Egy 6 részből álló elemző cikk jelent meg, amely a Linux helyzetét és jövőjét vizsgálja a vállalti piacon. A cikk tárgyalja a migrációs kérdéseket, karbantartást, TCO-t, és összehasonlítja a különféle Linux disztribúciókat.

A cikk megtalálható itt.

Meg nem nevezett forrásból tudható, hogy az IBM
nyílt forráskódú adatbázis projectet készül indítani
Derby kódnévvel, Apache Software License mellett
az Apache Software Foundation gondozásával.
Valószínűleg a már meglévő Cloudscape-et gyúrnák
át egy ,,kissé". A Cloudscape egy Java-ban írt
adatbáziskezelő rendszer, melyet az azonos nevű
cég kezdett fejleszteni még a 90-es évek közepén
(mely céget megvásárolt az Informix 99-ben,
amelyet pedig az IBM szívott fel 2001-ben).
A hírre reagált Michael Olson a Sleepycat Software
CEO-ja és elnöke ill. Zack Urlocker a MySQL marketing alelnöke.

Megjelent a WebCalendar PHP-alapú webes naptárprogram újabb változata, teljes magyar fordítással, sok hibajavítással és új funkcióval.Eredeti bejelentés itt, SourceForge projekt itt, changelog itt, letöltési oldal itt.

A visszaszámlálásnak vége! A mai napon a "szállítmány megérkezett"! - hirdeti a www.ua-corp.com, így az ítélet napja eljött, amire 4 éve vártunk.A 3 CD-nyi anyag önnmagáért beszél, sokan fognak áldozni a mosolygós eladók pultjai előtt, amint éppen a Doom 3 hardver követelményeinek próbálnak meg eleget tenni.



Az alap rendszerkövetelményt gyorsan felejtse el mindenki, mivel nekem a Pentium 4 2.2GHz, 512MB RAM, és NVIDIA Geforce 4 Go (440MX) alatt, hm... alig, alig megy, igaz az advanced option-ben mindent kikapcsolva megy MÁR 1024x768-al is!



Linuxos kliens, szerver, egyenlőre nincs. Mennyivel elegánsabb lett volna, ha a CD szett tartalmazza a linuxos telepítőt is. (UT2004)



Hogy fogják ezt a DirectX 9-re kihegyezett MŰVET Linuxra átültetni? Nem akarok szkeptikus lenni, de a www.tuxgames.com adatai alapján a 2004. 12. 14 igen is valós dátumnak tűnik...

Néhány jelentős változás az RCU kódban, változások a writeback kódban, bekerült Con Kolivas staircase CPU ütemezője, beolvasztásra kerül Rik van Riel token-alapú load control foltja, amely orvosság lehet a jelenlegi VM néhány hibájára. A 2.6.8 hamarosan érkezik... Az anyag letölthető 2.6.8-rc2-mm2.bz2

Változások listája Andrew levelében itt.

A kernel patcheléshez segítséget találsz itt.

Az UNISYS ma bejelentette, hogy a jövőben ipari körülmények között használható Linux rendszert fog forgalmazni. Az a UNISYS, aki puszipajtása nagyon régóta a Microsoft-nak és az egyik üzemletetője a www.wehavethewayout.com-nak. Annak az oldalnak, melynek célja, hogy felhasználókat tántorítson el a UNIX rendszerek használatától, és terelje őket a Windows szerver operációs rendszerek használata felé. A kedves UNISYS csak nem megérezte a pénz szagát? A sajtóbejelentés itt.

A The Mozilla Foundation bejelentette a Mozilla Security Bug Bounty Program programját, amely egy olyan kezdeményezés, mely jutalmat ad azoknak a felhasználóknak akik bugot találnak a Mozillában, és azt be is jelentik.A projektet a Linspire (hihetetlen, hogy Robertson mennyi pénzt forgat vissza az OS programokba) és Mark Shuttlewort támogatja. Minden olyan felhasználó markát 500 dollár üti, aki komolyabb bugot fog a Mozillában.

Bővebb infó a Mozilla Security oldalon.

