Megjelent a várva-várt GNOME2 desktop környezet első RC, azaz release candidate verziója.A GNOME2 RC1 a Fever Pitch kódnévre hallgat. A stuff készen állt a letöltésre, és a széles körű tesztelésre.

A stuff letölthető innen.

A múlt hét óta az alábbi tarballok frissültek:

at-spi, eel, eog, esound, gail, GConf, gdm, gedit2, gnome-applets, gnome-desktop, gnome-games, gnome-media, gnome-mime-data, gnome-panel, gnome-session, gnome-system-monitor, gnome-terminal, gnome-utils, gnome-vfs, libgail-gnome, libgnome, libgnomecanvas, libgnomeui, libgtop, librep, libwnck, libzvt, nautilus, rep-gtk, sawfish, yelp

Jó tesztelést.

Megjelent a jDictionary GUI szótárprogram 1.6-os verziója sok új feature-el es bugfix-el.

Ezen kívül elkészült hozzá két új plugin is:

Az Alloyant Technologies nevű cég nemrég egy dobozos, OpenBSD-re alapuló tűzfalat mutatott be. A doboz a 3.0-ás verziótól megtalálható PF-et használja és soros konzolról menedzselhető egy Windowsos GUI-val.



Bővebb információ

Megszületett a régóta várt 10 Gigabites sebességű Ethernet szabvány, a 802.3ae.A hírt Jonathan Thatcher tette közzé az IEEE egyik levelezési listáján.

A 10 Gigabites Ethernet szabvány kidolgozása 1999 elején kezdődött el, az IEEE 802.3-HSSG (Higher Speed Study Group) projekt keretében. Később a projekt az IEEE 802.3ae szabványosítási folyamat keretei közé került át.

A 10 Gigabit Ethernet a 70-es években kifejlesztett Ethernet LAN (Local Area Network) protokoll utódjaként jött létre, számos fejlődési lépcsőt megjárva. A mostani szabvány előtt az Ethernet maximális sebessége a 802.3z, azaz a Gigabit Ethernet alapján 1 Gbps volt. Utóbbit mind száloptikára, mind rézkábelre (CAT5e) elérhetővé tették és mára elterjedtté vált a kis hálózatokban is.

A 10 Gigabites Ethernet valójában nem dönt sebességcsúcsot, hiszen ilyen sebességű széles körben használt átviteli közeg már létezik, ennek szabványosított jelzésrendszere az OC192/STM-64. Az OC192-es optikai vivőn egyébként a szabványosítók már túltették magukat, hiszen definiálva van már az OC768 is, amely 40 Gbps sebességre képes. Mindez a SONET (Synchronous Optical Network) rendszerekben (és néhány alacsonyabb sebességű vivővel, 622 Mbps-ig bezárólag ATM-en) értelmezhető.


Felmerül tehát a kérdés, hogy miért is olyan nagy szám a most bejelentett 10 Gigabites Ethernet. Nos leginkább az ára miatt. A jelenleg elérhető, 1 Gbps-nél gyorsabb átviteli megoldások olyannyira drágák, hogy sokszor megéri inkább több 1 Gigabites Ethernet csatornát kiépíteni egy 2,5, vagy 10 Gigabites POS (Packet Over SONET) helyett.

A 10 Gigabites Ethernet tehát minden bizonnyal tarolni fog a piacon, főleg most, hogy az utolsó akadály is megszűnt (ti. eddig is léteztek 10 Gigabites Ethernet termékek, de ezek csak a szabványtervezetre és nem a kész szabványra épültek).

A HP ér a Nortel Networks már régebben bejelentette a tervét egy 10 Gigabites Ethernet NIC kifejlesztésére.

Megjelent a Gentoo Linux 1.2-es verziója. Az új verzióban installációs javítások, KDE 3.0.1 (20020604), GNOME2 (beta, 20020607), stb. kapott helyet.

Azoknak akiknek a Gentoo nem mond semmit egy kis ismertető:A Gentoo Linux 1.0 2002. április elején jelent meg, az erről szóló sajtó kiadást itt olvashatod. Április közepén a LinuxPlanet egy értékelést készített a disztirbúcióról. Közben megjelent a Gentoo Linux PPC (PowerPC) platformra is. Május közepén az OSNews egy interjút készített Daniel Robbins-szal, a Gentoo vezetőjével.

