Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Visa kártya adatok elmentés engedély nélkül 17  2025-09-07T20:20:01+0200 Security-all kikepzo
  ESP-01 + Tasmota + Relé 102  2025-09-07T20:14:30+0200 Közösségi kerekasztal hnsz2002
  [Szavazás] Át kellene állni a többkulcsos adórendszerre Magyarországon? 325  2025-09-07T20:05:31+0200 HUP cikkturkáló trey
  Írj egy szerinted igaszságos SZJA számoló függvényt 120  2025-09-07T19:01:28+0200 Közösségi kerekasztal EspOS
  Proxmox -> Truenas ZFS sebesség kritikán aluli 2025-09-07T18:26:05+0200 Virtualizáció zsomLEE
  Egy par linkeleses tema/kerdes 2025-09-07T18:20:51+0200 C/C++ apal
  Linux driverek sorsa vált kérdésessé az Intel átalakulása miatt 16  2025-09-07T17:21:18+0200 HUP cikkturkáló Ritter
  Kamera elhelyezésénél kinek a jogai fontosabbak? 87  2025-09-07T17:11:13+0200 Hálózatok egyéb kikepzo
  Genie 3 Az MI, ami szövegből játszható világot alkot 2025-09-07T17:07:19+0200 Mesterséges Intelligencia: Prolog, Lisp Ritter
  Proxmox ZFS mirror - szörnyen alacsony I/O és IOPS 27  2025-09-07T16:21:24+0200 ZFS Fan Club djtacee
  IceWM: eltűnt Alt+Tab 2025-09-07T13:40:29+0200 Linux-haladó szaszi
  [megoldva]Zentyal lassú webes felület 13  2025-09-07T13:21:41+0200 Hálózatok egyéb theadam
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 758  2025-09-07T07:57:23+0200 Játékok trey
  188.x.y.0 76  2025-09-06T22:39:39+0200 Hálózatok általános EspOS
  WinApps for Linux, újabb Windows kompatibilitási megoldás Linuxra. 22  2025-09-06T21:43:23+0200 Linux-haladó Ritter
  Nginx proxy mögött Sogo 2025-09-06T21:24:32+0200 Hálózatok általános Amadeus77
  Unaloműző online játék újratöltve 19  2025-09-06T12:47:56+0200 Játékok bzt
  /MEGOLDVA/ Milyen kamerát javasoltok ami tapasztalaton alapul? 33  2025-09-06T11:31:15+0200 Elektronika, Elektromos eszközök kikepzo
  I2C probléma Yocto 5 alatt Recomputer R1035 el 2025-09-05T22:07:51+0200 UNIX haladó wolfwood
  Proxmox ötletelés - Intel lga2011-v3-ról, AMD AM5-re? 20  2025-09-05T15:43:27+0200 Virtualizáció HandsOfVelika

Linuxos tanfolyamok

Címkék

A Mission Critical Linux Kft. 2004 őszén újabb Linuxos tanfolyamokat indít a következő témakörökben: * Kezdő Linux-rendszeradminisztrátori tanfolyam

* Haladó Linux-rendszeradminisztrátori tanfolyam

* Cluster-tanfolyam



A tanfolyamok 3-4 naposak, napközben 9-15-ig kerülnek megtartásra, kiscsoportos formában (6-10 fő). A tanfolyam elméleti és gyakorlati részekből áll, az elméleti előadáson elhangzottak a gyakorlatban kipróbálhatók.

A tanfolyamokhoz egy magyar nyelvű tankönyvet is adunk, ez a kezdő tanfolyam esetén Pere László: Linux felhasználói ismeretek I., a haladó tanfolyam esetén pedig Marcel Gagné: Linux rendszerfelügyelet című könyve.

Időpontok:

Kezdő Linux-rendszeradminisztrátori tanfolyam

3 nap

2004. 09.01 - 09.03.