Az előzetes útiterv szerint szeptember 15-én megjelenik a GNOME 2.8 (úgy látszik ez a release-ek napja lesz :-). Ebből az alkalomból Davyd Madeley összeütött egy olyan oldalt, ahol képernyőképeken keresztül lehet ismerkedni a 2.8 újdonságaival.

Az oldal itt.

Steve Jobs-on az Apple vezérigazgatóján sikeres rák műtétet hajtottak végre a Reuters szerint. A műtét során a hasnyálmirigyéből távolították el az idejében felfedezett daganatot. Jobs a kórházi ágyáról küldött levelében írta, hogy egy nagyon ritka rákfajta támadta meg. Szerencsére az esetében valószínűleg elegendő a sebészeti beavatkozás, és nem lesz szükség kemoterápiára.

Reméljük, hogy mihamarabb meggyógyul!

Bővebben itt.

Talán még néhányan emlékeznek: a szuper űr-RTS Homeworld játék forrásából tavaly egy kis csapat megpróbált linuxos portot varázsolni. Ment is, de nem volt hang ilyesmi. Azóta síri csend... azaz csak volt síri csend...

Hardverhiba, szabadság, és egyéb hátráltató tényezők leküzdése után végre megjelent az OpenOffice.org 1.1.2 magyar változata Linuxra is.

OOo_1.1.2_hungarian_LinuxIntel_install_build32.tar.gz

OOo_1.1.2_hungarian_LinuxIntel_install_build32.md5




Újdonságok az 1.1.1-hez képest:

• Dátumformátumok javítása
• A legújabb hunspell + szótár (0.9.9 és 0.99.6)
• Részben lefordított szöveg-o-mata
• Automatikus javítási állomány jelentős bővítése

Ez utóbbi két újításról részletesen itt olvashatunk:



kac.poliod.hu



Tímár András



Kapcsolódó információ:



UHU-Linux 1.1.1 alá már elérhető az új UHU csomag:



uhu.linuxuser.hu
ubk.uhulinux.hu



Forrás: Linux.hu ;-)

Ma megjelent egy hír a debian-devel-announce-on, melyben a Sarge kiadási terveit ismerteti Steve Langasek: 31 July 2004

~215 RC bugs

Last uploads of base packages to unstable; end of the "normal"

development cycle

2 August 2004

~215 RC bugs

Hard freeze of base+standard

3 August 2004

~300 RC bugs

Debian-installer RC1 released

8 August 2004

~200 RC bugs

testing-proposed-updates, testing-security working for all

architectures

Official security support for sarge begins

13 August 2004

185 RC bugs

Last call for low-urgency uploads

24 August

100 RC bugs

d-i TC2 if needed

Freeze time!

12 September

0 RC bugs

15 September

Release

A részletes infókat megtalálod a levélben.

Már régóta nem látni MPlayerhez új formás skineket, ezért úgy gondoltam, hogy valami pofás skin-t - ami eredetileg nem MPlayehez készült - átalakítok hozzá.

Ebben az évben is kiosztásra kerültek a Linux Journal oldalon a szerkesztői díjak. Az oldal szerkesztői minden évben megválasztják a legjobb linuxos szoftvereket és harvereket. A listán találunk néhány új anyagot, de találkozhatunk néhány régi ismerőssel is.

A kategóriák és győztesek:1.) Szerver hardver: HP ProLiant BL20p G2 Server Blade

2.) Személyi számítógép vagy munkaállomás: IBM ThinkPad T41

3.) Biztonsági eszköz: ClamAV

4.) Web böngésző vagy kliens: Mozilla Firefox

5.) Grafikai szoftver: The Gimp

6.) Kommunikációs eszköz: mutt

7.) Desktop szoftver: GnuCash

8.) Szoftver könyvtár vagy modul: Pango

9.) Fejlesztő-eszköz: BitKeeper

10.) Adatbázis: PostgreSQL

11.) Mobil eszköz: Sharp Zaurus SL-6000 PDA

12.) Játék: Really Simple Syndication (RSS)

13.) Technikai könyv: Real World XML, 2nd Edition, Hacking the Xbox: An Introduction to Reverse Engineering

14.) Nem technikai könyv: Free Culture

15.) Technikai weboldal: LWN

16.) Nem technikai vagy közösségi oldal: Groaklaw

17.) Levelezési lista vagy egyéb szupport oldal: Linux Kernel Mailing List (LKML)

18.) Az év projektje: ardour

19.) Az év terméke: EmperorLinux Toucan

Bővebben itt.

