Műszerészetet tanulni autodidakta módon Hackinghez

Sziasztok,

 

Ha visszatekintek a tinédzser koromra nagypapám sokat mesélt nekem az elektronikáról, amit nagyon szerettem.

 

Azt nem mondom, hogy értek hozzá, inkább csak annyit, hogy értek belőle bizonyos dolgokat.

Mi a LED, dióda, tranzisztor, stb…

 

Viszont egy komolyabb forrasztást vagy elektronikai problémát már nem tudok megoldani.

Az erősáramtól félek…

 

Miért írom le ezeket? Nos azért, mert érdekel a hardver hacking témakör, pl a glitching. Viszont ahogy nézem a hardver hackinghez erős műszerész ismeretek kellenek.

Tudni kell használni a szkópot, tudni kell forrasztani, akár SMD alkatrészeket, ismerni kell az elektronikai alkatrészeket. 
 

Mindezt azért hogy az ember működőt alkosson, és ne tegye tönkre azt ami már működik…

 

Tehát az lenne a kérdésem, hogy milyen tananyagon menjek végig, milyen kapcsolásokat építsek meg, hogy meglegyenek a képességeim pl a glitchinghez?

 

Egyetemet, vagy bármilyen iskolát nem szeretnék elvégezni, ellenben a neten lévő gyakorlatias tananyagot szívesen megtanulom.

 

Köszönöm előre is a segítséget!

Hozzászólások

Szerkesztve: 2025. 08. 27., sze – 19:41

Vegyél egy jó fajta forrasztópákát (nem kell márkás, egy Yihua tökéletes) egy olcsó oscilloszkópot ( az Aneng, Hantek, Siglent, Rigol, Keysight márkák legolcsóbb típusai közül érdemes a legdrágábbat amit meg tudsz fizetni) és kezdj el játszani. Teljesen mindegy hogy mit. A legegyszerűbb ledvillogtatón is fogsz mérni 3 dolgot amire nem gondoltál feltétlenül.

Szükséged lesz előbb-utóbb valamilyen teszteszközere is amit piszkálhatsz, de válassz egy mikrokontroller platformot, vásárolj be evaluation kitekből és tedd őket tönkre. Annyira olcsóak hogy érdemes lezúzni néhányat tanulási céllal.

(A mikro platform választás egy hitvita. Az öregek a PIC/Stm32-t fogják erőltetni, de az irgalmatlan szívás kezdőként, csak ők már szeretik ha úgy fáj ahogy megszokták. Nekem az AVR vonal személyes kedvencem, de haldoklik. Az RP2xxxx sorozatot nagy divat fikázni, de nagyon nagyon kezdőbarát az egész, én szeretem. Az ESP32 és barátai vonal nagyon népszerű és a legjobb ár/érték arányú, de valójában egy kínai zártblobos fos amit nagyon könnyű használni, de nagyon nehéz benne elméjülni.)

 

Viszonylag hamar ki fog alakulni hogy szükséged lesz labortápra, logikai analizátorra, függvénygenerátorra, stb ... Ezek alapvetően megoldhatóak nagyon olcsón vagy nagyon drágán, és a kettő között igazán csak a szívásfaktor a különbség.

És készülj fel rá lelkileg hogy ebben a hobbiban százezreket minimum, de akár milliókat is el lehet sűlyeszteni ha nulláról kezded.

Nana! Egy jó Hantek DSO2xxx sorozat tagjai hozzák azt, amit régebbi Tektronix TDS szériák tudtak. Sokkal kedvezőbb áron. 

A Tektronix DPO70000XX már valóban egy más kategória, de hát árazásban is. De a magasabb kategóriákban is nyomulnak a kínaiak. Siglent, vagy Rigol nagyon jók az utóbbi időkben. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Szerkesztve: 2025. 08. 27., sze – 21:44

Kezdj el mikrovezérlőzni.

Labortápból és szkópból érdemes minimum kétcsatornásat lőni. Szkópnál azt érdemes végiggondolni, hogy kb. milyen frekvenciával szeretnél dolgozni.

Hantekből nálam egy DSO2D10 (2 csatorna + jelgenerátor) került a kosárba. Arra figyelj, hogy +1 szondát dobj a kosárba. Vásárlás előtt mindig fusd át a kézikönyvét online, hogy kb. mit tud.

Labortápból indulásnak egy TP-1305, bár itt az egyik csatorna fix 5V, de itt is be kell lőni, hogy kb. mi a max. feszültség és áramerősség, amivel dolgozni szeretnél.

Még - legalább - egy multiméter, például AX-585B (vagy valami hasonló). Ha kicsi a költségvetés, akkor indulásnak valamelyik német diszkont multimétere is jó lehet.

Ami a tananyagot illeti:

- a Udemy-n keresd meg Peter Dalmaris szkópos kurzusát. Sokszor elérhető 10 euróért, de megéri, hogy ne nyírd ki a szkópot.

- ha könyv is játszik, akkor érdemes megnézni a NoStarch-nál a "PoC||GTFO" könyveket, összegyűjtött cikkek vannak benne security témában, van egy-két mikrovezérlős is közte, ötletelésnek jó

Jó dolog a mikrovezérlőzés, de onnantól kezdve hogy összedugdosod, a többi már szoftver. Inkább érdemes egy konkrét megoldandó feladatot keresni a háztartásban, átgondolni, hogy mi kell hozzá, utánaolvasni/videókat nézni, és apránként felépíteni. Szoftver nagy valószínűséggel így is lesz benne.

