Megkezdte működését a MyDoom nevű e-mail féreg. A célját máris elérte, a www.sco.com nem elérhető.

Számos európai Debian konferencia várja az érdeklődőket. Részletek a Debian News oldalán.

December 12-én arról írtam, hogy Svédországban pert vesztett a Lindows.com a Microsofttal szemben a régóta húzódó névhasználati perben. Most pert veszített a cég Hollandiában is.Az ítélet után a Lindows.com egy szabvány sajtóhírben kommentálta a holland bíróság döntését. A Lindows.com szerint az ítélet eltiltja a hollandokat az olcsó desktop Linux operációs rendszer használatától, és egyetlen lehetőséget hagy számukra a desktop számítógépeken futtatható operációs rendszerek között: a Microsoft által gyártott sebezhető OS-eket.

A sajtóhír itt.

Tárgy: mksnap_ffs törli a filerendszer opciókat

Kategória: core

Modul: mksnap_ffs

Bejelentve: 2004-01-30

Közreműködők: Kimura Fuyuki , Wiktor Niesiobedzki

Érintett verziók: FreeBSD 5.1-RELEASE, FreeBSD 5.2-RELEASE

Javítva: 2004-01-27 19:33:16 UTC (RELENG_5_1, 5.1-RELEASE-p12), 2004-01-29 22:54:31 UTC (RELENG_5_2, 5.2-RELEASE-p1)

CVE név: CAN-2004-0099

FreeBSD specifikus: IGEN

Bejelentés itt.

Kovács Kálmán pénteken nyilatkozott a Napkeltében a MyDoommal kapcsolatosan. Az interjú teljes szövege olvasható az UHU-Linux honlapján: Vezércikk.

"Kik állnak az opensource forradalom mögött? avagy "Kik vagyunk mi?"


Mi vagyunk mindenki közt a legeslegjobbak! Mi vagyunk mindenki közt a legokosabbak! (fizikus induló)



1. Az open source fejlesztők egy nagy része egyetemista. Ők képezik a környezetvédő/diktatúra ellenes/opensource/... mozgalmak/forradalmak bázisát. Ők azok, akik ki akarják próbálni képességeiket, valami olyan dolgon, aminél látszik az eredmény (pl. Linus Torvalds). Ők azok akiknek köszönhetjük a demokráciát, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, és open source programok tízezreit, mindent, aminek a szabadsághoz, vagy függetlenséghez akár a legcsekélyebb köze is van.

Viszont amíg egy környezetvédő aktivista tevékenységének általában minimális, és alig mérhető az utólagos eredménye, valamint a (tiltakozó) szó elszáll, addig egy fejlesztő tevékenységének eredménye minden esetben "kézzel fogható". Ott a kód! Hihetetlen mennyiségű emberről van szó!2. A tömegbázis másik része a rendszergazdák. Egy rendszergazda tevékenységének jelentős része a rendszer "összelövése", scriptek, programok írása. Ezeket eladni nem tudja. Akkor nem jutna ideje a munkájára. Ha megosztja, akkor más rendszergazdák (akik teljesen hasonlót akarnak, mint Ő) kijavítják, es belefejlesztenek, ami neki jó, mert munka nélkül jutott új funkciókhoz. Ez mozgatja a szerver programok fejlesztését. Nem véletlen, hogy a legjobb szerverprogramok/szerverek open source-ök.



3. A harmadik csoport a nagy cégek csoportja: IBM, HP, SUN, Oracle, SAP,...

A nagy cégek igyekeznek a saját függőségüket csökkenteni. Nekik az a jó ha a termékük kiegészítő termékei rendkívül olcsók. Ezért támogatják az open source forradalmat. Ezért állítanak rá több ezer fejlesztőt (pl: az IBM itt, és itt) az open source fejlesztésekre. Ezért lépnek be, indítanak open source fejlesztő csoportokat. (pl: eclipse, vagy
OSDL)


Lásd még: Linux forever, avagy mi a retek történik mostanában.