A blender csapat készített egy rövid demo videót a 2004-es Siggraph-re. A videó az opensource 3d-s programmal elkészített képek és animációk bemutatásával bizonyítja mire is képes a Blender.Külön érdekessége a dolognak, hogy több magyar illetve magyar származású alkotó munkáit láthatja aki letölti vagy a takarékos (~40MB) vagy a DVD minőségű (~400MB) anyagot (utóbbit torrent kliens segítségével). A videót kellemes zenei aláfestés teszi élvezhetőbbé.

2003. májusában olvashattunk itt HUP-on arról, hogy München város vezetése olyan döntést hozott, amelynek értelmében Németország harmadik legnagyobb városában 14.000 számítógépet és notebookot fognak átállítani Linuxra. Idén június közepén a városi tanács 50-29 arányban meg is szavazta a migrációt.

Most egy kis árnyék vetődött a projektre, és egy weboldal szerint akár veszélybe is kerülhet a migráció.A TechWeb-en olvasható egy cikk, miszerint a tervezett müncheni Microsoft -> Linux átállás veszélybe került múlt pénteken. Az egyik városatya beadványt nyújtott be a müncheni polgármesterhez, amelyben azt kérte, hogy a város vizsgálja meg a szoftver szabadalmak kérdését az Európai Közösségen belül.

A beadványt Jens Muehlhaus a Zöld Párt tagja terjesztette elő. A beadványban az szerepelt, hogy a szoftver szabadalmak a későbbiekben leállíthatják a városi önkormányzat munkáját.

Florian Mueller a Zöld Párt szóvivője (és egyben szoftver vállakozó) azt nyilatkozta, hogy a szabadalom tulajdonosa bármikor küldhet a városnak egy olyan utasítást, amelynek értelmében a váronak meg kell szüntenie / el kell állnia a szoftverek használatától. Mueller szerint a szoftver szabadalom tájkép Európában meglehetősen borús. Az európai országok és pártjaik különbözőképpen vélekednek és állnak hozzá a szoftver szabadalmi kérdéshez.

A cikk itt.

Újabb rc kiadás, jópár fix-el, amik az ia64 és m68k architektúrát érinti, valamint JFS, USB, Bluetooth és egyéb javítások is helyet kaptak. Változtatások listája, bejelentés és a patch elérhetőek. Végleges változat hamarosan...

A teljes cím:

Debian GNU/Linux root (/) filerendszer telepítése szoftver RAID0-ra, új generációs Debian installer-rel kicsi hackeléssel



A minap azzal a problémával találtam magam szemben, hogy Debian GNU/Linux-ot kellett telepítenem úgy, hogy az operációs rendszer / (root) filerendszerét egy szoftver RAID0 (stripe) tömbre kellett tennem. Ennek az oka az volt, hogy a gép gazdája szerette volna a két merevlemezét egy egészként használni úgy, hogy ne kelljen törődnie azzal, hogy mikor fut ki valamelyik lemez területéből. A számítógépben semmilyen RAID kártya nem volt, csak az operációs rendszer által nyújtott MD + RAID0 driverek felhasználása jöhetett szóba. Aki ismeri a Debian installer korábbi verzióit, az tisztában van vele, hogy azzal semmilyen lehetőség nincs RAID eszközt létrehozni, és arra telepíteni, úgyhogy a hivatalos telepítő nem jöhetett szóba. A telepítést különböző gányolásokkal (felteszem egy harmadik lemezre, boot-olok, fordítok kernelt RAID támogatással, előkészítem az md tömböt, rámásolom, átírogatom a konfig file-okat, stb.) valószínűleg meg lehetett volna oldani, de más megoldást kerestem. A cél az volt, hogy a telepítést egy bootolással, a lehető legkevesebb gányolással el lehessen végezni.

