Megjelent az OpenOffice.org 1.1 beta-ja. Ebben a verzióban számos nagyszerű új funkció látott napvilágot. Ezek közül kiemelném a PDF fileok létrehozásának képességét, a DocBook import és export képességet, jobb online súgót, a jobb Java támogatást, javított "nemzetköziesítést", képességet arra, hogy együttműködjön a népszerű MySQL adatbázis-szerverrel, stb.

Olvasd el a teljes bejelentést:From: Sander Vesik

To: releases@openoffice.org, announce@openoffice.org, users@openoffice.org, discuss@openoffice.org, dev@openoffice.org, dev@marketing.openoffice.org

Subject: [ooo-announce] Announcing OpenOffice.org 1.1 Beta

Date: Wed, 26 Mar 2003 16:37:30 +0000 (GMT)

Announcing OpenOffice.org 1.1 Beta

We are glad to announce that the next OpenOffice.org version

(OpenOffice.org 1.1) has reached an important milestone and is now available for download as OpenOffice.org 1.1 Beta. It represents a significant advance in the application and incorporates the features and changes introduced in the developer builds over the past year. The release includes a massive amount of new and exciting functionality, features and bugfixes, the highlights are:

* Many new import/export formats like PDF, Macromedia Flash, DocBook, several PDA Office file formats, flat XML and XHTML

* Support for Complex Text Layout (CTL) and vertical writing languages, such as Thai, Hindi, Arabic, Hebrew

* Enhanced integration with Java, with up to 10 times better performance

* Support for Accessibility throughout the entire suite

* Support for add-on components

* Initial support for recovering damaged OOo files

* Support for a new data source type - MySQL

* Improved online help

For a more complete list of features please see:

http://www.openoffice.org/dev_docs/source/1.1beta/features.html

While OpenOffice.org 1.1 beta is ready for day-to-day use and we would like as many people as possible to test it we must be stress that this is still a beta version and thus contains more bugs than a final version would. The QA project wants all bug-submitters to keep in mind that they should rember to pick the right version number ("1.1 beta") when

submitting bugs to IssueZilla

http://www.openoffice.org/project_issues.html).

Thanks for supporting the OpenOffice.org project.

---

Sander

Humans love to categorize and organize things. We break up time into hours, days and years. Everything has to have a name, a history, an understanding of it's origins and must be indexed somewhere on Google.

---------------------------------------------------------------------

To unsubscribe, e-mail: announce-unsubscribe@openoffice.org

For additional commands, e-mail: announce-help@openoffice.org

A Minotaur tulajdonképpen a Mozilla levelező moduljának újratervezéséből született. A készítők célja egy olyan kereszt-platform levelező kliens megalkotása, amely a XUL felhasználói interfész nyelvet használja.

A Minotaur honlapja itt, screenshot itt.

Elkezdődött a visszaszámlálás, az OpenBSD 3.3 kiadásának ideje egyre közelebb. A telepítő CD készletek előrendelése elkezdődött, és az új pólók dizájnja megtekinthető.

Jeff Roberson és csapata kifejlesztett egy 1:1 szálkezelési (threading) implmentációt a FreeBSD-hez. Ennek a csomagnak a segítségével sikeresen futtattak mozilla 1.2.1-et. Az 1:1 szálkezelési modell (eredetileg a RedHat Linux fejlesztői által adoptált modell) a Native Posix Thread Library-n (NPTL) alapul. A project tiszteletben tartja az M:N mintájú Kernel Schedulable Entity (KSE) implementációt, és nem gátolja annak működését.

Email bejelentés:Date: Tue, 25 Mar 2003 21:59:40 -0500 (EST)

From: Jeff Roberson

To: arch@freebsd.org

Subject: 1:1 Threading implementation.

I realize that many people have strong feelings on this topic. I'm asking everyone up front to try not to devolve this thread into a bikeshed.

Thanks to the foundation provided by Julian, David Xu, Mini, Dan Eischen, and everyone else who has participated with KSE and libpthread development Mini and I have developed a 1:1 threading implementation. This code works in parallel with KSE and does not break it in any way. It actually helps bring M:N threading closer by testing out shared bits.

I have successfully run mozilla 1.2.1 using this threading package. It still has some bugs and some incomplete corners but we're very close to being able to commit this. I'm going to post a link to the kernel portion of this code at the end of this mail. The library will come later.

What this means is that for every pthread in an application there is one KSE and thread. There is also only one ksegroup per proc in this model. Since the kernel knows about all threads it handles all scheduling decisions and all signal delivery. I have followed the POSIX spec while implementing the signal code. I would really appreciate review from anyone who is intimately familiar with signals and threads. Included in

this is an implementation of sigwait(), sigtimedwait(), and sigwaitinfo().