Tom Vogt levele szerint, a Mozilla 1.0 (és korábbi verziók) olyan bugot tartalmaznak, amelyet távolról kihasználva használhatatlan rendszert kapunk, vagy az X Window rendszer összeomolhat. A hibát tesztelték Linux és Solaris operációs rendszeren sikerrel, de bármely már Unix verzión is működhet.


Ha olyan oldalt töltünk le a Mozillával amely speciálisan (vagy hibásan) formázott stílust (stylesheet) tartalmaz, akkor függően a konfigurációnktól, két hibával szembesülhetünk. Az egyik az, hogy az X rendszer osszeomlik, és magával húzza a teljes operációs rendszert is. Ilyenkor természetesen a nem mentett munkáink elvesznek. A második lehetséges hiba: az X szerver el kezd memóriát ``zabálni", egészen addig amíg a eléri a kritikus pontot, és csak kill -9 paranccsal lehet jobb belátásra bírni.

A Microsoft bejelentette, hogy egy nagyobb hibát találtak megint a Microsoft IIS-ben (Internet Information Service). A hiba nem kicsi, a szerver szoftver egyik függvényében levő hiba lehetőséget biztosít a Web server adminisztrátornak arra, hogy megváltoztassa a jelszavát egy Internet oldalnak. A hibát a eEye Digital Security fedezte fel úgy április közepe körül de nem jelentették be, mert megegyeztek a Microsofttal a titoktartásról. A The Wired cikkét megtalálod itt és a MS security bulletint itt amely leírja a hibát. Nem szoktam MS ellenes cikkeket írni, de ez azért már sok. A Microsoft két hónap alatt állította elő a biztonsági foltot, ez alatt az idő alatt az ügyfelek gépe teljesen nyitott volt a külvilág felé. Mindez egy open source környezetben a felmérések szerint akár órákon belül megtörténik, de az leghosszabb idő sem haladja meg rendszerint a három napot.

A Star Wars, Episode II: Attack of the Clones, ami 2002. májusában jelent meg, az Industrial Light & Magic (ILM) által ``gyártott" effektekkel volt tele. Ez nem újdonság, hiszen az ILM rengeteg filmhez adott már ilyen jellegű munkát. Az ILM 1975-ben alakult, hogy az akkor megjelenő Star Wars trükk munkálatait végezze el. Az ILM közreműködött olyan filmekben mint a Forrest Gump, Jurassic Park, Terminator 2, E.T., stb. és ezzel 14 Oscar díjat nyert.

(képek a folytatásban)A LinuxJournal-on egy hosszú cikk jelent meg arról, hogy az ILM Linuxot használ az animációs munkákra. Tényleg jól néz ki, ahogy Yoda mester egy GNOME desktopon kel életre.

"A Linux a munkánk minőségét növeli, nem annak időtartamát." - mondja Andy Hendrickson a kutatási és fejlesztési igazgató.

Köztudott dolog, hogy az ILM a filmeffektusokat egy SGI (Silicon Graphics) renderfarmon készítette eddig. Most azonban úgy gondolják, hogy eljött az idő, hogy a Irix-SGI párost részben vagy teljesen kiváltsák Linuxot futtató gépekkel.

Az ILM 3D részecske-szimulációs effektjei az Alias|Wavefront Maya programmal készülnek. Az ILM dolgozói jó tapasztalatokkal rendelkeznek a Linuxszal kapcsolatban: "Amint mondtam a Maya felhasználóink 90% Linuxot használ.", "Nagyon stabilnak látszik a Linux, egy hónapja nem halt le a Maya nálam.." - ehhez hasonló nyilatkozatokat tettek az ILM dolgozói.

És akkor egy-két szebb kép:

A teljes cikket elolvashatod itt.

A Mozilla.org kiadta a Mozilla 1.1 Alpha verziót. A kiadás egy ún. "penge él" kiadás, mely azt jelenti, hogy a legújabb funkciók bemutatása, és azok széles körű tesztelése a cél.

A release notest megtalálod itt, letölthető a Mozilla.org FTP szerveréről.

