Igaz, hogy tegnap (március. 24-én) kellett volna megjelennie a FreeBSD soron következő stabil verziójának, de úgy néz ki, hogy még egy kicsit várnunk kell rá. A FreeBSD 4.8 doc/ fáját 19-én tag-elték, és 23-án sor került a RELENG_4_8 branch összeállítására is.A következő lépés ami hátravan, a freebsd-stable@ levlistás értesítés, majd ezt követően a weboldal man.cgi-jének frissítése, az src/ fa tag-elése (RELENG_4_8_0_RELEASE), a végső build elkészítése, az site adminok értesítése az ISO-król, feltöltés az ftp-master sitera, bejelentése, és a forrásfa kifagyasztása.

FreeBSD 4.8 Release Process

Megjelent a könnyűsúlyú, hobbi Linux terjesztés, a CRUX 1.1-es verziója. Miben más a CRUX mint a többi N+1 Linux terjesztés. Abban, hogy erősen a korszerű i686 processzorokra van optimalizálva, és nem titkolt célközönsége nem a kezdő, hanem a tapasztalt Linux felhasználó. A project célja, hogy a disztribúció felépítését "egyszerűen tartsa". A rendszer tar.gz csomagokra épül, egyszerű BSD-stílusú init szkripteket használ.

[honlap] [1.1 changelog] [letöltés]

Az OSNews tesztelhette a Mandrake Linux 9.1 korai verzióját, és ez alkalomból készítettek egy exkluzív értékelést, áttekintést a francia disztribúcióról. A képekkel illusztrált értékelést elolvashatod itt.

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic.

A Linux kernel fejlesztésének legfrissebb híreit itt olvashatod.

A The Inquirer jelentetett meg egy cikket arról, hogy az Intel szerint a jelenlegi számítógépes világ még nincs felkészülve a 64 bites számítástechnikára, és még nem is nagyon lesz egészen 2007-ig.Mondja ezt azért, mert a Windows 2003 például nem támogatja a Opteron processzort, és úgy tűnik, hogy a beharangozott 64bites alkalmazások is késnek. Ezzel szemben többen úgy gondolják, hogy ez nem érdekel senkit, mert az AMD és a Linux szoros házasságot kötött, és elegendő lesz, ha a Linux kernel és disztribúciók támogatják a 64bites processzorokat.

Az OSNews egy a Red Hat-tól kapott email-re hivatkozva bejelentette, hogy a Red Hat Linux 9.0 elérhető lesz március 31-én a Red Hat Network-ön keresztül. Ez azt jelenti, hogy az FTP szerverekről már letölthető lesz, viszont a boltokba csak egy héttel később, április 7-én érkezik. Árakról és további részletekről még nem lehet tudni semmi, de azt ismert, hogy a Red Hat regisztráció egy évre $60 USD.

Hogy miért Red Hat 9, és miért nem Red Hat 8.1? Olvasd el ebben az email-ben a okot.

Csomag: lpr

Sebezhetőség: puffer túlcsordulás

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0144
Egy puffer-túlcsordulási hibát fedeztek fel az lpr-ben, a BSD lpr/lpd nyomtatórendszerben. A problémát kihasználva a helyi felhasználó root jogokat szerezhet, még megfelelő beállítások mellett is.

Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 2000.05.07-4.3-as csomagverzióban javítja.

A régi stabil terjesztés (potato) ezt a problémát a 0.48-1.1-es verzióban javítja.

Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 2000.05.07-4.20 verzióban javítja.

Azonnali frissítés javasolt!

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Joe Marcus Clarke bejelentése szerint elérhető a Mozilla 1.3-as portja FreeBSD OS-re. A port commitje a 4.8 Release részeként van ütemezve, de a diff-ek addig is elérhetőek. A Galeon2 diff-ek szintén frissítve lettek.

Bővebben Joe levelében:Subject: Mozilla 1.3 port available

From: Joe Marcus Clarke

To: gnome@FreeBSD.org

Date: 23 Mar 2003 16:59:00 -0500

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x

Content-Type: text/plain

Content-Transfer-Encoding: quoted-printable

The diffs to update www/mozilla to 1.3 are available at

http://www.marcuscom.com/downloads/freeze/. Note, the libart distfile might not be available on the FTP servers yet. If you cannot fetch it, simply fetch the 1.2.1 distfile, and copy it to libart_lgpl.tar.bz2.

The galeon2 diff at the above site has been updated for the new Mozilla. I am still working on the galeon-1.2.9 update. As soon as 4.8 is released, these diffs will be committed.

Joe

--

Joe Marcus Clarke

FreeBSD GNOME Team :: marcus@FreeBSD.org

http://www.FreeBSD.org/gnome

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x

Content-Type: application/pgp-signature; name=signature.asc

Content-Description: This is a digitally signed message part

-----BEGIN PGP SIGNATURE-----

Version: GnuPG v1.2.1 (FreeBSD)

iD8DBQA+fi4kb2iPiv4Uz4cRAkJoAKCoeD4YrM/CpJR538nJ7s7cpBzTwwCeOLki

ZG+k1Qu2nGfoJWhxsdlKGFI=

=K9+g

-----END PGP SIGNATURE-----

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x--

Csomag: krb5

Sebezhetőség: számos

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Ids: CAN-2003-0028 CAN-2003-0072 CAN-2003-0138 CAN-2003-0139

CERT hibajegyek: VU#623217 VU#442569 VU#516825 CA-2003-10


Számos sebezhetőséget találtak a krb5-ben, ami az MIT féle kerberos egy implementációja.* A cryptographic weakness in version 4 of the Kerberos protocol allows an attacker to use a chosen-plaintext attack to impersonate any principal in a realm. Additional cryptographic weaknesses in the krb4 implementation included in the MIT krb5 distribution permit the use of cut-and-paste attacks to fabricate krb4 tickets for unauthorized client principals if triple-DES keys are used to key krb4 services. These attacks can subvert a site's entire Kerberos authentication infrastructure.


* Kerberos version 5 does not contain this cryptographic vulnerability. Sites are not vulnerable if they have Kerberos v4 completely disabled, including the disabling of any krb5 to krb4 translation services. The MIT Kerberos 5 implementation includes an RPC library derived from SUNRPC. The implementation contains length checks, that are vulnerable to an integer overflow, which may be exploitable to create denials of service or to gain unauthorized access to sensitive information.


* Buffer overrun and underrun problems exist in Kerberos principal name handling in unusual cases, such as names with zero components, names with one empty component, or host-based service principal names with no host name component.


Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 1.2.4-5woody4 verzióban javítja.


A régi stabil terjesztés (potato) nem tartalmaz krb5 csomagokat.


Az instabil terjesztés (sid) hamarosan ki lesz javítva.


Javasoljuk a krb5 csomagok frissítését.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Csomag: bonsai

Sebezhetőség: számos

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Ids: CAN-2003-0152 CAN-2003-0153 CAN-2003-0154 CAN-2003-0155



Rémi Perrot javított ki számos biztonsággal kapcsolatos hibát a bonsai-ban, ami a Mozilla CVS lekérdező webes interfész. A sebezhetőségek tartalmaznak tetszőleges kódfuttatást, oldalközi szkriptelhetőséget és konfigurációs paraméterekhez való hozzáférést. A CVE projekt az alábbi problémákat azonosította:* CAN-2003-0152 - Távoli végrehajtás és tetszőleges parancsok futtatása a www-data nevében.


