékonyságú és az esetek többségében intenzívebb adminisztrációt igénylő rendszerek kiváltására. A költségcsökkentési törekvések mellett a biztonság is jobban előtérbe került, a UNIX alapú, nagyvállalati rendszerek mindkét követelménynek eleget tesznek.A Gartner piackutató 2000 negyedik negyedévében készített felmérést 300 francia, német és angol szerver-végfelhasználó vállalat körében a szerverkonszolidációról, amely során a cégek több PC-ből álló rendszerüket nagyvállalati gépre cserélték. Mindegyik vállalat 500 embernél többet alkalmaz, többségük 2000 főt, vagy többet.

A kutatás szerint az Intel architektúrájú PC-s rendszert használó közép- és nagyvállalatok közel 40 százalékánál vagy már megtörtént az átállás a nagyvállalati szerverekre, vagy 2003-ig meg fog.

A szektorok tekintetében a telekommunikációs és a pénzügyi piacok élen járnak, jellemzően elsőként alkalmazzák az új technológiákat, hiszen ezeken a területeken kiemelten fontos mind a biztonság, mind a folyamatos - szünet nélküli - rendelkezésre állás, valamint a bővíthetőség. A konszolidációnál az új rendszerekkel szemben támasztott elvárások közt a legtöbb cég (29%) a teljesítményt és a rendelkezésre-állást említette, az alacsonyabb költségeket pedig mintegy 19%-uk.

A tapasztalatok szerint azok a vállalatok választanak UNIX-alapú megoldást, akik a beszerzés költségek mellett a rendszerek üzemeltetésének költségvonzatait is figyelembe veszik. Egy szerver esetében az induló ár ugyanis csak töredéke a teljes élettartamra vonatkozó működési kiadásoknak (total cost of ownership = TCO). A UNIX-megoldás esetében - összehasonlítva más rendszerekkel - számottevően kevesebb az állás- és karbantartási idő, a rendszert működés közben is lehet bővíteni, s ez különösen fontos szempont a működéskritikus rendszerek esetében, ahol minden perc állásidő effektív veszteség lehet az adott vállalat számára. Ez nemcsak pénzügyi, hanem presztízs veszteséget is jelenthet, például egy bank esetében a bankjegykiadó automaták, vagy egyéb ügyfélterminálok leállása esetén.

A UNIX-alapú rendszerek esetében azonban a beszerzési ár tekintetében is jóval árnyaltabb a helyzet, mint amilyen az általános piaci vélekedés. A UNIX piac vezető vállalatának, a Sun Microsystemsnek Sun Fire V880 szervere például olcsóbb több, hasonló kiépítettségű PC-alapú szervernél, azokkal összevetve mégis sokkal több, az üzemeltetés szempontjából fontos tulajdonsággal rendelkezik. A Sun megoldása könnyen integrálható más rendszerekkel, éppen azért Magyarországon is hatékonyan tudják alkalmazni a közepes, 80-100 főt foglalkoztató vállalatok, illetve az ennél nagyobb cégek is.

UNIX piac Magyarországon

A magyarországi, 2001-ben mintegy 102 millió dolláros szerverpiacon a UNIX megoldások mintegy 44 százalékos részesedést mondhattak magukénak, és ez a piacnagyság többé-kevésbé megegyezik a világpiaci tendenciával. Ezen belül a Sun körülbelül 25%-os részesedéssel bír.

A Sun szerint azonban a UNIX szerverek piacrésze még mindig alulmarad az elvárhatónál, amelynek hátterében alapvetően az áll, hogy a vállalatok még nem fogadják el a biztonságos és hosszabb távon költséghatékony megoldások sokszor csak látszólag magasabb árát, ezért gyakran kevésbé megbízható, és kisebb mértékben biztonságos, de a beszerzés szempontjából olcsóbb szervereket részesítik előnyben.

A szemléletben várható változást azonban előrevetítik a nemzetközi tendenciák, amelyek szerint az ár mellett a rendelkezésre állás, a menedzselhetőség, az erőforrások rendszeren belüli újraelosztása, a biztonság és számos más, ma alapvetően a UNIX rendszerekre jellemző szempont is hangsúlyosabb szerepet kap a beszerzési döntéseknél.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének a 18-dik kiadása. A tartalomból: