Boldog Új Évet! A Linux éve lesz az idei? A világ egyik legtekintélyesebb elemzője az IDC szerint igen. Az IDC tegnap tette közzé erre az évre vonatkozó globális előrejelzését, amely szerint a GNU/Linux disztribúciók 2003-ban átveszik a II. helyet a desktop operációs rendszerek piacán. Természetesen a Debian-nak önállóan is esélye van erre, tekintve, hogy a desktoplinux felmérésben már egy hónapja masszívan vezet a Mandrake előtt, sőt egyre jobban növeli előnyét. Jelenleg már a piac egynegyedét uralja, míg a második helyezett Mandrake már csupán 20%-on áll. A többiek:Red Hat: 11,4%, Suse: 9,7%, Lindows 9%, Gentoo 6,6%, a többiek 5% alatt vannak. A Debian elterjedésében fontos szerepe van a ddtp projectnek, amelyet sajna mi magyarok nem hajtunk valami lendületesen. Így hát az újévre mit is kívánhatnék egyebet, mint azt hogy húzzunk bele! Bárki, aki bármit tud a projectbe való bekapcsolódás bármilyen lehetőségéről, ossza meg azonnal a HUP communityvel, hogy így is terjeszthessük a nyílt forrású kultúrát! Az IDC globális előrejelzéséről bővebben a cég honlapján.

Közel két év fejlesztés után végre megjelent a népszerű levelező lista következő változata.Idézet a feature list-ből:

- Multi-lingual support for all web pages and Mailman generated email

notices, with languages selectable on a per-site, per-list, and

per-user basis.

- Through-the-web list creation and removal; (with automatic support

depending on the MTA)

- "Real name" support for members

- Improved simple user-task operation (e.g. no passwords required for

subscription and unsubscription).

- Support for personalized deliveries and VERP-like message delivery

for foolproof bounce detection

- Emergency moderation

- MIME-based content-filtering, with demime/stripmime-like options

- Regular expression based topic-filtering

- Better membership management, including searching

- Re-organized administrative requests pages

- Moderated newsgroup support

- A new architecture for the mail delivery subsystem, removing

dependence on cron, resulting in improved responsiveness and

scalability

- New moderation and privacy controls

- Invitations

- Autoresponse governors

- Users can now change some delivery options globally, for all lists

at a site, including their password, delivery status, real name, and

more.

- Improved MIME and I18n support in the archiver

- Addition of a separate "list moderator" role

- Urgent: header support (bypasses digests to reach all users

immediately).

http://www.list.org

http://mailman.sf.net

Szilveszterre itt a Debian Weekly News 51. eheti száma. A lapszám rendkívül biztató dolgokat tartalmaz, ebből talán a legbiztatóbb a woody következő kiadására vonatkozó boot-floppy ígéret, amely a remények szerint februárban már friss kernellel fog jönni! A release manager Joey ezt már a mostani kiadásnál nagyon pedzegette, minden remény megvan arra, hogy ez a következő kiadásnál már tényleg megvalósul. A másik legfontosabb hír, hogy jól halad a gcc 3 szabvánnyá válása, a teszt szerint csupán pár száz csomag nem fordult le hibajelzés mentesen. Egyebek:Debian, mint közhasznú szoftver. GTK 2.2. KDE 3.0.5. stb... A hírlevelet elolvashatod a szokásos helyen: itt.

djm, a linuxguru alapítója lehozza a mai közcélú hálózat történetét, amely szerint holnap van a TCP/IP vagyis a mai internet huszadik szülinapja.

A GTK+ natív MacOSX verziója kiadatott! Scott Sheppard GTK+OSX (amúgy még FilmGimp) release manager jelentette be a dolgot. A GTK+ természetesen szükséges lesz a GNOME MacOSX kiadásához, amely ezzel megindult, illetve ahhoz a nemes célhoz, hogy a szegény MacOSX felhasználók is rászokhassanak a Gimp illetve további rengeteg Linuxra írt progi használatára, a fő mánia photoshoppolás helyett. Azzal, hogy GNOME-ot használnak a userek, már rendkívül közel jöhet az idő, mikor a MacOSX-et végre jó filerendszerre is lehet telepíteni, és ezzel talána MacOSX végre eljuthat egy elfogadható operációs rendszer szintjére.Most ugyanis a gyártó ott tart, hogy azért hosszabítja meg rendszere nagyon sebezhető 9-es verziójának forgalmazását, mert egy vagyis 1 programnak - nevezetesen a QuarkXpress-nek - még késik a MacOSX-es kiadása. A GTK világ már ki is adott egy natív GTK-s progit a MacOSX-re, tehát a következő negyedévben várható a GTK-s progik viharos portolása az OS-re, aztán jöhet a teljes GNOME! A GTK+OSX-ről elsősorban itt érdemes bővebben olvasni.

