Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Display number 56  2025-10-21T22:29:47+0200 Microsoft Windows wyx
  Pimasz kölök 43  2025-10-21T21:53:32+0200 Mesterséges Intelligencia: Prolog, Lisp pentike
  <del>Docker</del> AWS infrastruktúra üzemzavar - teljes leállás van 93  2025-10-21T21:25:59+0200 Hálózatok egyéb djtacee
  Kernelfejlesztőket kérdeztek, hogy mit jelent a "d" a systemd-ben ... 10  2025-10-21T21:17:56+0200 HUP cikkturkáló trey
  Brüsszeli USB őrület folytatódik 147  2025-10-21T20:55:47+0200 HUP cikkturkáló jevgenyij
  Proxmox ZFS mirror - szörnyen alacsony I/O és IOPS 34  2025-10-21T19:53:44+0200 ZFS Fan Club djtacee
  Az Öngyilkos Mókus hiteles története 11  2025-10-21T16:26:35+0200 HUP cikkturkáló trey
  A kiváló HALNy HL-4GMV4 fiber modem méretei 11  2025-10-21T13:14:55+0200 Hálózati eszközök Kayapo
  HUP ismert hibák listája - 2025 290  2025-10-21T13:06:05+0200 HUP trey
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 806  2025-10-21T11:02:15+0200 Játékok trey
  [ Megoldva ] ESP32 (Heltec) BME280 17  2025-10-21T09:53:46+0200 Miniszámítógépek, SBC-k plt
  wifi+mobilnet telekre 66  2025-10-20T23:47:01+0200 Wireless njung
  ZFS special device SATA SSD partíción - szegény ember PBS-e 2025-10-20T17:17:14+0200 ZFS Fan Club djtacee
  Geforce Now nativ kliens (Flatpak) mukodik Intel kartyaval is! (vegre!) 2025-10-20T15:54:57+0200 Játékok Vamp
  NIS2 tapasztalatok 101  2025-10-20T13:17:55+0200 Közösségi kerekasztal pentike
  Nano QR kód generáló 25  2025-10-19T22:28:30+0200 C/C++ bzt
  Halászat az intenzívről :) 69  2025-10-19T07:44:43+0200 Spam, Adathalászat gemnon
  DGX Spark, Nvidia’s tiniest AI home supercomputer, tackles large models at solid speeds 30  2025-10-18T23:39:45+0200 Mesterséges Intelligencia: Prolog, Lisp jevgenyij
  "A macOS rohad és nehézkesnek érződik … ez meg olyan mint a gepárd ..." 91  2025-10-18T12:07:13+0200 HUP cikkturkáló trey
  Fedora 43 Landing Emergency Change To Increase /boot Due To NVIDIA GPU Firmware & Other Bloat 41  2025-10-18T11:54:19+0200 Red Hat, Fedora, CentOS x-daemon

Nagyobb változások

Címkék

A FreeBSD -CURRENT-ben (így nagy valószínűséggel a hamarosan megjelenő 5.2-ben is) ketten is nagyobb módosításokat eszközöltek.Az első nagyobb beavatkozást Afred Perlstein követte el, aki Jim Rees (University of Michigan) NFSv4 kernel és user oldali kliens implementációját adta hozzá a forráskódhoz.

Az Umich CITI NFSv4 projekt FreeBSD-hez és Linuxhoz fejleszt referencia NFSv4 megvalósítást, amely támogatja az új verziójú NFS újdonságait, amelyek között szerepel a fájl lockolás, a biztonsági szempontok figyelembe vétele, a több művelet egy parancssorként való elküldése, a kliens oldali caching és a nemzetközi karakterkészletek támogatása.

A másik változás André Oppermann nevéhez fűződik, aki az ip_fastforward megvalósítást mutatta be. Az új kód képes az IP fragmentáció hardveres kezelésére (megfelelő adapterrel), képes együttműködni az IPFW és IPF csomagszűrőkkel, illetve a divert socketekkel, az IPFW fwd-vel és az IPF NAT-tal.
Amit nem tud kezelni, a hagyományos módon továbbítja.

Az ip_fastforward metódus megpróbál minél kisebb processzor terheléssel megbírkózni a nagy számú csomagok továbbításával.

Linkek:

NFS Version 4 Open Source Reference Implementation

NFS Version 4

The NFS Version 4 Protocol [PDF]

Commit message (NFSv4)

Commit message (ip_fastforward)

A Linux processz ütemező

Címkék

Mivel közeledik a 2.6-os Linux kernel első stabil kiadásának időpontja (talán már decemberben megjelenik a stabil 2.6.0), úgy gondoltam, hogy nézzük át az egyik legfontosabb ``alkatrészét'', amely Molnár Ingonak köszönhetően jelentős fejlődésen esett át a 2.5-ös fejlesztési periódus alatt.

