A 2008-ra tervezett Longhorn fedőnevű termék szerves részét fogja képezni az SFU (Services for Unix) bővítmény, aminek a segítségével Unix ill. Linux kód futtatására alkalmas az ablakos rendszer, olvashatjuk a VNUnet oldalán.

Megjelent az Open Quartz 2004.07.11-es kiadása. A játékot a Quake I motor hajtja. Újdonságok: botok támogatása; a deathmatch pályák a menün keresztül is elérhetők; új pályák, karakterek, hangeffektek; számos hiba orvoslása. Letölthető a projekt honlapjáról.

Az AnandTech összehasonlító tesztet végzett a Linux (SuSE 9.1 Pro és Fedora Core 2) és a Windows (XP SP1) 32 ill. 64 bites környezetben nyújtott teljesítményéről. Az eredmények itt találhatók.

A jdshelp.org címen új Java Desktop System közösségi oldal indult hírekkel, fórummal, RPM csomagokkal, hogyanokkal.

A HUP Fórumban több olyan kérdés is található, amely a FreeBSD egyes verzióinak telepítésére vonatkozik. Mivel egészen alapvető kérdések is vannak köztük (például olyan is, ami azt firtatja mi az első lépés a telepítő bootolása után), időszerűnek éreztem, hogy elkészítsek egy FreeBSD (5.2.1) telepítése tutorialt. Mivel az ajtóban kopogtat a 5.x sorozat, mint production release, ezért az elérhető legfrissebb FreeBSD-RELEASE rendszert választottam a telepítés alanyául. Természetesen az itt leírtak nagyrészt érvényesek a 4.x sorozat telepítésére is, szóval aki a jelenleg stabil (production release) terjesztések közül szeretne egyet feltelepíteni, az is haszonnal olvashatja ezeket a sorokat.



A tutorial elsősorban kezdőknek szóló, részletes, 41 képpel illusztrált írás. Nem célom a teljes részletességű leírás készítése, hiszen a FreeBSD Handbook-nál jobb referencia nem kell. Ez az írás maximum arra vállalkozik, hogy a kezdő lökést megadja a vállalkozó szellemű érdeklődőnek.



A telepítés egy FreeBSD mirror szerverről történik, mivel telepítő média nem (CD), viszont szélessávú internetkapcsolat rendelkezésemre állt. A telepítéshez internet kapcsolaton (proxy vagy NAT), a telepítésben résztvevő gépen és 2 darab floppy lemezen kívül semmi másra nincs szükség. A CD-ROM-ról történő telepítés szinte lépésről lépésre megegyezik az FTP-s telepítéssel, annyi különbséggel, hogy floppy helyett CD-ről bootolunk, és a telepítő média CD-ROM lesz az FTP szerver helyett.



Vágjunk bele!1.) A hálózatos telepítéshez le kell gyártanunk a boot floppy-kat. Erről indítjuk majd el a telepítést. A boot floppy image(-ek) letöltéséhez látogassunk el valamelyik FTP tükörszerverre. Hozzánk legközelebb eső tükörszerver a magyar tükör.



A telepítő szerver: ftp://ftp.hu.freebsd.org/

A platform: i386

A gép: VmWare 451

A host platform: Debian GNU/Linux Sarge (2.6.8-rc1-es kernel)



1.1) Először is készítsünk elő két floppy lemezt, amelyre az FreeBSD kernelt és telepítő rendszert fogjuk felírni. Ezzel kell a gépünket bebootolni. Majd ha a kernel elindult, szintén floppy-ról indul a telepítő keretrendszer.



1.1.1) Tölsük le a FreeBSD 5.2.1 boot floppy image-ket:



$ wget ftp://ftp.hu.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/5.2.1-RELEASE/floppies/kern.flp



$ wget ftp://ftp.hu.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/5.2.1-RELEASE/floppies/mfsroot.flp



1.1.2) Formázzuk meg a floppy-kat:



$ fdformat /dev/fd0

Double-sided, 80 tracks, 18 sec/track. Total capacity 1440 kB.

