Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Pamkutya koncert jegyvasarlas 52  2025-09-28T07:27:51+0200 Hálózatok egyéb eyez00
  Tud valaki erről a cégről valid adatokat? 49  2025-09-28T07:02:20+0200 Spam, Adathalászat kikepzo
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 778  2025-09-28T01:53:18+0200 Játékok trey
  "karcolódnak az új iPhone-ok: a nyugati szankciók miatt, egy fontos anyagot cserélt le benne az Apple" 21  2025-09-28T01:09:20+0200 HUP cikkturkáló trey
  Kibertámadás miatt két hete áll a Jaguar/Land Rover gyártósor 35  2025-09-28T00:00:41+0200 HUP cikkturkáló pif73
  Deus Ex 1 Unreal Engine 5 mod 21  2025-09-27T23:27:18+0200 Játékok jevgenyij
  Postacím feldarabolása mezőkre - regex+powershell 39  2025-09-27T21:39:57+0200 Szkriptek: Python, Perl, Bash, ... attyhor
  ntpsec 19  2025-09-27T18:25:05+0200 Debian GNU/Linux informer
  Segítség kérés SDL fordítás Androidra 12  2025-09-27T17:46:51+0200 C/C++ bzt
  Trump böntetővámokkal fenyegette meg az EU-t a Google 2,95 milliárd dolláros bírsága miatt 182  2025-09-27T16:19:48+0200 HUP cikkturkáló jevgenyij
  HELP: rhel-7-server-els-rpms repóból csomagokra lenne szükségem 14  2025-09-27T11:14:19+0200 Red Hat, Fedora, CentOS zhans
  AI alma 18  2025-09-27T00:31:37+0200 Közösségi kerekasztal EspOS
  Halászat az intenzívről :) 57  2025-09-26T11:42:09+0200 Spam, Adathalászat gemnon
  [Hogyan?] Markdown + Showdown + Mathjax = preview 2025-09-25T21:47:03+0200 Szkriptek: Python, Perl, Bash, ... Cozi
  Proxmox -> Truenas ZFS sebesség kritikán aluli 24  2025-09-25T21:37:20+0200 Virtualizáció zsomLEE
  SMGUI frissítés 2025-09-25T14:03:15+0200 C/C++ bzt
  Egy par linkeleses tema/kerdes 11  2025-09-25T12:25:34+0200 C/C++ apal
  OpenWRT modulhoz keresek fejlesztőt 14  2025-09-25T10:09:02+0200 Hálózati eszközök pba
  Telekom TVGO - Végre működik boxon is! 12  2025-09-24T20:21:30+0200 Hálózatok egyéb ecsi
  [Megoldva] Notebook felfüggesztve "brutálisan" merül 62  2025-09-24T15:50:07+0200 Notebook, laptop, mobiltelefon ... PeterX

StarOffice 6.0 letölthető a Mandrake Club tagoknak

Címkék

A StarOffice 6.0 a SUN népszerű irodai csomagja letölthető a Mandrake Linux Club Tagoknak. Mivel a StarOffice licencelési modellje megváltozott és ezután nem tölthető le ingyen, a MandrakeSoft úgy döntött, hogy a Club tagjainak ingyenesen letölthetővé teszi. Így azok a Club tagok akik "Silver" vagy magasabb fokozatú tagsággal bírnak, könnyen hozzájuthatnak a SO 6.0-hoz.

Hogy miért csak a "Silver" Club tagok juthatnak hozzá a SO 6.0-hoz? A válasz egyszerű. A MandrakeSoft egy licence szerződést kötött a SUN-al, minek értelmében a "Silver" fokozatú Club tagok megkaphatják a SO 6.0-t. Természetesen a MandrakeSoft minden egyes letöltött termék után licence díjat fizet a SUN-nak. A MandrakeSoft szerette volna, ha a "Standard" tagjai is hozzájuthattak volna a SO-hoz (extra díj fejében), de ezt a SUN nem tette lehetővé.

Hogy miért ez az akció? Mint írtam a MandrakeSoft bajban van, anyagilag rossz helyzetbe került. Meghírdette a Club programot és ezzel szeretne pénzhez jutni.A ZDNET-en megjelent egy cikk, miszerint a Mandrake felhasználók megharagudtak a MandrakeSoft-ra az új licence politikájuk miatt. Ezt a MandrakeSoft cáfolja, és azt mondja, hogy a ZDNET cikk szerzője ezeket az állításokat a MandrakeForum egyes hozzászólásaira alapozza. Viszont ha tényleg így van, akkor a Mandrake valóban nagy bajba kerülhet.

Az irodai csomag részei:

20 éves a SUN

Címkék

Hosszú utat jártunk be azóta, hogy a Sun mindössze négy egyetemistával és egy jó ötlettel megalakult.

Húsz év telt el, és nem kis meglepetésünkre ma közel 40 ezer alkalmazottunk dolgozik irodáinkban a világ minden táján. A mérnöki munkaállomások gyártásának szerény kezdeteiből a hálózati szerverek, adattároló rendszerek, rendszerszoftverek, hálózati infrastruktúra-alkalmazások és még sok egyéb hálózati termék vezető gyártójává nőttük ki magunkat.