"Marcel 312. feltétele: nem mindenki a Red Hat Linuxot (vagy a Calderát, vagy a Slackware-t stb.) futtatja." - mint ahogy az idézetből is látszik, ez az értékelés egy olyan könyvről szól, amelyet az összes disztribúció felhasználója haszonnal forgathat, hiszen a szerző próbált annyira disztribúció független lenni, amennyire csak lehet. A könyv elolvasása után azt kell mondanom, hogy ez sikerült is neki.

A mai könyv értékelés Marcel Gagné: Linux rendszerfelügyelet című könyvét dolgozza fel.

Cím: Linux rendszerfelügyelet

Szerző: Marcel Gagné

Kiadó: Kiskapu

ISBN: 963-9301 40 x

A Linux rendszerfelügyelet egy elég nagy terjedelmű mű. Pontosan 655 oldalon keresztül szól az olvasóhoz. A könyv az alapoktól vezeti be az olvasót a Linux világába, kitérve röviden olyan kérdésekre, mint: Mi is az a Linux? Miért éppen Linux? Akad olyasmi amire a Linux nem képes? Aki a kezébe veszi ezt a könyvet, az már vagy egy telepített Linux rendszer "gazdája", vagy megfordult a fejében, hogy valamikor azzá váljon. A könyv bőséges információt nyújt a kezdő felhasználóknak, de az "öreg rókák" több év tapasztalattal a hátuk mögött is találnak benne olyan információt, amit hasznosnak találnak. A könyv a "Linux kontra Linux kontra Unix" örökzöld kérdés körüljárásával kezdi a bevezetést. A fejezet (2) elolvasása után választ kapunk egy csomó alapvető kérdésre a Linux rendszerekkel kapcsolatban. A Unix-kérdés, a Windows kérdés, a Melyiket válasszam?, Hogyan juthatunk hozzá a Linuxhoz? Hogyan vehetünk rá másokat a Linux kipróbálására? Lehet e Linuxot és Windowst egy gépre telepíteni? kérdések mind megválaszolódnak. A könyvet én három nagy részre osztanám:

• Bevezetés a Linux világába
  Kéznél a segítség
  
  A harmadik fejezet a Linux operációs rendszerekben való tájékozódást, a Linux világában történő eligazodást segíti. Szó van benne a súgó oldalak (man) használatáról, a HOGYAN-ok (howto) használatáról, az LDP-ról, a Linux felhasználói csoportokról, az USENET híreiről és néhány hasznos URL-ről.

  A Linux rendszer telepítése
  
  A fejezet a Linux OS telepítéséhez ad tanácsot. Nem csak abban segít, hogy hogyan telepítsük fel a rendszert, hanem a számítógéppel kapcsolatos kérdésekre is megpróbál válaszoni. Mi az i386, az Alpha, Macintosch, RISC, MIPS, Sparc, StrongARM és az egyéb olyan kifejezések, amelyek egy kezdő felhasználónak akár káromkodásnak is tűnhetnek. A fejezet tanácsod ad egy általános Linux OS feltelepítésében. Nem disztribúció-függően, és ez nagy előny. Kitér a biztonsági indítólemez létrehozására. Bemutatja egy Linux rendszer indításának, és leállításának lépéseit. Természetesen a végén kitér az interneten fellelhető dokumentációk pontos URL-jeire is.

  Parancsuralom a Linux felett
  
  A címből már kitalálhattad, hogy a Linux rendszerekben használatos parancsokról értekezik a szerző. Ez a rész egy nagyon hasznos része a könyvnek. Több évnyi Linux használat után is találtam benne olyan dolgokat, amelyet nem ismertem. Kitér minden olyan fontos dologra, amely nélkül egy Linux rendszert nem lehet hatékonyan, biztonsággal használni. A filekezelés, állományokkal kapcsolatos jogok, szabványos ki- és bement, könyvtárak kezelése, permissziók, keresési módszerek, a rendszerben futó folyamatokkal kapcsolatos parancsok, a vi(m), pico, és Emacs programok bemutatása.

  Démonok és futási szintek
  
  A Linux rendszer futási szintjeivel (runlevel) foglalkozik ez a fejezet. Az inittab állomány, kapcsolás az egyes runlevelek között, és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztja meg velünk a szerző.

