Blogbejegyzések

Hány magyar weboldal létezik?

Aki weboldalakkal folgalkozik napi szinten, ez a kérdés kb. olyan, mint hogy miért süt a nap? Igazából sosem gondolunk bele, a válasz egyszerűnek tűnhet, de minél inkább elmerülünk a megválaszolásában, annál kevésbé az.

A kérdés megválaszolásához először tisztázni kell, hogy mit tekintünk weboldalnak. Az én ízlésemnek leginkább ez a definícó felel meg: egy általában több weblappal, számottevő magyar nyelvű tartalommal rendelkező, önállóan működtethető, saját domainnévről elérhető szájt. A második kérdés, hogy mi a magyar weboldal: nos, vegyük ide azokat a weboldalakat, amik számottevő magyar nyelvű tartalommal rendelkeznek.

860 ezer magyar domainnév?

Szerintem bátran minimális követelménynek gondolhatjuk egy saját domain név meglétét, hiszen hogyan vehetünk komolyan egy szájtot, ha tulajdonosának egy párezer forintos befektetést sem ért meg?

A domain.hu statisztikái szerint 2022 novemberében 860 000 .hu alatt bejegyzett domain nevet birtokolt valaki. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy valójában ennyi magyar weboldal létezik. Sokan ugye csak azért tartanak egy domainnevet, hogy ne lehessen másé, sokan pedig még nem készültek el weboldalukkal, vagy pl. csak emailezésre használják a domaint.

430 ezer működő weboldal?

Gyakorlatban a bejegyzett domainek mintegy fele ad magáról életjelet, ha nekik esünk egy bottal. Az életjelek között persze megtalálható a "menj a francba a botoddal" típusú is.

280 ezer weboldal számottevő tartalommal?

Sokszor a megjelenő weblap nem tartalmaz számottevő információt, csak hibaüzenetet, webszerverek alapértelmezett nyitólapját. A példa kedvéért van még ezen túl pár önállóan nevesíthető aleset, amikor szintén nem beszélhetünk érdemi tartalomról, így önálló weboldalról sem:

-18 ezer alapértelmezett CMS nyitólap: nagyságrendileg ennyien állítottak be domainükre valamilyen tartalomkezelő rendszert, de nem kezdték el még saját tartalommal megtölteni, így gyakorlatilag teljesen üres az oldal, noha a mögötte álló motor indulásra kész (“Üdvözlet a WordPress-ben! Ez az első bejegyzés” és társai.)

-11 ezer parkolt domain: Sok olyan domain van azonban, amit csak parkoltatnak. Ilyenkor érdemi tartalom nincs az oldalon, gyakran csak az adott domainnév eladó / bérelhető mivoltáról értesülhetünk. Ezen felül olykor ugyanaz a tartalom több domainnéven is elérhető: természetesen ezeket sem kell önálló weboldalnak számolni.

250 ezer magyar nyelvű weboldal a .hu domain alatt?

pedia.hu weboldalgyűjtemény összeállításakor használt módszer alapján nagyságrendileg ennyi magyar nyelvű weboldal található a .hu domain alatt.

Ehhez hozzáadhatunk még pár tízezer, nem .hu domain alatt található szájtot, melyek elsősorban általános végződések, mint pl. .com, .eu illetve a szomszédos országok domainvégződései alatt bejegyzett oldalak. Ezekre az oldalakra jóval nehezebb rátalálni, így nehezebb is megbecsülni a számukat, hiszen míg a .hu végződés önmagában jó eséllyel magyar nyelvű weboldalt takar, addig a többi végződés esetén vagy az segít, ha pl. egy magyar nyelvű oldalról linkelnek meg egy magyar nyelvű, de .com domainnév alatt található szájtot, vagy pedig a domainnév maga egyértelműen azonosítható magyar szót tartalmaz.

Ezzel viszont elértünk egy olyan szürkezónába, ahol az egyik oldalon a magyar emberek, cégek, szervezetek nem magyar nyelvű webszájtjai állnak, a másik oldalon pedig alapjában véve nem magyar weboldalak magyar nyelven is elérhető verziói, (pl. google.com). Itt megint minden attól függ, hogy pontosan hogyan definiáljuk azt, hogy mi a magyar és mi a weboldal.

Háromszázezer magyar webszájt — ez minden?

