Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Melyik AI (vagy nem AI) eszköz tud összeszedni információt webről 2025-08-18T14:51:37+0200 Segédprogramok gee
  Linux driverek sorsa vált kérdésessé az Intel átalakulása miatt 2025-08-18T14:33:56+0200 HUP cikkturkáló Ritter
  Fejlődnek a video driverek 136  2025-08-18T14:08:38+0200 VGA locsemege
  Roidmi károsultak fóruma (Roidmi csődbe ment, így nem használhatók tovább bizonyos eszközeik) 34  2025-08-18T13:42:58+0200 Közösségi kerekasztal Charybdis
  Windows 11 version 24H2 (javítás verziója) - ez mi? 22  2025-08-18T13:40:28+0200 Microsoft Windows szilard_
  Jogsi nélküli autó időseknek 173  2025-08-18T13:32:07+0200 Közösségi kerekasztal plt
  Android Rage n+1 296  2025-08-18T13:24:35+0200 Android hnsz2002
  Trump elküldte az Intel főnökét 47  2025-08-18T13:09:40+0200 HUP cikkturkáló Botond
  Egészségügyi dokumentumok listájának lekérése - Breakglass 416  2025-08-18T11:18:12+0200 Közösségi kerekasztal locsemege
  SSD meghibásodás után sérült Windows 10 LTSC 2019 helyreállítása 25  2025-08-18T10:59:30+0200 Microsoft Windows djtacee
  Miért van értelme saját szerveren futó AI-al sz*pni? (Kaotikusan sült el a GPT-5 modell bevezetése) 91  2025-08-18T09:36:00+0200 HUP cikkturkáló Ritter
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 744  2025-08-17T19:13:47+0200 Játékok trey
  Squid proxy HTTPS (HSTS) oldalak blokkolása szépen 2025-08-17T16:30:32+0200 Hálózatok egyéb kisspepe
  ELMŰ okos mérő kalandok 760  2025-08-17T11:10:03+0200 Elektronika, Elektromos eszközök VincentV
  [SOLVED] Milyen mobilnetet backupnak, LTE képes routerbe? 18  2025-08-17T06:50:06+0200 Hálózati eszközök wowbagger
  HUP ismert hibák listája - 2025 199  2025-08-16T22:54:44+0200 HUP trey
  IT rendszergazda (Windows / Linux / hálózat) 2025-08-16T19:24:13+0200 Állást kínál Proci85
  NIS2 tapasztalatok 65  2025-08-16T16:10:03+0200 Közösségi kerekasztal pentike
  Mi történt a Hardverker Online Kft-vel (bestmarkt.hu)? 192  2025-08-15T21:02:41+0200 Közösségi kerekasztal djtacee
  Proxmox Backup Server → BackBlaze (S3) Offisite mentés 12  2025-08-15T13:38:46+0200 Virtualizáció gyuri23

Megjelent a GCC 3.3.3

Címkék

Megjelent a GNU Compiler Collection 3.3.3-as verziója. Elsősorban hibajavításokat tartalmaz.A gcc 3.3-as széria oldala egyenlőre még nem frissült, de a timeline már igen.
A változások listája itt olvasható.
A legtöbb (de nem mindegyik) mirroron már fent van.


ftp://ftp.mpi-sb.mpg.de/pub/gnu/mirror/gcc.gnu.org/pub/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://ftp.funet.fi/pub/mirrors/gcc.gnu.org/pub/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://ftp.gwdg.de/pub/misc/gcc/releases/gcc-3.3.3/

ftp://gd.tuwien.ac.at/gnu/gcc/releases/gcc-3.3.3/

DSA 429-2 gnupg

Címkék

Csomag: gnupg

Sebezhetőség: titkosítás-beli gyengeség

Probléma típusa: helyi

Debian specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0971

Matt Zimmerman eredeti bejelentése itt. A frissítésről szóló FAQ-nk itt.

Torvalds tisztázza a kapcsolatát az OSDL-lel

Címkék

Brian Proffitt a LinuxToday szerkesztője jegyzetében olyan dolgokon elmélkedik, mint Linus Torvalds és az OSDL kapcsolata. Pontosabban azon, hogy vajon mekkora beleszólása van az OSDL-nek Linus munkájába.Pár nappal ezelőtt az OSDL kiadott egy dokumentumot arról, hogy melyek azok a funkciók, amelyet a szervezet tagjai szívesen látnának a Linux kernel következő verzióiban.

Mint tudjuk az OSDL azért jött létre, hogy a Linux vállalati szférába történő integrálását elősegítse. Az OSDL tagja szinte minden nagyobb cég, amelyik számít ma az informatikai iparban. Amióta Linus az OSDL-nél dolgozik, mint főállású kernelhacker, ettől a szervezettől kapja a fizetését.

