Kik állnak az open source forradalom mögött?

Vélemény

"Kik állnak az opensource forradalom mögött? avagy "Kik vagyunk mi?"

Mi vagyunk mindenki közt a legeslegjobbak! Mi vagyunk mindenki közt a legokosabbak! (fizikus induló)

1. Az open source fejlesztők egy nagy része egyetemista. Ők képezik a környezetvédő/diktatúra ellenes/opensource/... mozgalmak/forradalmak bázisát. Ők azok, akik ki akarják próbálni képességeiket, valami olyan dolgon, aminél látszik az eredmény (pl. Linus Torvalds). Ők azok akiknek köszönhetjük a demokráciát, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, és open source programok tízezreit, mindent, aminek a szabadsághoz, vagy függetlenséghez akár a legcsekélyebb köze is van.

Viszont amíg egy környezetvédő aktivista tevékenységének általában minimális, és alig mérhető az utólagos eredménye, valamint a (tiltakozó) szó elszáll, addig egy fejlesztő tevékenységének eredménye minden esetben "kézzel fogható". Ott a kód! Hihetetlen mennyiségű emberről van szó!2. A tömegbázis másik része a rendszergazdák. Egy rendszergazda tevékenységének jelentős része a rendszer "összelövése", scriptek, programok írása. Ezeket eladni nem tudja. Akkor nem jutna ideje a munkájára. Ha megosztja, akkor más rendszergazdák (akik teljesen hasonlót akarnak, mint Ő) kijavítják, es belefejlesztenek, ami neki jó, mert munka nélkül jutott új funkciókhoz. Ez mozgatja a szerver programok fejlesztését. Nem véletlen, hogy a legjobb szerverprogramok/szerverek open source-ök.

3. A harmadik csoport a nagy cégek csoportja: IBM, HP, SUN, Oracle, SAP,...

A nagy cégek igyekeznek a saját függőségüket csökkenteni. Nekik az a jó ha a termékük kiegészítő termékei rendkívül olcsók. Ezért támogatják az open source forradalmat. Ezért állítanak rá több ezer fejlesztőt (pl: az IBM itt, és itt) az open source fejlesztésekre. Ezért lépnek be, indítanak open source fejlesztő csoportokat. (pl: eclipse, vagy
OSDL)

Lásd még: Linux forever, avagy mi a retek történik mostanában.

4. A negyedik az egész picike cégek csoportja.

Egy frissen indult cég nem tud milliókat elkölteni fejlesztő-eszközökre, nem tud milliókért zárt forráskódú szervert venni, hogy majd utána arra fejleszt. Próbál nulla költséggel, és sok munkával alkotni valamit, és küzd az életben maradásért. Szinte kizárólag open source, vagy lopott szoftvereket használ. (Már várom, hogy ebből a mondatból tanulva az MS ingyen fogja kínálni az induló szoftver cégeknek a fejlesztő-eszközöket, amit akkor kell kifizetni, ha van belőle bevétel. Ekkor sok cég fel fogja venni a tevékenységi körébe a fejlesztést, és hát nem sikerült az első eladás :-)))

Sok ilyen cég látja abban a kiemelkedés esélyét, hogy a saját kódjait is közzéteszi open source licenc alatt, hátha egy hasonló amerikai/német/indiai/japán cégecske csatlakozik. Ők nem konkurenciák, egy ilyen cégnek esélye sincs a következő 5 évben, hogy megjelenjen az amerikai/német/... piacon. Kockázat persze, hogy egy magyar cégecske is csatlakozik, de nem nagy. Az ilyen cégek konkurenciái elsősorban közepes cégek, nem a másik kicsik. Egy piacon a működő cégek száma, mindig jelentősen meghaladja, az induló, vagy a megszűnő cégek számát. Valamint a közepes cégeknél létezik zárt framework, amit lecserélni nagyon nem olcsó/egyszerű. Tehát a közepes cégek nem open source-ölnek. Lásd a végén.

