A Debian Project ma bejelentette az Apache/Apache-SSL a napok óta ismert bugot.

Mark Litchfield talált a napokban egy DoS sebezhetőséget az Apache webszerverben. A hibát kihasználva az áldozat gépe ellen távoli DoS (denial of service) támadást lehet intézni. A hibát kihasználva lehetőség nyílhat arra, hogy 64bites Unix rendszereken nem kívánatos kódot futtasson a támadó.

A hiba javítva van a 1.3.9-14.1 verziójú Debian csomagban. Azonnali fissítés javasolt.

Az eredeti hibajelentések: dsa-131, dsa-132

Frissítésről szóló FAQ

A kis- és közepes vállalatoknak szánt szerverk piacán elért sikereire építve a Sun Microsystems ma bejelentette az új, négy prcesszorig bővíthető SUN FIRE V480 kiszolgálót.

Az új kiszolgáló működés-kritikus környezetnek megfelelő tulajdonságokat kínál rack-szekrényes kivitelben jóval a "Wintel" gépek ára alatt.



(kép a folytatásban)SANTA CLARA, Kalifornia - 2002. június 19. - Folytatva piaci térnyerését a Sun Microsystems, Inc. a mai napon bejelentette az új, Sun Fire V480 kiszolgálót, mely maximum négy 900MHz UltarSPARC III processzorral, helytakarékos rack-es kivitelben készül. A belépő szintű kiszolgáló azon ügyfelek igényeit hivatott kielégíteni, akik nagyobb teljesítményt, memória-kapacitást és I/O sávszélességet igényelnek, ugyanakkor a "Wintel" számítógépeknél olcsóbb megoldást keresnek, ráadásul a számítógépet kis helyen kívánják elhelyezni.

A Sun Fire V480 szerver a Sun belépő szintű, nagy mennyiségben értékesített termékcsaládjának lett stratégiai tagja, melyet a cég, a kategóriájában egyaránt vezető Sun Fire 280R és a V880 kiszolgálók közé pozícionál. Az új szerver a dinamikusan bővülő 4 processzoros számítógépek piacán kínál nagy teljesítményt és rack-es kivitelő megoldást.

"Az új Sun Fire V480 egy igen erős ajánlatnak bizonyul a Suntól."- mondja Rich Partridge, a D.H. Brown Associates elemző cég nagyvállalati szerverekért felelős elnökhelyettese. "A Sun Fire V880-nek kiváló volt a fogadtatása, az egyébként igen kompetitív "Wintel" gépek uralta piacon. A nagy memória-kapacitásnak és a több, mint vonzó árszintnek köszönhetően, a Sun az igen jól pozícionált Sun Fire V480 termékkel folytatni fogja a belépő szintű szerverek piacán elért sikereit, melynek során a kis- és közepes vállalkozások igényeit fogja kielégíteni."

A korábban bejelentett Sun Fire Plane Interconnect belső kapcsolati panel elképesztő, 9,6 GB/sec belső átviteli sebességet biztosít, amely mintegy háromszor olyan gyors, mint a ma elérhető tetszőleges "Wintel" kiszolgáló. Ráadásul a V480 szerverekbe épített 8 MB-os cache több, mint 6-szoros kapacitást kínál mint ami ma a "Wintel" gépekben elérhető. A kettő vagy négy 900MHz-es UltraSPARC III processzorral felszerelt V480 maximálisan 32 GB memóriával, DVD ROM meghajtóval, két működés közben cserélhető, úgynevezett N+1 tápegységgel és számos, a szervizelhetőséget és menedzselhetőséget segítő technikai megoldással rendelhető a mai naptól a Sun Microsystemstől és partnereitől.

A szerver adatlapja letölthető innen.

A kérdés, "A BSD, vagy a Linux jobb?" igencsak lerágott csont, azonban vannak olyan emberek, akik a válaszadásnál egészen egyedi megközelítési módot alkalmaznak.

Ilyen Marco Nelissen is, aki mindenféle kommentár nélkül, csupán két kép segítségével megmondja a frankót: miért is jobb a BSD a Linuxnál.