  Felhasználók és csoportok
  
  Mivel a Linux multiuser, azaz többfelhasználós rendszer, szükség van a 'felhasználó' és a 'csoport' alapfogalmak tisztázására. Mikor használjunk rendszergazdai (root) bejelentkezést? Hogyan kell a felhasználókat kezelni? Létrehozni? Törölni? Munka a csoportokkal, csoporttagság, home könyvtár, fiókok levelezési céllal, jelszavakkal való teendők. Hogyan válasszunk megfelelő, biztonságos jelszót? Hogyan törik fel a gépünket a betörők? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseinkre kaphatunk válaszokat. Számos jó tanáccsal lehetünk gazdagabbak a fejezet végére.

  Lemezek és filerendszerek
  
  A Linuxban minden létező dolog egy file. A 8. fejezet a Linux filerendszer kialakulásáról, a filerendszer felépítéséről, a saját könyvtárról, a /usr /tmp /proc filerendszerekről szól. Szó esik a fsck-ról, arról hogy mi a teendő hibás superblock esetén. Beszél arról, hogy hogyan győződjünk meg, hogy mennyi helyünk van még a merevlemezen, információt kapunk a fileleírókról, új filerendszer birtokbavételéről, a tárkorlátokról (quota), és azok beállításáról, kezeléséről.

  Az X és a grafikus felület
  
  A 9. fejezet az X és a grafikus felületekről szól. A könyv nagy pozitívuma véleményem szerint, hogy ellentétben más hasonló témájú könyvekkel (amit eddig olvastam), itt az olvasó csak az első 180 oldal után hall arról, hogy a Linuxnak egyáltalán van grafikus felülete is. Sok könyv szerzője beleesik abba a hibába, hogy az első 20 oldal után elkezdi elemezni a KDE, GNOME, Window Maker és hasonló népszerű ablakozó rendszerek tulajdonságait, és ez mellett elsikkadnak azok a fontos dolgok, amelyeket az első kilenc fejezet tárgyalt. Véleményem szerint csakis alulról építkezve lehet egy kezdővel megismertetni a Linux rendszer erejét, és logikus világát. Tehát ebben a fejezetben találkozhat az olvasó olyan dolgokkal mint, grafikus bejelentkezéskezelők, xinitrc, xserverrc, Xresources állomány, X alkalmazások távoli futtatása, 5-6 népszerű ablakkezelő rendszer bemutatása, billentyűzet beállítása, az xvidtune használata, képernyőképek készítése (screenshot).

  Internetelérés telefonos kapcsolaton keresztül
  
  "Internet nélkül a Linux nem teljes." - szoktam mondani. Így gondolhatta a szerző is, mert a 10. fejezet az internetelérés konfigurálásával foglalkozik. Megtudhatjuk a PPP (Point to Point Protocol) alapjait, beállítását (akár grafikus felületen keresztül is). Itt kapott helyet az eznet, vwdial programok bemutatása. Még olyan dolgokra is kitér a szerző, hogy milyen adatokat kell beszereznünk az ISP-nktől. Nem véletlenül. Számos helyen találkoztam olyan kérdéssel, hogy "Milyen felhasználónév? Milyen jelszó? Miért kell ez nekem? Én csak internetezni akarok.". Hát igen.
  

• Kezd mélyülni a víz
  
  Programok beszerzése, lefordítása, és telepítése
  
  A 11. fejezettől elevezünk egy kicsit mélyebb vizekre. Ebben a fejezetben részeletesen le van írva, hogy mi a teendő akkor, ha rendszerünket egy újabb komponenssel, programmal akarjuk bővíteni. Betekintést kapunk a Freshmeat, Sourceforge, Rpmfind, ibiblio.org világába. A fejezet a tömörített állományok kibontásától a forrás programok lefordításáig, telepítéséig vezet végig minket. Majd rátér a népszerűbb csomagkezelők és frontendek ismertetésére. Úgy mint: a debianos csomagkezelés (apt-get), red hatos (rpm) csomagkezelés, és végül a slackware-es (Installpkg) csomagkezelés rejtelmeire.

  A rendszermag lefordítása és helyreállítása
  
  Itt következik az a fejezet, ami választóvonal szokott lenni a kezdő és a haladó Linux felhasználó között . Az, aki már tud biztonsággal használható kernelt fordítani, tudja, hogy a kernel melyik rész miért felel, mire való, azt a felhasználót joggal nevezhetjük haladónak. Ez a fejezet mindent leír, ami a haladó szint vizsgájához szükséges ;-) Kitér az önműködő fordításra és telepítésre, és a 2.4-es rendszermaggal (kernel) kapcsolatos tudnivalókra.

