Partíciók mentése Arch Manjaro alatt

Van néhány partíció a gépemben. Eddig a fontosabb fájlokat időnként lementettem, viszont ennél jobb megoldás kellene.
A partíciókat szeretném külön-külön menteni egészben. Vettem egy külső diszket amin mindegyik elfér egymás mellett.
A disks program ezt mutatja:
Free space 2.1 MB
Filesystem:
    Partitiion 1. 315 MB FAT (gondolom ez a boot)
    Partitiion 2. root 256 GB LUKS
    ugyanerre helyre mutat ez a bejegyzés:
    Filesystem 256 GB Ext4
    Partitiion 4. misc 732 GB Ext4
    Partitiion 3. swap 9.4 GB
    Free space 2.6 MB

Ezek mind egy sima diszken vannak aminek 1 TB a mérete.

Mit javasoltok? Melyik backup programot kellene használni? Hogyan lehet az egyes partíciókat egyben menteni, külön-külön egymás mellé?

Amennyiben valami hiba történik, és a rendszerpartícióban lévő OS nem műkökdik, akkor a mentésből visszaállítható a működő állapot? Hogyan?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2025. 08. 07., cs – 14:25

dd, partclone, fsarchiver

ezek használják a fentieket is: clonezilla, systemrescuecd

Uhh, a dd az szerintem nem mentésre való - bár akinél kalapács van, az mindent is szögnek néz.

dd hátrányai:
  rw mountolt filerendszert nem jó ötlet ezzel menteni,
  az üres helyet is menti (felszabadult blokkok régi adattal - tehát egy gzip sem tudja effektív nullára összehúzni),
  lassú a nem lefoglalt blokkok másolása miatt,
  kell neki annyi hely hogy beférjen az egész partíció, nem elég csak a "foglalt hely" méretű diszk.

Arról nem volt szó, hogy online, ro, vagy offline mentené. :D Utóbbi kettő esetén jó ez is, ha meg bepipeolja gzip-be, kisebb lesz.

"Vettem egy külső diszket amin mindegyik elfér egymás mellett."

alapján végülis mindegy, hogy tömörítve van-e vagy teljes egészében másolva

De tény, hogy a felsoroltak közül ez a legkevésbé felhasználóbarát megoldás a feladatra.

Ez azért nem teljesen igaz. A dd-t be tudod pipe-olni xz, bzip3, zstd valamelyikébe, akkor sem lesz ugyan effektíve 0 a le nem foglalt hely, de jobban összetömöríti, mint a gzip, és az egész mentés kisebb lesz, mint a partíció maga, így kb. csak „lefoglalt hely” kell neki.

Nyilván nem kell ehhez spéci program, Clonezilla, de egy másik rendszer alól kell csinálni, ez lehet bármilyen mainstream disztró live rendszere bebootolva, akár Arch is, mivel nem kell ehhez grafikus felület. Annyi, hogy dd előtt érdemes kiadni az lsblk parancsot, és meggyőződni, hogy a jó meghajtóra, partícióra legyen kiadva, nehogy a dd a disk destroyert jelentse.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Köszönöm a tanácsokat. Ezek alapján és az AI javaslatai alapján a clonezilla programot választottam.
Csinálni fogok teljes lemez mentést (mindent egyben), és külön mentést az sda és sda2 partícióknak (boot és root, utóbbi LUKS titkosítással).

Még nincs aláírásom.

Valami piszkosul nem akar menni.

Folyton itt akad el:

Error! No existing disk(s) or no unmounted disk(s) are found! To use Clonezilla to save or clone a disk, the source disk must exist or be unmounted! If you are sure the disk exists in this machine, maybe the kernel is too old?
Press "Enter" to exit...

Természetes, mert nem tudom kijelölni a forrást és a célt rendesen. Forrásnak veszi a célt.

Még nincs aláírásom.

Ez tipikus probléma a Clonezilla használatánál. A logikája kicsit érdekes. Csináld végig lépésről-lépésre és rájösz, hol rontod el. (Vagy keress egy yt-videót nézd meg, meg fogod érteni. - Ha most nekem kéne használni, biztosan én is rontanék, pedig a használatát évtizeddel előbb kezdtem. - Csak ritkán kellett előszedni. :) ) - Jelenleg nincs is Linux-os gép amit előszedhetnék.

Partíciót nem csak partícióként lehet menteni, hanem fájlszinten is, pl. tar-ral, rsync-kel, akkor az üres helyet nem menti.