A keresgélés folyamán ráakadtam a Sarge businesscard beta telepítőjére (sarge-i386-businesscard.iso ~40 MB), amely már támogatja a RAID 0,1... és az LVM-es telepítést is.

Ezzel már majdnem meg tudtam oldani a feladatot. Egyetlen szépséghibája ennek a telepítőnek az, hogy a Debian jelenleg nem támogatja, hogy a / és a /boot filerendszer szoftver RAID(0,1) tömbön legyen (screenshot).



``Akkor mit lehet tenni?'' - hangzik a kérdés. A megoldás abban van, hogy kicsit bele kell avatkozni a Debian által elképzelt telepítésbe. Erről az alternatív telepítésről szól ez az írás:



A feladat: feltelepíteni úgy egy Debian rendszert, hogy a két rendelkezésre álló 2 GB-os lemezt összefűzzük (stripe), majd az összefűzés után kapott md0 eszközt használjuk fel a / filerendszerhez.



(Akit nem érdekel a RAID-es telepítés, de viszont érdekli, hogy milyen lesz a Sarge új telepítője, annak is érdemes végignézni a képeket (kb. 80 darab)... A elvárás a merevlemezek kiosztására:



SCSI (0,0,0) (sda) - 2.1 GB

#1 primary 135.5MB ext2 /boot

#2 primary 2.0 GB raid


SCSI (0,1,0) (sdb) - 2.1 GB

#1 primary 1.9 GB raid

#2 primary 148.0 MB swap swap



RAID0 device #0 - 4GB Software RAID device

#1 4.0 GB ext3 /



Az md0 (/dev/md/0) eszköz a sda2 és az sdb1 partíciók összefűzéséből alakult ki. Erre kerül telepítésre a / filerendszer.



A telepítés:



1.) Töltsük le a businesscard telepítő ISO-t:



# wget http://cdimage.debian.org/pub/cdimage-testing/daily/i386/current/sarge-i386-businesscard.iso



majd írjuk CD-re. Az ISO-ból írt CD-ROM-mal bootoljunk be.







2.) Válasszuk ki, hogy melyik kernellel kívánunk boot-olni. Én a 2.6-os kernel választottam ``expert'' módban:







3.) Válasszuk ki a telepítő nyelvét:







4.) Válasszuk ki a régiót:







5.) A billentyűzet kiosztást:







6.) Ismertessük fel és mount-oltassuk a telepítővel a CD-ROM-ot:







7.) A telepítő detektálja a gépünknek hardver eszközeit, és felajánlja hozzájuk a megfelelő kernel modulokat. Ezekből válogathatunk:







8.) A telepítő végigpróbálja a modulokat:







9.) Kiválaszthatjuk, hogy a telepítő melyik komponenseire van szükségünk:















10.) A telepítő további hardver eszközöket detektál:











11.) A következő lépés a hálózat beállítása:







































12.) A Debian mirror kiválasztása következik:



























13.) Ha van még detektálatlan hardver, azt most lehet beállítani:







14.) A merevlemezek partícionálása következik:






































































































































15.) HIBA! HIBA! HIBA! HIBA! menjünk tovább, válasszuk a ``Yes''-t, annak ellenére, hogy a telepítő azt mondja, hogy a rendszer nem fog boot-olni.







16.) Telepítsük az alaprendszert:







17.) Közben váltsunk console-t az ALT+F2-vel, és ellenőrizzük le, hogy a rendszer jól mountolta-e a /target (/) és a /target/boot (/boot) partíciókat:







18.) Közben az első console-on (ALT+F1) folyik a debootstrap telepítése.







19.) Amit a másik console-on (ALT+F2) ellenőrizni is tudunk:







20.) A debootstrap után települ a Debian base rendszer:











21.) Ellenőrzés a másik console-on (ALT+F2):







22.) Ha kész a base rendszer telepítése, akkor válasszunk kernelt. Teljesen mindegy melyiket, mert egyik sem lesz jó! Ahhoz, hogy felismerje a rendszer az újraindítás után, hogy a / egy szoftver RAID0 partíción van, kernelt kell fordítanunk még a telepítés ideje alatt!







