Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Lefagyott a rendszer, kapcsold ki a monitort! 29  2025-08-29T12:11:34+0200 Monitor (CRT, TFT, ...), projektor, ... wyx
  Felajánlásokat szeretnék kérni 2025-08-29T12:10:01+0200 Közösségi kerekasztal zslaszlo
  "A SAP Hungary Kft. teljes vezetésének ajtót mutattak ..." 131  2025-08-29T12:04:50+0200 HUP cikkturkáló trey
  Német agybaj újratöltve: Illegálissá válhat a reklámblokkolás, börtön is járhat majd érte 672  2025-08-29T11:37:45+0200 Web, mail, IRC, IM, hálózatok jevgenyij
  Sebesség mérése videón 39  2025-08-29T10:23:36+0200 Multimédia ng123
  Home Assistant használata egyéb thread/matter/zigbee hubbal 54  2025-08-29T07:57:45+0200 Hálózati eszközök dlaszlo
  Miért van értelme saját szerveren futó AI-al sz*pni? (Kaotikusan sült el a GPT-5 modell bevezetése) 92  2025-08-28T21:51:26+0200 HUP cikkturkáló Ritter
  AI (open AI, Gemini, stb.) használata adatelemzésre 18  2025-08-28T21:16:41+0200 Mesterséges Intelligencia: Prolog, Lisp akoska00
  Műszerészetet tanulni autodidakta módon Hackinghez 24  2025-08-28T21:07:10+0200 Elektronika, Elektromos eszközök Honkydoo
  Jogsi nélküli autó időseknek 255  2025-08-28T21:03:52+0200 Közösségi kerekasztal plt
  Yettelnél vásárolt telefon kártyafüggetlen-e? 12  2025-08-28T21:01:35+0200 Notebook, laptop, mobiltelefon ... veresh
  GL-MT6000 (Flint 2) szerint nincs net 2025-08-28T20:54:11+0200 Hálózatok általános bigacsiga
  Debian és SysVInit. Miért nem kapott nagyobb visszhangot? 19  2025-08-28T18:57:03+0200 Debian GNU/Linux atlant
  Trump elküldte az Intel főnökét 49  2025-08-28T13:18:16+0200 HUP cikkturkáló Botond
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 750  2025-08-28T09:18:25+0200 Játékok trey
  [MEGOLDVA] Kis github segítséget kérnék 35  2025-08-28T07:51:00+0200 C/C++ bzt
  git rábeszélés ötletek 95  2025-08-28T06:06:54+0200 Fejlesztés ruczati
  Milyen tanfolyamot python kezdőnek? 15  2025-08-28T05:51:51+0200 Programozás - kezdő lunkwill
  ELMŰ okos mérő kalandok 782  2025-08-27T23:34:09+0200 Elektronika, Elektromos eszközök VincentV
  Feltörték a Gmail-t 42  2025-08-27T12:32:47+0200 HUP cikkturkáló bzt

Greg Lehey kilépett a FreeBSD Core csapatból

Címkék

A februári FreeBSD News Flash szerint Greg 'groggy' Lehey a FreeBSD Core csapat tagja elhagyta a vezetői testületet. A szűkszavú bejelentés nem részletezi a távozás okait, így közelebbit nem nagyon lehet tudni a dologról.

Greg 'groggy' Lehey rutinos UNIX, majd később FreeBSD kernelhacker, aki hosszú évek óta egyik meghatározó személyisége volt a FreeBSD fejlesztésének.

Nevéhez fűződik a The Complete FreeBSD című könyv, fő fejlesztője a FreeBSD-ben található Vinum szoftveres RAID megoldás, fejlesztője a NetBSD-nek, és emellett tagja a AAUG-nak (Ausztrál UNIX Felhasználók Csoportja).

Greg remélhetőleg csak a Core csapatban betöltött szerepéről mondott le, és nem végleg visszavonult a FreeBSD fejlesztésétől. Kár lenne ha befejezné a fejlesztést, mert az utbbi 1-2 évben számos tapasztalt FreeBSD kernelhacker távozott el a core fejlesztők közül. 2002. áprilisában Jordan Hubbard távozott, majd Őt követte 2002. májusában Michael Smith. 2003 februárjában Matthew Dillon távozott (bár Ő soha nem volt tagja a Core team-nek, mégi nagy érvágás volt ez a FreeBSD fejlesztésére nézve), aki jelenleg a Dragonfly BSD fő fejlesztője.