Haladó Linux-rendszeradminisztrátori tanfolyam

4 nap

2004. 09.14 - 09.17.

Cluster-tanfolyam

4 nap

2004. 09.28 - 10.01.

Bővebb információk:

http://www.mclx.hu/content.php?article.3.5

BPM

Címkék

BPM. Nem Bit per Minute, hanem BSD Port Manipulator. Egy grafikus ports gyűjtemény menedzser FreeBSD-re. GTK+ 2.0 függősége van, segítségével tudjuk

- böngészni:

- telepíteni:

- frissíteni, vagy részleteket olvasni egy adott portról:

A BPM jelenleg fejlesztés alatt áll, éles rendszerre nem javasolt! A program megtalálható a FreeBSD ports-ban a sysutils/bpm alatt, vagy letölthető a legfrissebb verziója a projekt honlapjáról innen.

Keserű fejlesztő: befejeződött egy driver fejlesztése

Címkék

Az egyik core Linux kernel fejlesztő, Greg Kroah-Hartman eltávolított a Linux kernelből egy olyan hook-nak nevezett funkciót, amely lehetővé tette, hogy bizonyos, a Philips által gyártott webkamerák működhessenek Linux alatt.

A PWC névre hallgató kamera driver karbantartója ezen annyira feldühödött, hogy kijelentette, hogy 5 év munka után befejezi a driver fejlesztését, kéri a Linux kernelből való eltávolítását, és megszünteti a driver honlapját is.A driver egy félig nyílt, félig zárt forrású megoldás. Két részből áll, egy PWC névre hallgató nyílt forrású kódból, és egy PWCX névre hallgató bináris dekompresszorból. A PWC magában is működik, de a jó működéshez, és ahhoz, hogy a kamera tulajdonosai minden funkciót szépen ki tudjanak használni elengedhetetlen a Philips által nyújtott bináris dekompresszor is.

Ahhoz, hogy a bináris PWCX működni tudjon, együtt kell működnie a PWC kóddal. Ehhez a PWC modul kiexportál egy funkciót a kernelen kívülre, amelyet hook-nak hívnak. A kernel fejlesztők azon az állásponton vannak, hogy nem akarnak látni semmilyen hook-ot, funkciót vagy mechanizmust a kernelben, amely lehetővé teszi az ilyen modulok működését. Ennek érdekében Greg Kroah, a Linux kernel USB alrendszerének karnabtartója eltávolította a PWC-ből azt a hook-ot, amely lehetővé tette a PWCX betöltését a kernelbe. Ezzel azt okozta, hogy a mainline kernelbe nem lehet a PWCX modult betölteni, előtte patchelni kell a kernelt.

A driver fejlesztője ezt az eljárást több okból is elfogadhatatlannak tartja:

- a hook mechanizmus 3 éve része a kernelnek, szerinte kicsit későn döntöttek arról, hogy el kéne távolítani

- a döntés megnehezíti a karbantartó és a felhasználók életét is (pláne a kezdő felhasználókét, akik nem tudnak kernelt patchelni)

- az utolsó pedig a saját sérelme, hiszen ezzel a döntéssel megfosztják a felhasználót attól a lehetőségtől, hogy bináris modult használhasson

A fejlesztő ezért úgy döntött, hogy nem hajlandó a kernelben egy gyengén működő driverhez a nevét adni (a bináris modul nélkül csak nagyon csökkentett támogatást ad a driver a kamerákhoz), ezért kéri a driver teljes eltávolítását a Linux kernel forrásából. Emellett befejezi a fejlesztést, törli a bug tracking rendszert, megszünteti a weboldalt, törli a letöltéseket, a dokumentációt, a FAQ-t, stb. Ahogy ő fogalmaz ``teljesen kihúzza a konnektort''.