Formatting ... done

Verifying ... done



1.1.3) Írjuk a floppy-kra a letöltött boot image-ket (kern.flp, mfsroot.flp):



$ dd if=kern.flp of=/dev/fd0

2880+0 beolvasott rekord

2880+0 kiírt rekord

1474560 bytes transferred in 90,661334 seconds (16264 bytes/sec)



$ dd if=mfsroot.flp of=/dev/fd0

2880+0 beolvasott rekord

2880+0 kiírt rekord

1474560 bytes transferred in 86,641423 seconds (17019 bytes/sec)



1.2.) Bootoljuk rá az elkészült ``kern.flp'' image-ből készült floppy-ra.







1.2.1) Ha a rendszer beolvassa a kern.flp floppy-t, akkor kérni fogja tőlünk az mfsroot.flp image-ből készült következő lemezt. Helyezzük be!







1.2.3) A rendszer betölti a kernelt, felismeri a gépünkben található perifériákat, majd a végén elindítja a curses alapú telepítőt a ``sysinstall''-t. A telepítő felteszi azt a kérdést, hogy szeretnénk-e egy további, kernel modulokat tartalmazó driver floppy-t betölteni. Erre csak akkor van szükség, ha a rendszerünk alapvető részeit a kernel nem ismerte volna fel.











Jelenleg nincs szükség újabb modulokra, úgyhogy válaszoljunk ``No''-val.



1.2.4) Elérkeztünk a FreeBSD rendszerek telepítő programjához. A program a ``sysinstall'' névre hallgat, és a kezdő FreeBSD-sek legjobb barátja. Nem csak a rendszer telepítését lehet segítségével elvégezni, hanem a későbbiek során az alapvető beállítások elvégzésében is segítségünkre lehet.







1.2.5) Kezdjük el a rendszer telepítését. A második menüpontot (``Standard'') válasszuk, mert az a könnyebb út a kezdetek-kezdetén. A rendszer a tudtunkra adja, hogy egy ``fdisk'' névre hallgató segédprogram lesz a barátunk az elkövetkező beállítások során.







A következő képen azt láthatjuk, hogy hogyan néz ki az ``ad0'' névre hallgató merevlemezünk. Ez egy zsír új merevlemez, amelyen nem lesz más, mint FreeBSD. Válaszoljunk a partícionálás kérdésre az ``A = Use Entire Disk''-kel, azaz engedélyezzük az egész merevlemez használatát a telepítő számára.







``Q''-val lépjünk ki.



1.2.5) Következik a boot manager (BootMgr) telepítése az ``ad0'' merevlemezre.







1.2.6.) A telepítő közli velünk, hogy az ``fdisk'' által létrehozott partíciókba BSD partíciókat kell készítenünk.







Amennyiben semmi extra igényünk nincs, nyomjuk meg bátran a következő képen az ``A = Auto Defaults'' opciót (elegendő az ``A'' billentyűt lenyomni). Ekkor a rendszer felajánl egy alapértelmezett partíció kiosztást, amely nekünk jelen esetben teljesen megfelel. Ha változtatni szeretnénk a partíciók kiosztásán, azt itt megtehetjük. Ebben az esetben is jó kiindulópont az ``A = Auto Defaults'' választása. Vegyük észre, hogy a / partíción NINCS engedélyezve a softupdates (+S), és hogy a FreeBSD 5.x már nem az alapértelmezett UFS-sel, hanem az újabb UFS2-vel települ.







``Q''-val fejezzük be a partíciónálást.







1.2.6) Ha sikeresen túlverekedtük magunkat a lemezbeállításon, akkor jöhet a disztribúció összeállítása. Ez azt jeleni, hogy előre meghatározott disztribúció szett-eket tudunk a gépünkre telepíteni. Pl. választhatunk ``Developer'', ``User'', ``Minimal'', ``X-User'', stb. telepítések közül. Mi most a ``Minimal''-t választjuk. Ez egy alaprendszert telepít, amelyet majd a sikeres telepítés után természetesen a saját képünkre, igényünkre bővítünk. Nekünk egyelőre bőven elegendő, ha az alaprendszer felkúszik a gépünre. Aki nem akar a későbbiekben bíbelődni a ``kézi'' telepítéssel, az választhatja nyugodtan az ``előre megrágott, készétel'' csomagokat.



1.2.7) Ha kiválasztottuk a telepítendő disztribúció szettet, akkor meg kell adnunk a telepítés forrását, a telepítő média típusát.