Ütemezés

-----------

Az ütemező (scheduler) a kernel azon része, amely kiválasztja azt a processzt, amely következőként futhat. Az ütemezőt (vagy más néven processz ütemezőt) úgy is tekinthetjük, mint egy darab kódot, amely azért felel, hogy a processzor véges erőforrását felossza a rendszeren levő futtatandó processzek között. Az ütemező az alapja az olyan multitaszkos operációs rendszereknek, mint amilyen a Linux. A ütemező azzal, hogy helyes sorrendben kiválasztja azt, hogy melyik processz futhat egy másik után, nagy mértékben felelős a rendszer helyes kihasználtságáért. Ha munkáját helyesen teszi, akkor azt az benyomást keltheti a felhasználóban, hogy a processzek egy időben, párhuzamosan futnak. Pedig egy egyprocesszoros rendszer esetében egy időpillanatban mindig csak egy processz futhat.

Az ütemező mögött álló elgondolás egyszerű. A processzoridő legjobb kihasználása érdekében tételezzük fel, hogy vannak futtatandó processzek, és hogy egy processznek minden körülmények között futnia kell. Ha több processz van, mint amennyi processzor található a rendszerben, néhány processz nem fog mindig futni. Ezek a processzek futásra fognak várni. Azt a fontos döntést, hogy melyik processz futhat legközelebb a futtatandó processzek közül, az ütemezőnek kell meghoznia.

A multitaszkos operációs rendszereket két fő részre oszthatjuk: kooperatív multitaszkos vagy preemptív multitaszkos rendszerekre. A Linux, mint az összes Unix variáns, és a legtöbb modern operációs rendszer (igen a Windows is), preemptív multitaszkos rendszer. A preemptív multitaszking lényege, hogy az ütemező hozhat olyan döntést, hogy egy processz futását felfüggeszti, és helyette egy másik processz futását engedélyezi. Azt az eseményt, amikor egy processz nem önszántából mond le a futásáról, hanem az ütemező készteti arra, hogy szüneteltesse azt, preemptálásnak nevezzük. Azt az előre meghatározott időt, amennyit a processz azelőtt futhat, mielőtt a preemptálás bekövetkezik, időszeletnek (timeslice) hívjuk. Az időszelet tulajdonképpen nem más, mint a processzoridő azon szelete, amely az egyes processzekre jut. Az időszeletek kezelése teszi lehetővé az ütemezőnek, hogy a rendszer számára globális ütemezési döntéseket hozzon. Az ütemező feladatai közé tartozik az is, hogy megakadályozza, hogy egy processz egymagában kisajátítsa a rendszert. A Linux kernel ütemezője dinamikusan számolja ki az időszeletet. Ennek ellentéte a kooperatív multitaszking, amelyben a processz futása nem áll meg addig, amíg az önként le nem mond a futásról. Azt az eseményt amikor egy processz önként lemond a futásáról ``yielding''-nek nevezzük. Ennek az elgondolásnak számos hátulütője van: az ütemező nem hozhat olyan globális döntést, amely meghatározná, hogy az adott processz milyen hosszú ideig futhat. Ennek eredményeképpen egy processz akár hosszabb ideig is lefoglalhatja a processzort, és rosszabb esetben egy ``fennakadt'' processz az egész rendszert is magával ránthatja. Szerencsére az utóbbi évtizedben a legtöbb operációs rendszer tervezésekor figyelembe vették a preemptív multitaszking előnyeit, és a legtöbb rendszer már ennek szellemében íródott (a Mac OS 9 és korábbi verziói az egyetlenek, amelyek említésre méltó kivételek). Természetesen a Unix rendszerek a kezdetektől fogva preemptív multitaszking képességekkel rendelkeznek.

A 2.5-ös kernelsorozat fejlesztése alatt a Linux kernel ütemezője generáljavításon esett át. Az új ütemező - amelyet a benne használt algoritmus viselkedése miatt O(1) ütemezőnek hívnak - pótolja a korábbi kernelek ütemezőjének hiányosságait, erőteljes új funkciókat mutat fel és sokkal jobb teljesítményt ad.

Irányelv (policy)

------------------

A irányelv (policy) az ütemezőnek az a viselkedési formája, amely meghatározza, hogy mi mikor futhat. Az ütemező irányelve gyakran meghatározza az egész rendszer működésének milyenségét (vagy inkább minőségét?), és felelős a processzoridő optimális kihasználásáért. Szóval ez nagyon fontos.

