David Laight egy új algoritmust készített pid foglaláshz és a proc/pgrp feloldáshoz. A kód legfőbb erénye, hogy az id alapján történő feloldás nem igényel keresést, kisebb footprint-tel rendelkezik, skálázható, nem függ a MAXUSER-től, stb.

David levele:Subject: new pid allocation code

To: None

From: David Laight

List: tech-kern

Date: 03/11/2003 14:36:30

Hackers,

The code below implements a different pid allocation and proc/pgrp lookup algorithm.

The main benefits are:

- pid and pgrp lookup (by id) doesn't require a search

- no dependency on MAXUSERS

- automatically scales well to large numbers of processes

- small data footprint for small systems

- ability to enumerate through all the processes without holding a lock for the entire duration, or having very messy locking rules.

(the allproc list and p_list fields could be depracted later).

- Largely MP clean


The basic idea is to ensure that you allocate a pid number which references an empty slot in the lookup table. To do this a FIFO freelist is linked through the free slots of the lookup table. To avoid reusing pid numbers, the top bits of the pid are incremented each time the slot is reused (the last value is kept in the table). If the table is getting full (ie a pid would be reused in a relatively small number of forks), then the table size is doubled. Orphaned pgrps correctly stop the pid being reused, orphaned sessions keep the pgrp allocated.

Below is the main part of the change, there are other bits lurking in fork and exit. If people think this code is ok, I'll sort out a full diff against 'current' (and fix for sparc64).

(I've been running this code for months!)

David

Érdekes cikk jelent meg az index.hu -n a DVD másolás jogi és technikai útvesztőiről. Mivel kis hazánk nem kis fejlesztését, az MPlayer-t, sokunk használja DVD-k "biztonsági" másolatának készítésére, érdeklődve olvastam a cikket, hogy milyen nehézségek vár(hat)nak rám, ha belekezdek egy DVD ripplelésbe.

Az IBM Linux Software Evaluation Kit 2003-as CD set elérhető.A CD seten található szoftverek közül kiemelném a DB2-t (8.1 Enterprise), a Webspehere szervert, a Websphere MQ-t, de ha valakinek az hianyzik, Lotus szoftver csomag is van rajta, mindez developer licensszel. Nagyon klassz dolog a kék oriástól hogy a postaköltséget is átvallalják. A fejlesztés végeztével - regisztráció fejében - még mindig kapható a Linuxos póló.

Az SAP hasonló CD settel szolgálja ki a Linuxos közönséget (nyilván teljesen önzetlenül :)

Az amúgy is szabad SAP DB és a legkevésbé sem szabad alkalmazás szerver (web application server, SAP Basis, stb) megrendelhető Linuxra evaluation liszenszel itt.

(Ők is álláják a postaköltségeket)

Jó hackelést a kis sávszélességű hálózatok végpontjain :))

A fejlesztői kernelekben gyakoriak az elgépelések, helyesírási hibák (typo), amelyek gyakran vezethetnek ahhoz, hogy a kernel forrás nem fordul le. Gyakran maradnak ki header fileok az include részből, és gyakoriak a megjegyzések (comment) elgépelései is. Véleményem szerint különséget kell tenni a funkcionalitást veszélyeztető elgépelés, és a működést ugyan nem zavaró, de helyesírásilag vagy stilisztikailag zavaró kommentekben ejtett hibák között. Hogy ez honnan jutott eszembe?

Az LKML-en felmerült a fejlesztői kernel forrásának helyesírási szempontból történő ellenőrzésének szükségessége. Michael Hayes nekiállt megkeresni az elgépeléseket a forrásban, és patch formájában visszajuttatta az LKML-re (és természetesen Linusnak is) a javított fileokat. Annyira belejött a dologba, hogy egy programot is írt erre a feladatra, amely megpróbálja kiszűrni a hibásan írt szavakat. A munka eredménye a kernel source spellchecker névre hallgató eszköz lett. A szkript tökéletesítésébe többen is beszálltak, a C programból tervek szerint perl szkript lesz, stb. A dolog egészen addig ment, míg néhány fejlesztő észre nem vette, hogy bizonyos dolgok nem fordulnak le a szokott módon. Alan Cox szerint a "angolosítók" kicsit messze mentek, mert a hibajavítás közben nem csak a kommenteket alakították át, hanem sajnos a kódban is történtek változások, ami nem tesz jót a Linux kernel egészségének. Alan Cox szerint akit zavar a helyesírás, jobb ha csatlakozik a GNOME vagy a KDE dokumentációs projecthez, mert ők úgyis erőforrás-hiánybanban szenvednek, és ott végigmehetnek a sorokon egy nagyszótárral, kijavítva a hibákat. Szerinte ezt nem a kernelforráson kellene gyakorolni.Biztos vonzó lehet, hogy valaki komolyabb C tudás nélkül, ilyen patcheket készítve bekerülhet a kernelfejlesztők névsorába a kernelforrásban, de nem biztos, hogy ez hasznos a kernel fejlesztésére nézve.