A másik, amit tudsz tenni, hogy legközelebbi újratelepítésnél használsz btrfs-t, az tud könnyen visszaállítható snapshotokat csinálni.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nem kell flegmának lenni, komolyan próbáltam segíteni, és rávilágítani, hogy ez is egy lehetőség, hogy kézzel létrehozod az új lemezen a partíciókat, és fájlszinten tolod át az adatokat, rendszert, én ezt preferálom ilyen esetekben. Sőt, ahogy az is, hogy nem csak hogy partíciónként tudsz menteni, de egész lemezt is át tudsz dd-zni, mindenféle CloneZilla nélkül, akkor ott lesz minden partíció egymás mellett, ahogy volt. Nyilván valami másik rendszer alól kell csinálni, de simán működik.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Lehet, hogy flegmaság. Azért figyeld ezt a példát, hátha mond neked valamit.

Szeretnék kakaót főzni kakakóporból. Még sosem csináltam. Megkérdezek pár embert, hogyan lenne a legjobb.

Az egyik ezt válaszolja: Én joghurtot szoktam inni, így és így csinálom. Aztán az illető zokon veszi, hogy jobb lenne a feladatra összpontosítani elkalandozás helyett.

Mit gondolsz erről?

Még nincs aláírásom.

/etc mentése, /home mentése, csomaglista mentése, ha van DB, akkor arról dump/backup mentése, stb. A raw partíciószintű mentést akkor tudod megcsinálni, ha a mentőeszköz képes "beszélgetni" az OS-sel, hogy az épp mentésre kerülő partíción az összes írási műveletet "fogja meg", a rajta lévő fájlrendszerre legyen egy sync(), és amíg a mentés tart, addig a partíció tartalma ne változzon - a folyó írási műveletek meg menjenek memóriába vagy olyan területre, ami nem a fájlrendszer része. Persze az írásra megnyitott fájlok ilyen "mentés" során random állapotban fognak leledzeni a mentésben, úgyhogy például DB vagy logok esetében ez nem biztos (biztos nem...) jó irány - bár a jobb mentőeszközök képesek a futó DB-nek is szólni, hogy most egy csekkpoint van, és  tessen az összes commit-ot kapott tranzakció adatait diszkre írni, és minden egyebet csak akkor, amikor majd a mentősw szól, hogy lehet írni ismét a DB-fájlokat...
Persze ha LVM-es a cucc, és van a VG-ben üres hely, akkor lvm-szintű snapshot akár jó is lehet (de a nyitott fájlok ebben az esetben is kvázi véletlenszerű, hogy milyen állapotban/tartalommal lesznek a snapshot-ból kimásolhatóak), de egyedileg kell átgondolni, hogy valójában mi a cél?
 

Ezek mind hasznos tanácsok, köszi. De én se ma léptem le a falvédőről. Működő rendszerről eszem ágában sincs image backup-ot készíteni.

Azt viszont nem értettem, hogy olyan diszket nem hajlandó kezelni ami még mount-olva sincs, bár látja és tud róla, hogy van.

Persze kísérletezhettem volna azzal, hogy kézzel mount-olom, de elfogyott a kedvem egy idő múlva.

Mindegy, a clonezilla boot-olható pendrive-ról indítva azonnal ment a dolog.

Még nincs aláírásom.

Így elsőre TLDR. Másodikra nem olvastam annyit, hogy tudjam mi az.

Egyébként azt sikerült elolvasni a hozzászólásból amire válaszoltál, hogy megoldódott a dolog? Csak úgy barátilag érdeklődöm, semmi trollkodás nincs mögötte.

Még nincs aláírásom.

Igen, azt próbáltam. Többször is. Aztán feladtam az alien logika miatt. Sima paraszti ésszel elsőre ment.

Volt egyébként valami "ablak", képernyő ami csak villanásnyi időre bukkant fel. Akkor kezdtem gyanakodni, hogy valami nincs rendben ezzel a programmal, ha op rendszer alól futtatom.

Természetesen nem jelezte, hogy gond van, csak csinálta a gondot. Bár... az is lehet, valamit én néztem el borzasztóan. Hatszor egymás után.

Így hát meggyóntam bűneimet és vezeklésül kiírtam pendrive-ra egy clonezilla iso image-t, aztán arról indítottam a gépet.

Még nincs aláírásom.

Legegyszerűbb: clonezilla live, elteszed az image-et, örülsz.

