Sajtóhír:

Budapest — 2003. december 8. — A Novell bejelentette a Mono™ projekt ütemtervét, mely egy közösségi kezdeményezés a Microsoft .NET fejlesztőplatform nyílt kódú verziójának kifejlesztésére. Célja, hogy a Linux és UNIX* fejlesztők számára is lehetővé tegye többplatformos .NET alkalmazások felépítését és bevezetését. Az ütemterv 2004. elejére teszi a Mono 1.0 és a további verziók megjelenését, és útmutatást nyújt azoknak a vállalati fejlesztőknek és független szoftverszállítóknak (independent software vendor - ISV), akik .NET alapú alkalmazásaikat platformok és operációs rendszerek széles skáláján kívánják felépíteni.A több mint kétévnyi tervezési és tesztelési munkát tartalmazó Mono egyszerűbbé teszi az alkalmazások Linux és Unix rendszereken történő felépítését és bevezetését. A projekt továbbra is követi a Microsoft .NET, valamint a Linux és GNOME desktop technológiák fejlődését.

A teljes Mono ütemterv megtalálható a http://www.go-mono.com/mono-roadmap.html weboldalon. A főbb pontok a következők:

* A Mono 1.0 a kezdeti verzió, melynek célja, hogy a fejlesztők elsajátítsák a Mono használatát, és elkezdhessék a Linux és UNIX rendszereken futó .NET 1.1 kompatibilis alkalmazások építését. A megjelenés 2004. második negyedévében várható.

* A Mono 1.0 különböző könyvtárprofilokkal készül, így .NET 1.0, .NET 1.1 és az ECMA által meghatározott profilokat biztosít.

* A Mono 1.0 kódgeneráló modulja JIT (just-in-time) és AOT (ahead-of-time) módokban is használható. A kódgeneráló x86 és PowerPC alapú architektúrákat támogat. A további architektúrák (Arm, Sparc, HPPA és s390) támogatása értelmezőkön keresztül történik.

* Az ezt követő Mono 1.2 a grafikus felhasználói felület alapú alkalmazásokhoz szükséges könyvtárakat és a .NET 1.2 szolgáltatásainak alapszintű támogatását tartalmazza.

„A Linux asztali gépeken is egyre ésszerűbb lehetőséget jelent az informatikai döntéshozók egyre növekvő táborának,” - mondta Chris Stone, a Novell alelnöke. „A sikerhez a fejlesztőknek hatékony fejlesztőkörnyezetre, stabil API-kra és jól meghatározott technológiai ütemtervre van szükségük. A Mono mindezt kínálja, a .NET előnyeivel együtt Linux és UNIX környezetben egyaránt.”

A Mono projektről

A LinuxWorld Conference & Expo 2003 rendezvényen a legjobb nyílt forráskód projektté (Best Open Source Project) választott Mono projektet a Ximian® kezdeményezte (mely jelenleg a Novell része). Célja, hogy a fejlesztőket modern fejlesztőeszköz-készlettel és a .NET rendszerek UNIX és Linux rendszereken történő bevezetéséhez szükséges mechanizmusokkal lássa el. A Mono a kulcsfontosságú .NET kompatibilis komponensekből áll, ilyen például a C# fordító, egy virtuális futtatórendszer és a könyvtárak egyre gyarapodó készlete, mely többek között ASP.Net és ADO.Net, valamint GNOME- és Linux-specifikus könyvtárakból áll. A világ több mint 150 fejlesztője járul hozzá a Mono projekthez. További információért látogasson el a http://www.ximian.com/mono vagy a http://www.go-mono.com honlapra!

Forrás: www.novell.hu

A Red Hat bejelentette a Red Hat Application Server v1.0 névre hallgató termékének beta 1 kiadását.

Tartalma: - Tomcat 4.1.27, hivatalos referencia Java Servlet 2.3 és JavaServer Pages 1.2 technológiák

- Struts 1.0.2

- JOnAS 3.3

- JOnAS és Struts minta web alkamlazások.

- AJP és WARP protokolok, JDBC driverek MySQL-hez

- stb.

A teljes csomaglista itt.

Az Red Hat Application Server v1.0 Beta 1 a Red Hat Enterprise Linux 3-on tesztelhető az alábbi architektúrákon:

- x86 (i686/Athlon)

- ia64 (Intel Itanium2)

- x86_64 (AMD64)

- ppc (IBM iSeries és pSeries)

Letölthető:

http://ftp.redhat.com/pub/redhat/linux/beta/taroon/en/iso/

http://ftp.redhat.com/pub/redhat/linux/beta/taroon/en/RHAPS/

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 50. száma.