A kérdés: szerintetek fontos dolog egy C forrásban a helyesírás? Kell-e ilyen nagy hangsúlyt fektetni az olyan kommentek kijavítására, amelyet a fordító program úgyis figyelmen kívül hagy? Valóban annyira fontos lenne, hogy a cant szót kijavítsuk can't -re? Ettől jobb lesz a Linux kernel? Vajon mi a nagyobb probléma, az hogy laikusok belegányolnak a kernel forrásába egy saját maguk által hackelt szkripttel és fordítási hibát okoznak, vagy az, hogy néhány typo marad a forrásban?

Egyébként a hibásnak ítélt szavak listáját megtalálod itt.



A thread itt kezdődik.

Crist J. Clark egy új opciót hozott létre az ipfw(8)-hez (csak az IPFW2-vel használható) amely automatikusan biztosítja az anti-spoofing védelmet. Az opció neve a "verrevpath", a Cisco parancs iránti tisztelet miatt.

Bővebb infó a dologról itt.

Jeffrey Hsu implementálta a Limited Transmit algoritmust a FreeBSD-ben.A 3042-es számú, 2001. januári RFC címe: "A TCP veszteség-helyreállásának javítása korlátozott küldéssel". Akinek ez túl "Kiskapus" volt, álljon itt az angol cím is: "Enhancing TCP's Loss Recovery Using Limited Transmit" :)

Az RFC kivonata:

"Ez a dokumentum egy új Transmission Control protocol (TCP) mechanizmust mutat be, amellyel hatékonyabban lehet az elveszett szegmenseket helyreállítani amikor egy kapcsolat torlódási ablaka (congestion window) kicsi, vagy amikor egy átviteli ablakban túl sok szegmens veszett el. A "Limited Transport" algoritmus egy új adatszegmenset küld válaszképpen minden egyes dupla nyugtázásra, amelyet a vevő kap. Ezen szegmensek küldése megnöveli annak az esélyét, hogy a TCP helyre tudjon állni egy szegmens elvesztéséből a gyors újraküldés algoritmussal (fast retransmit), ahelyett, hogy a költséges újraküldési időtúllépést (retransmission timeout) kelljen használnia. A Limited Transport használható a TCP SACK-kal (selective acknowledgement) és anélkül is."

Az RFC-ben olvasható, hogy az LT akkor növeli a teljesítményt, amikor a gyors újraküldés nem kerül meghívásra. A változtatás nem befolyásolja károsan a TCP teljesítményét, és nincs hatással a többi TCP kapcsolatra semmilyen körülmények között.

A kód alapértelmezésként ki van kapcsolva, a bekapcsolása a net.inet.tcp.rfc3042 sysctl-lel lehetséges.

Más változás is történt ugyanitt, amelyet a 3390-es RFC ír le. Ez a 2414-es RFC-t váltja le, a lényege pedig az, hogy a TCP által használható kezdeti ablakméretet egy, vagy két szegmensről körülbelül 4 kB-ra növeli. Az RFC-ben olvashatók ennek a megoldásnak az előnyei, hátrányai is.

Kapcsolódó oldalak:

RFC 3042 [FTP]

RFC 3390 [FTP]

RFC 3042 változtatás

RFC 3390 változtatás

Az OpenBSD és OpenSSH fejlesztők megtalálhatóak lesznek a CeBIT-en, holnap (péntek) a Halle 6-ban, A53/068.

Az Ars Technica oldalain jelent meg egy komolyabb cikk a 64-bites számítástechnikáról és az x86-64 platformról. Jon "Hannibal" Stokes cikke alaposan kivesézi a témát. A dolog aktuális napjainkban, hiszen az AMD majdan megjelenő processzora erre a technológiára fog épülni. (AMD processzor roadmap).

