Letölthető a http://www.lafisoft.hu/raktarlinux2.htm címről a számlázó program.

A program hamarosan megjelenik az UHULINUX rc2 alapcsomag részeként. Az UHU-s regisztrációs dijak 25%-át az UHU fejlesztésére visszajuttatjuk.A program egyszeri regisztrációs díja 2003.02.01-ig 20,000 azaz húszezer Ft + ÁFA.

2003.02.01 től változik a program ingyenes sáv használatának feltételei:

Kőtelező lesz a program beüzemelésének bejelentése a lafisoft@tvnetwork.hu vagy lafisoft@emitel.hu vagy lafisoft@datanet.hu címen.

A kért adatok a cég számlacím adatai és az adószám. Ebből képzünk egy olyan regisztrációs kódszámot amely segítségével lesz csak élesíthető a demó verzió.

Az ingyenes verzió regisztrálási diját 4000.- Ft azaz négyezer FT+ÁFA összegre tervezzük. A regisztrációt követően a megadott címre postázzuk, a névreszóló regisztrációs anyagot, utánvétellel. Ez a díj az anyag, adminisztrációs és postaköltség fedezésére szolgál.

Az ingyenes sáv: forgalom három millió forint alatt vagy összesen száz bizonylat.

A csomag tartalma: számla, rövidített kézikönyv, licenszszerződés

Kiskunhalas 2003.01.16

Üdvözlettel:

Kiss Zoltán és a Lafisoft team

Hosszú várakozás után végre a 2.5.54 kernel tartalmazza a népszerű monitorozó eszközt (egy részét), az lm_sensors-t. Az lm_sensors-t sokáig patch formájában lehetett a rendszer részévé tenni, és eddig nem lett beolvaszta a főáramú kernelbe. Ez talán annak is köszönhető, hogy az lm_sensors tönkreteszi az IBM Thinkpad egyes verzióit. Linus mégis úgy döntött, hogy most jött el az idő, az lm_sensors-nak helye van a kernelben.Az lm_sensors egy rakás driver, amelynek a segítségével hozzáférhetünk az alaplapok 90%-án megtalálható monitorozó chiphez, és abból számos hasznos információt tudunk kinyerni. Ilyen például a CPU hőmérséklete, a hűtőventillátorok fordulatszáma, a rendszer hőmérséklete, a a tápfeszültség, stb.

Az lm_sensors beüzemeléséről fabokzs írt egy hasznos HOWTO-t. Ezt elolvashatod itt.

Vajon a nyílt forrású szoftver a biztonságosabb, vagy a védett, szabadalmaztatott szoftver?

Megint egy örök kérdés. Whitfield Diffie, a publikus-kulcsú titkosítás társ feltalálója, a Sun Microsystems "öreg róka" fejlesztője, biztonsági csapatának vezetője járja körül az állandó központi kérdést.

Az írást megtalálod itt.

Az amerikai szövetségi bíró (aki az ügyet tárgyalta) három hónap haladékot adott a Microsoft Inc.-nek, hogy elkezdje szállítani a Windows névre hallgató operációs rendszerével a Sun Microsystems Java technológiáját. Első körben a Microsoftnak lehetővé kell tennie, hogy a Sun Java-ját a felhasználók le tudják tölteni a M$ weboldaláról. Erre 30 napot kaptak. A következő 60 napban a Microsoft-nak el kell juttatni a Java stuffot a szoftver dealerekhez, és PC gyártókhoz, majd a végén 180 napon belül a Java-t be kell építenie a Windows XP-be egy service pack formájában.

Hm, not bad.



Teljes sztori itt.

Szingapúri profik egy hatlábú robotot fejlesztenek, amelynek legfőbb feladata az emberi agy mélyén rejlő daganatok eltávolítása. A robot érdekessége, hogy Linux operációs rendszer hajta. A robotot használva sokkal precízebben lehet operálni ezt a súlyos betegséget, nem beszélve az operációs idő csökkentéséről. Az adatok szerint a beavatkozás ideje közel 50%-kal csökken a szerkezet által.

Teljes sztori itt.

"A Nokia kedden letölthetővé tette az ingyenes, Java alapú fejlesztőkészletét, amellyel Linux alatt Nokia telefonokra mobil alkalmazásokat lehet fejleszteni. A Nokia Developer's Suite 1.1 lehetővé teszi az alkalmazások és játékok fejlesztését a J2ME (Java 2 Micro Edition) klienssel rendelkező Nokia telefonokra. Míg a fejlesztőkészlet maga ingyenes, a vállalat abban bízik, hogy bevételre tehet szert a platformjára fejlesztett alkalmazások révén. Az új készlet egyebek mellett tartalmaz egy audio-konvertert is, amellyel MIDI fájlokat Nokia csengőhanggá, vagy közvetlenül forráskóddá lehet alakítani."

Az eredeti cikk itt.