Több helyen (pl. médiában) is felmerült a kérés, hogy milyen befolyással lehet az OSDL, mint Linus munkaadója a Linux kernel fejlesztésének irányára. Vajon gyakorol-e valamekkora nyomást az szervezet a fejlesztőre? Nem lehet, hogy inkább a nagy szerverek, adabázis-kezelők, vállalati termékek támogatását fogják erőltetni a következő generációs kernel fejlesztésekor?

A szerkesztő megkereste Linust, aki válaszolt ezekre a kérdésekre. A felmerült kérdésekre a válaszokat megtalálod itt.

Andrew Morton: Linux 2.6.3-rc3-mm1

Címkék

Megjelent az első -mm patch a 2.6.3-rc3 kernelhez. Andrew dobta a x86 CPU-típus kiválasztó patcheket, beolvasztotta Rusty (Russell) új hotplug CPU implementációját. Ezen kívül a szokásos külső fejlesztési fák (ACPI, SELinux, stb.) beolvasztása, Linussal való szinkronizálás történt.Az anyag letölthető: 2.6.3-rc3-mm1.bz2

Andrew levele a változások listájával itt.

Az IBM a Microsoft Office migrálását tervezi.... Linuxra

Címkék

Hamarosan itt az első "natív" Lotus Notes kliens Linuxra.



Az IBM abbéli igyekezetében, hogy széles körben elterjessze a Linuxot, mint desktop operációs rendszert, migrálni akarja a Microsoft Office irodai programcsomagját a pingvines OS-re.

A Microsoft jelezte, hogy nem vesz részt a munkában (ejnye), és azt javasolja az IBM-nek, hogy inkább használjon emulációt.A Linux több éve jelen van az IBM stratégiájában. Szerver oldalon számos termékét kínálja Linux operációs rendszerrel. Itt az ideje, hogy a desktop területen is lépjenek.

Sok Linux felhasználó szeretné futtatni az MS Office és az IBM Lotus Notes programokat Linuxon, de ez jelenleg csak emulációval lehetséges. Több amerikai cég is nyújt ehhez megoldásokat, többek közt a Codeweavers (Crossover Office, Crossover plugin (30 napos próbaverzió) amelyek segítségével lehetőség nyílik futtatni különböző MS (és egyéb más, Windows operációs rendszerre készült) termékekek Linuxon. Pl.: Microsoft Office XP, 2000 és 97, Microsoft Word, Microsoft Excel, Microsoft PowerPoint, Microsoft Outlook, Microsoft Internet Explorer, Microsoft Access, Adobe Photoshop, Microsoft Visio, Lotus Notes, Quicken, stb.).

Stefan Pettersson az IBM svédországi Lotus diviziójának technikai igazgatója azt nyilatkozta, hogy a Lotus Notes Java kliense hamarosan, a 2004-es év második felében elkészül. Ez azt jelenti, hogy az első "natív" linuxos Notes klienset hamarosan futtathatják a felhasználók.

Az MS Office nagyon elterjedt szoftvercsomag, amellyel előszeretettel működnek együtt az IBM termékei. Az IBM nem tervezi az MS Office támogatásának elvetését. Helyette inkább portolják az összes megoldásukat az MS Office-hoz. Mivel így áll a dolog, szükségük van arra, hogy az Office fusson Linux alatt.

Pettersson állítás szerint együttműködnek a Microsofttal (aki rendelkezésükre bocsátotta az Office kódjának egy részét) annak érdekében, hogy az Office futhasson Linuxon.

Jonas Persson, a Microsoft fejlesztő-eszközök osztályának kereskedelmi igazgatója cáfolja, hogy együttmüködnek az IBM-mel az Office linuxosításának tekintetében.

Szerinte nincs szó arról, hogy az Office portolva lesz Linuxra. Helyette egy emulációs verzió kifejlesztése kezdődött el.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért az Office és miért nem az OpenOffice.org szerepel az IBM stratégiájában. Az IBM választ ad erre is. A Sun túl kicsi cég.

Az InfoWorld cikke itt.

ESR: Tegyék a Java-t szabaddá!

Címkék

Eric S. Raymond nyílt levelet intézett Scott McNealy-hez a Sun Microsystems vezérigazgatójához, amelyben felkérte, hogy tegye a Java-t szabaddá.

Levelében felhívja a Sun CEO figyelét arra, hogy régen a Sun-t geek-ek alapították, és akkor még az IBM volt a nagy sátán. A geek-eknek a szabad szoftver útját kell követniük, ha széles körű elterjedtséget akarnak elérni.

Dícséri a Sun-t a korábbi tettei miatt (NFS szabványok kiadása 1984), StarOffice szabaddá tétele), de felhívja a figyelmet a Jini technológia bukására, amelyet Bill Joy egy Linux konferenciát megfogalmazott felkérés ellenére sem tett szabaddá.

ESR írja, Bill Joynak volt választási lehetősége: "Két lehetőséged van. A széles körű elterjedtség vagy az irányítás. Válassz." Bill Joy az utóbbit választotta. El is bukott a Jini.