  A nyomtatás
  
  Aki próbálkozott már Linux alatt nyomtatni, az szembesülhetett azzal a ténnyel, hogy bizony nem a legegyszerűbb dolgok egyike ez. A 13. fejezet a nyomtatásról szól. A szerző segítséget ad egészen a nyomtató kiválasztásától, a szűrők, átalakítók használatáig. Bevezet a ghostscript, a ghostscript-szűrők használatába, és ismertet más nyomtatási rendszereket is, mint például a PDQ, vagy a CUPS.

  Parancsfájlok írása és a parancsnyelvek
  
  A 14. fejezet a héjak (shell) és a parancssori programozás rejtelmeibe kalauzol el minket. A szerző itt tárgyalja a Perl programnyelv használatát is.

  Önműködő folyamatok - egyszerűbb felügyelet
  
  Cron, crontab, at, és minden ami az önműködő folymatokhoz kell. Az engedélyek kérdése, önműködő letöltés (ncftp, wget), az expect nyelv.

  Eszközök és még több eszköz
  
  A Linux alatt használható eszközök (device) meghatározása, létrehozása, SCSI-IDE kérdés, cd-írók használata, lapolvasók, a SANE nevű program használata lapolvasónkkal, szalagos meghajtók, egyéb Linuxszal használható eszközök. Ez tölti meg a 17. fejezetet.

  Biztonsági mentés és helyreállítás
  
  BACKUP, Backup, backup! Halljuk mindig. És valóban nem elég elégszer ismételni a szinte már unalmas felszólítást. Miért kell biztonsági mentés? A cpio, tar használata, Biztonsági mentés Windows-munkaállomásokról, az adathordozó kiválasztása, mentés a dump segítségével, visszaállítás a restore-ral, Biztonsági mentés cd-íróra, néhány frontend és grafikus program ismertetése: taper és Kdat. Végül néhány kereskedelmi megoldás: BRU és Arkeia.
  

• Mélyvíz
  
  
  Hálózatok felügyelete
  
  Bevezetés a TCP/IP-be, protokollok, szolgáltatások, IP-címek, útválasztás, DNS szerver beállítása, állománymegosztás Linuxszal. NFS, autofs, NIS, rdate, NTP. Ez a majd 60 oldal hosszú fejezet csak a Linuxos hálózatok beállításáról szól. Alapoktól a NIS-ig.

  Segédeszközök, segédeszközök és további segédeszközök
  
  Néhány segédprogram bemutatása. Linuxconf, Webmin, az egy floppys Linux terjesztés a tomsrtbt, a Trinux. Itt kerül tárgyalásra a távoli rendszerfelügyelet is.

  A puding próbája (1. rész)
  
  A szerző bevezet minket a webkiszolgálók világába. Apache kiszolgáló forrásból, saját céges portál kialakitása, webes adatbázisok alapjai, bevezetés a PostgreSQL-be, Perl DBI és DBD adatbázisok kezeléséhez, CGI.

  A puding próbája (2. rész)
  
  Hálózatra kapcsolt iroda, levelezés, fetchmail, IP-masquerading, a végén ezek összegyúrva. Levélkiszolgáló kialakítása Linuxszal, sendmail, sendmail komolyabb szemmel (több tartomány - azonos cím, többcímes tartomány), POP3, spam. Címszavakban ennyi a 21. fejezet.

  A Windows és a Linux összekapcsolása
  
  A Windows és Linux összekapcsolása. Újabb slágertéma. Mi lehetne más ebben a fejezetben, mint a Samba kiszolgáló telepítése, és teljes kivesézése? Filemegosztások, nyomtatás, SWAT. Windows futtatása Linuxon: Wine, VMware, Win4Lin.

  A rendszer naplói
  
  A 23. fejezet a logolásról, rendszernaplók ellenőrzéséről szól. Syslogd, naplófileok önműködő elemzése, Logcheck, webnaplók elemzése, webalizer.

  Számítógépes biztonság
  
  A kriptográfia alapjai, OpenSSH, SSL, scp, PGP, GnuPG, elektronikus levelek titkosítása, biztonságos webkiszolgáló, Az Apache fordítása SSL támogatással.

  Biztonság: harc a rendszerért
  
  Betörések megelőzése, felderítése. Mi az a Script Kiddie? TCP-wrapperek, árulkodó nyomok a betörő után, betörés esetén teendő dolgok, betörők szerszámkészletei (snifferek, scannerek), PortSentry, ipchains és a tűzfalak, gyors és egyszerű tűzfalmegoldások, IDS-ek, betörő felfedezése és jelentése.