Több időpont módosítás után megjelent a FreeBSD 4.6-os kiadása. Az összes FreeBSD-vel foglalkozó levelező lista tanúsága szerint a 4.6-os kiadás volt az, amellyel a legtöbbet foglalkoztak az emberek és amellyel kapcsolatban a legtöbb "mikor adják már ki" kérdés hangzott el.

Persze a Debian Woodyt ez meg sem közelíti, igaz nem is kellett rá egy évet várni >;-)



Lássuk mik az újdonságok az előző kiadáshoz képest, amely ezév január 29-én jelent meg.Az újdonságok (az IA-32-es kiadás kiadási megjegyzései alapján):



Kernel változások:

• puc(4) driver, amely a PCI-alapú soros kártyák sio(4) driverhez való kapcsolódását segíti
• spic(4) driver, amely a Sony laptopokon lévo "Jog Dial" eszközt teszi használhatóvá
• viapm(4) driver, a VIA SMBus power menedzsment vezérlőhöz

Processzor/alaplap támogatás:

• CPU_ATHLON_SSE_HACK kernel opció, amely az újabb Athlon processzorok SSE részét kapcsolja be, ha a BIOS azt elfelejtette megtenni
• Néhány rendszeren a BIOS nem aktiválja a PCI eszközökhöz tartozó I/O portokat és memóriát, ezáltal azok használhatatlanok. A PCI_ENABLE_IO_MODES opció ezt a problémát hivatott kikerülni.

Boot loader:

• A boot2 -n opciója megakadályozza, hogy a bootolás billentyűlenyomással megakadályozható legyen.

Hálózati csatoló támogatás:

A debianplaneten megjelent egy írás, amiben az író egy néhány soros perl scriptet közzétesz.

Ez a kis perl script a feltelepített debian csomagjainkat forrásból újrafordítja.Hogy miért is jó, ha mi magunknak újrafordítjuk?

Noss, a választ el lehetne annyival is intézni, hogy a BSD-sek ne szekáljanak minket a buildworld-el. De az alapvető előnye ennek a dolognak nem ez:)

Az előny pl. az, hogy ha a C-fordítónk default paramétereit pl. átállítjuk, akkor könnyen kaphatunk pentium/pentium2/sse/athlon/x86-64 optimalizált csomagokat.

Az író szerint a programja gond nélkül elbánt a csomagok újrafordításával.

Még ki nem próbálom magam is ezt a dolgot, addig szkeptikus vagyok ismerve Riskó Gergely fsn/debian-i586
projektjének nehézségeit. Bár hozzá kell tennem, hogy az fsn/debian-i586 projekt nem pont erről szólt, hanem ott eleve i586 optimalizált csomagokat lehetett letölteni, egy megfelelő sor hozzáadásával az apt-hoz.

Viszont azt is tudni kell, hogy az újrafordításoknál sem ment minden simán, így néha kézileg kellett Gergőnek hibát keresnie, ami olykor a csomagolás/egyéb hibája volt:)

A Geodsoft oldalán jelent meg az a cikk, amelyben az írók az OpenBSD-re épített Internet szerverek biztonsági beállításairól értekeznek. A dokumentumban található egy-két ötlet, amit az ilyen rendszereket üzemeltetőknek érdemes lehet megfontolniuk. Az tippek egy része használható más UNIX-szerű rendszereken is.

Jolan Luff írt egy rövid dokumentumot, amelyben azt az esetet tárgyalja, amikor egy OpenBSD csomagszűrő/NAT átjáró mögött VPN klienseket kell üzemeltetni.

A leírást itt lehet megtalálni.

Szép csendben megjelent a Slackware 8.1 harmadik release candidate kiadása.

Változások logja: ChangeLog.txt

Egy érdekes cikket találtam a hwsw.hu-n, miszerint a mindenkinek-et használók közül akik május 1. után kapták meg (vették át) a matáv felmondó levelét, jogilag lehetőségük van aug. 10-ig használni a csomagot.



(Ugyan nem linux/unix téma, de azt hiszem sokakat érint)

Bővebb infó itt.

