Makerbot zárt forrásra vált

Korábban írtam, hogy az otthoni 3D printer üzletágat domináló Makerbot kihívóra talált a kickstarteres Tangibot képében. Akkor kissé cinikusan megjegyeztem, hogy bizony ez az ára ha valaki nem végzi el a "házi feladatot" és open-source megoldásokból akar összetákolni terméket.
Nos, úgy tűnik Makerbot-ék nekiálltak bepótolni a lemaradásukat és piacra dobták a Makerbot Replikator 2-t. Pótoltak és javítottak pár hiányzó featuret, nagyobb és szélesebb lett a munkaasztal, javítottak a felbontáson és végre komoly fémházat kapott a gép. A gép bejelentésével egy időben, szárnyra kapott technohippi körökben a pletyka, hogy bizony, a szexi, csilli-villi masina bizony nem lesz nyílt forrású. A pletykák egy twitter üzenet keretében megerősítésre kerültek, miután Josef Prusa, a Makerbot alapjául szolgáló, nyílt forrású RepRap fejlesztője, kapcsolatba lépett a Makerbot supportjával.
Seggfájás, sírás, foglaljuk el Thingiverse mozgalom kapásból.
Ahogy mindig, most is két oldala van az érmének és most is, a hangzatos ideológiák mögött kőkemény pénzek vannak. A Makerbot Inc. egy évvel korábban kapott 10 millió USD befektetést, amit okosan arra fordított, hogy újratervezze a termékét és biztosítsa a piaci pozícióját. Ez sokaknak nem tetszik, mert úgy érzik a cég előlük aratja le a sok éves munkájuk gyümölcsét. A szomorú valóság ugyanakkor az, hogy amíg ezen hippik hobbizgattak, addig a Makerbot Inc. emberei időt, pénzt fektettek bele, hogy terméket és szolgáltatást állítsanak össze.
Tanulság? Ha az ember pénzt akar termékéből, akkor ne hobbizgasson, ne filléreskedjen. A nyílt forrás egyik legnagyobb illúziója az olcsó/ingyenes munkaerő ami csak mindaddig olcsó, míg nem válik a termék eladhatóvá, mert attól a pillanattól kezdve, ugyanazon munkaerő szeletet akar a tortából. Nem elégséges egy ötlet vagy annak félig-meddig implementált változata, komoly befektetés megszerzéséhez kész, működő, eladható termékre van szükség.

( Hevi v | 2012. 09. 20., cs – 20:24 )

Indulni nyilván nem lehet opensourceként, vagy legalábbis nagyon hamar le kell tarolni a piacot ahhoz, hogy ne jelenjenek meg a "vámpírok". Sőt, a fejlesztés elején még az ötletet is addig titokban kell tartani, amíg lehet, nehogy más, több erőforrással rendelkező lecsapjon rá és elsőként lépjen a piacra vele.

Bár én még nem léptem piacra egy termékkel sem, de ötleteim vannak és eszemben sincs opensourceként nekiindulni vele, netán felfedni más kompetensek előtt. Szerintem ez teljesen alap dolog.

Az open-source POC fázisban használható és ajánlott, mert a "készre gyártott" elemekből sokkal gyorsabban összelegózható a mérési összeállítás és a termék. Lásd, esetünkben a Reprap.
DE az open-source használata nagyon nem ajánlott jogi és üzleti okok miatt a végtermékben, mert előnyhöz juttatja a konkurenciát és nagyon sok overheadet tartalmaz. Pl. Arduino gyors fejlesztést biztosít de nem biztos, hogy a végtermékben egy sokkal olcsóbb, kevesebbet tudó kontroller nem eladhatóbb.
Hiába van ötlete az embernek, egy befektetőnek az értéktelen, ha nem látja benne a megtérülést.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

jo gondolatok. Az egesz makerbot vs. tangible sztori azert is erdekes szamomra, mert mostansag jottem ki egy alkalmazassal, ami egeszen mas kornyezetben kell helyt alljon. A piler nem dominans a piacon, mert eleg friss, masreszt nagy nevek kereskedelmi email archivaloibol azert van szep szammal, viszont open source verziobol meglehetosen szegenyes a kinalat, de cserebe a piler (open source letere) tobb olyan feature-t is nyujt, amit csak a kereskedelmi megoldasok.

A kerdes az, hogy szerinted erdemes-e tovabbi extra/premium/whatever feature-oket implementalni egy open source megoldasba, kockaztatva, hogy jon valaki, aki - mivel (GPLv3) szabad szoftver - lemasolja az egeszet, hozzateszi ezeket az extra feature-oket, raszor egy profi koritest, es a kereskedelmi megoldasokhoz kepest pl. fel/harmad/whatever aron tarol a piacon (legalabbis azoknak a piacan, akik nem akarnak par szaz / ezer mailbox archivalasara milliokat kipengetni)? Vagy lehet, hogy nekem kene pont ezt csinalni?