23.) Ha kész a kernel telepítése, befejeződik a telepítés:







24.) Telepítsük a LILO-t!











25.) A telepítő jelzi, hogy kész a telepítés.







NE INDÍTSUK ÚJRA A GÉPET!!! Ha itt újraindítjuk, nem fog bootolni a rendszer, ahogy a telepítő azt korábban helyesen jelezte. Most kezdődik a hack time!



26.) Váltsunk a második console-ra (ALT+F2)!



- Mountoljuk a proc-t a /target/proc-ba

- chroot-oljunk a /target-be

- nézzük meg, hogy működőképes-e a LILO

- majd telepítsük a kernel fordításhoz szükséges dolgokat (binutils, gcc, libncurses5-dev, stb. + függőségek)

- töltsünk le egy kernel forrást (én a 2.6.7-et használtam), majd bontsuk ki a /usr/src alá. ehhez használhatunk wget-et, ftp-t, scp-t, vagy tetszés szerint bármit. ne felejtsük el, hogy itt már egy működő rendszerünk van, bármit telepíthetünk az apt segítségével...







27.) Fordítsunk egy kernelt úgy, hogy legyen benne FIXEN belefordított RAID0 támogatás! Másoljuk a helyére a kernelt, a System.map-ot, telepítsük a modulokat (make modules_install), stb.:















28.) Állítsuk be a /etc/lilo.conf-ot, majd futtassuk a LILO-t:







29.) Váltsunk vissza az első console-ra (ALT+F1), majd fejezzük be a telepítést:







30.) A reboot után a LILO-val a Linux-RAID névre hallgató image-t indítsuk el, majd fejezzük be a telepítést a szokásos módon:











31.) A bejelentkezés után ellenőrizzük le, hogy a RAID eszköz rendben van-e:







32.) Örüljünk!



Megjegyzés: az interneten számos olyan dokumentum van, amely RAID0-ra vagy RAID1-re telepít Debian-t. Amiket láttam, azok általában sokkal bonyolultabban oldották meg ezt a problémát, initrd-t, rsync-et, stb. használtak. Az új Sarge telepítővel az egész folyamat gyerekjáték, és ha a Debian Projekt mellékel majd olyan kernelt, amelyben fix RAID0, 1, stb. támogatást lesz, akkor még ezt a kis hacket is elfelejthetjük. Nekem tetszik a Sarge telepítő, reméljük, hogy a Sarge is hamarosan stabil lesz!

Aki gyári beállításokkal használja a Mozilla vagy Firefox böngészőjét eléggé meglepődhet, ugyanis Javascript és XUL segítségével egy teljesen fake browser felületet lehet előállítani és így adatokat kiszedni a felhasználóból.
Proof of concept itt.

Slashdot cikk itt.

Ciki, hogy a mozilla bugzillában a hiba 4 éve "confidental"-ként, azaz titkosként szerepel... security through obscurity?

Az új fejlesztői branch - a FreeBSD 6.0 - a storage alrendszerekre fókuszál majd....

A ZDNet-en olvasható egy cikk, amely arról szól, hogy az ajtóban kopogtat a FreeBSD egyik nagy mérföldkőjének számító FreeBSD 5.3 kiadás. Ez alkalomból a ZDNet megkereste Scott Longot, a FreeBSD Release Engineering csapat tagját, aki válaszolt a kiadással kapcsolatos kérdésekre.

Long elmondta, hogy a FreeBSD 5.3 augusztus közepén (aug. 15.) beta fázisba lép (bővebben erről a korábbi FreeBSD 2004. május-júniusi állapotjelentés cikkünkben), és várhatóan 2004. október 1-én meg is jelenik a végleges FreeBSD 5.3.

