Mindig tanulok

Néha az iskolában a gyerekektől. Infó órán. Feladat: kép mentése az internetről a létrehozott saját mappába.

Megoldás szerintem: jobb klikk, majd kép mentése másként

Megoldás az autista kislány szerint: megfogom a képet és drag and drop módszerrel belehúzom a mappába.

Az ő módszere jobb...

Az ilyen öreg mamutok belefásulnak a saját megoldásaikba és nem is tudjuk elképzelni, hogy valamit másként is lehet. De a fiatalok gátlástalanul kísérleteznek és sokszor jobb megoldásaik vannak. Legjobban a 7 éves nagy fiamon látom ezt amikor a scartch juniorral játszik. Hihetetlen...

( end | 2022. 11. 15., k – 19:59 )

Szerkesztve: 2022. 11. 15., k – 20:02

Szerintem nem feltétlenül. Mert a "drag and drop" módszerrel nem épül fel a "háló" az agyban a könyvtár-szerkezetben eltárolt anyagokról. Az igazán csak a deskop-on tárolók jó módszere, viszonylag kevés anyag tárolásához.

De kép, videó még a telefonomon is több mint 7 ezer van és gyártom az újabbakat naponta. Ráadásul a "copy" és a "move" sem olyan egyértelmű, ha csak fogok és "meszelek egyet" az egérrel... Akkor manapság ott vannak a "gigantikus" méretű háttértárak, RAID-ek. Kell a tudatos odafigyelés, mert lesz komoly adatvesztés a "síkálásból" rövidesen. (Az sem hátrány, ha az ember a bőség zavarával küzdve, tudja mit és hol keressen.) - Persze nem versenyeznék egy autista aggyal. :)

Mert a "drag and drop" módszerrel nem épül fel a "háló" az agyban a könyvtár-szerkezetben eltárolt anyagokról. 

A fastruktúrás mappastruktúrának ellentmond a Xerox PARC által kidolgozott dekstop metafóra, ami máig a GUI-k szervező eleme (az ikonok, menük, ablakok mellett)

 

Hát, nem tudom. A mai napig pillanatok alatt megtalálom a céges szerveren a szükséges file-okat, ha az alkönyvtárak nevei beszédesek. A címkézés legfeljebb a káoszt növeli. Amúgy azt is meg lehet oldani soft vagy filerendszeren belül akár hard linkekkel is, ha nagyon muszáj, de valamiféle adatbázissal. Épp csak értelmét nem látom.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Épp csak értelmét nem látom.

Ha mondjuk egy ügyfélnél dolgozunk, és kapunk tőle egy dokumentációt valamilyen szoftverhez (ami máshol is van, nem ők fejlesztették), hova tegyem?

  • ~/manuals
  • ~/projects/XYproject
  • ~/clients/WZclient
  • stb.

Tfh nem is magamnak harácsolom a fájlokat, hanem egy olyan struktúrát kell kialakítani, ami mindenkinek intuitív.

( locsemege v | 2022. 11. 15., k – 20:16 )

Megverném, aki kitalálta a drag and drop technikát. Több évtized után ma így tettem be egy komplett projectet egy másik alá.  Megmozdult a kezem, talán lecsúszott a karfáról, tudja fene. Csak nézem, mi a fene az ott, aminek semmi keresnivalója ott.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A legtöbb értelmes programban az ilyen műveleteket egy mozdulattal vissza is lehet vonni. A fájlműveleteknek is lehet implementálni az inverzét, néhány speciális esetet leszámítva, pl. végleges törlés, olyan jogosultságok, hogy a visszavonás nem teljesíthető, stb. Ehhez képest a hard reset egy atombomba.

Ezért (is) van munkája egy informatikusnak :) Szól a felhasználó, hogy nem tudja hová tűnt a mappája (jó esetben csak egy fájl), mert ő húzta az egérrel ... Én meg utána keressem a szerveren. Ha el vagyok havazva, én is a pokolba szoktam kívánni a felhasználót.