A cikket megtalálod itt.

Megjelent a Red Hat legfissebb sajtóbejelentése, melyben a disztribútor cég bemutatja új, kereskedelmi Linux terjesztéseit. A Red Hat Enterprise Linux ES egy olcsóbb verziója a jelenleg is kapható Red Hat Advanced Server terméknek (Red Hat Enterprise Linux AS).A most megjelent disztribúció ideális választás lehet alkalmazás-, hálózati-, file-, nyomtató-, levelező-, és Web-szervernek, vagy alkalmas lehet bármely más üzleti alkalmazás futtatására. Szintén elérhetővé vált a Red Hat Enterprise Linux WS, amelyet mérnöki munkaállomás funkciókra hegyeztek ki - célterülete a szoftverfejlesztés, elektronikai tervezés, stb.

A sajtóbejelentést megtalálod itt.

Megjelent Alan Cox legfrissebb foltja a legutolsó stabil -pre kernelhez. Bekerult a cpuid a SiS processzorokhoz, eepro100 javítás, memória szivárgást javít az UFS kódban, ReiserFS journal overflow javítás, és még egy rakás más fix.

Letölthető patch-2.4.21-pre5-ac3.gz

Változások:Linux 2.4.21pre5-ac3

o Add cpuid for SiS processors (SiS SiS SiS) (me)

o Fix basic ADMA100 driver support (Mark Lord)

o Fix memory leak on UFS error path (Oleg Drokin)

o Fix eepro100 ethtool hang (Jason Lunz)

o Fix procfs memory leak (Kazuto Miyoshi)

o Forte media driver update (Martin Petersen)

o WIN_SET_MAX crashes some old Samsung disks so (Jens Axboe)

dont issue it on disks
o Compaq MS1000 may have sparse lun (Tom Coughlan)

o Add SiS FB idents for newer chipsets (Thomas Winischhofer)

o Fix vsscanf in hex mode (Kevin Corry)

o Fix 64bit jiffy cleanness in sis900, shaper, (Dave Miller)

dgrs, qlogicfc and tty layer

o Reiserfs journal overflow fix (Hans Reiser)

o PCMCIA oops fix with HostAP (Pavel Roskin)

o Handle more panasonic compact USB CD-ROMs (Go Taniguchi)

o Extend USB hotplug to handle multi interface (Go Taniguchi)

HID devices (eg IBM BladeCenter)

o Update ALi PCI ident data (TH Chou)

o Fix memory leak in ldm error path (Oleg Drokin)

o NCPFs ioctl passed wrong parameter (Oleg Drokin)

o Fix leak in ircomm core error path (Oleg Drokin)

o Make xconfig syntax error fixes (Andreas Gruenbacher)

o Fix memory leak in vlanproc exit path (Oleg Drokin)

o Fix iphase misaligned skb (I hope) (me, based on stuff by

Eric Leblond)

o Fix a couple of printk levels in IDE (Alan Cox)

A hétvégén rendezik az első Linux Audio Fejlesztői

konferenciát a ZKM-ben (Karlsruhe, Németország). A konferencia összegyűjt számos fejlesztőt a

Linux Audio Developers levelezési listáról.A konferencia 2 napos lesz, és technikai prezentációk, bemutatók láthatóak majd a helyszínen. Olyan nevek tűnnek majd fel a konferencián, mint az alsa,

ardour, rosegarden, jack, tapiir és a MIDI szekcióból a muse és a freqtweak.

Az IBM developerWorks-ön lehet olvasni egy cikket a Stow névre hallgató csomagkezelő programról, amely sokak szerint az RPM életképes alternatívája is lehet. Állítások szerint a program ötvözi a Red Hat és a Debian csomagkezelőinek jó tulajdonságait.

A cikket megtalálod itt.

Eric Anholt commit-olta a régen várt XFree86 4.3.0-át a FreeBSD ports fájába. Kéretik minden bugot, hibát közvetlenül neki jelenteni. Eric azt jalvasolja, hogy aki használni szeretné, az csináljon portupgrade-t, hogy biztos legyen a frissítés az XFree86 előző verzióiról.