No comment :)




Why BSD is superior to Linux

Daniel Hartmeier az idei Usenix konferenciára készített anyagai elérhetőek. A prezentáció címe: "Design and Performance of the OpenBSD Stateful Packet Filter".A dokumentumokban Daniel bemutatja az OpenBSD PF nevű csomagszűrőjét, annak múltját, jelenét és jövőjét. A tervezési és implementációs leíráson felül független teszt is készült a három csomagszűrő között.

A teszteredmények azt mutatják, hogy van még mit fejleszteni a PF-en, viszont az elmúlt egy évben igen sokat fejlődött.

Érdekes és tanulságos olvasmány mindenkinek, függetlenül attól, hogy Linuxon, OpenBSD-n, vagy esetleg célhardveren végez csomagszűrést.



Kapcsolódó oldalak:

Design and Performance of the OpenBSD Stateful Packet Filter (HTML)

Design and Performance of the OpenBSD Stateful Packet Filter (PDF)

Az előadás anyaga (slide-ok) PDF-ben

OpenBSD Packet Filter

IP Filter

netfilter/iptables

Az Apache Software Foundation kiadta az új verzióját mind Apache 1.3.x, mind az Apache 2.0.x ágnak. Ezeknek a frissítéseknek mindegyike security- és egyben bugfix is. (Lásd: tegnapi cikk). A kiadott verziókban fixálták a CAN-2002-0392, és a CERT VU#944335 jelentésben szerpelő security hibákat (sebezhetõség a chunked transfer encoding kezelésében).

Az új verziókat letöltheted innen.

A FreeBSD stable levelezési listán egy hosszabb thread alakult ki a pár nappal ezelőtt megjelent FreeBSD 4.6-ben levő ATA bugról.Az ATA kódban levő bug legnagyobb problémája az, hogy megakadályozza a gyors ATA CD-ROM meghajtók (AOpen 48x, 52x, és 56x meghajtók, stb.) helyes működését. Ha belefutunk a bugba, akkor a konzolon az alábbi hibaüzenetet kapjuk, és néha a kernel pánikol:

Megjelent a Slackware 8.1-es, régóta várt verziója...

Amit tartalmaz: 2.4.18-as kernel, KDE3, GNOME 1.4, Mozilla 1.0, ...

Az OpenBSD atyja Theo de Raadt nemrégiben felvetette, hogy elképzelhetőnek tartja a pppd eltávolítását az OpenBSD forrásfából. Az ok a pppd licenszelése.Ahogy Theo mondja: "Több mint egy év telt el azóta, hogy jeleztük, a lincesz nem teljesen korrekt, de azóta semmi nem történt."

Az OpenBSD weboldalon elolvashatjuk az alkalmazható copyright policy-t.

Ahogy Theo mondja: "A licenszek többsége nem használható. A legtöbbjük explicite tiltja a változtatásokat. A legtöbbjük explicite tiltja a további bármilyen felhasználást (beleértve az eladást is). Ezért Raadt azt javasolja az OpenBSD felhasználóknak, hogy lépjenek kapcsolatba a pppd fejlesztőkkel, és tisztázzák a licensz körüli gondokat. Ezzel megmentve e pppd-t attól, hogy el kelljen távolítani az OpenBSD-ből.

Néhány levélből számomra az következik, hogy nem mindenki van tisztában a Linux kernel verziójának jelentésével. Az ezen a héten megjelent Kernel Traffic egyik cikke is erről szól. Lássuk:

A kernel listán John L. Males az alábbiakat kérdezte:

1. Van valamilyen specifikáció amely meghatározza azt, hogy milyen hosszú lehet az "EXTRAVERSION" string a Linux kernelben?

