gkaroly blogja

Haldoklik a billentyűzetem...

4 év alatt már a második Logitech K400+ hal meg a kezem alatt, gondoltam kipróbálnék valami újat, ami szebb és jobb.

Ami számomra elsődleges kritérium: legyen rajta beépített touchpad. Amíg másnak a tapipad a halála, és visítva dugja fel még a laptopra is az egeret, addig nálam ez a létszükséglet. Ez van.

Gratulálok az Apple-nek (nem)

Nem tudom,mit szívtak Cupertino-ban, de a MacOS Mojave olyan messze áll a release állapottól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ez a sz*r majdnem használhatatlan 2 gépből 2 gépen.

MacBook Air: i5, 4 GB RAM, durván laggol, beakad, gyakran megfagy, majd spontán életrekel. Jóformán használhatatlan.
Mac Mini: i5, 8 GB RAM, durván laggol, beakad, néha megfagy, de hamar életrekel. Ez is használhatatlan, de egy fokkal jobb a helyzet.

Kapjátok be srácok! :(

Elektromos kerekesszék projekt #3

A kocsi sztori folytatódik. Némi bürokráciás akció után a NEAK (leánykori nevén: OEP) megküldte szívhez szóló levelét, hogy igazoljam nekik, hogy a jelenlegi Rehabos kocsimat már gazdaságtalan javíttatni, ugyanis a kocsi motorja elkezdett kerepelni, valamint már az akksija is igen gyenge. A hozzátartozó töltő már fel sem bírja tölteni teljesen, helyette a személyautónk töltőjével kell bohóckodni…

Szóval felhívtam a GySGy. Rehabot, és felvázoltam nekik a problémát. Attila maximális partner volt és a kért dokumentumot meg is küldte. A NEAK ezután már nem is variált a dolgon, vagyis a kocsit megadta 100% finanszírozással. Időközben elkészült az ültető és az ülésdöntés árajánlata is.

[Elektromos kerekesszék projekt #2]

Ott tartottam, hogy 2011 óta van alattam egy Rehabos B4220. Idén jár le a kihordási ideje, viszont úgy érzem, hogy a mostani állapotomhoz nem megfelelő a kocsi, főleg, hogy újabb 8 évet húzzak ki egy harmadikkal.

Az alap probléma az, hogy napi 2-4 óránál többet nem bírok benne ülni és rendszeresen lecsúszok benne. A gerincem folyamatos terhelés alatt van, így a max idő letelte után ágyon feküdni kényszerülök, ezzel minden önállóságomat elveszítve. Éppen ezért némi Google-zással rátaláltam a probléma megoldására, mely nem más, mint a motorosan dönthető háttámla, mely így néz ki:

[Elektromos kerekesszék projekt #1]

Na, akkor kezdjük egy rövidke visszatekintéssel:

2000. február 29-én (igen, szökőnap volt) megkaptam életem első elektromos kerekesszékét, ami egy felnőtt GySGy Rehab B4200 összezsugorított mása volt. Vagy valami ilyesmi. Eme kocsi olyan volt nekem, mint friss jogsisnak egy BMW, állandóan nekimentem mindennek, elég lassan tanultam meg kellőképpen irányítani, de kerek 11 évig (!) szolgált hűen. Szerettem.

2010-ben aztán lejárt a kihordási idő, így újat kellett igényelni, ha akartam, ha nem. A kocsi legyártása, mely típus szerint B4220 (a B4200 utódja), néhány héten belül lezajlott, azonban a hozzám való kalibrálása további 5-6 hónapot vett az életemből, mert mérnök létükre szerencsétlenkedtek egyfolytában.

UX az új dili

Na jó, nem... Csak az történt, hogy februárban csináltam egy vadonatúj Tégy Jót!® -ot. Dobtam a Drupal 7-et és WordPressre váltottam. Most pedig kapom az ívet egyesektől, hogy olyan, mint a megboldogult Chokito: ronda és finom.

Szóval jó az új TJ-m, de nem szép. Most új sablont kezdtem el hozzá gyártani, hogy letisztultabb legyen. Mert, nehogy unatkozzak...

ISPConfig kalandok

Hú de rég nem írtam már ide, te jó Isten...

Pedig az élet zajlik ám, IT vonalon is.
Történt ugyanis, hogy 5 éve már, hogy saját levélszervert üzemeltetek, ami úgy esett, hogy hrgy84 hup társunk csinált meg még valamikor Debian Squeeze idején. Aztán ez lett szépen update-elgetve, egészen Jessie-ig. Tök jól működgetett, leszámítva, hogy 5-10 percekbe teltek, mire beesett egy levél, spam annál több.

Pár napja aztán felhívott egy anyuka, hogy ő küldött nekem egy levelet, benne a szükséges dolgokkal, megkaptam-e. Moondtam, nem kaptam semmit, jól el is szomorodott ezen, de őszintén szólva ismerve az emberek infós tudását, betudtam annak, hogy ő bénázott.

Üvegfiú

Ugye mint már tudjátok, ez a könyvem címe.