Email bejelentés:Date: 11 Mar 2003 16:37:04 -0800

Subject: HEADSUP: XFree86 4.3.0 update

From: Eric Anholt

To: ports@FreeBSD.org

I've committed the update of XFree86 to 4.3.0 to ports. I think I've cleaned up after my mess at this point, but there may still be issues. Please report to me if you have any problems with the new ports or any issues with XFree86 that you didn't have in 4.2.0.

I think the ports should build fine with a plain make install from x11/XFree86-4 even if 4.2.0 is already installed (they did last time I tried), but it doesn't guarantee an update. Please use portupgrade to ensure you update fully.

graphics/drm-kmod isn't going to be updated for 4.3.0. I have a diff for the MFC of the drm up at:

http://people.freebsd.org/~anholt/dri/files.html

I would appreciate testers for this because I don't have a -stable machine at the moment.

--

Eric Anholt eta@lclark.edu

http://people.freebsd.org/~anholt/ anholt@FreeBSD.org

Wietse Venema nagyszerű levelező szoftvere, a postfix úgy tűnik logo váltás előtt áll. Az eddig beküldött képeket itt lehet megtekinteni.

A SuSE formálisan bejelentette a SuSE Linux 8.2 termékét, melyben tovább fogja folytatni az eddig is erőteljesen "nyomott" "otthoni felhasználók" bázisának támogatását. A SuSE 8.2 április 14-én lesz várhatóan elérhető. Olyan komponenseket fog tartalmazni, mint a javított KDE 3.1 és GNOME 2.2 desktop környezet, és egy csomó új, "eddigieknél sokkal jobban kibővített" funkciókat fog kapni a felhasználó - mondta Holger Dyroff, a SuSE egyik igazgatója. Ezen kívül megtalálható lesz benne: 2.4.20 kernel, több mint 1200 driverrel, XFree86 4.3, gcc 3.3, és Java 1.4. A csomagolás 5CD vagy 2DVD lesz. Ezek természetesen az amerikai piacra vonatkoznak, a magyar nyelvű kiadás adatai változhatnak. Az ajánlott végfelhasználói árak: SuSE Linux 8.2 Personal (3 CD, User Guide, 60 nap telepítési támogatás) 39.95USD; SuSE Linux 8.2 Professional (5 CD, 2 DVD, User Guide + Administration Guide, 90 nap telepítési támogatás) 79.95USD.

Bővebb infó itt.

Tegnap elkezdődött a Cebit 2003 (Hannover, Németország, március 12-19). A Cebit-en a nagy Linux csapatok is képviseltetni fogják magukat, hiszen saját LinuxPark lesz kialakítva a kiállítás területén. A KDE csapat is meg fog jelenni a rendezvényen, szombaton és vasárnap a Hall 6-ban lesznek megtalálhatóak (A53/068). A KDE csapat bemutatót tart a fejlesztésre ütemezett KDE 3.2-ről. Aki arra jár látogassa meg őket.

Bővebben a dotKDE oldalán itt.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 10-ik száma.

Tartalomból: GCC 3.3 tesztelése, Kiadási ütemterv a Sarge-hoz?, Qmail a Debianban, Debian telepítése Compaq Proliant gépre, Linux kernel fordítása Debianra, Új tesztelői ppp csomagok, és még sok minden más.

A hírlevelet elolvashatod itt.

A Microsoft két és fél évvel ezelőtt megvette a Corel negyed részét 135 millió dollárért. Tette ezt azért, hogy megszüntesse a Corel Linuxos törekvéseit, és hogy népszerűsítse a saját .NET termékét. A Microsoft most eladja a részét a Corelből a Vector nevű cégnek, és a tranzakcióval majd' 100 millió dollárt fog bukni.A felvásárlás után a Corel felhagyott a saját Linux Desktop projectjével, és joggal bízott abban, hogy a "nagy testvér" majd a hóna alá nyúl. A későbbiekben semmi nem lett a Corel .NET-es közreműködéséből, és most úgy tűnik, hogy a Microsoftnak nincs is már szüksége a kanadai szoftvercégre.

A Cnet cikke itt.

Kapcsolódó cikkeink:

A Corel linux disztribúciója új erőre kap

A Corel bezárja Open Source oldalát

Mark Mitchell legújabb bejelentésében a GCC 3.4 jövőbeli kiadásáról beszél, amelyben a GCC fejlesztők néhány elavult cél platform eltávolítását tervezik. A döntés értelme az, hogy a fejlesztők ezek után jobban tudjanak azokra a platformokra fókuszálni, amelyek szélesebb körben használtak.

