2011 áprilisában kaptam meg a kocsit végleges formájában (melyen még mindig kellett faragni, home made), de a dolog változott: 8 évre csökkent a kihordási idő.
Azt gondolom, hogy egy súlyosan mozgáskorlátozott embernek, kortól és nemtől függetlenül, irreálisan sok a 8 év is, de ebbe most ne menjünk bele, mert innentől már politika, attól meg már tikkel a szemem.
Érdekesmódon a B4220-al már több gondom volt, mint a B4200-al, a 8 év alatt több ízben eljátszotta velem azt, hogy meghalt az akksija, én meg lerohadtam a fürdőszobában, csámpás bolygókerékkel, így se előre, se hátra, igen nehezen tudott anyu „megmenteni a szorult helyzetből”. Ennek ellenére a kocsit azért szerettem (bár messze nem úgy, mint a B4200-at).
8 év nagy idő, az állapotom ez idő alatt sokat romlott. Napi 2-4 óránál többet nem bírok ülni benne. Nem rinyálok, ez egyszerű tény, minthogy kék az ég vagy zöld a fű.
Be fogom adni új kerekesszékre idő alatt előtt az igényemet állapotromlásra hivatkozva, azonban következő bejegyzésemben majd elmesélem, milyen problémákba ütköztem.
Tanulságos lesz.
- gkaroly blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 870 megtekintés