Alig jelent meg a Fedora Core 1, a fejlesztők már be is jelentették a Core 2 ütemtervét. Az ütemterv nagyon agresszív, a fejlesztők már áprilisra kiadást ígérnek.Az ütemterv szerint januárban test1 devel fagyasztás, februárban test1, március végén abszolút fejlesztői fagyasztás, április 2-án a stuff a tükörszerverken, április 5-én bejelentés. Úgy legyen!

Az ütemterv itt.

Egyre jobban fejlődik az OpenBSD csomagszűrője és hálózati stack-je. Ma reggel írtam a PF forrás követésről, és most itt az új funkció, Ryan McBride munkája.A CVS log szerint az új funkció egy kezdeti támogatás a hálózaton keresztüli PF állapot szinkronizáláshoz. Az implementáció egy kernel-beli multicast IP protokolként lett megvalósítva.

A CVS log itt.

Megjelent az újabb stabil Samba. Rengeteg javítással és finomitással.

Ő is megmondja a tutit.

Néha kicsit igaza van néha kicsit csúsztat.

A The Aerospace Corporation (egy non-profit kutató és fejlesző központ) néhány munkatársa úgy döntött, hogy FreeBSD alapon egy szörnyeteget (kép) épít. A 300+ CPU-val rendelkező cluster építésének célja, hogy nem kereskedelmi szoftverrel nagy számítási teljesítményt lehessen eléreni.A cluster legjobb eredménye 183 GFlops lebegőpontos számítási teljesítmény volt, amellyel a számítógép fürt a 2002-es TOP500 cluster listán bekerült az első 100 gép közé.

A 300 node-ból álló clusterről szóló érdekes írást megtalálod itt.

Hogy ne csak a bírósági perrel kapcsolatban legyen szó a SCO-ról... Annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy a SCO energiájának nagy részét a pereskedésre fordítja, továbbra is árusítja UNIX alapú rendszereit. Tony Bourke az OSNews hasábjain szemügyre vette az egyiket, a SCO UnixWare 7.1.3 névre hallgató terméket.A teszter a rendszer teljesítmény-mérése és áttekintése után azt a következtetést vonta le, hogy ha valakinek x86 gépen kereskedelmi UNIX kell, akkor valószínűleg jobban jár a Sun-féle Solaris-szal. Hogy miért? Mert kevésbé drága, több vállalati alkalmazás érhető el hozzá, és mert nagyobb a Solaris telepített bázisa.

Ami a UnixWare ellen szól: kevés kereskedelmi program létezik hozzá, kicsi felhasználói közösség, nehéz rajta nyílt forrású alkalmazásokat futtatni, a SCO per, és végül az egyik legfontosabb tényező, a magas ár.

Az értékelést megtalálod itt.

Egy kisebb diskurzus kezdődött az LKML-en (Linux Kernel Mailing List) arról, hogy elegendően stabil-e vagy sem a 2.6-os teszt kernel széria általános célú felhasználásra. Marcelo Tosatti - a 2.4-es kernel sorozat karbantartója - korábban már kijelentette, hogy a 2.6 elegendően stabil az átlag felhasználók számára. Egyesek szerint viszont vannak problémák még a 2.6-os kernellel. A kernelfában levő driverek közül nem mindegyik fordul le. A csak bináris formában (binary only) terjesztett driverek még nem támogatják hivatalosan a 2.6-os kernelt (NVidia bináris driver), vannak bizonyos alkalmazások, amelyeket nem portoltak még a 2.6-os a kernelre (VMWare moduljai, amelyeket patchelni kell), stb.

Akik fontolgatják a váltást a 2.4-ről a 2.6-ra, jó ha ezekekkel a dolgokkal tisztában vannak. Érdemes a threadet előtte átolvasni.

Hali! Olvasói visszajelzések alapján kiegészítés történt a doksiban. Üdv. dacas



Megjegyzés:
html (azonnal olvasható) |
html (tar) |
egyszerű szöveg |
PDF



Egyéb HOGYANok kereshetők és megtekinthetők a HOGYAN-INDEXben.

Ryan McBride bejelentette, hogy olyan változásokat hagyott jóvá az OpenBSD PF (Packet Filter) kódjában, amely ``állapottartó kapcsolat követése a forrás IP cím'' (tracking stateful connections based on the source IP address) alapján funkcióval ruházza fel azt.

Ryan levele itt.

Megjelent a készülő UHU-Linux 1.1 második Release Candidate verziója.