Aladar

Radikálisan előrehozta a vadonatúj Itanium 2 szállításait az Intel. A Madison-t már a nyáron szállítják 6 MByte L3 cache-el, 1,5 GHz-en, körülbelül 500 millió tranzisztorral. Utána pedig rögtön jön a Deerfield, ami majd az Athlon 64-gyel versenyezhet, hiszen ez a proci a Madison szegényeknek szánt kiadása. A Madison 2004 elején aztán még kijön egy 9 MByte-os L3 változatban, utána pedig már a két magos Montecito-val foglalkoznak, melynek piacra dobását a mai bejelentés szerint két évvel korábbra, 2005-re hozták. Minderről bővebben a Cnet oldalain olvashatunk.

Megjelent a SuSE Linux Openexchange Server 4. Ez a termék a SuSE eMail Server 3.1 "utódja".

A fontosabb tulajdonságok:

- SLES8 alapú

- webes kezelőfelület

- közös határidőnapló, címjegyzék használat

- dokumentum és projekt menedzsment

- Windows hálózatok kezelése

- együttműködés az Outlookkal

A termékről bővebben itt olvashatsz.

És egy kis migrációs dokumentáció:

- Kapcsolódás MS Outlookkal a SuSE Linux Openexchange Serverhez

- Áttérés Microsoft Exchange 5.5-rõl SuSE Linux Openexchange Serverre (PDF)

"A számítástechnikáról - különösen a számítógépprogramokról - szóló irodalomban elterjedt szokás kiemelni a tárgyalt rendszer jó tulajdonságait. Néhány szerző odáig megy, hogy egyenesen isteníti az általa bemutatott rendszert, annak csak jó tulajdonságait emelve ki. Ezt a hibát szeretnénk mindeképpen elkerülni.

Másrészről femerül egy másik szempont is, nevezetesen az, hogy miért írna valaki könyvet egy olyan rendszerről, amelyet nem tud tiszta szívvel ajánlani felebarátainak. Hiteltelenné válik a könyv, amelyben nincs lelkesedés, amelyből hiányzik a hit, melyből nem érezzük azt, hogy az alkotó hisz abban amit ír."

Cím: Linux felhasználói ismeretek I.

Szerző: Pere László

Kiadó: Kiskapu

ISBN: 963-9301 37 x

A Linux felhasználói ismeretek I. című könyv kb. 250 oldal hasznos információt ad az olvasóknak. A könyv - a címéhez hűen - a Linux operációs rendszert használó (vagy a későbbiekben használni fogó) felhasználókat célozza meg. Ez nem egy üzemeltetői kézikönyv, nem száll alá a Linux működésének mélyebb bugyraiba, de elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a kezdőket el nem riasztva, a helyes út felé terelje. Nézzük mit tartogat a kötet az olvasóknak:

• 1. fejezet
  Bevezető
  
  Szinte minden Linux témájú könyv a történeti visszatekintéssel kezd. Miért pont ez lenne kivétel? Megtudhatjuk röviden, hogy hogyan született meg a Unix operációs rendszer, hogyan vészelte át az AT&T ellen folyó tröszt-ellenes pert, hogy volt egy fiatal lázadó, akit Richard M. Stallman-nak hívnak, és akit RMS-ként ismerünk, és nélküle az egész valószínűleg sehol sem lenne. Megtudjuk ki is Linus Torvalds, aki nélkül a Linux nem születhetett volna meg, és egy kis magyarázatot, hogy miért is kell nekünk Linuxot használni?
  

• 2. fejezet
  
  A könyv használata
  
  A fejezet a könyv olvasásához nyújt segítséget. Jelölések, információforrások, és természetesen nem maradhat el a magyar linuxos oldalak felsorolása sem.
  

• 3. fejezet
  
  Be- és kikapcsolás
  
  Mint ahogy a cím is mutatja, ez a fejezet a számítógép bekapcsolásától a bejelentkezésen és a konzol alapvető kezelésén át a kijelentkezés és a számítógép kikapcsolásáig vezeti végig az olvasót. Kitér a lilo használatára, a felhasználó azonosításra, a konzolon és az X felületen használható billentyűkombinációkra.
  

• 4. fejezet
  
  Könyvtárbejegyzések
  
  Állomány és könyvtár kezelés, dzsókerkarakterek használata, az elérési út (path) és egyéb alapfogalmak kerülnek tárgyalásra a negyedik fejezetben. Itt kerülnek ismeretésre a linux rendszerekben használt jogok, és file típusok.
  

• 5. fejezet
  
  A héj használata
  
  A héj (shell) használatának ismerteése, használatát megkönnyítő tippek, trükkök, a prompt, parancsbevitelt könnyítő eszközök, a parancsok felépítése, szabványos ki- és bementek, csővezetékek (pipes) használata alapszinten.
  

• 6. fejezet
  
  Állománykezelő parancsok
  
  Könyvtárszerkezet, aktuális (munka) könyvtár, könyvtárak létrehozása és törlése, állománykezelés, állományok létrehozása és törlése, másolása, jogok és tulajdonosok változtatása, linkek (szimbólikus és hard linkek) létrehozása. A tar és gzip használata. A compress, arj, zip, lha és rar állományok kezelése. Alapvető parancsok (mount, pwd, df, fuser, stb.) használatának ismertetése, filerendszer (ext2) létrehozása.