Mivel FTP-ről telepítünk NAT mögül, ezért válasszuk a 3-as opciót (FTP Passive). Amennyiben CD-ről telepítünk akkor itt értelemszerűen az 1-es menüpontot választjuk, de telepíthetünk szalagos egységről, vagy floppy-ról is, ha elég türelmesek vagyunk.







Válasszuk ki a tükörszerverek közül a hozzánk leközelebb esőt.







1.2.8) Válasszuk ki azt a hálózati csatolót, amelynek segítségével elvégezzük a telepítést. Jelen esetben az ``lnc1'' névre hallgató hálózati kártya lesz a nyerő.







Akarunk IPv6-ot konfigurálni a csatolóra? Nem. Tovább...







Akarunk DHCP-t használni? Nem (ha valaki vállalati környezetben telepít, akkor elképzelhető, hogy van DHCP szerver a hálózaton. abban az esetben célszerű azt használni).







Kitöltjük a hálózati kapcsolat, azonosítás adatait.







Majd a telepítő figyelmezetet minket, hogy itt az utolsó esély a kilépésre, ha nem vagyunk abban biztosak, hogy indulhat-e a telepítés. Ha nem vagyunk biztosak a dologban, nyomjunk egy ``No''-t, ellenkező esetben mehetünk tovább...







A rendszer elkészíti a merevlemezt (partícionálás, newfs, stb.), amely megkezdi az általunk kiválasztott disztribúciós szett letöltését és kibontását a merevlemezre. Itt az idő egy kávéra, sörre, vagy pizzára, mert ez a hálózati sávszélességtől függően elterthat egy darabig.







Ha a letöltéssel elkészült a telepítő, akkor megdícsérhetjük magunkat, mert készen vagyunk a telepítés ezen szakaszával.







A telepítő következő kérdései arra vonatkoznak, hogy mi lesz a gép betöltendő funkciója. Akarjuk-e, hogy hálózati átjáró legyen?







Akarjuk-e konfigurálni az inetd-t, és az abból futó szervizeket?







Akarjuk-e engedélyezni az SSH bejelentkezést?







Akarjuk-e, hogy a gépünk anonymous FTP szerverként üzemeljen?







Akarunk-e NFS szervert, akarunk-e lenni NFS kliens?











Be akarjuk-e állítani a rendszer konzol tulajdonságait?







Majd következik az időzóna beállítása.







Válasszuk ki az Europe (8), majd a Hungary (17) opciókat.







Majd a rendszer megkérdezi, hogy szeretnénk-e Linux bináris kompatibilitást. Ez akkor kell, ha szeretnénk Linux binárisokat is futtatni a rendszerünkön (erről bővebben később).







A következő kérdés, hogy van-e valamilyen egerünk. Válasszuk ki, a megfelelő opciót.







A következő lépésben lehetőségünk nyílik a FreeBSD ports gyűjteményéből válogatni és onnan telepíteni (a ports-ról bővebben később). Egyelőre nem.







Tovább haladva a rendszer megkérdezi, hogy szeretnénk-e felvenni felhasználókat a rendszerre. Természetesen igen, hiszen itt is alapszabály, hogy nem használjuk a rendszert ``root'' felhasználóként.







Válasszuk a ``Group'' opciót, és hozzunk létre egy csoportot az elkészítendő felhasználó számára. Ez nem kötelező, ha megfelelők számunkra a rendszerben található előre definiált csoportok. Persze az más kérés, hogy kezdőként tudjuk-e, hogy milyen csoportok léteznek egy FreeBSD rendszeren. Én létrehoztam egy ``trey'' csoportot. Ennek lesz tagja a létrehozandó ``trey'' felhasználó. Ha kész a csoport, válasszuk ki az ``User'' opciót, majd töltsük ki értelemszerűen a felhasználó adatait. Figyeljünk oda arra, hogy a ``Member group''-ba vegyük fel a ``wheel'' csoportot a felhasználónál, ha azt szeretnénk, hogy az tudjon ``su root'' paracsot végrehajtani (márpedig ez a cél).







Következik a ``root'' felhasználó jelszavának beállítása.







A telepítő még utoljára felteszi a kérdést, hogy szeretnénk-e valami más beállítást eszközölni...