Ez még mindig NEM a végleges verzió, de várhatóan már nagyon kevésben fog különbözni attól.

Forrás: uhulinux.huFontosabb változások az 1.1-rc1 (Barack) óta:

* Számtalan javítás a hangkezeléssel kapcsolatban.

* Serial-ATA támogatás

* NFS újra működik.

* NTFS fájlrendszerek mindenki által olvasható módon csatolódnak alapból.

* mkinitrd program initrd készítésére, így ismét képes SCSI diszkről, illetve nem ext2 vagy ext3 fájlrendszerről is bootolni a rendszer.

* Néhány apró változás a 2.6-os kernel futtatását megkönnyítendő (például module-init-tools csomag, 2.6-os kernelre felkészített init szkriptek). Mindezek ellenére az UHU 1.1-es kiadása csak 2.4-es kernelt fog tartalmazni, 2.6-os használatát hivatalosan nem támogatjuk.

* Boot képernyő rendberakva, magyar súgó elkészítve.

* Telepítésnél a karbantartó rendszer opció jól működik.

* A CD-n elhelyezett boot floppyn újdonságként egy egyszerű FreeDOS rendszer is megtalálható.

* A CD-ellenőrzési lehetőség immár nem jelzi néha tévesen hibásnak a jó CD-ket.

* A k3b program beállító modulja megszűnt, a rendszer alap beállításaival jól működik a k3b.

* Frissítettük a LafiSoft raktár programot, az új verzió immár a 2004-es adókulcsokkal dolgozik, így használata csak a jövő évtől ajánlott.

A hibajelentéseket változatlanul a dev@uhulinux.hu listára várjuk, nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy a tesztelői kiadással kapcsolatos hibákat ne a kezdő listára írja. Köszönjük együttműködést.

Megjelent az Intel C/C++ fordítójának legfrissebb verziója. Annak a fordítónak, amely egy időben rávert a GNU CC-re fordítási sebességben. Hogy most hogy áll a ICC vs. GCC harc azt nem tudom, de a mostani kiadásban állítólag sokkal jobb gcc forrás és bináris kompatibilitást lehet találni, mint a korábbi verziókban.

Az ICC 8.0 linuxos verziójának honlapja itt. Evaluation verzió letöltése itt.

A cikkben összeszedik a leggyakrabban használt Linux filerendszerek átméretezésének módszereit, eszközeit.

Rooney-nak köszönhetően, aki a hétvégén postázta nekem a fordítást, az automatikusan generálódott levelek GnuPG-vel kódoló szkript angolul is letölthető.

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic legfrissebb száma.

A tartalomból:

A cikksorozat a 2.6-os Linux kernel processz ütemezőjéről szól. A cikksorozat első részét (Ütemezés, Irányelv (policy), I/O-függő vs. processzor-függő processzek, Processz prioritás) megtalálod itt. A második részt (Időszelet, Processz preemptálás, Az ütemezési irányelv akcióban) pedig itt.

Az ütemező algoritmus
---------------------------

A Linux ütemező a kernel/sched.c fileban van definiálva. Az ütemező algoritmus és a hozzá kapcsolódó támogató kód nagymértékű átalakításon ment keresztül a 2.5-ös fejlesztői kernel készítésének korai szakaszában. Az átírat a magyar Molnár Ingo nevéhez fűződik. Az ütemező kód teljesen új lett, és nem hasonlít a korábbi kernelek ütemezőjéhez. Az ütemező tervezésekor az alábbi szempontok voltak a legfontosabbak:

Peter Lageotakes a FreeBSD advocacy@ listára küldött levelében két írományt ajánl a FreeBSD felhasználók figyelmébe.

Az egyik az ``Optimising FreeBSD and it's kernel'' (A FreeBSD és kernelének optimalizálása) a másik pedig a ``A guide to server and workstation optimization'' (Útmutató a szerver és munkaállomás optimalizációhoz) címmel bír.Az első írás egy nagyon egyszerű lépésről-lépésre haladó finomhangolási eljárás, amely azzal foglalkozik, hogy hogyan tudunk minél több teljesítmény kicsikarni a FreeBSD boxunkból. Az írást megtalálod itt.

A másik írás szintén a tuningolással foglalkozik, de ez inkább a kernel optimalizálás mellett a hálózat, merevlemez áteresztőképesség finomhangolását tárgyalja ftp, mail, és webszerver környezetben. A cikk igaz a FreeBSD 4.x és 5.x verziókra is. Megtalálod itt.

Dru ismét a fedélzeten. A mostani cikkében arról ír, hogy hogyan lehet FreeBSD operációs rendszer alatt a szteganográfia segítségével üzeneteket rejteni.

