Az MPlayerHQ szervere új operációs rendszert kapott. Árpiék úgy döntöttek, hogy a korábbi Debian Woody-t Slackware-re cserélik. Le is cserélték. A csere okaként több indok is olvasható az MPlayerHQ-n.1.) az MPlayerHQ szerverét november 16-án 17:50-kor feltörték. Valószínűleg a do_brk() hibát kihasználva

2.) a régi OS 3 éves volt már, így ráfért a takarítás

3.) a Debian szar - ez a legtöbb MPlayer core fejlesztő véleménye

4.) a levelező rendszer migrálva lett a sendmail+qmail kombóról egy szimpla postfix install-ra

A másik hír (ami talán fontosabb, mint az első), hogy az MPlayer mostantól patchelve támogatja a libcaca-n keresztüli lejátszást (kép). A libcaca (de sz@r név) egy színes verziója az aalib-nek. Jelenleg még alpha verzióban van, de ennek ellenére egész jól működik. Noha az MPlayer direktben még nem támogatja a libcaca-t, ezzel a patch-csel lehetővé válik a -vo sdl:caca használata.

Bővebb infó az MPlayerHQ oldalain.

Lassan itt a Karácsony. Ebből az alkalomból fogadja mindenki szeretettel ezt a kis karácsonyi nótát.

henning@ munkájának köszönhetően az OpenBSD mostantól saját BGP daemon-nal (bgpd) rendelkezik.



A BGP (Border Gateway Protocol) (RFC: 1771) az útválasztásban használt protokoll. A RIP (Routing Information Protocol) és az OSPF (Open Shortest Path First) belső átjáró protokollok, amelyek az önálló rendszereken belül működnek. Az Internet sok-sok ilyen rendszerből tevődik össze, ezért szükség van olyan protokollokra, amelyek ezek között igazítanak el. Ezeket a protokollokat nevezik külső átjáró protokollnak. Az Internet jelenleg használatos külső átjáróprotokollja a BGP 4-es változata.

Bővebben itt.

2003. november 19-én este 22 órakor indult útjára az a szavazás, amely ebben az évben került először megrendezésre, és a tervek szerint minden évben pontosan ebben az időpontban fog megismétlődni. A szavazáson csak a Hungarian UNIX Portal regisztrált tagjai vehettek részt, ezért kapta a díj HUP Olvasók Választása Díj 2003 nevet.

Az ötlet nem újdonság, szinte az összes nagyobb UNIX/Linux témájú nemzetközi oldal tart hasonló szavazásokat évek óta. Hogy ne menjünk messze, ilyen például a Linux Journal Readers' Choice Awards.

A NetBSD Projekt a következő biztonsági frissítést adta ki:

Az XFree86 Project, Inc non-profit szervezet kiadta a népszerű, UNIX és UNIX-szerű (és OS/2) operációs rendszereken futó, szabadon terjeszthető X Window System implementáció 4.4.0 RC2 verzióját.A fejlesztőcsapat készített néhány binárist. A forráskód letölthető innen . Alternatív letöltési oldal itt.

Bejelentés itt.

A KOffice csapat December 18. kiadta a KOffice 1.3 RC2-t.



A cikket itt olvashatod!

Január 12-én 10-16 óráig a NIIF szervezésben újabb Ingyenes Programok Szeminárium és LabOratórium, (IPSZILON) előadás lesz. Témája: GIMP - a GNU kép manipulációs program.A szeminárium keretében a résztvevők Bán Szabolcstól, - aki GNOME fejlesztésekben évek óta aktívan résztvesz - alapos elméleti és gyakorlati ismereteket kaphatnak a nagytudású képszerkesztő-manipuláló programról. A GIMP az egyik legszebb példa arra, hogy szabad szoftverek bonyolult és drága kereskedelmi termékekkel funkcionálisan egyenértékűek, vagy akár azoknál jobbak is lehetnek. NIIF tagintézmények munkatársainak jelentkezését várják, a részvétel ingyenes. A részvevők száma legfeljebb 24. Jelentkezni a mikus@iif.hu címen lehet január 7-ig.

