kl3on blogja

The Free Software Foundation is dying

https://drewdevault.com/2023/04/11/2023-04-11-The-FSF-is-dying.html

The Free Software Foundation is one of the longest-running missions in the free software movement, effectively defining it. It provides a legal foundation for the movement and organizes activism around software freedom. The GNU project, closely related, has its own long story in our movement as the coding arm of the Free Software Foundation, taking these principles and philosophy into practice by developing free software; notably the GNU operating system that famously rests atop GNU/Linux.

Today, almost 40 years on, the FSF is dying.

Jó nagy clickbait a cím, de a szerző megnevezi azt is, hogy minek kéne változnia az FSF-ben: a vezetőségnek, a küldetésnek, az üzenetnek, a licenszelésnek és jobban függetleníteni magát a GNU-tól. És Richard Stallman menjen végre.

M1 élmények

Vettem egy Macbook Air M1-gyet. Csodálatos a hardver, teljesen hangtalan, hűvös, és vagy 20 óráig bírja az akksi. Tényleg egy zen élmény a MacOS (első találkozásunk), belülről legalábbis, amikor a saját keretein belül kell működnie. Rendkívül gyors, egyszerű, letisztult. Az energiagazdálkodása igazán jó, ha lecsukom elalszik és nem tudom olyan gyorsan kinyitni a fedelet, hogy meglepjem - minden készen áll azonnal.

Nade, azért vannak gondjaim.

- ez a Finder egy vicc, ahogy rendezi a dolgokat az totál logikátlan bármihez képest (ki vagyok békülve Windows, KDE, Cinnamon, Gnome és Xfce felületekkel is). 

- A speciális karakterek előhozása nehézkes, nem minden van rárajzolva, és néhányhoz sok billentyű lenyomása szükséges.

- Lehet bennem van a hiba, de terminálban van egy csomó értelmezhetetlen dolog (a df kimenete valami egészen egyedi logikát követ)

- A külső disk kezelés botrányos, egyedül a FAT32 az a közös pont, amit képes úgy kezelni, hogy más gép vagy tv vagy egyéb megegyen - az is elképesztően lassú és hibákat vét a felszabadított területek tekintetében.

3 hónap után eljutottam oda, hogy alig várom hogy legyen rá rendes Linux, mert egy megváltás lenne - ha egyátalán eljön ez valaha.

Legfontosabb processzorok

Szoktam gondolkodni rajta, melyik processzorok voltak úgymond fontos állomások, amik hatással voltak az egész iparágra akár.

(update) 1971 - Intel 4004
Az Intel (és a világ) első kereskedelmi microprocesszora, 750 kHz (!) órajellel, 12 bites címzéssel és 8 bites utasításokkal, 46 utasítással. Csak 1 és 2 ciklusos utasításai voltak, akár 92 ezer utasítást is képes volt elvégezni másodpercenként. 640 byte RAM-ot volt képes direkt módon megcímezni és 16 db 4 bites regisztere volt. Főként programozható számológépekben használták.

(update) 1974 - Intel 8080 
Az első igazán elterjedt mikroszámítógép processzor, a híres Altair 8800 lelke.

1975 - MOS 6502
Ez a kis 8 bites processzor minden kortársánál olcsóbb volt teljesítményben is elég volt hozzá, hogy számítógépeket és videójátékokat építsenek rá. Apple I és II, Commodore 64, Atari 2600, BBC Micro, Nintendo NES, stb. -  a lista hatalmas.

(update) 1976 - Zilog Z80
Az Intel 8080 kompatiblis (és annak egyben kiterjesztése is) processzor  volt a lelke többek közt olyan gépeknek mint a ZX Spectrum, ColecoVision, Sega Master System, MSX, stb.

1978 - Intel 8088/8086
Az IBM, az Intel és a Microsoft ezzel teremtette meg a PC fogalmát és szabványát (aminek béklyóiból aztán alig bírtunk kimászni)

(update) 1979 - Motorola 68000
A Motorola 68k CISC processzorra épültek olyan sikeres gépek, mint a Commodore Amiga, HP 9000, Alpha Microsystems, SUN-1, stb. Sajnálatos módon, hiába volt igen előremutató és fejlett processzor, rendre alulmaradt a csatákban. A kezdetekben a MOS 6502 és a Zilog Z80 olcsóbbak voltak, a IBM PC launchjáról lecsúszott és az IBM az Intel 8088-at választotta, meghatározva ezzel az egész PC ágat (nem volt még készen a 68k), a 386-os időszakra pedig már teljesítményben kezdett lemaradni. Az utasításkészlete és megoldásai beépültek a CPU-k világába kihalása után is.