The user land mutexes are supported by kernel code. Uncontested acquires and releases are done entirely in application space using atomic instructions. Once there is contention the library falls back to system calls to handle the locks. There are no per lock kernel resources allocated. There is a user space safe atomic cmpset function that has been defined for x86 only at the moment. New architectures require only this function and the *context apis to run this threading package. There is no arch specific code in user space.

The condition variables and other blocking situations are handled with sig*wait*() and a new signal, SIGTHR. There are many reasons that we went with a signal here. If anyone cares to know them, you may ask.

There are only 4 system calls for threading. thr_create, thr_self, thr_exit, and thr_kill. The rest of the functionality is implemented in a library that has been heavily hacked up from the original libc_r.

The reason we're doing this in parallel with the M:N effort is so that we can have reasonable threading sooner. As I stated before, this project is complimentary to KSE and does not prohibit it from working. I also think that the performance will be better or comparable in the majority of real applications.

The kernel bits are available at

http://www.chesapeake.net/~jroberson/thr.diff

I'd like to get the signal code commited asap. It's the majority of the patch and I often have to resolve conflicts. There have been no regressions in KSE or non threaded applications with this signal code.

Cheers,

Jeff

Andrew Brown importálta a sendmail 8.12.8-as verzióját a -current-be. Ez az újabb sendmail verzió eltérően az előző kiadásoktól, már nem telepít setuid root binárisokat, helyette setgid-et állít az smmsp-re. Ez a verzió szintén portolva lett a FreeBSD-be is.

Andrew levele:Subject: HEADS-UP: sendmail 8.12.8 imported

To: None

From: Andrew Brown

List: current-users

Date: 03/24/2003 12:28:40

sorry for the delay, but i finally got all the goo involved in

importing the new sendmail worked out, and i imported it this morning.

first and foremost, this new version of sendmail (8.12.8) does not get installed as a setuid root binary[*], but rather is setgid to smmsp.

the new mode of operation is that sendmail collects mail (from mutt or pine or /usr/bin/mail) and stores it in a new "client queue" directory. it then relays the mail to an smtp daemon listening on the loopback interface. that daemon accepts the mail, stores it in the main mail queue, and handles delivery. there is a new configuration file (called /etc/mail/submit.cf) for this mode of operation. it's

simple and the generic netbsd-msp.cf file should suffice for just about everyone.

what this means is that if you have sendmail selected as your mta via /etc/mailer.conf, you will now need a daemon listening on the loopback interface to accept the mail and arrange for delivery.

changes to /etc/postinstall will help with upgrades and advise you of any possible problems.

hopefully i caught everything during my testing period, but if i

missed anything, please let me know and/or file a pr. i know i have a tad more documentation to do first...

[*] if you really want to, you can remove (or not install) the

/etc/mail/submit.cf file and change the mode of sendmail back to 4755 and you can get the old behavior. see the description of the sendmail flags in rc.conf(5) for more info.

--

|----------|

codewarrior@daemon.org * "ah! i see you have the internet

twofsonet@graffiti.com (Andrew Brown) that goes *ping*!"

werdna@squooshy.com * "information is power -- share the wealth."

Pyun YongHyeon bejelentése szerint portolta az OpenBSD-s pf-et (packet filter) a FreeBSD 5.0-hoz. A jelenlegi állapotában is szépen működik, bár több funkcióját még nem tesztelték. Pyun munkája lehetővé teszi a FreeBSD felhasználók számára, hogy egy másik állapottartó csomagszűrőt is használhassanak, amely szintén BSD licensszel rendelkezik.

A pf portot letöltheted innen.

Shaggy (alias David Kleikamp) az IBM Linux Technology Center tagja bejelentette az IBM féle naplózó filerendszer következő kiadását, a verzió 1.1.2-t. A kiadás tegnap jelent meg, és a filerendszer-beli és a hozzá kapcsolódó segédprogramok javított kiadását tartalmazza.

[JFS honlap]

Shaggy levele:Feladó: Dave Kleikamp

Címzett: linux-kernel@vger.kernel.org

Tárgy: [ANNOUNCE] JFS 1.1.2

Dátum: 25 Mar 2003 15:24:21 -0600

Release 1.1.2 of JFS was made available today.

Drop 65 on March 25, 2003 includes fixes to the file system and utilities.