5. A következő nagy csapat, azok a cégek, akik felhasználják az informatikát, nem "gyártják".

Ilyen például az Unilever, aki például az OSDL-be is belépett, vagy például a MATÁV. (Nyílt forráskód,
Nyílt forráskód a Matávnál)

Ezen cégek ráébredtek, hogy ha függenek valamilyen konkrét cégtől, vagy valamilyen konkrét terméktől, akkor a frissítések árával _jelentősen_ "meg lesznek vágva". Az áttérés költsége mindig nagyon jelentős. Ezt a beszállító tudja. Ennek ismeretében határozza meg a frissítés árát. Ha egy ilyen cég open source-re támaszkodik, akkor egy apache/mysql/perl/php/linux/openoffice/... frissítés ingyen van neki.

Ha meg a rendszergazda akar sok pénz kérni a frissítésért, akkor felvesz egy újat. Egyszerű. Minden egyes program, amit sikerül open source-re cserélni szépen növeli a cég későbbi évekbeli profitját.

6. Egyetemi kutatók.

A kutatások arról szólnak, hogy valami nagyon újat kell nyújtani. A zárt programot fejlesztők létező igényekre készülnek fel. De a kutató nem tudja előre mit fog majd akarni. Bármikor bármi eszébe juthat és ki akarja próbálni. Számára ideális választás az open source. Bármikor, bárhol, bármit tud módosítani. Az esze megvan hozzá. A lehetőségre van csak szüksége. A zárt programoknál ez nincs meg. Lásd pl. az ELTE tér-elméleti kutató csoportjának linuxos szuperszámítógépét. Ki kellett hozzá fejleszteni egy új PCI-os kommunikációs kártyát (direktben kiírja/olvassa a teljes PCI sávszélességet a hiperkocka (4 dim.) szomszédjaival). Nem ügy. Bele kellett hack-elni a Linux kernelbe. Apróság. Ehhez csak idő kellet (meg ész ;-)), pénz alig. Nem mindegy!

A kutatónak, sokkal több ideje és esze van, mint pénze (legalábbis Magyarországon ;-))

Kik maradnak ki?

Elsősorban a közepes informatikai cégek, akik szoftvertermék eladásából élnek, és akarnak élni. Ezek a cégek költség csökkentési okokból használják, de általában nem fejlesztik az open source programokat.

Úgy gondolják, hogy már csak "centikre" vannak a nagy céggé válástól. És az nagyon jó lenne. A gond azzal van, hogy mivel a nagy cégek, a kicsik, a felhasználók, és a rendszergazdák, egyetemek, meg a fiatalok tömegei egymásra találtak ugyanazokat a programokat fejlesztik. Ugyanazt akarják. Ők kimaradtak. Mindenből. A nagy cégek az open source segítségével sokkal szorosabbra tudják zárni a soraikat. Sokkal kevesebb esély van közéjük férkőzni. Sőt ez az esély minden évvel egyre jobban csökken.

Azok a nagy cégek akik opensource ellenesek, azok sokkal tovább bírják majd a harcot, mint a közepesek. Valamint, mindent megtesznek, hogy a _még_ nem open source uralta piacokon övék legyen a meghatározó részesedés, természetesen a közepesek rovására. Nem véletlen, hogy az Microsoft több, mint 5 milliárd dollárt költ a következő 2 évben arra, hogy betörjön a céges megoldás szállítás piacára. Már nincs szüksége közvetítőkre. Mindenhol erős képviselettel rendelkezik. Ő is látja, hogy az office/oprendszer eladásai bajban lesznek a következő években. Keresi azokat a piacokat, amiket az open source _jelenleg_ nem érint (XBox, MSN, céges megoldás szállítás, ... ). Attól sem riad vissza, hogy amíg vannak jelentős office bevételei (_jelenleg_ több, mint 10 milliárd dollár/év), addig ezek a részlegek masszívan veszteségesek legyenek. Érdekes megfigyelés, hogy a Microsoft középtávú stratégiájában is előre kerül a szolgáltatás eladás, és a hardver eladás! Tudják, hogy középtávon vesztenek az open source forradalommal szemben. Ők már az vesztes háború utánra készülnek.

Kisarkítva: "Az MS és az open source forradalom között rövidtávon se marad torta szelet!"

Ezen cégek alól kimegy a piac.