Erdekes volt a balabit ceo-janak vallomasa a syslog-ng altal bejart utrol. Ez is egy open source termek, aminek lett egy fizetos verzioja. Elmondta, hogy mivel az utobbi hozta a zset, ezert arra fekudtek ra, 2 kulon kodbazis is volt/lett, igy az OSE verzio elegge mostohagyerek lett, aminek a kozosseg nem orult, sot par disztribucioban le is valtottak, mint default naplozot. A balabit akkor a support-ban latta a revenue forrasat, ami nem jott be. A vege az lett, hogy 1 kodbazis lett + fizetos kiegeszitesek, amit ha valakinek pont azok az enterprise feature-ok kellenek, akkor ugyis megvesz.

Az email archivalasra visszaterve a mailarchiva kb. hasonlo ebbol a szempontbol. Van egy tablazat az open source ill. az enterprise edition-ok feature-jeirol, es hat mit mondjak? Az OSE es az EE viszonya kb. mint egy fapapucs vs. dizajnos sportcipo relacioja. Ha tenyleg vallalati kornyezetben akarod hasznalni, aligha elegszel meg az OSE kepessegeivel.

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?

Egy termék esetében mindig ott van a komplexitási és a hozzáadott értéktényezője. Ha egymás mellett fut ugyanazon termék üzleti és szabad hozzáférésű verziója, akkor az egymás melletti létezésnél a fentiek kritikussá válnak. Az energiaminimum elv azt mondja, hogy minden élő szervezet egy döntés meghozásakor a számára legkisebb energiabefektetéssel járó és a legnagyobb jutalommal rendelkező döntést hozza. Ha az üzleti (fizetős) termék olyan hozzáadott értéket tartalmaz, aminek a kifejlesztése több erőforrásba kerül a felhasználónak, mint az üzleti termék megvásárlása, és ugyanakkor úgy érzi, hogy ezzel többlethez jut hozzá, akkor az utóbbit fogja választani. Ha az adott termék szabad verziójának fejlesztő felhasználói közül eleget tud erről meggyőzni, akkor nem lesz meg a megfelelő kritikus tömeg az adott feature szabad verzióba történő implementálására.

Balabit esetében a két kódbázisban nem volt annyi extra szolgáltatás különbség, hogy a felhasználók vágyjanak a fizetős verzió után (nincs marketing pull) és túl szűk volt a felhasználói bázis, hogy a járulékos szolgáltatások el tudják tartani a fejlesztést. (Támogatásnál mindig bejön a "túl jó termék" csapdája.)A végső megoldásuk ilyen tekintetben a legjobb volt, megszüntették a saját maguk által teremtett konkurenciát és a felhasználói bázis megosztását, plusz a fizetős kiegészítésekkel biztosították a bevételi forrásokat. A hippik is megmaradtak és a fű is fogy.

Egy start-up terméknél a legnehezebb felmérni/megjósolni a piac igényét. Egy fizikai eszköz esetében nagyon ki kell számolni ezt dekára, mert adott esetben a következő termékgenerációnak a piaci sikerét teheti tönkre.
Szoftver esetében a fizetős kiegészítő komponensekkel (különösen ha ezek egymásra épülnek) vevői igényeknek megfelelően testreszabható a termék. Ilyenkor a nyílt forrású, szabadon elérhető alapszoftver marketingeszközként használható (általad sokat emlegetett freemium életérzés), plusz a fejlesztett nyílt komponensek monitorozásával lehetőség van folyamatosan mérni a vevői igényeket.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ha az adott termék szabad verziójának fejlesztő felhasználói közül eleget tud erről meggyőzni, akkor nem lesz meg a megfelelő kritikus tömeg az adott feature szabad verzióba történő implementálására.

Micsoda? Lehet, hogy 1-2 szo kimaradt, ezert nem ertem egeszen...

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?

Minden szabad forrású projectnek vannak felhasználói és vannak olyan felhasználói akik egyben a fejlesztői is. A mezei felhasználó ilyen szempontból irreleváns, mert nem jelent kockázatot az üzletre, legfeljebb bevételt termel. Viszont, azok a felhasználók akik fejlesztenek alávághatnak a fizetős szolgáltatásnak, ha olyan részt implementálnak ingyenesen amiért te akarsz pénz kérni. Ezért kell úgy megválasztani a fizetős komponensek árát és komplexitását, hogy ne érje meg ingyen megcsinálni.
Pl. van egy open-source képszerkesztő programod ami nem támogat pár speciális filterezési eljárást. Elkészítesz egy modult ami beépül a szerkesztőbe, ezért kérsz mondjuk 1 dollárt. Ekkor az emberek inkább megveszik a modult, semhogy nekiálljanak lekódolni. Ha ugyanezért 10 dollárt kérsz akkor már nem biztos, hogy az embereknek megéri megvenni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( nevergone v | 2023. 08. 25., p – 07:18 )

Közben Prusa néven a néhai RepRap is nagyon szépen magára talált.

https://www.prusa3d.com/

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.