Majd ha nem, akkor visszaérkezve a ``sysinstall'' főmenübe, nyomhatunk egy ``Exit Install''-t....







a rendszer újraindul...







Ha ügyesek voltunk, akkor az újraindulás után már a feltelepített rendszerünk indul a merevlemezről.







Fogad minket a FreeBSD boot menüje.







Majd a végén a login prompt jelentkezik, aholis be tudunk jelentkezni a rendszerbe, és meg tudjuk kezdeni a munkát.







Ezzel kész is vagyunk az alaprendszert telepítésével. Természetesen a telepítésnek ezer más formája lehet, ez csak az egyik lehetőséget mutatta be.



Jó gyakorlást!



Folytatása következik....

A Prohardver híre szerint ez alkalommal a határon túli magyar iskolák részesültek az IHM jóvoltából Microsoft szoftverekből.

Sziasztok! Megkezdődött a TheOpenCD 1.4 magyarítása. Ennek keretében szeretnénk további esszéket fordítani, melyek közül a FAIF fordításának egy önkéntes már nekilátott.A munka belátható időn belüli elvégzéséhez további önkéntesekre van szükség fordításhoz illetve lektoráláshoz. A fordítandó szöveget TXT formátumban fordítjuk, tehát ez nem jelenthet gondot, viszont a szöveg maga nem éppen alapfokú nyelvtudást igényel!


A jelentkezéseket a dacas[kukac]fsf[pont]hu e-mail címre várom.


Üdv.
Daczi László
TheOpenCD koordinátor
FSF.hu Alapítvány aktivista

Megjelent a nyíltforrású, keresztplatformos Stratagus játékmotor 2.1-es kiadása, amely valósidejű stratégiai játékok készítését teszi lehetővé. (A Freecraft utóda.) A friss verzió továbbfejlesztett térképkezeléssel, alapvető OpenGL támogatással, és természetesen rengeteg hibajavítással érkezik.A motor alkalmas hálózati játékok készítésére. GNU/Linux, BSD, BeOS, MacOS, és Windows alatt is életképes. Erre a játékmotorra épül például a Wargus és a Battle of Survival is. Tovább részletek a http://stratagus.sourceforge.net/ címen.

A Microsoft elnöke ázsiai turnéjának közepette Malajziában tett látogatást. Látogatása során mintegy 3.000 IT szakembernek tartott beszédet, ahol előkerült a Microsoft kedvenc témája is, miszerint a nyílt forráskód elveszi az emberek kenyérkereseti lehetőségét.

Gates abbéli aggodalmának adott hangot, hogy növekszik az open source elfogadottsága Ázsiában.Gates szerint két kihívással kell a Microsoftnak napjainkban szembenéznie. A szoftver kalózkodás mellett a legnagyobb problémát a nyílt forráskódú szoftverek jelentik a redmondi cég számára.

Gates azt sugalmazta az embereknek, hogy ha nem akarnak munkahelyeket teremteni és nem akarnak jogvédett technológiákat előállítani, akkor arccal az open source felé, lehet fejleszteni a nyílt forráskódú szoftvereket.

Az Asian Computer Weekly cikke itt.

Megjelent az XFce névre hallgató pehelysúlyú DE legfrissebb verziója. A kiadás szokás szerint egy karbantartási release, célja a hibajavítás.

Linus ma hosszabb szünet után kiadta a 2.6.8-as kernel első kiadásra jelölt verzióját. A patch meglehetősen nagy (2.6 MB), számtalan javítást, frissítést tartalmaz.

Minden különösebb hírverés nélkül tegnapelőtt megjelent az MPlayer 0.93-as verziója. A kiadás oka, hogy távolról kihasználható puffer túlcsordulási hibát találtak az MPlayer GUI kódjában. A frissítés erősen javasolt mindenkinek (aki GUI-t használ...)! Mivel a hiba érinti az MPlayer 1.0pre4 és korábbi, és az MPlayer 0.92.1 és korábbi verziókat, a biztonsági javításokat tartalmazó release indokolt volt.