Mindezen változásokkal együtt - azzal együtt, hogy újraalkottuk termékeinket és cégünket az évek során - egy dolog nem változott: az ötlet, amellyel az egész indult. A nyílt hálózati informatika még mindig a szenvedélyünk, még mindig ez a hajtóerő minden egyes technológiánk, termékünk és szolgáltatásunk mögött. Ez az a szenvedély, amely a nagyteljesítményû internetes szabványok - például az NFS és az XML - kifejlesztéséhez vezetett. Ez az, amely arra serkentett bennünket, hogy a széles körben elfogadott Java[tm] technológiához hasonló újításokra törjünk. És végül ez az, amiért továbbra is támogatjuk a nyíltan megjelentetett programozási felületek terjedését - ez filozófiánk alapja és az egymással problémamentesen együttműködő rendszerek építésének kulcsa, függetlenül attól, hogy ki gyártotta őket.

A Sun jövőképe megingathatatlan. "A hálózat maga a számítógép" mondat nem egyszerűen egy szlogen: ez egy tervezési alapelv.Amikor 1982-ben bemutattuk számítógépeink első családját, a teljesen egészében hálózatba kötött, nagyteljesítményű munkaállomások és szerverek koncepcióját még sokan nem értették, nem volt széles körben népszerű a gondolat. Ma már mindenféle eszközt - intelligens kártyákat, mobiltelefonokat, kézi számítógépeket, asztali rendszereket, boltbeli kioszkokat, sőt, különféle otthoni berendezéseket is - összekötünk, hogy bárki, bárhol és bármikor bekapcsolódhasson a hálózatba.

Ha őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy mi magunk sem voltunk tökéletesen tisztában azzal, mibe is fogtunk bele 20 évvel ezelőtt. Amit megértettünk, az volt, hogy bármely rendszer értékét az határozza meg, hogy milyen jól kapcsolódik más eszközökkel. Éppen ezért minden egyes rendszer, amelyet a Sun valaha is leszállított - a legelső Sun[tm] 1 munkaállomástól kezdődően - beépített hálózati funkciókkal rendelkezett.

Mégis, csak az 1990-es évek közepére "érett be" igazán a hálózati informatika, amikor az internet kitört az egyetemi és kormányzati szférából és meghódította az üzleti világot. Egyszerre csak, a hálózat sokkal többet kezdett jelenteni, mint az épületen vagy a cégen belüli számítógéphalmaz. A "Hálózat" a vásárlókkal, beszállítókkal és partnerekkel folytatott kommunikáció, együttműködés és tranzakciók eszközévé vált az egész világon.

A jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére hisszük, hogy az internet még mindig a legnagyobb értékteremtő a világon. Már mostanra megváltoztatta azt, ahogy élünk, dolgozunk, tanulunk és kommunikálunk - és az üzleti előnyök még csak most kezdenek igazán komolyan jelentkezni.

Vessünk csak egy pillantást a beszállítói láncra. A költségmegtakarítások és a hatékonyság növekedése lenyűgöző. Például a mi e-beszerzési programunk 200 millió dollárt takarított meg a Sunnak mindössze egy év alatt. A Hálózat és a gondosan elkészített, dinamikus licitálási rendszer segítségével nem egyszerűen pénzt takarítottunk meg: karcsúsítottuk a beszerzési folyamatot és sokkal világosabb beszerzési döntéseket tudunk hozni.

Nagy léptekkel halad előre a világ (a Sun és sok más cég munkája nyomán) az igények előrejelzése, a tervezési folyamatok és az ügyfélszolgálat terén. Mindezen területeken komoly előnyöket biztosít a Hálózat használata. Vannak, akik azt mondják, hogy az internet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Én úgy érzem, még mindig egy alábecsült jelenség. Ki fog derülni, hogy fontosabb és nagyobb hatást gyakorol az emberiségre, mint a könyvnyomtatás, a gőzmozdony, a vasút vagy éppen a repülőgépek. De éppen úgy, mind az említettek, a háttérbe fog bújni. A legtöbb ember nem fogja tudni, sőt, nem is fogja érdekelni, hogyan működik az Internet. Nem fognak többet foglalkozni vele, mint ahogy ma sem foglalkozik senki azzal, hogy mitől van elektromos áram a lakásában. De ez az "áram" az egész bolygót meg fogja változtatni. Hisszük, hogy minden ember, nő és gyermek idővel kapcsolódni fog a Hálózatra. Ugyanúgy minden eszköz is, amelyben digitális szív dobog.

Gondoljunk csak egy pillanatra azokra a háztartási gépekre, amelyekben mikroprocesszor lapul - a tévékre, hi-fi tornyokra, mikrosütőkre, hűtőszekrényekre vagy hőfokszabályzókra. Gondoljunk az évente készített autók millióira, amelyek mindegyikében 50-100 mikroprocesszor található. Gondoljunk csak a mobiltelefonokra, személyhívókra és más kézi eszközökre - sokunknak egynél több is van belőlük, igaz?

Képzeljük el, hogy ezek mind - és még sokminden más - össze vannak kapcsolva, és akkor megsejtünk valamit a Hálózat igazi potenciáljából. Ezek a kapcsolatok serkentik majd jövőképünk - a "Service on Demand" - eljövetelét. Ez alatt az "akkor- ha-szükség-van-rá" típusú szolgáltatásokat értem, amelyek közül jó néhány a többivel együttműködik a háttérben - emberi beavatkozás nélkül - annak érdekében, hogy azt és akkor biztosítsák számunkra, amit csak akarunk, az adott pillanatban a számunkra legkényelmesebb eszközön.