2. Képes a kernel make/build folyamat valahogy szabályozni a meghatározott limitet?

Keith Owens az alábbiakat írta:

A $(VERSION).$(PATCHLEVEL).$(SUBLEVEL)$(EXTRAVERSION) stringnek a teljes hossza nem haladhatja meg a 64 karaktert. Amennyiben mégis túllépi ezt, akkor az ``uname -r" értelmetlen dolgot ad vissza. A kernel verzió egy 2.4.17-rmap12e esetén az alábbiakból áll össze:

VERSION = 2

PATCHLEVEL = 4

SUBLEVEL = 17

EXTRAVERSION = -rmap12e

amelyből a kernel verziója (uname -r) az alábbiakban áll össze:

KERNELRELEASE=$(VERSION).$(PATCHLEVEL).$(SUBLEVEL)

$(EXTRAVERSION)

(lásd: /usr/src/linux/Makefile)A 2-es kérdésre válaszolva: A kbuild 2.5 szabályozza a limitet, viszont a jelenlegi kernel build kód nem. Owens többször küldött patchet ez ügyben Linusnak (még a 2.4.15 kernel idején), de ő nem foglalkozott vele. Szerinte Linus nem törődik a kernel build problémákkal. Owens előásta a patchet, és elküldte Tosattinak, hogy a 2.4-be bekerüljön. Cox válaszolt a levélre:

"Kérlek küldj el belőle egy másolatot, és mergelem az -ac-be, ha Marcelo elvesztette vagy nem akar vele foglalkozni a 2.4.19 final előtt.

Döbbenten olvastam a cikket a PostNuke.com-on, miszerint Greg Allan (Adam_Baum), a PN egyik alapítója és "core" fejlesztője június 16-án egy motorbalesetben életét vesztette, hátrahagyva szüleit, feleségét, 2 gyerekét és a kutyáját...

Hibát találtak az 1.3-as és 2.0-ás Apache sorozatban.

Az eredeti cikk itt.



Az ISS ugyanaznap találta meg a hibát és kiadott egy fixet, de az Apache szerint nem foltoz minden lyukat.

Az OpenBSD -currentben Angelos D. Keromytis egy érdekes funkciót valósított meg: IPSec kódolás/dekódolás bridge módban.Az OpenBSD 3.0-ás kiadásától jelen lévő PF már a kezdetektől fogva támogatta a bridge-eken történő csomagszűrést és minden egyéb funkciót, amelyet layer3 módban képes megvalósítani (például véletlen ISN generálást a gyenge IP stackkel rendelkező hostok védelmére, stb).

Erre rátett még egy lapáttal az egyik OpenBSD fejlesztő, Angelos D. Keromytis mostani változtatása, amelynek segítségével az OpenBSD-s bridge képes a rajta átmenő forgalmat transzparensen (átlatszóan) IPSec segítségével kódolni/dekódolni. Ezáltal lehetővé válik az IPSec bevezetése olyan helyeken, ahol egyéb okok miatt lehetetlen, vagy nehéz a gépek IP címeinek megváltoztatása és ahol nem akarják az IPSecet az egyedi gépekre bízni.

A Debian Xfree86 maintainere, Branden Robinson tegnap elérhetővé tette az XFree86 pre-release (4.2.0-0pre1v1) csomagokat Debian SID-hez.A csomagokhoz egy sokat mondó, egy soros announcement-et is fűzött:

All right, hogs, stick your faces in the trough and eat your slop.

A csomagok letölthetők:

http://people.debian.org/~branden/sid/

A változások logja:

http://people.debian.org/~branden/sid/xfree86_4.2.0-0pre1v1_i386.changes

Mint az szerdán írtuk megjelent a FreeBSD régen várt 4.6-os verziója. Szerdán csak egy mini-ISO imaget (és még egyet, a teljes ISO imagek nem jelentek meg) lehetett letölteni, most azonban megtörtént a hivatalos kiadás is. A FreeBSD.org-on is a FreeBSD 4.6 szerepel, mint hivatalos Current Release.

I386 ISO-k: ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/ISO-IMAGES/

A hivatalos bejelentés nem sokkal ezelőtt történt meg. Bruce A. Mah tegnap délután tette meg a bejelentést:Date: Sat, 15 Jun 2002 16:34:26 -0700


From: "Bruce A. Mah"


To: freebsd-announce@FreeBSD.org


Subject: FreeBSD 4.6-RELEASE is now available

Richard M. Stallman (RMS) egy nemrégiben megjelent LinuxWorld.com cikkben azt állította, hogy a Linux (itt ugye nem feletkezünk meg róla, hogy ha Linuxot mondok, az kizárólag a kernelről, és nem a diszribútorok által még köré szervezett programok összességéről, azaz a disztribúciókról van szó?) nem teljesen szabad szoftver (free).