Mit tudnak a közepes cégek csinálni? Talán átállni szolgáltatás eladásra termék eladás helyett, esetleg hinni nekem (Nehogy azt hidd, hogy te kivételes vagy!), de mindenképpen imádkozni. Persze Ők másképp gondolják. Nem baj. Ezt a vitát fejezzük be 5 év múlva. Majd meglátjuk. Nem az én problémám. ;-)

Ha netán rád egyik kategória sem passzol, írj hozzászólást, adj hírt magadról. Bele szeretnélek írni a javított verzióba :-)

bye

Andrej

Ezen írás legfrissebb verziója a könyvtárban található."

This work is licensed under a Creative Commons License.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
2644 megtekintés

Csak reflektalnek:

1: Egyetemistak: teny, hiszen egy open source projekten dolgozo egyetemista a munkajat el tudja "adni" az egyetemen. Kijohet belole egy TDK munka, egy sikeres onallo labor, egy diploma... Azutan eleg gyorsan az allaspiacon talalja magat, ahol mar nem feltetlenul fogja tudni folytatni a maga kis nyilt forrasu fejlesztgeteseit (ezt mar parszor leirtam: kocsi, lakas, csalad...). Legjobb pelda erre meg mindig a volt kollegiumi szobatarsam, aki Netfilter fejlesztobol lett Checkpoint sales...

2: Rendszergazdak: nem akarok senkit megbantani, de a rendszergazdak egy resze nem feltetlenul kell, hogy rendelkezzen olyan szintu tudassal, ami informatikai termekek letrehozasahoz szukseges.

Nagyon ideges tudok lenni, amikor azt latom, hogy az egyetem elvegzese utan az emberek elmennek egyszeru rendszergazdanak. Az allam elkoltott rajuk legalabb 15-20 millio forintot, hogy mernoki szinten ertsenek az informatikai "tudomanyokhoz", es akkor elmennek egy alapvetoen technikusi szintu munkat vegezni, amihez a szukseges tudast az adott rendszert forgalmazo ceg szakiranyu tanfolyamain maximum 1 millio forintbol el lehet sajatitani. Ez nem mas, mint a kozpenzek es a megszerzett tudas elpazarlasa.

Amit irsz, miszerint a rendszergazdak irnak a szerverprogramokat, szerintem nem igaz (de meggyozheto vagyok:). Definialnal egy metrikat arra, hogy mi alapjan es miben jobbak az open source kiszolgaloprogramok a nem open source-nal? *

En szemelyszerint inkabb rabizom az infrastrukturamat egy olyan programra, amit 15-20 jol fizetett, felkeszult, ellenorzott modszertannal dolgozo szoftvermernok keszit a specifikacioknak megfeleloen (mielott valaki flame-elne: van ilyen!!!), mint egy olyanra amit sokezer kulonbozo felkeszultsegu rendszergazda es egyetemista "hack"-elget a szabadidejeben, foleg ha utobbi hasznalatanal a beosztottak idejenek 70%-at rendszergazdai teendok viszik el, mig a closed source programnal eleg 5%-ban rendszergazdaskodniuk, es az idejuk tobb reszet szanhatjak olyan dolgokra, amik profitot termelnek a cegnek (pl egy kis letszamu fejlesztoi csapatnal nagyon ritkan engedheti meg maganak a ceg, hogy kulon rendszergazdat tartson - es ekkor nem mindegy, hogy tiz perc, tiz ora vagy tiz nap alatt lehet osszeloni egy adott szolgaltatast). Persze nem azt mondom, hogy nem leteznek olyan open source szoftverek, amik bizonyos szempontbol ertekesebbek (szamomra most hirtelen egyetlen van: Samba:) egy closed source versenytarsuknal, de ebbol nem szabad altalanositani.

3: Nagy cegek: a kiegeszito termek dolog szerintem hosszutavon visszaut: mert ami neked core termek, az egy masik cegnek kiegeszito, es o viszont lehet, hogy pont a te piacod marginjat probalja meg lenyomni a sajatja javara.

Ezeknel a nagy cegeknel azert nem teljesen egyertelmu, hogy valoban olcsobb-e a nyilt forrasu megoldas hasznalata. Konkretum: Red Hat Advanced Server eves support dija szerintem valami iszonyu brutalis osszeg. Effektive a harom eves idoszakra kivetitve osszemerheto a vas araval.

Amikor egy nagy ceg beszall egy open source projektbe, alapvetoen egyetlen cel vezerli: a koltsegek csokkentese. Neha talan egy kis marketing. Ennyi.