Témák:

Aki esetleg lemaradt volna Kadlecsik József Postfix előadásáról, megnézheti ezen a címen.

Előzmények

Czéh István-tól (isti) jelent meg egy rövidke leírás, hogy használjunk PPTP-t Linux és Windows rendszerek között.

Alig olvastam el a Linuxvilág decemberi számát, máris hozta a postás a januárit. A megjelenés nem tudom, hogy pontosan mikor lesz, de gyanítom, hogy mire az olvasókhoz kerül, addigra mindenki kipiheni a karácsonyi vacsora, és a diós-mákos bejgli fáradalmait.

A lap borítóján egy rakás pingvines kép van antikolva (ez valami szakszó, aminek a jelentése kiderül a lapból). Ebben a hónapban (januárban, s/ehavi/januári/g) a képfeldolgozás, kiadványszerkesztés, a zene a fő irányvonal az egyéb cikkek mellett.

A korong:

-----------

Folytatódik a múlt hónapban megkezdett Gentoo telepítés, és ehhez az ehavi CD melléklet minden szükséges segítséget megad. A CD-n a programok forrásai helyett előre fordított csomagokat találhat az érdeklődő. Ezeket a csomagokat kényelmes módon lehet a meglevő rendszerünkhöz illeszteni. A csomagok telepítéséhez csak az ``emerge'' parancsot kell használnunk.

Akik kiadványszerkesztésre akarják adni a fejüket, azoknak jól jöhet a Scribus névre hallgató DTP program. A program megtalálható a korongon.

A Rendszermag könyvtárban a múlt havi szám óta frissült kernelek forrásait találjuk. Név szerint a 2.4.23-as stabil és a 2.6.0-test11-es fejlesztői kernelekét.

Az internetezőknek ebben a hónapban van mit válogatniuk, hiszen több fajta böngésző is felkerült az ehavi CD mellékletre. A lemezen megtalálható a Mozilla alapú Firebird, a Mozilla legutolsó alpha verziója (1.6a), és a norvég Opera 7.23-as verziója is.A cikkek:

----------

A szokásos rovatok mellett (Programvadászat - a CD melléklet tartalma, Hír-lelő - legfrissebb hírek és újdonságok a tudomány és a technika világából, Linux-index - Linuxszal kapcsolatos kvíz játék) - többek közt - az alábbi cikkeket találjuk a lapban:

• Bemutatták a SuSE Linux 9.0-át - Komáromi Zoltán a SuSE Linux 9.0 bemutatóján járt. Az ott látottakat, hallottakat osztja meg az olvasóval.
• A 2003. év Linux Journal Szerkesztőségi díjasai - A felsorolásban a Linux Journal munkatársai által legjobbnak ítélt programok, termékek, könyvek, stb. kaptak helyet.
  
• A hónap szakmai tanácsai - Tippek és trükkök a Linux világában.
  
• Bemutatkozik a Scribus - Franz Schmidt DPT programjának bemutatása, és egy rövid interjú a szerzővel. A majd 6 oldalas cikk az ehavi vezérfonal.
  
• Gentoo Linux-telepítés ``végigjátszás'' - Csontos Gyula cikke a múlt havi CD mellékleten található Gentoo Linux telepítéséről.
  
• Régi ismerősök látogatása - Greg Kroah-Hartman cikke a Linux kernel API változásairól.
  
• Építsünk IPv6 DNS-kiszolgálót Linux! - Előbb-utóbb kénytelenek leszünk az új IP protokollra átállni. Az átállás már biztos, egyelőre az ideje még bizonytalan. De ha egyzser váltunk, akkor valószínűleg szükségünk lesz DNS-kiszolgálóra is. Az Ipv6-os DNS-kiszolgáló építéséhez nyújt segítséget ez a cikk.
  