Ezen kicsit elgondolkodtam. De nem csak én, hanem mások is.

Ha nem free, akkor mi van a Debiannal? A Debian Free Software Guidelines-t követve azt kell mondanunk, hogy a Linux kernel nem (teljesen) free szoftver. A "Social Contract" with the Free Software Community dokumentumban a Debian azt ígéri, hogy 100% free marad minden körülmények között. Namost ha a Linux kernel RMS szerint nem teljesen free, a Debian pedig azt állítja, hogy 100% free marad, akkor csak egy valami jöhet ki ebből.

Az, hogy Debiannak új kernel után kell néznie. Használja ezentúl a Hurd-öt, vagy valóban megvalósítja régi elképzelését, a Debian/*BSD-t. És ezentúl Debian GNU/Hurd, vagy/és Debian GNU/NetBSD lesz a neve.Nézzük bővebben. Miért nem teljes free jelenleg a Linux kernel?

RMS szerint két okból:

Az első ok:

RMS szerint az, hogy Linus a Linux kernel fejlesztéséhez egy nem-free (és itt most ne beszéljünk arról, hogy ingyenes-e vagy sem) programot használ, az egy nem jó dolog a free szoftver fejlesztés szempontjából. A BitKeeper felhasználásával a Linux kernel fejlesztése eltér a free szoftver fejlesztés tanaitól. Hogy miért? Mert RMS szerint ahhoz, hogy valaki közelről szemmel tudja tartani a Linux kernel fejlesztését, vagy esetleg bele is akar folyni a fejlesztésbe, ehhez az illetőnek egy non-free programot kell a gépére telepíteni (BitKeeprer). Most a jelen felállás szerint egy rakás (több száz) kernel fejlesztőnek kell ezt megtennie. A legtöbbnek nincs baja azzal, hogy egy non-free programot kell a gépére telepíteni, de mások nem nézik ezt jó szemmel. Mi lehet a megoldás mégis?

RMS szerint egyik lehetséges megoldás lehet az, hogy felállítanak még egy repository-t a Linux kernel forrásának tárolásához. Ez lehet egy CVS (Concurrent Version Control System) vagy bármilyen más free verzió követő rendszer. Ezzel párhuzamosan meg kell valósítani, hogy a Linux kernel forrása automatikusan, és gyakran átkerüljön a BitKeeperből a free verzió követő rendszerbe. Valakinek meg kellene ezt valósítani.

RMS szerint erre az FSF (Free Software Foundation) nem képes, és nem is akarja megtenni. Hogy miért? Mert nem akarják a gépeikre telepíteni a BitKeepert. Jelenleg az FSF gépein nem fut nem-free program, és nem is akarják ezt a szokást feladni. Ezt valaki másnak kell megtennie.

A második ok:

RMS szerint van még egy sorozatos dolog ami miatt a Linux kernelt nem nevezhetjük (teljesen) free szoftvernek. Ez az ok az, hogy a Linux kernel jelenleg tartalmaz olyan kódokat, firmware-ket (firmware: az eszközök alacsony szintű müködéséhez elengedhetetlenül szükséges alapvető rutinok összesége) amelyeknek a forrása nem publikus. RMS szerint nem sok olyan eszközmeghajtó van a Linux kernelben amelyek ilyen firmwarekkel működnek együtt, de vannak. Néhány ilyen eszközmeghajtó csak bináris formában érhető el. Ez RMS szerint nem megengedhető. Ezek a programok nem rendelkeznek publikus forráskóddal. A Linux a GPL licensz alatt van terjesztve. A GPL licensz kimondja, hogy a programoknak "complete corresponding source code", azaz teljes összhangban kell lenni a forrással. Mivel ezen binárisok forrása nem ismert, ezért nem lehetnek GPL licenszűek. RMS szerint az, hogy biináris programokat használnak a Linux kernelhez, az ütközik a GPL licenszel.