Hogy pontosan mennyi magyar webszájt létezik, nem lehet megmondani, hiszen önmagában már a szájtok felfedezése is számos technikai nehézségbe ütközik, ráadásul közel félmillió, így vagy úgy használatban lévő domain között mindig lesz olyan, ami tegnap indult el, vagy tegnap szűnt meg, netán pont tegnap nem volt elérhető egy hiba miatt, ezért nem szerepel a statisztikában. És persze ha nagyon szigorúak akarunk lenni, pl. akkor tetszhalott szájtként bélyegezhetnénk még meg jópár weboldalt, amihez nem nyúltak már évek óta.

Annyi azonban nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy amikor a választ keressük arra a kérdésre, hogy hány aktív magyar weboldal létezik, nem beszélhetünk milliókról, de akár még félmillióról sem. A fentieket figyelembe véve a háromszázezer érdemi tartalommal rendelkező magyar weboldal jó közelítés lehet

Ez a háromszázezer weboldal persze méretben is nagyon különböző, hiszen van közöttük sok, csupán egyetlen weblapból álló szájt, és ott van pl. a magyar nyelvű Wikipédia, ami több mint fél milló weblappal bír, azt tehát, hogy mennyi weblap lehet vajon ezen a háromszázezer szájton, még kevésbé becsülhető meg.

A végösszeghez persze ízlés szerint még hozzá lehetne adni a blogfarmokon üzemelő oldalakat vagy akár egyéb, aldomaineken elérhető ámbár önálló tartalmat mutató szájtokat, illetve végső soron a Facebook oldalakat is, hiszen sok cég és szervezet webes jelenlétét kizárólag a közösségi oldalak biztosítják.

Legfontosabb processzorok

Szoktam gondolkodni rajta, melyik processzorok voltak úgymond fontos állomások, amik hatással voltak az egész iparágra akár.

(update) 1971 - Intel 4004
Az Intel (és a világ) első kereskedelmi microprocesszora, 750 kHz (!) órajellel, 12 bites címzéssel és 8 bites utasításokkal, 46 utasítással. Csak 1 és 2 ciklusos utasításai voltak, akár 92 ezer utasítást is képes volt elvégezni másodpercenként. 640 byte RAM-ot volt képes direkt módon megcímezni és 16 db 4 bites regisztere volt. Főként programozható számológépekben használták.

(update) 1974 - Intel 8080 
Az első igazán elterjedt mikroszámítógép processzor, a híres Altair 8800 lelke.

1975 - MOS 6502
Ez a kis 8 bites processzor minden kortársánál olcsóbb volt teljesítményben is elég volt hozzá, hogy számítógépeket és videójátékokat építsenek rá. Apple I és II, Commodore 64, Atari 2600, BBC Micro, Nintendo NES, stb. -  a lista hatalmas.

(update) 1976 - Zilog Z80
Az Intel 8080 kompatiblis (és annak egyben kiterjesztése is) processzor  volt a lelke többek közt olyan gépeknek mint a ZX Spectrum, ColecoVision, Sega Master System, MSX, stb.

1978 - Intel 8088/8086
Az IBM, az Intel és a Microsoft ezzel teremtette meg a PC fogalmát és szabványát (aminek béklyóiból aztán alig bírtunk kimászni)

(update) 1979 - Motorola 68000
A Motorola 68k CISC processzorra épültek olyan sikeres gépek, mint a Commodore Amiga, HP 9000, Alpha Microsystems, SUN-1, stb. Sajnálatos módon, hiába volt igen előremutató és fejlett processzor, rendre alulmaradt a csatákban. A kezdetekben a MOS 6502 és a Zilog Z80 olcsóbbak voltak, a IBM PC launchjáról lecsúszott és az IBM az Intel 8088-at választotta, meghatározva ezzel az egész PC ágat (nem volt még készen a 68k), a 386-os időszakra pedig már teljesítményben kezdett lemaradni. Az utasításkészlete és megoldásai beépültek a CPU-k világába kihalása után is.

1985 - Intel 80386
Személy szerint azt gondolom, hogy ennek volt a legnagyobb hatása. Behozta az x86_32 platformot, amire kis hunyorgással rá lehet mondani, hogy az egész PC és szerver világ épült hardveresen és szoftveresen. Erre jelent meg a Linux, Freebsd és Windows NT. A task switching és a védett memória model jelentette a belépőt a modern rendszerek világába.