Ahogy írja ezen a döntésen mindenki veszít:

- a felhasználók a drivert

- a fejlesztő a kis népszerűséget, amit szerzett magának a driverrel

- a Philips a támogatottságot

- a Linux kernel is, mert neki a népszerűséghez szüksége van arra, hogy jó hardver támogatást adjon

A fejlesztő döntését és az egész ügy hátterét elolvashatod itt.

OpenBSD biztonsági frissítések

Címkék

016: RELIABILITY FIX: August 26, 2004

Hibajavítás a tegnapelőtt jelzett távoli ICMP echo request (ping) crash hibára

A patch megtalálható: OpenBSD 3.5, OpenBSD 3.4

015: RELIABILITY FIX: August 25, 2004

Javított ICMP hibakezelés annak érdekében, hogy csökkenjen az ICMP típusú támadások sikeressége

Bővebb infó: http://www.ietf.org/internet-drafts/draft-gont-icmp-payload-00.txt

A patch megtalálható: OpenBSD 3.5, OpenBSD 3.4

Az IVSZ is ellenzi a szoftver- szabadalmakat

"Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint Damoklész kardja lebeg a magyar szoftveripar felett...""Annak ellenére, hogy elvileg nem lehet szoftvereket, algoritmusokat és üzleti eljárásokat szabadalmaztatni, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) már több mint 30 ezer ilyen szabadalmat jegyzett be - figyelmeztet a szövetség."

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=103717



Ezt a cikket a feltalálók szervezetének elnökei is elolvashatják, aztán gondolkodhatnak hogy a talámányok szabadalma, vagy az ország gazdaságának jövője a fontosabb.

Mi az a Sender ID, és mi a probléma vele?

Címkék

A napokban tele volt a nemzetközi sajtó a Sender ID-ról szóló cikkekkel. Gyorsan nézzük meg, hogy mi is ez, és hogy mi a probléma vele. Sajnos közvetve érint minden Internetet aktívan használó (levelező) felhasználót és adminisztrátort is...

A SPAM (kéretlen levél) nagy probléma. A SPAMmerek újabban azzal a módszerrel küldenek kéretlen levelet, hogy meghamisítják a feladót, így gyakran előfordul, hogy az ember fia olyan levelet kap, amelyben saját magát felszólítja arra, hogy vegyen saját magától Penis Enlargement Set-et, mert az milyen jó... A hamisított feladóval jövő levelek kellemetlen helyzetbe hozhatják azt, akinek a nevében a levelet küldték, hiszen nem mindenki olyan képzett, hogy rájöjjön arra, hogy a levél tulajdonképpen nem attól származik, aki a feladó
mezőben szerepel.

A SPAM olyan probléma, amely rengeteg embert érint. A jelenlegi megoldások sajnos nem nyújtnak ellene kellő védelmet. Többen dolgoznak olyan megoldáson, amely hatékony védelmet nyújthat a SPAMok ellen. Jelenleg is több SPAM-ellenes technológiát leíró dokumentáció fekszik az IETF (Internet Engineering Task Force - az Internet megfelelő működéséért felelős szerverzet) előtt véleményezés céljából.

Az új technikák már nem a SPAM levelek tartalmát vizsgálják, sokkal inkább a küldőt authentikálják. Mivel a legtöbb SPAM hamisított email címről jön, fontos, hogy azonosítani tudjuk a küldő személyt. Erre jó a Sender ID.

Lássuk mit tettek ennek érdekében az elmúlt időkben, hogy jön a képbe a Microsoft, és mi az ami a szabad szoftveres fejlesztőket aggasztja:- 1998-ban Jim Miller egy levelet küldött Paul Vixie-nek, amelyben felvázolt egy egyszerű technikát, amellyel el lehet dobni a hamisított leveleket

- 2002-ben Vixie publikálta a Repudiating Mail-From protokoll munkáját, amely Miller ötletén alapult

- A Mail-From két újabb munkát inspirált: az egyik a Hadmut Danisch-féle "Reverse MX", a másik pedig a Gordon Fecyk-féle "Designated Mailer Protocol" (DMP)