4. A negyedik az egész picike cégek csoportja.

Egy frissen indult cég nem tud milliókat elkölteni fejlesztő-eszközökre, nem tud milliókért zárt forráskódú szervert venni, hogy majd utána arra fejleszt. Próbál nulla költséggel, és sok munkával alkotni valamit, és küzd az életben maradásért. Szinte kizárólag open source, vagy lopott szoftvereket használ. (Már várom, hogy ebből a mondatból tanulva az MS ingyen fogja kínálni az induló szoftver cégeknek a fejlesztő-eszközöket, amit akkor kell kifizetni, ha van belőle bevétel. Ekkor sok cég fel fogja venni a tevékenységi körébe a fejlesztést, és hát nem sikerült az első eladás :-)))

Sok ilyen cég látja abban a kiemelkedés esélyét, hogy a saját kódjait is közzéteszi open source licenc alatt, hátha egy hasonló amerikai/német/indiai/japán cégecske csatlakozik. Ők nem konkurenciák, egy ilyen cégnek esélye sincs a következő 5 évben, hogy megjelenjen az amerikai/német/... piacon. Kockázat persze, hogy egy magyar cégecske is csatlakozik, de nem nagy. Az ilyen cégek konkurenciái elsősorban közepes cégek, nem a másik kicsik. Egy piacon a működő cégek száma, mindig jelentősen meghaladja, az induló, vagy a megszűnő cégek számát. Valamint a közepes cégeknél létezik zárt framework, amit lecserélni nagyon nem olcsó/egyszerű. Tehát a közepes cégek nem open source-ölnek. Lásd a végén.



5. A következő nagy csapat, azok a cégek, akik felhasználják az informatikát, nem "gyártják".


Ilyen például az Unilever, aki például az OSDL-be is belépett, vagy például a MATÁV. (Nyílt forráskód,
Nyílt forráskód a Matávnál)


Ezen cégek ráébredtek, hogy ha függenek valamilyen konkrét cégtől, vagy valamilyen konkrét terméktől, akkor a frissítések árával _jelentősen_ "meg lesznek vágva". Az áttérés költsége mindig nagyon jelentős. Ezt a beszállító tudja. Ennek ismeretében határozza meg a frissítés árát. Ha egy ilyen cég open source-re támaszkodik, akkor egy apache/mysql/perl/php/linux/openoffice/... frissítés ingyen van neki.

Ha meg a rendszergazda akar sok pénz kérni a frissítésért, akkor felvesz egy újat. Egyszerű. Minden egyes program, amit sikerül open source-re cserélni szépen növeli a cég későbbi évekbeli profitját.

Linus kiadta a harmadik release candidate-et a 2.6.2-ből. Benne nagy mennyiségű ACPI frissítés, de szép számmal találunk USB, ia-64, i2c, XFS és PCI hotplug frissítéseket is.

A FreeBSD-s (Wind River-es) Bill Paul új huncutságon töri a fejét, és közben kódol is. Project Evil névre hallgató fejlesztésének célja, hogy egy aprócska kernelmodul segítségével a kizárólag Windows-os meghatóprogramokkal rendelkező hálózati kártyák tulajdonosai natív meghajtók nélkül használhassák eszközüket FreeBSD alatt is.Részletek ebben a levélben.


(A levélben is szerepel, hogy ez elsősorban olyankor izgalmas, amikor a gyártó nem ad ki információt, amivel meg lehetne csinálni a nyílt forrású meghajtót. - És ezt Paul tudja, ugyanis a jelenlegi FreeBSD-s hálókártya driverek jelentős része az ő nevéhez fűződik.)

Néhány új patch, lehetséges, hogy néhány dolog nem fog miatta működni. Néhány külső fejlesztői fa (XFS, ACPI) beemelése. PNP frissítés.

Ez a kiadás - többek közt - nagy USB kód beolvasztást, architektúra frissítéseket (Alpha, SPARC, x86/64), SCSI driver frissítést (cpqarray és MPT fusion), "ACPICA" beolvasztást és ACPI javításokat tartalmaz.

Valószínűleg ez az utolsó -pre (a végleges 2.4.25 előtt).

ROTFL. Szerintem a hét legjobb poénja.

www.linuxstolescocode.com

Kezemben a Linuxvilág februári száma, amely sötét mint az űr. Na nem a tartalma, hanem a dizájnja. Nem véletlenül fekete az újság eleje. Ebben a hónapban a ``Játék'' rovatban a Conflict Freespace: The Great War űrjáték kerül komolyabb szemrevételezés alá. Az újság elején egy mélyűri cirkálóhajó és egy talán a Star Wars-ból a Halálcsillagra emlékeztető valami látható, amelyet ha tüzetesebben szemügyre veszünk, akkor rájövünk, hogy nem más, mint egy ügyesen elhelyezett Digital Versatile Disc (DVD).

A lap vezérfonala ebben a hónapban a DVD. Mindenről szó esik a lapban, ami a DVD-vel kapcsolatban felmerülhet egy Linux felhasználóban: DVD-lejátszók, DVD tartalmának összeállításához használható program, CD-DVD katalogizáló program, DVD-átkódoló program, stb. Na vágjunk neki...