RMS-nek erre is lenne megoldása: A kernel fejlesztők eltervezték, hogy külön fogják választani a Linux kerneltől a bináris drivereket/firmwareket és elkülönülő fileokba fogják tárolni. Mire ez elkészül, az eltart egypár évig, de ha ezzel készen lesznek, akkor kijelenthetjük, hogy elkészült a "free Linux". RMS tisztában van azzal, hogy sok ember nem akarja majd használni a hivatalos non-free kódot nem tartalmazó Linux kernelt (ugye akkor búcsút mondhatunk a bináris nVIDIA, ATI, stb. drivereknek, és más 3party fejlesztők által fejlesztett eszközmeghajtóknak is. Pl winmodem meghajtók, stb.). RMS erre azt mondja, hogy a free Linux projectnek majd ki kell találni a megoldást arra, hogy ezeket a drivereket/firwareket kiváltsák/megírják.

A cikk végén RMS kijelenti, hogy a free szoftver eddigi zászlóvivője, a Linux jelen állapotában nem-teljesen free.

"Linux, the kernel, is often thought of as the flagship of free software, yet its current version is partially non-free. How did this happen? This problem, like the decision to use Bitkeeper, reflects the attitude of the original developer of Linux, a person who thinks that "technically better" is more important than freedom.

Value your freedom, or you will lose it, teaches history. "Don't bother us with politics," respond those who don't want to learn."

A napokban Berlinben a DaimlerChrysler bemutatta azt az S-Osztályú Mercédeszét amlely a Universal Mobile Telecommunications System (UMTS) szervizzel van ellátva. A termékbemutató több neves cég együttműködésének eredményeként jött létre. Például: DaimlerChrysler, Siemens, Sun Microsystems, T-Mobile, Jentro, és az MBDS / Nice University Sophia Antipolis. A bemutatott applikációk között szerepelt rádió, navigációs alkalmazás, karbantartó alkalmazás, Internet hozzáférés (böngésző és email kliens), MP3 lejátszó, játékok, stb.

(kép a folytatásban)

A Jentro weboldala szerint ez az 'UMTS jármű' az első olyan autó a világon, amely a Jentro Java/OSGi technológiára épül.

A Jentro (München, Németország) számos fejlesztést végzett, amelynek során olyan input eszközöket készítettek, melyek megkönnyítik az ``in-car" felhasználást. Ilyenek az érintő-képernyők (touchscreen) vagy a vezeték-nélküli (wireless) billentyűzet, stb. A Jentro 'JentroCar' platformja egy beágyazott (embedded) Linuxon fut.

The UMTS S-Class autó egy teszt járgány, amely fel van szerelve egy ``in-car" PC-vel. Rendelkezik 2 darab flip-up 15"-os TFT monitorral, amelyek közül az egyik az első ülés hátuljában kapott helyet, és tartozik hozzá egy vezeték-nélküli billenytűzet is, hogy a hátul ülők kényelmesen használhassák az autó funkcióit. Az elöl található beépített érintő-képernyő a vezető, és a mellete utazó kényelmét szolgálja. Ebből nyerhetők ki a navigációs adatok, emelett az autó rendelkezik egy a vezetést segítő, forgalom vizsgálatra használható kamerával is, amely biztonsági okokból kikapcsol ha az autó sebessége eléri a 6 km/h-t.

Egy ilyet el tunék viselni az én tragacsomban is ;)

Megjelent az Evolution legfrissebb kiadása, az 1.0.7-es.Az Evolution egy ígéretes levelező, határidőnapló, időbeosztás tervező program, a Ximian szerint egy "személyes integrált információs management", amely a Ximain Gnome része. Nagyon jól használható a mindennapi munka során. Én lassan egy éve ezt használom, teljesen elégedett vagyok vele. Az egész felület úgy lett kialakítva, hogy az Outlook felhasználók azonnal elboldoguljanak vele.

Szinte mindent tud amit az Outlook, csak kicsit jobban. Azoknak akiknek nem nagyon régi gépük van, nem megrögzött konzol-kalózok, esetleg még egy GNOME is fut a gépükön, azoknak érdemes kipróbálni. Használata kényelmes, jól átlátható, megfelelő szűrőkkel ellátva megspórolhatunka gépünkön egy fetchmail-procmail megoldást.