Long elmondta, hogy a FreeBSD 5.x fa stabilitási problémákkal küzdött az elmúlt időben, ezért a felhasználók nagy része még mindig a FreeBSD 4.10-et telepíti az éles gépeire (jelenleg még mindig a 4.x sorozat a ``production release'' a FreeBSD-ből, az 5.x egyelőre ``New Technology Release''). Scott szerint a FreeBSD 5.3-mal ez megváltozhat. Reméli, hogy az 5.3-RELEASE-zel több felhasználó is frissíteni fog a 4.x sorozatról. Mint mondta, a FreeBSD 5.x sorozat sokkal nagyobb teljesítményt csikar ki a többprocesszoros rendszerekből (SMPng). Szerinte az 5.3 lesz az első olyan kiadás, amelyben igazán érezhetjük a többprocesszoros rendszerek előnyét. A multithreaded hálózati stack-nek köszönhetően minden eddiginél nagyobb teljesítményt várhatunk az olyan alkalmazásoktól, mint például a MySQL, Apache.. Scott szerint a teljesítmény-növekedés akár 30%-os is lehet (egy ``nagyon előzetes'' becslés szerint).

A cikkben beszél még a Project Evil névre hallgató szoftver rétegről is, amely nem más, mint egy olyan Windows emuláció, amely lehetővé teszi (API), hogy windowsos hálózati drivereket lehessen FreeBSD alatt használni. Ennek az olyan vezetékes (wired) és vezeték-nélküli (wireless) csatolóknál van jelentősége, amelyhez a gyártó nem ad FreeBSD drivert. Ebben az esetben számos eszköz esetén használható FreeBSD alatt az eredeti windowsos driver. A stack Bill Paul munkájának eredménye.

Scott kiemelte, ezen kiadás esetén is a legfontosabb a dolog a FreeBSD projekt számára a stabilitás. Ahogy mondta, addig nem adják ki az anyagot, míg a stabilitást el nem érik.

A távlati tervek: ahogy a FreeBSD 5.3 megjelenik, a fejlesztők nekiállnak a FreeBSD 5.4-nek, amely várhatóan 2005. februárjában lát majd napvilágot. A tervek szerint minden 5-6 hónapban lesz majd release. Az új fejlesztői branch - a FreeBSD 6.0 - elindítása is kezdetét veszi akkor. A FreeBSD 6.0 fejlesztésekor a storage alrendszerekre fókuszálnak majd a fejlesztők. Várhatóan ennek a branchnek a fejlesztése 2 évet fog majd igénybe venni.

Bővebben a cikkben itt.

A fenti kérdést a Daemonnews egyik cikke tette fel.

Létezik egy projekt, amely a Linux kernelben számolja a szitok szavakat és grafikonosan megjeleníti. A grafikon szerint nagyon népszerűek a Linux kernelfejlesztők körében a crap, fuck, bastard, stb. szavak. Érdekesség, hogy a crap majdnem háromszor annyiszor fordul elő a 2.6.7-es kernel forrásában, mint mondjuk a penguin szó.

Ennek a projektnek a mintájára készítette el Hendrik Scholz a FreeBSD forrás-elemző szkriptjét. A szkript a FreeBSD különböző verzióinak src-all disztribúcióját elemzi, és végez rajtuk statisztikai számításokat. Az eredmények szintén grafikonosan jelennek meg.A szkript 1994-től 2004-ig vizsgálta a HEAD branch-eket. Az elemzés során több szempont szerint is értékelésre kerültek az eredmények. Az egyik szempont az volt, hogy hányszor van a forráskódban utalás másik operációs rendszerre (Linux, NetBSD, OpenBSD, Solaris, Windows). Ebben a kategóriában a Linux került az első helyre. A FreeBSD src-all-okban ezt az operációs rendszert emlegették a legtöbbször.

Elemzésre került a dokumentáció is. A szkript undocumented, XXX, és FIXME sorokat keresett a forrásban (az XXX használják a legtöbbször a FIXME mellett a nem teljes vagy hibás kód megjelölésére).

Végül a szitok szavak is kigyűjtésre kerültek. A kereséskor a bastard, fuck, garbage, junk, shit, suck, ugly szavak kerültek elemzésre és grafikonra rajzolásra.

A projekt honlapja a grafikonokkal, kommentárokkal itt.