Kérdés az életkor is. Én 6 évesen már csőtollal kétledes villogó nyákját készítettem, 14 évesen C64 gépeket javítottam. Most 46 éves fejjel tuti nem tudnám elkezdeni.

Szerkesztve: 2025. 08. 28., cs – 08:18

0. Lépés: Szerezz jófajta ólmos gyantás ónt (kurva nehéz).

1. Lépés: Megtanulni profin forrasztani.

Fogsz valami bontott kukás panelt, szétszeded, újra összerakod, utána jöhet a többi. Lehetőleg jó sok SMD legyen rajta.

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat!

Többféle út vezet az elektronika tanuláshoz: 1. ha valaki más által megtervezett áramkört utánépítesz, mert szükséged van rá. Itt is bejöhet az alkatrész-helyettesítés, nyomtatott áramkör tervezés, bedobozolás, tesztelés... 2. ha te magad kísérletezel, amíg eljutsz egy jól működő valamihez. A kísérletezéshez nagyon ajánlom a breadboardot, ez a fehér lap tele lyukakkal, belső összekötésekkel. Gyakorlatilag minden tranzisztor, ellenállás, kondenzátor, analóg és digitális integrált áramkör, Arduino, ESP, LED, stb. bedugdosható, és pillanatok alatt létrehozhatók a kapcsolatok jumper kábelekkel. Utána szétszedhető. Egy kézi multiméter is nélkülözhetetlen. Keress egy projektet (én ezzel kezdtem a mikrovezérlővel történő ismerkedést: https://butykoltem.blog.hu/2016/08/25/igy_elozd_meg_a_buntetest), rakd össze, módosítsd, találj ki újat! Szerintem legjobban motivál, ha olyasmivel foglalkozol, amire gyakorlati szökség van. Nálunk pl. a lakásban nyáron gyakran felment a hőmérséklet 27-28 fok fölé, és döglöttek az akváriumi halak. A fiammal csináltunk egy automata hűtőt Peltier-elemmel, amit Arduino vezérel. Egy vízálló hőmérő küldi a vízhőmérsékletet digitálisan, a Peltier-elem meleg oldalát CPU hűtőventilátor hűti, szivattyú keringeti a vizet a hideg oldalon. Ezt is ilyen breadboardon kísérleteztük ki mielőtt végleges dobozba került. (A halak köszönik azóta jól vannak). A fent említett Tivedát azóta szétszedtem, most egy GPS vezérlésű asztali óra készül az alkatrészeiből, egy kész leírás módosításával. Rengeteg idő elmegy a hibakeresésre, de ez benne az élvezet.

Szerintem kezdetnek szerezz némi átfogóbb elméleti alapot.

Az okés, hogy már tudod néhány féle alkatrészről, hogy micsoda, fogtál már esetleg pákát, volt a kezedben műszer. De nagyon nem árt, ha van valami (elméleti) képed róla, hogy hogyan (és miért) működnek az alkatrészek, hogyan kell forrasztani (mi történik forrasztás alatt, hány fokon, milyen anyaggal és előkészítéssel illik nekiállni, stb.), hogyan kell jól mérni (pl. nem árt ha a műszer illetve a mért áramkör sem károsodik közben). (Ezek csak azok a témák, amik most itt a topicban feljöttek. Hosszú a lista ezen kívül is.)

Én úgy állnék neki, hogy megnézném egy témába vágó OKJ tanfolyam tematikáját, és ahhoz mérten legalább átfutnám a hozzájuk tartozó szakkönyvet. (Aztán jöhetnek amit itt már a többiek is felsoroltak.) Tudom, hogy gyakran száraz meg unalmas szakkönyveket olvasni, de meghálálja a bele rakott időt.

A száraz, unalmas szakkönyvek csak elveszik a kedvét az egésztől. Neki kell állni, az öreg paraszt is azt mondta hogy evéstől jön meg az étvágy. Pl: Kezd egy ócska TP link router nem kivezetett soros portjával, kicsit kell forrasztgatni (ha már megy), lehet rajta nagyokat "hekkelni".

Az erősáramtól félek…

Az erősáramtól nem kell félni... attól kell félni, aminél a feszültség és az áram együtt túllépi az egészségre ártalmatlan szintet. :)

Az erősáram az, ahol a folyó áramot munkavégzésre használjuk, motort hajtunk vele, melegítünk vele, és a többi, szélsőséges esetben lehet teljesen veszélytelen is, mint például az alumínium elektrolízisnél ~5 volt feszültség van és több százezer amper, puszta kézzel lehet tapogatni, mint egy laposelemet. :)

A gyengeáram az, ahol a folyó áramot jelátvitelre használjuk, jelzőlámpát kapcsolunk, kiírunk valamit, és a többi, szélsőséges esetben lehet életveszélyes, mint például az analóg telefonok csengető feszültsége, ami ~90-100 VAC, vagy a közúti jelzőlámpák, amelyek többnyire 230 VAC feszültségen működnek.