Utilities changes

- fix undefined reference to errno (G. D. Haraldsson)

- allow jfs_mkfs to run on regular file

- fix for-loop going past last element of vopen array

- sanity checking on variable this_ag

- s_label displayed incorrectly when 16 chars long

File System changes

- Clean up code flushing outstanding transactions to the journal

- Replace ugly debug macros with simpler ones

- Add get_index_page to eliminate unneeded I/O

- Fix hang while flushing outstanding transactions under heavy load

- Avoid deadlock under very heavy load

- Don't zero s_op during failed mount cleanup

Note: The 2.4.21 and 2.5 kernel.org development kernels are kept up to date with the latest JFS code. The file system updates available on the web site are only needed for maintaining earlier 2.4 kernels.

For more details about JFS, please see our website:

http://oss.software.ibm.com/jfs

Thanks,

Shaggy

--

David Kleikamp

IBM Linux Technology Center

Tisztelt Linuxos Informatikusok!

Örömmel tudatjuk, hogy www.szamitastechnika.info portálunk linux irányába nyitása a várakozásokat felülmúlta, nagy sikernek örvendett.Sok cég jelezte szándékát, mely szerint linuxos tevékenységi körét bemutatja nálunk. Többen jelezték, hogy linuxon futó termékeiket is megismertetnék a nagyérdemű közönséggel. A cégekkel a kapcsolatfelvétel és adategyeztetés folyamatban van, még nem tudtunk a végére érni.

Köszönjük ezt mindenkinek, aki linuxos beállítottságú és hisz a linux versenyképességében!

Tisztelettel,

E.M.V.I.R. - Első Magyar Virtuális Informatikai Rendszerház

Megjelent a népszerű, free, webes levelező 2-es kiadása. Állítólag sokkal gyorsabb, biztonságosabb és nagyobb tudású.


http://www.openwebmail.org/

Megjelent a Winex 3.0 pre-release1, SimCity 4, BattleField 1942, Dungeon Siege, és Medal of Honor: Allied Assault támogatással, hardvares vertex shaderrel, továbbfejlesztett DirectX-szel.

http://www.transgaming.com/

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 12. száma.


A témákból: A DPL választások állapota, A Trusted Debian Projekt, probléma a Mozilla könyvtárakkal(library), a Bug Squashing Party eredménye, a fájlrendszercimkék támogatása, a közzétett forrás miért nem nyitott forrás, a KDE teljesen beért a sidbe, live CDk, stb.


A hírlevelet elolvashatod itt.

Véget ért a "Kell-e linux disztrónak grafikus telepítő?" című szavazás, az eredményeket meg lehet nézni itt. A heti kérdés: "Milyen erős jelszót használsz? A jelszavam..."

Szavazni lehet itt.

Csomag: mutt

Sebezhetőség: puffer túlcsordulás

Probléma típusa: távoli

Debian specifikus: nem

Bugtraq ID: 7120

CVE Id: CAN-2003-0140

A Core Security Technologies puffer túlcsorulási hibát fedezett fel a mutt IMAP kódjában, amely egy szöveges-alapú levél olvasó kliens IMAP, MIME, GPG, PGP és threading támogatással. A problémát kihasználva a távoli rosszhiszemű IMAP szerver DoS (denial of service) támadást tud intézni a mutt klienset futtató felhasználó ellen, vagy tetszőleges kódot tud futtatni az áldozat gépén a mail könyvtáron keresztül.A stabil terjesztésben (woody) az 1.3.28-2.1-es verziójú csomag javítja a hibát.

A régebbi stabil terjesztésben (potato) található mutt csomag nem érintett a hibában.

Az instabil terjesztésben (sid) a 1.5.4-1-es verziójú csomag javítja a hibát.

Javasoljuk a mutt csomagok frissítését.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Szép csendben, minden bejelentés nélkül megjelent a Mandrake Linux 9.1 RC3.

Leech-eld innen.

Igaz, hogy tegnap (március. 24-én) kellett volna megjelennie a FreeBSD soron következő stabil verziójának, de úgy néz ki, hogy még egy kicsit várnunk kell rá. A FreeBSD 4.8 doc/ fáját 19-én tag-elték, és 23-án sor került a RELENG_4_8 branch összeállítására is.A következő lépés ami hátravan, a freebsd-stable@ levlistás értesítés, majd ezt követően a weboldal man.cgi-jének frissítése, az src/ fa tag-elése (RELENG_4_8_0_RELEASE), a végső build elkészítése, az site adminok értesítése az ISO-król, feltöltés az ftp-master sitera, bejelentése, és a forrásfa kifagyasztása.