• Debian otthonra (2. rész) - Szy György múlt havi cikksorozatának folytatása a Debian GNU/Linux telepítéséről. Nem kiszolgáló környezetben, hanem otthoni felhasználó igényeinek megfelelően. Kötelező (bár én elfogult vagyok).
  
• Antik kinézet a Gimp segítségével - vásároltam egy digitális fényképezőt (SulinetExpress rulez) a napokban, így elkezdett érdekelni a képfeldolgozás, képmanipuálás. A mostani cikkből azt ismerhetjük meg, hogy hogyan készíthetünk új képből antiknak tetsző képeket. Jó kis cikk.
  
• Bevezetés a vi használatába - Biztos, hogy kerülünk már olyan helyzetbe, hogy egy távoli számítógépen, vagy helyreállító lemezen nem találtunk más szöveg szerkesztésre alkalmas eszközt, mint a népszerű, de ugyanakkor rettegett vi (a Billy Joy által készített editor, amely minden BSD rendszer kötelező része) editort. Sokan elborzadnak, amikor nem jönnek rá a vi titkára. A vi legnagyobb titka egy kezdőnek, hogy hogyan lépjen ki belőle :-) Vannak olyanok, akik szívesen megismerkednének a vi-vel. Nekik nyújt segítséget a kezdeti lépések megtételéhez ez a cikk.

A fenti cikkeken kívül találhatunk írást a héjprogramozásról, arról, hogy hogyan térjünk át Linuxra lépésről lépésre, folytatódik a SuSE Linux mint kiszolgáló kisvállalati és otthoni környezetben cikksorozat, stb.

Mostantól minden hónapban kiosztom a ``Hónap cikke'' kategória díjat. :-) Ebben a hónapban a legjobb cikk a Szaktekintély rovatban található ``Építsünk IPv6 DNS-kiszolgálót Linuxon!'' cikk.

Jó szórakozást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Megjelent a Mac OS X ``Panther'' operációs rendszer 10.3.2-es frissítése, amely kibővített funkcionalitást és megbízhatóbb működést eredményez.

A MandrakeSoft kiadta a MandrakeMove névre hallgató Mandrake alapú ``Live'' CD disztribúcióját.

Mivel mostanában gondolkodom videókártya vásárláson, kicsit körülnéztem, hogy milyen támogatása van a különböző kártyáknak Linux alatt.

Az NVidiáról tudjuk, hogy jó támogatást nyújt a kártyáihoz, bináris driver alakjában, viszont a open source supportja eléggé kezdetleges.

Az ATi mostanában adta ki az első bináris drivereit a Radeon 8500-9800-as kártyáihoz. Az open source supportja jónak mondható.A következő linken van egy érdekes összehasonlító elemzés az ATi Radeon 9000 kártyát linux alatt meghajtani képes driverekről.

Három esetet vizsgál a szerző:

- DRI driver

- XIG Summit Accelerated-X driver

- ATI fglrx driver

Igen érdekesek az eredmények.

A XIG kereskedelmi X szervere gyakorlatilag midenhol veri a mezőnyt. A DRI driver elég jól teljesít, néhol jobban, mint az ATI fglrx drivere. 2D-s összehasonlításban az ATI drivere leszerepel, bugos, nagy a loadja stb...

Nem szaporítom tovább a szót. A grafikonok magukért beszélnek. A link.

Megjelent a Novell Nterprise Linux Services 1.0. Integrált fájl, nyomtatás, üzenetküldő, címtár és menedzsment szolgáltatások Linux operációs rendszerre. Az anyag a SUSE LINUX Enterprise Server és Red Hat Enterprise Linux disztribúciókra készült.

A Novell bejelentése itt.

Megjelent a Mandrake Linux 10.0 verziójának beta kiadása (a DistroWach szerint). Az anyag letölthető:

i586/MandrakeLinux-20031217-i586.iso

Mivel megjelent a stabil 2.6.0-ás Linux kernel, okafogyottá vált és ezért véget ért a Itt van az idő a stabil 2.6.0 kernelre? címmel futó felmérés. Az emberek többsége úgy gondolta (55.26%), hogy bizony eljött az idő a stabil 2.6-os kernelre.