A Nessus egy úgynevezett "remote security scanner", vagyis távolról kereshetünk gépünkön biztonsági hibákat. Ezek lehetnek az egyszerű adminisztrációs hibától kezdődően különböző bugos, expolitos, rendszerelemekig.Nessus egy adatbázis alapján ezeket a hibákat keresi, és ismeri fel, majd megpróbál tanácsot adni a kijavításukra. Nem csak Linux (unix) hanem például windows alapú gépek vizsgálatára is alkalmas, a kényelmes rendszergazdágnak sok segítséget nyújthat. Használatával ugyan nem tehetjük 100%-ig biztonsagossá gépünket, de egy lépéssel közelebb kerülhetünk.

1.2.1-es verzióban főleg hibajavítások és pár új program által felismert hibák kerültek.



A nessus honlapja, 1.2.1 letölthető innen.

Szép lassan készülnek a GNOME2-őt kihasználó alkalmazások. A Balsa-ból is megjelent egy pre-release amely már GNOME2-höz készült.



A készítők felhívják a figyelmet arra, hogy ez egy "technology preview", és kb. 98%-ban működőképes :)


Letölthető innen

Április végén napvilágot láttak olyan hírek, miszerint a SuSE nem fogja a SuSE Linux 8.0 rendszerében terjeszteni a StarOffice 6.0-át, mert a Sun olyan licensz díjat kér, amelyet a SuSE nem tud beépíteni a dobozos termék árába, viszont a SO 6.0 költségeit nem akarja áthárítani a vásárlókra.

Ennek ellenére lehet, hogy mégis lesz SO 6.0 a SuSE gondozásában?Idézet a www.suselinux.hu-ról:

"Napvilágot láttak olyan hírek, melyek szerint a SuSE Linux most megjelenő verziója nem fogja tartalmazni a StarOffice 6.0 programcsomagot, mivel a Sun irányába

fizetendő StarOffice licencdíjak jelentősen megnövelnék a termék árát, és ezt a megnövelt költséget a SuSE nem akarja a vásárlóra áthárítani.

Ettől függetlenül, a StarOffice 5.2 továbbra is a csomag részét képzi. A magyar felhasználókat ez a hír nem érinti, mivel a StarOffice 6.0 különben sem tartalmazza az irodai progamcsomag magyar változatát, sem a magyar helyesírás- ellenőrzőt. A nemrégiben világot látott nyílt forráskódú OpenOffice.org, mely lényegében megegyezik a StarOffice programcsomaggal viszont igen. Az OpenOffice.org teljeskörű irodacsomag a SuSE Linux 8.0 magyar kiadásában előtelepítve megtalálható és néhány egérkattintással használatba vehető."

News.com szerint mégis lesz StarOffice 6.0 a SuSE kiadásában. A Sun StarOffice 6 word processzorát összecsomagolja a Pro-Office CD-vel. A CD ára 24.95 USD lesz.

Hali.

Ezt nézzétek meg!


http://www.microsoft.com&item%3dq209354@209.102.214.27/

Érdemes, ilyen jót rég röhögtem.

Ez de mennyire kellett már. Aki komolyabb fejlesztéssel, 3D modellezéssel foglalkozik, annak nagy valószínűséggel nem ismeretlen a Pro/Engineer szoftver. A szoftvert a mechanikus alkatrészek tervezésénél használják (mechanical computer aided design (MCAD), például az autógyártás, motor-tervezés területén. Itt Győrben nem egy vállalatról tudom, hogy használják a Pro/Engineer-t.Tegnap a PTC bejelentette, hogy kiadja a nagy sikerű szoftver Linuxos változatát. A kiadásnál a PTC preferált partnere a HP lesz. Mivel Linux platformra nem nagyon létezett komolyabb CAD alkalmazás, talán a PTC Pro/Engineer szoftvere lehet az űttörő, és sorban jelenhetnek meg a későbbiekben olyan népszerű CAD szoftverek, mint a Windows platformon széles körben használt AutoCAD termékcsalád.

A PTC bejelentését itt.

A FreeBSD 4.6-os verziójának tegnap kellett volna megjelennie. Június elején már egyszer bejelentették, hogy késni fog a stuff. Tegnap nem jelent meg, ma viszont Bruce A. Mah egy levelet küldött a freebsd-stable-ra , melyben leírja, hogy egy kisebb hiba csúszott a kiadás útjába, de semmi ok az aggodalomra, mert a stuff valószínűleg még ma (2002. június. 11) meg fog jelenni.