• 7. fejezet
  
  Reguláris kifejezések
  
  A Unix rendszerek használatát nagy mértékben megkönnyítő metanyelv, a reguláris kifejezések (regular expression) alkalmazását mutatja be a hetedik fejezet.

  
  

• 8. fejezet
  
  Szűrők
  
  "A szűrők olyan programok, amelyek a bemenetükön érkező adatokon valamilyen automatikus átalakítást végeznek." - ezekről a programokról szól a nyolcadik fejezet.

  
  

• 9. fejezet
  
  Feladatvezérlés
  
  Programok indítása, folyamatok, azok azonosítói, ps, pstree, top, strace programok ismertése.

  
  

• 10. fejezet
  
  Kapcsolattartás
  
  Kapcsolattartás a Linux rendszeren belül, a who, finger, write, talk programok használata.

  
  

• 11. fejezet
  
  Szövegszerkesztés
  
  Az elkerülhetetlen, minden kezdő rémálma a...vi ;-). A vi indítása, és a legfontosabb és egyben a legnehezebb (a vi titka): a vi-ből való kilépés, a vi részletes ismertetése. A másik tábor editora az mcedit ;-). Használat, beállítás, stb.

  
  

• 12. fejezet
  
  Hélyprogramozás
  
  Kicsit kezd meredekebb lenni a dolog, de nem kell megijedni. Ez a fejezet a shell szkriptelésről szól. Változók, paraméterek fogadása, határolójelek, if - then - case, for - while - until szerkezetek, bash függvények, rekurzív függvények.

  
  

• 13. fejezet
  
  A BASH testreszabása
  
  Egy egészen rövid fejezet, amely arról szól, hogy hogyan tegyük otthonosabbá a parancshéjunkat. Ékezetes betűk beállítása a konzolon.

  
  

• 14. fejezet
  
  Számítógép-hálózatok
  
  Az elmaradhatatlan TCP/IP protokoll ismertetése, számítógépek azonosítása, dns használata, nslookup, ping, finger, telnet, ssh. Levelezés beizzítása, először csak fapadosan a mail program használatával, később rátérve a pine részletes ismertetésére. Az ftp használata, ftp használata időzítve, az scp, hírcsoportok, a világháló használata. A Netscape böngésző alapos ismertetése.

  
  

• 15. fejezet
  
  Az X Window
  
  Azt hiszem ezt nem kell ragozni. A grafikus felület kezelése. A Qvwm, az Fvwm, afterstep ablakkezelők bemutatása.

  
  

• 16. fejezet
  
  Kiadványszerkesztés
  
  A Latex program használata, parancsok, A Latex-file alapszerkezete, dokumentum formázás, magyar elválasztás, matematikai mód használata, táblázatok készítése, képek beillesztése, stb.

  
  
  

Összefoglaló



Pozitívumok:

A könyv szerzője világosan fogalmaz, érthető stílusban adja elő mondandóját. A könyv könnyen emészthető, nem rettenti el a kezdőket sem a Linux rendszerrel való ismerkedéstől. A könyvet igazából kezdőknek ajánlanám. Olyan alapot ad, amire lehet a későbbiekben építeni.



Negatívumok:

Ami nem jött be. A könyv néhány helyen kicsit régi információkat tartalmaz. Vannak persze olyan infók, amik nem évülnek el (és ez jellemzi a könyv 95%-át), de néhol ez zavaró volt.



Tízes skálán egy 7-est adnék a könyvnek.



Az első kötet megjelenése óta már kapható a sorozat második része. A Linux felhasználói ismeretek II. az adatkezelésről szól. Bc, awk, PostgreSQL, MySQL....

A legújabb tudományos kutatások a legtávolabbi galaxisokban új bizonyítékát találták annak, hogy a Debian mát jóval az emberiség hajnala előtt is létezett - jelentette be Tomas Pospisek univerzum kutató. Mélyen megrendültem a hír hallatán - mondta Ian Murdock. A bejelentést Prof. Pospisek először természetesen a Debian fejlesztők levelezési listáján tette meg, de várhatóan a következő napokban rengeteg tudományos újság és folyóirat fog hosszú elemző értekezéseket közölni az emberiséget alapvetően érintő témában. A bizonyítékok:A Debian a világegyetem legősibb kezdete óta, a világ és az emberiség sorsát, egyik legalapvetőbben - ha nem a legalapvetőbben - formáló erő. A bizonyítékokat a Hubble űrteleszkóp rögzítette, és az elsöprő erejű képeket a NASA az emberiség származásának kiderítéséért felelős kutatói azonnal közzé is tették. A bizonyító erejű képek itt tették, közzé, és már számos kutató elemzi azokat, ugyanis kiderült, hogy egyes felvételek kis részleteinek elemzésével további bizonyítékokat lehet felfedezni. Valószínűleg meg fog alakulni az Emberiség Debian Eredetét Vizsgáló Világtanács az ENSZ égisze alatt. Természetesen, erről azonnal beszámolunk. A bejelentést itt olvashatod.