A nagy lehetőséget az információrobbanás kiaknázásában látjuk: abban, hogy az információs túlterhelést olyan szolgáltatásokká alakítsuk, amelyek leveszik a munka nagy részét az ember válláról.

Pontosan erről szól a Sun Open Net Environment, a Sun ONE. Olyan, a működési környezetre érzékeny szolgáltatásokról beszélünk, amelyek előre megjósolják az egyének és teljes cégek igényeit. Képzeljük el a következőt. Az Ön cége repülőgépeket üzemeltet, és repülés közben az egyik érzékelő felismer egy potenciális hibát. Egy intelligens webes szolgáltatás nem csupán a földi személyzetet értesíti, hanem azt is ellenőrzi a raktárban, hogy megvan-e a szükséges alkatrész. Ha nem, akkor elindítja a beszerzés folyamatát, hogy megérkezzen, mire a gép leszáll. Az eredmény: ahelyett, hogy a reptéren vesztegelne a gép alkatrészekre várva, gyorsan ki lehet javítani és máris mehet útjára. A társaság betartja a vállalt pontosságot és az ügyfelek biztonságban és elégedetten utazhatnak. No persze még nem tartunk itt, de kevésbé összetett szolgáltatások már kialakulóban vannak, és idővel egyre dinamikusabbá válnak.

Bár kevés dolog történik olyan gyorsan, mint ahogy szeretném, az üzenet egyszerű: a ma rendelkezésre álló technológia használatával gyakorlatilag minden cég hatékonyabbá - és nyereségesebbé - tehető.

Hála az olyan nagy gondolkodóknak, mint Bill Joy, Greg Papadopoulos, John Gage vagy James Gosling - hogy csak néhányat említsünk - a Sun fáradhatatlan újító, folyamatosan fel van készülve a kihívásokra és az előtte álló lehetőségekre. Jelen pillanatban 20 további évnyi innováció, hatékonyság és nyereség alapjait fektetjük le.

Reméljük, velünk tartanak.

***

Scott McNealy

Scott McNealy a Sun Microsystems, Inc. elnök-vezérigazgatója

Ximian Connector Exchange 2000-hez

Címkék

A Ximian Inc., a vezető open source desktop vállalat ma bejelentette, a Ximian Connector for Microsoft Exchange nevű termékét.

A Ximian Connector egy egyedülálló kliens szoftver, melynek segítségével a Linux és Unix felhasználók egy hatékonyan használható Microsoft Exchange klienshez juthatnak. Ha a Ximian Connector-t telepítjük, az Evolution PIM (personal information manager) mint egy Exchange kliens működik, mellyel a felhasználók elolvashatják leveleiket, kezelhetik személyes naptárjukat, csoport munkát végezhetnek, központi címjegyzéket használhatnak, és elérhetnek minden olyan szolgáltatást amelyet egy Exchange szerver általában biztosít.

A termékkel a Ximian egy költséghatékony megoldást kínál a Windows hálózattal rendelkező vállalatoknak és reméli, hogy a Connector segítségével jobban elterjednek a Linux munkaállomások.Valljuk meg, szükség volt erre a szoftverre, mert a vállalatok többsége jelenleg MS Exchange levelezést használ cégen belül, és eddig nem volt olyan Linuxon használható kliens amely támogatta volna ezeknek a szervereknek a használatát.

WCCP támogatás az OpenBSD -currentben

Címkék

Az OpenBSD CVS-ébe bekerült az a változtatás, amely képessé teszi a WCCP használatára.A WCCP a Web Cache Communication Protocol rövidítése, amelynek alkalmazásával az ezt a protokollt beszélő eszközök segítségével átlátszó web cache megoldásokat építhetünk. A protokoll része a redundancia és a terheléselosztás is. A protokollt a CISCO fejlesztette ki.

A WCCP-t a Squid és Oops HTTP cache proxyk is ismerik.



Kapcsolódó oldalak:

OpenBSD weblap

WCCP protokoll

Squid weblap

Oops weblap

Linux Scheduler Latency

Címkék

A Linuxdevices.com egy cikket jelentetett meg Clark Williams (Red Hat) tollából, mely cikk összehasonlítja a pre-emption patch-et, a low latency patch-el.

Clarc a két patch-et a 2.4.17-es kernelen tesztelte le. A kernelt nagy terhelésnek tette ki, majd azt vizsgálta, hogy a patch-ek mennyivel csökkentik az átlagos késedelmi, válaszadási (latency) időt. Mindkét patch jelentősen csökkentette ez az időt. A low latency patch-el a maximálisan mért latency 1.3 millisecundum volt, míg a preempt patch-el ez az idő 45.2 ms lett.

Most jön az érdekesség: ha mindkét patchet alkalmazta (a low latency-t és a preempt patchet egyszerre használta), akkor a scheduler latency 1.2ms-ra esett. Mikor a low latency kernelt hosszabb ideig futtatta mint 12 óra, a maximálisan mért latency 215. 2 ms volt. Ha a kombinált kernelt használta 12 óránál hosszabb ideig, akkor a maximum scheduler latency 1.5 ms volt. Tehát az eredmény szerint az lenne a legmegfelelőbb, ha a kombinált kernelt használnánk.A cikk végén olvashatjuk, hogy a készítők azon dolgoznak, hogy egyesítsék a két patch-et, amely része lesz a fejlesztői 2.5-ös kernelnek (a preempt patch már része).