A levelet elolvashatod:Date: Mon, 10 Jun 2002 18:15:57 -0700

From: "Bruce A. Mah"

To: "Mike Grissom"

Cc: freebsd-stable@FreeBSD.ORG

Subject: Re: Release

Message-ID:

In-Reply-To:

References:

If memory serves me right, "Mike Grissom" wrote:

> About what time is the release going to be uploaded and officially released?

Soon. Please be patient. :-)

The src/ tree has been tagged, but final builds take some time and there's usually a very quick round of testing that the head release engineer does at this point. Then the images need to be uploaded to ftp-master, and our policy is only make the release announcement after at least a handful of mirrors have acknowledged receiving the distribution. Based on what I know of our status, I'd say it'll take about a day or so assuming no last-minute hiccups.

Bruce.

Anthony 'AJ' Towns ismét kiadott egy Release Status Update-t. Jó hosszú, tartalma: mint csináltunk az elmúlt 1 hónapban? Mi az amit még el kell végeznünk a release előtt?

Lényegében elmondja, hogy a Woody még nagyon messze van a tökéletestől, de úgy látszik kezd összeállni. Legalábbis az egy hónapos vizsgálat után erre jutottak.

A státusz jelentést elolvashatod itt.

Megjelent a kevésbé ismert Beonex böngésző 0.8-stable verziója. A 0.8-stable a Mozilla 1.0 forrására épít. Hogy mégis mi a különbség a két browser között? Az kiderül a Beonex vs. Mozilla oldalról.A Beonex Communicator a Netscape forráskódja alapján készült: alapja a Mozilla.Tartalmaz egy web böngészőt, egy email és hírcsoport olvasó klienst, továbbá egy weblap szerkesztő (composer) programot. A böngésző ismeri és kezeli a HTML4, CSS1, DOM level 1, XML és JavaScript 1.5 standardokat, és 128 bites titkosítással dolgozik. POP3 és IMAP postafiókokat kezel.

A LinuxSecurity.com bejelentése szerint a EnGarde Secure Linux nyerte a Network Computing Editor's Choice díját, amellyel megnyerte a Biztonságos Linux Disztribúciók küzdelmét.A vizsgálatok szerint az EnGarde Secure Linux minden szempontnak tökéletesen megfelelt. Kezdve a alacsonyszintű-mechanizmusoktól (bináris integritás-ellenőrzés és verem (stack) védelem) egészen a magasszintű-felhasználás során felmerülő problémák megoldásáig (pl. kiváló patch interfész) bizonyította, hogy a fejlesztői csapat kiváló munkát végzett.

A terjesztés jól állta a különböző aljas vizsgálatokat, minden fajta gond nélkül állt ellen pl. a ptrace bugnak, stb.

A készítők figyelmeztetnek:

"A EnGarde Secure Linux nem tartalmazza a newgrp programot, és nem tartalmaz semmilyen más setuid/setgid-es végrehajtható állományt, amelyek hibái kihasználhatók lennének. Ezért a EnGarde Secure Linux nem érzékeny a ptrace bugra."

A terjesztés olyan disztribúciókat előzött meg, mint: Wirex Communications Immunix 7.0, Hewlett-Packard Co. Secure OS Software for Linux 1.0, Trustix Secure Linux 1.5.

Nem rossz eredmény.

Luigi Rizzo legújabb bejelentése (-current) szerint kész az új, egyelőre Beta IPFW kód a FreeBSD-hez.Luigi Rizzo az elmúlt 2-3 hétben újraírta a FreeBSD IPFW kódját.

"kész az vagyok az IPFW kód alapos újraírásával (userland + kernel), ami ezután megpróbál gyorsabb és flexibilisebb lenni elődjénél."

A bejelentést megtalálod a bsdforums oldalon.

Az IPFW, a kód amelyet a FreeBSD -vel szállítanak, egy csomagszűrő és accounting szoftver amely a kernelben található, és egy userland-ban levő utilityvel tudjuk irányítani, amelynek a neve ipfw(8).