Most épp az az ötletem támadt, hogy az RPi2-n megnézem azokat a bugyuta játékokat, amiket a Raspbian biztosít. Nyilván már megint én nem találok valami triviálisat, de hogy a csomagban fent levő Emilia Pinball-t még 640x480-ban se lehessen élvezhetően lejátszani, az szerintem nagyon gáz.

A korábbi tesztek ( 1. és 2. ) után megint elővettem a netbookot és a bhyve-ot. Miután az első menetben a 7-es CentOS majd a következő körben a 14.04-es Ubuntu és a 8-as Debian is működőképes állapotba került, tényleg a Slackware-t vettem elő. (Mert csak, bár a Slackware-es csomagkezelős sorozat is segített egy kicsit.)

Tapasztalatok.

Isten bizony így írja ki. Aranyos.

No mit nem talál az ember. Cikksorozat arról, hogy mi módon lehet a FreeBSD ARM-kódját egy addig nem támogatott lapon használhatóvá varázsolni. Jól jöhet még. (OK, most még nem hosszú cikksorozat, de remélem hamarosan megjön a folytatása.)

Első rész, UBoot
Második rész, DTS

https://bugs.freebsd.org/bugzilla/show_bug.cgi?id=203745

Van egy USB-SATA átalakítóm. Szépen működik. Tegnap egy pár percre kölcsönkért SSD-t rádugtam a laptopomra vele, de a gép semmilyen módon nem akarta az igazat. dmesg szerint a rendszer észrevette, hogy van ott valami periféria, meg is mondta, h scsi7, scsi8, stb eszköz, de már sd* eszköz nem lett belőle, már /dev alatt, meg /sys alatt semmi nyoma nem volt, lsblk nem látta, stb. Nem értettem, mert úgy rémlett, a saját SSD-met ezen a gépen ugyanígy már használtam. No ma behoztam azt a diszket, és ugyanúgy viselkedett.

A hét végén nézegettem egy kicsit a btrfs-t. Azt értem, hogy nagyméretű diszkrendszerekhez jó, de örültem volna, ha valahol megtalálom, hogy mi a francért nem működik az átméretezés úgy, ahogy én szeretném. A felállás. Csináltam egy 192MB-os virtuális diszket (OK, eredetileg 32 illetve 64 MB-ossal kezdtem, én ugyanis a tesztjeimhez ilyen kis apró vackokat használok):

Kb egy hete kerestem, mert rémlett, hogy mostanában aktuális. Megérkezett.

Korábban már játszadoztam vele. Ma hajnalban úgy döntöttem újra megpróbálom az Ubuntut életrelehelni. A gép közben frissült FreeBSD 10.2-p5-re, ráadásul 14.04.3-s imidzset is töltöttem az előzőleg használt 2-s helyére (nyilván most is szervert, és most is 64 biteset). Tudom, hogy a kutyát se érdekli, de örömmel vettem tudomásul, hogy valamelyik lépésnek köszönhetően nem halt bele a fájlrendszer létrehozásba. Sőt. Feltelepült. Valamint bebootolni is sikerült.

9.3-as, és 10.1-es Amd64-es rendszereket érintő local root. Szép.
Meg a szokásos, mindenkinek fájó ssh-bug.

bsdpatch (10.x) és routed (9.x és 10.x). Külön aranyos, hogy a patch kapcsán leírják, hogy ahol nem nem használnak peccset, az a rendszer nincs veszélyben. Javítás: peccseljük meg a rendszert. A routed-es hiba kicsit kellemetlenebb, de ma már asszem a routed használata kevéssé jellemző.

10.x-et érinti a bsdpatch-ben levő hiba.
Minden verziót érint, de csak ha 16-nál több VNET-et használ a rendszer: remote DOS.
8-as és 9-es verziók esetén BIND DOS.
És szintén minden verziót érintenek az SSH-ban levő hibák.