Mark levelében megtalálod az összes olyan target-et amelyet a tervek szerint "dobni" fognak. Mitchell megjegyzi, hogy ha valakinek nagyon szüksége van valamelyik target-re, akkor jelezze, és a target nem lesz eltávolítva, ha lesz olyan önkéntes, aki bevállalja a target karbantartását.

Mark Mitchell levele:From: Mark Mitchell

To: gcc-announce

Subject: Target Deprecation

Date: 11 Mar 2003 11:14:35 -0800

In the GCC 3.4 release (still some time in the future), the GCC developers intend to remove a number of obsolete target systems. Removing these old systems allows the development team to focus its limited resources to support those systems that are used by more people.

Below, please find the complete list, in the form of GNU target

triplets.

If you feel strongly that support for one of these targets should not be removed, please contact me by email ASAP. (I will maintain the list.) Traditionally, GCC has been more receptive to requests that a particular target not be removed if a volunteer is available to maintain that target, so if you're interested in volunteering you should state that explicitly. Also, "there are 1000 of us using this machine heavily all

day long and we were planning to upgrade to GCC 3.4" is probably more likely to sway the development team than "I think there is still one of those in my closet." :-)

arc-*-*

i960-*-*

m88k-*-*

romp-*-*

alpha*-*-interix*

alpha*-*-linux*libc1*

alpha*-*-linux*ecoff*

arm*-*-aout*

arm*-*-conix*

arm*-*-oabi

strongarm-*-coff*

hppa1.0-*-osf*

hppa1.0-*-bsd*

hppa1.[01]-*-hpux[789]*

hppa*-*-hiux*

hppa*-*-lites*

hppa*-*-mpeix*

i?86-ncr-*

i?86-sequent-*

i?86-moss-*

i?86-*-netware

i?86-*-freebsd2*

i?86-*-netbsd*aout*

i?86-*-linux*aout*

i?86-*-moss*

i?86-*-sysv3*

i?86-*-interix # not interix3

i?86-*-win32

m68000-hp-bsd*

m68000-hp-hpux*

m68000-sun-sunos*

m68000-att-sysv*

m68k-atari-sysv*

m68k-motorola-sysv*

m68k-ncr-sysv*

m68k-plexus-sysv*

m68k-tti-*

m68k-crds-unos*

m68k-cbm-sysv*

m68k-ccur-rtu*

m68k-hp-bsd*

m68k-hp-hpux*

m68k-sun-mach*

m68k-sun-sunos*

m68k-*-linux*aout*

m68k-*-linux*libc1

m68k-*-psos*

mips*-*-ecoff*

mips-sni-sysv4

mips64orion-*-rtems*

powerpc*-*-sysv* # generic only; consider -elf instead

powerpc*-*-linux*libc1

rs6000-ibm-aix[123]*

rs6000-bull-bosx

rs6000-*-mach*

sparc-*-aout*

sparc-*-netbsd*aout*

sparc-*-bsd*

sparc-*-chorusos*

sparc-*-linux*aout*

sparc-*-linux*libc1*

sparc-*-lynxos*

sparc-hal-solaris2*

sparc-*-sunos[34]*

sparclet-*-aout*

sparclite-*-coff*

sparclite-*-aout*

sparc86x-*-aout*

v850-*-rtems*

vax-*-bsd*

vax-*-sysv*

vax-*-netbsd*aout*

vax-*-vms*

--

Mark Mitchell

CodeSourcery, LLC

mark at codesourcery dot com

A SearchEnterpriseLinux egy interjút készített Richard Seibt-tel, a SuSE vezérigazgatójával (CEO - chief executive officer). Az interjú során feltették az igazgatónak azt a kérdést, hogy mik a rövid- és hosszútávú tervei a SuSE-val, mely nagyobb hardvergyártók érdeklőnek a Linux után a leginkább, milyen újdonságokat találnak a felhasználók a SuSE Linux Enterprise Server (SLES) legújabb kiadásában, és nem utolsó sorban, hogy mi a véleménye az igazgatónak a SCO IBM elleni támadásáról, és hogy ez a támadás mennyire befolyásolhatja SuSE részvételét a UnitedLinux nevű együttműködésben?