ESR ezért kéri McNealy-t hogy engedje el a Java-t. Ne akarja, hogy a Jini sorsára jusson. Helyette legyen inkább egy elterjedt szoftver.

A nyílt levél: Let Java go

Linus Torvalds: Linux 2.6.3-rc3

Címkék

Még több beolvasztás, többnyire architektúra frissítések. IA64,

ppc32/64, SuperH és ARM.

De ezen kívül találhatunk benne cpufreq, watchdog és ACPI frissítéseket is.A patch letölthető: patch-2.6.3-rc3.bz2

Linus levele a változások listájával itt.

Segítség a kernel patcheléshez itt.

XFree86 font információs file puffer túlcsordulás (lokális root)

Címkék

Az iDEFENSE súlyos hibát talált a népszerű XFree86 szerverben. A hibát kihasználva a lokális felhasználó root jogokhoz juthat a rendszeren. A hiba a ``font.alias'' file értelmezőjében van. Az X szerver root felhasználó nevében fut. A parser nem ellenőrzi a felhasználó által adott adatokat, így a rosszindulatú támadó képes olyan ``font.alias'' filet készíteni, amelynek segítségével puffer túlcsordulásos hibát tud eszközölni az X szerverben. A puffer túlcsordulás következtében képes az X szervert futtató felhasználó nevében (root) tetszőleges kódot futtatni a rendszeren.

A hiba jelen van az összes Xfree86 szerverben a 4.1.0-tól a 4.3.0-ás verzióig. Elképzelhető, hogy a korábbi verziók is érintettek.

A javítás: ftp://ftp.xfree86.org/pub/XFree86/4.3.0/fixes/fontfile.diff.

A disztribútorok várhatóan hamarosan reagálnak a hibára.

Az előző cikkben szereplő RC3 kiadás már tartalmazza a javításokat.



Az OpenBSD projekt már ki is adta a javítást Patch 012: XFree86 néven.

A javítás elérhető:

ftp://ftp.openbsd.org/pub/OpenBSD/patches/3.4/common/012_font.patch

ftp://ftp.openbsd.org/pub/OpenBSD/patches/3.3/common/017_font.patch

Az OpenBSD rendszereken - köszönhetően a propolice stack védelemnek - nem lehet a hiba kihasználásával root fiókhoz jutni, viszont meg lehet szakítani az X szerver futását. Bővebben az errata oldalon.

XFree86 4.4-RC3

Címkék

Az XFree86 projekt annak reményében, hogy ez lesz az utolsó RC kiadás, taggelte a 4.4 branch harmadik kiadásra jelölt verzióját. A kiadásban a szokásos hibajavítások mellett biztonsági javítások is helyet kaptak.



Bővebb infó a projekt honlapján.

Interjú Alex-szel, az MPlayer G1 karbantartójával

Címkék

Az MPlayert nem kell bemutatni. Mindannyiunk kedvenc programja. Az MPlayer készítői közül is ismerhetjük majd' az összes magyar fejlesztőt. A core csapatból eddig három taggal készítettem interjút. A projekt létrehozójával - Árpival - kétszer is (Interjú Árpival az MPlayer fejlesztőjével, Interjú Árpival, az MPlayer fejlesztőjvel (v2), Interjú Pontscho-val az MPlayer GUI hackerével, Interjú Gabucino-val, az MPlayer dokumentáció karbantartójával).

A negyedik tag - akit eddig még nem kérdeztem - Alex. Róla azt kell tudni, hogy az MPlayer 0.90-rc4 kiadásának környékén Ő vette át Árpitól az MPlayer G1 karbantartását. Ezen kívül a továbbiakban az is kiderül, hogy köze van a G2 (új generációs MPlayer, amely from scratch újra lesz írva) fejlesztéséhez is. Vele már több, mint egy éve készülök interjút készíteni, de valamiért eddig mindig elmaradt. Talán azért, mert naponta többször is beszélünk, és így mindig személyesen érdeklődtem nála az MPlayer híreiről.

Tegnap a #debian.hu csatornán többen is kérdeztünk az MPlayer fejlesztése körüli munkákról. Úgy gondoltam, hogy a válaszok másokat is érdekelhetnek, így gyorsan össze is ütöttünk egy interjút.

trey: Beszélnél egy kicsit magadról, a hátteredről (életkor, iskola, stb.)?

alex: 1984-es "évjáratú" vagyok, már túl vagyok a bölcsin, ovin, általános iskolán és gimnáziumon, most épp az egyetemmel küzdök.

trey: Hogy kerültél kapcsolatba az MPlayerrel, és hogyan kerültél bele a core csapatba?

alex: Egy srác az egyik security csoportból, amiben jelent voltam, írt valamit az MPlayerbe és megemlítette (már nem emlékszem mikor volt, talán CVS commitből lehetne megállapítani. talán 2001 nyara?). Aztán letöltöttem és kiderült, hogy az akkori Yamaha (YMFPCI) kártyámmal nem akart jól menni (ALSA-t használtam, mert az OSS driver nem volt megfelelő, és az ALSA 0.5 OSS emulációja még gyerekbetegségekkel küzdött). Ekkor jött el az a pont, hogy eldöntöttem írok ALSA 0.5 output drivert. Elkészült,
majd "a nagy nyomásnak engedve" írtam a 0.9-es szériához is.