  Teljesítmény-figyelés és -hangolás
  
  Az uptime, top, ps, free, vmstat parancsok ismertetése. Teljesítménynövelő beállítások, ismét a /proc filerendszer, merevlemez teljesítményének javítása, sebességpróba a time paranccsal.

  Függelék
  
  Szövegszerkesztők, táblázatkezelők, teljes irodai programcsomagok, levelezőprogramok, böngészők.
  

Összefoglaló



Pozitívumok:

Kicsit hosszúra nyúlt ez az értékelés. De egy ilyen könyvről még címszavakban is nehéz ennél kisebb terjedelemben beszélni. A könyv nyilván nem fog át minden területet a Linux világából, mert ha valaki azt állítja, hogy erre képes egy könyvön belül, az szerintem nem mond igazat. A könyv felépítése a rendszerfelügyeletre van kihegyezve. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy melyik általam ismert könyvet adnám egy kezdő Linuxos kezábe, minden bizonnyal ezt a könyvet választanám. A könyv nagyon olvasmányos, világos, nem használ ködös kifejezéseket. A példák világosak, érthetőek. A szerző stílusa magával ragadó. Tetszett benne, hogy a szerző minden információt linkekkel támaszt alá, és olyan oldalakra hivatkozik, amelyet naponta akár többször is látogatok.



Negatívumok:

Nem sok negatív dolgot tudok elmondani a műről. Talán azt, hogy egy kicsit nehéz ;-) Viccet félretéve. Kisebb problémákat láttam csak a könyvvel kapcsolatban. Az egyik az ára. A könyv 6000 forint feletti ára (6440Ft) kicsit borsosnak tűnik első látásra. Viszont azt állítom, hogy érdemes megvenni. Érdemes akár ajándékba kérni. Szerintem senki nem fog benne csalódni. A másik kisebb gondom a fordítással volt. Nem nagy probléma, de néhol a magyarítás áldozatául esett néhány kifejezés. Viszont ez a több száz oldalas könyvben csak akkor feltűnő, ha nagyon szigorú akarok lenni ;-).



Szerintem ez egy olyan könyv amivel érdemes elkezdeni a Linuxszal való ismerkedést, vagy amellyel érdemes a Linux ismereteinket elmélyíteni.



A szerzőről:



Marcel Gagné (mggagne@salmar.com) Mississaguában, Ontarió államban él. A Salmar Consulting, Inc., nevű cég elnöke. A cég rendszerintegrációval, és hálózati tanácsadással foglalkozik. M. G. rendszeres írója a LinuxJournal magazinnak. Találkozhatsz írásaival a Linuxvilág számaiban is.



Az értékeléshez használt kötetet a Kiskapu kiadó bocsátotta rendelkezésre. Köszönet érte.

Helló, mindenki! Boldog Szilveszter Napot! A Nagy Szilveszteri Forgalomban jól jön a biztonság ... Közel egy évvel a feture-freeze után végre itt az OpenSSL 0.9.7 a legújabb platformokra is így például Linux sparc64 meg x86_64-re! A verzió rengeteg kiváló feature-t tartalmaz, amiből még szemezgetni sem merek, úgyhogy inkább itt a bejelentés: http://www.openssl.org/news/announce.html. Feltétlenül olvassátok a hup-t, mert még sok minden történik idén!

A sparc64-es FreeBSD 5.0-RC2 ISO-k már elérhetőek az ftp-master siteról. Lassan átkerülnek a mirrorokra is, úgyhogy lehet húzni őket. Ha minden igaz január közepén itt a régen várt FreeBSD 5.0-RELEASE.

Csomag : bugzilla

Sebezhetőség : oldalközi szkriptelhetőség

Probléma-típusa : távoli

Debian-specifikus: nem

BugTraq Id : 6257

Oldalközi szkriptelhetőség bugot fedeztek fel a Bugzillában, a web alapú hiba követő rendszerben. A Bugzilla nem teljesen jól ellenőrzi a felhasználók által bevitt adatokat. A hiba következtében a távoli támadó képessé válik arra, hogy ártatlan felhasználók sütijeit (cookie) ellopja.A stabil terjesztésben (woody) a 2.14.2-0woody3 csomag javítja a hibát.

A régebbi stabil terjesztés nem tartalmazza a Bugzilla csomagot.

Az unstable terjesztésben (sid) hamarosan fixálják a hibát.



Javasoljuk, hogy frissítsd a Bugzilla csomagodat.