I/O-függő vs. processzor-függő processzek

------------------------------------------------

A processzeket feloszthatjuk I/O függő és processzor függő processzekre. Az előbbit úgy jellemezhetjük, hogy az a processz I/O függő, amely sok időt tölt azzal, hogy I/O kérést küld vagy vár. Tehát az ilyen processz gyakran futtatható de csak rövid időre, mert az állandó I/O-ra várás ezt teszi lehetővé (az I/O-ra várás természetesen nem csak a diszkre várás lehet, hanem lehet mondjuk billenytű leütésre várakozás is). Ennek ellentéte a processzor függő processz, amely idejének nagy részét kód végrehajtással tölti. Ezek a processzek addig tudnak futni, amíg be nem következik a preemptálás, hiszen nem kell gyakran I/O-ra várniuk. Viszont a rendszer jó válaszadó képességével szemben támasztott igény azt követeli, hogy az ütemező a processzor függő processzeket ne futtassa gyakran. Az ütemező irányelv a processzor függő processzeknél afelé hajlik, hogy az ilyen processzeket inkább ritkábban, de hosszabb ideig futtassa. A Unix variánsokon az ütemező irányelvek határozottan az I/O függő processzeknek kedveznek.

Az ütemező irányelvnek két teljesen szembenálló célt kell igyekezni kielégíteni: gyors processz válaszadási időt (low latency) és nagy processz áteresztőképességet. Hogy az ütemezők kielégítsék ezeket a kívánalmakat, gyakran komplex algoritmusokat alkalmaznak, hogy meghatározzák melyik processz a legértékesebb, és mindezt úgy teszik, hogy közben ne veszélyeztessék a többi alacsonyabb prioritású processzeket. Az, hogy az I/O függő proesszeket favorizálja az ütemező, ahhoz vezet, hogy javul a processz válaszadási idő, mert az interaktív processzek I/O függők. A Linux azért, hogy jó interaktív válaszadó képességgel rendelkezzen, az I/O függő processzeket előnyben részesíti a processzor függő processzekkel szemben. Mindezt úgy teszi, hogy emellett nem hanyagolja el a processzor függő processzeket sem.

Processz prioritás

-------------------

Az ütemező algoritmusok gyakori típusa a prioritás-alapú ütemezés. Az ötlet az, hogy rangsoroljuk a processzeket értékük és processzor igényük szerint. Azok a processzek, amelyek nagyobb prioritást kapnak hamarabb futnak, mint az alacsonyabb prioritásúak, míg az egyenlő prioritású processzek az ún. round-robin (egyik a másik után, ismétlődően) ütemezésben részesülnek. Néhány rendszeren - köztük a Linuxon is - a nagyobb prioritással rendelkező processzek hosszabb időszeletet kapnak. Mind a felhasználó, mind a rendszer képes a processzek prioritását állítani annak érdekében, hogy megváltoztassák a rendszer ütemezési viselkedését.

Linux erre az ötletre épül, és emellett tartalmazza a dinamikus prioritás-alapú ütemezést is. Ez az elgondolás úgy működik, hogy van egy kezdeti alap prioritás, és az ütemezőnek engedélyezve van, hogy ezt a kezdeti alap prioritást növelje vagy csökkentse az éppen aktuális ütemezési céloknak megfelelően. Például, ha egy processz a legtöbb idejét azzal tölti, hogy I/O (input/output) adatra vár (I/O függő), akkor az a Linux rendszeren emelt prioritást fog kapni. Ezzel ellentétben az a processz, amely állandóan felhasználja az egész időszeletét (processzor függő), alacsonyabb dinamikus prioritást kap.

A Linux kernelben két elkülönített prioritási tartomány van. Az első a ``nice'' érték, amely egy szám, és –20-tól 19-ig vehet fel értéket. Az alapértelmezett érték 0. A nagyobb érték az alacsonyabb prioritást jelenti. Az alacsonyabb ``nice'' értékkel rendelkező processz (magasabb prioritású) előbb fog futni, mint a magasabb ``nice'' értékkel rendelkező (alacsonyabb prioritású) processz. A ``nice'' érték segít meghatározni azt is, hogy milyen hosszú időszeletet kapott egy processz. Az a processz, amelynek a ``nice'' értéke –20, kapja a maximális időszeletet, míg a 19-es ``nice'' értékkel rendelkező a minimum időszeletet. A ``nice'' értékek, mint standard prioritási tartományok, az összes Unix rendszeren használatosak.

A második tartomány a valós idejű prioritás. Ez alapértelmezetten egy 0-tól 99-ig terjedő tartomány. Az összes valós idejű processz magasabb prioritással rendelkezik, mint a normál processzek. A Linuxban implementált valós idejű prioritás megfelel a POSIX követelményeinek. Az legtöbb modern Unix rendszer rendelkezik hasonló sémával.

Folytatása következik.

Az írás Robert M. Love hasonló című írásán alapul.

Új FreeBSD közösségi oldal

Címkék

UID500 bejelentése szerint egy új FreeBSD közösségi oldal indult útjára. Az oldal készítői FreeBSD rajongók (vagy függők - ahogy az oldal neve is mutatja), akik segítséget, támogatást szeretnének adni a FreeBSD felhasználóknak ahhoz, hogy jobban megismerhessék az általuk használt rendszer általános működését.Jelenleg az oldal felállításán fáradoznak, és minden olyan segítőkész ember jelentkezését várják, akik HOWTO-kat, tutorial-okat, cikkeket, leírásokat írnának az oldalra.

