Linux-kaland (V.)

Címkék

A harmadik nyolcas



"8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás..." - énekelte egykoron a diszkózenekarból lett botránybanda feje, Nagy Feró, gúnyt ûzve a munkásmozgalom immár évszázados jelszavából, amely egyelõre csak olyan országokban valósult meg, ahol soha nem volt munkáshatalom. Ám ha vagyunk oly szerencsések, hogy munkánk és kedvenc szórakozásaink átfedik egymást, akkor legalább néha szórakozhatunk egy kicsit, például úgy, hogy a számítógép mellett gürcölve zenét hallgatunk, weboldalakat böngésztünk, vagy netán filmet nézegetünk. A Linux - történelmi okokból, hiszen annak idején alapvetõen szerverekre született - sokáig híján volt a kiemelkedõ multimédiás képességeknek, de a grafikus felület és az egyre több grafikus alkalmazás megjelenésével párhuzamosan kezdett színes-szagos-zenés lenni. Linux-kalandunk ötödik fejezetében tehát röviden áttekintjük a zenehallgatáshoz, videonézéshez és képszerkesztéshez rendelkezésre álló linuxos alkalmazásokat.Rögtön az elején be kell számolnom egy kudarcról: bár nagy örömmel fedeztem fel a Corel weboldalán (www.corellinux.com), hogy kedvenc képszerkesztõm, a Corel PhotoPaint 9 linuxos verziója ingyenesen letölthetõ, sajnos a mai napig nem sikerült a programot mûködésre bírnom. A letöltés és a telepítés zökkenõmentesen ment, de az alkalmazás a "WINE-inicializálás" állapotjelzõ felvillanása után nem indult el, és hasztalan böngésztem át a dokumentációt, valamint a hibaleírásokat, nem sikerült ráakadnom a megoldásra. Az ingyenes verzióhoz természetesen semmiféle terméktámogatás nem jár, így csak a sokmilliós Linux-közösséghez fordulhatok. Van is számtalan levelezõlista és weboldal, ahol segítséget lehet keresni, de ez nagyon idõigényes feladat, és valószínûleg sokkal elmélyültebb rendszerismeretek kellenek hozzá. Mindezt csak azért írom le, hogy ismételten felhívjam a figyelmet rá: a Linux ingyenességének és szabadságharcos jellegének megvannak a hátrányai. Aki profi grafikus, és mindenáron Corellel akar dolgozni, ettõl még persze nincs elzárva a Linux áldásaitól: a teljes CorelDraw-csomag - amely természetesen tartalmazza a PhotoPaintet, na meg a terméktámogatást - ugyancsak elérhetõ linuxos változatban, de már pénzért. Viszont aki a saját fotóit szeretné szerkeszteni, vagy egyszerûbb rajzokat akar készíteni, és nincs szüksége "ipari" alkalmazásra, elegendõ választékot talál az ingyenes programokból, amelyekbõl a SuSE csomagja is többet tartalmaz. Az elõzõ számban (Linux-kaland IV.) ismertetett irodai programcsomag, az OpenOffice.org is tartalmaz vektorgrafikus képszerkesztõt, amelyet egyszerûen úgy tudunk elindítani, ha az új dokumentum létrehozásánál a rajz formátumot választjuk.

