Megjelent a Nautilus legújabb verziója. A Nautilus egy grafikus file- és shellmanager, amelyet a Ximian Gnome -ban (és azt hiszem a többi Gnome -ban is) találsz meg (olyan mint a KDE -ben a Konqueror). Tartalmaz filekezelő, böngésző, beépített képnézegető stb. szolgáltatásokat.
Kisebb szolgáltatások kerültek bele a az 1.5 -ös kiadás óta.

Mostanában összesűrűsödtek az események a Linux fejlesztők körül. Az egyik legismertebb kernelfejlesztőt Alan Cox -ot kérdezték meg az eseményekkel kapcsolatban. A NewsForge készített vele egy ripotot, amelyben a Linux fejlesztés jővőjéről, a saját további munkájáról, az előző hetek eseményeiről beszél. Érdemes elolvasni, mert végre elsőkézből kaphatunk értékes információkat.

Az interjút megtalálod:


http://www.newsforge.com/article.pl?sid=01/11/07/1516223

Mennyire vagy képben a Linux világában, mennyire vagy felkészülve egy esetleges Linux minősítő vizsgára? Ha kiváncsi vagy a felkészülséged szintjére, teszteld le magad. A Unixreview.com összeállított egy 25 kérdésből álló tesztet, amely a Linux főbb területeit érinti. A kérdésekre válaszolva, egyfajta képet kaphatsz a jelenlegi tudásodról.
A 25 kérdésből álló tesztben 75% felett kell teljesíteni ahhoz, hogy megfelelj egy esetleges vizsgán.

Két év kemény munka után kiadták a Ximian Gnome új levelező, tervező, határidőnapló, és még ezer dolgot tudó programját (olyan mint az Outlook, csak nem jut eszembe a gyűjtőnév) az Evolution 1.0 előzetes beta -ját. Az release -ben több mint 700 ezer sor kód került, amelyet többnyire a Ximian hackereinek köszönhetünk. A RC1 kiadásána célja a még meglévő bugok felfedezése. Ebben várják a tesztelők (azaz a mi felhasználók) segítségét. Amint a kód teljesen stabil állapotba kerül, már fordítják is az 1.0 -ás verziót.
Maga az eszköz egy csoportmunkát elősegítő program, nagyn hatékonyan használható, lassan 1 éve használom. Érdemes kipróbálni, mert nem nagyon láttam Linux alatt hasonló, jól használható eszközt.

A Mosix egy speciális szoftver, amelynek segítségével a Linux kernelt felruházhatjuk cluster funkciókkal. A MOSIX tartalmaz load balancing, memory ushering, I/O műveletek optimalizálását elősegítő algoritmust. Ennek értelmében képes a cluster node -jai között a terhelés elosztásra, a hatékony feladatmegosztásra. Ez a felhasználó számára teljesen transzparens módon zajlik le, azaz a programot futtató felhasználó ebből a folyamatból semmit nem érzékel. Az esetenként több száz node -ból is álló cluster (számítógépfürt) egy homogén számítógépnek 'hazudja' magát a külvilág felé. Ennek több előnye is van. Az egyik a fennt említett terhelés elosztás, és az ily módon elért (számítási és egyéb)teljesítmény növelés. A másik a redundancia, a biztonságos üzemeltetés megvalósítása. A magas rendelkezésreállás megvalósítása. A fürtözés lényege, hogy ha a fürt egy eleme (node) meghibásodik, attól még a rendszer nem lesz működésképtelen. A hibás elemet eltávolítják, és javítás után visszahelyezik a fürtbe. Mindezt leállítás nélkül, menet közben.

A MOSIX segítségével a felhasználó szekvenciális és párhuzamos feladatokat hajthat végre, amely hasonlóan az SMP -hez (simmetric multi processing) történik.
A MOSIX jelenlegi verziója Linux X86/Pentium/AMD platform -okra készült. A jelenlegi a kiadás a 2.4.12 kernelt támogatja.

Elfelejthetjük a Beowulf cluster -eket?, Jacques Gelinas készített egy kernelpatch -et, amely lehetővé teszi, hogy számos virtuális gépet futtassunk ugyanazon a gépen, és ugyanazon a kernelen.