FreeBSD 4.8 Release Process

Megjelent a könnyűsúlyú, hobbi Linux terjesztés, a CRUX 1.1-es verziója. Miben más a CRUX mint a többi N+1 Linux terjesztés. Abban, hogy erősen a korszerű i686 processzorokra van optimalizálva, és nem titkolt célközönsége nem a kezdő, hanem a tapasztalt Linux felhasználó. A project célja, hogy a disztribúció felépítését "egyszerűen tartsa". A rendszer tar.gz csomagokra épül, egyszerű BSD-stílusú init szkripteket használ.

[honlap] [1.1 changelog] [letöltés]

Az OSNews tesztelhette a Mandrake Linux 9.1 korai verzióját, és ez alkalomból készítettek egy exkluzív értékelést, áttekintést a francia disztribúcióról. A képekkel illusztrált értékelést elolvashatod itt.

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic.

A Linux kernel fejlesztésének legfrissebb híreit itt olvashatod.

A The Inquirer jelentetett meg egy cikket arról, hogy az Intel szerint a jelenlegi számítógépes világ még nincs felkészülve a 64 bites számítástechnikára, és még nem is nagyon lesz egészen 2007-ig.Mondja ezt azért, mert a Windows 2003 például nem támogatja a Opteron processzort, és úgy tűnik, hogy a beharangozott 64bites alkalmazások is késnek. Ezzel szemben többen úgy gondolják, hogy ez nem érdekel senkit, mert az AMD és a Linux szoros házasságot kötött, és elegendő lesz, ha a Linux kernel és disztribúciók támogatják a 64bites processzorokat.

Az OSNews egy a Red Hat-tól kapott email-re hivatkozva bejelentette, hogy a Red Hat Linux 9.0 elérhető lesz március 31-én a Red Hat Network-ön keresztül. Ez azt jelenti, hogy az FTP szerverekről már letölthető lesz, viszont a boltokba csak egy héttel később, április 7-én érkezik. Árakról és további részletekről még nem lehet tudni semmi, de azt ismert, hogy a Red Hat regisztráció egy évre $60 USD.

Hogy miért Red Hat 9, és miért nem Red Hat 8.1? Olvasd el ebben az email-ben a okot.

Csomag: lpr

Sebezhetőség: puffer túlcsordulás

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0144
Egy puffer-túlcsordulási hibát fedeztek fel az lpr-ben, a BSD lpr/lpd nyomtatórendszerben. A problémát kihasználva a helyi felhasználó root jogokat szerezhet, még megfelelő beállítások mellett is.

Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 2000.05.07-4.3-as csomagverzióban javítja.

A régi stabil terjesztés (potato) ezt a problémát a 0.48-1.1-es verzióban javítja.

Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 2000.05.07-4.20 verzióban javítja.

Azonnali frissítés javasolt!

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Joe Marcus Clarke bejelentése szerint elérhető a Mozilla 1.3-as portja FreeBSD OS-re. A port commitje a 4.8 Release részeként van ütemezve, de a diff-ek addig is elérhetőek. A Galeon2 diff-ek szintén frissítve lettek.

Bővebben Joe levelében:Subject: Mozilla 1.3 port available

From: Joe Marcus Clarke

To: gnome@FreeBSD.org

Date: 23 Mar 2003 16:59:00 -0500

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x

Content-Type: text/plain

Content-Transfer-Encoding: quoted-printable

The diffs to update www/mozilla to 1.3 are available at

http://www.marcuscom.com/downloads/freeze/. Note, the libart distfile might not be available on the FTP servers yet. If you cannot fetch it, simply fetch the 1.2.1 distfile, and copy it to libart_lgpl.tar.bz2.

The galeon2 diff at the above site has been updated for the new Mozilla. I am still working on the galeon-1.2.9 update. As soon as 4.8 is released, these diffs will be committed.

Joe

--

Joe Marcus Clarke

FreeBSD GNOME Team :: marcus@FreeBSD.org

http://www.FreeBSD.org/gnome

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x

Content-Type: application/pgp-signature; name=signature.asc

Content-Description: This is a digitally signed message part

-----BEGIN PGP SIGNATURE-----

Version: GnuPG v1.2.1 (FreeBSD)

iD8DBQA+fi4kb2iPiv4Uz4cRAkJoAKCoeD4YrM/CpJR538nJ7s7cpBzTwwCeOLki

ZG+k1Qu2nGfoJWhxsdlKGFI=

=K9+g

-----END PGP SIGNATURE-----

--=-rLdzz58eZnDAVUfJ+l4x--

Csomag: krb5

Sebezhetőség: számos

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Ids: CAN-2003-0028 CAN-2003-0072 CAN-2003-0138 CAN-2003-0139

CERT hibajegyek: VU#623217 VU#442569 VU#516825 CA-2003-10


Számos sebezhetőséget találtak a krb5-ben, ami az MIT féle kerberos egy implementációja.* A cryptographic weakness in version 4 of the Kerberos protocol allows an attacker to use a chosen-plaintext attack to impersonate any principal in a realm. Additional cryptographic weaknesses in the krb4 implementation included in the MIT krb5 distribution permit the use of cut-and-paste attacks to fabricate krb4 tickets for unauthorized client principals if triple-DES keys are used to key krb4 services. These attacks can subvert a site's entire Kerberos authentication infrastructure.