Az interjút megtalálod itt.

Lelkesen támogatja a dél-afrikai kormány a nyílt forráskódú szoftverek használatát, melyeket az egyedi szoftverek költséghatékony alternatívájának tekint a kormányzati és közszolgálati munkában.Rég várt pillanat volt ez a nyílt forráskódú közösség számára, állítja Dr. Paul Kotschy, a SevenC Computing vezérigazgatója és a Dél-Afrikai Linux Szövetség egykori elnöke, aki az Informatika és kommunikáció a kormányzatban konferencián a nyílt forráskód előnyeit ecsetelte. A rendezvényen ott voltak a nyílt forráskód ellenlábasai is (a Microsoft is), amely szintén a rendezvény egyik támogatója volt. Kotschy szerint nem csak a több milliárd randnyi megtakarítás a nyílt forráskód egyetlen előnye, hanem az is, hogy nincs kiszolgáltatva a felhasználó meghatározott szoftvergyártóknak, ugyanakkor segít az informatikai képzésben, és végső soron hozzájárul a növekedéshez és a fejlődéshez.



Kotschy elmondta, hogy nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a nyílt forráskód csak egy maroknyi megszállott profi számára van fenntartva, akik gyűlölnek mindent, ami Microsoft - hiszen olyan országok kormányai voksoltak a nyílt forráskódra, mint Németország, Anglia, Kína, Peru vagy Brazília. Dél-Afrikában az Állami Informatikai Ügynökség (Sita), a Közszolgálati Központ és a Kormányzati Informatikusok Tanácsa igyekszik felvenni a harcot a tévképzetekkel szemben, oktatást szervez, és keretet kínál az iparral együttműködve ahhoz, hogy lerakják az alapjait a valódi nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének. Kotschy az internetet hozta fel például: "Azért vált sikeressé az internet, mert egy olyan szabványos hálózatot hozott létre, amelyet a világon bárki elérhet egy közös rendszer használatával. A szabványosítás csökkentette a bonyolultságot és növelte az együttműködést. Minél szélesebb körben telepítenek egy rendszert, annál szélesebb körben hoz hasznot költség tekintetében, vagy az egyes egyén számára". Az sem igaz, érvelt Kotschy, hogy a nyíltság gyengébb biztonsággal járna, sőt, ennek valójában az ellenkezője az igaz: "Ha sok ember fér hozzá a forráskódhoz, boncolja szét és elemzi az alapkódot, annál jobban megtalálják a potenciális gyengeségeket". Ha van hátránya a nyílt forráskódnak, az csupán az, hogy a nyílt forráskódú szoftveripar Dél-Afrikában még fejletlen, megoldásra vár a támogatás, a képzés és a tanúsítás kérdése - ez azonban a kormányzat, az ipar és a szakértői testületek közösen meg tudják oldani.

Forrás: http://www.szamitastechnika.hu

"2003. május 16. és 18. között tartják meg a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetemen a Magyar Villamosmérnök-hallgatók Egyesületének és a Schönherz Kollégium Számítástechnikai Körének szervezésében, a Fornax Rt. támogatásával a III. BME Nemzetközi Nyílt 24 órás Programozói Csapatversenyt."

Korábbi cikkünk (kiegészítve) itt.

Sajtóközlemény itt (PDF).

Az AP jelentése szerint Amerika három államának McDonald's gyorséttermei wireless hálózatot építenek ki. Manhattanben szerdán 10 McDonald's étteremben kezdi meg a vezetéknélküli hálózat a működést. Az ötlet az, hogy a megvásárolt hamburger mellé az étteremlánc 1 óra gyors internetkapcsolatot biztosít a vendégeinek.A rendszer a 802.11b szabvány alapján fog működni. Az év végére mintegy 300 McDonald's étteremben (New York City, Chicago, és egy még be nem jelentett kaliforniai városban) lehet igénybevenni ezt a szolgáltatást.

Az AP bejelentése itt.