Pixelgrafikák készítéséhez és módosításához minden forrás egyhangúan a GIMP képszerkesztõt ajánlja. Az elnevezés a GNU Image Manipulation Program kifejezés rövidítése, és valóban igen széles körû képességekkel bíró alkalmazást takar. A SuSE disztribúciós csomagjában található, Alkalmazások címû kézikönyv külön fejezetet szentel a GIMP-nek, de aki minden lehetõségre kíváncsi, a teljes dokumentációt megtalálja a manual.gimp.org internetcímen angolul vagy Sánta Csaba János nyíregyházi diáknak köszönhetõen a projects.gnome.hu/GUM címen magyarul is. Maga a program egyébként - és magától értetõdõen a SuSE-csomagban adott dokumentáció - magyar nyelvû, akárcsak a disztribúcióhoz tartozó legtöbb alkalmazás. Minden olyan funkciót tud, amire egy átlagos amatõr felhasználónak szüksége lehet, kezelése egyszerû, könnyedén elsajátítható. Logikai felépítése - egy kivételtõl eltekintve - és a menüpontok elnevezései követik a szokásossá vált formákat. Az a bizonyos kivétel a munkaterület, ami nekem elsõre nagyon szokatlan volt: az általam eddig ismert és kipróbált képszerkesztõk (Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint, Paint Shop Pro stb.) felépítése azt a szabványszerû elvet követte, hogy a program munkaablaka képezi a munkaterületet, és ezen belül kis ablakokként nyithatók-zárhatók a szerkesztett dokumentumok és a különféle segédablakok, panelek. A GIMP ezzel szemben nem nyit meg külön munkaterületet - mert az lényegében az egész munkaasztal -, hanem három külön kis ablakban nyílik meg. Mindegyik egy-egy vezérlõpanel: az elsõben a fájlmûveletek és az eszközválasztók (ecset, színkitöltõ, kijelölõ, szöveg stb.), a másodikban a rajzeszközök részletes beállításai (pl. az ecset profilja, mérete), a harmadikban pedig a rétegek, színcsatornák és útvonalak kezelésére szolgáló eszközök kaptak helyet. Maga a szerkesztett dokumentum egy negyedik - illetve több kép párhuzamos szerkesztésénél sokadik - ablakban jelenik meg. Ez a programfelépítés - amely egyébként az Apple Macintosht használók számára nem szokatlan - lehetõvé teszi akár azt is, hogy ha több képpel manipulálunk egyszerre, akkor a munkaablakokat úgy helyezgessük egyik asztalról a másikra, ahogy épp kedvünk tartja, akár több tucatot is használva belõlük egyszerre. Számomra egyébként ez volt a GIMP egyik legrokonszenvesebb vonása, de ezzel együtt nagy örömömre szolgálna, ha olvasóim közül valaki esetleg tudná a megoldást a Corel PhotoPaint (SuSE) Linux alatti futtatására... (Ha akad ilyen, kérem, írjon az egon.linux@netpiac.hu címre!)

Míg a képszerkesztés tipikusan olyan tevékenység, amely a (8 óra) munka és (8 óra) szórakozás határmezsgyéjén helyezkedik el, a zenehallgatás már kifejezetten szórakozásnak nevezhetõ (kivéve persze egy zenekritikus esetében). Manapság ha zene, akkor azt hiszem, mindenkinek elsõsorban az MP3 jut eszébe. Ha windowsos (elõ)életünk során töméntelen mennyiségû MP3-at halmoztunk fel, ennek hallgatásával Linux alatt sem lesz gondunk. Miközben e sorokat írom, épp a Pink Floyd már lassan negyedszázados, de ma is elévülhetetlen remeke, A fal szól (véletlenül annak is slágerré vált dala híres sorával: "hé, tanárok, hagyjátok békén a kölykeinket..."), melynek szerzõi jogait kétszer is megvettem: elõször 1980-ban fekete lemezen, majd sok évvel késõbb CD-n. (Érdekes módon akkor egy kiadó sem jelentkezett, hogy a fekete lemezért cserébe ad CD-t "anyagáron", most viszont az üres CD-be már beépítik annak a zenének az árát is, amelyet majd esetleg rámásol valaki.) Így aztán, azt hiszem, jogomban áll MP3-tömörítést készíteni róla a gépemre, bár másnak kétségtelenül nem másolhatom át.