* CAN-2003-0153 - Teljes path közzététel


* CAN-2003-0154 - Oldalközi scriptelési támadások


* CAN-2003-0155 - Nemautentikált hozzáférés a paraméter oldalhoz


Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 1.3+cvs20020224-1woody1 verzióban javítja.


A régi stabil terjesztés (potato) nem érintett, lévén nem tartalmazza a bonsait.


Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 1.3+cvs20030317-1 verzióban javítja.


A bonsai csomagok frissítését javasoljuk.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

A harmadik nyolcas



"8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás..." - énekelte egykoron a diszkózenekarból lett botránybanda feje, Nagy Feró, gúnyt ûzve a munkásmozgalom immár évszázados jelszavából, amely egyelõre csak olyan országokban valósult meg, ahol soha nem volt munkáshatalom. Ám ha vagyunk oly szerencsések, hogy munkánk és kedvenc szórakozásaink átfedik egymást, akkor legalább néha szórakozhatunk egy kicsit, például úgy, hogy a számítógép mellett gürcölve zenét hallgatunk, weboldalakat böngésztünk, vagy netán filmet nézegetünk. A Linux - történelmi okokból, hiszen annak idején alapvetõen szerverekre született - sokáig híján volt a kiemelkedõ multimédiás képességeknek, de a grafikus felület és az egyre több grafikus alkalmazás megjelenésével párhuzamosan kezdett színes-szagos-zenés lenni. Linux-kalandunk ötödik fejezetében tehát röviden áttekintjük a zenehallgatáshoz, videonézéshez és képszerkesztéshez rendelkezésre álló linuxos alkalmazásokat.Rögtön az elején be kell számolnom egy kudarcról: bár nagy örömmel fedeztem fel a Corel weboldalán (www.corellinux.com), hogy kedvenc képszerkesztõm, a Corel PhotoPaint 9 linuxos verziója ingyenesen letölthetõ, sajnos a mai napig nem sikerült a programot mûködésre bírnom. A letöltés és a telepítés zökkenõmentesen ment, de az alkalmazás a "WINE-inicializálás" állapotjelzõ felvillanása után nem indult el, és hasztalan böngésztem át a dokumentációt, valamint a hibaleírásokat, nem sikerült ráakadnom a megoldásra. Az ingyenes verzióhoz természetesen semmiféle terméktámogatás nem jár, így csak a sokmilliós Linux-közösséghez fordulhatok. Van is számtalan levelezõlista és weboldal, ahol segítséget lehet keresni, de ez nagyon idõigényes feladat, és valószínûleg sokkal elmélyültebb rendszerismeretek kellenek hozzá. Mindezt csak azért írom le, hogy ismételten felhívjam a figyelmet rá: a Linux ingyenességének és szabadságharcos jellegének megvannak a hátrányai. Aki profi grafikus, és mindenáron Corellel akar dolgozni, ettõl még persze nincs elzárva a Linux áldásaitól: a teljes CorelDraw-csomag - amely természetesen tartalmazza a PhotoPaintet, na meg a terméktámogatást - ugyancsak elérhetõ linuxos változatban, de már pénzért. Viszont aki a saját fotóit szeretné szerkeszteni, vagy egyszerûbb rajzokat akar készíteni, és nincs szüksége "ipari" alkalmazásra, elegendõ választékot talál az ingyenes programokból, amelyekbõl a SuSE csomagja is többet tartalmaz. Az elõzõ számban (Linux-kaland IV.) ismertetett irodai programcsomag, az OpenOffice.org is tartalmaz vektorgrafikus képszerkesztõt, amelyet egyszerûen úgy tudunk elindítani, ha az új dokumentum létrehozásánál a rajz formátumot választjuk.

Pixelgrafikák készítéséhez és módosításához minden forrás egyhangúan a GIMP képszerkesztõt ajánlja. Az elnevezés a GNU Image Manipulation Program kifejezés rövidítése, és valóban igen széles körû képességekkel bíró alkalmazást takar. A SuSE disztribúciós csomagjában található, Alkalmazások címû kézikönyv külön fejezetet szentel a GIMP-nek, de aki minden lehetõségre kíváncsi, a teljes dokumentációt megtalálja a manual.gimp.org internetcímen angolul vagy Sánta Csaba János nyíregyházi diáknak köszönhetõen a projects.gnome.hu/GUM címen magyarul is. Maga a program egyébként - és magától értetõdõen a SuSE-csomagban adott dokumentáció - magyar nyelvû, akárcsak a disztribúcióhoz tartozó legtöbb alkalmazás. Minden olyan funkciót tud, amire egy átlagos amatõr felhasználónak szüksége lehet, kezelése egyszerû, könnyedén elsajátítható. Logikai felépítése - egy kivételtõl eltekintve - és a menüpontok elnevezései követik a szokásossá vált formákat. Az a bizonyos kivétel a munkaterület, ami nekem elsõre nagyon szokatlan volt: az általam eddig ismert és kipróbált képszerkesztõk (Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint, Paint Shop Pro stb.) felépítése azt a szabványszerû elvet követte, hogy a program munkaablaka képezi a munkaterületet, és ezen belül kis ablakokként nyithatók-zárhatók a szerkesztett dokumentumok és a különféle segédablakok, panelek. A GIMP ezzel szemben nem nyit meg külön munkaterületet - mert az lényegében az egész munkaasztal -, hanem három külön kis ablakban nyílik meg. Mindegyik egy-egy vezérlõpanel: az elsõben a fájlmûveletek és az eszközválasztók (ecset, színkitöltõ, kijelölõ, szöveg stb.), a másodikban a rajzeszközök részletes beállításai (pl. az ecset profilja, mérete), a harmadikban pedig a rétegek, színcsatornák és útvonalak kezelésére szolgáló eszközök kaptak helyet. Maga a szerkesztett dokumentum egy negyedik - illetve több kép párhuzamos szerkesztésénél sokadik - ablakban jelenik meg. Ez a programfelépítés - amely egyébként az Apple Macintosht használók számára nem szokatlan - lehetõvé teszi akár azt is, hogy ha több képpel manipulálunk egyszerre, akkor a munkaablakokat úgy helyezgessük egyik asztalról a másikra, ahogy épp kedvünk tartja, akár több tucatot is használva belõlük egyszerre. Számomra egyébként ez volt a GIMP egyik legrokonszenvesebb vonása, de ezzel együtt nagy örömömre szolgálna, ha olvasóim közül valaki esetleg tudná a megoldást a Corel PhotoPaint (SuSE) Linux alatti futtatására... (Ha akad ilyen, kérem, írjon az egon.linux@netpiac.hu címre!)

Míg a képszerkesztés tipikusan olyan tevékenység, amely a (8 óra) munka és (8 óra) szórakozás határmezsgyéjén helyezkedik el, a zenehallgatás már kifejezetten szórakozásnak nevezhetõ (kivéve persze egy zenekritikus esetében). Manapság ha zene, akkor azt hiszem, mindenkinek elsõsorban az MP3 jut eszébe. Ha windowsos (elõ)életünk során töméntelen mennyiségû MP3-at halmoztunk fel, ennek hallgatásával Linux alatt sem lesz gondunk. Miközben e sorokat írom, épp a Pink Floyd már lassan negyedszázados, de ma is elévülhetetlen remeke, A fal szól (véletlenül annak is slágerré vált dala híres sorával: "hé, tanárok, hagyjátok békén a kölykeinket..."), melynek szerzõi jogait kétszer is megvettem: elõször 1980-ban fekete lemezen, majd sok évvel késõbb CD-n. (Érdekes módon akkor egy kiadó sem jelentkezett, hogy a fekete lemezért cserébe ad CD-t "anyagáron", most viszont az üres CD-be már beépítik annak a zenének az árát is, amelyet majd esetleg rámásol valaki.) Így aztán, azt hiszem, jogomban áll MP3-tömörítést készíteni róla a gépemre, bár másnak kétségtelenül nem másolhatom át.