Az anyag letölthető a megszokott helyekről:

A VR3 modellek 66Mhz-es 32 bites processzorral és 16MB DRAM + 16MB flash memóriával rendelkeznek. A 160x240 képpontos monokróm képernyő 16 különböző színárnyalat megkülönböztetésére alkalmas. A tenyérgép rendelkezik audio kivezetéssel. Érdekessége, hogy egy speciális beágyazott Linux (Linux VR) szolgál operációs rendszerként. Infra és soros porton kommunikálhatunk az eszközzel.A VR3 PDA három színben kapható. Ára 99 dollár, Európába 20 dollárért szálítják, amely így összesen 24'000 Ft-ot jelent. További info a http://www.softfield.com/vr3.html címen olvasható.

Az elmúlt hetekben a Mozilla Firefoxtól volt hangos a nemzetközi sajtó, így joggal kérdezhetné az ember fia, hogy ekkora hype után mikor óhajtják a kiadni a fejlesztők a böngésző végleges 1.0-ás verzióját. Úgy tűnik, hogy megszületett a roadmap az 1.0-ás Firefoxhoz:

A fejlesztők legfőbb célja a stabilitás. A végső 1.0-ás kiadásig három RC verziót terveztek be. Az első RC várhatóan augusztus 10-én lát napvilágot. Ezt követi augusztus 31-én a RC2, majd szeptember 7-én az RC3. Az RC3-at egy hetet várakozás követi, majd szeptember 14-én mindenki kezébe kaphatja a friss, ropogó Firefox 1.0-át.

A kiadás neve valószínűleg Mozilla Firefox 1.0, röviden Firefox 1.0 lesz.

A teljes roadmap-ot megtalálod itt.

Új beta látott napvilágot az ekkoBSD névre hallgató operációs rendszerből. A Rick Collette vezette projekt legfrissebb terméke letölthető innen.

Egy új, BSD alapokon nyugvó, kereskedelmi operációs rendszer érhető el mostantól az érdeklődők számára. A neve SilverOS. A terméket CD-ROM-on árusítják, és támogatás jár hozzá.Az operációs rendszer FreeBSD 4.x és DragonFly BSD alapokon nyugszik. A terméket a Crescent Anchor névre hallgató cég forgalmazza. A cég a SilverOS mellett DragonFly BSD kiadásokat (RC1) árusít. A DragonFly listán először nem tudták mire vélni a dolgot (ti. a DragonFly BSD-ből még nem jelent meg soha végleges verzió), de azután hamarosan kiderült, hogy az egyik DFly fejlesztő magánszáma.

A projekt honlapja itt.

A bejelentések és változások listája itt olvasható: GTK 2.4.4 és Glib 2.4.4

A forrás letölthető innen:

ftp://ftp.gtk.org/pub/gtk/v2.4/

http://ftp.gnome.org/pub/GNOME/sources/gtk+/2.4/

Az X.Org projekt kiadás közeli állapotba került. A dátum még nem végleges, de talán igaz lesz.

A várható feature-k Keith Packard leveléből:Keith Packard keithp at keithp.com

Fri Jul 9 12:16:32 PDT 2004

> - What is the state of each of these extensions, and what additional

> work is needed to complete their integration into the CVS repository?

XFIXES:

In good shape. I'd like to get the RegionExpand code integrated

and tested as that seems necessary for some operations

DAMAGE/Composite:

See my separate message about background == None windows, other

than that, I've got several significant systems using Damage

and Composite with good results, so I think we're in pretty

good semantic shape here.

We still haven't got a 'clean' Composite implementation running

on XAA-based drivers (or in fact any drivers other than kdrive),

Deron Johnson has implemented a more generic wrapper layer but

hasn't sent that back to the community yet.

> - What other functionality should be integrated before the release?

I've got a couple of works in progress which could be integrated into this

release:

1) TrueType wrappers for bitmap fonts. This converts .BDF fonts

into .TTF files, saving huge disk space, eliminating the

font compilation step and improving performance. Still

unfinished is code to add a custom TTF block to hold whatever

X specific values can't be crammed into standard TTF headers

and then a TTF to BDF converter so we can test the 'round trip'

ability of the system.

2) New Trapezoid specification for Render. Work on cairo has

uncovered fundemental problems in tesselation algorithms that

could take advantage of the funky Render trapezoids; it looks

like it will be better to respecify Render to include only

'normal' trapezoids and allow the weird representation for

backward compatibility while internally converting it to the

new format.

3) New trapezoid implementation for Render. The current

implementation is a disaster on many levels. We have

designed an alternate implementation but haven't managed to

implement it yet.