A preempt patch Robert Love munkája, míg a low latency patch Andrew Morton nevéhez fűződik. A cikk elég hosszú, teljesítmény grafikonokkal illusztrált. A cikk részletesen elmagyarázza a különbséget a két patch között. A cikk erősen szakmai jellegű, csak erős idegzetűeknek ajánlott =).

A cikket megtalálod itt.

Redhat Skipjack beta




Íme a legújabb RedHat, a Skipjack, a legfrissebb programokkal felszerelve:


- 2.4.18-as kernel

- XFree86 4.2.0

- KDE 3.0pre

- GNOME 1.4, Evolution-al

- Mozilla 0.9.9



Az ISO-k letölthetők innen


(ez egy európai mirror, a központi szervert (én legalábbis) nem tudtam elérni)

Apache 1.3.24

Címkék




Megjelent az Apache új verziója, az 1.3.24-es kiadás.



Állítólag ez a legstrapabíróbb, legjobb Apache release.


(Itt jegyzik meg hogy a win32 portja korántsem olyan stabil mint a Unixos verzió).


Sok biztonsági hibát fixáltak, javítottak.



Letölthető innen.
Változások logja itt.

Linux 2.4.19-pre3-ac6

Címkék

Megjelent Alan Cox legújabb patchje. A 2.4.19-ban megjelent az új IDE driver, vannak is vele gondok. A jelenlegi patch próbálja fixálni a több helyről jelentett IDE CDROM inicializálási problémát.

A patch letölthető innen.Változások:

Linux 2.4.19-pre3-ac6

Date: Sat, 23 Mar 2002 01:28:26 +0000 (GMT)

From: Alan Cox

To: linux-kernel@vger.kernel.org Again treat this with care. This mostly fixes the CD bug a lot of people hit so that the IDE code can get further testing

[+ indicates stuff that went to Marcelo, o stuff that has not,

* indicates stuff that is merged in mainstream now, X stuff that proved bad and was dropped out]

Linux 2.4.19pre3-ac6

o Fix the oops initialising the CD-ROM (Andre Hedrick)

+ Add devexit_p() to the wdt_pci watchdog (Adrian Bunk)

o Fix lm_sensors compile (Eyal Lebedinsky)

o Remove some dead JFS oddments (Christoph Hellwig)

o SCSI generic update (Doug Gilbert, Travers Carter)

o VM86 exception fixups (Kasper Dupont, Manfred Spraul)

o Fix an fcntl error corner case to match SuS (Christopher Yeoh)

MPlayer hírek

Címkék

Új hírek az MPlayer körül:

Majd nemsoká rilízelünk, jól, így. Ennek ugyebár kölcsönösen egymásra ható feltételei a runtime CPU detect kód működése, és a GPL. Úgynéz ki most mind2 meglesz. Addig is kis ízelítő, csak itt, csak most :

- bétás DIRECT RENDERING - ez egy olyan cuccos amivel a codec közvetlen a video memoriába dekódolja a képet, ráadásul csak azokat a részeket amik az előzőleg dekódolt képhez képest változtak. Ettől aztán egész tűrhetően gyorsul. Üröm a sörömben hogy (persze) a codecnek is támogatnia kell ezt a módszert, és a libavcodec ezt jelenleg nem teszi. Más codecek mint például a DivX4, DivX DirectShow támogatják ugyan ezt, de a libavcodec még így is gyorsabb náluk..Tehát :

DR-t támogató codec-ek: DivX4, és a legtöbb Windows-os codec DR-t támogató video kimenetek: xv, mga, xmga, vidix, directfb

- audio lejátszása vagy enkódolása külön file-ból - az ezt megvalósító opció az -audiofile. Lásd persze a manpaget.

-új audio plugin-ek - pl extrastereo, volume normalizer, szoftveres mixer, stb. Doksi.

- mach64_vid - új Vidix meghajtó, Mach64 chipset-ű videokártyákhoz (Rage XL/Mobility, Xpert98).

- TV audio enkódolás BSD-n - sajnos Linuxon még mindig nem :(

- felirat film alá helyezése - CSAK az SDL videokimeneten

- audio file-ok támogatása - jah, már ez is megvan. Az MPlayer képes MP3, WMA, stb hangfileok lejátszására, persze a netről is. Nem elfelejtendő hogy ez a feature alacsony prioritást élvez, ami ebben az esetben annyit tesz hogy néhány MP3 file-t MPG-nek fog felismerni, és így lejátszani már nemnagyon fogja. Ez azért van mert az MPlayer még mindig egy film és nem média lejátszó, ugyanis az MP3-at nem könnyű az MPG-től megkülönböztetni.

- (M)JPEG dekódolás libjpeg-gel

- javított DXR3 és DVB támogatás, libfame - a libfame egy nagyon gyors MPEG1 enkóder, így kiválóan alkalas DivX-ek runtime MPEG1-é alakítására.

- DivX5 - az MPlayer támogatja, méghozzá kétféle módon is : vagy a hivatalos libdivxdecore.so binárissal (letölthető az avifile.sf.net címről), vagy a jól ismert libavcodec-kel. Mint mindig, most is ez utóbbi a legjobb, a sebessége, egyszerűsége, stabilitása miatt ! Jelenleg egyikük sem támogat enkódolást.

- XViD - supported. Lásd a dokumentációt.

MplayerXP 0.0.1 (Mplayer + eXtra Performance)

Címkék

Megjelent az MPlayerXP 0.0.1-es verziója. Az MPlayerXP az Mplayer-en alapuló MédiaPlayer. A project írányítója az a Nick Kurshev, aki nemrég hagyta ott az MPlayer projectet. Nick Kurshev nevéhez fűződik a VIDIX technológia is.