A SuSE már telepítésekor tucatnyi zenei szoftvert másol a gépünkre, melyek közül a kézikönyv MP3-hallgatásra az XMMS-t ajánlja. A kinézetre és funkcionalitásra egyaránt a Winampra emlékeztetõ program az MP3 mellett lejátssza a WAV- és OGG-fájlokat is. (Az OGG az MP3-hoz hasonló, de már mérésekkel igazoltan sokkal jobb, szabad forráskódú adatfolyam-formátum, amely többféle codecet is támogat - zenetömörítésre például az OGG Vorbis a legjobb.) Audio-CD hallgatására legmegfelelõbb a KsCD, amely CDDB-támogatással is rendelkezik, azaz lejátszáskor elküldi a CD-lemez azonosító kódját a CDDB-szervernek (persze csak akkor, ha az interneten vagyunk), amely visszaküldi az album címét, elõadóját és a számokra vonatkozó adatokat - ha megvannak. Zenei és adat-CD-k írásához a KOnCD és a KreateCD áll rendelkezésre - elvileg mindkét program alkalmas a CD szerkesztésére, image-fájl készítésére és megírására egyaránt, de nekem történetesen ez csak úgy sikerült, hogy a KOnCD-vel tömörítettem, s a KreateCD-vel írtam. A Linuxban éppen az a jó, hogy ha valami nem mûködik, akkor nem kell megvárnunk - az egyébként mindig megszületõ - javítást, vagy fáradságos munkával megkeresnünk a hibát, hanem szinte korlátlanul hozzáférhetõk az alternatív lehetõségek - ingyen. A fellelhetõ szoftverekrõl és azok használatáról részletes leírásokat találunk a SuSE-kézikönyvben, így több szót erre nem érdemes vesztegetnem.

A zenénél már nehezebb ügy a videók nézegetése, elsõsorban a formátumok dzsungelszerû burjánzása miatt. A SuSE-csomag több videolejátszót tartalmaz, de egyetlen olyat sem, amely magában foglalná az összes elterjedtebb formátum lejátszásának lehetõségét. Ilyen - a Windows Media Playerhez hasonlóan - globalitásra törekvõ program sokáig nem is létezett, mígnem egy magyar (!) fiatalember bele nem fogott az MPlayer fejlesztésébe. "Az MPlayer egy Linuxon mûködõ videolejátszó (fut sok más Unixon és akár nem x86-os processzorokon is). Le tudja játszani a legtöbb MPEG-, VOB-, AVI-, OGG-, VIVO-, ASF/WMV-, QT/MOV-, FLI-, RM-, NuppelVideo-, yuv4mpeg-, FILM-, RoQ- és PVA-fájlt, s ezekhez felsorakoztat jó néhány natív XAnim-, RealPlayer- és Win32-codecet. Nézhetsz vele VideoCD-t, SVCD-t, DVD-t, 3ivx-et, RealMediát és DivX-et is" - olvashatjuk a program honlapján, a www.mplayerhq.hu címen. A felsorolás már csak azért is figyelemreméltó, mert szerepel benne a DVD, amirõl viszont a SuSE dokumentációja - a hivatalos álláspontnak megfelelõen - azt írja: "A legtöbb DVD-film másolásvédelmet (CSS) tartalmaz, és jelenleg nincs legális út az adatok dekódolására Linuxon, nyílt forráskódú program segítségével." Mirõl is van szó? Az ember azt gondolná, a kód feltörése csak a rippelés, azaz a DVD-k illegális átmásolása szempontjából érdekes, hiszen Windows alatt is lehet DVD-t nézni, de ez még nem jelenti azt, hogy másolni/rippelni is lehetne. Csakhogy a Linux lényege a szabad forráskód, azaz minden, ami linuxos, bizonyos értelemben "ellopható", ezért aztán a DVD-gyártók nem adják oda a Linux-fejlesztõknek a DVD-lejátszó megírásához szükséges kódokat, hiszen ezzel rögtön nyilvánosságra is hoznák. Ebbõl következik, hogy kétféleképpen lehet linuxos DVD-lejátszó szoftvert írni: vagy a titkosítási algoritmus megvásárlásával - amit csak úgy adnának el, ha a vevõ garantálná, hogy nem teszi nyilvánossá, ez pedig, ugye, ellentmond a szabad szoftverek alapelvének -, vagy a kód feltörésével. Gondolom, mondanom sem kell, hogy az utóbbi verzió valósult meg: a DVD-titkosítást egy 15 éves norvég diák, Jon Johansen törte fel, akit a hollywoodi filmstúdiók természetesen bepereltek, de épp ez év elején mondta ki a bíróság a felmentõ ítéletet. (További információk a www.hirek.com/cikk.prm?id=33080 címen olvashatók.) A DVD tehát a gyakorlatban nézhetõ Linux alatt is, és ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy legálisan, vagy sem. (Egyvalami biztos: nem találtam olyan DVD-lemezt, amelyre rá lenne írva, hogy Linuxon nem nézhetõ - ráadásul ha kifizettem a vételárat, jogom van úgy megnézni, ahogy akarom.)

Amennyiben tehát egy többek között DVD-nézésre is alkalmas, univerzális médialejátszót szeretnénk, az MPlayert érdemes telepítenünk. Ez egyúttal kitûnõ próbája türelmünknek és linuxos tudásunknak, ugyanis az MPlayer egyelõre csak forrásként érhetõ el, amibõl magunknak kell "lefordítanunk" a mûködõ szoftvert. Ez lényegében olyasmi, mint a telepítés, azzal a különbséggel, hogy nem egy "setup" vagy "install" fájlt futtatunk, hanem magunk másoljuk be a szükséges programfájlokat a megfelelõ könyvtárakba, majd ott néhány parancssorban (amit Linux-nyelven inkább parancsértelmezõnek hívnak, és többféle verziója létezik - lásd a kézikönyvet!) kiadott utasítással integráljuk az alkalmazást rendszerünkbe. A fordítás során a program gépünkhöz idomul, figyelembe véve annak hardver- és szoftverjellemzõit. A guruk szerint ez a módszer azért jobb az installálásnál, mert így valóban teljesen optimalizált, testre szabott alkalmazást kapunk, amely a lehetõ legtöbbet fogja kihozni PC-nkbõl. Ez viszont már tényleg az a szint, ahová csak a számítógépes érdeklõdéssel megáldott felhasználó fog eljutni, de aki eddig tudott követni a Linux-kalandban, az most már ne adja fel!

Az MPlayer telepítéséhez pedig csak egyetlen jó tanáccsal tudok szolgálni, ugyanazzal, amely a program dokumentációjának elején is olvasható a www.mplayerhq.hu/DOCS/Hungarian/documentation.html oldalon: "Ha ez az elsõ találkozásod az MPlayerrel, olvass el mindent innentõl egészen az Installálás fejezet végéig, közben kövesd a linkeket." Egyet ígérhetek: nem lesz könnyû. De megéri.