The last two are blessedly isolated from the bulk of the X server code but

a new trapezoid implementation should speed up cairo applications quite a

bit, especially when coupled with acceleration improvements for Render in

XAA and KAA.

I'm not sure I'll have time before mid-august for all of these projects,

so if others have an interest, I can help get them started.

-keith

A bejelentést itt találod.

A Seattle PI oldalain olvasható az a cikk, miszerint az FBI egy olyan Microsoft alkalmazottat gyanúsít az Altavistához való betöréssel és kódlopással, aki az MSN keresőmotor kifejlesztésén segítkezik.A gyanú szerint Laurent Chavet, korábbi Altavista alkalmazott két évvel ezelőtt 2002 márciusában és júniusában illetéktelenül hatolt be az Altavista számítógépes rendszerébe, és onnan szabadalmaztatott technológiák forráskódjait tulajdonította el. Az esemény nem sokkal azután történt, hogy elhagyta az Altavistát. Chavet ezután lett a Microsoft alkalmazottja.

A betörő letartóztatását múlt héten jelentették be, de akkor nem számoltak be arról, hogy ki a jelenlegi alkalmazója. A Microsoft tegnap elismerte, hogy Chavet az alkalmazásában áll, de nem nevezte meg, hogy mely területen alkalmazza.

Az újság szerint a gyanúsított három ismerőse állítja, hogy Chavet az MSN keresőmotor fejlesztése körül dolgozik.

Bővebben itt.

1999 óta nem volt ilyen változás...

Az IDG News Service egyik cikke szerint a Mozilla böngészők az Internet Explorer rovására terjeszkednek. Köszönhetően az IE biztonsági hibáinak elmúlt hetekben tapasztalható sajtóvisszhangjának, a Mozilla anyagok 1%-nyi piaci részesedést csentek el az IE-től.A san diego-i WebSideStory névre hallgató web elemző cég szerint 1999 óta nem volt ilyen változás a böngészők piacán. Az elemzőcég adatai napi felmérések alapján készülnek. A WebSideStory kb. 30 millió böngésző alapján készíti a felméréseit olyan oldalakon, amelyek a cég elemző szoftverét futtatják.

Bart Decrem Mozilla szóvivő szerint a Mozilla Firefox letöltéseinek száma egyre növekszik a februári 0.8-as verzió megjelenése óta, de a letöltésben az igazi tüskét június végén, a Download.Ject. hiba bejelentésekor tapasztalták. Június 28 után a napi letöltések megszaporodtak, és elérték napi 200.000-es számot.

Az IDG cikke itt.

Miután a Microsoft nemtetszését fejezte ki az iránt, hogy a Dell egyes konfigurációit Linux-szal szállítja, a Dell-nél elhatározták, hogy teljesen leállnak a Windows operációs rendszerek forgalmazásával. A Microsoft nem örül a hírnek...

Az eredeti cikk itt.

A tuning mester Molnár Ingo küldött egy levelet az LKML-re, amelyben egy új patch-ről számol be.

Mint írja, többen is szóvá tették a listán, hogy a 2.6-os Linux kernel nem használható komolyabb audio munkákra, mert borzasztóan nagy az ütemezési latency-je (például a JackIt fejlesztők is reklamáltak emiatt).

Ingo megnézte a 2.6.7-es kernel latency-jét, és azt tapasztalta, hogy valóban rossz. A latency akár 50 msec (!) is lehet, amely simán reprodukálható normális terhelés mellett egy olyan gyors 2GHz+ x86 rendszeren is, amely teljesen preemptive kernelt futtat.

Ezért Ingo és Arjan van de Ven végigmentek a kernel különböző funkcióin és megvizsgálták azok latency-jét. A munka eredményeképpen megszületett egy patch, amely teljesen 0-ról íródott, teljesítményben egyenlő a korábbi 2.4-es kernelhez készült lowlatency patchek teljesítményével, de más dizájnnal rendelkezik, mások a hatásai és más megközelítésből ered.A lowlatency patch-csel ellentétben ez a patch nem ad új ütemezési pontokat a kernel forráshoz, hanem a már meglevő gazdag választékból használja fel azokat, amelyek nem voltak eddig használatban. A patch célja, hogy eltávolítson minden olyan latency forrást, amely nagyobb, mint ~1 msec latency-t generálna a rendszerben. A tesztek során a patch felhasználása mellett a fejlesztők próbáltak olyan terhelést generálni a teszt rendszeren, amely audio ``ugráshoz'' vezetett volna, de nem tudtak olyan workload-ot generálni, hogy a latency ~1 msec fölé elmelkedett volna.