"A szabad forráskódú szoftverek használata az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket kezd ölteni. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen jogi problémák merülhetnek fel általánosságban, illetve konkrétan a magyar szerzői jogi törvény rendelkezései tükrében szabad szoftverek használatakor.""A korlátozott felhasználású szoftverek csoportjának legnagyobb részét a kereskedelmiek alkotják, azonban idesorolhatók egyes ingyenes és az ún. shareware szoftverek is. Kereskedelmi szoftvereknek nevezi a szakirodalom azon szoftvereket, amelyek ellenérték fejében, kereskedelmi forgalomban szerezhetőek be és amelyek forráskódjának a megismerhetőségét a szerző nem biztosítja. Vannak azonban ingyenes szoftverek is, amelyek szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, azonban forráskódjuk ezeknek sem ismerhető meg. A shareware szoftverek annyiban különböznek az ingyenes szoftverektől, hogy az ingyenes használat csak egy bizonyos időre megengedett.

Nem minden ingyenes, ami szabad

A szoftverek másik csoportjába a szabad forráskódúak (open source software) sorolhatók. Ezek elterjedése az 1970-es, 80-as évek "free software" mozgalmára vezethető vissza, melynek célja a szoftverek haszonszerzés nélküli terjesztése volt. A szabad forráskódú szoftverek legfőbb jellemzője, hogy a forráskód megismerhetőségét a szerző lehetővé teszi, így a program szabadon módosítható. Az elnevezés "szabad" jelzője azonban nem az ingyenességre vonatkozik, ugyanis a szabad forráskódú szoftverek nem feltétlenül ingyenesek. A szabad szoftver még tágabb értelmezése szerint a szabad megismerhetőség mellett kizárt, hogy bárki a szabaddá tett szoftvert elsajátítsa, mert annak felhasználási feltételei előírják, hogy bárki, aki a szabad szoftvert fejleszti, saját hozzáadott alkotását is közkinccsé kell tegye. E licencelési formát a "copyright" ellentéteként "copyleft" elnevezéssel illetik.

A szabad szoftvereknek egyelőre nincs hivatalosan elfogadott definíciója. A jelenleg létező meghatározások közül az OSI (Open Source Initiative) egyesület meghatározása a legelterjedtebb. Ezen meghatározás szerint a "szabad" felhasználású szoftverek licencfeltételeit legalább az alábbiak jellemzik: 1. céltól független szabad felhasználás, 2. a forráskód megismerésének és rögzítésének szabadsága, 3. a terjesztés szabadsága (legalább a módosított verzió tekintetében), 4. a fejlesztés/átdolgozás szabadsága.

Egyre népszerűbb

A szabad forráskódú szoftverek problematikáját előtérbe állította, hogy az internet, amely az elmúlt évek legjelentősebb mértékű informatikai fejlesztéseinek középpontjában állt, nagymértékben szabad forráskódú szoftvereken alapszik. A nyilvános weboldalak jelentős része az Apache nevű szabad forráskódú szervert használja, míg a legnagyobb népszerűségnek örvendő portálok szabad tárgykódú operációs rendszereket alkalmaznak (pl. Yahoo!, Google, Amazon). Továbbá az e-mail forgalom továbbítására is jelentős mértékben használnak a szerverek szabad forráskódú szoftverprogramokat. Az egyre nagyobb mértékű elterjedtség hatására számos hardvergyártó is ellátja készülékeit szabad forráskódú operációs rendszerrel. Például a Sony nemrégiben határozta el, hogy az általa gyártott notebookokat szabad forráskódú operációs rendszerrel látja el.

A szabad forráskódú szoftverek felhasználásának szabályozására többféle felhasználási szerződés létezik párhuzamosan. Ezek közül a legelterjedtebbek a GPL (General Public Licence), az MPL (Mozilla Public Licence) és az Apache.

A szabad forráskódú szoftverek felhasználására vonatkozó licencek egy részénél a felhasználótól, továbbfejlesztőtől elvárják, hogy a továbbfejlesztés következtében létrejövő program tárgykódját is szabadon hozzáférhetővé tegye. Más részüknél e kötelezettség nem terjed ki arra, ha valaki egy korlátozott felhasználású programmal összeköti a szabad felhasználásút, annak megváltoztatása nélkül. A licencek többségére manapság azonban már jellemző, hogy nem tiltják meg továbbértékesítés esetén az esetleges díj felszámítását, amennyiben a továbbértékesítő többletszolgáltatást nyújt a szabad felhasználású szoftverhez, pl. jótállást, hibajavítást, konzultációt. Általános jellemzője ezeknek a licenceknek, hogy a szoftver készítője nem vállal a szoftver működéséért, specifikációknak való megfeleléséért felelősséget, szavatossági jogok sem érvényesíthetőek.