Aztán pár hónap múlva vettem egy SB Live-ot, és elfelejtettem az egész ALSA-t egy jó időre, azóta se volt vele dolgom :) Az ao_alsa5.c cvs log tanulsága szerint 2001/06/04-en Pontscho követte el az initial commitot. Innen már csak egy lépés volt a core tagság.

trey: Az MPlayer core fejlesztőinek komoly scene múltja van. Te is foglalkoztál ilyesmivel? Mit csináltál az MPlayer előtt?

alex: "Komolyabb" scene múlttal csak Árpi és Pontscho rendelkezik, ugyanis ők voltak tagjai nagyobb csapatoknak és saját demokat írtak. A többiek inkább megfigyelőként voltak néhány partyn, vagy egyáltalán nem. Én
csak mostanában voltam először C64/Amiga scene partyn, de ha a scene-t nem csak a C64/Amiga/PC demoírás/demovetítés összejövetelekre értjük, akkor nekem is volt scene múltom. Az MPlayer előtt több évig security-t érintő témákkal foglalkoztam több csapatban is. A security egy kicsit más téma mint a C64/Amiga, mert nem lehet mindent megjelentetni, így nem is ismert az ember ezekből, ha csak nem rossz dolgokat csinal. Többnyire rendszerközeli Linux és BSD dolgokkal foglalkoztam.trey: Mióta foglalkozol nyílt forrású rendszerekkel? Milyen rendszereket használsz?

alex: Miután úgy 1995 környékén kapcsolatba kerültem az Internettel, hamarosan rátaláltam az IRC-re is. Az IRC-n pedig az Eggdrop nevű szoftver tombolt, így
aztán a wannabe embereknek is természetesen kellett egy. Mivel ez Linuxon futott, eljött az idő, hogy megismerkedjek vele. Körülbelül fél év után 1996 elején bőszen felinstalláltam az első Linux rendszeremet, mely akkor még Red Hat akármilyen verziójú volt. (A Red Hat rendszer
mellett akkor még jelen volt a Windows is a gépen). Pár hónappal később kipróbáltam a Debiant, azóta tőbbnyire azt használom, bár a mostani desktopomon Gentoo van, és számos más rendszert használok (FreeBSD, NetBSD, Solaris, Tru64), de azért a desktop maradt a Linux. A Windowst teljes mértékben hanyagolom, csak az egyetemen kényszerítenek rá néha.

trey: Mi volt korábban a feladatod a core csapaton belül?

alex: Konkrét feladat nem nagyon volt. Ráérős diák voltam, így igazából mindenbe megpróbáltam magam beleásni, azaz a kód több részét megérteni/átlátni. Ez odáig fajult, hogy mára többnyire mindent ismerek benne.

trey: Úgy tudom, hogy Árpi az MPlayer 0.90-rc4 környékén nem csak formálisan, hanem teljesen átadta neked az MPlayer G1 karbantartását. Mi most a feladatod a G1-gyel kapcsolatban?

alex: A végcél az 1.0, majd 1.5 kiadása, aztán az ág befejezése. Ebből persze semmi se fog úgy sikerülni, mint ahogy az ember most tervezi. Az 1.5 egyébként egy G1/G2 hibrid lenne, néhány stabil G2 rész visszaültetésével, de
sokkal egyszerűbb és jobb lenne, ha inkább irnánk from scratch UI-t a G2-höz, de ez túl nagy falat és az embernek elmegy tőle a kedve.

trey: Hogy esett a választás rád? Mármint hogy te legyél a karbantartó? Úgy választottak, vagy magad jelentkeztél?

alex: Mivel az idők folyamán elég mélyen beleástam magam a forrásba, egy ideje - remélem nem túlzok - jobban ismertem a kód struktúrát, mint maga Árpi (aki ugye már hanyagolta). Azt hiszem talán emiatt esett rám.

trey: Az örök kérdés: mikor lesz MPlayer 1.0? Lesz-e egyáltalán valaha?