A project honlapján azt olvashatjuk, hogy az MPlayerXP az Mplayer-re épülő, új thread alapú maggal rendelkező lejátszó. Az új magnak köszönhetően kíváló lett a CPU kihasználtság, és a szerző akár 300%-os teljesítménynövekedést ígér.

Hogy miért vált ketté a fejlesztés? Mert Kurshev nem értett egyet Áprival az MPlayer core-ját illetően. Kurshev a threading mellett döntött, Árpi (és a többiek) elutasította ezt.

A tervek között szerepel a core rész teljes átírása, modularizációja. Az MPlayerXP-ből hiányozni fog a Mencoder.

Az MplayerXP letölthető innen A MPlayer véleménye:



Ahogy észrevehetitek, nyílt egy új project a Sourceforge-on, a neve MPlayerXP. Ezt a projectet Nick Kurshev indította - a Vidix és rengeteg MPlayer optim készítője. Azért forkolt mert nem fogadtuk el a patch-ét: szerintünk szükségtelen és
káros thread megoldást hoz az MPlayerbe, pedig épp ennek hiánya az MPlayer erőssége más Linuxos lejátszókkal szemben. Nick azt írja hogy
az ő megoldása 300%-os sebességnövekedéshez vezet. Ez nem igaz. Nem sebességet hanem folytonosságot növel: ha van olyan filmed amihez a géped lassú, az MPlayerXP- vel sem fog menni. Ez csak közepes sebességű gépeken, és csak néhány ritka file-nál segíthet, a dekódolás maga nem lesz gyorsabb (a teljes dekódolási idő nem változik).



Persze nyugodtan próbáld ki, és ha segít akkor írd meg! De ne nekünk...

Sorcerer Linux - valami véget ért....

Címkék

Valamikor januárban fellángolt egy kisebbfajta mozgalom, hogy telepítsünk Sorcerer Linux-ot minden gépre. Én mindig fenntartással kezelem az új disztribúciók megjelenését. Több példát láttam már arra, hogy jött egy új terjesztés, fényes volt, jó volt, hurrá, aztán pár hónap múlva a készítő rájött, hogy még sincs annyi ideje, hogy nem tud vele annyit foglalkozni, vagy csak egyszerűen elment a kedve az egésztől.

Úgy tűnik, hogy a Sorcerer Linux is erre a sorsra jutott (hacsak nem az oldalukat defacelték).

Az oldalon olvasható valami magyarázatféle, akit érdekel olvassa el.

Én nem akarok senkinek semmilyen irányt kijelölni, hogy milyen disztribúciót használjon, de mielőtt disztribúciót választunk érdemes egy-két dolgot előre látni.

Most, hogy a Linux divat-operációs rendszer lett, és valaki attól lesz hacker, hogy elkezdi használni, sajnos ez a dolog magával vonzza, hogy elszaporodnak a Linux-disztribúciók. Szerencsére ennek a folyamatnak van valamilyen szintű öntisztulása, csak nem biztos, hogy a mi kárunkra kell ennek megtörténnie. Mert ha nem csak otthon hobbiból használjuk a Linux-ot, hanem mondjuk ezzel dolgozunk, vagy ezt telepítjük felelősen cégek gépeire, akkor nem mindegy, hogy mit választunk. Amire szerintem oda kell figyelni a disztribúció kiválasztásakor:- ki áll a dolog mögött? van egy valamilyen referenciája, szakmai kompetenciája ahhoz, hogy egy disztribúciót összeállítson?


- hányan fejlesztik az adott disztribúciót? Kevés emberrel nem lehet lépést tartani a fejlődéssel, ez biztos. Naponta jelennek meg hibák (nem is kevés), ezeket javítani kell, a disztribúciót fejleszteni kell, biztonságossá, használhatóvá kell tenni


- bizalom. ha én egy ügyfél gépére Linux disztribúciót teszek, akkor biztos akarok lenni benne, hogy az a disztribúció nem tartalmaz backdoor-t, rootkit-et, stb.

Megjelent a LWN legfrissebb száma

Címkék

Megjelent a Linux Weekly News legújabb kiadása. A tartalomból:

- Főoldal: Digitális beszéd project, Red Hat pénzügyek, Hurd hírek, LWN támogatás


- Biztonság: Túl sok bizalom? A hiányosságok nem fogják aláaknázni a Linuxot, riportok és frissítések


- Kernel: gyorsabb kernelfordítás, VM patchek, exit függvények


- Disztribúciók: RTFM!, Nincs forrása a Sorcerer-nek, Netule, Hálózati modul


- Fejlesztés: Knoda adatbázis frontend, frequency domain audio eszközök, iptables-1.2.6, BioPerl 1.0, Bricolage 1.2.2, AxKit 1.5.1, Xfsamba 0.44, Python 2.2.1c1


- stb.

Elolvashatod a híreket itt.

Nvclock 0.5

Címkék

Megjelent az Nvclock segédprogram 0.5-ös verziója. A program segítségével az nVIDIA kártya tulajdonosok tuningolhatják kártyájuk core órajelét, és a kártyákon található memória órajelét. Egy kis tuning segítségével akár 20-30% sebesség növekedést is el lehet érni a 3D játékok alatt.