A Lindows Lin---s névre vált

Címkék

Mint arról korábban írtam, a Microsoft pert nyert a Lindows.com céggel szemben több nyugat-európai városban is. Először Svédorszában döntött úgy a bíróság, hogy Lindows* név sérti a Microsoft bejegyzett Windows márkanevét, majd nem sokkal utána Hollandiában is hasonló ítélet született. Most a Lindows.com a Lin---s név mellett döntött.A san diego-i cég azokban az országokban ahol a Microsoft megakadályozza a LindowsOS terjesztését, Lin---s (ejtsd: Lindash) néven fogja árusítani termékeit.

A Lindows.com már meg is nyitotta új weboldalait www.lin---s.com és www.lindash.nl néven Hollandiában.

A The Register cikke itt.

Új WineX , és Point2Play verziók

Címkék

A Transgaming mai nappal kiadta a WineX 3.3-as és a Point2Play 1.2.1 szoftvereit.Aki nem tudná, a WineX egy Wine verzió, ami a M$ DirectX platformjának leképezését valósítja meg Linuxra. Így tudunk játszani pl. a Half-Life, és a Counter Strike játékokkal. A stuff min. 15 dollár ellenében .deb, .rpm és .tgz formátumokban letölthető a innen. Ha nem szánunk rá pénzt, valamivel butább verziót tölthetünk le CVS-en keresztül. Változások listája itt.

Szerkeszd te is a Linuxvilágot!

principito küldte be a hírt:

"Több mint három éve indult el a Linuxvilág magazin, mi mindvégig igyekeztünk - és továbbra is igyekszünk - a legjobban megfelelni olvasóink elvárásainak. Ám ehhez szükségünk van a te segítségedre is: fontos tudjuk véleményed és igényeid, hogy tovább formálhassuk, jobbá tehessük. Hogy megkönnyítsük a dolgod, készítettünk egy online kérdőívet, aminek kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe és postán sem kell feladni :)""Tehát kérünk díjazd, ami tetszett, büntesd, ami nem jött be a Linuxvilággal kapcsolatban! Minden válasz számít!

A kérdőívet megtalálod itt.

Köszönjük.

A Linuxvilág csapata"

Solaris 10 2004 második felében

Címkék

A The Register szerint a Sun Microsystems megkezdte az egyes Solaris kiadások előtt már szinte szokásává vált hype-ot. Annak ellenére, hogy a Linux óriási ütemben terjed, a Sun-nál továbbra is a Solaris a titkos favorit. A fejlesztések számos újdonságot hoznak a UNIX operációs rendszer felhasználóinak.

A SMP rajongóknak container-eket, jobb diagnosztikai eszközöket és magasabb fokú biztonságot ígér. A kis géppel rendelkezőknek is érdemes lesz majd a Solarist választani, mert a Sun szerint nincs messze az idő, amikor a Solaris bebizonyítja, hogy lenyomja a Linuxot például webes kiszolgálás vagy alkalmazás szerverek területén.A Solaris 10 egyik - talán legnagyobb - újdonsága a N1 Grid Containers. A termék nem más, mint a Sun válasza az AIX logikai partícióira (LPAR), vagy a HP-UX hasonló megoldására. A szoftver lehetővé teszi, hogy a felhasználó felpartícionálja a hardvert, és az egyes partíciókhoz külön memória, processzor, és IO sávszélességet dedikáljon.

A biztonság fronton bemutatkozik a DTrace eszköz, amely egy diagnosztikai program. A háttérben futva monitorozza a rendszer fizikai és szoftveres állapotát, rendelkezik egy előrelátó öngyógyító rendszerrel (Predictive Self Healing), amely képes előre észlelni a hibákat, és meghozni a szükséges lépéseket (például memória ECC hiba esetén még a baj előtt detektálja a hibázást, és offline-ba helyezi a kérdéses memória modult) azok elhárításának érdekében.

Bővebben itt.

Linus Torvalds: Linux 2.6.3-rc4

Címkék

Linus holnapra tervezi a végleges 2.6.3-as kernel kiadását, így kér mindenkit, hogy tesztelje az -rc4 anyagot. Ez a kernel már remélhetőleg out-of-the-box (mindenféle patchelés nélkül) támogatja a ppc/ppc64-t benne G5 (64-bit) támogatással, BenH (Benjamin Herrenschmidt) munkájának köszönhetően az új radeonfb driver már a radeon kártyák széles választékán működik (olyan fixek is kerültek bele, amelyek biztosítják, hogy az x86 laptopokon is működjön), ->ezen kívül IDE oops javítások és kódtisztítás, és SELinux frissítés került bele.

A patch letölthető: patch-2.6.3-rc4.bz2

Linus levele a részletes változások listájával itt.

A kernel patcheléshez segítséget itt találsz.