Így gondolta Linus is, ezért egy új szavazás indul.A mostani szavazást arra érdésre keres választ, hogy ki mikor fog 2.6-os Linux kernelre frissíteni (vagy fog-e egyáltalán belátható időn belül?). Szavazni lehet itt. Véleményeket, flamet a hozzászólásba, értelmes kérdéseket a Fórom idevágó topicjába lehet postázni.

Természetesen az a tény, hogy az éj leple alatt Linus kiadta a stabil 2.6.0-ás kernelt, nem jelenti azt, hogy minden 100%-os kernelben. Vannak még elhárítandó hibák, amelyeken a fejleszetők dolgoznak.Mindazonáltal, ezek a hibák nem kiadás kritikus (release critical) hibák, hiszen akkor a kernel nem jelent volna meg. A javítandó hibák listáját Andrew Morton - a stabil 2.6-os kernel hivatalos karbantartója - két részre bontotta.

Az egyik az must-fix list névre, a másik pedig a should-fix list névre hallgat.

Nyilván, ahogy a dokumentumok nevei is mutatják, a must-fix (javítani kell) listába kerültek a ``komolyabb hibák'', míg a should-fix (kellene javítani) a ``kevésbé komoly'' hibák.

Akinek valami nem működik a 2.6-os kernellel, nézzen bele ebbe a két listába, mert ha megtalálja benne a problémáját, akkor az azt jelenti, hogy ismert a probléma, csak kijavításra vár. Ha hibát észlel valaki, és a hiba nincs definiálva a listákban, akkor a legjobb, amit ebben az esetben tenni lehet az az, hogy bugrepotolunk az LKML-re, és várunk, hogy megjelenjen a hibajavítás. Bugreport nélkül ne várjuk el, hogy fejlesztők maguk találják ki a problémákat!

Stabil 2.6.0! A hód kijött a detoxból.

Linus Torvalds majd két év fejlesztési idő után kiadta a Linux kernel soron következő stabil verzióját, a Linux 2.6.0-át. Ahogy Linus levelében azt írta, a kiadás nem lephet meg senkit nagyon a listán, hiszen régebb óta készülődnek a megjelenésre, és Linus az utóbbi időben már nem fogadott el új patcheket sem, kivéve a hibajavításokat. A 2.6.0-ra ``foltozó'' patch 11kB méretű. Annak ellenére, hogy megjelent a stabil 2.6.0, Linus követni fogja a kernelfa változásait a saját BK fájában. Ezt egészen addig fogja tenni, ameddig a 2.6.x el nem ágazik, és meg nem nyílik a 2.7.0-ás fejlesztői ág.

Linus levele itt. A patch letölthető innen. A 2.6.0 FULL pedig a innen.

Jó szórakozást!

A cvsync egy újabb CVS repo szinkronizációs segédprogram, amelyet MAEKAWA Masahide fejleszt. Nagyon hasonlít a CVSup-hoz, de azzal nem kompatibilis. A fejlesztő C-ben írta és a pthreads könyvtárat használja.

A blender hivatalos honlapján olvasható hír, miszerint hamarosan hozzáadják (portolják) a DrQueue nevű renderprogramot a Blenderhez.



A DrQueue nevű program a Maya-t is támogatja!

5 nappal ezelőtt az RC1 kiadásakor még úgy volt, hogy még idén lesz FreeBSD 5.2-RELEASE. Most úgy néz ki, hogy várni kell januárig. A késés okairól Scott Long írt pár nappal ezelőtt a current@ listára. Ahogy írta komoly kiadást hátráltató bugra bukkantak.Jeff Roberson és Doug White diagnosztizálták a problémát. A gond a telepítés során jelentkezik. A sysinstall pánikol, amikor kicsomagolja a bin disztribúciót. Úgy tűnik, hogy a probléma akkor jelentkezik, ha a SoftUpdates be van kapcsolva a root partíción. Scott a hibát 14-én jelentette be, és segítséget kért az elhárításához. Tegnap rákérdezett egy listatag a helyzet állására. Scott ma válaszolt, és levelében leírta, hogy a hiba okát megtalálták, fixálták, tesztelték a javítást, és kommitolták azt a HEAD branch-ba. A javítás várhatóan holnap lesz kommitolva az RELENG_5_2 ágba.