Az Evolution 1.0.7 binárisok letölthetők innen.

A forrást megtalálod itt.

Megjelent a várva-várt GNOME2 desktop környezet első RC, azaz release candidate verziója.A GNOME2 RC1 a Fever Pitch kódnévre hallgat. A stuff készen állt a letöltésre, és a széles körű tesztelésre.

A stuff letölthető innen.

A múlt hét óta az alábbi tarballok frissültek:

at-spi, eel, eog, esound, gail, GConf, gdm, gedit2, gnome-applets, gnome-desktop, gnome-games, gnome-media, gnome-mime-data, gnome-panel, gnome-session, gnome-system-monitor, gnome-terminal, gnome-utils, gnome-vfs, libgail-gnome, libgnome, libgnomecanvas, libgnomeui, libgtop, librep, libwnck, libzvt, nautilus, rep-gtk, sawfish, yelp

Jó tesztelést.

Megjelent a jDictionary GUI szótárprogram 1.6-os verziója sok új feature-el es bugfix-el.

Ezen kívül elkészült hozzá két új plugin is:

Az Alloyant Technologies nevű cég nemrég egy dobozos, OpenBSD-re alapuló tűzfalat mutatott be. A doboz a 3.0-ás verziótól megtalálható PF-et használja és soros konzolról menedzselhető egy Windowsos GUI-val.



Bővebb információ

Megszületett a régóta várt 10 Gigabites sebességű Ethernet szabvány, a 802.3ae.A hírt Jonathan Thatcher tette közzé az IEEE egyik levelezési listáján.

A 10 Gigabites Ethernet szabvány kidolgozása 1999 elején kezdődött el, az IEEE 802.3-HSSG (Higher Speed Study Group) projekt keretében. Később a projekt az IEEE 802.3ae szabványosítási folyamat keretei közé került át.

A 10 Gigabit Ethernet a 70-es években kifejlesztett Ethernet LAN (Local Area Network) protokoll utódjaként jött létre, számos fejlődési lépcsőt megjárva. A mostani szabvány előtt az Ethernet maximális sebessége a 802.3z, azaz a Gigabit Ethernet alapján 1 Gbps volt. Utóbbit mind száloptikára, mind rézkábelre (CAT5e) elérhetővé tették és mára elterjedtté vált a kis hálózatokban is.

A 10 Gigabites Ethernet valójában nem dönt sebességcsúcsot, hiszen ilyen sebességű széles körben használt átviteli közeg már létezik, ennek szabványosított jelzésrendszere az OC192/STM-64. Az OC192-es optikai vivőn egyébként a szabványosítók már túltették magukat, hiszen definiálva van már az OC768 is, amely 40 Gbps sebességre képes. Mindez a SONET (Synchronous Optical Network) rendszerekben (és néhány alacsonyabb sebességű vivővel, 622 Mbps-ig bezárólag ATM-en) értelmezhető.


Felmerül tehát a kérdés, hogy miért is olyan nagy szám a most bejelentett 10 Gigabites Ethernet. Nos leginkább az ára miatt. A jelenleg elérhető, 1 Gbps-nél gyorsabb átviteli megoldások olyannyira drágák, hogy sokszor megéri inkább több 1 Gigabites Ethernet csatornát kiépíteni egy 2,5, vagy 10 Gigabites POS (Packet Over SONET) helyett.

A 10 Gigabites Ethernet tehát minden bizonnyal tarolni fog a piacon, főleg most, hogy az utolsó akadály is megszűnt (ti. eddig is léteztek 10 Gigabites Ethernet termékek, de ezek csak a szabványtervezetre és nem a kész szabványra épültek).

A HP ér a Nortel Networks már régebben bejelentette a tervét egy 10 Gigabites Ethernet NIC kifejlesztésére.

Megjelent a Gentoo Linux 1.2-es verziója. Az új verzióban installációs javítások, KDE 3.0.1 (20020604), GNOME2 (beta, 20020607), stb. kapott helyet.