Érdekes érzés volt a saját könyvemet kezembe venni, amikor megérkezett a posta által. Adott vagyok én, aki megélt ezt-azt, jót, rosszat, de inkább több rosszat, és adottak az olvasók, akik sorra használják el a 100-as zsepiket, az olvasása alatt. Én pedig nézek ki a fejemből, hogy wtf? Igaz, nekem is vannak a könyv miatt átvirrasztott éjszakáim, sírós nappalaim, mert
újra feltépett bennem is sebeket. Olyan sebeket, amikről azt hittem, már rég begyógyultak. Megírni nem volt könnyű Szüleim nem is nagyon voltak ebben partnerek, legalábbis nem úgy, hogy leültünk és akkor most írjuk. Nem, ez képtelenség. Megpróbáltuk a 15-16 éve, sírógörcs lett a vége. Nem ment. Nekem se. Most viszont itt van. Önrehabnak indult, de szerencsére egyre több olvasótól kapok pozitív visszajelzéseket. Nem csak magát a könyvet méltatják, hanem azt is, hogy amit én megéltem, az nem volt egyszerű, és ha én megcsináltam, akkor ők is képesek rá.

Megjelent...


2006 telén egy spontán törés alkalmával lelki rehabilitációként leírtam a törésem körülményeit. Néhány nappal később éppen keresgéltem valamit, amikor egy CD-n megtaláltam az első öt oldalt, ami a születésem körüli időről szólt. 2000-ben egyszer már a szüleimmel elkezdtük írni a történetünket, de annyira megrázónak éreztük, hogy inkább abbahagytuk. Ezért, amire emlékeztem, most nekiláttam és leírtam.
Ennek már 10 éve. Az egyik álmom az volt, hogy a könyvet egyszer kiadják. Egy napon aztán a kézirat eljutott a Pillangó Kiadóhoz, amit szintén annak a Kiss Katának köszönhetek, aki által a lift is sikerült, illetve létrejött a Tégy Jót!® ötlete.
A kéziratot aztán a kiadó megszerette és elindultunk a könyvkiadás hosszú, rögös útján. Magam sem hittem volna, hogy eljutunk idáig, de igen! Sikerült! Pályázat és támogatás útján a könyv a mai napon megjelent az NKA és a Kosztyu Ádám Emlékére Alapítvány támogatásával.
A könyv az Üvegfiú - Csontkemény harc címet viseli.
Az életrajzom a mai napon érkezett a nyomdából, május első hetétől kapható az ismertebb könyvesboltokban, webáruházakban.

Már a románoknak is van tabletjük

És nem is akármilyen... Tudni illik, kaptam egy Wink Contact 7 3G tabot.

4 magos proci,
1 GB DDR3 RAM,
IPS kijelző, 1024x600 felbontással,
Bluetooth, b/g/n wifi,
2 SIM foglalat,
Android 5.1.

Igaz, műanyag a ház, ami olcsó hatást kelt, de ettől függetlenül teljesen jó. Igényeimnek megfelel. Angry Birds 2 meg a többi hasonló kaliberű játék teljesen jól megy rajta. Csak valaki mondja meg: Miért nem tudom szinkronizálni a névjegyeimet Gmailből?!

4.4-es Androidon még simán tudtam....

Maszek Dropbox

Régen nem írtam blogbejegyzést.

Alapvető problémára kerestem megoldást:

Köztem és a Tégy Jót!®-ot üzemeltető Alapítvány között kéne úgy fájlokat, naptár bejegyzéseket megosztani, hogy azt ne külső, (fogalmazzunk így) multicég tárolja.

Vettem hát egy 512 MB RAM-al felszerelt VPS-t, és erre telepítettem egy OwnCloud 8.2-t.

Elégedett vagyok vele, már csak egy Androidos CalDav szinkronizációs megoldást kéne találnom.

Friss cumi az OpenMediaVault-tal

Mi is ez az OpenMediaVault? Egy webes felülettel megáldott vanilla (?) Debian disztribúció.

Mivel rengeteg zenei fájlom van és időnként jó lenne torrentezni is, volt nekem itthon 1 halottnak hitt Dell netbook-om. Csak egy HD-ért kiáltott, amit meg is kapott egy 500 GB-os méretben.

Miután bebootoltam az iso-t, és elindítottam a telepítőt, végigment szépen. Csak egy bibi volt: a HD-t nem engedte partícionálni, teljesen átvette a HD felett az irányítást, és létrehozott egy swap partíciót, majd a többit leformázta a /-nek, ext2-re. WTF? Kérdem én: Miért kellett ebbe belenyúlniuk? Miért nem lehet meghagyni a választást a usernek? Ki hallott már olyat, hogy 1 partíción van a Linux az adatokkal? Ja, hogy Windows időkben szokás volt mindent a C:-re pakolni, aztán jött a sírás, mert a format C: miatt elszállt minden...

Fitnessz „nyomiknak”

Elolvastam Trey cikkét és elgondolkodtam.