Mandrake 10.0 rc1, XFree86 licenc miatt csak 4.3-as X

Címkék

Megjelent a Mandrake Linux 10.0 első kiadásra jelölt verziója. Érdekessége, hogy a korábbi 10.0 beta 1-ben felbukkanó XFree86 4.4pre csomagot visszafejlesztették a Xfree86 4.3-ra. Ahogy a bejelentésben olvashatjuk, a visszabutításra az Xfree86 szerver körüli licencelési problémák miatt került sor. Mint ahogy arról korábban írtam, változott a népszerű X szerver licencelése. Az új licenc feltételei szigorodtak az előzőhöz képest. Egyes felvetések szerint az új licenc nem kompatibilis a GPL-lel. Egy későbbi levélben részletesen lehet olvasni az okokról.

Kíváncsian várom, hogy a többi disztribútor hogyan reagál a licenc kérdésre.

Az anyag Bittorrent fileját megtalálod itt.

Pax a Linux Magazine UK oldalain

A PaX projekt vezető fejlesztője magyar. Kiemelten szoktam kezelni az ilyen projektekről szóló híreket, mert minden olyan dologra büszkék lehetünk, ami tőlünk származik.

A PaX projekt elsődleges célja, hogy védelmi mechanizmust nyújtson a puffer túlcsordulási hibák (stack és heap overflow), a ``shellcode injekciós'' technikák és az ún. ``return-to-libc'' stílusú technikák ellen. A PaX három éve indult útjára, és mára már számos jelentősnek mondható projekt szerves része lett.Ilyen projektek a grsecurity, Adamantix, Hardened Gentoo, a Gibraltar tűzfal, stb.



Peter Busser az Adamantix (korábbi nevén Trusted Debian) vezetője egy közérthető cikket publikált a Linux Magazine UK oldalain a Pax-ról. A cikk leírja a PaX működésének elvét, összehasonlítja a Molnár Ingo féle exec-shielddel az vagy az OpenBSD-ben található hasonló célú mechanizmusokkal.

Az OpenBSD felhasználók nem nagyon örülnek a cikknek. (A PaX csapat és az OpenBSD-sek között nem egyszer volt már nézeteltérés.)

Peter Busser cikkét megtalálod itt.

Megjelent a GCC 3.3.3

Címkék

Megjelent a GNU Compiler Collection 3.3.3-as verziója. Elsősorban hibajavításokat tartalmaz.A gcc 3.3-as széria oldala egyenlőre még nem frissült, de a timeline már igen.
A változások listája itt olvasható.
A legtöbb (de nem mindegyik) mirroron már fent van.


ftp://ftp.mpi-sb.mpg.de/pub/gnu/mirror/gcc.gnu.org/pub/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://ftp.funet.fi/pub/mirrors/gcc.gnu.org/pub/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://ftp.gwdg.de/pub/misc/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://gd.tuwien.ac.at/gnu/gcc/releases/gcc-3.3.3/

DSA 429-2 gnupg

Címkék

Csomag: gnupg

Sebezhetőség: titkosítás-beli gyengeség

Probléma típusa: helyi

Debian specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0971

Matt Zimmerman eredeti bejelentése itt. A frissítésről szóló FAQ-nk itt.

Torvalds tisztázza a kapcsolatát az OSDL-lel

Címkék

Brian Proffitt a LinuxToday szerkesztője jegyzetében olyan dolgokon elmélkedik, mint Linus Torvalds és az OSDL kapcsolata. Pontosabban azon, hogy vajon mekkora beleszólása van az OSDL-nek Linus munkájába.Pár nappal ezelőtt az OSDL kiadott egy dokumentumot arról, hogy melyek azok a funkciók, amelyet a szervezet tagjai szívesen látnának a Linux kernel következő verzióiban.

Mint tudjuk az OSDL azért jött létre, hogy a Linux vállalati szférába történő integrálását elősegítse. Az OSDL tagja szinte minden nagyobb cég, amelyik számít ma az informatikai iparban. Amióta Linus az OSDL-nél dolgozik, mint főállású kernelhacker, ettől a szervezettől kapja a fizetését.

Több helyen (pl. médiában) is felmerült a kérés, hogy milyen befolyással lehet az OSDL, mint Linus munkaadója a Linux kernel fejlesztésének irányára. Vajon gyakorol-e valamekkora nyomást az szervezet a fejlesztőre? Nem lehet, hogy inkább a nagy szerverek, adabázis-kezelők, vállalati termékek támogatását fogják erőltetni a következő generációs kernel fejlesztésekor?

A szerkesztő megkereste Linust, aki válaszolt ezekre a kérdésekre. A felmerült kérdésekre a válaszokat megtalálod itt.