A Lockheed Martin névre hallgató cég repüléstannal, elektronikai rendszerekkel, űr rendszerekkel foglalkozik, legnagyobb vevője az amerikai védelmi minisztérium. 130.000 alkalmazottja van, és 77. volt a cég a 2002-es Fortune 500-as listán (a legnagyobb 500 ipari céget összesítő lista).

A cég most úgy döntött, hogy jelentős számú számítógépen válik meg az eddig használt kereskedelmi UNIX-tól.A céghez közel álló forrás szerint hardver és szoftver TCO-ra hivatkozva a cég 10.000 darab számítógépen vált az eddigi Sun Microsystems féle Solaris operációs rendszerről Linuxra.

A Sun munkaállomásokat Intel alapúra cserélik, és ezzel egy időben Linux operációs rendszert telepítenek. Egyelőre nem ismert, hogy melyik gyártó szállítja a gépeket, de a forrás a Dell-t emlegette elsőként.

A cikk itt.

A korábbi nemzetközi és igen kedvező hazai tapasztalatok hatására a székesfehérvári önkormányzat Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottsága mai ülésén arról döntött, hogy megvizsgálják a Polgármesteri Hivatal számítógépein a Linux operációs rendszerre történő áttérés lehetőségeit.

Szerbiában is készülődik egy Linux disztribúció. A belgrádi műszaki egyetem elindított egy projektet, melynek célja egy olyan Linux disztribúció előkészítése, ami könnyen használható lenne állami, oktatási és tudományos célokra.

A projekt neve Ser Linux, melynek specialitása a teljes szerb nyelv tamogatása ciril betűkkel.Elsődleges célpontja a diákok és egyetemisták, melyek nagy része eddig csak is Windowst láthatott oktatási intézetekben. Ez az első lépés a Linux felé, reméljük nem az utolsó. Bővebb információt itt találsz.

Mikor fogjuk megkapni a DVD csomagot?2004.07.08-án a Novell gondolom másnak is hasonló tartalmú levelet küldött, persze aki tudott még regisztrálni magának DVD kit-et.

"Thank you for ordering the Linux Technical Resource Kit from the Novell Customer Communities. Your order has been received, and will ship within the next 7-10 business days.

This comprehensive Novell Linux collection includes the following on 3 DVDs (10 GB):

- SUSE Linux Professional 9.1 (Bootable Installation DVD)

- SUSE Linux Enterprise Server 8 (ISO Installation Images)

- SUSE Linux Professional 8.2 (Installation ISO images for use with Ximian Desktop)

- Ximian Desktop 2.0 Evaluation (ISO Image)

- Red Carpet 2.0.2 Evaluation (ISO Image)

- GroupWise for Linux 6.5.1 - Server, Client & Messenger (ISO Images)

- Novell Nterprise Linux Services 1.0 (ISO Image & NLS Companion CD)

- And more...

Please contact kwright@novell.com if you have any questions about your order."

Ezt követően kb. 3 levelet küldtem a fent megadott címre és 1 azaz egy darab választ sem kaptam.

2004.07.22-én a következő tartalmú levelet kaptam:

"As you may have noticed, there has been a slight delay in your Novell Linux Technical Resource DVD kit shipment. We had a phenomenal response to this free offer, and have had to adjust production to meet this demand.

In an effort to provide you with the most current Linux software from Novell, and to accommodate the release of a new, yet-to-be-announced Linux product, the decision was made to delay shipment on some of the more recent Linux Technical Resource Kit orders.

As a result, your kit will ship during the last week of July * with the latest Linux software from Novell. We will notify you again as soon as your order is mailed.

We appreciate your patience, and are confident you will find the Novell Linux Resource Kit a comprehensive tool to evaluate the Linux offerings from Novell."

Hm.. most ugye 2004.07.30-van és még mindig nem kaptam értesítést, sőt csomagot sem!

Megint vettem a fáradtságot és küldtem a kontakt embernek levelet, de arra semmilyen válasz nem érkezik!

Egyáltalán kapott már kézhez valaki ilyen DVD szettet?