A korong:

-----------

A lemez tartalma sorrendben: a ``Bongeszok'' könyvtárban a Mozilla 1.4.1-es (hu), 1.5 (hu), és 1.6 telepítőit találhatjuk, míg az ``Opera'' alkönyvtárban a népszerű Opera 7.23-as verzióját találhatjuk meg i386, sparc és ppc platformokra, statikusan és dinamikusan linkelt formában. A ``Condor'' könyvtárban a Condor névre hallgató DVD-átkódoló program kapott helyet. A ``Gentoo''-ba a korábban sajnálatos módon hibásan közölt Gentoo csomagok kerültek újra, immár helyesen. A ``Játék'' könyvtár a már említett Conflict Freespace: The Great War linuxos futtató binárisának telepítője került. A ``Kernel'' könyvtár egy symlink a ``Rendszermag''-ra, amelyben a 2.4-es és 2.6-os kernelek legfrissebb stabil verziói (2.4.24 és 2.6.1) találhatók. A ``Magazin'' könyvtár a lap cikkeinek háttérinfóit rejti. Természetesen nincs CD OOo nélkül. Az ``OpenOffice.org'' könyvtárban az OOo 1.1.0 telepítő csomagjait találjuk.A magazin:

-------------

A legjobb cikkek (szerintem):

----------------------------------

• Újdonságok a rendszermagfejlesztésben - Zack Brown rovata, amely a Linux kernel fejlesztésének legfrissebb vívmányait tárja elénk
• Az év linuxos erőműve - A polgár azon törte fejét, hogy le kellene cserélni a jelenlegi kiszolgáló gépét. Először egy kétprocesszoros Intel Xeon gépre gondolt, de az egyik gyártó felhívta a figyelmét arra, hogy megérkeztek az első dual AMD Opteron processzoros alaplapok. A felhasználó gondolt egy merészet, és összeállított egy ilyen lapra épülő konfigot. A cikkből megtudhatjuk, hogy a rakás vasból vajon gombafelhő szállt-e fel, vagy sikeres lett-e a tesztelés.
  
• DVD-lejátszók - mivel ebben a hónapban a DVD van a központban, nem véletlen, hogy DVD-lejátszó összehasonlítást is találunk a lapban. A szereplők: MPlayer, Ogle, Xine, VideoLan Client. Az értékelést nem magyarok készítették, így nem vádolhatjuk a cikket elfogultsággal.
  
• DVD-összeállítás - ha már van lejátszónk, akkor készítsünk saját, testreszabott DVD lemezt is hozzá. Készítsük el a menüt, adjunk hozzá zenét, feliratot és a végén süssük meg. Ehhez nyújt segítséget ez a cikk.
  
• DVD-átkódolás Linux-metaszámítással - A probléma: a mozifilmek MPEG-2-ben általában 3-6 GB-nyi adatot jelentenek. De mi szeretnénk CD-re írni. Ehhez át kell kódolni MPEG-4-be, hogy a 700 MB-os CD-re rá lehessen sütni. Ehhez használjuk a már korábban említett Condor névre hallgató szoftvert, amely egy virtuális gépet hoz létre több számítógépből, és ezt a gépet használja a DVD-átméretezéshez. Mindezt úgy csinálja, hogy a virtuális gépet alkotó számítógépek idejét csak akkor használja fel, amikor azokat más folyamat nem használja.
  
• Debian otthonra (3. rész) - Kötelező olvasmány (ne dőlj be a negatív kritikáknak, a Debian továbbra is remek rendszer).
  
• Héjprogramozás Linux alatt (10. rész) - A neve mindent elárul. Kezdőknek nagyon hasznos ez a rovat (a Linux nem csak klickit-klick-ből áll).
  
• Hogyan térjünk át Linuxra lépésről lépésre (4. rész) - Windows(TM)-ról Linux(TM)-ra migrálók kézikönyve, avagy ablakos rendszerről hogyan álljunk át kaméleonra (SuSE).

A fentieken kívül még számos érdekes cikk található a lapban. Szerény véleményem szerint javul a lap. Erősen kezdték a készítők az évet, remélem, hogy a színvonalat a továbbiakban is tartani tudják. Szinte alig találtam a lapban olyan cikket, ami felett az első pár sor után átsiklottam volna. Tavaly volt pár olyan cikk, amelynél úgy éreztem, hogy a közönség nem igazán a magyar Linux felhasználó (pl. afrikai rádiós hálózat kiépítése).

A múlt hónap óta osztom a ``Hónap cikke'' virtuális díjat. Ebben a hónapban a legjobb cikk (szerintem) ``Az év linuxos erőműve'' cikk.