A kernelpatch segítségével service -eket bindelhetünk ugyanazon porthoz, mindenfajta konfigurációs beállítás nélkül. Különálló process list -et kapunk, amelyek nem zavarják egymást. A szerző kicsit átírta a kernel más részeit is, így a virtulalszerver adminisztrátorai nem tudják irányítani a többi virtualszervert, vagy az egész gépet.
Ez a megoldás nagyon költséghatékony lehet pl. ISP -k, webhosting esetén. Gondoljunk csak bele, egy számítógépet kell megvásárolni, amelyen a virtuális Linux alapú operációs rendszerek futnak. Gyakorlatilag végtelen számú linux futhat rajta, csak a hardware teljesítménye a korlát. De ha valahol helyszűke miatt érdemes egy szervert felállítani, akkor egyszerűbb (és olcsóbb) egy nagyteljesítményű szervert vásárolni, és azon futtani a virtuális gépet. (az ötlet nem új dolog, több ilyen is működik a világban)

Kisebb-nagyobb változások lesznek a portál körül. Amint azt észrevehetted, a portál át lett irányítva a http://portal.fsn.hu címre. Ez csak a változások kezdete. Az oldal a saját honlapomnak indult, később a #debian.hu honlapja lett. Ide gyűjtöttem össze a magyar nyelvű leírásokat, howto -kat, amelyek a kezdő linux és más unix-like operációs rendszerrel ismerkedő felhasználóknak hasznos lehet. Később felkerült egy-két hír is az oldalra, és mostmár lassan állandó a frissítése. Aki napközben látogatta az oldalt annak feltűnhetett, hogy nehezen, lassan lehetett elérni. Az oldal a jelenlegi helyén 128K sávszélességgel rendelkezik ami ugye nem sok (sőt nagyon kevés).

Néhány ember ezt látva, felajánlotta a segítségét. Mármint, hogy a gépnek egy nagyobb sávot biztosít. A gép az fsn.hu domain alá kerül berendezésre, és egy nagyságrendekkel nagyobb sávszélességhez jut. A gép felkerül Budapestre, jelenleg Győrben van.

A lényeg, hogy az oldal ugyanaz marad, a megszokott (hogy jó, vagy rossz azt mindenki döntse el maga) színvonalon szolgáltat tovább. Akiknek a gyorsabb elérést köszönhetjük Nagy Attila ( bra ), Pásztor György (gyu) és az fsn.hu team.

Az fsn.hu -t gondolom nem kell bemutatnom, aki Linux -al foglalkozik, az minden bizonnyal ismeri. Az fsn.hu egy nagy, magyar, ingyenes szoftver gyűjtőhely. A fsn.hu FTP szerverén leginkább a különféle ingyenes operációs rendszerek (Linux, *BSD) telepitő CD-it találhatod meg. Ezek mindegyike szabadon letölthető, CD-re írható, arról telepíthető. És az ftp://ftp.fsn.hu ad otthont egy gyors debian mirror -nak is.

A gép a költözés idejére nem lesz elérhető, a költözés dátuma egyelőre nem ismert, amint biztos időpontot tudok megírom itt az oldalon.

trey

A ZDNet cikke szerint Linus Torvalds és Alan Cox végül mégis megegyeztek abban, hogy melyik Virtual Memory manager -t fogja tartalmazni a Linux kernel a jövőben. Mindketten egyetértettek abban, hogy az új VM -et fogják használni a 2.4.10 -es kernel -től felfele. Tehát azt amelyet Andrea Arcangeli fejlesztett.
A tegnapi "Két részre szakad a Linux fejlesztők közössége?" című írásomban céloztam arra, hogy gondok lehetnek a linux kernel fejlesztésevel. Szerencsére nem volt igazuk azoknak, akik egyből rosszra gondoltak. A kernelfejlesztés ezek szerint a fejlesztők egyetértése alapján fog tovább haladni, és nem lesz kétvonalas fejlesztés.