MG

Csomag: imp

Sebezhetőség: SQL beszúrás

Probléma-típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0025



A DSA 229-1 hibajegy tartalmazott egy elgépelést az egyik fájlban, ami bizonyos telepítéseket hirtelen tönkretehet.

Az eredeti hibajegy (ha valaki megtalálja a DSA 229-1 és DSA 229-2 közt az eltérést, ill. ezt a typo-t, annak felajánlok egy virtuális mogyoróscsokit :-)):Jouko Pynnonen talált egy problémát az IMP-ben, ami egy web alapú levelező. Megfelelően módosított url-t használva egy távoli támadó képes SQL kódot bejuttatni az SQL lekérdezésekbe megfelelő felhasználó azonosítás nélkül. Habár az SQL lekérdezés eredménye nem is olvasható közvetlenül a képernyőről, egy támadó talán frissítheti vele a levél aláírását a tartalomra, ami a lekérdezés eredménye és megnézheti azt az IMP beállítások oldalán.



Az SQL "beszúrás" súlyossága erősen függ a hozzátartozó adatbázistól és annak a konfigurációjától. Ha PostgreSQL-t használunk, akkor lehetőségünk van több SQL lekérdezést végrehajtani, ha azokat pontosvesszővel elválasztjuk. Az adatbázis tartalmaz session azonosítót így a támadó eltérítheti az aktuálisan belépett felhasználók "session"jeit, és olvashatja a leveleiket. A legrosszabb esetben, ha a hordemgr felhasználónak megvan a lehetősége a COPY SQL parancs futtatására (a PostgreSQL-ben legalábbis van ilyen), akkor a távoli felhasználó írhat és olvashat bármelyik fájlba amibe az adatbázisfelhasználó (postgres) is tud. A támadó talán képes megfelelő shell parancsokat is futtatni ha azokat a felhasználó ~/.psqlrc fájljába teszi, amelyek lefutnak, amikor a felhasználó elindít egy psql parancsot amely bizonyos konfigurációk esetén rendszerint meg is történnek egy cron scriptből.



Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 2.2.6-5.2 verzióban javítja.



Az régi stabil terjesztés (potato) ezt a problémát a 2.2.6-0.potato.5.2 verzióban javítja.



Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 2.2.6-8 verzióban javítja.



Az IMP csomagok frissítését javasoljuk.



Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Csomag: libmcrypt

Sebezhetőség: puffer túlcsordulások és memória luk

Probléma típus: távoli

Debian-specifikus: nem

CVE Id: CAN-2003-0031 CAN-2003-0032



Ilia Alshanetsky talált számos puffer túlcsordulást a libmcrypt-ben, ami egy titkosító és visszakódoló könyvtár (library), ami a bemenet nem megfelelő érvényességellenőrzéséből származik. A vártnál hosszabb bemenetet bejuttatva (több függvény is érintett) a felhasználó sikeresen összeomlaszthatja a libmcryptet és képes lehet
By passing input which is longer then tetszőleges, gonosz, kódot bejuttatni ami végrehajtódik a libmcryptet futtató felhasználóként, pl. egy webszerverben.Egy másik sebezhetőség is van abban a módban, ahogy a libmcrypt algoritmusokat a libtool-al betölt. Amikor különböző algoritmusokat tölt be dinamikusan, minden alkalommal ahogy egy algoritmust betölt, a memória egy kis része "kilukad".
Egy állandó környezetben (pl. web szerver) memória elhasználási támadásra jó, ami elhasználja az elérhető memóriát olyan ismétlődő lekérdezésekkel, amelyek használják az mcrypt könyvtárat.



Az aktuális stabil terjesztés (woody) ezt a problémát a 2.5.0-1woody1 verzióban javítja.



A régi stabil terjesztés (potato) nem tartalmaz libmcrypt csomagokat.



Az instabil terjesztés (sid) ezt a problémát a 2.5.5-1 verzióban javítja.



Javasoljuk a libmcrypt csomagok frissítését.



Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Hát úgy látszik, hogy a felhasználók ezúttal nem nyúltak mélyen a zsebükbe. A MandrakeSoft pézügyi nehézségei nem újkeletűek. A MandrakeSoft többször a felhasználókhoz folyamodott kéréssel az ügyben, hogy húzzák ki bajból a francia Linux céget. Egy időre úgy tűnt, mintha összeszedték volna magukat, bekerültek a tőzsdére, mindenki bizakodó volt. Sajnos a bizakodás kevésnek bizonyult, a MandrakeSoft részvényei több napja a 2.15$-on állnak, a kutya nem veszi őket. Úgy tűnik, hogy nem tudnak kilábalni a bajból. Márpedig ha nem tesznek sürgősen valamit, akkor a csőd elkerülhetetlen lesz. Egyébként a MandrakeSoft egyre lejjebb adja a szakmai színvonalat, már ott tart, hogy a MandrakeClub tagokkal szavaztatja meg, hogy milyen csomagok kerüljenek a disztribúciós CD-jére. A MandrakeSoft ma kiadott egy pénzügyi állásfoglalást ez ügyben.