Andrew Morton: Linux 2.6.3-rc3-mm1

Címkék

Megjelent az első -mm patch a 2.6.3-rc3 kernelhez. Andrew dobta a x86 CPU-típus kiválasztó patcheket, beolvasztotta Rusty (Russell) új hotplug CPU implementációját. Ezen kívül a szokásos külső fejlesztési fák (ACPI, SELinux, stb.) beolvasztása, Linussal való szinkronizálás történt.Az anyag letölthető: 2.6.3-rc3-mm1.bz2

Andrew levele a változások listájával itt.

Az IBM a Microsoft Office migrálását tervezi.... Linuxra

Címkék

Hamarosan itt az első "natív" Lotus Notes kliens Linuxra.



Az IBM abbéli igyekezetében, hogy széles körben elterjessze a Linuxot, mint desktop operációs rendszert, migrálni akarja a Microsoft Office irodai programcsomagját a pingvines OS-re.

A Microsoft jelezte, hogy nem vesz részt a munkában (ejnye), és azt javasolja az IBM-nek, hogy inkább használjon emulációt.A Linux több éve jelen van az IBM stratégiájában. Szerver oldalon számos termékét kínálja Linux operációs rendszerrel. Itt az ideje, hogy a desktop területen is lépjenek.

Sok Linux felhasználó szeretné futtatni az MS Office és az IBM Lotus Notes programokat Linuxon, de ez jelenleg csak emulációval lehetséges. Több amerikai cég is nyújt ehhez megoldásokat, többek közt a Codeweavers (Crossover Office, Crossover plugin (30 napos próbaverzió) amelyek segítségével lehetőség nyílik futtatni különböző MS (és egyéb más, Windows operációs rendszerre készült) termékekek Linuxon. Pl.: Microsoft Office XP, 2000 és 97, Microsoft Word, Microsoft Excel, Microsoft PowerPoint, Microsoft Outlook, Microsoft Internet Explorer, Microsoft Access, Adobe Photoshop, Microsoft Visio, Lotus Notes, Quicken, stb.).

Stefan Pettersson az IBM svédországi Lotus diviziójának technikai igazgatója azt nyilatkozta, hogy a Lotus Notes Java kliense hamarosan, a 2004-es év második felében elkészül. Ez azt jelenti, hogy az első "natív" linuxos Notes klienset hamarosan futtathatják a felhasználók.

Az MS Office nagyon elterjedt szoftvercsomag, amellyel előszeretettel működnek együtt az IBM termékei. Az IBM nem tervezi az MS Office támogatásának elvetését. Helyette inkább portolják az összes megoldásukat az MS Office-hoz. Mivel így áll a dolog, szükségük van arra, hogy az Office fusson Linux alatt.

Pettersson állítás szerint együttműködnek a Microsofttal (aki rendelkezésükre bocsátotta az Office kódjának egy részét) annak érdekében, hogy az Office futhasson Linuxon.

Jonas Persson, a Microsoft fejlesztő-eszközök osztályának kereskedelmi igazgatója cáfolja, hogy együttmüködnek az IBM-mel az Office linuxosításának tekintetében.

Szerinte nincs szó arról, hogy az Office portolva lesz Linuxra. Helyette egy emulációs verzió kifejlesztése kezdődött el.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért az Office és miért nem az OpenOffice.org szerepel az IBM stratégiájában. Az IBM választ ad erre is. A Sun túl kicsi cég.

Az InfoWorld cikke itt.

ESR: Tegyék a Java-t szabaddá!

Címkék

Eric S. Raymond nyílt levelet intézett Scott McNealy-hez a Sun Microsystems vezérigazgatójához, amelyben felkérte, hogy tegye a Java-t szabaddá.

Levelében felhívja a Sun CEO figyelét arra, hogy régen a Sun-t geek-ek alapították, és akkor még az IBM volt a nagy sátán. A geek-eknek a szabad szoftver útját kell követniük, ha széles körű elterjedtséget akarnak elérni.

Dícséri a Sun-t a korábbi tettei miatt (NFS szabványok kiadása 1984), StarOffice szabaddá tétele), de felhívja a figyelmet a Jini technológia bukására, amelyet Bill Joy egy Linux konferenciát megfogalmazott felkérés ellenére sem tett szabaddá.

ESR írja, Bill Joynak volt választási lehetősége: "Két lehetőséged van. A széles körű elterjedtség vagy az irányítás. Válassz." Bill Joy az utóbbit választotta. El is bukott a Jini.

ESR ezért kéri McNealy-t hogy engedje el a Java-t. Ne akarja, hogy a Jini sorsára jusson. Helyette legyen inkább egy elterjedt szoftver.

A nyílt levél: Let Java go

Linus Torvalds: Linux 2.6.3-rc3

Címkék

Még több beolvasztás, többnyire architektúra frissítések. IA64,

ppc32/64, SuperH és ARM.

De ezen kívül találhatunk benne cpufreq, watchdog és ACPI frissítéseket is.A patch letölthető: patch-2.6.3-rc3.bz2

Linus levele a változások listájával itt.