Ha kicsit macerásabb a dolog, pl egy eltérő méretű lemezre szeretnéd másolni: akármelyik live rendszer amin van gparted, partíciót kijelölöd a forráslemezen, kontrolcé, átváltasz másik lemezre, kontrolvé. Még a méretét is tudod állítgatni utólagosan. Bootloaderrel okosan, UEFI vs MBR okozhat meglepetést, de chatgpt nagyon segítőkész. 

Urbackup, restic. 
 

zászló, zászló, szív

Egy utolsó kérdés. Ugye az a LUKS, a titkosítás, csak arra diszkre vonatkozik, és a másikra ami gépben van arra nem?

Még nincs aláírásom.

"Partitiion 2. root 256 GB LUKS"

Ez alapján vagy igen, vagy nem, de az biztos.

Update: elsőnek arra gondoltam, hogy a Clonezilla (is) LUKS-ot használ a mentés titkosítására, de nem. Persze utólag belegondolva, nem is lenne jó választás.

Már hogy vonatkozna a LUKS másik diszkre? Persze, hogy csak arra vonatkozik, amelyiken van. A LUKS is épp ugyanolyan partíció, mint a többi, viszont rajta lehet vagy közvetlenül fájlrendszer, vagy lehet LVM/logikai kötetek is. Azt, hogy te vagy a Manjaro ezt hogy oldottátok meg, azt mi innen nem látjuk, neked kell az lsblk meg esetleg lvs paranccsal kideríteni.

Én amíg LUKS-ot használtam Arch-on, addig volt egy nagy LUKS partíció, az a boot-on kívül lefedte az egész lemezt, és arra raktam LVM-be logikai köteteket, azokra meg fájlrendszereket.  Ennek az az előnye, hogy egy jelszóval feloldottam bootkor az összes logikai kötetet, fájlrendszert. Ha fordítva csinálom, akkor egyenként kellett volna feloldani őket, az is működőképes, de azzal szívjon az, akinek 7 anyja van. A rendszermeghajtón már nem használok LUKS-ot, hanem SATA SSD-ken ATA password titkosítást, NVMe-ken sedutil OPAL titkosítást. Már csak a külső HDD-imen van LUKS, azokon csak egy LUKS partíció, azon közvetlenül fájlrendszer, ott nem kellett logikai kötetezni, nem fut rajtuk rendszer, csak adatmentésre vannak használva.

Ezt mindig rendszertelepítéskor kell mérlegelni, hogy hogyan legyenek a partíciók, mi hogy legyen titkosítva, kellenek-e LVM kötetek, milyen fájlrendszert érdemes rátenni. Ez hosszútávú stratégia. Azért javasoltam neked a jövőre nézve a btrfs fájlrenszert, mert arról tudsz csinálni snapshotokat, amik között akár lapozni is tudsz, és nem leszel spéci backup szoftverre rászorulva. Maximum, ha GUI-t akarsz hozzá, akkor Timeshift.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Csak, hogy tiszta legyen. Két diszk van a gépben. Mindkettőn van egy-egy boot-olható partíció. Tehát két rendszer közül választhatok, hogy melyiket indítom.

Az egyiket régebben telepítettem (A rendszer), a másikat pár napja. Az utóbbit titkosítással (B rendszer).

Na de. Mielőtt választhatnék, hogy melyiket indítom, már azelőtt kéri a gép a jelszót. Ezért kérdezem, akkor ez most hogy van?

Továbbá. Ha az rendszert újratelepítem, ráadásul titkosítva, akkor mi lesz? Különös tekintettel a B rendszerre.

Még nincs aláírásom.

"Na de. Mielőtt választhatnék, hogy melyiket indítom, már azelőtt kéri a gép a jelszót. Ezért kérdezem, akkor ez most hogy van?"

Ez a kérdés azért sok mindent megválaszol. Megint hiányoznak az apró, "lényegtelen" részletek, például hogy a "választhatnék" az mi: efi boot bejegyzés, vagy már egy bootloader, pl. Grub. Az utóbbira tippelek. Tippelek, mert Kiképzőt megszégyenítő módon tálalod a problémát, és egyébként is, ez a legvalószínűbb.

Aztán amikor a jelszót kéri, akkor feltételezem, hogy a LUKS jelszava kell/jó neki. Na, itt elengedem a problémát, mert sose csináltam még ilyet (bár tulajdonképpen már ideje lenne), és van pár lehetőség, és az élet rövid.

"Ha az rendszert újratelepítem, ráadásul titkosítva, akkor mi lesz?"

Erre a kérdésre nem szeretnék őszintén válaszolni.