* Kerberos version 5 does not contain this cryptographic vulnerability. Sites are not vulnerable if they have Kerberos v4 completely disabled, including the disabling of any krb5 to krb4 translation services. The MIT Kerberos 5 implementation includes an RPC library derived from SUNRPC. The implementation contains length checks, that are vulnerable to an integer overflow, which may be exploitable to create denials of service or to gain unauthorized access to sensitive information.


* Buffer overrun and underrun problems exist in Kerberos principal name handling in unusual cases, such as names with zero components, names with one empty component, or host-based service principal names with no host name component.


Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 1.2.4-5woody4 verzióban javítja.


A régi stabil terjesztés (potato) nem tartalmaz krb5 csomagokat.


Az instabil terjesztés (sid) hamarosan ki lesz javítva.


Javasoljuk a krb5 csomagok frissítését.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Csomag: bonsai

Sebezhetőség: számos

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Ids: CAN-2003-0152 CAN-2003-0153 CAN-2003-0154 CAN-2003-0155



Rémi Perrot javított ki számos biztonsággal kapcsolatos hibát a bonsai-ban, ami a Mozilla CVS lekérdező webes interfész. A sebezhetőségek tartalmaznak tetszőleges kódfuttatást, oldalközi szkriptelhetőséget és konfigurációs paraméterekhez való hozzáférést. A CVE projekt az alábbi problémákat azonosította:* CAN-2003-0152 - Távoli végrehajtás és tetszőleges parancsok futtatása a www-data nevében.


* CAN-2003-0153 - Teljes path közzététel


* CAN-2003-0154 - Oldalközi scriptelési támadások


* CAN-2003-0155 - Nemautentikált hozzáférés a paraméter oldalhoz


Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 1.3+cvs20020224-1woody1 verzióban javítja.


A régi stabil terjesztés (potato) nem érintett, lévén nem tartalmazza a bonsait.


Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 1.3+cvs20030317-1 verzióban javítja.


A bonsai csomagok frissítését javasoljuk.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

A harmadik nyolcas



"8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás..." - énekelte egykoron a diszkózenekarból lett botránybanda feje, Nagy Feró, gúnyt ûzve a munkásmozgalom immár évszázados jelszavából, amely egyelõre csak olyan országokban valósult meg, ahol soha nem volt munkáshatalom. Ám ha vagyunk oly szerencsések, hogy munkánk és kedvenc szórakozásaink átfedik egymást, akkor legalább néha szórakozhatunk egy kicsit, például úgy, hogy a számítógép mellett gürcölve zenét hallgatunk, weboldalakat böngésztünk, vagy netán filmet nézegetünk. A Linux - történelmi okokból, hiszen annak idején alapvetõen szerverekre született - sokáig híján volt a kiemelkedõ multimédiás képességeknek, de a grafikus felület és az egyre több grafikus alkalmazás megjelenésével párhuzamosan kezdett színes-szagos-zenés lenni. Linux-kalandunk ötödik fejezetében tehát röviden áttekintjük a zenehallgatáshoz, videonézéshez és képszerkesztéshez rendelkezésre álló linuxos alkalmazásokat.Rögtön az elején be kell számolnom egy kudarcról: bár nagy örömmel fedeztem fel a Corel weboldalán (www.corellinux.com), hogy kedvenc képszerkesztõm, a Corel PhotoPaint 9 linuxos verziója ingyenesen letölthetõ, sajnos a mai napig nem sikerült a programot mûködésre bírnom. A letöltés és a telepítés zökkenõmentesen ment, de az alkalmazás a "WINE-inicializálás" állapotjelzõ felvillanása után nem indult el, és hasztalan böngésztem át a dokumentációt, valamint a hibaleírásokat, nem sikerült ráakadnom a megoldásra. Az ingyenes verzióhoz természetesen semmiféle terméktámogatás nem jár, így csak a sokmilliós Linux-közösséghez fordulhatok. Van is számtalan levelezõlista és weboldal, ahol segítséget lehet keresni, de ez nagyon idõigényes feladat, és valószínûleg sokkal elmélyültebb rendszerismeretek kellenek hozzá. Mindezt csak azért írom le, hogy ismételten felhívjam a figyelmet rá: a Linux ingyenességének és szabadságharcos jellegének megvannak a hátrányai. Aki profi grafikus, és mindenáron Corellel akar dolgozni, ettõl még persze nincs elzárva a Linux áldásaitól: a teljes CorelDraw-csomag - amely természetesen tartalmazza a PhotoPaintet, na meg a terméktámogatást - ugyancsak elérhetõ linuxos változatban, de már pénzért. Viszont aki a saját fotóit szeretné szerkeszteni, vagy egyszerûbb rajzokat akar készíteni, és nincs szüksége "ipari" alkalmazásra, elegendõ választékot talál az ingyenes programokból, amelyekbõl a SuSE csomagja is többet tartalmaz. Az elõzõ számban (Linux-kaland IV.) ismertetett irodai programcsomag, az OpenOffice.org is tartalmaz vektorgrafikus képszerkesztõt, amelyet egyszerûen úgy tudunk elindítani, ha az új dokumentum létrehozásánál a rajz formátumot választjuk.