Jó szórakozást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

A Mozilla 1.6 verziójához, a magyar nyelvi csomag elérhető, a Magyar Mozilla Projekt honlapján.

A telepítőkészlet jövő hétre várható.Megjelent az angol verzióra telepíthető magyar kiegészítés a Mozilla 1.6-hoz. A teljes telepítőkészletekre még egy kicsit várni kell. Esetleg a jövő héten kész lesznek. A súgó ez alkalommal szinkronba lett hozva az angollal, de néhány újdonság fordítása még várat magára, így kb. a 3%-a angol maradt.

UHU-Linux 1.1-rc5 (Nevermore)

-----------------------------

Megjelent az UHU-Linux ötödik Release Candidate verziója. Az 1.1-rc4 kiadás óta előzetes elképzeléseinkhez képest több változás is történt a rendszerben. Ez tette indokolttá a végleges előtt még egy teszt verzió kiadását.

Fontosabb változások és javított hibák az 1.1-rc4 (Washi Mimizuku) óta:- Az SSH-szerver nem használt PAM-ot a felhasználók azonosítására; ennek egyik mellékhatásaként bizonyos környezeti változók (például a magyar nyelvűséget biztosító LANG) sem állítódtak be.

- Távoli belépés esetén a PAM immár nem teszi a felhasználót a floppy, cdrom stb. csoportok tagjává.

- A mozilla csomagban a HTML-szerkesztő nem működött helyesen.

- Az xfree86-ból külön csomagra szedtük és újabb verzióra frissítettük a fontconfig komponenst. A változtatást a Gimp 2.0-pre verzióinak lefordíthatósága tette indokolttá. Új csomagként megjelent a gimp2, de alapértelmezésben változatlanul az 1.2-es verziót ajánljuk.

- A Memtest86 programot lecseréltük továbbfejlesztett változatára, a Memtest86+ programra.

- Az mplayer, libao és gstreamer-plugins csomagokat hozzáigazítottuk az ALSA 1.0 verziójához.

- XFS fájlrendszerre is telepíthető az UHU. Ebben az esetben az XFS adottságai miatt a GRUB rendszerbetöltő nem települ az UHU-Linux partíciójának elejére.

- A usermode csomag frissítésének köszönhetően nincs többé légy a levesben.

- A synaptic csomagba bekerült a hivatalos új magyar fordítás.

- Az UHU Vezérlőpult az Edeity helyett a Synaptic indítását ajánlja fel.

- Orvosoltuk a telepítő fókusz problémáit, így egér nélkül is kényelmesen telepíthető a rendszer.

- A telepítő és a telepített rendszer immár azonos sorrendben tölti be a kernel modulokat. Ezzel megszűnt az a hiba, hogy a telepítés során a GRUB konfigurációs fájljába, valamint az /etc/fstab fájlba hibás eszköznevek kerültek bizonyos SCSI/SATA gépek esetén (így például vmware-ben is).

- Bizonyos gépeken a telepítő és/vagy a telepített rendszer indítása után az egér és a billentyűzet nem volt használható. Reményeink szerint erre a problémára is megtaláltuk a megoldást.

- A telepítőben beállított egér jellemzőit a telepített rendszer is átveszi.

- Frissült a Windows alatt magától elinduló, telepítés menetét ismertető program.

- Sikerült a telepítő méretét valamelyest lecsökkentenünk. Ennek eredményeképpen olyan gépeken is telepíthető az UHU, melyekben van ugyan 64 MB memória, de ennek egy részét lefoglalja a videokártya. (A minimális memóriaigény körülbelül 56 MB).

- Fejlesztettünk az UHU-Linux 1.0 rendszert 1.1-re frissítő szkripten.

- A telepítőben a csomagválasztás során bizonyos szekciók nem jelentek meg.

- Sok egyéb apró javítás a telepítőben és az UHU Vezérlőpultban.

- Több javítás a nyomtatási rendszer környékén.

- Néhány új csomag: cyrus-imapd, freepascal, lazarus, knoda, wxpython, gprs-easy-connect, sylpheed-claws, gimp2.

Az ISO image letölhető az ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.1-rc5/ címről.

A hibajelentéseket továbbra is a dev@uhulinux.hu listára várjuk. Köszönjük.

Az Xfree86 projekt bejelentette, hogy megváltozott a népszerű X szerver licence.A változások már teljes mértékben érvényesek lesznek a hamarosan megjelenő 4.4.0-ás kiadásban. Az új licenc megtalálható itt. A licenc változást bejelentő levél itt.