Azoknak akiknek a Gentoo nem mond semmit egy kis ismertető:A Gentoo Linux 1.0 2002. április elején jelent meg, az erről szóló sajtó kiadást itt olvashatod. Április közepén a LinuxPlanet egy értékelést készített a disztirbúcióról. Közben megjelent a Gentoo Linux PPC (PowerPC) platformra is. Május közepén az OSNews egy interjút készített Daniel Robbins-szal, a Gentoo vezetőjével.

Tom Vogt levele szerint, a Mozilla 1.0 (és korábbi verziók) olyan bugot tartalmaznak, amelyet távolról kihasználva használhatatlan rendszert kapunk, vagy az X Window rendszer összeomolhat. A hibát tesztelték Linux és Solaris operációs rendszeren sikerrel, de bármely már Unix verzión is működhet.


Ha olyan oldalt töltünk le a Mozillával amely speciálisan (vagy hibásan) formázott stílust (stylesheet) tartalmaz, akkor függően a konfigurációnktól, két hibával szembesülhetünk. Az egyik az, hogy az X rendszer osszeomlik, és magával húzza a teljes operációs rendszert is. Ilyenkor természetesen a nem mentett munkáink elvesznek. A második lehetséges hiba: az X szerver el kezd memóriát ``zabálni", egészen addig amíg a eléri a kritikus pontot, és csak kill -9 paranccsal lehet jobb belátásra bírni.

A Microsoft bejelentette, hogy egy nagyobb hibát találtak megint a Microsoft IIS-ben (Internet Information Service). A hiba nem kicsi, a szerver szoftver egyik függvényében levő hiba lehetőséget biztosít a Web server adminisztrátornak arra, hogy megváltoztassa a jelszavát egy Internet oldalnak. A hibát a eEye Digital Security fedezte fel úgy április közepe körül de nem jelentették be, mert megegyeztek a Microsofttal a titoktartásról. A The Wired cikkét megtalálod itt és a MS security bulletint itt amely leírja a hibát. Nem szoktam MS ellenes cikkeket írni, de ez azért már sok. A Microsoft két hónap alatt állította elő a biztonsági foltot, ez alatt az idő alatt az ügyfelek gépe teljesen nyitott volt a külvilág felé. Mindez egy open source környezetben a felmérések szerint akár órákon belül megtörténik, de az leghosszabb idő sem haladja meg rendszerint a három napot.

A Star Wars, Episode II: Attack of the Clones, ami 2002. májusában jelent meg, az Industrial Light & Magic (ILM) által ``gyártott" effektekkel volt tele. Ez nem újdonság, hiszen az ILM rengeteg filmhez adott már ilyen jellegű munkát. Az ILM 1975-ben alakult, hogy az akkor megjelenő Star Wars trükk munkálatait végezze el. Az ILM közreműködött olyan filmekben mint a Forrest Gump, Jurassic Park, Terminator 2, E.T., stb. és ezzel 14 Oscar díjat nyert.

(képek a folytatásban)A LinuxJournal-on egy hosszú cikk jelent meg arról, hogy az ILM Linuxot használ az animációs munkákra. Tényleg jól néz ki, ahogy Yoda mester egy GNOME desktopon kel életre.

"A Linux a munkánk minőségét növeli, nem annak időtartamát." - mondja Andy Hendrickson a kutatási és fejlesztési igazgató.

Köztudott dolog, hogy az ILM a filmeffektusokat egy SGI (Silicon Graphics) renderfarmon készítette eddig. Most azonban úgy gondolják, hogy eljött az idő, hogy a Irix-SGI párost részben vagy teljesen kiváltsák Linuxot futtató gépekkel.

Az ILM 3D részecske-szimulációs effektjei az Alias|Wavefront Maya programmal készülnek. Az ILM dolgozói jó tapasztalatokkal rendelkeznek a Linuxszal kapcsolatban: "Amint mondtam a Maya felhasználóink 90% Linuxot használ.", "Nagyon stabilnak látszik a Linux, egy hónapja nem halt le a Maya nálam.." - ehhez hasonló nyilatkozatokat tettek az ILM dolgozói.

És akkor egy-két szebb kép:

A teljes cikket elolvashatod itt.