Pixelgrafikák készítéséhez és módosításához minden forrás egyhangúan a GIMP képszerkesztõt ajánlja. Az elnevezés a GNU Image Manipulation Program kifejezés rövidítése, és valóban igen széles körû képességekkel bíró alkalmazást takar. A SuSE disztribúciós csomagjában található, Alkalmazások címû kézikönyv külön fejezetet szentel a GIMP-nek, de aki minden lehetõségre kíváncsi, a teljes dokumentációt megtalálja a manual.gimp.org internetcímen angolul vagy Sánta Csaba János nyíregyházi diáknak köszönhetõen a projects.gnome.hu/GUM címen magyarul is. Maga a program egyébként - és magától értetõdõen a SuSE-csomagban adott dokumentáció - magyar nyelvû, akárcsak a disztribúcióhoz tartozó legtöbb alkalmazás. Minden olyan funkciót tud, amire egy átlagos amatõr felhasználónak szüksége lehet, kezelése egyszerû, könnyedén elsajátítható. Logikai felépítése - egy kivételtõl eltekintve - és a menüpontok elnevezései követik a szokásossá vált formákat. Az a bizonyos kivétel a munkaterület, ami nekem elsõre nagyon szokatlan volt: az általam eddig ismert és kipróbált képszerkesztõk (Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint, Paint Shop Pro stb.) felépítése azt a szabványszerû elvet követte, hogy a program munkaablaka képezi a munkaterületet, és ezen belül kis ablakokként nyithatók-zárhatók a szerkesztett dokumentumok és a különféle segédablakok, panelek. A GIMP ezzel szemben nem nyit meg külön munkaterületet - mert az lényegében az egész munkaasztal -, hanem három külön kis ablakban nyílik meg. Mindegyik egy-egy vezérlõpanel: az elsõben a fájlmûveletek és az eszközválasztók (ecset, színkitöltõ, kijelölõ, szöveg stb.), a másodikban a rajzeszközök részletes beállításai (pl. az ecset profilja, mérete), a harmadikban pedig a rétegek, színcsatornák és útvonalak kezelésére szolgáló eszközök kaptak helyet. Maga a szerkesztett dokumentum egy negyedik - illetve több kép párhuzamos szerkesztésénél sokadik - ablakban jelenik meg. Ez a programfelépítés - amely egyébként az Apple Macintosht használók számára nem szokatlan - lehetõvé teszi akár azt is, hogy ha több képpel manipulálunk egyszerre, akkor a munkaablakokat úgy helyezgessük egyik asztalról a másikra, ahogy épp kedvünk tartja, akár több tucatot is használva belõlük egyszerre. Számomra egyébként ez volt a GIMP egyik legrokonszenvesebb vonása, de ezzel együtt nagy örömömre szolgálna, ha olvasóim közül valaki esetleg tudná a megoldást a Corel PhotoPaint (SuSE) Linux alatti futtatására... (Ha akad ilyen, kérem, írjon az egon.linux@netpiac.hu címre!)