*

Néhány újabb link a gyûjteménybe:

Corel Linux-disztribúció és linuxos Corel-alkalmazások

www.corellinux.com

GIMP-kézikönyv magyarul

projects.gnome.hu/GUM

MPlayer - univerzális médialejátszó

www.mplayerhq.hu/homepage

Interjú az MPlayer fejlesztõjével

hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=363

Ogle - linuxos DVD-lejátszó

www.dtek.chalmers.se/groups/dvd

Rpmfind.Net - programfordítások (RPM-csomagok), innen az MPlayer több változata is letölthetõ, de SuSE-hez történetesen nincs

rpmfind.net

Hungarian Unix Portal

hup.hu

Hungarian Unix Portal - fórum kezdõ linuxosok számára

hup.hu/modules.php?op=modload&name=Forums&file=viewforum&forum=22

**

Lapzárta után érkezett a hír: a Corel - annak ellenére, hogy korábban nagy erõkkel fogott bele a szabad szoftverek fejlesztésébe, és saját disztribúcióval is jelentkezett - eltávolította a Linux alatt használható termékekkel kapcsolatos weboldalait. A cég egyébként anyagi problémáinak enyhítésére 2000-ben 135 millió dolláros tõkeinjekciót kapott a Microsofttól.

Mint az várható volt ma kijött a HAL második nagy dobása, a Voice-t akár 2Kbps-n átvivő SPEEX. Forrás, binárisok kinn. (.deb már régóta a sarge-ban.) Én már csak azt várom, hogy sima, de max. ISDN modemen konferencia-beszélgetést nyomjak. Sok weblapnak legyen szövege (accessibility szempontból például) a chatelési szokások átalakulásáról már nem is beszélve. Szerintem nem kell sokat várnom.

Letöltés: speex.org/download.html#one.0

Megjelent a Neverwinter Nights linuxos kliensének beta változata. Úgy tűnt, hogy soha nem fog megjelenni, de végre itt van.

Milyen játék a Neverwinter Nights?

A Neverwinter Nights a Dungeons&Dragons 3. kiadásán alapuló számítógépes fantasy szerepjáték. A játékot a Bioware/Black Isle/Interplay hármas jegyzi. A mai trendnek megfelelõen a játék teljesen 3 dimenziós megjelenítést használ. A nézet nem lesz idegen a Baldur’s Gate sorozaton nevelkedett játékosoknak sem, a NWN alapesetben izometrikus megjelenítést használ. A 3D motor viszont lehetõvé teszi a nagyítást, kicsinyítést, valamint a kamera elforgatását a karakter körül.

Akit érdekel a fantasy, és a minőségi számítógépes játék, annak mindenképpen meg kell nézni.

[screenshot gallery] [linux kliens honlap] [Neverwinter Nights Hungary FAQ] [Magyar oldal]

Új -ac folt a fejlesztői Linux kernelhez.



Letölthető patch-2.5.65-ac3.bz2



Változások logja:Linux 2.5.65-ac3

o Revert some dead fb stuff I missed (me)

o Fix eisa printk for 0 devices (me)

o Resync with Linus bk3

- Drop broken tty changes in Linus tree

o Implement tty changes properly (me)

o Fix up garbage 3ware changes in Linus tree (me)

o Make dvb compile again (John Kim)

o PCI updates (Russell King)

o IDE typo fixes (Steven Cole)

o PCMCIA updates (Dominik Brodowski)

o Fix 3c527 build (Adrian Bunk)

o Fix up another ASUS SMbus (Dominik Brodowski)

o Fix airo stack usage (Randy Dunlap)

o Update pc9800 ide driver (Osamu Tomita)

o Fix quota direct reference to user space (Chris Wright)

o Fix missing verification checks on cosa (Chris Wright)

o Menuconfig choice help improvements (Mitch Adair)

o Fix i2o_config use of user data wrongly (Chris Wright)

o Use RPMBUILD not RPM (Christoph Hellwig)

o Fix op3sa2 compile (Daniel Ritz)

o Fix ISD200 mishandling of cmd_len (Jan Harkes)

o Syscalls return long stuff (Randy Dunlap)

o Further cleanups for syscall returns long (Robert Love)

o Reduce arch-sh stack usage for pcibios (Randy Dunlap)

A ThinkSecret jelentése szerint új beta kiadása jelent meg az Apple Safari web böngészőnek version 67 néven, amelyben megjelent a "tabbed browsing", és az "AutoFill" automatikus kiegészítés segítség a web formokhoz. Szinteén megjelent a Mac OS X v10.2.5 frissítés, 6L14, úgyhogy van mit tesztelni a beta tesztereknek.

Boston -- Míg a Microsoft és a Sun Microsystems felkészültek az új web szolgáltatásaik fejlesztőeszközeinek tavaszi kiadására, addig a Linux fejlesztők valószínűleg befejezik a Mono Project fejlesztését, amelyet őszre várhatunk.

Ahogy a Ximian és Mono Project vezetője Miguel de Icaza elmondta, az 1.0-ás szerver-oldali verzió várhatóan szeptemberben elérhető lesz.

A Mono Project egy közösségi alapon folyó fejlesztés, amelyet a Ximian indított, és amelynek célja egy open-source Microsoft .Net alternatíva kifejlesztése Linux és Unix platformokra. A célkitűzés az, hogy a Unix fejlesztők fejleszthessenek és telepíthessenek kereszt-platform .NET alkalmazásokat. A project számos olyan Microsoft által fejlesztett technológiát implementál, amelyet előterjesztettek a ECMA-hoz a szabványosítás céljából.

Jelenleg nem sok kód került kiadásra, de a Mono project a jövő héten kiadja a kibővített "just-in-time" fordítóját, és a támogatást PowerPC-hez, mondta de Icaza.A Mono Project kódja tartalmazni fog egy Common Language Infrastructure (CLI)-képes vegrehajtható rendszert, egy C# just-in-time (JIT) fordítót (compiler) és támogatást x86, Sparc, StrongARM, MIPs és PPC architektúrákhoz mint Linux, Solaris Unix, Windows és BSD operációs rendszerekhez.

Bővebben itt.

Pawel Jakub Dawidek bejelentése szerint elérhető már a CerbNG névre hallgató project, amely nem más mint a FreeBSD kernelhez készült biztonsági modul. A CerbNG segítségével a rendszeradminisztrátor egy finomhangoló eszközhöz jut, mellyel irányítani tudja az alkalmazások/processzek környezetének beállításait (pl. a privilégiumokkal rendelkező démonok, setuid programok, stb.). A CerbNG egyelőre csak a 4.x FreeBSD kernelekhez érhető el, de lassan elkészül az 5.x-hez is.

Yar Tikhiy portolta a HFS és HFS Plus filerendszer moduokat és a hozzájuk kapcsolódó segédprogramokat A Darwinból a FreeBSD 5.0-ba. A HFS a Hierarchical File System szavakból ered. A HFS és a HFS Plus Apple MacOS operációs rendszer által használt filerendszer. A port hasznos lehet ahoknak, akik meg szeretnék oszatni filerendszerüket hálózaton keresztül mondjuk egy FreeBSD és egy MacOS rendszer között. Yar Tikhiy szerint a port egyelőre kisérleti állapotan van, és jelenleg olyan önkénteseket keres akik segítenének neki a portolási és bugreporolási munkában.

Yar levele:Date: Sat, 22 Mar 2003 18:16:56 +0300

From: Yar Tikhiy

To: ppc@freebsd.org, fs@freebsd.org

Subject: HFS/HFS Plus driver and tools for 5.x are available

Hello,

I'm glad to offer to the community an HFS and HFS Plus filesystem module and tools, ported from Darwin to FreeBSD 5. Of course, it's a rather early version that deserves thorough testing.

Please see http://people.freebsd.org/~yar/hfs/ for details.

