A Berkeley Internet Name Domain (BIND) egy Internet név szerver implementáció Unix operációs rendszerekhez. A BIND tartalmazza a név szervert (vagy `daemon' -t) amit `named' -nek hívnak, és a resolver library -kat. A név szerver egy hálózati szolgáltatás, amelynek segítségével a hálózatban szereplő objektumokra névvel hivatkozhatunk. A név szerver közli, terjeszti ezeket az információkat a hálózatban.

Ma megjelent a BIND 9.2.0 -ás stabil verziója.

A BIND honlapja:


http://www.isc.org/products/BIND/

Letölthető:


ftp://ftp.isc.org/isc/bind9/9.2.0/bind-9.2.0.tar.gzFőbb funkciók:

Here it is, 1.8.6, 100% bug free or your money back.




Ezzel a kis rövid kommentel újabb verzió jelent meg a legjobban használható X-es IRC kliensből.

Letölthető itt.

Jeremy Andrews készített egy interjút Theo de Raadt -al az OpenBSD alkotójával. Az interjú a kerneltrap.org -on jelent meg. Gondolom az interjú apropója a megjelenni készülő 3.0 -ás OpenBSD.

Theo de Raadt a kanadai Calgary -ban él. Ő a megalkotója és fő karbantartója az OpenBSD project -nek. Az OpenBSD állítólag az egyik legbiztonságosabb OS a világon. A weblapjukon a "Four years without a remote hole in the default install!" szlogen olvasható, amely lefordítva kb. annyit tesz : "Négy év távoli biztonsági lyuk nélkül, a gyári telepítéssel" ( ha ez igaz akkor nyugodtan átírhatják 5 évre, mert egy évvel ezelőtt is ez volt kiirva =] ).Amúgy a Linux felhasználók is gyakran találkozhatnak az OpenBSD project -ből származó alkalmazásokkal. A legnépszerűbb például az OpenSSH, amelyet gondolom senkinek nem kell bemutatani.

Megjelent (meg fog jelenni december 1 -én) az OpenBSD legújabb verziója, a 3.0 -ás. Az OpenBSD egy biztonságosságáról ismert operációs rendszer. Előszeretettel alkalmazzák tűzfal, mail, web szervernek.

Stabil, biztonságos, vagyis BSD. Nekem személy szerint egy problémám van vele, mégpedig az hogy csak egy CPU -t kezel, azaz nincs benne SMP implementáció. Legalábbis a 2.9 -es verzióig így volt. Az, hogy a 3.0 -ában lesz-e/van-e nem tudom, a változások logjában nem láttam rá utalást. De gyanítom, hogy nincs. Ez viszont komoly hátrány egy mai korszerű operációs rendszernél. Igy komolyabb munkára nem használható, nem skálázható. Én akkor leszek vele megelégedve, ha lesz benne több processzorors támogatás. Addig ha BSD akkor NetBSD, esetleg FreeBSD.

Ma az Opera Software ASA kiadta a népszerű böngészőjének a Technology Preview -jét. Ez körülbelül egy BETA release -nek felel meg. A windows -os BETA1 -en alapul. Azt megnéztem, a kíváncsiság hajtott.



Mit mondjak?



Komoly átalakuláson ment keresztül az amúgy nem régen kiadott 5.05 -höz képest. Új skinek, gyorsabb (eddig is az Opera volt a leggyorsabb) rendering time, stb.Újdonságok:

Kiadták a 2.4.16 -os kernelt. Szükség is volt rá. A változások közül a legfontosabb az ominózus inode hiba javítása. A súlyos hiba ellenére a 2.4.15 kernel nem kapott dontuse jelzőt, mint annak idején 2.4.11.


Ennek ellenére nem javasolt használni.

LinSze. Ez lett az a név, ami mellett döntöttünk (Linux Felhasználók Szegedi Egyesülete). A nemrégiben megalakult csoport célul tûzi ki többek között a szegeden és környékén élõ pingvinek összefogását, közös programok szervezését... Ha téges is érdekel, szeretettel várunk minden online érdekõdõt. Elérhetõek vagyunk a következõ irc szerveren:

server: goodwill.hu


port: 6667


join: #linsze

"Date: Sun, 25 Nov 2001 19:58:41 -0800(PST)


From: Linus Torvalds


Subject: Re: [RFC] 2.5/2.6/2.7 transition [was Re: Linux 2.4.16-pre1]

On Sun, 25 Nov 2001, Mike Fedyk wrote:

Personally, I think that 2.4 was released too early. It was when the Internet hype was going full force, and nobody (including myself) could be faulted for getting swept up in the wave that it was."