A patch magasabb szinten konfigurálható, mint a 2.4-es lowlatency patch. Van egy .config opció (CONFIG_VOLUNTARY_PREEMPT), amellyel engedélyezni lehet a voluntary preemption-t, emelett van /proc/sys kapcsoló és boot-idejű paraméterezési lehetőség is.

# A voluntary preemption be/ki kapcsolása (ha a CONFIG_VOLUNTARY_PREEMPT kernelben van)

echo 1 > /proc/sys/kernel/voluntary_preemption

echo 0 > /proc/sys/kernel/voluntary_preemption

# preemptible kernel funkció be/ki kapcsolása (ha a CONFIG_PREEMPT a kernelben van)

echo 1 > /proc/sys/kernel/kernel_preemption

echo 0 > /proc/sys/kernel/kernel_preemption

Boot-idejű opciók:

'voluntary-preemption=0/1' és 'kernel-preemption=0/1'

A patch a 2.6.7-bk20 kernelhez készült, és több olyan hibát is fixál, amelyet a készítők a fejlesztés közben találtak. A patch működik a fejlesztőknek (tm), de óvatosan használja mindenki! A szerzők minden visszajelzést szívesen fogadnak.

Bővebben Ingo levelében és a thread-ben itt.



A patch letölthető:

http://redhat.com/~mingo/voluntary-preempt/voluntary-preempt-2.6.7-bk20-H3



Aki a vanilla 2.6.7 kernelen szeretné kipróbálni a patchet, az töltse le ezt:

http://redhat.com/~mingo/voluntary-preempt/voluntary-preempt-2.6.7-vanilla-H3

Az O'Reilly BSD DevCenter rovatában Federico Biancuzzi egy interjút készített a DragonFly BSD fő fejlesztőivel. A DragonFly BSD az 1.0-ás megjelenés előtt áll, és igazából meglehetősen szűk körben ismert még. Az interjúban szerepel Matthew Dillon a projekt fő koordinátora, Joerg Sonnenberger 20 éves matematika hallgató, Jeffrey Hsu aki több, mint 10 évet működött közre a FreeBSD fejlesztésében, de jelenleg a DragonFly BSD projekt oszlopos tagja, és Hiten Pandya aki 17 éves létére operációs rendszer fejlesztéssel foglalkozik (12 évesen már a FreeBSD fejlesztésén tevékenykedett).

Az interjút megtalálod itt.

A héten egy újabb *BSD témájú, angol nyelvű fórum indult. A fórum teljesen reklám mentes, célja, hogy a BSD közösség tagjai barátságos körülmények közt oszthassák meg kedvenc rendszerükkel kapcsolatos ismereteiket.

A fórumot megtalálod: http://forums.bsdnexus.com/

Tavaly májusban volt egy thread az misc@ listán, amelyben arról volt szó, hogy az NTP-t hozzá kellene adni az alaprendszerhez. Az ok: a szerverek számára kritikus, hogy mindig a pontos idő szerint járjanak.

Akkor de Raadt elvetette az ötletet azzal az indokkal, hogy az NTP kódja nem elég szabad, és ez az OpenBSD-nél kizáró ok.Viszont az élet nem élet NTP nélkül, az rdate pedig nem éppen ezt hivatott kiváltani, ezért elkészült az OpenBSD csapat saját NTP daemon-ja.

Az ntpd mostantól az alaprendszerrel települ. Az anyagot from scratch írta alexander@ és henning@. Természetesen fő a biztonság (mivel OpenBSD), ezért chroot()-olva és privilégium elkülönítve fut. Használata egyszerű:

ntpd_flags=""

sort kell felvenni a /etc/rc.conf.local-ba. Az alapértelmezett konfig file is miden további piszkálás nélkül működik. Random felvesz 8 publikus stratum 2-es időszervert az idő szinkronizációhoz.

A bejelentés itt.