Segítség a kernel patcheléshez itt.

XFree86 font információs file puffer túlcsordulás (lokális root)

Címkék

Az iDEFENSE súlyos hibát talált a népszerű XFree86 szerverben. A hibát kihasználva a lokális felhasználó root jogokhoz juthat a rendszeren. A hiba a ``font.alias'' file értelmezőjében van. Az X szerver root felhasználó nevében fut. A parser nem ellenőrzi a felhasználó által adott adatokat, így a rosszindulatú támadó képes olyan ``font.alias'' filet készíteni, amelynek segítségével puffer túlcsordulásos hibát tud eszközölni az X szerverben. A puffer túlcsordulás következtében képes az X szervert futtató felhasználó nevében (root) tetszőleges kódot futtatni a rendszeren.

A hiba jelen van az összes Xfree86 szerverben a 4.1.0-tól a 4.3.0-ás verzióig. Elképzelhető, hogy a korábbi verziók is érintettek.

A javítás: ftp://ftp.xfree86.org/pub/XFree86/4.3.0/fixes/fontfile.diff.

A disztribútorok várhatóan hamarosan reagálnak a hibára.

Az előző cikkben szereplő RC3 kiadás már tartalmazza a javításokat.



Az OpenBSD projekt már ki is adta a javítást Patch 012: XFree86 néven.

A javítás elérhető:

ftp://ftp.openbsd.org/pub/OpenBSD/patches/3.4/common/012_font.patch

ftp://ftp.openbsd.org/pub/OpenBSD/patches/3.3/common/017_font.patch

Az OpenBSD rendszereken - köszönhetően a propolice stack védelemnek - nem lehet a hiba kihasználásával root fiókhoz jutni, viszont meg lehet szakítani az X szerver futását. Bővebben az errata oldalon.

XFree86 4.4-RC3

Címkék

Az XFree86 projekt annak reményében, hogy ez lesz az utolsó RC kiadás, taggelte a 4.4 branch harmadik kiadásra jelölt verzióját. A kiadásban a szokásos hibajavítások mellett biztonsági javítások is helyet kaptak.



Bővebb infó a projekt honlapján.

Interjú Alex-szel, az MPlayer G1 karbantartójával

Címkék

Az MPlayert nem kell bemutatni. Mindannyiunk kedvenc programja. Az MPlayer készítői közül is ismerhetjük majd' az összes magyar fejlesztőt. A core csapatból eddig három taggal készítettem interjút. A projekt létrehozójával - Árpival - kétszer is (Interjú Árpival az MPlayer fejlesztőjével, Interjú Árpival, az MPlayer fejlesztőjvel (v2), Interjú Pontscho-val az MPlayer GUI hackerével, Interjú Gabucino-val, az MPlayer dokumentáció karbantartójával).

A negyedik tag - akit eddig még nem kérdeztem - Alex. Róla azt kell tudni, hogy az MPlayer 0.90-rc4 kiadásának környékén Ő vette át Árpitól az MPlayer G1 karbantartását. Ezen kívül a továbbiakban az is kiderül, hogy köze van a G2 (új generációs MPlayer, amely from scratch újra lesz írva) fejlesztéséhez is. Vele már több, mint egy éve készülök interjút készíteni, de valamiért eddig mindig elmaradt. Talán azért, mert naponta többször is beszélünk, és így mindig személyesen érdeklődtem nála az MPlayer híreiről.

Tegnap a #debian.hu csatornán többen is kérdeztünk az MPlayer fejlesztése körüli munkákról. Úgy gondoltam, hogy a válaszok másokat is érdekelhetnek, így gyorsan össze is ütöttünk egy interjút.

trey: Beszélnél egy kicsit magadról, a hátteredről (életkor, iskola, stb.)?

alex: 1984-es "évjáratú" vagyok, már túl vagyok a bölcsin, ovin, általános iskolán és gimnáziumon, most épp az egyetemmel küzdök.

trey: Hogy kerültél kapcsolatba az MPlayerrel, és hogyan kerültél bele a core csapatba?

alex: Egy srác az egyik security csoportból, amiben jelent voltam, írt valamit az MPlayerbe és megemlítette (már nem emlékszem mikor volt, talán CVS commitből lehetne megállapítani. talán 2001 nyara?). Aztán letöltöttem és kiderült, hogy az akkori Yamaha (YMFPCI) kártyámmal nem akart jól menni (ALSA-t használtam, mert az OSS driver nem volt megfelelő, és az ALSA 0.5 OSS emulációja még gyerekbetegségekkel küzdött). Ekkor jött el az a pont, hogy eldöntöttem írok ALSA 0.5 output drivert. Elkészült,
majd "a nagy nyomásnak engedve" írtam a 0.9-es szériához is.