1985 - Intel 80386
Személy szerint azt gondolom, hogy ennek volt a legnagyobb hatása. Behozta az x86_32 platformot, amire kis hunyorgással rá lehet mondani, hogy az egész PC és szerver világ épült hardveresen és szoftveresen. Erre jelent meg a Linux, Freebsd és Windows NT. A task switching és a védett memória model jelentette a belépőt a modern rendszerek világába.

1985 - ARM 1
Ez a kisfogyasztású (ˇ100 mW!) , korában teljesen egyedülálló 32bites, RISC processzor a berobbanó x86 árnyékában ugyan kevésbé tudott érvényesülni, de hamar elindult a saját sikersztorija (manapság meg már a cég olyan óriásokat kezd megszorongatni a saját piacán is, mint az Intel vagy az AMD).

1989 - Sharp LR35902
A Nintendo ezt a processzort választotta a Game Boy-hoz. Egy átmenet a Z80 és a 8080 között.

1993 - AMD Am486
Ekkor már világosan látszott, hogy az AMD-nek van létjogosultsága és a saját világát is építi. Itt jelentek meg először egyedi mikrókódok amit az Intel nem tartalmazott.

1993 - Pentium
Az első Pentium processzor teljesen átrendezte az erőviszonyokat. A superscalar végrehajtás, a kibővített utasításkészlet, az újragondolt logika (kevesebb ciklusos utasítások), a brand megszilárdítása az Intelt és úgy az egész PC piacot az egekbe lőtte technikailag és marketing szempontból is.

1994 - ARM7TDMI
Egy nagyon takarékos, nagy tudású (ARMv4,Thumb16) processzor ami jelentős résztvevője lett a mobileszköz piacnak - Nokia 6110,3210,3310,GameBoy Advance, Nintendo DS, de még a Playstation 2 és 3-ban is kapott helyet kisebb feladatokra.

1999 - Emotion Engine
A Sony és a Toshiba közösen kifejlesztett, superscalar in-order RISC processzora. A PlayStation 2-höz készült, és egy teljesen egyedi, nagy teljeseítményű, MIPS utasításkészletet megvalósító, 256/128/32/16 bites megoldásokkal is operáló CPU. Beszámolók szerint a bonyolultsága miatt nehéz volt rá fejleszteni, ugyanakkor rengeteg lehetősége miatt sokáig tudta tartani magát (jó példa rá, hogy így lassan 25 évvel később sem problémamentes a hardver emulációja).

2004 - AMD Opteron
Az AMD általal létrehozott x86-64 utasításkészlet első bemutatkozása, amitől tulajdonképpen a 64 bites asztali érát számítjuk.

2012+ - Raspberry Pi gépek Broadcom processzorai
Az ARM processzorok terjedésének, létjogosultáságnak fontos szereplői és úgy általában a kisteljesítményű de (majdnem) teljes értékű számítógépek képviselői.

2015+ - AMD Ryzen és Intel Core processzorok
A 64 bites, nagyteljesítményű, sokmagos asztali (és szerver) processzorok nyilván a legmeghatárzóbb szereplői a piacnak, csak a teljesség kedvéért teszem ide, a több évtizedes tapasztalat és fejlődés megkérdőjelezhetetlen eredményei.

2020 - Apple M1
Az Apple itt váltott x86 platformról ARM-re, a nem Pro-kategóriában. Ez egy ARMv8 CPU+GPU, 16 milliárd tranzisztorral, alacsony fogyatással és nagy teljesítménnyel. Az ARM alapú számítógépek terjedésében ez is egy jelentős mérföldkő (lehet).

Ezek jutottak eszembe az én látóteremből, biztosan sokat hozzá lehet még tenni.