1985 - ARM 1
Ez a kisfogyasztású (ˇ100 mW!) , korában teljesen egyedülálló 32bites, RISC processzor a berobbanó x86 árnyékában ugyan kevésbé tudott érvényesülni, de hamar elindult a saját sikersztorija (manapság meg már a cég olyan óriásokat kezd megszorongatni a saját piacán is, mint az Intel vagy az AMD).

1989 - Sharp LR35902
A Nintendo ezt a processzort választotta a Game Boy-hoz. Egy átmenet a Z80 és a 8080 között.

1993 - AMD Am486
Ekkor már világosan látszott, hogy az AMD-nek van létjogosultsága és a saját világát is építi. Itt jelentek meg először egyedi mikrókódok amit az Intel nem tartalmazott.

1993 - Pentium
Az első Pentium processzor teljesen átrendezte az erőviszonyokat. A superscalar végrehajtás, a kibővített utasításkészlet, az újragondolt logika (kevesebb ciklusos utasítások), a brand megszilárdítása az Intelt és úgy az egész PC piacot az egekbe lőtte technikailag és marketing szempontból is.

1994 - ARM7TDMI
Egy nagyon takarékos, nagy tudású (ARMv4,Thumb16) processzor ami jelentős résztvevője lett a mobileszköz piacnak - Nokia 6110,3210,3310,GameBoy Advance, Nintendo DS, de még a Playstation 2 és 3-ban is kapott helyet kisebb feladatokra.

1999 - Emotion Engine
A Sony és a Toshiba közösen kifejlesztett, superscalar in-order RISC processzora. A PlayStation 2-höz készült, és egy teljesen egyedi, nagy teljeseítményű, MIPS utasításkészletet megvalósító, 256/128/32/16 bites megoldásokkal is operáló CPU. Beszámolók szerint a bonyolultsága miatt nehéz volt rá fejleszteni, ugyanakkor rengeteg lehetősége miatt sokáig tudta tartani magát (jó példa rá, hogy így lassan 25 évvel később sem problémamentes a hardver emulációja).

2004 - AMD Opteron
Az AMD általal létrehozott x86-64 utasításkészlet első bemutatkozása, amitől tulajdonképpen a 64 bites asztali érát számítjuk.

2012+ - Raspberry Pi gépek Broadcom processzorai
Az ARM processzorok terjedésének, létjogosultáságnak fontos szereplői és úgy általában a kisteljesítményű de (majdnem) teljes értékű számítógépek képviselői.

2015+ - AMD Ryzen és Intel Core processzorok
A 64 bites, nagyteljesítményű, sokmagos asztali (és szerver) processzorok nyilván a legmeghatárzóbb szereplői a piacnak, csak a teljesség kedvéért teszem ide, a több évtizedes tapasztalat és fejlődés megkérdőjelezhetetlen eredményei.

2020 - Apple M1
Az Apple itt váltott x86 platformról ARM-re, a nem Pro-kategóriában. Ez egy ARMv8 CPU+GPU, 16 milliárd tranzisztorral, alacsony fogyatással és nagy teljesítménnyel. Az ARM alapú számítógépek terjedésében ez is egy jelentős mérföldkő (lehet).

Ezek jutottak eszembe az én látóteremből, biztosan sokat hozzá lehet még tenni.

 

TUF GAMING B550M-PLUS under testing/building ... megüti a használható minősítést ...

acpi_enforce_resources=lax + kernel paraméterrel(5.10.0-19) már megy a szenzorok olvasasása is.
Furcsa az ASUS BIOS/UEFI nagyon, majd megszokom.
Tényleg nagyjából Debian 11.4 friendly.
Már "csak" egy sensonrs3.conf-ot kell összeraknom. Backportsból próbálok egy újabb kernelt(5.16-nál újabbat.) is. 

S10e tapasztalatok

Első benyomásom: a telefon jó. Főként a mérete. Köszönöm mindenkinek különösen lcsaszar fórumtársnak a konkrét tapasztalatokat. Még soha nem vettem használt/refubised telefont, habár az eddigi összes laptopom ilyen volt és csak jó tapasztalataim voltak vele. Így hát elhatároztam, hogy a telefon is használt lesz. Nem bántam meg.