Kapcsolódó linkek:

Bajban van a Mandrake és a MandrakeSoft

A felhasználók segítik a Mandrake-t

A MandrakeSoft megint adományokat gyűjt

LWN.net: A Mandrake a csőd felé halad

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi második száma.

A hírlevelet elolvashatod teljes egészében itt.

Mel Gorman bejelentett egy részletes Linux VM (virtual memory - virtuális memória) dokumentációt, amely a jelenlegi stabil sorozat 2.4.20-as kernelének kódján alapul. Az első ismertető [pdf] [html] [txt] mélyrehatóan mutatja be azt, hogy valójában hogy is működik a Linux virtuális memória menedzsment, kitérve a a függvényekre és az algoritmusokra is. A második rész [pdf] [html] [txt] pedig egy afféle kód magyarázat, kommentár a VM programozásról, amely segítségével fény derül a VM programozás rejtelmeire és stílusára.

Foobilliard a kötelező darab. Sokan mondták, (mondják) hogy a linux terjedésének egyik fő gátja a játékok hiánya. Ime egy fantasztikus darab amelyet senkinek sem szabad kihagynia a Foobilliard:



www.geocities.com/harpin_floh/foobillard_page.htmlA játék kidolgozottsága fantasztikus, a színek élénkek, a golyók valóságszerűen mozognak, és jól nyomon követhetők.
Mindenkinek csak ajánlani tudom kellemes órákat tud szerezni a kikapcsolni vágyó linuxosoknak.

Igaz, már volt erről egyszer szó, de a fenti leíras westel & siemens (me45) combo esetén nem működik. Íme a módosított verzió. (Az eredeti változatért ezúton is ezer köszönet Dankovits Péternek és Demeter Tibornak).A fájlok neveit és helyét is megváltoztattam, hogy kissé jobban illeszkedjen a debianos ppp-hez:

Az /etc/ppp/peers/westel-gprs fájl így néz ki: (itt a "userneved" kicserélendő a westel internet szerződésében megadott usernévre, és az /etc/ppp/pap-secrets fájl értelemszerűen kitöltendő a névvel és jelszóval)

115200

/dev/ttyS0

connect '/usr/sbin/chat -e -f /etc/chatscripts/westel-gprs-connect -v'

disconnect '/usr/sbin/chat -e -f /etc/chatscripts/westel-gprs-disconnect -v'

modem

noauth

noccp

novj

novjccomp

defaultroute

noipdefault

user userneved

lock

hide-password

refuse-chap

az /etc/chatscripts/westel-gprs-connect fajl tartalma:

TIMEOUT 240

""

AT

OK

ATE0V1

OK

AT+CGMI

OK

AT+CGMM

OK

AT+CIMI

OK

AT+CGDCONT=1,"IP","internet"

OK

AT+CGATT?

OK

ATD*99***1#

TIMEOUT 22

CONNECT dc

és végül az /etc/chatscripts/westel-gprs-disconnect fájl tartalma:

"" "K"

"" "+++ATH"

Ha ez megvan, akkor a "pon westestel-gprs" paranccsal indítható is a net. Leállítás : "poff" - ezt célszerű azonnal a pon után kiadni, merthogy a westel gprs elég drága mulatság :-)

A bugtraq-on megjelent egy vicces (?) levél, amiben az illető kifejtette, hogy a RIAA (az a multimédia szerzői jogos cég, akinek 2 napja feltörték a honlapját :)) megbízásából (!?) fejlesztettek exploitokat ill. vírust/wormot napjaink népszerű médialejátszóihoz, így pl. mpg123, xine, mplayer, xmms, wmp stb. hogy azt p2p hálózatokon terjesztve hatalmukba kerítsék az illegálisan zenehallgatók gépeit :)


A levél:

http://marc.theaimsgroup.com/...

Sokak szerint fake a levél, ezen nem érdemes vitatkozni, szerintem is az. Viszont ha jobban belegondolunk, amit leír azt (hogy nem is pont úgy, és olyan simán) de meg lehet valósítani. A legtöbb médialejátszó (es ez alól az mplayer sem kivétel) elég rosszul viseli a hibás streameket. Főként azért, mert ha mindent 3x kellene leellenőrizni, akkor 3x olyan gyors gép is kéne hozzá, és a gyakorlatban úgysem valószínű, hogy sérült a file. (egy POP3 szervernél megengedhető, hogy a biztonság a sebesség rovására menjen, egy divx kodeknél nem annyira)Pl. két kezem kevés lenne megszámolni hány buffer overflow lehetőseg van pl. az mplayerben, így kapásból, és ezek csak azok amikről tudunk...így ha valaki elég ügyes, tudna írni exploitot rájuk.

A bugtraq-os levél írója mellékel is egy mpg123 exploitot, ami nekem ugyan nem működött, de nem néz ki fake-nak.