I'm looking forward for your feedback.

--

Yar

A Cisco Systems bejelentette, hogy döntés született a kaliforniai The Linksys Group felvásárlásáról. A Linksys az otthoni hálózati termékek vezetõ gyártója, amely a vezetékes és vezeték nélküli termékek széles skáláját kínálja egyéni felhasználók és SOHO-ügyfelek (kis iroda / otthoni iroda) számára. A felvásárlás eredményeképpen a Cisco az otthoni és kis irodai hálózatok piacán is megjelenik, amelyek forgalma a Dell'Oro Group és a Synergy piackutató cégek felmérései szerint a 2002-es 3,7 milliárd dollárról 2006-ra várhatóan 7,5 milliárd dollárra növekszik. A akvizíció lezárultával a Linksys a Cisco részlegeként fog mûködni, termékei pedig továbbra is Linksys márkanév alatt kerülnek értékesítésre. Az otthoni és kis irodai hálózatok lehetõvé teszik a felhasználók számára szélessávú Internet-kapcsolatok, fájlok, nyomtatók, digitális zenei felvételek, fotók és játékok megosztását, vezetékes vagy vezeték nélküli hálózaton.A Linksys több mint hetvenféle vezeték nélküli eszközt (útválasztók és access pointok a szélessávú internet-kapcsolatok megosztásához, hálózati adapterek, nyomtató szerverek), hagyományos vezetékes hálózati termékeket (Ethernet-útválasztók, kábelmodemek, felügyelet nélküli kapcsolók, hubok, nyomtatószerverek), valamint hálózatra csatlakozó tárolóeszközöket forgalmaz. A jövõben a Cisco hálózati szakértelmének és a Linksys jól használható megoldásainak együttesét kiaknázva a felhasználók kiváló minõségû, kifejezetten az otthoni és a kis irodai környezetekhez tervezett hálózatokat építhetnek ki. Az ilyen rendszerek lehetõvé teszik például a szélessávú internet-kapcsolat megosztását több felhasználó között, számítógépek összekapcsolását bármilyen fájlok megosztásához, vagy akár a nyomtatók és egyéb erõforrások közös használatát. Mindezekre ráadásul vezetékek nélküli hálózati környezetben, költséges kábelhálózat kiépítése nélkül nyílik mód. A vezeték nélküli technológiák segítségével a számítógépek úgynevezett access pointokon, az IEEE 802.11a, b vagy g rádiós szabványoknak megfelelõ frekvenciákon (maximum 54 megabit/másodperc sebességgel) képesek kommunikálni.

A szerzõdés értelmében a Linksys felvásárlásához a Cisco részvényeket bocsát ki közel 500 millió dollár összértékben. A tranzakció várhatóan a Cisco 2003-as pénzügyi évének negyedik negyedévében fog lezárulni, és a cég várakozásai szerint maximum egy dollárcent változást fog jelenteni a 2004-es pénzügyi év GAAP szerinti egy részvényre esõ eredményében. A felvásárlás lezárásához, amelyet már jóváhagyott mindkét cég igazgatótanácsa, még különbözõ záró feltételeknek kell teljesülni, így például le kell járnia vagy meg kell szûnnie az 1976-os Hart-Scott-Rodino Antitröszt-kiegészítési törvényben meghatározott várakozási idõnek. A felvásárlás után a Linksys termékei a Cisco meglévõ kereskedõi, disztribútori és e-kereskedelmi csatornáin keresztül kerülnek forgalomba.

A Linksys Group 1988-ban jött létre, jelenleg 308 alkalmazottat foglalkoztat. A Linksys üzletág, amelyet a jövõben Victor Tsao vezérigazgató vezet tovább, a Cisco termékfejlesztési alelnöke, Charlie Giancarlo irányítása alatt.

E sajtóközlemény az 1995-ös Private Litigation Reform törvény szerint elõremutató állításoknak minõsülõ kijelentéseket tartalmaz. Ilyen elõremutató állítások: potenciálisan nõ a piac, amelyben a Linksys mûködik; a felvásárlás várt hatása a Cisco jövõbeni eredményeire; a lezárás várható ideje; Linksys és a Cisco egyesülésének várható elõnyei és az üzleti körülményekkel kapcsolatos trendek. Felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy ezen elõremutató állítások csupán elõrejelzések, és lényeges mértékben eltérhetnek a tényleges jövõbeni tényektõl vagy eredményektõl. Kérjük az olvasót, hogy tekintse meg a Cisco által a Securities and Exchange Commission felé benyújtott dokumentumokat is, egészen pontosan a legfrissebb 10-K és 10-Q jelû beadványokat, amelyek mindegyikét a cég idõrõl idõre kiegészíti. Ezekben a beadványokban vannak részletezve azon fontos kockázati tényezõk, amelyek miatt a tényleges eredmények eltérhetnek az elõremutató állításoktól. Ilyen kockázati tényezõ, amelynek következtében a ténylegesen elért jövõbeni eredmények vagy események lényeges mértékben eltérhetnek az elõremutató állításokban megfogalmazottaktól: a felvásárlás nem fejezõdik be idõre vagy egyáltalán, a lezárási feltételek nem teljesülése egyéb ok miatt; a Linksys integrációjával kapcsolatos kockázati tényezõk; az, hogy a Cisco esetleg nem tudja megtartani a Linksys kulcsfontosságú alkalmazottait; hogy a felvásárlás elõnyeit nem sikerül valóra váltani; a globális gazdasági helyzet; bizonytalanság a geopolitikai környezetben; nyomás az árakon a fogyasztói/SOHO hálózati iparban; a hálózati iparág versenyhelyzete; függés az új termékek és szabványok bevezetésétõl és piaci fogadtatásától; gyors technológiai és piaci változások; problémák az internet infrastruktúrájával és az Internet kormányzati szabályozása; nemzetközi mûveletek; bírósági ügyek szabadalmakkal és szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban; illetve a kereskedelmi tevékenységek esetleges megszakadása terrorizmus vagy fegyveres konfliktus miatt. A jelen sajtóanyag minden jövõre vonatkozó állítása a Cisco rendelkezésére álló korlátozott információ alapján született, amely információ megváltozhat. A jelen sajtóanyagban szereplõ információ a mai napon aktuálisnak tekinthetõ, de a jövõben nem biztos, hogy pontos marad. A Cisco nem vállalja a jelen sajtóanyag adatainak frissítését, kivéve, ahol ezt a törvény elõírja.

Forrás: www.cisco.hu

Letölthető a Knoppix 3.2 2003-03-21 itt, vagy itt.


Újdonságok:

• KDE 3.1 (woody kiadás)
  
• Evolution 1.2.1
  
• OpenOffice.org 1.2.1 (német és angol)
  
• KOffice 1.2.1
  
• Állandó home beállítás Memory Stick-re (vagy egyéb háttértárolóra), lehetséges AES titkosítással is
  
• Több update és több hardver felismerés

Jó töltögetést!

A NEXX Magyarország vezetőségének mai döntése értelmében minden a honlapján rendelhető Linux póló, Linux egérpad, Linux bögre, kedvezményes Bögre TrioPack és Linux ajándékcsomagok árának 5%-át ajánlja fel a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének támogatásként és köszönetként kitartó munkájukért, melyet a magyar linux-társadalomért, a szabad
szoftver elterjedéséért és a Linux operációs rendszer fejlesztéséért és népszerüsítéséért tesznek.


