"Kik állnak az opensource forradalom mögött? avagy "Kik vagyunk mi?"
Mi vagyunk mindenki közt a legeslegjobbak! Mi vagyunk mindenki közt a legokosabbak! (fizikus induló)
1. Az open source fejlesztők egy nagy része egyetemista. Ők képezik a környezetvédő/diktatúra ellenes/opensource/... mozgalmak/forradalmak bázisát. Ők azok, akik ki akarják próbálni képességeiket, valami olyan dolgon, aminél látszik az eredmény (pl. Linus Torvalds). Ők azok akiknek köszönhetjük a demokráciát, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, és open source programok tízezreit, mindent, aminek a szabadsághoz, vagy függetlenséghez akár a legcsekélyebb köze is van.
Viszont amíg egy környezetvédő aktivista tevékenységének általában minimális, és alig mérhető az utólagos eredménye, valamint a (tiltakozó) szó elszáll, addig egy fejlesztő tevékenységének eredménye minden esetben "kézzel fogható". Ott a kód! Hihetetlen mennyiségű emberről van szó!2. A tömegbázis másik része a rendszergazdák. Egy rendszergazda tevékenységének jelentős része a rendszer "összelövése", scriptek, programok írása. Ezeket eladni nem tudja. Akkor nem jutna ideje a munkájára. Ha megosztja, akkor más rendszergazdák (akik teljesen hasonlót akarnak, mint Ő) kijavítják, es belefejlesztenek, ami neki jó, mert munka nélkül jutott új funkciókhoz. Ez mozgatja a szerver programok fejlesztését. Nem véletlen, hogy a legjobb szerverprogramok/szerverek open source-ök.
3. A harmadik csoport a nagy cégek csoportja: IBM, HP, SUN, Oracle, SAP,...
A nagy cégek igyekeznek a saját függőségüket csökkenteni. Nekik az a jó ha a termékük kiegészítő termékei rendkívül olcsók. Ezért támogatják az open source forradalmat. Ezért állítanak rá több ezer fejlesztőt (pl: az IBM itt, és itt) az open source fejlesztésekre. Ezért lépnek be, indítanak open source fejlesztő csoportokat. (pl: eclipse, vagy
OSDL)
Lásd még: Linux forever, avagy mi a retek történik mostanában.
4. A negyedik az egész picike cégek csoportja.
Egy frissen indult cég nem tud milliókat elkölteni fejlesztő-eszközökre, nem tud milliókért zárt forráskódú szervert venni, hogy majd utána arra fejleszt. Próbál nulla költséggel, és sok munkával alkotni valamit, és küzd az életben maradásért. Szinte kizárólag open source, vagy lopott szoftvereket használ. (Már várom, hogy ebből a mondatból tanulva az MS ingyen fogja kínálni az induló szoftver cégeknek a fejlesztő-eszközöket, amit akkor kell kifizetni, ha van belőle bevétel. Ekkor sok cég fel fogja venni a tevékenységi körébe a fejlesztést, és hát nem sikerült az első eladás :-)))
Sok ilyen cég látja abban a kiemelkedés esélyét, hogy a saját kódjait is közzéteszi open source licenc alatt, hátha egy hasonló amerikai/német/indiai/japán cégecske csatlakozik. Ők nem konkurenciák, egy ilyen cégnek esélye sincs a következő 5 évben, hogy megjelenjen az amerikai/német/... piacon. Kockázat persze, hogy egy magyar cégecske is csatlakozik, de nem nagy. Az ilyen cégek konkurenciái elsősorban közepes cégek, nem a másik kicsik. Egy piacon a működő cégek száma, mindig jelentősen meghaladja, az induló, vagy a megszűnő cégek számát. Valamint a közepes cégeknél létezik zárt framework, amit lecserélni nagyon nem olcsó/egyszerű. Tehát a közepes cégek nem open source-ölnek. Lásd a végén.
5. A következő nagy csapat, azok a cégek, akik felhasználják az informatikát, nem "gyártják".
Ilyen például az Unilever, aki például az OSDL-be is belépett, vagy például a MATÁV. (Nyílt forráskód,
Nyílt forráskód a Matávnál)
Ezen cégek ráébredtek, hogy ha függenek valamilyen konkrét cégtől, vagy valamilyen konkrét terméktől, akkor a frissítések árával _jelentősen_ "meg lesznek vágva". Az áttérés költsége mindig nagyon jelentős. Ezt a beszállító tudja. Ennek ismeretében határozza meg a frissítés árát. Ha egy ilyen cég open source-re támaszkodik, akkor egy apache/mysql/perl/php/linux/openoffice/... frissítés ingyen van neki.
Ha meg a rendszergazda akar sok pénz kérni a frissítésért, akkor felvesz egy újat. Egyszerű. Minden egyes program, amit sikerül open source-re cserélni szépen növeli a cég későbbi évekbeli profitját.