Azt tudjuk, hogy a Debian GNU/Linux 3.0 -ás verziója a Woody lesz. A Woody most a hivatalos release előtt egy ún. frozen (fagyasztott, igazából csak egyes részei vannak fagyasztás alatt) állapotban leledzik. Ez azt jelenti, hogy a Woody bizonyos részeihez nem adnak új csomagokat, hanem a meglevő csomagok állapotát stabilizálják, bugokat keresnek.
Eddig a boot-floppy, és a base rendszer volt fagyasztva. Most új részekkel bővült a frezee lista, és ez azt jelenti, hogy a Woody egyre közelebb kerül a stabil állapothoz. A fagyasztás célja most, hogy egységes állapotra hozzák a disztribúciót, a boot-floppy -kat, a debian-cd -t kiadható állapotba hozzák, és a megmaradt bugokat javítsák.

A'rpi megint pár jó dologgal bővítette az mplayert. VIVO, DXR3 támogatás, lassabb eszközöknél pl. CD-ROM cache, és ami a legérdekesebb ezentúl nemcsak nézni, hanem készíteni (konvertalni) is lehet vele a filmeket.

Bővebben az új funkciókról:

VIVO parser - gondoltad volna, hogy ez VALAHA meglesz? És most itt van. Most mikor eme sorokat leróvom, az audio még nem lejátszható, de szerintem holnap már igen. Tekerés sincs még benne, nade mi maradjon holnaputánra? :) Olvasd el a doksit, hogy informált légy.

DXR3 támogatás - röviddel a DVB kártyák támogatásának megjelenése után itt a DXR3 támogatás is! A DVB és DXR3 hardveres MPEG dekóder kártyák, és az MPlayerrel nézhetsz rajtuk MPEG1/2/4 videot is! Lásd a DVB és DXR3 dokumentációt !

Kiadták az OpenSSH 3.0 -át. Lassan letölthető lesz a honlapról és a mirrorok -ról. A mirror listát megtalálod a http://www.openssh.com/ -on.

Az OpenSSH 100% -ban teljes implementációja a 1.3, 1.5 és a 2.0 SSH protocol -nak és tartalmazza az sftp client és server (secure ftp kliens és szerver) támogatást.

Ebben a kiadásban portabilitási bugfixek (a lista a changelog -ban), és néhány új funkció kapott helyet.
A főbb változásokról, új funkciókról itt olvashatsz.

Múlt héten Linus Torvalds (a linux kernel atyja) és Alan Cox (a 2.2.x kernelfa vezető maintainer -e, kernelhacker) megállapodtak a Linux VM (virtual memory manager) fejlesztésésnek további sorsáról. Alan Cox a jelenlegi kernelben levő 'régi' VM -es kernel fejlesztését folytatja a 2.4 -es kernelfában, míg a Linus vonal az új VM fejlesztésén fáradozik. Tehát folytatódik a 'régi' VM fejlesztése is.

A hír nagy megkönnyebbülést hozott azon linux kernelfejlesztők körében, akik a mindkét kód folytatását támogatták. Ugyanis a két VM között jelentő eltérés van. Például eltérő disk cache rendszer, és a quota kód sem kompatibilis.

Sokan olyan rémhíreket terjesztettek, hogy a Linux közösség két részre szakad és a az egész történet rossz fordulatot vesz.

A 2.4.10 -es kerneltől kezdve a Linux kernel az új VM -el van 'felszerelve'. Az új VM kódját a Andrea Arcangeli írta, aki az Oakland -i SuSE Inc. -nek dolgozik, és Olaszországban él.

Cox elutasította az általa karbantartott 2.4 -es kernelfából (-acXX patch -ek) az új VM implementációt, helyette az eredeti VM kódot részesíti előnyben, amelyet Rik van Riel fejlesztő írt, Ő a Conectiva S.A. -nak dolgozik, és Braziliában él. Ez a kód került a Januárban kiadott stabil 2.4 -es kernelbe.

Linus és Cox több levélváltás után megegyeztek, hogy Linus az új VM kódot használja majd a jövőben, beleértve a 2.5 sorozatot is, míg Cox egyelőre marad a régi kódnál.

Alan és Linus nem nagyon tárgyalnak, bár szerintük nem keletkezett közöttük szakadék, csak más a véleményük.

Közben Andrea Arcangeli elismeri, hogy az általa írt VM kód nem teljesen hibátlan, előfordulnak vele kisebb-nagyobb gondok.