A SuSE már telepítésekor tucatnyi zenei szoftvert másol a gépünkre, melyek közül a kézikönyv MP3-hallgatásra az XMMS-t ajánlja. A kinézetre és funkcionalitásra egyaránt a Winampra emlékeztetõ program az MP3 mellett lejátssza a WAV- és OGG-fájlokat is. (Az OGG az MP3-hoz hasonló, de már mérésekkel igazoltan sokkal jobb, szabad forráskódú adatfolyam-formátum, amely többféle codecet is támogat - zenetömörítésre például az OGG Vorbis a legjobb.) Audio-CD hallgatására legmegfelelõbb a KsCD, amely CDDB-támogatással is rendelkezik, azaz lejátszáskor elküldi a CD-lemez azonosító kódját a CDDB-szervernek (persze csak akkor, ha az interneten vagyunk), amely visszaküldi az album címét, elõadóját és a számokra vonatkozó adatokat - ha megvannak. Zenei és adat-CD-k írásához a KOnCD és a KreateCD áll rendelkezésre - elvileg mindkét program alkalmas a CD szerkesztésére, image-fájl készítésére és megírására egyaránt, de nekem történetesen ez csak úgy sikerült, hogy a KOnCD-vel tömörítettem, s a KreateCD-vel írtam. A Linuxban éppen az a jó, hogy ha valami nem mûködik, akkor nem kell megvárnunk - az egyébként mindig megszületõ - javítást, vagy fáradságos munkával megkeresnünk a hibát, hanem szinte korlátlanul hozzáférhetõk az alternatív lehetõségek - ingyen. A fellelhetõ szoftverekrõl és azok használatáról részletes leírásokat találunk a SuSE-kézikönyvben, így több szót erre nem érdemes vesztegetnem.

A zenénél már nehezebb ügy a videók nézegetése, elsõsorban a formátumok dzsungelszerû burjánzása miatt. A SuSE-csomag több videolejátszót tartalmaz, de egyetlen olyat sem, amely magában foglalná az összes elterjedtebb formátum lejátszásának lehetõségét. Ilyen - a Windows Media Playerhez hasonlóan - globalitásra törekvõ program sokáig nem is létezett, mígnem egy magyar (!) fiatalember bele nem fogott az MPlayer fejlesztésébe. "Az MPlayer egy Linuxon mûködõ videolejátszó (fut sok más Unixon és akár nem x86-os processzorokon is). Le tudja játszani a legtöbb MPEG-, VOB-, AVI-, OGG-, VIVO-, ASF/WMV-, QT/MOV-, FLI-, RM-, NuppelVideo-, yuv4mpeg-, FILM-, RoQ- és PVA-fájlt, s ezekhez felsorakoztat jó néhány natív XAnim-, RealPlayer- és Win32-codecet. Nézhetsz vele VideoCD-t, SVCD-t, DVD-t, 3ivx-et, RealMediát és DivX-et is" - olvashatjuk a program honlapján, a www.mplayerhq.hu címen. A felsorolás már csak azért is figyelemreméltó, mert szerepel benne a DVD, amirõl viszont a SuSE dokumentációja - a hivatalos álláspontnak megfelelõen - azt írja: "A legtöbb DVD-film másolásvédelmet (CSS) tartalmaz, és jelenleg nincs legális út az adatok dekódolására Linuxon, nyílt forráskódú program segítségével." Mirõl is van szó? Az ember azt gondolná, a kód feltörése csak a rippelés, azaz a DVD-k illegális átmásolása szempontjából érdekes, hiszen Windows alatt is lehet DVD-t nézni, de ez még nem jelenti azt, hogy másolni/rippelni is lehetne. Csakhogy a Linux lényege a szabad forráskód, azaz minden, ami linuxos, bizonyos értelemben "ellopható", ezért aztán a DVD-gyártók nem adják oda a Linux-fejlesztõknek a DVD-lejátszó megírásához szükséges kódokat, hiszen ezzel rögtön nyilvánosságra is hoznák. Ebbõl következik, hogy kétféleképpen lehet linuxos DVD-lejátszó szoftvert írni: vagy a titkosítási algoritmus megvásárlásával - amit csak úgy adnának el, ha a vevõ garantálná, hogy nem teszi nyilvánossá, ez pedig, ugye, ellentmond a szabad szoftverek alapelvének -, vagy a kód feltörésével. Gondolom, mondanom sem kell, hogy az utóbbi verzió valósult meg: a DVD-titkosítást egy 15 éves norvég diák, Jon Johansen törte fel, akit a hollywoodi filmstúdiók természetesen bepereltek, de épp ez év elején mondta ki a bíróság a felmentõ ítéletet. (További információk a www.hirek.com/cikk.prm?id=33080 címen olvashatók.) A DVD tehát a gyakorlatban nézhetõ Linux alatt is, és ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy legálisan, vagy sem. (Egyvalami biztos: nem találtam olyan DVD-lemezt, amelyre rá lenne írva, hogy Linuxon nem nézhetõ - ráadásul ha kifizettem a vételárat, jogom van úgy megnézni, ahogy akarom.)