A témáról írtam bővebben az mplayer listára is, ha vkit érdekel (angolul):

http://www.mplayerhq.hu/../014850.html

A'rpi

A cím magáért beszél, a Flash és Realplayer kell hozzá. Itt találhatod őket. Nekem a táncoló pingvin tetszik a leginkább. :)

Valamelyik nap olvastam a www.linux.hu-n, hogy eltölthető a www.szabilinux.hu tartalma tar.gz formában. Gondolom ez sokaknak segítség, mert nem kell összevadászni egyenként a 70MB-nyi hasznos, magyar nyelvű dokumentumot. Egy gond volt vele, hogy meglehetősen lassan lehetett letölteni (nekem 8-10kbit/sec sebességgel jött, és több óráig tartott). Ezért gondoltam, hogy kiteszem a letöltések közé, húzza akinek szüksége van rá.

Letölthető a RTFM (Read the F..ine Manual) link alatt itt.

Közben bővült a howto-k, faq-k listája bitfakk db mester ;-) PostgreSQL magyar GYÍK-jával is, amit szintén le lehet tölteni a fenti linkről.

Január 8-án már megtörtént a csomagok freezelése, most testing fázisban van a rendszer. A készítők január 14-e környékére igérték a Gentoo Linux 1.4 rc3/final változatát, a bugoktól függően.

Íme az interjú, amelyet Sári Gáborral (sAGA) készítettem. Az interjú apropója a 11,25 milliárd adóforintot szán Microsoft és Novell szoftverekre az MKGI cikk, és az azt követő hozzászólások voltak. Még több hozzászólást olvashatsz a témában itt. A hozzászólásokban erős kritika is volt, és úgy éreztük többen is, hogy meg kellene hallgatni a másik felet is. Ezért levelet írtam az LME elnökének, aki megígérte, hogy válaszol. Íme az interjú:

trey: Elmondanád, hogy pontosan mi is az LME? Milyen szervezeti egységben működik? Mikor alakult? Mik a céljai? Kik az alapítói? Hány tagja van?

Sári Gábor: A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (továbbiakban LME) 1998. őszén alakult a Linux tábor akkori (és mai) vezető tagjaiból. Adminisztratív okok miatt azonban a Cégbíróság csak 1999. áprilisában jegyezte be.Az LME alapítói a következők voltak:

Czakó Krisztián, Péter László, Noll János, Szalay Attila, Tóth László Szabó Róbert, Kovács Attila, Estélyi Róbert, Magosányi Árpád, Milus János, Somogyi Péter, Zelena Endre, Moldvai Dezső és nem utolsó sorban Regős Szabolcs.

Az LME célja az alábbi közhasznú tevékenységek folytatása:

- a Linux operációs rendszer felhasználásával, alkalmazásával kapcsolatos ismeretek széles körben történő terjesztése, oktatás,

- hazai kutatások, fejlesztések támogatása,

- hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés.

Az LME taglétszáma jelenleg: 153 fő

trey: Mióta vagy tagja az LME-nek?

Sári Gábor: Az 1999. februárban megtartott Küldöttközgyűlésen már résztvettem. Kisebb megszakítással azóta tag vagyok.

trey: Miből gazdálkodik az LME?

Sári Gábor: Az LME bevételei alapvetően a tagdíjakból, és a támogatóktól kapott támogatásokból állnak. Tavaly az előző évekhez képest megnőtt az adományozók száma, így ezt a bevételi forrást is megemlíthetem.

trey: Kaptatok valami állami támogatást az elmúlt években?

Sári Gábor: Állami támogatást nem. Viszont pályázatokon nyertünk pénzt több alkalommal is.

trey: Támogattatok belőle valakit? Hol lehet ezt nyilvánosan követni?

Sári Gábor: Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondanám: Igen támogattunk. Mindenkit, aki Linuxot használ.

Részletesebben:

2001-ben, az első komolyabb pályázaton nyert keretből (10 millió), kezdődött el a Pingvin Füzetek, az FSR (Fordítás segítő Rendszer) első verziójának elkészítése, valamint az OpenOffice első honosítási kísérlete.

Lásd: http://www.lme.hu/meh/

Ugyanebben az évben, egy másik pályázaton utólagos elszámolással (!) 2001 novemberétől 2002 áprilisáig tartottunk egy hat alkalomból álló "Linux konferenciasorozat" elnevezésű rendezvénysorozatot (nem volt éppen szerencsés az elnevezése), amely havi 1 alkalommal egész napos előadásokból állt.

Nagy sikert aratott, nem utolsó sorban a szakmailag képzett előadóknak, az Infoszféra Kft. profi szervezésének, és a kedvezményes részvételi díjaknak köszönhetően.

Mivel a Konferenciasorozat utólagos elszámolású volt, így ennek finanszírozása komolyan terhelte ez LME pénztárcáját, ugyanis az összeget csak a bizonylatok ledása után 5 hónappal (!) kaptuk meg. A szerződés eredetileg 30 napos teljesítést tartalmazott.

Lásd: http://www.lme.hu/konfsorozat/konfsorozat.html

trey: Többen támadják az LME-t, hogy nem tesz semmit az MKGI-s beszerzésekel szemben (11 milliárdos legutóbbi beszerzés). Erről mi a véleményned?

Sári Gábor: A mai napig nem tudok "támadásról", többen szeretnék, ha az LME tenne valamit ez ügyben, de támadásról nincs információm.

trey: Többen petíciót akarnak írni ez ügyben. Van ennek értelme a véleményed szerint?