- 2003-ban Meng Weng Wong felhasználva a Reverse MX és a DMP legjobb funkcióit megalkotta a Sender Policy Framework-öt (SPF), amely rövid időn belül a legnépszerűbb DNS-alapú anti-spam eszközzé vált

- Az átalakulás folytatódott, a Microsoft fogta a Caller ID névre hallgató javaslatát, beburkolta vele az SPF-et, hozzáadott egy harmadik specifikációt, a Submitter Optimization-t, és megszületett a Sender ID

A működés röviden: Az SPF / Sender ID használatához módosítani kell a DNS bejegyzéseket és a levelező szervereket (Mail Transfer Agent-eket - MTA). A DNS módosítás egy újabb bejegyzést (record) takar. A bejegyzés azonosítja az(oka)t a gépe(ke)t, amelyek jogosultak arra, hogy egy megadott domainben levelet küldjenek. Természetesen módosítani kell a levelező szervereket is (Sendmail, Postfix, Exim, stb.), hogy képesek legyenek kezelni ezt a bejegyzést, azaz képesek legyenek eldönteni, hogy a hozzájuk érkezett levél hamisított-e vagy sem. Magyarul, hogy a levél küldője jogosult-e arra, hogy a domainből levelet küldjön.



(c) Microsoft Corporation





1.) A küldő elküldi a levelét a címzetthez

2.) A címzett mail szervere megkapja a mailt

3.) A címzett mail szervere ellenőrzi a küldő domain-jének SPF bejegyzését a DNS-ben

4.) A címzett mail szervere eldönti, hogy a küldő email szerverének IP címe azonos-e a DNS-ben bejegyzett és publikált IP címmel

A Microsoft a napokban kiadta a Sender ID új, jogdíj mentes licencét és egy FAQ-t. A licenc használatához egy szerződést kell aláírni a Microsoft-tal. Sajnos a licenc olyan, hogy kérdéses a kompatibilitása az Open Source Definition-nel, a Free Software Definition-nel, a Debian Free Software Guidelines-szal, és a GPL/LGPL licencekkel.

Eric Allman - a Sendmail Inc. vezérigazgatója - bejelentette, hogy a Sendmail jelenleg felfüggesztette a Sender ID implementálását. Ennek az oka az, hogy a Microsoft olyan licencet erőltet, amely elfogadhatatlan a szabad szoftveres fejlesztők számára. Ennek ellenére nem zárkóznak el az implementálásától:

Sendmail, Inc. has worked with Microsoft to help them produce a patent license that will be acceptable for ourselves, the IETF, and the open source community at large. This message summarizes our position. The following discussion refers to the Royalty Free Sender ID Patent License (RFSIPL), dated 23 August. Harry has already posted it to the list, although it will take a few days to appear on the Microsoft Web site.

The executive summary is that we believe that the Sender ID technology is promising, and will hopefully be adopted. We believe that although not ideal, the RFSIPL and associated IP disclosures satisfy the IPR requirements of the IETF and are compatible with most major open source licenses. It would be extremely disappointing if this potentially useful technology to combat fraud and spam failed for reasons unrelated to its technological merits.

The revisions in the RFSIPL have clarified several important issues. Notably, it is now explicit that recipients of a Sender ID implementation who do not intend to redistribute the code do not need to get a patent license to use such an implementation. However, the license is not without restrictions.


Richard Stallman is kifejtette véleményét a Sender ID-vel kapcsolatban az IETF levelezési listán:

Microsoft's Sender-ID license is directly incompatible with free software, regardless of which free software license is used. Free software means users are free to run it, study and modify the source, and to redistribute it with or without changes. Free to do so means there is no requirement to ask or tell anyone that you are doing so.

The Microsoft license for Sender-ID directly forbids release of software with all these freedoms, so it is impossible for any program to be free software under Microsoft's regime.