Megjegyzem, kolléganőm a napokban, - "két perccel" a nyomdai leadási határidő előtt, - "tüntette el" a több száz gigás, sokszintű alkönyvtárakkal együtt funkcionáló, grafikai elemek linkjeivel tele lévő könyvtárat. Ijedten telefonált, hogyan tudnám gyorsan visszahozni. Azonnal tudtam, hogy valami másik könyvtárban kell keresnie az egészet. :) - Meg is lett gyorsan...!

( _ventura_ v | 2022. 11. 15., k – 20:51 )

De a fiatalok gátlástalanul kísérleteznek és sokszor jobb megoldásaik vannak.

Vagy inkább megszokás kérdése, már ebbe nőtt bele.

Látom a fiatalabb kolegáktól, hogy mennyire GUI központúak. Elvannak az egérrel, semmi bill kombó max ctrl + c / ctrl + v , bár már láttam olyat is aki ezt se használta csak jobb gomb :D

Nekem a mai napig elsődlegesek a bill kombók, egér kb böngészéshez kell :D

Aztán ha egy eszköznek van gui-ja akkor azt használják. Én meg csak cli semmi gui stb.

A még fiatalabbak meg már csak tapizni akarnak, meg suhintani :D

Fedora 41, Thinkpad x280

Hál'Istennek egyre ritkábban, de hirtelen nem tudok olyan szituációt mondani, mondjuk az elmúlt 10 évből, hogy úgy kéne rendbe tenni egy Linuxot, hogy még a man-t sem tudod olvasni. Ha más nem, a mobilodról.

de gelei, mi van akkor, amikor a mobilodat sem viheted magaddal, mert egy atomreaktorban kell dolgoznod?  - akkor megkérem az ügyfelet, hogy biztosítson egy működő számítógépet, vagy keressen más balekot :)

Volt már ilyen, de ettől még nem sanyargatom magam szándékosan. Pl. Git-et részben cli-n keresztül használom, de a mergetoolom grafikus, commit historyt és blame-et is inkább az IDE-ben nézem, illetve multirepos projectben az összes repóra vonatkozó művelet is gyorsabb a GUI-n keresztül, mint a branchek kezelése, pull, push, stb. A cli-t leginkább a git status, git add [-i], git commit [--amend], git stash, git rebase [-i], ritkán git bisect műveletekre használom, ezekre vannak aliasaim.

( NevemTeve | 2022. 11. 15., k – 21:38 )

Off: és akkor itt van még a kedves böngészőgyártó, aki defaultból fix helyre teszi a letöltött fájlokat, mivel én nyilván hülye vagyok ahhoz, hogy a fájlrendszerben böngészve kitaláljam, hogy hová tenném a képet, és hová nav-tól jött PDF-et.

Aki DOS-on, vagy úgy általában parancssoron nevelkedett, hidd el, annak sok minden evidens.

Abszolút és relatív elérési út lehet Neked egyértelmű, de ha valaki a grafikus felületet látja, ott sok minden tud borulni, mert "egyszerűbbé" akarják tenni a használatot.

Emelt érettségiztetek, és nem akarok lealacsonyítani senkit, de szerinted mennyi gyerek tudhatja, mi az, hogy partíció, vagy hogyan találja meg a saját felhasználójának letöltés mappáját parancssoron keresztül?

Egy mai fiatalnak az egyszerűség a lényeg. Bizonyos intelligencia alatt a felnőttnél is, de ha a munkahelyen el vagy halmozva feladattal, ott is. Ne tököljünk, ne legyen felesleges kattintgatás, az a lényeg.

( KoGa v | 2022. 11. 15., k – 21:51 )

Ha belegondolsz, ő működik jól. Ha te valamit a valós életben el akarsz tenni valahova, akkor megfogod, és odébbteszed. A drag-and-drop ezt képezi le.

Hát igen ... azért mert a boltban berakom a tejes dobozt a kosaramba, akkor a hűtőben már csak a helye marad, nem marad ott a doboz tej.

Ez a működés mekkora lenne: igazi "aki kapja, marja" :)

"- Bibibííííííí, én gyorsabb és ügyesebb voltam, én töltöttem le a Fotosopot!!!"