A teljes sajtóközlemény a www.nexx.hu internetoldalon olvasható.A NEXX Magyarország Linux-termékeink értékesítését 2002 december 27-én kezdte meg. Kezdetben a NEXX Webshopban megvásárolható
Linux póló jelent meg fehér és fekete színben, majd az új Linux egérpadot a Linux bögre követte.


Ezen rendelési lehetőségről legtöbben a Linux portálokról szereztek tudomást. Ezúton is köszönjük a lehetőséget a
LinuxMánia,
a LinuxUser,
a LinuxFórum,
a HUP
és a MyLinux portáloknak és szerkesztőinek.
A legnagyobb köszönet azonban a Linux.hu szerkesztőit illeti.


A NEXX Magyarország vezetőségének mai döntése értelmében minden a honlapján rendelhető Linux póló, Linux egérpad, Linux bögre, kedvezményes Bögre TrioPack és Linux ajándékcsomagok árának 5%-át ajánlja fel a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének támogatásként és köszönetként kitartó munkájukért, melyet a magyar linux-társadalomért, a szabad
szoftver elterjedéséért és a Linux operációs rendszer fejlesztéséért és népszerüsítéséért tesznek.

A NEXX Magyarország is elkötelezte magát a Linux és a szabad szoftverek mellett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vállalati partnereknek nyújtott egyre több Linux alapú szolgáltatás és kommunikációs megoldás, valamint a közeljövőben megjelenő több Linux-os termék.

Számos alapvetően új dolog kerül bele a remélhetőleg lassan megjelenő 2.6-os Linux kernelbe. Ezek egyike a beta tesztelők, szoftver fejlesztők, hoszting szolgáltatást üzemeltetők számára érdekesnek ígérező User Mode Linux (UML) lehet.

Az UML-ről szóló első cikkben megnéztük, hogy hogyan lehet az UML-t feltelepíteni. Ahogy ígértem, ma a hálózati beállításokkal, és az utolsó simításokkal fogunk megismerkedni.

Talán az első dolog, amit meg szeretnél valósítani az UML-eddel, hogy kapcsolatot alakíts ki a virtuálisan futó Linux-od, és a külvilág között. Ennek számos oka lehet. Az egyik, hogy rajta valamilyen izolált szervizt akarsz futtatni. Pl. BIND-et, ftp szervert, webszervert, vagy esetleg olyan veszélyes dolgot, mint a "freeshell" szolgáltatás. Azt szeretnéd, hogy a külvilágból a felhasználók elérjék a gépedet, oda mondjuk be tudjanak jelentkezni, azon dolgozhassanak, úgy mint az tennék egy hagyományosan telepített rendszeren, de még véletlenül se veszélyeztessék a fő rendszered biztonságát. Erre tökéletesen megfelel az UML (pláne most, hogy a kernel ptrace bugban szenved). Ha esetleg valami nem várt dolog miatt az UML-rendszered elszáll, nem kell mást tenned, mint azt a filet, amely az UML filerendszerét adja (root fs - ha nem érted olvasd el az első részt!) visszamásolod egy backup-ból, és újra futhat a rendszered. Nem egész fél perc alatt újra működőképes rendszerrel indulhat a szolgáltatás.Szóval kapcsolat. A modern Linux rendszereken (2.4-es kernel) az UML hálózati kapcsolathoz a az ún. TUN/TAP megoldást kell használni (ha régebbi kernelt futtatsz olvasd el a HOWTO ide vonatkozó részét. A 2.2-es kernelekhez az ethertap nevű megoldás kell). A TUN tulajdonképpen a TUNnelling-ből ered, a virtuális hálózat alapja, és a TCP/IP protokoll IP részét használja. A TAP az Ethernet része a dolognak, ha különböző hálózati csatolókat használsz, akkor különböző driverekre lesz szükséged. Az ezzel kapcsolatos információkat megtalálod a itt.

Számos lehetőség van arra, hogy felállíts egy hálózatot az UML-ben. Az egyik biztonságosabb mint a többi, a másik kevésbé. Hogy neked melyik kell, azt neked kell eldöntened. Most nézzük a legegyszerűbbet. Ha úgy döntesz, hogy a rendszered komolyabb hosztolásra fogod használni, akkor olvasd el a HOWTO 6.7-es szekcióját a "TUN/TAP with a preconfigured TAP device" résznél. Ha Red Hat-ot használsz, akkor olvasd el ezt a levelet. Ezekben sokkal biztonságosabb módját mutatják be a hálózati konfigurációnak, mint amit most csinálunk.

Az első dolog amit ellenőrizned kell az a /dev/net/tun eszközön levő jogok. Alapból a jog 700, viszont ez azt jelenti, hogy csak a root tudja használni az eszközt. Meg kell változtatnod a jogokat az eszközön, vagy létre kell hoznod egy csoportot és abba beletenned azt a felhasználót, aki használhatja az UML hálózatát (és ennek a csoportnak a jogait beállítani természetesen).

Ha ezzel készen vagy, akkor be kell töltened a tun.o-t, amely nem más mint a TUN eszköz kernel modulja. Ezt legegyszerűbben az

insmod tun.o

parancs kiadásával teheted meg (vagy editálod a /etc/modules filet (debian) és beleírod kézzel, hogy minden boot-kor automatikusan töltődjön) vagy szerkeszted a /etc/modules.conf vagy /etc/conf.modules filet, ez disztribúció függő, neked kell megtalálni a megoldást (alias char-major-10-200 tun).

Eddig így indítottuk az UML-t:

linux ubd0=/elérési/út/ahova/kibontottad/a/root/fst

Most indítsuk el hálózati támogatással:

linux ubd0=/elérési/út/ahova/kibontottad/a/root/fst eth0=tuntap,,,10.0.0.5

Bootkor figyeljük az üzeneteket:

[...]

Initializing stdio console driver

Netdevice 0 : TUN/TAP backend - IP = 10.0.0.5

NET4: Linux TCP/IP 1.0 for NET4.0

[...]

Ha bebootolt az UML, nézd meg, hogy van-e loopback interfész

ifconfig

Ha nincs akkor húzd fel:

ifconfig lo 127.0.0.1 up

usermode:~# ifconfig

lo Link encap:Local Loopback

inet addr:127.0.0.1 Mask:255.0.0.0

UP LOOPBACK RUNNING MTU:16436 Metric:1

RX packets:0 errors:0 dropped:0 overruns:0 frame:0

TX packets:0 errors:0 dropped:0 overruns:0 carrier:0

collisions:0 txqueuelen:0

Hasonlóképpen kell eljárnunk az eth0 interfésszel is:

(figyelj oda arra, hogy az eth0 IP címe nem lehet ugyanaz, mint a virtuális hoszt IP címe!)

ifconfig eth0 10.0.0.6 up

Az IP címet úgy válasszuk meg, hogy az kapcsolódhasson az átjáróhoz (jelen esetben a default gateway a 10.0.0.5)

Következhet a tesztelés:

- pingeljük meg magunkat

- pingeljük meg az átjárót

- majd végül pingeljünk meg valakit az átjárón túl

- majd ha működik az internet kapcsolatunk, akkor pingeljünk meg valakit az interneten IP cím alapján

A név szerinti hivatkozáshoz szükség van a névfeloldásra:

szerkesszük meg a /etc/resolv.conf filet, és írjunk bele egy valós névszervert.

Ha kész, akkor próbáljunk meg megpingelni valaki az interneten a neve alapján (pl. ping www.bme.hu)

Ezek után már nincs más dolgunk, mint szépen befejezni a beállításokat. Beállítani a "basic networking"-et, stb.

Ha ez kész, akkor mennie kell az APT-nak is.