I've been expecting to see something like this ever since Gates started talking about spam. This license is an example of Microsoft's strategy for killing off free software as an alternative to Windows. Microsoft first patents something, then incorporates it into a format or protocol, then tries to make it de rigueur while excluding those it wishes to exclude. In the absence of resistance, Microsoft has a good chance of imposing whatever standards it likes. Let us, therefore, resist it here and now.


Egyelőre itt tart az ügy. A Microsoft ígéretet tett arra, hogy átdolgozza a licencet, közben Theo de Raadt már azon aggódik, hogy a Sendmail elképzelhető, hogy nem lesz annyira szabad, mint eddig (köszönhetően a licencnek).

Két lehetséges út látszik (abban az esetben, ha az IETF elfogadja a Microsoft javaslatát). Vagy implementálja egy szoftver a Sender ID-t, vagy nem. Ha igen, akkor el kell fogadnia a MS licencét, amely jelenleg több szakember szerint is inkompatibilis a szabad szoftveres licencekkel. A másik út, hogy nem implementálja, viszont akkor könnyen megeshet, hogy a használója pár éven belül már nem fog levelezni senkivel...

Hasznos linkek:

Sender ID Framework
New Email Sender ID license debate sure to continue

Email Sender ID: The hype and the reality

MS Releases License For Sender-ID

Trouble brewing in the land of smtp

Microsoft and Meng Wong to Merge Caller ID for E-Mail and SPF Anti-Spam Technology Proposals

Letölthető ``Testdrive'' SAP

Címkék


LeoALo
küldte be a hírt:



Az SAP már régebben is nagy hangsúlyt fektetett a Linux
támogatására
. Egy újabb érdekes fejlemény, amit nem igazából vertek ugyan nagy dobra, de létezik... Letölthető egy úgynevezett "Testdrive" SAP rendszer Linux alá.Ez egy teljesértékű bázis rendszer, ABAP-motorral, fejlesztési lehetőségekkel, komplett adminisztrációs lehetőségekkel, J2EE motorral, Linuxos Java kliensel, OpenOffice integrációval stb...



Az anyag letölthető: ftp://ftp.sap.com/pub/linuxlab/test_drive/



Itt találhattok egy README-t amiben az installálás lépései benne vannak. Miután ez egy olyan versió, ami érdeklődő, de SAP előképzettség nélküli felhasználóknak készült, nem kell hozzá pilótavizsga, pár RPM az egész.



Sok sikert a próbálgatóknak. Ha kell segítség ide lehet írni. Bővebb infó itt.

Félrevezető a Microsoft állítása

IBM mainframe vs. Intel Xeon?



A The Inqurier szerint az Egyesült Királyság-beli Advertising Standards Authority (ASA) megerősítette azokat a nyilvánosan megfogalmazott panaszokat, amelyek egy magazinban megjelent Windows - Linux összehasonlító hirdetéssel kapcsolatban merültek fel.

A Microsoft a hirdetésben egy Linuxot és egy Windows 2003 szervert futtató megoldást hasonlított össze ár szempontból. A hirdetésben a Microsoft tényként állította, hogy a Linuxot futtató megoldás 10-szer annyiba kerül, mint a Windows szerveres verzió. Azonban egy kis szépséghibája volt a dolognak...A hirdetésben grafikonosan volt összehasonlítva a két rendszer költsége amerikai dollárban.

A Linuxot futtató gép két IBM z900 mainframe volt, míg a Windows két 900Mhz-es Intel Xeon processzoron futott (ROTFL).

A banneren az volt olvasható, hogy a linuxos rendszer 10-szer annyiba kerül, mint a windowsos. A hirdetés szerint az esettanulmányt a vezető, független elemzőcég, a Meta Group végezte.