Aztán pár hónap múlva vettem egy SB Live-ot, és elfelejtettem az egész ALSA-t egy jó időre, azóta se volt vele dolgom :) Az ao_alsa5.c cvs log tanulsága szerint 2001/06/04-en Pontscho követte el az initial commitot. Innen már csak egy lépés volt a core tagság.

trey: Az MPlayer core fejlesztőinek komoly scene múltja van. Te is foglalkoztál ilyesmivel? Mit csináltál az MPlayer előtt?

alex: "Komolyabb" scene múlttal csak Árpi és Pontscho rendelkezik, ugyanis ők voltak tagjai nagyobb csapatoknak és saját demokat írtak. A többiek inkább megfigyelőként voltak néhány partyn, vagy egyáltalán nem. Én
csak mostanában voltam először C64/Amiga scene partyn, de ha a scene-t nem csak a C64/Amiga/PC demoírás/demovetítés összejövetelekre értjük, akkor nekem is volt scene múltom. Az MPlayer előtt több évig security-t érintő témákkal foglalkoztam több csapatban is. A security egy kicsit más téma mint a C64/Amiga, mert nem lehet mindent megjelentetni, így nem is ismert az ember ezekből, ha csak nem rossz dolgokat csinal. Többnyire rendszerközeli Linux és BSD dolgokkal foglalkoztam.trey: Mióta foglalkozol nyílt forrású rendszerekkel? Milyen rendszereket használsz?

alex: Miután úgy 1995 környékén kapcsolatba kerültem az Internettel, hamarosan rátaláltam az IRC-re is. Az IRC-n pedig az Eggdrop nevű szoftver tombolt, így
aztán a wannabe embereknek is természetesen kellett egy. Mivel ez Linuxon futott, eljött az idő, hogy megismerkedjek vele. Körülbelül fél év után 1996 elején bőszen felinstalláltam az első Linux rendszeremet, mely akkor még Red Hat akármilyen verziójú volt. (A Red Hat rendszer
mellett akkor még jelen volt a Windows is a gépen). Pár hónappal később kipróbáltam a Debiant, azóta tőbbnyire azt használom, bár a mostani desktopomon Gentoo van, és számos más rendszert használok (FreeBSD, NetBSD, Solaris, Tru64), de azért a desktop maradt a Linux. A Windowst teljes mértékben hanyagolom, csak az egyetemen kényszerítenek rá néha.

trey: Mi volt korábban a feladatod a core csapaton belül?

alex: Konkrét feladat nem nagyon volt. Ráérős diák voltam, így igazából mindenbe megpróbáltam magam beleásni, azaz a kód több részét megérteni/átlátni. Ez odáig fajult, hogy mára többnyire mindent ismerek benne.

trey: Úgy tudom, hogy Árpi az MPlayer 0.90-rc4 környékén nem csak formálisan, hanem teljesen átadta neked az MPlayer G1 karbantartását. Mi most a feladatod a G1-gyel kapcsolatban?

alex: A végcél az 1.0, majd 1.5 kiadása, aztán az ág befejezése. Ebből persze semmi se fog úgy sikerülni, mint ahogy az ember most tervezi. Az 1.5 egyébként egy G1/G2 hibrid lenne, néhány stabil G2 rész visszaültetésével, de
sokkal egyszerűbb és jobb lenne, ha inkább irnánk from scratch UI-t a G2-höz, de ez túl nagy falat és az embernek elmegy tőle a kedve.

trey: Hogy esett a választás rád? Mármint hogy te legyél a karbantartó? Úgy választottak, vagy magad jelentkeztél?

alex: Mivel az idők folyamán elég mélyen beleástam magam a forrásba, egy ideje - remélem nem túlzok - jobban ismertem a kód struktúrát, mint maga Árpi (aki ugye már hanyagolta). Azt hiszem talán emiatt esett rám.

trey: Az örök kérdés: mikor lesz MPlayer 1.0? Lesz-e egyáltalán valaha?

alex: Lesz, valamikor biztos. A helyzet az, hogy túl sok célt tűztünk ki magunk elé, és a szabadidőnk pedig jelentősen lecsökkent. A kód már nagyon nagyra nőtt, és ez a terület napról napra fejlődik. Nehéz egy határt húzni: "na most kiadom ezt, és akkor kész". Egyik nap kiadom, másnap meg bejön 5 új formátum támogatása. Az MPlayer release-ek amúgy sem a legjobbak abból a tekintetből, hogy a CVS mindig többet tud és általában stabilabb is. A pre releaseknél a fő cél, hogy tesztelve legyen minden funkció, így ezek nem nevezhetőek nagyon stabilnak. Habár arra is törekszünk, hogy azok legyenek. A végső releasek meg idő és affinitás hiányában sikerülnek gyengébbre :)