alex: Lesz, valamikor biztos. A helyzet az, hogy túl sok célt tűztünk ki magunk elé, és a szabadidőnk pedig jelentősen lecsökkent. A kód már nagyon nagyra nőtt, és ez a terület napról napra fejlődik. Nehéz egy határt húzni: "na most kiadom ezt, és akkor kész". Egyik nap kiadom, másnap meg bejön 5 új formátum támogatása. Az MPlayer release-ek amúgy sem a legjobbak abból a tekintetből, hogy a CVS mindig többet tud és általában stabilabb is. A pre releaseknél a fő cél, hogy tesztelve legyen minden funkció, így ezek nem nevezhetőek nagyon stabilnak. Habár arra is törekszünk, hogy azok legyenek. A végső releasek meg idő és affinitás hiányában sikerülnek gyengébbre :)

Affinitás azért csökken, mert mire egy release eljut a végéig, addigra a CVS már tízszer több funkciót tud, és már nincs kedvünk a régi "stabillal" foglalkozni. Így volt ez a 0.90 kiadásával is, melynél a végső verziószám át sem lett írva. Gondolom erre mindenki emlekszik.

trey: Az mplayer-dev-eng listán nemrégiben felmerült a kérdés, hogy nevet kellene változtatnia a projektnek. Akkor te még hajlottál is volna a dologra... Most hogy áll az ügy?

alex: Ez nem névváltoztatás volt, hanem "szlogen változtatás". Egyébként az nem titok, hogy én már egyszer összerúgtam a port a többiekkel még 2001-ben, mert nem riadtam vissza az indent programtól, és a névváltoztatástól.


Ez akkor annyit jelentett, hogy csináltam egy saját verziót - amit aztán sose fejeztem be idő hiányában - majd az év őszén visszamentem és becommitoltam azokat az új funkciókat, melyeket a saját verziómban írtam. Azóta nem akcióztam :)

A névváltoztatás egyébként azért lett volna érdekes (amikor ez a név született, akkor még nem volt annyira elterjedt a projekt mint ma), mert az MPlayer név elég sok mindennel ütközik: a hasonló nevű multiplayer játék hálózat és a Microsoft Windows Media Playere (mplayer2.exe) nevével is.

trey: Hogy oszlik meg most az MPlayer fejlesztők aránya a hazai és a külföldi fejlesztők között? Gondolok arra, hogy kezdetben több kiváló külföldi programozó is segítette az MPlayer kódolását. Most többen vagy kevesebben vannak a kezdetekhez képest? Kik maradtak meg azok közül a fejlesztők közül a projekt mellett?

alex: Itt sok a félreértés, ezt jó lesz tisztazni. A ``core team" hagyományosan a magyar fejlesztőket jelenti. Kezdetekben voltuk páran magyarok és mindenki más külföldi volt. Aztán néhány külföldit befogadtunk a ``core teambe", és megjelentek a magyar contributorok is. Ma úgy állunk, hogy a core team vegyes, a contributorok tábora nagyon nagy, és mindenféle nemzetiségű ember küld patcheket, Chilétől kezdve Csehországon át Kínáig.

trey: Többen úgy gondolják, hogy lelassult az MPlayer fejlesztése. Néhányan arról beszélnek, hogy a Xine - mint egyik rivális - könnyen elhúzhat az MPlayer mellett. Ha az több funkcióval fog bírni, akkor az emberek elvándorolhatnak az MPlayer mellől. Erről mi a véleményed?

alex: A fejlesztés nem lassult le, maximum a releasek kiadási ideje. De ez sem igaz, gondoljunk csak a 0.90-re, melyből a végleges verzió több, mint 490 nap után jelent meg. Aki nem hiszi, az olvasson mplayer-cvslog, mplayer-dev-eng, mplayer-docs valamit mplayer-g2-dev listákat.



A lényegesebb dolgok, a codecek, az FFmpeg project libavcodec nevű libjeben vannak, mely sok ideig az MPlayer CVS-ben lett felkarolva és fejlesztve, majd visszaolvasztottuk az eredetibe és azóta ott fejlesztjük mi is. A cél ezzel az volt, hogy más projektek is élvezhessék a mi fejlesztéseinket is. Néhány hónapja pedig az FFmpeg
CVS-e átköltözött az MPlayerHQ gépre. Ezzel ``hazatalált'' a libavcodec is :)



Egyébként győzzön a jobbik, én nem harcolok a felhasználóért, mert ez nem egy üzleti, pénzes program, nem kapok érte semmit.



trey: Hogy áll az MPlayer G2 fejlesztése? Lesz a közeljövőben valami preview kiadás belőle?

alex: Változott a stratégia. Miután Árpinak elfogyott az ideje és elege lett a multimédiából egy időre, én kezdtem el fejleszteni a G2-pre41-et. Írtam bele NUT (saját container formátumunk) támogatást és néhány más apróságot, majd kiadtam a pre42-es változatot. Néhány hete pedig importáltam CVS-be, ettől remélve a fejlesztés felgyorsulását.