A FreeBSD függők oldala:

www.freebsdaddicts.org

Mivel világviszonylatban sincs sok BSD-s oldal, remélhetőleg hasznos lesz ez a site a közösség számára.

Új helyen a WarBSD

Címkék

Új helyre költözött az Stacy Olivas által létrehozott WarBSD. A WarBSD egy PicoBSD-re épülő a FreeBSD 5.0-RELEASE kódját is felhasználó vezetéknélküli-hálózat (WiFi) auditáló eszköz.

Új Mandrake 9.2 ISO-k

Címkék

Mint arról korábban írtunk, a Mandrake Linux 9.2 telepítés közben tönkretett bizonyos firmware-rel rendelkező LG CD-ROM-okat. Erről maga a MandrakeSoft számolt be a saját errata oldalán.

A dologról értesülve az LG CD-ROM-ok gyártója új firmware-ket adott ki. A javított firmware-k és a halott meghajtók életre lehelésének eljárása megtalálható az us.lgservice.com (Product Support -> Device Driver -> CD-ROM), vagy DELL meghajtók esetén a support.dell.com oldalon. A halott meghajtók helyreállításának menetét ez a kép szemlélteti.Ezzel egy időben a Mandrake új ISO-kat adott ki a Mandrake 9.2-ből. A stuff megtalálható az FTP tükörszervereken.



Kapcsolódó linkek:

Mandrake Linux 9.2 Installation Notes: LG CD-ROM drives Errata

Az Itanium 2 és a HP-UX ütős páros

Címkék

A HP és az Oracle új teljesítmény-világrekordot állítottak fel - elsőként lépték át az 1 millió művelet/perc álomhatárt.

A benchmark-eredmény az Intel Itanium 2 processzorokra épülő HP Integrity szerver és az Oracle Database 10g adatbáziskezelő kiválóan skálázható teljesítményét dicséri.PALO ALTO és REDWOOD SHORES (Kalifornia, Egyesült Államok), 2003. november 5. - Minden eddigi rekordot megdöntve, az ágazatban elsőként a HP-nek (NYSE: HPQ) és az Oracle-nek (Nasdaq: ORCL) ma sikerült átlépnie a Transaction Processing Council TPC-C teljesítménytesztjén az 1 millió művelet/perc (tpmC) álomhatárt.

Az eredményt Oracle Database 10g adatbáziskezelővel, HP Integrity Superdome szerverrel és Intel® Itanium® 2 processzorokkal érték el. Azon túl, hogy ágazati rekordnak számít, a fenti teljesítmény jól mutatja, mire képesek a UNIX® operációs rendszert egyszerveres "scale-up" konfiguráció alatt futtató ipari szabványos rendszerek.

A HP és az Oracle 1 008 144,49 tpmC eredményt ért el - 8,33 USD/tpmC ár-teljesítmény arány mellett. Ez a teljesítmény 30 százalékkal haladja meg a legközelebbi versenytárs értékét. A tesztkonfiguráció elemei: 1 db nem fürtözött, 64 processzoros HP Integrity Superdome szerver, HP-UX 11i v2 operációs rendszer alatt futó Oracle Database 10g adatbáziskezelő, 36 és 73 gigabájtos meghajtókkal konfigurált HP StorageWorks Virtual Array 7110 háttértár-tömbök.

Forrás: www.hp.hu

Új oldal: backports.org

Címkék

Hi!

A közelgő? r2-es woody megjelenése mellett itt egy újabb bejelentés, melynek hasznát mindig, leginkább a stabil kiadás használatánál lehet értékelni:

Elindult a backports.org, amelyen mind a woody-hoz mind a sarge-hoz találunk újabb csomagokat.

A standard gépem woody-s, és régóta hiányolok egy igazán jó backport repót, ezért nagy izgalommal néztem meg, hogyan is működik:Követve a főoldalon lévő linket a woody-s könyvtárba jutottam és a már ott lévő csomagok közül találtam is egyet-kettőt, amelyek kényelmes felugrasztása mindig jól jön. Azt is tapasztaltam, hogy egyelőre nincs központosított közbeszerzés (a teljes repóra vonatkozó packages), ezért azt találtam ki, hogy egyet hozzáadok a csomaglistámhoz, aztán majd meglátjuk. Választásom a mozilla-firebird-re esett, mert ezzel már sokat bajlódtam, úgynevezett backportok esetén. Természetesen, ha már épp arra jártam, belekukkantottam a packages.gz fájlba, hogy lássam a megnyugtató infókat. Az APT sor ehhez a csomaghoz ezek szerint így alakult:

Egyre szélesebb körben lesz valós alternatíva a Linux

Címkék

Sun: "A Linux szerverek piaca Magyarországon a teljes szerverpiachoz viszonyítva a 2002-es 5%-ról a Sun becslése szerint 2003 végére akár 8%-ra is nőhet..."