Martin Schultze levele a debian-security-announce listán.

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Nem sokat lehetett hallani eddig az AMD új 64bites processzoráról, az Operton-ról. Most itt van egy cikk, amelyik elég mélyrehatóan elemzi a szóban forgó CPU-t. A cikk valószínűleg sokkal több információt hordoz, mint amire egy átlag felhasználónak szüksége lesz valaha is.

A cikket megtalálod itt.

A könnyen dekódolható nevű német c't magazin elcsent egy Athlon 64-et és természetesen túl a 64 bites előnyökön azonnal kipróbáltak egy Pentium4 relatív SpecFp + SpecInt tesztet. A Pentium4 2,2, a Hammer 1,2G-n futott, a bináris Intel fordítóval készült. Lebegőpontos teljesítményben jobb a Hammer, Integerben hasonló eredmény született. A szegényeknek szánt Athlon 64-et a tavasz első felére tervezi piacra dobni a cég, állítólag a 32 biteseknél nem sokkal drágábban. A jelenlegi chipsetek: AMD-81xx, VIA K8HTA, Nvidia-K8-nForce2, lapok: ASUS, MSI, Gigabyte, stb. A heise.de kebelében működő lap cikkében más procikról is van szó, például a következő és a következő utáni SPARC-ról, előbbi a jövőre 130 nanós, utóbbi 2005-ben 90 nanós technológiával érkező modell, amely, ha jól értem valami döbbenetes órajellel fog ketyegni. A lap írása nem túl meglepően németül jelent meg, szóval sajna nemigen sokat értek belőle, de a nálam sokkal nagyobb indoeurópai nyelvtudással rendelkező Kedves olvasónak ide rakom a linket : http://www.heise.de/ct/03/01/018/, mert roppantul érdemes elolvasni!

- sas -

Egy érdekes project indult nemrégiben, amely a vizet (H2O) mint szerves hálózati elemet használja fel két számítógép között. A készítő szerint a H2O/IP hasonlít a jelenlegi internet protokolra, a TCP/IP-re, annyi különbséggel, hogy itt a víz az átvivő réteg, és nincsenek meg azok a komponensek amik megtalálhatóak egy hagyományos hálózatban.A project meghatározása: megmutatja az utat, hogy hogyan lehet a digitális információt kódolni és dekódolni szerves formába, és ezzel hogyan lehet létrehozni egy fizikai hálózatot két gép között. Érdekes elképzelés. Bemegyek a boltba, és nem 10 méter patch kábelt kérek, hanem három zacskó desztillált vizet ;-)



A project nem fake, a telepítés menete letölthető PDF formában.

A StreamingMedia project oldalát megtalálod itt.

Megjelent a Linux Advisory Watch eheti kiadása. A Linux Advisory Watch heti rendszerességgel megjelenő összefoglaló a Linux világában felbukkanó biztonsági hibákról. A héten megjelent figyelmeztetések a Caldera, Debian, Gentoo, és a SuSE terjesztéseket érintik. Az érintett programok pedig a bind, perl, canna, klisa, cyrus-imapd, wget, kde, és a fetchmail.

Linux felhasználóknak kötelező.

A hírlevelet elolvashatod itt.

Alistair Crooks jelentette, hogy 2002. november végére 3327 csomag található a NetBSD Csomag Gyűjteményben (Packages Collection), az elmúlt havi (október) 3269 csomaggal szemben, tehát 58 csomaggal gyarapodott a kollekció. A Hónap Csomagja díjat a pkgsrc/lang/wonka kapta, amely egy BSD-licencelésű Java2 JVM (java virtuális gép).

Alistair levele:Summary of Changes to the NetBSD Packages Collection in November 2002

==============================================

[For a full listing of changes, please refer to the mail in the

current-users archive - agc]

By my calculations, at the end of November 2002, there were 3327 packages in the NetBSD Packages Collection, up from 3269 the previous month, a rise of 58.