Míg a képszerkesztés tipikusan olyan tevékenység, amely a (8 óra) munka és (8 óra) szórakozás határmezsgyéjén helyezkedik el, a zenehallgatás már kifejezetten szórakozásnak nevezhetõ (kivéve persze egy zenekritikus esetében). Manapság ha zene, akkor azt hiszem, mindenkinek elsõsorban az MP3 jut eszébe. Ha windowsos (elõ)életünk során töméntelen mennyiségû MP3-at halmoztunk fel, ennek hallgatásával Linux alatt sem lesz gondunk. Miközben e sorokat írom, épp a Pink Floyd már lassan negyedszázados, de ma is elévülhetetlen remeke, A fal szól (véletlenül annak is slágerré vált dala híres sorával: "hé, tanárok, hagyjátok békén a kölykeinket..."), melynek szerzõi jogait kétszer is megvettem: elõször 1980-ban fekete lemezen, majd sok évvel késõbb CD-n. (Érdekes módon akkor egy kiadó sem jelentkezett, hogy a fekete lemezért cserébe ad CD-t "anyagáron", most viszont az üres CD-be már beépítik annak a zenének az árát is, amelyet majd esetleg rámásol valaki.) Így aztán, azt hiszem, jogomban áll MP3-tömörítést készíteni róla a gépemre, bár másnak kétségtelenül nem másolhatom át.

A SuSE már telepítésekor tucatnyi zenei szoftvert másol a gépünkre, melyek közül a kézikönyv MP3-hallgatásra az XMMS-t ajánlja. A kinézetre és funkcionalitásra egyaránt a Winampra emlékeztetõ program az MP3 mellett lejátssza a WAV- és OGG-fájlokat is. (Az OGG az MP3-hoz hasonló, de már mérésekkel igazoltan sokkal jobb, szabad forráskódú adatfolyam-formátum, amely többféle codecet is támogat - zenetömörítésre például az OGG Vorbis a legjobb.) Audio-CD hallgatására legmegfelelõbb a KsCD, amely CDDB-támogatással is rendelkezik, azaz lejátszáskor elküldi a CD-lemez azonosító kódját a CDDB-szervernek (persze csak akkor, ha az interneten vagyunk), amely visszaküldi az album címét, elõadóját és a számokra vonatkozó adatokat - ha megvannak. Zenei és adat-CD-k írásához a KOnCD és a KreateCD áll rendelkezésre - elvileg mindkét program alkalmas a CD szerkesztésére, image-fájl készítésére és megírására egyaránt, de nekem történetesen ez csak úgy sikerült, hogy a KOnCD-vel tömörítettem, s a KreateCD-vel írtam. A Linuxban éppen az a jó, hogy ha valami nem mûködik, akkor nem kell megvárnunk - az egyébként mindig megszületõ - javítást, vagy fáradságos munkával megkeresnünk a hibát, hanem szinte korlátlanul hozzáférhetõk az alternatív lehetõségek - ingyen. A fellelhetõ szoftverekrõl és azok használatáról részletes leírásokat találunk a SuSE-kézikönyvben, így több szót erre nem érdemes vesztegetnem.

A zenénél már nehezebb ügy a videók nézegetése, elsõsorban a formátumok dzsungelszerû burjánzása miatt. A SuSE-csomag több videolejátszót tartalmaz, de egyetlen olyat sem, amely magában foglalná az összes elterjedtebb formátum lejátszásának lehetõségét. Ilyen - a Windows Media Playerhez hasonlóan - globalitásra törekvõ program sokáig nem is létezett, mígnem egy magyar (!) fiatalember bele nem fogott az MPlayer fejlesztésébe. "Az MPlayer egy Linuxon mûködõ videolejátszó (fut sok más Unixon és akár nem x86-os processzorokon is). Le tudja játszani a legtöbb MPEG-, VOB-, AVI-, OGG-, VIVO-, ASF/WMV-, QT/MOV-, FLI-, RM-, NuppelVideo-, yuv4mpeg-, FILM-, RoQ- és PVA-fájlt, s ezekhez felsorakoztat jó néhány natív XAnim-, RealPlayer- és Win32-codecet. Nézhetsz vele VideoCD-t, SVCD-t, DVD-t, 3ivx-et, RealMediát és DivX-et is" - olvashatjuk a program honlapján, a www.mplayerhq.hu címen. A felsorolás már csak azért is figyelemreméltó, mert szerepel benne a DVD, amirõl viszont a SuSE dokumentációja - a hivatalos álláspontnak megfelelõen - azt írja: "A legtöbb DVD-film másolásvédelmet (CSS) tartalmaz, és jelenleg nincs legális út az adatok dekódolására Linuxon, nyílt forráskódú program segítségével." Mirõl is van szó? Az ember azt gondolná, a kód feltörése csak a rippelés, azaz a DVD-k illegális átmásolása szempontjából érdekes, hiszen Windows alatt is lehet DVD-t nézni, de ez még nem jelenti azt, hogy másolni/rippelni is lehetne. Csakhogy a Linux lényege a szabad forráskód, azaz minden, ami linuxos, bizonyos értelemben "ellopható", ezért aztán a DVD-gyártók nem adják oda a Linux-fejlesztõknek a DVD-lejátszó megírásához szükséges kódokat, hiszen ezzel rögtön nyilvánosságra is hoznák. Ebbõl következik, hogy kétféleképpen lehet linuxos DVD-lejátszó szoftvert írni: vagy a titkosítási algoritmus megvásárlásával - amit csak úgy adnának el, ha a vevõ garantálná, hogy nem teszi nyilvánossá, ez pedig, ugye, ellentmond a szabad szoftverek alapelvének -, vagy a kód feltörésével. Gondolom, mondanom sem kell, hogy az utóbbi verzió valósult meg: a DVD-titkosítást egy 15 éves norvég diák, Jon Johansen törte fel, akit a hollywoodi filmstúdiók természetesen bepereltek, de épp ez év elején mondta ki a bíróság a felmentõ ítéletet. (További információk a www.hirek.com/cikk.prm?id=33080 címen olvashatók.) A DVD tehát a gyakorlatban nézhetõ Linux alatt is, és ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy legálisan, vagy sem. (Egyvalami biztos: nem találtam olyan DVD-lemezt, amelyre rá lenne írva, hogy Linuxon nem nézhetõ - ráadásul ha kifizettem a vételárat, jogom van úgy megnézni, ahogy akarom.)