Az ASA megállapította, hogy a hirdetés félrevezető, mert az összehasonlításban szerepel a hardver is (ha szerepel benne, akkor egyforma vason kellett volna az összehasonlítást végezni).

A The Inqurier cikke itt.

OpenBSD 3.6 előrendelés indul

Címkék

Indul az OpenBSD 3.6 előrendelése. Szállítás: 2004. november 1-től. Az új kiadáshoz új artwork is jár.Az OpenBSD 3.6 CD (3 darabos CD set) ára 40 dollár (vagy 45 euro) + szállítási költség (20 felett engedmény). Az OpenBSD 3.6 poszter ára 10 dollár (vagy 14 euro) + szállítási költség.

Az anyagok megrendelésével támogathatod az OpenBSD Projektet! Rendelni lehet itt.

PKC, egy újabb csomagkezelő

Címkék

Egy új csomagkezelő látott napvilágot pkc, vagyis PacKageCommander néven.

A csomagkezelőnek jelenleg csak konzolos felülete van, amely az ncurse könyvtárat használja.


A szokásos csomagkezelői funkciókon kívül azzal tűnik ki, hogy segítségével a kezdő felhasználó is könnyen telepíthet programot a szokásos forrásfájlokból is, illetve megkönnyíti a bináris (Debian vagy RPM) csomagok készítőinek életét is.Jelenleg ez a legelső publikus verzió. Támogatja a dpkg, és az RPM csomagkezelő rendszerét, illetve bináris fájljait.


Jelenleg a feltelepített Debian és/vagy RPM bináris csomagokat kérhetjük le segítségével abc, méret szerinti, vagy csoportok szerint rendezett sorrendben. Az egyes csomagokról részletes információt kérhetünk, illetve azokat törölhetjük, vagy telepíthetjük. Továbbá a program segítségével könnyedén telepíthetünk forrásból (tar.bz2, tar.gz, illetve egy kitömörített könyvtár is megadható). A program automatikusan kitömöríti a a fájlt, lekéri a configure script lehetséges opciót, amelyet tetszés szerint könnyedén beállíthatunk, majd lefordítja és telepíti a megadott paranccsal a forrást. Az telepítés folyamatát az installwatch programmal felügyeli, melynek segítségével megkapjuk, hogy mely fájlok hova lettek telepítve.


Ezek után könnyedén készíthetünk Debian, RPM vagy akár tar.bz2-es bináris csomagot. Ezen csomagok paraméterei szintén menüvezérelten beállíthatók, módosíthatók.


A program nagyon kezdetleges fázisban van, sok-sok tervvel, és valószínűleg annál több hibával. Minden észrevételt, hibát, kérést szívesen látok!

Jimmy

jimmycime at mailbox dot hu

13.

Címkék

1991. augusztus 25:

``Hello everybody out there using minix...''

Ma van a 13. évfordulója annak, hogy Linus egy levelet postázott a comp.os.minix hírcsoportba, és bejelentette a Linux megszületését. Boldog születésnapot!

A levél:From: torvalds@klaava.Helsinki.FI (Linus Benedict Torvalds)

Newsgroups: comp.os.minix

Subject: What would you like to see most in minix?

Summary: small poll for my new operating system

Message-ID:

Date: 25 Aug 91 20:57:08 GMT

Organization: University of Helsinki

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and

professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing

since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on

things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat

(same physical layout of the file-system (due to practical reasons)

among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work.

This implies that I'll get something practical within a few months, and

I'd like to know what features most people would want. Any suggestions

are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs.