Hmm. Kérdés, hogy mi a jó? Maradni a megszokott, jól bevált úton, vagy előre mutató projectbe kezdeni. Linus a haladás pártján áll, vele tart Arcangeli. Cox a stabilitást választja, és a megfontolt lassabb fejlesztést. Vajon melyik út vezet előbbre? Valóben nem okozza ez a Linux közösség megosztását, vagy hanyatlását?

Megjelent a VMWARE Workstation 3.0 -ás verzió. Ebben a kiadásban teljesen támogatott lett a Microsoft(R) Windows(R) XP host és guest OS -ként, ezenkívül más operácios rendszerek is megjelentek a támogatottak listáján. A Workstation 3.0 jelentősen meggyorsult. Új eszközök lettek támogatottak: pl. USB, generic scsi eszközök, és pl. az ISO CD-ROM image -ek. A hálózatos rész is jelentősen átalakult, helyet kapott a NAT (Network Address Translation).
A Windows host -on, Workstation 3.0 megjelent egy teljesen új, és sokkal jobban használható Windows-stílusú felhasználói felület. A VMware Workstation 3.0 a mai naptól letölthető (ugye a beta eddig is elérhtő volt, most a végleges verzió került kiadásra).

Megjelent a legújabb stabil Linux kernel. Számszerint a 2.4.14 -es. Letölthető a szokásos helyről, a kernel.org -ról, vagy a mirror -okról.

Szóval a TUX HTTPD (tudjátok, a kernel -be beépülő) kicsit bugos.


Íme az első amire fény derült:


Túl hosszú GET request -et küldve (6000 byte asszem) a kernel elszáll 'kernel panic' -al. Ugye ez nekünk nem valami jó, patch még nincs hozzá, szóval nem ajánlott nagyon használni!


Bővebb információ:

http://www.securiteam.com/unixfocus/6B0080U35E.html

Amint Friczy előre jósolta, ma megjelent a Debian GNU/Linux 2.2r4. Ez a jól ismert 'Potato' kódnévre hallgató Debian release negyedik service kiadása. Ebben a kiadásban főként biztonsági frissítések, és bugfixek kaptak helyet.
Erre a release -re frissíteni lehet az 'apt' nevű eszközzel, a Debian HTTP és FTP mirror -jairól.

Ahogy kerestem a választ az előző kérdésre, felfedeztem egy debian-woody-i386 könyvtárat a Ximian ftp szerverén. Ez azért érdekes, mert eddig a Ximian nem támogatta a Woody -t.
Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy mostantól elkezdi hivatalosan is támogatni vagy sem, mindenesetre bíztató hogy egyáltalán van ilyen könyvtár. A Woody release lassan elkövetkezik, és addigra a Ximian -nak is el kellene készülnie a támogatással. Mindenesetre nekiállok letesztelni a Woody csomagokat.

" Szia!

Csak azt szeretnem kerdezni , hogy az Ximian gnomot debian potato 2.2


ala csak netrol lehet telepiteni, vagy le is lehet tolteni a csomagokat (nem root-kent)? Es ha igen, akkor honnan. (Binarsok kellenenek) ?

Elore is koszonom a valaszod

Udv : Laci"

Lássuk csak, amint a howto -ban leírtam, többféleképpen is lehet a Ximian Gnome -ot telepíteni. Ha valamilyen okból, nem fel meg az apt-get -el történő telepítés, akkor van lehetőség egyéb úton is.

Letöltheted a .deb csomagokat a Ximian ftp szerveréről.

- Potato:


ftp://ftp.ximian.com/pub/ximian-gnome/debian-potato-i386/



- Woody:


ftp://ftp.ximian.com/pub/ximian-gnome/debian-woody-i386/
Ezenkívül, amennyiben erős processzorral, nagy merevlemezzel, és sok-sok RAM -al rendelkezel, akár te is lefordíthatod forrásból. Bár ehhez már nagyobb szakértelem, és főként idő kell.