(szteganográfia: Lehet, hogy nem jól írom, szerintem nincs rá magyar szó. Az eredeti angol szó a steganography, jelentése a Webster szerint: (biztonság) titkos üzenet elrejtése egy másik nagyobb üzenetben, olyan módon, hogy azt mások ne vegyék észre. Például egy üzenet elrejtése egy képben úgy, hogy megváltoztatjuk a kép egy jelentéktelen részét úgy, hogy az üzenetet rejtse.)Az üzeneteket nem csak képekben lehet elrejteni, hanem hang vagy video fileokban is. Azt a filet, amelyet a szteganográfia segítségével létrehozunk ``stego'' fileoknak hívjuk.

A FreeBSD-ben két olyan port is rendelkezésünkre áll, amellyel ily módon titkosíthatunk. Az egyik a /usr/ports/security/outguess a másik pedig a /usr/ports/security/steghide.

Ezen programok működését ismerteti Dru Lavigne mostani cikkében.

A cikket megtalálod itt.

Megjelent a GNOME desktop környzet legújabb fejlesztői snapshotja, amely a ``Hey, at least I'm housebroken.'' kódnévre hallgat. A kiadás célja a bugvadászat és hibajelentés.

Az anyag feltölthető a GNOME projekt FTP szerveréről. (tar.gz: 162MB total, tar.bz2: 120MB total).A szokásos WARNING! WARNING! WARNING!

A kód fejlesztői snapshot, nem éles gépre való! Amellett, hogy lefordítható és használható az elsődleges célja a hibakeresés.

A bejelentés itt.

A 2.6-os Linux kernel megjelenésével számos újdonságot fognak tapasztalni a felhasználók. De, hogy ne csak a júzereknek legyen kicsit ``nehezebb'' az élete, jelentősen változott a kernel belső felépítése is. Ezeknek a változásoknak egy része minden olyan programozót érint, aki eszköz-meghajtó (device driver) programokat ír a Linux kernelhez.

Az új meghajtókat már ennek fényében kell elkészíteni, és természetesen a meglevő meghajtó programokat portolni kell az új környezetbe.A portolás tulajdonképpen nem bonyolult eljárás, ha valaki tisztában van a változásokkal. Tehát a programozónak nincs más feladata, mint megismerni a változásokat, és azok függvényében módosítani a meglevő kódját.

Ehhez a munkához nyújt segítséget az LWN. A Linux Weekly News egyik munkatársa egy ``Linux 2.6 Kernel Driver Porting'' sorozattal lepte meg az ünnepekre a hackereket. A sorozat a hetente megjelenő LWN Kernel blokk részeként volt elérhető (először előfizetőknek, majd később mindenkinek), de most hozzáférhető az egész egyben.

Erről adott ki az LWN egy sajtóbejelentést.

A sorozat egy komoly referencia lehet, amely a Hello World portolásától az eszköz osztályokig vezeti végig az olvasót 36 részen keresztül.

Az anyagot megtalálod itt.

Martin Husemann bejelentésében arról számol be, hogy sikerült minden korábban fennálló problémát fixálnia a JavaStation (Javastation-NC) támogatásban. Ez azt jelenti, hogy monstantól képesek a NetBSD felhasználók a JavaStation gépükön a stock NetBSD/sparc disztribúciót futtatni.A JavaStation-NC egy hálózati számítógép, amely a microSPARC-IIep processzorra épül. A JavaStation-ről több infót a JavaStation HOWTO-ban találsz. Martin levele a port-sparc levlistán itt, Valeriy E. Ushakov írása ``Porting NetBSD to JavaStation-NC'' címmel itt.

Az interneten különböző mikro számítógépekhez lehet hozzájutni. Ilyen mikro számítógép a Soekris Engineering NET4801-es gépe is. Gray Watson OpenBSD-t hegesztett erre a gépre. Ráadásul ``diskless'' módon.

William Lee Irwin III egy olyan patchseten dolgozik, amely teljesítmény növekedést ígér a felhasználók széles skálájának. A patchset a 2.6-os Linux kernelhez készül. A hacker szerint a notebook felhasználóktól kezdve egészen a komoly NumaQ szerver felhasználókig élvezhetik a patchset előnyeit.A szerző sikeresen tesztelte a patchet az IBM Thinkpad T21-esén és egy 32GB-os NumaQ szerveren is.

A William barmilyen visszajelzest szívesen fogad a patchsettel kapcsolatban.

A patchről bővebben William levelében itt.