It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never

will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

aKademy videók Sarge-on Helix-szel

Címkék

Aki tegnap éjjel szokás szerint frissítette Sarge-át, elég sokat töltött le. Számomra az egyik legjobb hír volt, hogy bekerültek végre a 2.4.4-es GTK csomagok, így már semmi akadálya nem volt, hogy helix-playeremet a végleges 1.0-ra frissítsem. A csomag jelenlegi APT sora a helix.alioth.debian.org szerint:

deb http://helix.alioth.debian.org/deb [sarge|sid] main


Frissítés és aKademy:A -common és a -player csomagok az új, remélhetőleg a hivatalos repóba is hamarosan bekerülő -player csomagban egyesültek, ezért kulturáltan frissíteni csak úgy tudsz, ha előbb leszeded a régit és kiadod a

Linus Torvalds: Linux 2.6.9-rc1

Címkék

Linus visszatérve a vakációról kiadta a 2.6.9-rc1-es Linux kernelt. A változások számos területet érintenek: arm, ppc, sparc, acpi, i2c, usb, fbcon, ntfs, xfs, nfs, cpufreq, agp, sata, hálózati driverek... Linus hosszasan gondolkozott azon, hogy a 2.6.8-as vagy a 2.6.8.1-es kernelhez készítse a patchet, de végül úgy döntött, hogy 2.6.8-hoz adja ki. Akinek 2.6.8.1-es forrása van, annak a .1 patchet vissza kell patchelni (-R).

A patch letölthető tükörszerverekről.

Változások logja Linus levelében itt.

ATi driverek és a Linux

Címkék

Az ATi linuxos driverei (khm) egy kis kivetnivalót hagynak maguk után. A finomabban fogalmazók szerint még kicsit kiforratlan, egyesek szerint pedig használhatatlan. Ez utóbbi kijelentés vonatkozik mind a driver által produkált teljesítményre (összevetve a windowsos driverrel), mind pedig a stabilitásra.A HardOCP úgy gondolta, hogy megkérdezik az illetékeseket, hogy mikorra várható jó linuxos eszköz-meghajtó program az ATi videokártyáihoz.

Az oldal fórumából kiválasztották a legjobbnak tűnő kérdéseket, és feltették Terry Makedon-nak, az ATi emberének. A kérdések között szerepel, hogy

- miért csak a Red Hat-hoz készül driver?

- miért tart ilyen sokáig implementálni a D3TC-t?

- miért lassabb az ATi linuxos drivere, mint a windowsos?

- lesz-e nem disztró specifikus telepítő?

- miért nem támogatja a linuxos driver a kártyák összes funkcióját (tv-out, stb.) úgy, mint a windowsos driver?

- miért nincs linuxos driver a kártyákhoz adott CD-n?

- miért nem lép kapcsolatba az ATi a Linux disztribútorokkal annak érdekében, hogy csomagolják a drivereket a terjesztéseikbe?

- stb.

A kérdések és a válaszok megtalálhatók itt.

X.Org X11 Server Release 6.8 előzetes

Címkék

Augusztus 25-re tervezik az X.Org következő verziójának kiadását. Benne néhány új funkciót is felfedezhet az érdeklődő...Translucency (átlátszóság), javított FreeType2, javított hardver támogatás, XComposite és XDamage extension-ök, ...

A Linux-Gamers-en jelent meg egy cikk, amely összefoglalja a kiadás előtt álló X.Org X11 Server Release 6.8 újdonságait / tulajdonságait.

Ami nekem szembetűnt az az alábbi:

Radeon driver updates:

[...]

* Updated 3D drivers

[...]

Vajon mire lesz használható?

A cikk itt.

KNOPPIX 3.6 ``aKademy''

Címkék

Megjelent a Debian alapú, népszerű Live disztribúciónak, a KNOPPIX-nak a legfrissebb kiadása. A 3.6-os verzióban az alábbiakat találjuk:2.4.27-es Linux kernel (opcióként 2.6.7), memtest86+ mint boot opció, captive-ntfs frissítés, FreeNX-Server csomag, javított hardver detektálás, KDE 3.2.3, számos csomag frissítése a Debian testing / unstable terjesztésekből, ...

Letölthető a tükörszerverekről. Bővebb infó a CHANGELOG-ból hámozható ki.