Szerkesszük meg a /etc/apt/sources.list file-t, és már telepíthetünk is bármit a rendszerünkre. Tökéletes teszt platform.

Debian felhasználóknak: többen kérdezték levélben, hogy hol vannak a telepítés után az UML kernel moduljai. Ők valószínűleg nem olvasták el körültekintően a README fileokat.

trey@sunshine:/usr/share/doc/user-mode-linux$ cat README.Debian | less

[...]

Kernel modules

--------------

Modules are installed in /usr/lib/uml/modules/. The easiest way to

get to them from within UML is to use hostfs, e.g.:

mkdir -p /lib/modules/`uname -r`/kernel

mount -t hostfs -o /usr/lib/uml/modules/`uname -r`/kernel

hostfs /lib/modules/`uname -r`/kernel

depmod -a

or copy them into your root filesystem (rootstrap can do this automatically).

[...]

A modulokat értelemszerűen be kell másolni a root fs-be. A root fs elkészítéséhez használhatod a rootstrap (köszönjük meg balsa-nak az infót ;-)) nevű programot, vagy egyszerűen mount-olva a root fs-t, azt szerkesztheted:

(kernelbe legyen loopback eszköz támogatás)

mount -o loop root_fs /ahova

cd /ahova

itt szerkeszted ami kell, pl. bemásolhatod a kernel modulokat

umount /ahova

Tulajdonképpen ennyi. Ez a két cikk nem volt más, mint egy kedvcsináló az UML-hez. Természetesen csak nagyon felületesen érintette a cikk az UML telepítését, beállítását, és feltételezte a cikk írója (én ;-)), hogy az alapvető Linuxos ismeretek megvannak. A telepítés és konfiguráció teljes leírására ott a HOWTO, mindenki olvassa el a neki szükséges részt.

A felhasznált irodalom:

User Mode Linux HOWTO

User Mode Linux: Coming to a Kernel Near You, Part 2


Ajánlott források:

UML honlap

UML a sourceforge-n

uml.openconsultancy.com



Jó szórakozást!

Többen fejlesztik a fetchmail-t, mint az XFree86-ot?

Érdemes olvasgatni mostanában az Xfree86 levlistát, mert érdekes dolgok történnek. Olyan dolgokról hallani, hogy lecserélik a fontconfig-ot a Sun által készített stsf-vel, hogy az XFree86 társ-alapítója David Wexelblat azt mondta, hogy az Xfree86 napjainkban elavult, és változtatni kell rajta. Szerinte le kell cserélni egy direct rendering modellel (persze megtartva a visszafele kompatibilitást). Keith Packard egy nyílt felhívást adot közzé, amelyben egy új írányító csapat létrehozására szólít fel. Szerinte a problémák a következőek:

• behatárolt számú fejlesztői erőforrások
  
  szerinte a fetchmail project 800 fejlesztővel dolgozik, amíg az utolsó két évre visszamenőleg az XFree86 hozzájárulók száma max. 250 fő
• Lassú kiadási ütemterv
  
  Az Xfree 4.2 2002 januárjában jelent meg. Azóta az ATi radeon chip-nek 27 új driver verziója került bele az XFree86-ba. Ha valaki ezeket használni akarta, akkor várnia kellett több mint egy évet (2003. február) a Xfree 4.3 megjelenéséig, vagy használhatta a ki nem adott verziókat.
• hiányzik az együttműködés a többi projectekkel
  
  szerinte jobban együtt kellene működni az olyan projectekkel mint a KDE vagy a GNOME
• nem átláthatóak a fejlesztői projectek
  
  Azt sem lehet tudni, hogy ki tartozik egyáltalán a fejlesztők közé. A honlapon erre nézve nem lehet infót találni, az új fejlesztők nevét a maximum a levlistákból, és README fileokból lehet kiolvasni.
  

Szóval úgy néz ki, hogy több ember is elégedetlen a jelenlegi vezetéssel, a fejlesztés ütemével, és a szervezeti felépítéssel. Reméljük, hogy megtalálják a legjobb utat, és ezzel mi felhasználók, csak nyerni fogunk.



Kapcsolódó cikk:

Úgy néz ki, hogy a XFree86 fork-olódni fog?

"A HP továbbra is őrzi forgalom szerinti első helyét a UNIX-, Windows- és Linux-szerverek globális piacán

A cég a szabványos Intel architektúrájú szerverek, valamint a blade- és az Itanium-rendszerek szegmensében egyaránt piacvezető árbevétel-részesedéssel rendelkezik – a UNIX-szegmensben pedig megosztott első helyen áll

PALO ALTO (Kalifornia, USA), 2003. február 28. – Az IDC ma közzétett adatai szerint az összesített eladásokat tekintve a 2002-es naptári évben a HP (NYSE: HPQ) volt a világ első számú szerverszállítója. A piackutató cég arról is beszámolt, hogy a szabványos Intel® architektúrájú szerverek (SIAS), valamint a blade- és az Itanium®-rendszerek szegmensében a HP rendelkezett domináns árbevétel-részesedéssel, a UNIX®-szegmensben pedig megosztott első helyen állt a vizsgált időszakban. Az IDC adatai alapján a HP-nek 2002 negyedik negyedévében is sikerült megőriznie első helyét az SIAS- és a Linux-szegmensben, illetve előlépnie az első helyre a UNIX-szerverek mezőnyében.(1)" ""Amint azt a UNIX-, Windows- és Linux-szerverek szegmensében tartósan megőrzött első helyünk is bizonyítja, az ágazatban egyedülállóan széles körű szerverkínálatunkkal valódi választási lehetőséghez és rugalmassághoz juttatjuk az ügyfeleket" – jelentette ki Peter Blackmore, a HP Enterprise Systems Group elnökhelyettese. "Nagyvállalati ügyfeleink az új termékkategóriákban (pl. blade- és Itanium-szerverek) is szívesen választják a HP termékeit, amelyek innovatív menedzselési és kapacitás-hasznosítási jellemzőikkel hozzásegítik őket az üzleti változásokhoz gyorsan igazodó, adaptív IT-infrastruktúra kiépítéséhez."

A 2002 IV. negyedévében forgalmazott szerverek 30,2 százaléka a HP márkajelét viselte. Az IDC tárgyidőszakra vonatkozó szerverpiaci jelentése az alábbi fontos piaci szegmensekben sorolta a HP-t az első helyre:

• 31,1 százalékos árbevétel szerinti részesedésével a HP 2002 negyedik naptári negyedévében is megőrizte vezető pozícióját a Windows-, a Linux- és a UNIX-szerverek szegmensében.
  
• Az ipari szabványos HP ProLiant szerverek által nyújtott egyedülálló ár-teljesítmény aránynak köszönhetően ismét a HP végzett az élen a SIAS-szegmensben. Észak-Amerikában a vállalat 33,0 illetve 32,4 százalékos részesedést tudhatott magáénak árbevétel és értékesítési darabszám szerint ezen a területen a vizsgált időszakban.
  
• A HP a felső és középkategóriás, valamint az összesített UNIX-szegmensben is az első helyen végzett árbevétel szempontjából:
  
  • A felső kategóriás UNIX-rendszerek eladásából származó árbevétel 18 százalékkal emelkedett 2002 harmadik és negyedik negyedéve között – mégpedig a 60 százalékos visszaesést elszenvedő IBM rovására. A növekedés a HP Superdome rendszerek IT-konszolidáció, adattárházas működés, és nagy teljesítményű műszaki számítástechnika terén aratott sikereivel magyarázható;
    
  • A 2002 utolsó naptári negyedében, illetve az év egészében elért eredmények alapján a HP immár a hatodik soron következő évben őrzi globális első helyét a középkategóriás UNIX-szerverek szegmensében. A vállalat több szervert szállított ebben a kategóriában 2002 utolsó három hónapja során, mint az IBM és a Sun Microsystems együttvéve.
    