Sári Gábor: Szigorúan magánvéleményem a következő. Nincs értelme. Az ominózus beszerzések ellen lehet kifogást emelni, azonban el kell ismerni, hogy bizonyos területeken a Windows rendszerek jelenleg nagyobb "népszerűséggel" bírnak.

Azonban, ha elgondolkozunk a kérdésen, akkor felvetődhet pl. a következő egyszerű kérdés:

Ha ezt a pénzt, magyar cégekbe (és szabad szoftverek fejlesztésébe) fektetik be, mit lehetne ennyi pénzből létrehozni?


trey: Milyen felelősséggel, kötelességekkel jár egy ilyen szervezet elnökének lenni?

Sári Gábor: Hát... Erre nehéz válaszolni, itt van ugye az előbbi téma is. Nagy felelősséggel, sok kötelességgel, rengeteg áldozattal járó feladat.

Képtelenség mindenki elvárásainak megfelelni, így az ember állandó frusztrációban él.

trey: A magyar Kormány (ez, és az előző) mennyire ismeri a Linuxban rejlő lehetőségeket? Volt aki tajékoztatta őket erről?

Sári Gábor: A Linuxban rejlő lehetőségeket sajnos jelenleg nem ismeri kellő mértékben a Kormány. 2002.04.26-án a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának felkérésére elkészült egy színvonalas tanulmány, "A Linux operációs rendszer kormányzati felhasználásának lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok elemzése" címmel.

Az ebben részletezett információk szerintem kellő alapot nyújthatnának a pozítív változás megindulásához.

Lásd: http://www.guska.hu/publication/tanulmany/OSS_GOV_HUN_v07.rtf

trey: Van valami hosszabb távú stratégiátok a Linux népszerűsítésére? Lehet erről tudni?

Sári Gábor: Konkrét, ráadásul hoszabb távú stratégiáról sajnos nem tudok beszámolni, ez a következő elnökségre hárul.

Jelenleg van egy olyan elképzelésünk, amit ha sikerül megvalósítani összefogná a jelenleg adott esetben akár szét is húzó magyar Linux piac résztvevőit.

És még egy fontos dolog : pénz, pénz, pénz...

trey: Mint az LME elnöke, hogy látod a Linux helyzetét Magyarországon?

Sári Gábor: Nem reménytelen. :-)

Ne érts félre, véleményem szerint hatalmas tartalékok vannak a Linux rendszerekben, elfogulatlan véleményem szerint van mitől tartania a piac egyéb szerepelőinek.

trey: Mennyire igazak azok a hírek, hogy nem egységes az LME? Úgy hallottam, hogy voltal akik elhagyták az egyesületet, mert nem voltak elégedettek a működéssel?

Sári Gábor: Említettem már, hogy mindenki igényét képtelenség "kielégíteni". Igen, nem tagadom vannak olyanok, akik az elmúlt időszakban elfordultak az LME-től, de ugyanígy nagyobb számban vannak olyanok, akik "visszatértek" az LME-be.

trey: Sokan támadják az LME-t, hogy az évi egy konferencián kívül mást nem nagyon tesz. Nem lehet, hogy nem jól dolgozik a PR-ért felelős ember? Vagy tényleg nem történik ezen kívül semmi?

Sári Gábor: Támadják? Eddig nem volt tudomásom róla.

Röviden a következőt szeretném mondani ezzel kapcsolatban:

Akik támadják az LME-t, legtöbbször jogosan támadják. Az Ő nézőpontjukból tekintve. Általában a bírálatok jogosak, viszont a legtöbb alkalommal amikor megkeresem őket, megoldást ők sem tudnak adni. Sőt javasolni sem.

trey: Az LME-nek három látható formája van. Az LME linux lista (levlista), az LME honlapja, és a www.linux.hu. Ezek közül kettő, az LME honlap, és a www.linux.hu ritkán frissül. Fog ez változni a jövőben? Azaz gyakrabban fog-e frissülni az LME honlap, többet tudhatunk-e meg a szervezet működéséről a jövőben?

Sári Gábor: Az "LME linux listán" gondolom az LME listát érted, ez való igaz az utóbbi időben kis forgalmúvá vált. Ez köszönhető annak, hogy az elnökség "magánlevelezését" a tagok számára azonnal hozzáférhetővé tettük egy "Privát LME-lista" indításával.

A www.lme.hu és a www.linux.hu szerintem nem frissül ritkán. De ez az én véleményem. A design (ha arra gondolsz), az viszont valóban elég régi. Ez pont egy olyan téma, amiben elég sokat beszélgettünk, ugyanis én azon a véleményen vagyok, hogy egy ilyen jellegő site-nak legalább évente "meg
kellene újulnia", egy másik vélemény szerint viszont "van az LME-nek egy elfogadott LME-designja, ami statikus". Még nem jutottunk dűlőre e kérdésben.