Sajtóhír:

A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete 2003. november 8-án rendezi (megjegyz. rendezte) meg ötödik alkalommal GNU/Linux szakmai konferenciáját, amelynek a Sun Microsystems és az Oracle Hungary is támogatói. A Sun és az Oracle üzleti stratégiájában egyre jelentősebb szerep jut a nyílt forráskódú megoldásoknak, így elsősorban a Linuxnak, mivel egyre élesebben kirajzolódik, hogy a komoly biztonsági problémákkal küzdő Windows környezetek valódi alternatívája mind a vállalati, mind az asztali környezetekben ez a platform lesz. A Sun Microsystems Linux-stratégiája a kis- és középvállalatok általános IT infrastruktúráira, illetve a nagyvállalatok peremhálózati, dedikált feladatait ellátó megoldásokra épül. Ezeken a területeken a sorozatosan biztonsági problémákkal küszködő – és azokra eddig érdemi megoldást nem produkáló – Windows környezetekkel szemben biztos alternatívát jelent a nyílt forráskódú, stabil működést biztosító Linux. A Linux szerverek piaca Magyarországon a teljes szerverpiachoz viszonyítva a 2002-es 5%-ról a Sun becslése szerint 2003 végére akár 8%-ra is nőhet, amely 1,5 milliárd forintot meghaladó piacot jelent. A nyílt forráskódú szoftverek terjedését az EU is ösztönzi: az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országnak – köztük Magyarországnak – a teljes jogú EU-tagállammá váláshoz vezető átmenet során igazodnia kell az unió „eEurópa Akcióterv” nevű kezdeményezéséhez, amelynek céljai között szerepel a nyílt forráskódú szoftverek elismerése: a terv szerint az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak „serkenteniük kell a nyílt forráskódú szoftverek használatát a közszférában”. Az IDC egyébként a Linux alapú szerverek piacát 2003-ban 621 millió dollárra becsüli, amely forgalom 2007-ig megháromszorozódik. A kormányzati szervezetek szűk költségvetéssel dolgoznak, ezért a szoftverek árának növekedése miatt egyre inkább érdekeltté válnak költséghatékony alternatívák megtalálásában, az egyedi szoftverrendszerek használata helyett. Ennek köszönhetően napról napra nagyobb figyelem fordul a nyílt forráskódú szoftverek (open source software, OSS) felé Európa szerte, amelyek terjedését az Európai Bizottság is ösztönzi.

A növekvő igényt a világpiaci kutatások is megerősítik. A Linux terjedése már a korábbi években felülmúlta a várakozásokat: 1999-ben 25%-kal, 2000-ben 27%-kal növekedett a piac. Így a Linux mára biztos helyet vívott ki magának a vállalatok költségvetésében. A sikert már egy 2001-ben készült felmérés is előre jelezte, amelyet 800 észak-amerikai és nyugat-európai cég körében végzett az IDC – eszerint a válaszadók 40%-a használ vagy tesztel Linuxot a cégénél. Ma már elmondható, hogy a Linux az egyik leggyakrabban választott alternatívává vált a vállalatok számára, elsősorban az alacsony ár és a megbízhatóság miatt.

Az angliai, kutatással is foglakozó netproject vállalatfelmérése szerint a Linux asztali rendszerek összköltsége átlagosan 35 százalékkal alacsonyabb, mint a Microsoft Windows rendszereké. A különbség oka, hogy nem kell licencdíjat fizetni sem a rendszerszoftverért, sem az irodai szoftverért, nincsenek szükségtelen szoftverfrissítések, és a biztonsági réseket kihasználó behatolásoknak is jóval csekélyebb az esélye.

A Sun Microsystems egyik legújabb megoldása a közelmúltban bemutatott, a Solaris mellett Linuxon is elérhető Java System szoftverrendszer, amely jelenleg a legkedvezőbb árú és legösszetettebb termék minden szinten (szoftverarchitektúra, rendszerszintű funkciók, telepítés, felügyelet), valamint maximális integrációt nyújt. A Java Enterprise System és a Java Desktop System az első termékek a teljes körű megoldást biztosító, olcsó, de igen megbízható szoftverrendszerek sorában.

A Java Enterprise System példátlan módon leegyszerűsíti a vállalati infrastruktúra szoftvereket. A Sun valamennyi hálózati szolgáltatása, a portálszolgáltatások, az azonnali üzenetküldés, az e-mailezés, a Liberty előírásainak megfelelő hálózati személyazonosítás, a címtár és egyebek most egyetlen, összehangoltan működő szoftverrendszerben hozzáférhetők, amelyet szabályos, negyedéves időközökben frissít a Sun. Mindez 100 dollárba kerül évenként és alkalmazottanként, a cég alkalmazottainak számát véve alapul.