Notable additions to the packages collection include: 9e, aap, aegis, ami, bib2xml, bsetroot, btparse, bug-buddy, emacs-dict-client, eog, gal2, gbib, gcalctool, gconf-editor, gedit, ggv, gnome-panel, gnome2-libole2, gtoolkit, gtoolkit-examples, gturing, hackbot, hnb, i2cb, i2cbd, ispell-russian, lgeneral, lgeneral-data, libcomprex, libgtop2, lmclock, makeself, mozilla-linux, mudsh, netbsd32_compat16, openbox, pdksh, pkgdepgraph, py-kqueue, rmail-mime, splint, sysbuild, tdb, vcdimager-devel, whiteBOX, wonka, xpdf-hebrew, zope25-AbracadabraObject, zope25-Calendar, zope25-CMFPlone, zope25-colorz, zope25-FileSystemSite, zope25-MetaPublisher, zope25-Photo, zope25-PropertyFolder, zope25-PropertyObject, zope25-ZMySQLDA, zope25-ZWeather

Notable updates include: aalib-x11, adzap, anjuta, ap-gzip, ap-ssl,

apache, apache6, arla, arts, audacity, autoconf, automake, bidwatcher, bind4, bins, bmf, bonobo-activation, bozohttpd, cdrdao, cdrecord-devel, check, cpuflags, createbuildlink, cups, curl, cyrus-sasl, dctc, dc_gui, ddskk, dict-client, dict-server, dinotrace, doxygen, evolution, fileutils, findutils, freetds, frotz, fvwm2, galeon, gap, gauche, gcc-ssp, gcdmaster, gdcd, gerbv, gftp, gimp-print, glchess, glib2, gmake, gmplayer, gnet, gnome-vfs2, gnumeric, gnupg, gnuplot, gnustep-back, gnustep-gui, gpgme, grepmail, gtexinfo, gtk-gnutella, gtk2, guspatches, gv, hdf5, imap-uw, ipa, jikes, joos, kakasi, kdbg, kde, kdeaddons, kdeadmin, kdeartwork, kdebase, kdeedu, kdegames, kdegraphics, kdelibdocs, kdelibs, kdemultimedia, kdenetwork, kdepim, kdesdk, kdetoys, kdeutils, kdevelop, kdevelop-base, ketm, kile, koffice, koffice3, latex-mk, less, libao, libart2, libbonobo, libglade, libgnomecanvas, libgnomeprint, libgnomeprintui, libnasl, libxml2, libxslt, linc, links, links-gui, logsurfer, lsof, matchbox, mencoder, micq, mimedefang, monafonts, mplayer, mplayer-share, mrtg, mserv, Mule-UCS,

naim, nessus, nessus-core, nessus-libraries, nessus-plugins, netcat, netsaint-plugins, nmh, nxtvepg, odbc-postgresql, opera6, ORBit2, ORBit2, oss, p5-Module-Dependency, p5-Net-DNS, p5-razor-agents, p5-Test-Harness, p5-Test-Simple, p5-Text-CSV-Hash, p5-XML-Node, palmos-includes, pan, pango, phoenix, phoenix-linux, php3, php4, php4-bcmath, php4-bz2, php4-calendar, php4-dba, php4-dbase, php4-domxml, php4-filepro, php4-ftp, php4-gd, php4-gettext, php4-gmp, php4-imap, php4-ldap, php4-mbstring, php4-mcrypt, php4-mhash, php4-mysql, php4-odbc, php4-pcre, php4-pdflib, php4-pgsql, php4-posix,

php4-session, php4-snmp, php4-sockets, php4-sysvsem, php4-sysvshm, php4-wddx, php4-xml, php4-xslt, php4-yp, php4-zlib, pilrc, pkgchk, pkg_tarup, popt, postgresql, postgresql-client, postgresql-docs, postgresql-lib, postgresql-plperl, postgresql-pltcl, postgresql-server, prc-tools, pth, ptl2, py-amkCrypto, py-curl, py-HappyDoc, py-Numeric, python20, python22, qt3, qt3-docs, qt3-libs, qt3-tools, ratpoison, rocksndiamonds, rp-pppoe, rpm2cpio, ruby-base,

ruby-rd-mode, ruby-rdtool, samba, scmxx, scrollkeeper, SDL, SDL-mixer, sendfile, sendmail, sendmail88, simh, slib, snort, socks5, spamassassin, squid, squirrelmail, standalone-tcsh, suse_base, suse_devel, sylpheed, sylpheed-claws, tcl-postgresql, tightvnc, tightvncviewer, tk-postgresql, tnef, tuxpaint, tuxpaint-stamps, unrar, url2pkg, verilog-current, vmware-module, w3, wine, www6to4, x2vnc, xemacs-current, xemacs-packages, xlHtml, xmms, xmms-crossfade, xmms-mad, xpmroot, xscrabble, xscreensaver, xscreensaver-gnome, xv, zope25-XMLWidgets, zope25-ZWiki

The Package of the Month award goes to: pkgsrc/lang/wonka, a

BSD-licensed Java2 JVM, from those fine people at Acunia

(http://www.acunia.com/), nominated by myself. Right now, Nick Hudson has made it work for i386 and arm, but I'm sure there are people queuing up to do other platforms. The software itself is very well-written, with a very good layering, and is of the highest

quality.