Az XFree86 licence eddig olyan volt, hogy megengedte, hogy "bármit csinálj a kóddal, kivéve azt, hogy azt állítod, hogy te írtad". Mostantól egy kicsit szigorúbb licenszel kell számolnunk. Egyesek abbéli aggodalmuknak adnak hangot, hogy az új licenc már nem teljesen GPL kompatibilis.

Sziasztok! Elkészült az X terminálok összekapcsolása Linuxszal mini-HOGYAN fordítása
a Magyar LDP kiadásában,
az FSF.hu Alapítvány támogatásával.



Üdv.


dacas



Megjegyzés:
html |
html.tar.gz |
txt.gz |
pdf.gz



Egyéb HOGYANok kereshetők és megtekinthetők a HOGYAN-INDEXben.

Megjelent a GNOPPIX 0.6.0-RC1 kiadása.



A GNOPPIX egy Debian 3.0 Woody alapú "live" disztribúció csakúgy, mint a KNOPPIX. Talán a legszembetűnőbb különbség a két disztró között, hogy a Gnoppix a GNOME környezetet részesíti előnyben, szemben a Knoppix-szal, ahol a KDE 3.1 a nyerő.A honlapjukon még a 2004. január 15-ei 0.6.0 beta4 verzió látható, mint a legfrissebb release. Azonban az ftp-ken már fellelhető a január 25-én megjelent 0.6.0-RC1 verzió is. Sajnos semmilyen más egyéb infót nem találtam, hogy mit javítottak, stb...

[projekt honlap] [letöltés] [gnoppix-0.6.0-RC1.iso] (Romániai szerver) (659,31MB)

Megjelent az XMMS médialejátszó 1.2.9-es verziója, amely alapvetően bugfixekben tér el az előző kiadástól.

A stuffot magunkhoz vehetjük a http://xmms.org/download.php oldalon.

Megjelent a 2003. október-decemberi státusz-jelentés FreeBSD-hez.
Rengeteg újítás/frissítés került a FreeBSD-be a tavalyi év végén.

A doksit
itt találod.A jelentésben többek között a következö dolgokról olvashatunk:

• ACPI frissítés
• AGP 3.0
• Bináris biztonsági rendszerfrissítés
• A rendszer fordítása ICC-vel
• MIPS és PowerPC architektúrák
• KSE stabilitás
• bsdtar
• Hálózati alrendszer lockolás
• OpenBSD pf port újdonságok
• XFS FreeBSD-re
• TrustedBSD hírek

[2004. jan. 28.] DSA-430 trr19 - missing privilege release

[2004. jan. 26.] DSA-429 gnupg - cryptographic weakness

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Megjelent a Gentoo közösség heti hírlevelének, a GWN-nek az ez évi 4. száma.

A hírlevelet elolvashatod itt.

Pár nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy lemezhiba miatt elveszett az MPlayer levelezési lista néhány adatbázisa. Most egy adománynak köszönhetően remélhetőleg biztonságosabban (és gyorsabban) lehet majd üzemeltetni a MPlayerHQ-t. Charlie-nak és Lupin III-nak köszönhetően komolyabb vas kerülhet a projekt szervere alá. Charlie egy Adaptec 29160 SCSI kártyát, Lupin III pedig két 36GB-os 10krpm fordulatszámú SCSI merevlemezt adományozott a projektnek. Ez azt jelenti, hogy az MPlayerHQ operációs rendszere és adatai (levlisták, cvs, web, stb.) az új vasra kerülhetnek.

Egyetlen probléma hátráltatja már csak a migrációt: a merevlemezeknek 80-tűs (SCA) csatlakozója van, és a megfelelő (optimális) működéshez két LVD-s 80/68 átalakítóra lenne szükség (ami van az csak SE módban tudja hajtani a HDD-ket). Akinek van ilyen tartalékban, és fel tudná ajánlani, az nem habozzon: adakozzon :-)

Bővebben a projekt honlapján itt.

Megjelent a Fedora közösség rendszeres hírlevelének a Fedora News Updates-nek az ez évi negyedik száma.

A hírlevelet megtalálod itt.

A Netcraft elemzése szerint a Debian a legnagyobb mértékben terjedő Linux disztribúció a webszerverek között. Több, mint 440.000 Debian alapú webszervert számoltak össze januárban, ami azt jelenti, hogy a Debian szerverek száma 25%-kal nőtt tavaly július óta. Emellett a Red Hat szerverek száma jelentősen csökkent januárban. A Debian mellett szépen, dinamikusan nő a SuSE_Linux és Gentoo webszerverek száma is.

A NetCraft felmérése itt.

Két nappal az -rc2 után megjelent a hozzá tartozó első -mm patch.

Letöltés: 2.6.2-rc2-mm1.bz2

Változások listája itt.