Az id software új játékának, a Wolfenstein 3D -nek megjelent a multiplayer test 2 névre hallgató pályája. Személy szerint én nagyon örülök neki, mert kicsit kezdem unni a Q3 for Linux -ot. Az új pálya letölthető a BlueNews.com -tól és számos mirror -ról.
Annak aki nem tudná mi is ez a játék:


http://195.56.253.245/article.php?sid=144



Letölthető:


http://www.bluesnews.com/files/rtcw/demos/wolfmptest2.shtml

Emlékszem, amikor először telepítettem Debian -t a gépemre. Megláttam az alapértelmezett csomagkezelőjét (dselect) és elszörnyedtem. A problémáim fokozódtak, amikor rájöttem, hogy nem tudok kilépni belőle. Aztán felfedeztem az apt -ot, ami az egyik legnagyszerűbb csomagkezelő. Később kiváncsiságból el kezdtem használni a dselect -et, és meglepődtem, amikor rájöttem, hogy vannak olyan csomagfüggőségek amiket csak a dselect -el tudok elhárítani (egyszerűen). A mai napig vannak olyan dolgok a dselect -ben amiket még nem ismerek.

A #debian.hu -n különböző flame -k alakultak ki a különböző csomagkezelők felhasználói között. Két csoportra oszlottak, az egyik a dselect hívei, a másik az apt hívei.
Az egyik kedves barátom úgy próbálta meggyőzni az apt felhasználókat, hogy írt egy dselect howto -t. Ebben a howto -ban én is találtam új dolgot. Érdemes elolvasni. A dokumentáció L4mer|E [l4mer@lamer.hu] munkája.

Ha megnézed Eric Lévénez honlapján levő időskálát, akkor láthatod, hogy November 3 -dikán éppen harminc éves lett a Unix. Pontosabban harminc éve adták ki a UNIX Time-Sharing System V1 -et, minden Unix rendszerek alapját. Az Open Group's UNIX történeti leírásásban szerepel, hogy a Version 1 rendelkezett "assembler -el a PDP-11/20 -akhoz, filerendszerrel, ismerte a fork() -ot, tartalmazta az roff -ot és az ed -et. És szükség szerint akár text dokumentumok feldolgozására is használhattuk."

Ezeken ma már mosolygunk, de az akkori időkben ezek nagy történelmi események voltak. Megteremtették a mai UNIX rendszerek alapjait, és olyan embereket inspirált mint Linus Torvalds.

Ünnepeljük együtt a Unix születésnapját, és tegyük félre legalább egy napra a BSD vs. Linux vs. foobar flameket =).

Alaln mester legújabb kernelfoltja. Még mindíg tart a figyelmeztetés: használd óvatosan, IDE driver frissítést tartalmaz. Rengeteg dolog lett benne javítva, került bele újdonság is.
Core dump deadlock fix, eepro100 driver javítás, teljesítmény növelés (intel etherexpress 10/100), LVM (logical volume manager) fix, Intel 845 AGP support, stb.

A jelek szerint korai lenne temetni a Debian stabil verzióját, a Potato -t. Bármennyire is szidják sokan, hogy régi, elavult programokat tartalmaz, a Debian nem így látja.

Alan Cox kétségkívül az egyik legismertebb, legnépszerűbb kernelhacker. Nagyon jó munkát végzett a 2.0.x, a 2.2.x, és a 2.4.x-ac kernelfák fejlesztésében. Köztudott, hogy Ő volt a vezető maintainere a 2.2.x kernelsorozatnak. Most azonban kicsit háttérbe vonul. Az http://advogato.org/ -ra postázott egy levelet amelyben leírja a háttérbevonulás okait. Amint írja az emberek csodálkoznak a 2.4 -es kernel fejlődésén. A levelezőlistákon különböző rémhírek keringenek. Itt az ideje tisztába tenni a linux kernel roadmap -et.
Linus kiadja a 2.4.14 -et és lehetséges, hogy a 2.4.15 -öt is. Befejezi a Linux VM stabilizációs munkálatait. Amikor ez kész, akkor jön el az idő, hogy megnyissák a 2.5.0 kernelfát. Elég sok dolog halasztódik a 2.5.x fejlesztésébe.

Megjelent a végleges 2.2.20 -as kernel, a 2.2.x sorozat legújabb tagja. Rengetegen használnak még 2.2.x kernelt, amely az évek során jól vizsgázott, kellően stabil. Nekik nem létszükséglet a 2.4.x kernel.
És valljuk be egy szerverre, ahol nem szükséges a legújabb USB támogatás, nincs szükségünk iptables -re (mert jó a jóöreg ipchains), nem kell hardcore 3D kártya támogatás, stb., ott nincs is nagyon szükség a 2.4.xx -re.