Ezekkel a sorokkal kezdődik Linus Torvalds kommentárja, amelyet a kernel kiadásokhoz (releases) fűzött. Ebben beszél a 2.4.x túl korai kiadásáról, a tesztelési folyamat szükségességéről (tyúk - tojás hasonlat). Arról, hogy szerinte a 2.4 sorozat kellően stabil, kisebb hülye hibáktól eltekintve, amelyekre van javítás.

Aztán beszél az új fejlesztésekről, a 2.5 -ös kernel sorozatról, és elképzeléseiről. Van miről beszélnie, a kernel fejlesztése sokak szerint nagyon felgyorsult, aminek látható hibái is vannak. Több félkész kernel került kiadásra, pl. a 2.4.11 amely az archivumokban a "dontuse" jelzőt kapta. Aztán itt van a 2.4.15 -ös kernel inode/umount hibája amelynek használata komolyabb filerendszer problémákhoz vezethet, amennyiben nem használjuk hozzá a megjelent patch -eket.

Sokaknak úgy tűnik, hogy talán a kelleténél jobban befolyásolja a kernel release -ket a közvélemény. Gondoljunk csak arra, hogy a január 4. -dikén megjelent 2.4.0 kernelt mekkora várakozás előzte meg, és mekkora nyomás nehezedett Torvalds és csapatára, hogy időre elkészüljön. Így is az ígért karácsonyi release -ből januári lett.Ez az egyik álláspont. A másik álláspontot képviselők szerint régen is így volt ez, csak kevésbé emlékszünk rá. Állítják a 2.0.x széria se volt stabil a 2.0.20 -ig, és, hogy a 2.2.x sorozat is a 2.2.20 -ra ért be.

A kaliforniai Zuma Networks olyan switch -eket hoz forgalomba, amelyeknek az operációs rendszere Debian GNU/Linux. Az inkább amerikai piacon ismert Zuma Networks, layer 2/3/4 -ban dolgozó switcheket, és routereket gyárt.

Az erről szóló press release -t itt olvashatod.Többen kétségüket fejezték ki, hogy a Linux kernel alapú switch képes-e maximális sávszélességet produkálni, azaz folyamatosan 100Mbit/sec (vagy közeli) átvitelt folyamatosan biztosítani. Többen mérések alapján állítják, hogy a Linux kernel nem képes erre, és felteszik a kérdést, hogy miért nem valamilyen BSD -t használnak inkább erre a célra. Szerintem az említett cég előzőleg elvégezte a megfelelő méréseket, és csak azok ismeretében döntött arról, hogy Debian -ra alapozza a switch -jeit. Bár azt el kell ismerni, hogy több helyen lehet arról olvasni, hogy a Linux nem nagyon viseli el hosszú távon a nagy hálózati forgalmat.

Az AbiWord egy egyedülálló word-processor, azaz szövegszerkeztő program. Az egyedülállósága abban rejlik, hogy a készítők a fejlesztés során nagy gondot fordítanak a platformfüggetlenségre, tehát a kódot úgy igyekeznek megírni, hogy minimális időráfordítással (portolási idő) szinte bármely operációs rendszeren fusson. Emellett szinte az összes nyelvet támogatja. Az AbiWord legutolsó verziója fut Windows 95, 98, NT, 2000, és ME rendszereken Intel-compatibilis processzoron. Természetesen a fő platform a Linux/Unix-like rendszerek.A 0.9.5 -ös verzió az utolsó release az 1.0 -ás végső kiadás előtt. Az AbiWord megtalálható a Ximian Gnome csomagjai között (és azt hiszem az eredeti Gnome project -ben is). Teszteltem, jól, gyorsan, könnyen használható, a Gnumeric -el kiegészítve egy kisebb iroda igényeit kielégíti.