Bárki letöltheti: cvs :pserver:anonymous@mplayerhq.hu:/cvsroot/mplayer

checkout g2

trey: Ismert a core team Debian GNU/Linux ellenessége. Neked erről mi a véleményed?

alex: Ez sajnos fals, mert nem a core team Debian ellenes, hanem néhány (vagy több) ember. Árpi, Gabucino valamint Pontscho nem szeretik a Debiant
más-más okból kifolyólag. Ez mindenkinek a saját ugye. Diego Biurrun az ominózus eset után csinált egy felmérést amiből kiderült, hogy
csak az említett 3 személy érez komolyabb ellenszenvet, a többiek pedig vagy használják vagy nem törődnek vele. Részemről elhatárolódok a dologtól.

trey: Hogy látod az MPlayer fejlesztésének jövőjét? Mik a kilátások mondjuk a 2004-es évre?

alex: Az egyértelmű cél az alrendszerek egymástól való függetlenítése, valamint a kód minőségének javítása. Tervezünk egyfajta SDL "competitort" létrehozni a független G2 alrendszerekből, de ez elég távoli a cél.

trey: Árpi a vele készült második interjúban azt mondta, hogy az MPlayer G1 kódja kezdett gányolássá válni. Azóta mi a helyzet? Valóban átláthatatlan a kódbázis, vagy vannak már jelek a letisztulásra?

alex: A kód nem "kezdett válni", hanem mindig is az volt. Személyes véleményem az, hogy a rendszerek függetlenítése mellet azért kódolási szabályokat sem ártana bevezetni. Úgy, ahogy azt sok nagy projektnél láthajtuk, például a Linux kernelben is. Ezt több fejlesztő támogatja, majd talán a G2-nél sikerül valamit ebben az ügyben lépni.

trey: Tegnap kiszivárgott a Windows NT és 2000 operációs rendszerek egyes részeinek forráskódja. Nem tartasz attól, hogy esetleg megjelenhetnek a projektben illegálisan bemásolt kódrészek? A rossz nyelvek szerint pl. a libavifile egy az egyben ilyen kódokból jött. Ebben mennyi igazság lehet?

alex: Személy szerint még nem láttam a forrást, és nem is tervezem, hogy belenézzek, mert számomra a Microsoft API-król bőven elég az, amit az http://msdn.microsoft.com/libarary/ leír.

A libavifile lehetséges, hogy mutat hasonlóságot a windowsos megfelelőhöz, de mi nem használjuk, és sosem használtuk ezt a projektet. Csak a windows emulátor részt, amelyet ők is a Wine-tól vettek kölcsön. Hála istennek erre a Windows emulátorra is csak a WMV9 és QuickTime audio lejátszáshoz van szükség, minden mást ismer az FFmpeg.

Sajnos az MPlayer (és sok más open source multimédiával foglalkozó projekt) már évek óta illegálisnak számít az Egyesült Államokban, ezen egy Microsoft kódrészlet sem tudna mit rontani. Egyébként személy szerint nem szeretném, ha Microsoft kódrészlet kerülne akármibe is, mert jobb, ha a mechanizmust látja át az ember, és saját megoldást ír rá.

Így van ez az FFmpeg-nél.

trey: Mivel foglalkozol a szabadidődben, ha éppen nem az MPlayer-t fejleszted, vagy éppen nem a #debian.hu-n töltöd az idődet?

alex: Rengeteg más fejlesztésben és csoportosulásban veszek (aktívan) részt, emellett néha tanulni is szoktam. Kikapcsolódásként nagyon szeretek utazgatni (mind belföldön és külföldön), valamint kerékpározni, túrázni
a hegyekben és hasonlók. Sajnos annyira sok lehetőségem ezekre nincsen, de majd változik a helyzet: várom már a tavaszt.

trey: Van még valami amit nem kérdeztem meg, de el szeretnél mondani?

alex: Igen van. Nem szeretném ha beskatulyáznának :)

GNOME 2.5.4 (fejlesztői snapshot)

Címkék

A legfrissebb GNOME fejlesztői kiadás - a 2.5.4-es - kész a tesztelésre. Mostantól letölthető az ftp.gnome.org-ról és a tükörszerverekről. (tar.gz: 135MB, tar.bz2: 97MB)



Az ilyenkor szokásos figyelmeztetés most is él:



Ez egy fejlesztői kiadás, a bugok felderítését és az újdonságok tesztelését szolgálja. Senki ne várja, hogy minden tökéletes legyen benne, mert ez NEM egy stabil kiadás. Ennek ellenére működhet helyesen, de nem ajánlott éles rendszerre telepíteni.

FreeBSD 5.2.1-RC2

Címkék

A FreeBSD 5.2.1-RC2-es verziója elérhető a tükörszervereken. A relnotes tanulsága szerint számos javítást tartalmaz, többek közt: mksnap_ffs, SysV Shared Memory, devfs, IPSec, GEOM, ata driverek, stb. Valószínűleg az utolsó lehetőség most van a hibák bejelentésére, mert a végső kiadás egy héten belül várható.



A bejelentés itt.