Az LME működéséről ígérem, hogy ezután jóval többet megtudhat a kívülálló is. Ha ez majd rajtam tud múlni.

trey: Novemberben volt az LME ez évi konferenciája. Hogy sikerült?

Sári Gábor: Én mint fő szervező elfogult vagyok, erről nem engem kellene megkérdezned. Te ott voltál? :-)

A tudomásomra jutott vélemények 99%-a nagyon pozitív volt, 1% ennek megfelelően negatív. Általában a legnagyobb gond a "nem időben regisztrálás" volt. Hogy azért valami tényszerűt is mondjak, a Konferencia nyereséges volt az LME számára, közel 170.000 HUF nyereségünk volt.

trey: Idén sokkal többen szerettek volna elmenni a rendezvényre, mint tavaly. Többen nem jutottak be, mert nem regisztráltak időben. A rendezvény előtt 2 héttel már nem volt hely. Ezen kívántok jövőre változtatni?

Sári Gábor: Érdekes a kérdés. Sokkal többen szerettek volna elmenni... Mire alapozod ezt a kérdést?

A nem regisztrálásról már szóltam, ez valóban gondot jelentett. Hely az utolsó napon, sőt még aznap is volt. Csak nem a kedvezményes belépőkből. Ha már megadatott a lehetőség, itt is tájékoztatom a "közönséget", hogy a
kedvezményes, olcsó jegyek ráfizetésesek voltak az LME számára, az 1000 és 2.000 HUF-os belépőkkel szemben ezek bekerülési költsége 4.500.- HUF volt. Gondolom érthető, hogy korlátozni kívántuk az ilyen jegyek darabszámát.

A jövő évi (azaz már ezévi) Linux Konferencia szervezésével kapcsolatban egyelőre csak elképzeléseimet tudom elmondani. Az előzetes regisztrációra szükség van, ez bebizonyosodott.

Megoldás az lesz, hogy regisztrálva ~3.000.- HUF a kedvezményes belépő, de korlátozott számban.

Regisztrálás nélkül, a helyszínen váltva ezzel szemben ~6.000.- HUF. A konkrét árak kalkulálása az ezévi szervezők feladata lesz, a fenti adatok csak például szolgáltak.

trey: Ha jól tudom az LME idén lesz 3 éves, mint közhasznú szervezet, így az adónk 1%-át fel lehet ajánlani az egyesületnek. Mire fordítanátok a befolyó pénzt?

Sári Gábor: Helyesbítek. Az LME idén már négy éves lesz, így már második alkalommal tudja fogadni az 1%-os SZJA felajánlásokat. A tavalyi 1%-os feljaánlások eredményeképpen 225.067 Ft-ot kapott az LME. Ezt teljes egészében a december elején megrendezett LME Mikulás rendezvény kiadásaira költöttük.

trey: Van olyan dolog amit nem kérdeztem meg, és el szerettél volna mondani?

Sári Gábor: Igen van. Több is.

Először is, megragadnám ezt az alkalmat is arra, hogy jelezzem az LME nagyon szívesen fogad bármilyen jellegű felajánlást. Akár anyagi, akár technikai jellegűt is. Az anyagi jellegű adományokért cserébe adócsökkentő igazolást tudunk kiállítani, így az adományozó az adományozott összeggel

csökkentheti adóját.

A technikai jellegű támogatásokról annyit, hogy jövőbeli terveinkben szerepel egy komplett irodai környezet kialakítása az LME "irodában". Számítógép, monitor, nyomtató, szkenner. Az eszközök beszerzésében, szívesen várunk segítőket.

Másodszor, mivel 1 hónapon belül megtartjuk az LME 2003. évi Küldöttválasztó gyűlését, ahol adott esetben előállhat hogy nem én leszek a következő elnök, ezúton is megköszönném az elmúlt évben az LME-t támogató cégek és magánszemélyek támogatását.

Köszönöm mindazok személyes támogatását, akik kritikus helyzetekben is mellém álltak.

Köszönöm mindazok építő jellegű kritikáját, akik vették a fáradtságot és megírták azokat nekem.

Ugyanakkor elnézést kérek mindazoktól, akiket esetleg akarva vagy akaratlanul esetleg megsértettem az elmúlt időszakban.

Itt az újabb fejlesztői kernel. Linus ezek után a "több kisebb folt gyakrabban, mint egy nagyobb ritkábban" taktikát alkalmazza. A Linux nagymestere 2 hét szabadságon lesz péntektől, valószínű, hogy nem lesz az egész két hét alatt 'net közelben, mert kirándul a családjával. Addig Andrew Morton és csapata folytatja a belolvasztási munkákat.

Letölthető patch-2.5.58.gz

Linus levele, changelog itt .

Csináltam egy fordítást a PostgreSQL FAQ-ból.

Itt lehet elolvasni. Remélem kicsit javít a PostgreSQL helyzetén a következő szavazásig :)

Linus kiadta a 2.5.57-es kernelt. Alan Cox a hálózati részen dolgozik jelenleg, az összes hálózati drivert meg kell foltozza (Hibát találtak számos ethernet kártya meghajtó-programjában)

Letölthető patch-2.5.57.gz

Változások, bejelentés itt.