Drágulhat az ingyenes szoftver

Figyelembe véve az ismertetett, általában használatos licencfeltételeket, illetve a magyar szerzői jogi törvény rendelkezéseit, az alábbi jogi problémák tűnnek elő. Tekintettel arra, hogy a szerzői jogi törvény a felhasználási szerződések visszterhességéből indul ki, szükséges, hogy amennyiben ingyenesen kívánunk szoftvert használni, e lehetőséget a szerződés kifejezetten mondja ki. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az egyébként ingyenesnek látszó szoftver használatáért a későbbiekben mégis díjat kell fizetnünk, hiszen a szerző kifejezett lemondás hiányában erre az elévülési időn belül igényt tarthat.

Hasonlóképpen, a szabadon végezhető felhasználás köre is egyértelműen meg kell legyen határozva, ugyanis a törvény szerint a nem egyértelmű, kétséges megfogalmazások esetén a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell a bíróságnak figyelembe vennie.

Nincs kártérítés

Amennyiben szabad forráskódú szoftvert átdolgozni, módosítani kívánunk, győződjünk meg róla, hogy a felhasználási feltételek ezt kifejezetten lehetővé teszik, ugyanis a saját célra történő szabad felhasználás joga az átdolgozást nem feltétlenül foglalja magában. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ingyenes szoftverek esetén azok hibájával összefüggésben keletkező esetleges kárunkat nem tudjuk megtéríttetni, mivel a felhasználási szerződések általában a szavatosságot teljes mértékben kizárják, és ellenszolgáltatás hiányában ezt a törvény alapján sem lehet érvényesíteni. Még komolyabb következményei lehetnek, ha a szabad programnak tudtunkon kívül korlátozott felhasználású összetevői is vannak, melyeket a szabad program készítője egyáltalán nem is lett volna jogosult szabadon hozzáférhetővé tenni.

További, nem csak a szabad szoftverekkel kapcsolatos kérdés, hogy egy az internetről letöltött program esetében, melynek felhasználási feltételeit a felhasználó kattintás útján fogadta el, érvényes-e egyáltalán a szerződés, hiszen a szerzői jogi törvény szerint a felhasználási szerződést írásba kell foglalni, melynek a gyakorlatban feltétele az elfogadó általi aláírás (elektronikus aláírás).

A Windows jogilag tisztább

Az említett jogi problémák megoldása visszahathat a szabad forráskódú szoftverek terjedésére. Elsősorban a kárfelelősség és a szavatosság kérdése az, amelyeknek minél gyorsabb és átfogóbb megoldása lendítheti tovább a szabad forráskódú szoftverek felhasználásának dinamikus fejlődését. Nem véletlenül nyilvánította James Allchin, a Microsoft-csoport elnökhelyettese a Linuxot az elsődleges versenytársnak, amellyel szemben a Windows és más korlátozott felhasználású szoftverek előnye a jogi helyzet átláthatósága, a felhasználó jogainak és kötelezettségeinek a tisztázottsága. A Microsoft az egyre erősödő versenytárs terjedése ellen termékeinek javítása mellett a licencfeltételek újragondolását is tervezi, hogy a termékei rugalmasabb és felhasználóbarátabb jogi környezetben legyenek alkalmazhatók."

Eredeti cikk:
http://index.hu/



Aladar

Elkészült a legutóbbi "malfunction" névre hallgató fresh!mindworkz demo linux-os illetve windows-os változatának (remélhetőleg) végleges változata.Letölthető a http://fresh.demoscene.hu címről.

Minimum hardvare/software követelmények:

- 4.2.1+ XFree 3D support - tal

- 2.2 - es glibc

- 128 mega ram

- valami működő hangkártya, ami rendelkezik OSS támogatással

(Arts vagy ESD nélkül!)

Kérnék mindenkit, aki kipróbálja, hogy legyen oly kedves és -v paraméterrel futtassa és az így keletkezett debug.log állományt juttassa el nekünk. Ez nagyban megkönnyítené a további munkámat.

Köszönettel

Pontscho / fresh!mindworkz

pontscho@makacs.poliod.hu