Amennyiben tehát egy többek között DVD-nézésre is alkalmas, univerzális médialejátszót szeretnénk, az MPlayert érdemes telepítenünk. Ez egyúttal kitûnõ próbája türelmünknek és linuxos tudásunknak, ugyanis az MPlayer egyelõre csak forrásként érhetõ el, amibõl magunknak kell "lefordítanunk" a mûködõ szoftvert. Ez lényegében olyasmi, mint a telepítés, azzal a különbséggel, hogy nem egy "setup" vagy "install" fájlt futtatunk, hanem magunk másoljuk be a szükséges programfájlokat a megfelelõ könyvtárakba, majd ott néhány parancssorban (amit Linux-nyelven inkább parancsértelmezõnek hívnak, és többféle verziója létezik - lásd a kézikönyvet!) kiadott utasítással integráljuk az alkalmazást rendszerünkbe. A fordítás során a program gépünkhöz idomul, figyelembe véve annak hardver- és szoftverjellemzõit. A guruk szerint ez a módszer azért jobb az installálásnál, mert így valóban teljesen optimalizált, testre szabott alkalmazást kapunk, amely a lehetõ legtöbbet fogja kihozni PC-nkbõl. Ez viszont már tényleg az a szint, ahová csak a számítógépes érdeklõdéssel megáldott felhasználó fog eljutni, de aki eddig tudott követni a Linux-kalandban, az most már ne adja fel!

Az MPlayer telepítéséhez pedig csak egyetlen jó tanáccsal tudok szolgálni, ugyanazzal, amely a program dokumentációjának elején is olvasható a www.mplayerhq.hu/DOCS/Hungarian/documentation.html oldalon: "Ha ez az elsõ találkozásod az MPlayerrel, olvass el mindent innentõl egészen az Installálás fejezet végéig, közben kövesd a linkeket." Egyet ígérhetek: nem lesz könnyû. De megéri.

*

Néhány újabb link a gyûjteménybe:

Corel Linux-disztribúció és linuxos Corel-alkalmazások

www.corellinux.com

GIMP-kézikönyv magyarul

projects.gnome.hu/GUM

MPlayer - univerzális médialejátszó

www.mplayerhq.hu/homepage

Interjú az MPlayer fejlesztõjével

hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=363

Ogle - linuxos DVD-lejátszó

www.dtek.chalmers.se/groups/dvd

Rpmfind.Net - programfordítások (RPM-csomagok), innen az MPlayer több változata is letölthetõ, de SuSE-hez történetesen nincs

rpmfind.net

Hungarian Unix Portal

hup.hu

Hungarian Unix Portal - fórum kezdõ linuxosok számára

hup.hu/modules.php?op=modload&name=Forums&file=viewforum&forum=22

**

Lapzárta után érkezett a hír: a Corel - annak ellenére, hogy korábban nagy erõkkel fogott bele a szabad szoftverek fejlesztésébe, és saját disztribúcióval is jelentkezett - eltávolította a Linux alatt használható termékekkel kapcsolatos weboldalait. A cég egyébként anyagi problémáinak enyhítésére 2000-ben 135 millió dolláros tõkeinjekciót kapott a Microsofttól.