Unreal Tournament 2004 demo Linuxra és Mac-re

Címkék

Ryan "icculus" Gordon kiadta az Unreal Tournament 2004 linuxos demoját. Számos mirror szerveren elérhető az anyag.A stuff md5 ellenőrző-összege:

da200b043add9d083f6aa7581e6829f0

Az anyag letölthető innen.

Ezzel egy időben megjelent a Mac verzió is. Ezt megtalálod itt. Ha valaki a Bittorrentet kedveli, annak álljon itt a Torrent link.

Mindenki készítse a Flak Cannon-jét :-)

Nyugat-Bengál a Linuxot választotta

Címkék

A The Times of India nevű neves lap írta a hetekben, hogy a Nyugat-Bengáli közigazgatás a Linuxot választotta az Oracle és rá épülő szolgáltatások operációs rendszerének.Ezzel csatlakozott ahhoz a 6 nagy Oraclet és Linuxot együttesen felhasználókhoz melyet az Oracle India jegyez: három bank, egy vasúti társaság és egy vegyészipari cég.

Az Oracle jelentése szerint ezzel a Linux a második legnépszerűbb Oracle-platform lett Indiában.

Shekhar Dasgupta, az Oracle India vezetője szerint a 2004 a Linux éve lesz Indiában. Mind a banki, kormányzati és oktatási szfére széles körben kezdi el használni kritikus (nagy megbízhatóságot megkövetelő) környezetkben is.

Az eredeti cikk: itt.

A NASA is az opens source felé kacsingat?

A minap jelent meg a hír az O'reilly Open Source Directory (röviden OSDir) News oldalán, miszerint a NASA Goddard Space Flight Center létesítményének (érdemes megjegyezni, hogy számos, a világot megrengető találmány készült már itt) szabadalmakért felelős ügyvéde, Bryan A. Geurts, megvizsgálásra eljutatta a "Nasa Open Source Agreement" nevű license első verzióját az Open Source Initiative (OSI) szervezethez.

Az eredeti cikk itt, ahol többek között a teljes license is elolvasható (igaz angol nyelven).

A Commodore 64 köszöni jól van

Címkék

Immáron 20 éve él a Commodore 64, amely a világ legsikeresebb (azaz legnagyobb darabszámban eladott és legkedveltebb) "otthoni gépe" (volt).Bármi hihetetlen, de mind a mai napig jelennek meg rá új programok és számos csoport foglalkozik vele, sőt nem egy találkozót és konferenciát szerveznek (lásd scene).

A Berkeley Softworks 1986-ban írta meg az első grafikus operációs rendszert a Commodore 64-hez, mely a GEOS névre hallgat. A GEOS jogait birtkolo CmdrKey most az open source megoldások nagy nyomulására szabadon elérhetővé tette a GEOS-t.

Az open source megoldások többek között a Contiki, mely TCP/IP stacket is tartalmaz és a LUnix, mely egy UNIX szerű rendszer a C64-re.

A CmdrKey honlapja

GEOS letöltés (bár a cikk irása alatt a Slashdot-effektus miatt nem elérhető)

A Contiki oldala

A LUnix otthona

Néhány screenshot a GEOS-ről: itt, a LUnixról itt és a Contikiről pedig itt.

A Contiki érdekessége még, hogy számos más rendszerre portolták már, így a számos Commodore (64, 128, Plus/4, VIC20), Apple (II), Nintendo (NES, Game Boy), Atari (Portfolio, Jaguar, ST) és persze x86 gépen fut.

Ellopták és publikálták a Windows NT 4 és 2000 forráskódját?

A Slashdot a Neowin.net oldalra hivatkozva azt állítja, hogy valaki megszerezte és publikálta az Interneten a Microsoft Windows NT 4 és 2000 operációs rendszerek forráskódját.A Neowin.net a /. effektus miatt éppen nem elérhető, de a hozzászólásokba valaki bepostázta az ott olvasható hírt:

" Neowin has learned of shocking and potentially devastating news. It would appear that two packages are circulating on the internet, one being the source code to Windows 2000, and the other being the source code to Windows NT. At this time, it is hard to establish whether or not full code has leaked, and this will undoubtedly remain the situation until an attempt is made to compile them. Microsoft are currently unavailable for comment surrounding this leak so we have no official response from them at the time of writing.

This leak is a shock not only to Neowin, but to the wider IT industry. The ramifications of this leak are far reaching and devastating. This reporter does not wish to be sensationalist, but the number of industries and critical systems that are based around these technologies that could be damaged by new exploits found in this source code is something that doesn't bare thinking about.

We ask that for the wider benefit of the IT community that members and readers support Microsoft by forwarding anything they know about the leak to the Microsoft's Anti-Piracy department.

Please do not post any links/screenshots/hints or anything to do with the source code outbreak. Discussion is allowed but we will not condone people spreading this source code."

