Véget ér az ingyenes Linux-disztribúciók kora? címmel jelent meg (lásd itt) a napokban egy írás, amely meglehetősen nagy port kavart fel. A cikk írója sokak szerint nem tájékozódott kellő alapossággal, vagy csak egyszerűen elfogult, hogy a cikket ebben a formában megírta.
Szerintem nem ér véget az ``ingyenes'' Linux disztribúciók kora. Ez a cikk nem válasz akar lenni a fent említett cikkre, csak a saját véleményemet írom le, ami lehet akár hibás is.
Egy nagy problémát látok ebben a kérdéskörben, amely érinti a IT szakmát is közvetlenül. Nagyon sokan vannak akik keverik a Linux - Linux disztribúciók fogalmát. A hátamon a szőr áll fel amikor olyanokat hallok, hoy X. Y. cég megvette a Linuxot. (itt pl. a Novell - SuSE akvizícióról van szó), a másik, amikor valamelyik ``hozzáértő'' azt modja: "ez meg ez nem megy, felhívom a Linuxot" (itt a SuSE magyarországi irodájára gondolnak). Ezek a kijelentések a közvetlen környezetemben vannak, és hiába javítom ki hibákat, nagyon nem érdekli őket.
Tisztázzuk itt, és most: a Linux = azzal a pár 10MB-os forráskóddal, amit a kernel.org-ról és a tükörszervereiről le lehet tölteni. A Linux mint márkanév (!) Linus Torvalds tulajdona. A Linux != a Linux-ra (kernelre) épülő disztribúciókkal. A Linux disztribúciók (legyen az fizetős, vagy szabadon felhasználható) a szabad (ha úgy tetszik ingyenes) Linux kernelre épülnek, de emellett több ezer vagy száz (terjesztőtől függ) szabadon és nem-szabadon felhasználható programot tartalmaznak. Mivel a Linux kernel a GPL licenc alatt érhető el, nem lehet kisajátítani. Ehhez ugye érteni kell a GPL licencet. Ha Linus egy nap úgy döntene, hogy zárttá teszi az általa írt forráskódot, akkor se lenne semmi, hiszen az addig GPL alatt kiadott kódokat nem lehet visszacsinálni, és zárttá tenni. Onnan folytatódhatna a fejlesztés bárki által. A Linux közösség veszítene egy programozó zsenit, de semmi egyéb nem történne. Csak a közösségen múlna a folytatás. Az meg, hogy a több ezer fejlesztő egyszerre fordulna be, és jelentené ki, hogy holnaptól a sötét oldalra áll, valljuk be nem valószínű.Szóval ott tartottunk, hogy a Linux kernel szabad, nem lehet kisajátítani. Erre a kernelre épül többek között az olyan kiforrott, és méltán népszerű disztribúció is, mint a Debian. A Debian fejlesztésének elsődleges célja, hogy szabad operációs rendszer legyen. Nem hiszem, hogy a Debian fejlesztők egyszerre 180 fokos fordulatot vennének. Emellett N+1 (szó szerint értsd) szabadon felhasználható Linux disztribúció van a világon. Az egy floppy-s terjesztéstől kezdve a komplett 7-10 CD-s terjesztésekig. Ezek nem fognak eltűnni egyszerre. Ha mind el is tűnne egy napon, akkor is itt a lehetőség, hogy Te vagy én, vagy bárki egy Linux disztrót hozzon létre a semmiből. Erre jó példa az UHU Linux, ami sehol nem volt még 3 évvel ezelőtt, most meg számos magyar szerveren, notebookon, munkaállomáson fut. Szabadon elérhető bárki által.
A SuSE - amire sokan hivatkozni szoktak, hogy nem ad ki ISO-t - szintén szabadon elérhető. A telepítő média nem CD-ROM, hanem boot floppy + NET install páros. Szabadon felhasználható. Én nem láttam olyan kitételt a GPL-ben, hogy csak az szabad szoftver, amelyet CD-ROM-on is terjesztenek.
A Red Hat aki nem titkoltan egyre jobban a vállalati piac fele fordul, szintén szponzorál szabadon (ingyenesen) letölthető Linux disztribúciót. Ilyen a Fedora, amelynek a fejlesztését segíti, ugyan hivatalosan nem szupportálja. Tudtommal nagyon kevés olyan Linux terjesztés van, amelyet csak pénzért lehet megvásárolni.
Jó példa ide a LibraNet terjesztője, aki pénzért adja a Debian alapú disztróját (a GPL nem tiltja egyébként a pénzért való terjesztést bizonyos megkötésekkel), de ők is kiadják szabadon (ingyen) a régebbi (azaz nem a legutolsó kiadott) terjesztéseiket. Ennyit az ingyenes terjesztésekről. Aki ezekből nem talál magának megfelelőt, az nem is akar. Aki meg akar, az nézzen körül a DistroWatch oldalon, százszámra válogathat a szabad Linux disztrók közül.
Pár szó a SCO ügyről. A SCO eddig egyetlen konkrét dolgot sem mutatott fel. Az SGI talált pár sornyi olyan kódot, amelyet valóban nem vettek észre (rosszindulatúak szerint nem is akartak), kiszedték, amúgy is rossz volt, kijavították, és jobb kód került a Linux kernelbe.
De játszunk el gondolattal, hogy mégis került illegálisan System V kód a kernelbe. Ezt nyilván a nagy játékos vállalati céget tehették (volna) bele (IBM, SGI), hiszen nekik van Sys V licencük. Csak ők ismerhetik a kódkat. Ilyen szempontból a Linux fejlesztőknek ``tisztának'' kell lenniük, azaz vétlenek a dologban. Ebben az esetben lehet, hogy pert veszítene az IBM a SCO-val szemben. Ismerjük a bugyuta amerikai igazságszolgáltatást, bármi elképzelhető.
Ekkor mi lenne? - tehetnénk fel a kérdést. IMHO semmi. A bíróság (már ha pártatlan, és mi okunk arra, hogy ezt megkérdőjelezzük?) úgy döntene, hogy a kérdéses sorokat el kell távolítani a Linux kernelből. Kiszednék, megírnák újra.
Láttunk már ilyenre példát (BSDI vs. USL) korábban is. A BSD-k azóta is itt vannak közöttünk. Nyilván presztízsveszteség lenne elsősorban a vállalati szférában a Linux disztribútorok számára a dolog, és nyilván meg is lovagolná az esetet egy-két Má$ cég is. Ezen kívül nem hiszem, hogy egyéb történne.
Szóval azt hiszem, hogy nincs mitől félnünk. A szabad Linux biztos hogy nem, és szerintem a szabad Linux terjesztések sem fognak eltűnni. Nem kell pánikot kelteni. Nem beszélve arról, hogy számos más szabad rendszer (FreeBSD, OpenBSD, NetBSD, Dfly BDS, Darwin, stb.) létezik, amelyet bátran használhatunk Má$ operációs rendszerek alternatívájaként.
A FUD-ot meg nem kell észrevenni. Amióta a Linux '91 óta megjelent, azóta állandóan támadja valaki. Ennek ellenére még itt van, népszerűbb, mint valaha. És IMHO itt is lesz még sokáig.