Lássuk mit hozott a 0.5-ös verzió:

- new calculation code


- more working speeds


- lots of cleanups


- overclocking by non-root users when using the closed source NVIDIA drivers


- fixed "fake ddr" bug for GeForce2MX/GeForce4MX using sdr memory


- 27MHz crystal frequency support which is needed for GeForce4 based cards


- support for GeForce4 Ti/MX and Quadro4 XGL/NVS [as yet untested]


- disabled some cards [nForce, Xbox GPU, Mobile GPU's]

A forrás letölthető innen.

A programot lefordítani egyszerű, ha szeretnénk GUI-t hozzá (márpedig miért ne szeretnénk?) akkor a ./configure --enable-gtk vagy ./configure --enable-qt kapcsolóval konfiguráljuk.

A programhoz az nVIDIA zárt forrású driverét kell használnunk.

O(1)-scheduler és -rmap

Címkék

Többen kérdezték, hogy mi van a mingo féle O(1)-schedulerrel és Riel -rmap kódjával. Köszönik jól vannak. Mint ahogy írtam, a 2.4.19pre-ac1 kernelben megjelent az O(1)-scheduler és előtte nem sokkal Cox ``merge"-elte az -rmap VM implementációt a saját kernelfájába. Mivel Cox stuffját Tosatti eddig is nagyrészt beolvasztotta a stabil kernel prepatchekbe, így a következő stabil kernelekben már benne lehet a mingo scheduler (szerintem) (ha így lesz, valószínű, hogy önálló patch formájában megszűnik a 2.4.x kernelsorozathoz).

A Riel féle -rmap VM a Cox fában már régóta jelen van, sőt a Red Hat a kerneleit úgy tudom ezzel a VM-el szállítja. Riel az 2.4.17-rmap12e körül stabilnak deklarálta a kódot, azóta kódtisztításon ment keresztül (2.4.17-rmap12f). Aztán következett egy kis fejlesztés (2.4.18-rc1-rmap12f - 2.4.19p2-rmap-12g). Aztán jött egy DONTUSE patch (2.4.18-o1launder-p1). A következő stabil patch a 2.4.18-rmap12h, amely verziót Riel belepatchelte a Conectiva .rpm kernelcsomagjába. Tehát még egy nagy Linux disztribútor döntött emellett a VM mellett. A legfrissebb -rmap patch tegnapelőtt jelent meg 2.4.19p3-rmap-12h néven.

HP: A Linuxnak jobban el kell terjednie a nagyvállalati felhasználók körében...

Címkék

A hp nagyvállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak szánt, új Linux-megoldásokat mutatott be a LinuxWorld kiállításon.

A vállalat tovább bővítette Linux-alapú szoftver-, hardver- és szolgáltatáskínálatát.

A kiállítás vitaindító előadását a HP vezérigazgató-asszonya, Carly Fiorina tartotta.

A Hewlett-Packard Company (NYSE:HWP) új rendszerekkel, szoftverekkel és szolgáltatásokkal bővítette nagyvállalatoknak, távközlési szolgáltatóknak és hálózatiberendezés-szállítóknak szánt Linux-alapú megoldásai körét.

A vállalat bemutatta új Linux-alapú szolgáltatásait, linuxos internet- és tartalomszolgáltatók részére kidolgozott, rugalmas, "közmű-jellegű" árképzési programját, kimondottan távközlési célú felhasználásra szánt, új Linux-alapú szervereit, valamint a HP Opencall szoftver fejlesztői platformját. A fenti fejlesztések tovább erősítik a HP vezető pozícióját az átfogó Linux-megoldások szállítása terén, és hűen tükrözik, mennyire tudatosan törekszik a vállalat e megoldások üzleti és magánfelhasználói értékének növelésére illetve piaci térhódításuk felgyorsítására."A Linuxot az teszi különösen népszerűvé a felhasználók körében, hogy segítségével nagyobb termelékenységet és hatékonyságot, valamint alacsonyabb költségszintet érhetnek el" - nyilatkozta Carly Fiorina, a HP elnök-vezérigazgatója. "A linuxos fejlesztői szakmával és a nyílt forráskódok használatát ösztönző közösségekkel együttműködő HP nyílt, ipari szabványos alkalmazások széles skálájával tudja megkönnyíteni ügyfelei számára az aktuális üzleti kihívások és lehetőségek kezelését."

A D.H. Brown elemzése szerint a DB2 hatékonyabb és gazdaságosabb az Oracle9i-nél

Címkék

A D.H. Brown független vezető elemzőcég szerint az IBM adatbázis-kezelője egyszerűbben felügyelhető és kisebb birtoklási összköltségű

A D.H. Brown független elemzőcég tanulmánya szerint az IBM DB2 adatbázis-kezelő szoftvere egyre vonzóbb platform azon e-business vállalkozások számára, amelyek javítani kívánják az adatbázis-felügyeletet és jelentősen csökkenteni szeretnék azok birtoklási összköltségét (TCO).

A vállalatok egyre inkább odafigyelnek arra, hogy informatikai beruházásaik a lehető legnagyobb megtérülést eredményezzék, és hogy adatkezelő termékeik hosszú távon használhatók legyenek. Az e-business világában az adatbázisok, mint például a DB2 fontos szerepet játszanak a vállalatok üzleti környezetének megalapozásában.