A Java Desktop System a Sun új, kedvező árú asztali környezete, az egyesült államokbeli nemzetvédelmi hivatalban használt kategóriának megfelelő Java Card technológiát is támogatva rendkívül stabil és biztonságos alternatívát nyújt a világszerte óriási károkat okozó összes, így a közelmúltban komoly károkat okozó MSBlast nevű internetes vírusra is. A szoftver egyszerű, könnyen kezelhető kliensfelületen kínál az asztali alkalmazásoktól elvárható valamennyi szokásos funkciót.

A Linux terjedését globális együttműködések is segítik: 20 éves stratégiai partneri kapcsolatuk erősítése érdekében a Sun Microsystems és az Oracle nemrégiben kiterjesztette megállapodását az informatikai rendszerek költségeinek csökkentésére, alacsony költségű informatikai struktúrák létrehozására. Ennek köszönhetően az Oracle a Sun új, alacsony árkategóriájú Solaris és Linux szervereivel együtt biztonságos, megbízható és méretezhető rendszereket nyújthat minden vállalat számára, azok méretétől függetlenül.

A Oracle és a Sun a magyarországi felhasználók számára december 31-ig egy valóban alacsony költségű megoldást kínál: a Sun Fire V60X Linux szerverből, az Oracle adatbázis-kezelőből és Oracle alkalmazásszerverből álló konfiguráció legegyszerűbb változata már egymillió forintot alig meghaladó áron érhető el, amely egy egyprocesszoros gépet jelent maximum 10 felhasználó számára. A kis- és középvállatok számára is elérhető megoldás jó hibatűrő képességű, nem fenyegetik a Windows-os vírusok, és egyaránt használható megfelelő vállalatirányítási rendszer futtatására, webszerverként, portálként vagy tűzfalként. Ezen kívül több hasonlóan kedvező konfiguráció is elérhető, egészen a kétprocesszoros gépig és korlátlan felhasználószámig. A csomagok az Oracle és a Sun közös disztribúciós partnerén, a DNS-en keresztül érhetők el.

Az Oracle Linux iránti elkötelezettsége sem új keletű, 1984-ben elsőként jelentette meg komoly vállalati szoftvereit e platformon is. Az E-business Suite vállalatirányítási rendszer elsődleges platformjául szintén a Linuxot választotta, és a jelenleg folyó termékfejlesztések mozgatórugója is ez az operációs rendszer. Az Oracle kizárólag Linuxon szállítja a Special Edition nevű kis- és középvállalati megoldáscsomagját is, és nem mellékes, hogy az év második felében bejelentett Oracle 10g számítóhálózatos megoldás is kifejezetten az alacsony költségű informatikai infrastruktúra előtérbe helyezését ösztönzi. A 10g segít akár az olcsóbb, Linuxos gépekből álló konfiguráció esetén is a hardverkapacitás maximumának elérésében.

Forrás: www.sun.hu

Az OSDL ügyvédet fogad Linusnak

Címkék

Az Open Source Development Lab (OSDL) jogi képviselőt fogad Linus Torvalds mellé. Az ügyvéd feladata lesz, hogy képviselje Linust a SCO (SCOX) vs. IBM (IBM) ügyben, amelyben Linus idézést kapott. Az idézés szerint Linusnak meg kell jellennie a utahi illetékes körzeti bíróság előtt. Az ügyben nem csak Linus kapott idézést, hanem több olyan prominens személy is, aki a SCO szerint kapcsolódhat az ügyhöz. Így valószínűleg meg kell jelennie a bíróság előtt Richard Matthew Stallmannak (RMS) is. Linus szerda este kapta kézhez az idézést, RMS viszont még nem kapta meg a hivatalos papírt.

Az OSDL - Linus jelenlegi munkahelye - vállalja, hogy az összes dolgozójának jogi képviseletet bíztosít a 3 milliárd dolláros perben. Az OSDL-t olyan cégek alapították, mint a IBM, Hewlett-Packard, Dell, Sun Microsystems, Red Hat, Cisco, Computer Associates, Fujitsu, Hitachi, Nokia és számos más vezető cég az iparban.

Linust, és a szintén beidézett Stuart Cohen-t (OSDL vezérigazgató) az AterWynne jogi cég fogja képviselni.

Érdekes lesz látni, ahogy a SCO a computer biznisz nagy része ellen harcol.

A News.com cikke itt.

R2D2PC, mint OpenBSD-s router

Címkék

R2-D2-t gondolom nem kell bemutatni a Star Wars rajongóknak. A kis robot fontos szerepet játszott az Episode IV-V-VI-ban. Láttuk, mint asztromechanikai droid, mint kávéautomata, vagy mint egy X-szárnyú tartozéka.

De mint OpenBSD-s router, fileszerver, mp3 lejátszó?