Amennyiben tehát egy többek között DVD-nézésre is alkalmas, univerzális médialejátszót szeretnénk, az MPlayert érdemes telepítenünk. Ez egyúttal kitûnõ próbája türelmünknek és linuxos tudásunknak, ugyanis az MPlayer egyelõre csak forrásként érhetõ el, amibõl magunknak kell "lefordítanunk" a mûködõ szoftvert. Ez lényegében olyasmi, mint a telepítés, azzal a különbséggel, hogy nem egy "setup" vagy "install" fájlt futtatunk, hanem magunk másoljuk be a szükséges programfájlokat a megfelelõ könyvtárakba, majd ott néhány parancssorban (amit Linux-nyelven inkább parancsértelmezõnek hívnak, és többféle verziója létezik - lásd a kézikönyvet!) kiadott utasítással integráljuk az alkalmazást rendszerünkbe. A fordítás során a program gépünkhöz idomul, figyelembe véve annak hardver- és szoftverjellemzõit. A guruk szerint ez a módszer azért jobb az installálásnál, mert így valóban teljesen optimalizált, testre szabott alkalmazást kapunk, amely a lehetõ legtöbbet fogja kihozni PC-nkbõl. Ez viszont már tényleg az a szint, ahová csak a számítógépes érdeklõdéssel megáldott felhasználó fog eljutni, de aki eddig tudott követni a Linux-kalandban, az most már ne adja fel!

Az MPlayer telepítéséhez pedig csak egyetlen jó tanáccsal tudok szolgálni, ugyanazzal, amely a program dokumentációjának elején is olvasható a www.mplayerhq.hu/DOCS/Hungarian/documentation.html oldalon: "Ha ez az elsõ találkozásod az MPlayerrel, olvass el mindent innentõl egészen az Installálás fejezet végéig, közben kövesd a linkeket." Egyet ígérhetek: nem lesz könnyû. De megéri.

*

Néhány újabb link a gyûjteménybe:

Corel Linux-disztribúció és linuxos Corel-alkalmazások

www.corellinux.com

GIMP-kézikönyv magyarul

projects.gnome.hu/GUM

MPlayer - univerzális médialejátszó

www.mplayerhq.hu/homepage

Interjú az MPlayer fejlesztõjével

hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=363

Ogle - linuxos DVD-lejátszó

www.dtek.chalmers.se/groups/dvd

Rpmfind.Net - programfordítások (RPM-csomagok), innen az MPlayer több változata is letölthetõ, de SuSE-hez történetesen nincs

rpmfind.net

Hungarian Unix Portal

hup.hu

Hungarian Unix Portal - fórum kezdõ linuxosok számára

hup.hu/modules.php?op=modload&name=Forums&file=viewforum&forum=22

**

Lapzárta után érkezett a hír: a Corel - annak ellenére, hogy korábban nagy erõkkel fogott bele a szabad szoftverek fejlesztésébe, és saját disztribúcióval is jelentkezett - eltávolította a Linux alatt használható termékekkel kapcsolatos weboldalait. A cég egyébként anyagi problémáinak enyhítésére 2000-ben 135 millió dolláros tõkeinjekciót kapott a Microsofttól.

Hozzászólások

Szep kis novella. Ezt magadtol irtad? ;-)

Vagy ha nem akkor esetleg a forrasat kozolhetned...