Azoknak a felhasználóknak, akik addig is telepíteni szeretnének, azt javasolja Scott, hogy vagy használják 5.2-CURRENT snapshotokat, vagy telepítsenek úgy az 5.2-RC1-ről, hogy a telepítés idejére kikapcsolják a SoftUpdates-t a root partíción, majd a telepítés végeztével azt viszakapcsolhatják.

Scott levele itt. FreeBSD 5.2 kiadási ütemterv itt. FreeBSD 5.2 TODO lista itt.

Andrew visszatért a pár hetes távollétről, és mindjárt kis is adott egy -mm patchet. A patchben szép számmal találunk javításokat, de a fejlesztő szerint egyik sem komoly hibát javít.A legemlítésreméltóbb változások az IDE drivereket, a psmouse, atkbd és synaptics kódot érintik.

Változások listája Andrew levelében. A patch letölthető innen. A patch nem csak fixet, hanem hibát is hozott. Ennek a javítása itt. Vajon mi lesz az -mm patchek sorsa? Erre itt találsz választ.

Majd 3 hónappal ezelőtt Robert Minvielle írt egy cikket az OSNews-on, amely ``Linux Opteron-on, készen vagyunk rá?'' címmel futott. Akkor a teszter egy AMD Opteron 240 processzort tesztelt egy Asus SK8N alaplapon. Vegyesek voltak a tapasztalatai az AMD 64 bites módra képes processzorával működő Linux operációs rendszerekkel. Most 3 hónap után megismételte a teszteket.Azóta a rendszer kicsit kicserélődött, de az alapja (CPU, MOBO) ugyanaz maradt.

A konfig:

Alaplap: Asus SK8N, BIOS 1004

CPU: AMD Retail Opteron 240 (1.4GHz)

RAM: két 512MB Kingston (ASUS ajánlott 333MHz dual channel DDR, ECC registered)

HDD: egy Maxtor 7200rpm 80GB UltraATA drive, egy Liteon CDR/RW drive

Hálózat: efy $5 Linksys PCI 10/100 NIC

Video: ATI FireGL, AGP, 128MB RAM

Ház: Lian-Li PC-7

Táp: Enermax 460Watt

Mit tesztelt a gépen? Az alábbi OS-ek képesek futni ezen a vason:

Gentoo LiveCD beta (10-24-2003)

Gentoo LiveCD beta (11-09-2003)

Mandrake RC1

Suse 8.2 beta2

Suse 9.0 (ftp install, no iso files)

Red Hat Taroon (again, to see on the FireGL)

A tesztelés második felvonása részletesen itt.

Annak ellenére, hogy egyes országokban nem nézik jó szemmel (sőt, perrel is fenyegetik) a Lindows.com névválasztását, a LindowsOS fejlesztése és árusítása nem szűnt meg. Miközben a cég ``harcban'' áll a redmondi ablak gyártó üzemmel, kiadta a LindowsOS 4.5 névre hallgató operációs rendszerét.A LindowsOS újdonságai között olyan dolgok szerepelnek, mint a távoli asztal megosztás, integrált kereső rendszer, spam és pop-up blokkolás, integrált tűzfal, vagy éppen a 6 nyelven tudó fordítógép.

Képernyőképeket itt találsz, megvásárolni itt tudod. Akinek van LindowsOS 4.0 operációs rendszere, annak szerencséje van, mert a 4.0 -> 4.5 upgrade ingyenes. A laptop felhasználók külön örvendhetnek az új Laptop Edition-nak.