Remélem sokaknak mond az a jatékcím valamit, hogy civilisation. A PC -s játékok gyerekkorában készült, mai szemmel elég puritán külsőt mutató stratégiai játék, mely hetekre képes az embert a monitor elé szegezni.Sokan ragaszkodnak hozzá a mai időkben is. Aki kipróbálja a freeciv -et, tapasztalni fogja, hogy a külső semmit nem változott, (pedig ez nem ugyan az a civ, "csak" klón), de a jatékélmény az ugyanaz, ha nem jobb. Lényeges különbség az, hogy freeciv -et hálózati játékra készítik, így akinek van 2-3-4 felesleges órája (pl. munkaidoben :P), annak jó időtöltés. Legjobb benne, hogy nem igényel folyamatos odafigyelést, míg a többiek lépnek, addig lehet mást is csinálni. Akik esetleg nem ismerik, próbáljak ki, máshogy nem lehet képet kapni a jatékról. De vigyázat! Nehéz abbahagyni :)

Érdekes screenshotokat találtam a linuxgames.com oldalán. Return to Castle Wolfenstein -t futattak Wine, alatt ami azért is érdekes, mert RTCW -nek létezik Linux -os portja is.

Képek:
1

2

3

4

És itt a fejlesztői kernel javítása is az említett umount/inode hibára. És került bele egy rtl8139 ethernet inicializációs problémát orvosló javítás is. Aki letöltötte az első 'devel' kernelt, az töltheti a következőt. Vagy patch -elhet.

Letölthető

http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/v2.5/testing/patch-2.5.1-pre1.gzVáltozások:

Megjelent a 2.4.16-pre1 kernel, amelyben már benne van az Al Viro féle inode patch. Enélkül a patch nélkül komoly filerendszer hibák léphetnek fel a 2.4.15 -el. Indokolt a frissítés, vagy a 2.4.15 -t foltozása.

Letölthető:

http://www.kernel.org/

http://www.kernel.org/mirrors/Hi,

Andrea Arcangeli kernelhacker, a SuSE -nál dolgozik, és Ő írta az új Linux kernel VM -et (virtual memory manager). Most kiadott egy patch -et amely fixálja a sync/umount/inode problémát a 2.4.15 -ben.

Letölthető innen.Log:

November 22-én írtam egy cikket "Kódot loptak az Mplayer -ből?" címmel. Ebben leírtam, hogy megjelent egy Media Player OS/2 -re. Az OS/2 -es WarpVision kimenete nagyon hasonlít a magyar fejlesztésű Mplayer kimenetére. Az Mplayer main developere, Árpi ezt jelezte a WarpVision levelezési listára, ahol válaszra se méltatták. Úgylátszik folytatódik az Mplayer vs. WarpVision balhé. Csak azzal a különbséggel, hogy már nem csak hazánkban. Ma megjelent a Slashdot -on egy cikk "Mplayer Charges License Violation" címmel. Ebben leírják azt, amit én írtam. Viszont megjegyzik, hogy letöltötték a WarpVision forrását, és az szerintük GPL licence -el rendelkezik. Szerintük az Mplayer -es fiúk túl korán szóltak, meggondolatlanul, és lehet hogy csak a WarpVision oldalát frissítik túl lassan. A Slashdot szeretné hallani mindkét fél verzióját.Mit mondjak? Én magyar létemre elfogult vagyok, természetes, hogy az Mplayer közel áll a szívemhez. A rövid idő alatt több mint 200 hozzászólás látott napvilágot a cikkhez. Az OS/2 felhasználók flame -nek minősítik a dolgot.

Megjelent a stabil 1.0 -ás Galeon. A Galeon a Mozilla Gecko motorjára épülő (rendereing engine), Gnome -os

böngésző. Míg a Mozilla kissé nehézkes, addig a Galeon jóval gyorsabb, bár kinézetre kissé spártai.

Mielőtt valaki telepítené: a telepítéshez szükséges a Moziila és a Gnome. A Galeon jelen verzióát az alábbi környezetben tesztelték: Gnome 1.4, Mozilla 0.9.5. A más verziók lehet, hogy működnek, de lehet, hogy nem - állítja a Galeon project.Kapcsolodó hírek:

Sok embernek okoz gondot FTP -ről vagy WEB -ről való letöltéskor a konzolos eszközök (wget, httrack, stb.) használata. Azokon a gépeken ahol X felület van telepítve, segíthet ezen a gondon a d4x. Hogy mi is ez? Egy nagyon jól használható 'download manager' (hasonló a win32 környezetben ismeretes goZilla, getright, stb. programokhoz). A program könnyen áttekinthető, kezelése egyszerű. A funkciói közül néhány: FTP, WEB letöltés, proxy használat, naptárból kiválasztható időzítés, letöltési sebesség beállítása, stb. A program telepítése Debian alatt egyszerű : apt-get install d4x