Az április-júniusi időszak leírása: olvasható itt. (És mit ad isten szerepel benne ez a sor: Michael Dexter showed Windows Server 2012 running inside bhyve. Van remény :-) )

(Ma már nem ez a hivatalos írásmód, én valami perverzióból mégis BHyve-nak írom.)
Ha már egyszer van egy AMD C-60-as procival szerelt netbookom, gondoltam kipróbálom a BHyve-ot. (A NAS-on kívül ez az egyetlen olyan gépem, amelyik alkalmas a futtatására.) Ráadásul a 10.2-s FreeBSD-ben végre hivatalosan is támogatott az AMD-féle AMD-V, így összesen annyi dolgom volt, hogy 10.1-ről felfrissítsem (jelenleg még 10.2-BETA2-n fut, de valószínűleg a nap végére megkapja az RC1-et is).

Épp be akartam írni, hogy és meg is jött az első csúszás, de gondoltam előtte azért ránzek az oldalra. (Az a helyzet, hogy majdnem éjfélig vártam, mert frissíteni akartam az egyik gépemet. Tudom, másik időzóna.) A lényeg:
https://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-stable/2015-July/082903.html

Retikülimportban megérkezett. Nekem élőben is tetszik.

No comment. A legszebb, hogy aki nem nyújt TCP-szolgáltatást nem-megbízható klienseknek, az nincs veszélyben. Most elgondolkodtam, a gyakorlatban ez lehet egy NFSv2-t használó NFS-szever, egy NTP-szerver, és csak megbízható slave-ekkel rendelkező DNS-szerver. Juhé.

Így jár aki figyelmetlen. Gondoltam megfrissítem az asztali gépet a múlt héten megjelent BETA1-re, és épp bőszen megy az update, amikor is sikerül belefutnom a hírbe, hogy tegnap megjelent a 10.2-BETA2. Hát istenem, idő van, tej van ... - szóval kétlépcsős update következik. (Egy VM-ben a múlt héten már frissítettem egyet, azzal nem volt gond - mondjuk agyonra nem terheltem/teszteltem; majd most.)

Azannya :-)

Nem tudom mi van ezekkel, kurvulnak elfele. Egy hónapja nem jött új SA. OK, EN - azaz Errata Notice - az volt pár, sőt rendszerfrissítés is, de SA már ezer éve nem jött. Ráadásul a mostani nem is érint, ugyanis BIND-hiba, ami alapból csak azokat érinti, akik 8.x vagy 9.x verziót használnak, hiszen már csak azokban van gyárilag BIND. Csinos kis remote DOS. Részletek a linken.

Nagy nehezen sikerült találnom egy erre a célra beáldozható kártyát, így futottam egy rövid tesztkört fenti párosítással. Mivel az RPi2 újabb, mint a legutolsó stabil FreeBSD kiadás, logikusan nincs hivatalosan tölthető RELEASE.iso (illetve img) - és igaz ugyan, hogy elvben kompatibilis a régiekkel, de pont a boothoz kell pár apró változás. A lényeg, egy június 18-i, 11-CURRENT verzióval indultam.

A tapasztalatok kissé felemásak.

Egyelőre hivatalos SA-t nem láttam a dologról, mindenesetere a tegnap esti rutinfrissítés nem várt eredményt hozott, lett egy új kernel és egy ufs.ko modul a gépen, valamint a verziószám is 10.1-RELEASE-p10-re változott -p9-ről. A csomagoknál pedig Perl verzióléptetés történt, így megint több kupac csomag verziószáma lépett előre.

Nem azt mondom, hogy irgalmatlan mélységekbe megy bele, de azért hasznos olvasmány:
http://freebsdfoundation.blogspot.hu/2015/03/freebsd-from-trenches-using-autofs5-to_13.html

https://www.freebsd.org/news/status/report-2015-01-2015-03.html

A RaspberryPi klaszter. Mondjuk arra nem találtam még magyarázatot, hogy a "mert megtehetjük" válaszon kívül vajon mire is lehet használni. Persze valószínűleg ez is olyan, mint a Minix - oktatásra akár jó is lehet - ehhez persze elsősorban a kódot kellene megnézni.