• A HP által eladott Itanium 2 rendszerek száma 364 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévhez képest, ami a műszaki és az üzleti ügyfelek körében egyaránt erősödő elfogadottságot tükröz.
  
• A HP műszaki innovációinak és komplett blade-alapú megoldásainak köszönhetően továbbra is a ProLiant BL rendszerek diktálták a bővülés ütemét a blade-szerverek szegmensében. A vállalat e téren birtokolt 2002. évi 41 százalékos darabszám szerinti részesedése meghaladja a három legközelebbi versenytárs összevont eredményét.
  
• A HP linuxos megoldásainak gazdag választékát jól mutatja, hogy – 30,8 százalékos árbevétel, illetve 29,5 százalékos darabszám szerinti részesedésével – a cég 2002 negyedik naptári negyedévében első helyen állt a Linux-szerverek globális piacán. Pozícióját az árbevétel szerinti részesedéséből immár három egymás utáni negyedévben folyamatosan vesztő Dell rovására sikerült erősítenie."
  

Forrás: www.hp.hu

"2003. márciusi modellfrissítés:
A két 1,33 GHz-es PowerPC RISC processzor teljesítménye minden képzeletet felülmúl! Az új „Cluster Node” modell gazdaságos megoldást kínál nagy adattömegek folyamatos feldolgozására.



A Mac OS X Server operációs rendszer élvonalbeli szolgáltatásainak minél átfogóbb kihasználására tervezett, állványzatba szerelhetô („rack-mounted”) kiszolgálógépek fenomenális számítási teljesítményt, elképesztô tárkapacitást, magas adatátviteli sebességet, és roppant könnyen használható távfelügyeleti eszközöket nyújtanak a végtelenül egyszerû telepítés és üzemeltetés érdekében.

Az Xserve csupán 1U (egy egység) magas, így egy adott helyszínen sokkal több kiszolgáló is üzemeltethetôvé válik. A kívánság meghallgattatott: az Xserve kiszolgálókból 42 darab helyezhetô el egy teljesen szabványos, 2m-es rack-szekrényben, elérve a 798 gigaflopnyi bruttó számítási teljesítményt. Minél nagyobb tárkapacitást szerettek volna, hogy elférjenek a különféle HD-videó anyagok, és nagy mennyiségû tudományos adattömegek? Ennek megfelelôen az Xserve majdnem félterabájtnyi adat tárolására képes egységenként — azaz egy 42U szekrényben 20 terabájtnál is többre.""A lényeges alkatrészek szabadon, gyorsan, kívánság szerint cserélhetôk. Mi több, az Xserve minden komponenese gyakorlatilag semmi idô alatt kicserélhetô — mindennemû speciális szerszám nélkül! A hálózat minden rezdülését a lehetô legmodernebb felügyeleti eszközökkel kísérhetnék figyelemmel. Akár távolról is, ha úgy tetszik. Az Xserve mindezen elvárásoknak megfelel, és még többet is tud — mindezt a hasonló, ám most már egy generációval „idôsebb” versenytársakéval azonos, vagy kedvezôbb árszinten!

BeépítveKözel fél terabájt kapacitás per 1U, 798 gigaflopnyi számítóerô

Az Xserve 1U méretezése lehetôvé teszi, hogy 84 PowerPC G4 processzort halmozzon fel egy szabványos 42U méretû rackszekrényben, amely a lehetô legjobb helykihasználást nyújtja a mindig szûkös szerverszobákban, vagy adatközpontokban (a kiszolgálógép úgy lett megtervezve, hogy a négy tartólábas, illetve „telco”, azaz két rögzítési ponttal rendelkezô szekrényekbe egyaránt beszerelhetô legyen). Számljon csak utána: a dupla 1,33 GHz-es PowerPC G4 processzorok 19 gigflopnyi számítási teljesítményre képesek 1U egységben. Vagyis 42 Xserve összesítve eléri az igencsak ütôképes 798 gigaflopot

Az Xserve minden olyan szekrénybe beszerelhetô, amely megfelel a vonatkozó ANSI/EIA-310-D, IEC 297, és DIN 41494 szabványoknak. Ezenkívül többek közt a négy tartólábas, nyitott (19 inch széles, és 29-36 inch mély), négy tartólábas, de zárt (19" / 29"-36"), illetve a két rögzítôpontos, „telco” szekrényekkel (19" széles) is használható. Képzelje el azt a 798 gigaflopnyi brutális számítási erôt, amit egy 42U szekrénnyi, 84 processzor képvisel — és adja hozzá azt a legendásan könnyû használhatóságot, amely az Apple termékeket idôtlen idôk óta jellemzi. Dióhéjban ez az Xserve értékeinek esszenciája.

Páratlan

Az akár két 1,33 GHz-es PowerPC G4 RISC processzorokkal, a maximálisan 2 GByte kapacitásig bôvíthetô DDR SDRAM memóriával, a két 64-bites, 66 MHz-es PCI (és egy harmadik, kombinált PCI/AGP) aljzattal, a dupla Gigabit Ethernet, FireWire, USB kapukkal, és négy Ultra ATA/133 Apple Drive Module foglalattal az Apple élvonalbeli 1U kiszolgálója nagyon erôs ellenfele nemcsak e kategória, de nem egy 2U megoldásnak is.

Ipari teljesítményû kiszolgáló

Az Xserve a Mac OS X Server, az élvonalbeli, UNIX alapú kiszolgáló operációs-rendszerrel kerül forgalomba, amely olyan, a felhasználók által régóta óhajtott jellemzôkkel bír, mint a védett tár, központi feladatosztozás, több processzor szimmetrikus kihasználása (SMP), fejlett tárkezelés és a hálózati technológiák legújabb megoldásai. A Mac OS X Server központi eleme a szintén kiváló, pedigrés, nyílt forráskódú rendszer, a Darwin. A Mach 3.0 mikrokernelre és a BSD UNIX-ra épülô Darwin adja a Mac OS X Server sziklaszilárd stabilitását, megkapó teljesítményét.

A teljesen új, egyedi architektúrának köszönhetôen maximális adattárolási sûrûséget és hihetetlen teljesítményt biztosító Xserve RAID háttértár-rendszer 14 független ATA/133 meghajtóval maximálisan 2,5 TByte tárolókapacitást tesz elérhetôvé. A két független RAID vezérlô és az akár 1 GByte helyi gyorsítótár teljesen redundáns adattárolást biztosít; a két 2 Gbps sávszélességû Fibre Channel csatoló pedig az adatátviteli teljesítményt maximalizálja. Minden egyes Apple Drive Module meghajtó-egység saját, dedikált vezérlô modullal áll kapcsolatban, így biztosítja a Fibre Channel kapcsolat teljes, 400 MByte/s-os kihasználását. Az Xserve RAID rendszer jól skálázható az Apple Drive Module meghajtó-egységek egyenként való beépítésének és az önálló Xserve RAID vázak összekapcsolásának köszönhetôen. Elôször az iparágban, az Xserve RAID teljeskörû RAID 5 támogatást is biztosít, lehetôvé téve a valós idejû HD 1080i videó-szerkesztést."

Bővebb infó az www.apple.hu-n, itt.