 

A Linux desktop éve, 1. és 2. nap

Oké, oké, mindenki a Linux mint-ről beszél, hogy milyen jó. Arra gondoltam, itt az ideje újra nekifutni, hogy tudom-e elsődleges operációs rendszerként használni. Az első Linux amit láttam, 23 éve volt, azóta is jelen van mindenféle szerveremen, eszközömön, de a desktop mindig maradt pár próbálkozás után Windows.

Utoljára 8 éve próbálkoztam ezzel meg utoljára, Ubuntuval, azóta sokminden történt, sokminden böngészős lett, vagy cloud, vagy miegymás.

Lehúztam a jelenlegi SSD-t, és betettem egy szűzet, feltelepítettem egy Linux Mint 20.3 Cinnamon editiont.

A gép: ASRock B450M-HDV R4.0, AMD Ryzen 3 3200G 3.6 GHz, 16GB DDR4 2666Mhz

Első benyomások:
- A telepítő szögegyszerű, igazából sokkal gyorsabb és fájdalommentesebb volt eljutni az alaprendszerig mint eg Windows 10 telepítés esetén.
- Meglepően gyors, nem hiszem hogy 5 másodperc eltelik a gép bekapcsolásától a desktopig.
- A Cinnamon szép, letiszult, kedvemre való. Sose volt a KDE vagy a Gnome a szívem csücske, bár lehet ez inkább az én hibám hogy nem foglalkoztam vele eleget.
- Minden elsőre megy, Xiaomi webcam, hangkártya, VGA, HP 2320 nyomtató, két monitor, hálózat. Igazából még csak fogalkoznom sem kellett vele, minden a helyére került magától.
 

Amire szükségem van:
Munka:
- Chrome, Firefox, benne Google, Microsoft, AWS ezekkel ahogy várható semmi gond.
- RDP kiváltása? - még nem néztem
- Putty - egyelőre úgy érzem Linuxon ez felesleges, mindent tud a terminal amit szeretnék, de most láttam hogy van Linuxos Putty is.
- Dropbox kliens - csomagkezelőből telepíthető, működik tökéletesen
- Facebook messenger videóhívással tökéletesen működik Chromeból.

Szórakozás:
- VLC települ gond nélkül csomagkezelőből.
- Youtube, Netflix, HBO gond nélkül mennek természetesen.
- Videóvágó szoftver kell, a Wondershare Filmora-t használom Windowson, ez itt valószínű nagyobb falat lesz (megtanulni egy újat). Ha valakinek van tippje, akár fizetős is, érdekelne. 
- Van Gimp, nekem elég, az Adobe termékekkel tudom, hogy gondban lennék.
- Transmission, GNU/Linux image-ek letöltéséhez és seedeléséhez, megy tökéletesen :)

Játék:
Elsődlegesen most már jó ideje konozolon játszom, de azért gépen is előfordul még, illetve vannak gyerekek is:
- Steam, minden fennakadás nélkül webről települt a *.deb kliens, a játékkínálat ugyan kevesebb, de szépen nő - megvásárolt játékok közt találtam is többet ami van Linuxra is. Még a savegame is ugyanoda bekerült ahol Windows alatt abbahagytam.
- Pokemon TCGO - ez egy online játék, egyelőre wine-nal nem tudtam megoldani, ez még várat magára.
- Dosbox+Snes9x pár régi játék számára, gond nélkül csomagból települt és tökéletes by default

Egyéb:
- VirtualBoxot tudtam telepíteni csomagkezelőből, tettem rá Windows 10-zet ha kell valamire.

 

Egyelőre sokkal jobban érzem magam mint az eddigi próbálkozásokkor. Látszólag a családnak sem okoz problémát, hogy a a Chrome icon körül máshogy néz ki egy kicsit a rendszer, még pendrive-ra is tudtak másolni.

2021 van és valaki írt egy új Windows 3.x mouse drivert

De miért? 

"Running Windows 3.1 in VMware …. but annoyed by having to grab and ungrab the cursor manually?" Buckley asks in the project's README. "Wish you could just move the cursor in and out like a modern OS (one with USB tablet support or VMware Tools drivers), with no Ctrl+Alt dancing? Or want to control your cursor at all under the ESXi web UI?"

His answer to those questions is: "With this driver, now you can."

 

https://www.theregister.com/2021/11/29/a_new_windows_3x_mouse/