Kórház Spam

Ismét előfordult hogy kéretlen levelet kaptam. Ez a szokásos nem is önnek hanem a másik xy-nak kellett volna megkapnia, akinek teljesen az az e-mail címe mint az Öné (de amúgy nem).
Hogyan fordulhat elő ilyesmi?
User error: csávókám egy ideje eldöntötte hogy az e-mail címe ciki mert számokkal végződik, szóval azokat simán le lehet hagyni és még így is jó. Nem? Nem.

A jelenlegi és valószínű jővőbeni új mobo árak miatt, vettem egy tartalék b550-es alaplapot, így sokáig kihúzzuk még AM4-en.

ASUS TUF B550M-PLUS deszka lett(Debian 11 friendlynek nézett ki, sajnos a 5.16-os kerneltől csak sensor monitoring). 2022.09-ben gyártottak, így up2date az BIOS/UEFI, gondolom.
Nem szeretem az ASUS termékeket, de jó árban volt és tud proci nélkül BIOS-t frissíteni(BIOS FlashBack), nem volt "zságbamacska".

Lego Mindstorms EoL

Itt a karácsony, az ember kergeti, hogy mit is a gyereknek, és ugyan idén még nem, de jövőre terveztem ilyesmit az asztalra tenni, mégis gondoltam körbekalapozok ki mit gondol. Lego bejelentette, hogy a Mindstorm szettek idén év végéig rendelhetőek, az app supportja pedig 2 év múlva megszűnik. Ezt a Mindstorm szettet csak 2020-ban dobták piacra, mindez elég botrányos product lifecycle szerintem a korábbiakhoz képest, az árát is elnézve végképp. És a végképp érdekes része, hogy nem új generáció jön ilyen gyorsan, hanem megszűnik a Mindstorms lineup, helyette a Spike Prime marad.

Inkább olvasóknak: https://gizmodo.com/lego-is-discontinuing-mindstorms-buildable-robot-ki…

Videósoknak: https://www.youtube.com/watch?v=GFumcQzS0rY

Extrém határérték elemzés #2

Első rész: https://hup.hu/node/179099

Rövid leírás:

Univerzumunkban nincs nulla és 100 százalék esély a jövőbeli eseményekre vonatkozóan. Ezért az extrém értékek előfordulása sohasem nulla vagy 100%. Ezért számolnunk kell vele. Legyen az heti papír fogyás egy cégnél, napi költség az értékesítők üzemanyagára és rengeteg hasonló. A kérdés az, hogy mekkora pufferrel tervezzünk? Vagyis mennyi pénzt különítsünk el különböző dolgokra adott idő nagyságra maximálisan?

A szelindek projekt - egy eltűnt kutya felélesztése [update2]

A szelindek egy eltűnt kutyatípus, legalábbis most arról lesz szó és szándékosan használtam a kihalt helyett az eltűntet és fajta helyett a típust, de erről kicsit később. Aki esetleg nem ismerné a szelindek kutyát jelentő kifejezését, a teljesség igénye nélkül pár idézet a magyar szépirodalomból:

Mindig tanulok

Néha az iskolában a gyerekektől. Infó órán. Feladat: kép mentése az internetről a létrehozott saját mappába.

Megoldás szerintem: jobb klikk, majd kép mentése másként

Megoldás az autista kislány szerint: megfogom a képet és drag and drop módszerrel belehúzom a mappába.

Az ő módszere jobb...

Az ilyen öreg mamutok belefásulnak a saját megoldásaikba és nem is tudjuk elképzelni, hogy valamit másként is lehet. De a fiatalok gátlástalanul kísérleteznek és sokszor jobb megoldásaik vannak. Legjobban a 7 éves nagy fiamon látom ezt amikor a scartch juniorral játszik. Hihetetlen...

keepass-xc / firefox / snap

Elkezdett működni a browser integráció (Ubuntu 22.04 LTS-en pl.) Ez azért jó mert évek óta nem lehet snapes firefoxot integrálni a keepass-xcvel.

Infók:

https://www.bentasker.co.uk/posts/blog/general/enabling-nativemessaging…

https://forum.snapcraft.io/t/call-for-testing-native-messaging-support-…

Csinálni nem kellett semmit, csak frissiteni mindent.