Mikor húzom akkor látom hogy mit csinál. Ha nem azt csinálja amit szeretnék, akkor ctrl, alt, shift(command-control-meta) gombok random nyomkodásával kiválasztom ami kell.
De egyébként meglepően jól működik az a default hogy filerendszeren belül move, két filerendszer között copy.

Lehet vitatkozni azon hogy a desktop environment része-e az oprendszernek vagy sem, szerintem igen, de elfogadom ha nálad máshol van a határ. 
 

( BlinTux v | 2022. 11. 15., k – 23:48 )

Hasznos ficsőr én sokszor mentek így le képeket.
De még kijelölt szöveget is szoktam így másolni, hogy csak behúzom a másolandó helyre. 
Sőt, nekem is kb. alap, hogy először mindent drag&drop módszerrel próbálok meg mozgatni, aztán ha nem támogatja egy alkalmazás, akkor jól le is szarozom, hogy ilyen alap dolgot miért nem tettek bele. Hahó, 2023 van mindjárt!
Pedig aztán még én is copy-val másolgattam anno DOS-ban, meg Norton Commanderrel :)

Normális rendszerben és/vagy DE-ben rendesen meg van csinálva, hogy lehessen tudni mi történik.
KDE-ben pl ha áthúzol egy file-t egy ablakból a másikba, akkor a Ctrl, Shift vagy Ctrl+Shift gombokkal döntöd el mi legyen. Ha ne m nyomsz semmit, akkor előjön egy kis popup (ott, ahol elengedted a fájlokat), hogy mit szeretnél (copy, move, link, cancel). Faék egyszerű.

Én még mobilon (iOS) is használok drag'n'droppot bizonyos esetekben. Rohadt jól működik. 

( XMI | 2022. 11. 15., k – 23:55 )

Szerkesztve: 2022. 11. 15., k – 23:56

Megoldás szerintem: jobb klikk, majd kép mentése másként

Megoldás az autista kislány szerint: megfogom a képet és drag and drop módszerrel belehúzom a mappába.

Megoldás szerintem: jobb klikk, inspect element, img element megkeresése (merthogy tuti takarja valami div, ahogy manapság szokás), copy as curl, terminalban paste, > filenev.jpg, enter

:)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( marcabru | 2022. 11. 16., sze – 07:37 )

Szerkesztve: 2022. 11. 16., sze – 07:58

Én pl máig az ablak bal felső sarkába duplaklikkeléssel zárok ablakokat Windowson. Ugye ez a Win 3.1-ben volt még a fő módszer. Ami beidegződött valakinek, az megmarad, és igen dühös lesz, ha elkezd nem működni, mint pl olyan alkalmazásoknál, amelyek már nem követik ezeket a konvenciókat. (Pl Edge, VScode, ...) Viszont aki fiatal (vagy épp idős, de most kezd GUI-t használni, van ilyenre példa a családban), az intuitív módon próbál megoldásokat használni. Egy jó GUInak meg mindkettőt ki kell tudni szolgálni, ezért kutya nehéz GUI-t tervezni, és ami még nehezebb, karbantartani, mert van ahol a régi megoldásokat kénytelenek ellehetetleníteni. 

Ez még Motif-on volt így, hiányzik is. Windowson nem próbáltam, de most már kíváncsi vagyok.

Ami nagyon hiányzik, a middle click paste. Mindig az a kerek dolog jön be a le-föl nyíllal, aztán pár másodpercig csak nézek hogy mi a fene.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( BaT | 2022. 11. 16., sze – 18:10 )

Drag & drop-ról jut eszembe, mivel pont ma használtam. Ha egyszerre szeretnél megnyitni egy rakás URLt akkor azokat felsorolhatod szövegesen egymás alatt, majd a szöveget kijelölve és behúzva egy új lapra (vagy a fülek mellé) a böngésző megnyitja azokat külön lapokon. Legalábbis a Firefox, mert Edge úgy tűnik nem támogatja, és ebből következően valószínűleg a Chrome sem.

Persze lehet írni erre egy scriptet, ami meghívja a startot vagy az xdg-opent, de szerintem egérrel gyorsabb.