A D.H. Brown által készített, "IBM DB2 Universal Database vs. Oracle9i: Total Cost of Ownership" (Az IBM DB2 Universal Database és az Oracle9i összehasonlítása a birtoklási összköltség szempontjából) című tanulmány azt elemzi, hogy az IBM DB2 és az Oracle9i adatbázis birtoklási összköltségére milyen hatással vannak a különféle tényezők, mint például az adatbázis-felügyelet hatékonysága, a menedzselhetőség, a teljesítmény és az ár. Az elemzőcég szerint a DB2 bármely külső internetes hozzáférésre kialakított konfigurációban feleannyiba kerül, mint az Oracle, hatékonyabb adatbázis-felügyeletre ad lehetőséget, és öt éves intervallumban gazdaságosabb választás jelent. A DB2 birtoklási összköltsége 30 százalékkal alacsonyabb, mint az Oracle9i rendszeré.A tanulmány kitér az IBM adatbázisának hatékonyabb kezelhetőségére is. Az IBM DB2 adatbázisa a rutinszerű telepítés, a lekérdezések optimalizálása és az elosztott adatbázisok architektúrája terén is jobbnak bizonyult az Oracle9i adatbázisnál. Ezek az előnyök nagyobb fokú automatizációt biztosítanak, melyek révén az adatbázis-rendszergazdáknak nem kell foglalkozniuk a technikai részletekkel, így a kevesebb tapasztalattal rendelkező szakemberek is elvégezhetnek számos feladatot, sőt a végfelhasználók is nagyobb szabadságot kapnak lekérdezéseik kezeléséhez.

A SUN az első a UNIX szervereladások terén a világon

Címkék

A Sun Microsystems, mint a hálózatot működtető termékek és megoldások vezető szállítója, 2001. évben is a világ legnagyobb UNIX szervergyártója mind a leszállított rendszerek száma, mind pedig a bevétel tekintetében az IDC statisztikái alapján. A Sun megtartotta az előző években megszerzett vezető pozícióját mintegy 6,9 milliárd dolláros árbevétellel, míg a HP a második, az IBM pedig a harmadik helyre szorult a 2001. évben. A Sun ugyancsak vezet a leszállított rendszerek száma tekintetében, mintegy 263.927 db eladott rendszerrel, amely meghaladja a HP és az IBM által eladott rendszerek együttes számát.A Sun piaci pozícióját a 2 év alatt megújított End-to-end infrasrtuktúra-kínálata erősítette meg. Ez az infrastruktúra magában foglalja a teljesen megújult, az UltarSPARC III processzorokra épülő munkaállomásokat és kiszolgálókat, továbbá az ugyancsak új StorEdge adattárolási megoldásokat, és a SunONE szoftver-architektúra termékeit.

Marcelo Tosatti válaszol a felhasználók kérdéseire

Címkék

Most, hogy a 2.5-ös kernel fejlesztése folyik, az összes fontos teendő a régi kernellel kapcsolatban Marcelo Tosatti-ra maradt. A Slashdot felkérte a tagjait, olvasóit, hogy fogalmazzanak meg kérdéseket a 2.4-es kernelt, Tosatti munkáját illetőleg.

Nézzük mit válaszolt a jelenlegi stabil kernel karbantartója.

Egy dolog igazán hiányzik a kernel kiadások változások logjából (changelog). A változások logja egyre kevesebb információt tartalmaz a nem-kernel hackereknek. Amit szeretnénk látni a logokban, az az hogy érthetően le legyen írva mi változott. Alan Cox a helyes irányba indult el a 2.2.18-as kerneltől kezdődően, viszont a leírásai a változásokról túl technikaiak. A például a fenti dokumentumban set_current_state

* Fixed potential SMP race

többet mond nekem, és a többségnek is azt hiszem. Mit gondolsz erről?

M.T.: Egyetértek abban, hogy a changelog nem a végfelhasználóknak készül. Láttam a különböző kéréseket, megpróbálok részletesebb changelog-okat készíteni. Viszont kérlek értsd meg, hogy fontosabb az, hogy fixáljam a problémákat mint az, hogy részletesebb changelog-ot írjak.

Van olyan naplód, mint Alan Cox-nak? Mert szeretnénk tudni, hogy azon fogsz-e dolgozni, amit most nekünk ígérsz :)

M.T.: Sajnos nincs.

A linux kernel "dagadása" egy komoly probléma. Pl. a 486-os gépemre nem tudom feltenni a Red Hat memória-zabáló disztróját, mert a 16MB RAM-on nem fut, és ez kétségtelenül kernel gond. A kérdés: a kernel "hízása", mind a forráskód, mind az erőforrás igények, gondot okozhatnak a karbantartásban. Úgy látod, hogy ez okozhat jelentős problémát a későbbiekben?

M.T.: A core kernel kód "hízása" valóban súlyos probléma. Én bízom Linusban, hogy nem engedi ezt a 2.5-ben. Ha több driver-t/fs-t teszünk a kernelbe, az valóban rontja a karbantarthatóságot. Egyet tehetünk ez ügyben: az összes elfogadott kódnak tisztának, jól átláthatónak, jól tervezettnek kell lenni a későbbi karbantarthatóság miatt.Gondoltál már arra, hogy a kódjaidat valamilyen ``version control system"-ben tároljad? Ha elkezdenéd használni a CVS-t lehet, hogy a kernelfejlesztők többsége követné a példát.

DSA-123-1: hiba a listar-ban

Címkék

Csomag: listar

Probléma típus: távoli elérés

Debian specifikus: nem



Janusz Niewiadomski és Wojciech Purczynski jelentett puffer-túlcsordulási hibát a listar address_match-jában. (Ez egy listserv típusú levelezési lista kezelő)


A hibát a 0.129a-2.potato1 verzió javítja.