Affinitás azért csökken, mert mire egy release eljut a végéig, addigra a CVS már tízszer több funkciót tud, és már nincs kedvünk a régi "stabillal" foglalkozni. Így volt ez a 0.90 kiadásával is, melynél a végső verziószám át sem lett írva. Gondolom erre mindenki emlekszik.

trey: Az mplayer-dev-eng listán nemrégiben felmerült a kérdés, hogy nevet kellene változtatnia a projektnek. Akkor te még hajlottál is volna a dologra... Most hogy áll az ügy?

alex: Ez nem névváltoztatás volt, hanem "szlogen változtatás". Egyébként az nem titok, hogy én már egyszer összerúgtam a port a többiekkel még 2001-ben, mert nem riadtam vissza az indent programtól, és a névváltoztatástól.


Ez akkor annyit jelentett, hogy csináltam egy saját verziót - amit aztán sose fejeztem be idő hiányában - majd az év őszén visszamentem és becommitoltam azokat az új funkciókat, melyeket a saját verziómban írtam. Azóta nem akcióztam :)

A névváltoztatás egyébként azért lett volna érdekes (amikor ez a név született, akkor még nem volt annyira elterjedt a projekt mint ma), mert az MPlayer név elég sok mindennel ütközik: a hasonló nevű multiplayer játék hálózat és a Microsoft Windows Media Playere (mplayer2.exe) nevével is.

trey: Hogy oszlik meg most az MPlayer fejlesztők aránya a hazai és a külföldi fejlesztők között? Gondolok arra, hogy kezdetben több kiváló külföldi programozó is segítette az MPlayer kódolását. Most többen vagy kevesebben vannak a kezdetekhez képest? Kik maradtak meg azok közül a fejlesztők közül a projekt mellett?

alex: Itt sok a félreértés, ezt jó lesz tisztazni. A ``core team" hagyományosan a magyar fejlesztőket jelenti. Kezdetekben voltuk páran magyarok és mindenki más külföldi volt. Aztán néhány külföldit befogadtunk a ``core teambe", és megjelentek a magyar contributorok is. Ma úgy állunk, hogy a core team vegyes, a contributorok tábora nagyon nagy, és mindenféle nemzetiségű ember küld patcheket, Chilétől kezdve Csehországon át Kínáig.

trey: Többen úgy gondolják, hogy lelassult az MPlayer fejlesztése. Néhányan arról beszélnek, hogy a Xine - mint egyik rivális - könnyen elhúzhat az MPlayer mellett. Ha az több funkcióval fog bírni, akkor az emberek elvándorolhatnak az MPlayer mellől. Erről mi a véleményed?

alex: A fejlesztés nem lassult le, maximum a releasek kiadási ideje. De ez sem igaz, gondoljunk csak a 0.90-re, melyből a végleges verzió több, mint 490 nap után jelent meg. Aki nem hiszi, az olvasson mplayer-cvslog, mplayer-dev-eng, mplayer-docs valamit mplayer-g2-dev listákat.



A lényegesebb dolgok, a codecek, az FFmpeg project libavcodec nevű libjeben vannak, mely sok ideig az MPlayer CVS-ben lett felkarolva és fejlesztve, majd visszaolvasztottuk az eredetibe és azóta ott fejlesztjük mi is. A cél ezzel az volt, hogy más projektek is élvezhessék a mi fejlesztéseinket is. Néhány hónapja pedig az FFmpeg
CVS-e átköltözött az MPlayerHQ gépre. Ezzel ``hazatalált'' a libavcodec is :)



Egyébként győzzön a jobbik, én nem harcolok a felhasználóért, mert ez nem egy üzleti, pénzes program, nem kapok érte semmit.



trey: Hogy áll az MPlayer G2 fejlesztése? Lesz a közeljövőben valami preview kiadás belőle?

alex: Változott a stratégia. Miután Árpinak elfogyott az ideje és elege lett a multimédiából egy időre, én kezdtem el fejleszteni a G2-pre41-et. Írtam bele NUT (saját container formátumunk) támogatást és néhány más apróságot, majd kiadtam a pre42-es változatot. Néhány hete pedig importáltam CVS-be, ettől remélve a fejlesztés felgyorsulását.