Andreas Bartelt készített egy R2D2PC alapú OpenBSD routert, amelynek a legnagyobb előnye, hogy mozgó alkatrészt (ventillátor, merevlemez) nem tartalmaz, s mint ilyen, meglehetősen kevés zajt (0) bocsát ki. Ez pedig nem utolsó szempont, ha valaki otthon üzemeltet tűzfalat, vagy helyi fileszervert, stb.A router OpenBSD 3.4-STABLE operációs rendszert futtat, amely egy 512MB-os compact flash card-on helyezkedik el. A telepítéshez boot floppy-t használt, hogy a szükséges csomagokat le tudja tölteni FTP-ről.

A router nagyon gazdaságos, hiszen a processzor alacsony energia igényének köszönhetően óránként kb. 20W-ot fogyaszt.

A projekt leírását képekkel együtt megtalálod itt.

Véget ért a Cisco Expo 2003

Címkék

Véget ért az idei Cisco Expo. A rendezvény helyszínéül a MOM Park UCI Palace mozi szolgált.A támogatók között megtalálható volt többek között a Matáv, a Synergon, az Axelero, az EMC, a HP, az IBM és az Oracle is, így programok között az ő előadásaik is szerepeltek. A Cisco bemutatta többek között a vezeték nélküli termékeit, az IP telefóniával kapcsolatos rendszertervezést és biztonsági kérdéseket, a Storage és SAN megoldásait, a High-End routereit, az új Catalyst 6500-ast, a TAC szolgáltatásait és még sok minden mást. A Matáv bemutatta üzleti megoldásait, a hatékonyság-növelő vállalati alkalmazásait, speciális load sharinget és routingot, biztonságos vezeték nélküli rendszereket és videokonferencia alkalmazásokat IP hálózatokon.

Nagy érdeklődésnek örvendett a Synergon csapat "Hackerek a SAFE model ellen" című bemutató, amelyen imitált támadást indítottak egy vállalati hálózat ellen. A demó alkalmával rávilágítottak arra, hogy egy bugos és rosszul konfigurált router ellen milyen DoS támadás indítható, majd WebDAV exploit segítségével defaceltek egy Windows 2000 IIS 5 webszerver oldalát.

A hacker szerepét egy hölgy munkatárs játszotta el, aki Linux alól hajtotta végre a támadásait.

Ennek ellenére számomra jóval érdekesebb előadás volt a wormok az IOS-re gyakorolt hatása, melyben az MSBlast, Nachi és hasonló wormok floodolása okozta problémák alapos kivesézésével érthetővé vált miért is kell a routerek belső müködését is nagy mélységben ismerni ahoz, hogy az ember megfelelően védekezhessen ellenük.

A két napos rendezvény végén természetesen az ajándékok sem maradhattak el. A Synergon tombolákat húzott ki azok között akik kitöltötték a kérdőíveiket, a nap végén pedig a látogatók Ciscos esernyővel távozhattak. :-)

Andrew Morton: Linux 2.6.0-test9-mm3

Címkék

Andrew Morton - a 2.6-os Linux kernel karbantartója - ma kiadta a harmadik -mm patchet a 2.6.0-test9 kernelhez. A patch több új javítást is tartalmaz, de egyik sem esik a kritikus kategóriába. Jelentősebb változáson csak az AIO és a direct-io kód esett át. Ez a régió komolyabb tesztelést igényel. A fejlesztők reményei szerint egy komplex probléma megoldásának végén járnak ezen a területen.

Számos ext2 és ext3 allocator javítás került ebbe a foltba. Ezek komolyabb tesztelést igényelnek több processzoros környezetben (SMP).

A patch letölthető innen (kernel.org), de mivel a kernel.org lassú Andrew elérgetővé tette egy másik helyen is:

http://www.zip.com.au/~akpm/linux/patches/2.6.0-test9-mm3.gz

AKPM levele itt.

A Microsoft bukja a thaiföldi piacot

Címkék

A első PC-s thaiföldieknek könnyebb megtanulni a Linux Thai Language Edition kezelését, mint a Windows-ét.

Mint arról korábban írtam, a HP ez év májusban olyan alacsony költségű ``nép notebook''-ot dobott piacra Thaiföldön, amelyen előtelepített Linuxot találhat a vásárló. Az akció annyira sikeres lett, hogy az első nap majd' 20.000 darab notebook fogyott.

Úgy tűnik, hogy a thaiföldiek rákaptak a Linuxra, mert a jelentések szerint Microsoft egyre nagyobb piacot veszít az ázsiai országban. Az MS - megakadályozandó a ``nép notebook'' terjedését - lecsökkentette a Windows és Office csomagjának árát ~600USD-ről 37USD-re.A dolog azért érdekes, mert több ázsai ország is követni szándékozik a thai példát. A thaiföldi történések fényében az elemzők azt jósolják, hogy véget ér a Microsoft ``egy-ár-megfelelő-a-piac-minden-szegmensének'' filozófiája.

Érdekes tény, hogy az első alkalommal számítógép elé ülő felhasználók azt állítják, hogy könnyebb megtanulni a Linux Thai Language Edition kezelését, mint a Windows-ét.

A LinuxInsider érdekes cikke itt.