A kód állítólag (Slashdot fórum) Windows.Source.Code.w2k.nt4.wxp.tar néven forog a neten.

Mivel a Microsoft nem erősítette meg a hírt, mindenki kellő óvatossággal kezelje. Ennek ellenére nem lehetetlen, hiszen emlékszünk talán még arra, hogy 2003-ban a Valve által fejlesztett, és megjelenés előtt álló Half Life 2 forráskódját leakelték ki a Net-re, amely akkora kárt okozott a cégnek, hogy a játék megjelenését több hónappal el kellett tolni, és még azóta sem jelent meg. Először abban sem hitt senki.

A Slashdot cikke itt.



(Állítólag P2P hálókon már elérhető, hitelesnek tűnő filelistákat lehet látni.)



Frissítés: 2003/02/13 7:18:51



Ma reggel a Microsoft szóvivője megerősítette a hírt. Korábban az Eweek-nek cáfolták a leak-et, de az AP-nek később megerősítették:



"However, in an Associated Press report filed later in the evening, Microsoft officials confirmed the leak. The spokesman said that "some incomplete portions of its Windows 2000 and Windows NT4 source code had been 'illegally made available on the Internet'."



Az Eweek cikke itt!

Fedora Core 1.90 (FC2-test1)

Mint ahogy az várható volt... kis csúszás után megjelent a Fedora Core 2-test1 leánykori nevén Fedora Core 1.90.Az anyag letölthető a kitüntetett Red Hat mirror oldalakról, vagy Bittorrent-et használva ezekkel a torrent fileokkal. A stuff kicsit kibővült a Yarrow óta, most 4 binársi és 4 forrás ISO látott napvilágot. Jellemzők: 2.6 kernel, GNOME 2.5, és KDE 3.2.

Release notes itt.

Letölthető (lenne) innen:

FC2-test1-i386-disc1.iso (632MB)

FC2-test1-i386-disc2.iso (627MB)

FC2-test1-i386-disc3.iso (635MB)

FC2-test1-i386-disc4.iso (160MB)

Andrew Morton: Linux 2.6.3-rc2-mm1

Címkék

Megjelent az első -mm patch a 2.6.3-rc2 kernelhez. Andrew levele szerint nagy ISDN, Device Mapper frissítés jellemzi. Emellett szokás szerint a szinkronizáció a külső fejlesztésekkel (ACPI, SELinux).

Amnesztia: anonymous hozzászólások

Címkék

Az 500 alkalmából amnesztiát hirdetek. 2003. október 11-én megszűnt a HUP-on az anonymous hozzászólások lehetősége. Akkor azt ígértem, hogy bizonytalan idő múlva esetleg újra lehetnek ilyen hozzászólások. Úgy gondolom, hogy talán egy próbát lehet tenni. Mostantól újra lehet anonymous-ként hozzászólni a cikkek tartalmához.

FIGYELEM!

Amennyiben a hozzászólások minőségében jelentős romlást vélek felfedezni, úgy _végleg_ meg fog szűnni az anon kommentek lehetősége.

500

Címkék

500 nap az 12.000 óra vagy 720.000 perc vagy 43.200.000 másodperc.



Ennyi a HUP szerver uptime-ja ma (a NetCraft oldala szerint is). Ez azt jelenti, hogy kikapcsolás ás újrabootolás nélkül ennyi ideje szolgáltat egyfolytában.

Az 500 nap alatt a szerver 58.887.014 beérkező csomagot fogadott, és 757.241.632 kimenő csomagot szolgált ki a publikus hálózati csatolóján keresztül.
Az szerver az elmúlt 500 nap alatt csak a frissítések (Apache, PHP, SSL) idejére (pár másodperces kihagyások) függesztette fel a szolgáltatásait (web, news) - kivéve egy alkalommal, amikor kicserélésre került az előtte levő tűzfal, de az sem vett igénybe több időt, mint 50 perc - és ezektől eltekintve rendületlenül szolgálta a magyar linux/bsd/un*x közösséget. Minek köszönhető ez az 500 nap?



Három dolognak:

  • az Axelero Adatpark hihetetlenül megbízható szolgáltatásának (a HUP kolokációs partnere) (Internet csatlakozás, áramellátás, európai színvonalú szerverterem - amelyet az Axelero nagyvonalúan ingyen biztosít a HUP-nak)
  • a szerver alapját képező Intel szervernek (köszönet az Intel Magyarországnak, aki ellenszolgáltatás nélkül adományozta a szervert a közösségnek)
  • és végül, de nem utolsó sorban a FreeBSD operációs rendszernek (és fejlesztőinek), amelynek 4.7 RC1-es verziója kitartóan teszi dolgát



    Ez az 500 napos uptime azt jelenti, hogy a vas és az operációs rendszer az elmúlt másfél évben 100%-os, míg a rajtuk futó szolgáltatások 99.9167%-os rendelkezésre-állást biztosítottak az olvasóknak.