Például, hogy kell-e ilyen vagy hasonló nekem? Igen, tudom, most mit mondtok: ha felteszem a kérdést, akkor nem.

Tavaly karácsonyra megleptem magam egy gagyibbnak nevezhető cuccal: szilikon karkötő, benne kivehető modullal. A modul amit tud: óra, lépésszámláló, stopper, valami alvás mérés vagy mi és kb ennyi. Ez lenne az. Egyetlen bajom vele, hogy egy napot is alig bír ki egy töltéssel és ha lemerül, az időt is elfelejti.

Vettem egy telefont, de...

No, a lényeg, hogy Emag-ról vettem egy Lenovo A328-as, dual sim-es telefont. Szerdán rendeltem meg. Az értékelések között szanaszét dícsérik a készüléket is meg a boltot is. Olyanokat írnak, hogy a megrendelés utáni másnapon már náluk volt, na meg a gyárilag hozzácsomagolt szilikon tokról és képernyő fóliáról zengenek ódákat...

Ehhez képest én megrendeltem múlt szerdán és tegnap hozta ki a DPD. Nem mondanám őket kapkodó idegbetegnek... A telefonhoz pedig: töltőfejet, USB kábelt (ami a töltő részét is képezi), és egy felvevő gombos headsetet adtak. Se tok, se fólia.
Filléres dolgok, de azért valahol bosszantó.

Ez a nap is állati jól kezdődik, salalalala...

Ma reggel a napot szkenneléssel kezdtem. Volna. Elsőre sikerült is. Csakhogy rájöttem, túl kicsi lett az eredmény. Sebaj, kezdjük újra. Nyomtatót időközben kikapcsoltam, újra bekapcs, szkennelés indít. Hiba. Eszköz nem található... Volt már minden: dbus, udev restart, sane újrarakás, reboot, még mindig semmi. Utálom ezt.
Kit szidjak? Az Ubuntut vagy a Samsungékat, hogy nem képesek hozzá adni egy Ubuntus drivert, amivel nem ilyen nyomorék módon működik...?

Ja, Samsung SCX-3205, Ubuntu 14.04...

Debian vs. Ubuntu LTS

Pár napja elkezdtem gondolkodni azon, hogy a Debian Jessie néha széthullik. Ezt látom, mióta Jessie-t használok (mivel a jelenlegi alaplapom csak 3.1x kerneltől működik megbízhatóan. A 3.2-es kernellel is megy, de néha elfeledkezik a Logitech Unify vevőjéről.

Szóval ma upgrade után a libaudio2 és az openssh-server csomag nem ment fel: a libaudio2 törött, az openssh-server verziója meg összeférhetetlen.

Az Ubuntu mennyire stabil mostanság? Jobban összerakottnak látom, ahogy megkukkantottam VBox-ban.

Hosszúhétvége

Gondoltam, itt a hosszúhétvége, besokalltam a munkától és egy picit a Tégy Jóttól (értsd: lelkileg nagyon padlóra vágott mostanság), muszáj töltődnöm.

Nem vagyok egy játék b*zi, de van 1, azaz egy darab játék, ami tényleg le tud kötni, akár hosszabb időre is. Ez pedig az Euro Truck Simulator. Aki netán nem ismerné: kamionnal kell szállítani utánfutókat A-ból B-be, némi pénzmagért cserébe. A játékmenet szög egyszerű, a grafika nem egy nagy kunszt.

A régi gépem, amiben egy alaplapi Geforce 6100 volt, vitte jól Windows 7 alatt. Most megpróbáltam futtatni Wine alatt.

És ne legyen az ember ideges... #2

Kedden megjött a tabletem, 1 hónapnyi tökölés után.

A srác megoldotta egy 300 Ft-os, képernyővédő fóliával.

A csikarás természetesen virít. A tablet totál megőrült, hard reset kellett neki... Fáj a szívem a tablet miatt, mert nem ezt a sorsot érdemelte. Főleg, hogy nem is egy ócska Tesco tabletről beszélünk...

És ne legyen az ember ideges...

Még tavaly vettem egy tabletet. Igazából a GPS miatt vettem, de szerettem rajta olvasni is.

Nyaralás előtt beszaladt az USB csatlakozója. Bevittük a szervizbe, meg is csinálták, de amikor nyaralni indultunk, az autóban jöttünk rá, hogy az USB ismét beszaladt.

Aztán hazajöttünk, és idő híján csak pár napja tudtuk visszavinni a szervizbe, ahol közölték, hogy az USB beszakadt és cserélni kell, amit meg kell rendelni.

Oké, semmi probléma, végül is nem létkérdés.

Ma kellett érte menni és mit látunk? Kisöcsém egyből kiszúrta még a boltban, hogy a képernyő jobb alsó harmadában egy kb 5 cm hosszú, átlós vastag karcolás van (szerintem repedés). A szervizes fickó váltig állította, hogy az rajta volt. WTF?! Dehogy volt rajta, dohányzó asztal polcán tartottam, az Acer laptophoz adott vászontokban...