Bárki letöltheti: cvs :pserver:anonymous@mplayerhq.hu:/cvsroot/mplayer

checkout g2

trey: Ismert a core team Debian GNU/Linux ellenessége. Neked erről mi a véleményed?

alex: Ez sajnos fals, mert nem a core team Debian ellenes, hanem néhány (vagy több) ember. Árpi, Gabucino valamint Pontscho nem szeretik a Debiant
más-más okból kifolyólag. Ez mindenkinek a saját ugye. Diego Biurrun az ominózus eset után csinált egy felmérést amiből kiderült, hogy
csak az említett 3 személy érez komolyabb ellenszenvet, a többiek pedig vagy használják vagy nem törődnek vele. Részemről elhatárolódok a dologtól.

trey: Hogy látod az MPlayer fejlesztésének jövőjét? Mik a kilátások mondjuk a 2004-es évre?

alex: Az egyértelmű cél az alrendszerek egymástól való függetlenítése, valamint a kód minőségének javítása. Tervezünk egyfajta SDL "competitort" létrehozni a független G2 alrendszerekből, de ez elég távoli a cél.

trey: Árpi a vele készült második interjúban azt mondta, hogy az MPlayer G1 kódja kezdett gányolássá válni. Azóta mi a helyzet? Valóban átláthatatlan a kódbázis, vagy vannak már jelek a letisztulásra?

alex: A kód nem "kezdett válni", hanem mindig is az volt. Személyes véleményem az, hogy a rendszerek függetlenítése mellet azért kódolási szabályokat sem ártana bevezetni. Úgy, ahogy azt sok nagy projektnél láthajtuk, például a Linux kernelben is. Ezt több fejlesztő támogatja, majd talán a G2-nél sikerül valamit ebben az ügyben lépni.

trey: Tegnap kiszivárgott a Windows NT és 2000 operációs rendszerek egyes részeinek forráskódja. Nem tartasz attól, hogy esetleg megjelenhetnek a projektben illegálisan bemásolt kódrészek? A rossz nyelvek szerint pl. a libavifile egy az egyben ilyen kódokból jött. Ebben mennyi igazság lehet?

alex: Személy szerint még nem láttam a forrást, és nem is tervezem, hogy belenézzek, mert számomra a Microsoft API-król bőven elég az, amit az http://msdn.microsoft.com/libarary/ leír.

A libavifile lehetséges, hogy mutat hasonlóságot a windowsos megfelelőhöz, de mi nem használjuk, és sosem használtuk ezt a projektet. Csak a windows emulátor részt, amelyet ők is a Wine-tól vettek kölcsön. Hála istennek erre a Windows emulátorra is csak a WMV9 és QuickTime audio lejátszáshoz van szükség, minden mást ismer az FFmpeg.

Sajnos az MPlayer (és sok más open source multimédiával foglalkozó projekt) már évek óta illegálisnak számít az Egyesült Államokban, ezen egy Microsoft kódrészlet sem tudna mit rontani. Egyébként személy szerint nem szeretném, ha Microsoft kódrészlet kerülne akármibe is, mert jobb, ha a mechanizmust látja át az ember, és saját megoldást ír rá.

Így van ez az FFmpeg-nél.

trey: Mivel foglalkozol a szabadidődben, ha éppen nem az MPlayer-t fejleszted, vagy éppen nem a #debian.hu-n töltöd az idődet?

alex: Rengeteg más fejlesztésben és csoportosulásban veszek (aktívan) részt, emellett néha tanulni is szoktam. Kikapcsolódásként nagyon szeretek utazgatni (mind belföldön és külföldön), valamint kerékpározni, túrázni
a hegyekben és hasonlók. Sajnos annyira sok lehetőségem ezekre nincsen, de majd változik a helyzet: várom már a tavaszt.

trey: Van még valami amit nem kérdeztem meg, de el szeretnél mondani?

alex: Igen van. Nem szeretném ha beskatulyáznának :)

GNOME 2.5.4 (fejlesztői snapshot)

Címkék

A legfrissebb GNOME fejlesztői kiadás - a 2.5.4-es - kész a tesztelésre. Mostantól letölthető az ftp.gnome.org-ról és a tükörszerverekről. (tar.gz: 135MB, tar.bz2: 97MB)



Az ilyenkor szokásos figyelmeztetés most is él:



Ez egy fejlesztői kiadás, a bugok felderítését és az újdonságok tesztelését szolgálja. Senki ne várja, hogy minden tökéletes legyen benne, mert ez NEM egy stabil kiadás. Ennek ellenére működhet helyesen, de nem ajánlott éles rendszerre telepíteni.

FreeBSD 5.2.1-RC2

Címkék

A FreeBSD 5.2.1-RC2-es verziója elérhető a tükörszervereken. A relnotes tanulsága szerint számos javítást tartalmaz, többek közt: mksnap_ffs, SysV Shared Memory, devfs, IPSec, GEOM, ata driverek, stb. Valószínűleg az utolsó lehetőség most van a hibák bejelentésére, mert a végső kiadás egy héten belül várható.



A bejelentés itt.