Azoknak akik nem Debian -t használnak, a program honlapja:

http://www.krasu.ru/soft/chuchelo

Letöltés:

http://www.krasu.ru/soft/chuchelo/files/nt-1.30.tar.gzVáltozások:

Azoknak, akik DVD lejátszót használnak Linux alatt jó hír, hogy megjelent a Xine legújabb verziója. A Xine egy ingyenes GPL licenszelésű video lejátszó Unix-like rendszerekhez. A program lejátsza az mpeg-1 és mpeg-2 fileokat (audio és video), AVI filokat (külső win32 codec -et használva), és természetesen a DVD és VCD lemezeket is lejátszhatunk vele. A Xine támogatja a dxr3 mpeg2 decoder kártyákat is, amellyel hardwares DVD lejátszást tudunk használni. Bár azért mi az Mplayer -t jobban szeretjük =).Változások:

A napokban ismét haxelero izgalom tartotta markában a nagyérdemût.

Minden k***** aki fiatal ./srac -nak érzi magát látogasson el a http://anti.security.is címre és vonja ki a lényeget. Miszerint TE nem hacker vagy, hanem egy szánalmas scriptkiddiot.

Az ígéretekhez híven, ahogy a Linus átadta a 2.4 -es kernelfa karbantartását Marcelo Tosatti -nak, megjelent a 2.5.0 -ás kernelfa. A 'devel' kernel megjelenése azt jelenti, hogy a 2.4.x stabilizációs munkálatai lassan befejeződnek, és a fejlesztők az új kernelfa fejlesztését helyezik előtérbe. A legfrissebb Linux kernel letölthető a szokásos helyről a http://www.kernel.org/ és a mirrorok-ról.

Kapcsolódó cikkek:



Alan Cox: 2.4 kernel karbantartás és öröklés

Egy kis Linux kernel összefoglaló

CML2 jön a 2.5 -ös kernel -ben

Linus Torvalds: Linux 2.4.15-pre4 - egyesítés Alan -al

A régen várt *BETA* kernel megérkezett, a fejlesztéshez sok sikert kívánok.



Letöltés:

http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/v2.5/linux-2.5.0.tar.gz

Tegnap (November. 21) megjelent a népszerű desktop felület, a KDE legújabb verziója, a 2.2..2 release. A KDE 2.2.2 több mint 42 nyelvet támogat, és több mint 100 applikációval érkezik. A KDE 2.2.2 security és service kiadás. A fejlesztők a KDE 3.0 fejlesztését helyezik lassan előtérbe, az első BETA kiadás a jövő hónapban várható, míg a végleges verzió a 2002 -es év első negyedévére.A jelentősebb változások a 2.2.1 -hez képest:

Megjelent egy free DivX v3/4 video player OS/2 -re. A neve WarpVision, mindent tud amit az ember általában elvárhat az ilyen programtól, kicsit lassú még ugyan de ez majd biztos javulni fog. Hogy hogyan kerül ide egy OS/2 -ről szóló cikk? Hát úgy, hogy valakinek feltűnt, hogy a WarpVision output üzenete kísértetiesen hasonlít az Mplayer kimenetére. Erről kérdeztem Árpit, és arról, hogy lesz-e Debian csomag az Mplayer -ből?

Lássuk:
WarpVision:

Többen kérdezték Alan Cox -tól, hogy miért nincsenek új -ac patchek. Ő egy levélben válaszolt.

When will the AC patches follow the linus tree?

"Right now I've fed all the stuff I feel makes sense to Linus for 2.4.15. Once 2.4.15 is out I'll send some more bits to Marcelo, and also some bits to Linus that are 2.5 material (eg PnPBIOS). The only "-ac" patch as such would be for 32bit quota and other oddments so I don't think its worth the effort.

Alan"Jelenleg máson dolgozik, később lesznek foltok, ezeket majd elküldi Linus -nak, és Tosatti -nak. Jelenleg az -ac patch csak a 32bit quota, és még néhány kisebb dolgot tartalmaz, nem hiszi, hogy érdemes lenne vele foglalkozni.

Új 'pre' kernel érhető el a szokásos kernel.org -on, és a mirrorokon. Changelogot még nem láttam hozzá, amint lesz kiteszem.