OpenOffice.org fejlesztoi statisztika: kb 130 aktiv fejleszto, amibol 110 Sun alkalmazott kb 10 pedig Ximian-os. Ez azt hiszem mindent elmond.

4: Megintcsak a Sun-os dolgokat latom: fejlesztesi celokra az osszes middleware szoftver ingyenesen hasznalhato kezdve a J2SDK-tol a J2EE alkalmazasszerveren keresztul az LDAP es Portal szerverig. Tudtommal ugyanez igaz az Oracle-re is. A dokumentacio is ingyenesen erheto el... Plusz fejlesztoi celokra hardverek is eleg durvara lenyomott aron kaphatoak. Mi kell meg egy fejlesztonek?:)

A zart framework-re a megoldas nem feltetlenul az open source. A megoldast ugy hivjak, hogy open standard... Pelda: a specifikacionak megfeleloen megirt servlet-ek es JSP-k ugyanugy futnak Tomcat alatt, mint egy Oracle iAS-on, vagy BEA Weblogic-on, vagy IBM Websphere-en, neadjisten Sun App Serveren. Ha te, mint alkalmazasfejleszto betartod a specifikacioban leirtakat, es nem hasznalsz az egyes gyartok altal a termekukbe belepakolt feature-oket, akkor az alkalmazasod ujraforditas es ujrairas nelkul minden gyarto termeken futni fog. Vagyis el tudod adni oda is, ahol IBM hivo az ugyfel, meg oda is, ahol nem az. Es mivel az egyik gyarto app servere mondjuk fele annyiba kerul, mint a masike, a vevod meg tudja versenyeztetni az egyes gyartokat az alkalmazasszerver platform kivalasztasanal.

5: Mit csinal az altalad emlitett ceg akkor, ha a kivalasztott open source termekrol a bevezetes kozepen kiderul, hogy valami hianyzik belole. Felvesz 2 programozot, hogy beleirja? Lehet, hogy ez sokaknak ujdonsag lesz, de rengeteg ceg ezt nem engedheti meg maganak. Lassan mar olyan tevekenysegeket out-source-ol mindenki, mint a berszamfejtes - miert pont informatikai fejlesztesre akarna hazon belul kolteni, amikor ugyanannyiert, amennyibe 2 programozo kerul, egy komplett megoldast tud vasarolni valamelyik piaci szereplotol. Itt mondjuk megint bejohet a kepbe az a piaci rendszerintegrator ceg, aki mondjuk open source komponensek eladasabol el, es ugyanezt a fejlesztesi munkat bevallalja. De ezen cegek megszervezesehez, iranyitasahoz es felfuttatasahoz - szerintem - egy informatikusi diploma nemhogy keves, de egyenesen karos. Ehhez kozgazdasz gondolkodasmod es a megfelelo helyeken kifejtett igen eros lobbi szuksegeltetik. Es amint kozgazdaszkent kezdunk el gondolkodni, az open source udvozito erejebe vetett hitunk elkezd egy kicsit meginogni (ezt tapasztalatbol mondom).

6: Az egyetemi kutatokat az allam fizeti. A nagy cegek kutatasi fejlesztesi kozpontjaiban dolgozo kutatokat pedig a nagy cegek. Utobbiakat ugy erzem sokkal jobban megfizetik.

A kulonbseg is hasonlo: a nagy ceg kutatasi projektjeben kifejlesztett PCI kartya rovid ido alatt a nagy ceg tajvani gyarcsarnokanak egyik sorara kerul es megjelenik a piacon.

Amugy teny: a kutatasi projektek eseten tenyleg helye van az open source-nak. Lasd: www.sunsource.net

Szoval a fo kerdesem a kovetkezo:

Miert hiszed azt, hogy egy open source termek de facto "jobb" minden a piacon levo versenytarsanal?

* A piac csak egyetlen meroszamot ismer: mennyibe kerul. Mennyibe kerul most es mennyibe kerul 3 ev alatt. A most rakoltott penz segit-e megtakaritani kiadasokat a kovetkezo 3 evben. Ha be tudod bizonyitani, hogy egy open source szoftver alkalmazasa jelentosen csokkenti a koltsegeket, akkor valoban jobb. Ha nem csokkenti, akkor nem jobb...

0 szavazat