Korábban írtam, hogy az otthoni 3D printer üzletágat domináló Makerbot kihívóra talált a kickstarteres Tangibot képében. Akkor kissé cinikusan megjegyeztem, hogy bizony ez az ára ha valaki nem végzi el a "házi feladatot" és open-source megoldásokból akar összetákolni terméket.
Nos, úgy tűnik Makerbot-ék nekiálltak bepótolni a lemaradásukat és piacra dobták a Makerbot Replikator 2-t. Pótoltak és javítottak pár hiányzó featuret, nagyobb és szélesebb lett a munkaasztal, javítottak a felbontáson és végre komoly fémházat kapott a gép. A gép bejelentésével egy időben, szárnyra kapott technohippi körökben a pletyka, hogy bizony, a szexi, csilli-villi masina bizony nem lesz nyílt forrású. A pletykák egy twitter üzenet keretében megerősítésre kerültek, miután Josef Prusa, a Makerbot alapjául szolgáló, nyílt forrású RepRap fejlesztője, kapcsolatba lépett a Makerbot supportjával.
Seggfájás, sírás, foglaljuk el Thingiverse mozgalom kapásból.
Ahogy mindig, most is két oldala van az érmének és most is, a hangzatos ideológiák mögött kőkemény pénzek vannak. A Makerbot Inc. egy évvel korábban kapott 10 millió USD befektetést, amit okosan arra fordított, hogy újratervezze a termékét és biztosítsa a piaci pozícióját. Ez sokaknak nem tetszik, mert úgy érzik a cég előlük aratja le a sok éves munkájuk gyümölcsét. A szomorú valóság ugyanakkor az, hogy amíg ezen hippik hobbizgattak, addig a Makerbot Inc. emberei időt, pénzt fektettek bele, hogy terméket és szolgáltatást állítsanak össze.
Tanulság? Ha az ember pénzt akar termékéből, akkor ne hobbizgasson, ne filléreskedjen. A nyílt forrás egyik legnagyobb illúziója az olcsó/ingyenes munkaerő ami csak mindaddig olcsó, míg nem válik a termék eladhatóvá, mert attól a pillanattól kezdve, ugyanazon munkaerő szeletet akar a tortából. Nem elégséges egy ötlet vagy annak félig-meddig implementált változata, komoly befektetés megszerzéséhez kész, működő, eladható termékre van szükség.