Arról, hogy a Debian fejlesztő verziójában mi az ábra már nem szól a hibajelentés :(


A frissítés mikéntjéről olvasd el a FAQ idevonatkozó részét!


A hibajelentést pedig a DSA-123-1 üzenetben olvashatod.

FreeBSD roadmap - avagy mit hoz a jövő

Címkék

Lássuk mit terveznek a FreeBSD fejlesztői az elkövetkezendő 12 hónapra.



- 2002. április. 1

FreeBSD 5.0 Developer Preview 1


- 2002. június. 1

FreeBSD 4.6


- 2002. június. 25

FreeBSD 5.0 Developer Preview 2


- ?

(ez itt opcionális lehet, hogy lesz egy 5.0 Developer Preview 3 is ha szükségesnek látják)


- 2002. október. 1

FreeBSD 4.7


- 2002. november. 20

FreeBSD 5.0


- 2003. február. 1

FreeBSD 4.8

Linux karikatúrák - ROTFL

Címkék

Hogy ne csak komoly dolgokról legyen szó állandóan, itt egy kis humor. A linuxgazette-n jelent meg egy mulatságos karikatúra a linux fejlesztőkről. Íme:

Debian geek

Red Hat geek

SuSE Geek

Mandrake Geek

(a kommenteket nincs értelme lefordítani, így jók =))

Debian Geek: Debian is seen as the real hackers distro. The character I drew is based on the hard core hacker. He is poor and wears daggy clothes because thats all he can afford. He tends to have long hair thats tied back and usually has that tough distinctive goaty or unshaven look.Redhat Geek: This chap is the businessman, corporate geek and usually tends to be in the older generation. Of course as you get older you lose hair, put on weight and tend to need glasses.

Suse Geek: I see the suse geek as a young guy, usually from germany who might have blond or red hair and with plenty of freckles. Not quite the hacker yet and not old enough to be taken too serious yet in the corporate arena.

Mandrake Geek: Ok... this one is good. This chap (baby) is the new distro on the market(compared to the others anyway). He is always seen as a new lunix user hence the baby look, and the distro is regarded as one best for beginners to learn who might be migrating from windows to linux.

ROTFL

Hivatalosan is megjelent a Mandrake 8.2

Címkék

A tegnapi hírünknek megfelelően ma hivatalosan is megjelent a Mandrake Linux legújabb verziója, a 8.2-es.A bejelentés az új verzió lényegét egy mondatban összefoglalja: "Solid server, Friendly desktop.", azaz "Erős szerver, barátságos desktop".

A bejelentés egészén érezhető, hogy -bár nem mondják ki- a Microsoft Windows NT termékvonalával versenyeznek, hiszen mind a szerver, mind az asztali számítógépeken ott akarnak lenni, amelyekben csak egy közös: a grafikus felhasználói felület, amely mindkét esetben jelen van.

Szerver oldalról újdonság a kódolt fájlrendszer, biztonsági szolgáltatások a kernelben és a "vállalati" (enterprise) kernel, amely SMP és 1 GB fölötti memória támogatással bír. Végfelhasználói oldalról a nyomtatók és scannerek gyors telepítését, a hálózati fájlmegosztást és az új eszközök beillesztését menet közben (hot plug) tartották a legfontosabbnak. Érdekesség lehet még az RFBdrake nevű eszköz, amellyel távolról válik irányíthatóvá a számítógép, méghozzá biztonságosan.

Főbb komponensek:

  • 2.4.18-as Linux kernel
  • Továbbfejlesztett firewire támogatás
  • USB2, ECC memória, i830 DRM, ATA133, Geforce3 támogatás
  • XFree86 4.2, amely bővített 3D támogatással rendelkezik
  • Glibc 2.2.4
  • Apache 1.3.23
  • PHP 4.1.2
  • MySQL 3.23.47
  • PostgreSQL 7.2
  • Sendmail 8.12.1
  • Postfix 20010228
  • Staroffice 6.0
  • Evolution 1.02
  • KDE 2.2.2 (KDE 3.0 RC2 is telepíthető)

A bejelentés szerint egyelőre csak az IA32 verzió érhető el, de hamarosan meg fog jelenni a PPC változat is. A többi platformról (alpha, IA64, sparc) nem szól a fáma.



Kapcsolódó oldalak:

Megjelent a Mandrake Linux 8.2

Bajban van a Mandrake és a MandrakeSoft

Mandrake Linux

Megjelent a Mandrake 8.2!

Címkék

Bár a Mandrake weblapján még nincs erről hír, megjelent a Mandrake Linux 8.2-es verziója (egyelőre csak az i586-os kiadás). Letölthető többek között az ftp.fsn.hu-ról.A bejelentést tartalmazó levél:

Date: Mon, 18 Mar 2002 17:14:38 +0100 (CET)

From: Jacques Le Marois

Subject: Mandrake 8.2 release is out!



We are please to announce that the Mandrake 8.2 release is out!

[...]

md5sums should be:

cda56ed1c9e9ace3de44eba1c36069a7 Mandrake82-cd1-inst.i586.iso

6ede8c75fec92e10636b6c0bf5ee9860 Mandrake82-cd2-ext.i586.iso

0b4921ddb67425687a5e053ff288dcba Mandrake82-cd3-supp.i586.iso