Egy picit azelőtt, hogy a Szűcs Judit rockzenekarrá alakult! :-)

Nagy Fero a Bikini alapitoja volt (meg a Beatrice elott), ami nevezheto "diszko zenekarnak".

Udv.

Elolvastam, ertelmeztem, nem kevertem a szart.

> Masreszt akkoriban meg a bikini se volt diszkozenekar.

Persze, persze.

Udv.

Mivel szeretjük a történelmet, ajánlom a "Rock a vasfüggöny mögött" c. könyvet. Ez most ingyenreklám, de megérdemli.

Te még lehet, hogy nem éltél akkor. Kb. 1973 táján lehetett, hogy Magyarországon megalakult az első csak nőkből álló zenekar, Beatrice néven. Aztán elég hamar átalakult, kb. 1975-76 tájékán emlékszem pl. a "Ki csinál szódát" c. örökbecsű műre :), ami már Nagy Feró-szerzemény volt, roppant épületes szöveggel (ilyenek voltak, hogy a 'vokál' beüvöltötte: 'Nekünk te ne ugass'). Ezt még időnként a rádió is beadta, de kb. innentől a Beatrice szinte kizárólag csak koncerten tűnt fel (többek közt az Omega előzenekaraként is néha).

A Bikinihez annyi köze van,hogy ha jól emlékszem, az is Nagy Feró műve, aztán elég hamar visszatért a Beatricéhez, a Bikini pedig folyamatosan egyre lágyabb zenéket kezdett játszani.

De az eredeti kérdesre: igen, volt Beatrice nevű diszkózenekar, és ha úgy vesszük, 'jogfolytonosan' vette át Nagy Feró a nevet :)

Igen, ha igaz, ez volt az átmeneti időszak, amikor már nem tisztán nőkből álló zenekar volt a Beatrice, az egyetlen férfitag Nagy Feró volt. (Persze csak ha jól emlékszem, sose voltam kifejezetten Beatrice rajongó, baboskendőm sem volt :))

Ha ez egy keteves cikk lenne, azt mondom elmegy. De mi ez, hogy "lapzarta utan erkezett a hir"? Ne rohogtessuk mar ki magunkat. Na mindegy, a Prim tartalomszerkesztoi mar tobbszor bebizonyitottak hozzaertesuket.

Udv,

kisg

Szia,

Nem szemelyeskedtem, altalanossagban jegyeztem meg, hogy a Prim oldalan mar jelentek meg olyan cikkek melyek felinformaciokat tartalmaztak, azt remelve, hogy a felduhodott tomeg a Prim forumaban irja ki magabol a duhet, es ezzel no a site latogatottsaga. Lehet hogy nem ez volt a cel, de en igy erzem, ez a _szemelyes_ velemenyem.

Mielott kedvesen kozlod, hogy egy szar alak vagyok azon is elgondolkodhatnal, hogy az a hir, hogy a Corel abbahagyja a Linuxos szoftverek fejleszteset szinten legalabb ket eves. Az, hogy a weboldalakat most tavolitottak el nem hirerteku szerintem, hiszen a vallalt support ideje regen lejart mar. De ez is csak egy szemelyes velemeny ugye, mint minden szabad orszagban. Ahhoz, hogy itt beszelhessunk az kellett, hogy Te irtal egy egyebkent nem rossz cikket, ami kis csiszolassal (pl. a lapzarta utan resz kihagyasaval) remek lett volna szerintem is. Ez mindenkeppen tiszteletremelto.

A cikkel kapcsolatban meg egy megjegyzes: Ha egy szoftver nem mukodik, akkor egy "Wine initialization failed" tipusu hibauzenet beidezese az esetek kis szazalekaban fogja meghozni a hasznos tanacsok aradatat. (Ugye Te is olvastad az MPlayer bugreports.html-t? :-) )

Lehet, hogy ezesetben maskepp tortent, akkor szerencses vagy.

Udv,

Kisg (aki nem mas mint.....dobperges...Kis Gergely)