OSNews: kis csalódást okozott a Fedora Core 1

Az OSNews tesztelte a nemrég megjelent Fedora Core 1-et. A tesztet végző cikkíró kissé csalódott a Red Hat által szponzorált, de közösségi alapon fejlesztett disztribúcióban. Használhatósági problémákba ütközött a tesztelés során.A cikk szerzője a Fedora Core 1 közösségi alapokon nyugvó minőségellenőrzését tette felelőssé a problémákért.

A szerző szerint a telepítés és a hardver felismerés szépen működött, a rendszer indítása probléma nélkül zajlott. Az első csalódás akkor érte a júzert, amikor Gaim-ot akarta frissíteni. Majd a Macromedia Flash telepítő szkriptje sem akarta az igazságot. Később gondok adódtak a Java plug-in telepítésével is. A Samba nem működött megfelelően, nincs benne mp3 támogatás, nincs komoly out-of-the-box video lejátszó, stb.

A terjesztés összesen 7.16 pontot kapott a lehetséges 10-ből.

Az értékelés itt.

Hétfőn jön a PostgreSQL 7.4

Címkék

Előre láthatólag hétfőn nyilvánítják stabilnak a PostgreSQL objektum relációs adatbázis rendszer 7.4-es verzióját. A szoftver életében ez egy újabb hatalmas lépés lesz.Néhány dolog ami új lesz benne (ha még nem próbáltad volna a bétát):

-Al-lekérdezés optimalizáló átírva. Egy-két dolog sokkal gyorsabb lett.

-Teljesen új TCP/IP protokol (a régi kliensek nem fognak működni), IPv6 támogatás

-A tömb kezelés egyszerűbb lett

-Regexpelés közép európai nyelvekre is.

-Replikáció (a la eRServer)

Továbbra is fejlesztés alatt áll a threading és az MS-OS támogatás.

Idézések a SCO ügyben

Címkék

Úgy tűnik, kezd ismét felmelegedni a SCO ügy. Tegnap már csak 14,3$/részvény árfolyamról indult a SCOX tőzsdei kereskedése, így ismét kell valami, amivel fel lehet pumpálni a kereskedést.

A SCO szóvivője bejelentette, hogy a SCO a Utah-i körzetileg illetékes bíróságon kezdeményezte, hogy számos open source híresség legyen a megidézettek között a SCO vs. IBM perben.A megidézettek között magánszemélyek és cégek is szerepelnek. Többek között a Novell, Linus Torvalds, a Linux kernel létrehozója, Richard M. Stallman a Free Software Foundation részéről, Stuart Cohen az Open Source Development Labs vezérigazgatója, és John Horsle a Transmeta jogtanácsosa.

A ZDNet cikke itt.

Gentoo LiveCD-k 2.6-os kernellel + LiveCD PowerPC G5-höz

Címkék

Bob Johnson kemény munkájának köszönhetően elérhető egy-egy olyan Gentoo LiveCD, amely x86 és amd64 platformokon fut. A LiveCD-k különlegessége, hogy már a ``test'' állapotban levő 2.6-os Linux kernel muzsikál bennük.Az x86 verzió letölthető innen, míg az amd64-es stuff innen.



Szintén megjelent a Gentoo LiveCD PowerPC G5-höz (32-bit-es verzió). Az ISO letölthető innen.

Forcedeth a 2.4-es kernelhez

Címkék

Az NVidia nForce chipset alapra épülő hálózati kártya tulajdonosai bizonyára örülni fognak az alábbi hírnek:

Mint az köztudott, nemrégiben megjelent egy alpha állapotú meghajtóprogram az Nforce chipset ethernet csatolófelületéhez. A driver a forcedeth névre hallgat, és GPL licenc alatt érhető el. Sajnos nem az NVidia adta ki a drivert, hanem lelkes fejlesztők RE munkájának köszönhető, hogy létezik.Carl-Daniel Hailfinger és Andrew de Quincey visszafejtették az nvnet drivert, és a munka alapján megírták az eszköz specifikációit. A dokumentum alapján Manfred Spraul írta meg a drivert.

A driver egyelőre fejlesztőknek készült, alpha állapotú. Ennek ellenére a normális hálózati forgalomnak mennie kell a meghajtóval, de ez jelenleg még lassú, mert a megszakítás-kezelő kód még nincs kész. A meghajtók működnek az NForce 2 chipsettel, az NForce és NForce 3 lapkészlettel egyelőre nem tesztelték.

A patchek letölthetők:

forcedeth_2_4_patch.txt

forcedeth_2_6_patch.txt

További jó hír, hogy a driver beépítésre került Bernhard Rosenkraenzer -pac (-post ac - Alan Cox fájának folytatása) forrásfájába. A ma megjelent 2.4.23-rc1-pac1 már tartalmazza a forcedeth kódot. A 2.6-os Linux kernelbe már korábban szintén bekerült a driver Andrew Morton jóvoltából (2.6.0-test9-mm2).