Alistair Crooks

Sun Dec 29 22:22:53 GMT 2002

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista kivonatos formája.

A Linux kernel fejlesztésének legfrissebb híreit itt olvashatod.

A Phrack magazin legújabb száma jelent meg ma, szám szerint a #60-dik szám. A tartalomból:

- OpenBSD kernel sebezhetőség technikák

- Cisco távoli sebezhetőség

- hogyan tegyünk backdoort a bzImage-be (!! ugye-ugye)

- alapvető egész (integer) túlcsordulások

További cracker megoldások a www.phrack.org-on, ebben az ASCII alapon terjesztett újságban.

Hogy miért is írom le ide egy újság címét, ami azzal foglalkozik, mi módon kell feltörni egy távoli switchet vagy OS-t? Mert ha olvassuk az ellenség technikáit, tisztában vagyunk azokkal, akkor időben fel tudunk készülni a minket érő támadásokra.

A kernel stack (verem) az x86 rendszereken két oldal (pages) hosszú, azaz 8KB-os. Ez a verem terület minden egyes processzhez létrejön; így könnyen belátható, hogy egy olyan rendszeren, ahol sok processz fut, a stack által felhasznált memória mennyisége túl nagy méreteket is ölthet.Ez a memória nem lapozható (azaz nem írható ki (swap-out) és nem olvasható vissza a diszkről (swap-in). Ami szintén szükséges hozzá, az az "order one" (két oldal) allokáció, minden egyes processzhez. Amint a memória fragmentálttá, töredezetté válik a több-oldalas allokáció egyre nehezebb lesz, és bizonyos processz számot elérve az új processzek létrehozása meghiúsul. Szóval ezen okokból, szükségessé válhat, a stack méretének csökkentése.



Dave Hansen postázott egy foltot (eredetileg Ben LaHaise foltja) amely levágja a processzenkénti kernel stacket egy oldalra (single page - 4KB). A patch, hogy ezt meg tudja valósítani az alábbi dolgokat teszi:

- Tartalmaz egy opciót, amely lehetővé teszi, hogy csökkentsük a kernel stack méretét - természetesen ez magában hordozza azt, hogy a csökkentett méretű vermet sokkal könnyebb túlcsordítani (overflow) ezért ez a lehetőség nem áll mindenki előtt nyitva

- A folt tartalmaz debug részeket, hogy ezeket a túlcsordulásokat figyelni lehessen, és a gcc profiler funkcióival ellenőrizni lehessen a verem állapotát.

- Az interrupt (megszakítás) kezelés is saját igényeket támaszt a stack-kel szemben. A folt külön választja a per-processz és a per-CPU vermet.

A folt egy variánsa már keringett a listán előzőleg is, Linus még nem kommentálta. Kérdéses, hogy a feature freeze után ez bekerülhet-e a 2.5-ös kernelbe.

Most, hogy a fejlesztői Linux kernelben megjelent a saját kriptografikus API, James Morris azon gondolkozik, hogy el kellene kezdeni megvalósítani a Linux kernelben a kripto hardverek támogatását. Számos kriptografikus kártya kapható ilyen funkcióval, jó volna látni ezeknek a kártyáknak a működését Linuxszal is. Mielőtt a támogatás bekerül a Linux kernelbe, a fejlesztőkenek néhány problémával meg kell küzdeniük.

* Hogyan oldják meg a többkártyás támogatást? Ez kicsit rázós különösen a session-oriented kripto műveleteknél.

* Hogyan kellene a hardver hibákat kezelni? A jelenlegi kripto API nincs erre felkészítve. * Néhány hálózati kártya saját IPsec feldolgozó egységgel rendelkezik, Ezeknek a felhasználását szintén meg kell oldani egy magasabb-szintű kapcsolófelület létrehozásável

* Az felhasználói térben (user space) szintén kívánatos ezeknek az eszközöknek a használata, ez azt jelenti, hogy egy sor kapcsolófelületet kell tervezni

* Számos eszköz nem rendelkezik megfelelő programozási dokumentációval, ez megnehezíti a Linux driverek kifejlesztését (vagy rossz esetben lehetetlenné teszi)

És így tovább. Az irány ki van jelölve. Erre kell haladni. Muszáj, mert a BSD-k már rendelkeznek kripto API-val, és hardveres kripto kártya támogatással is. Az OpenBSD és a FreeBSD már támogatja a HiFn és Broadcom kártyákat. Úgyhogy gyerünk. Húzzunk bele.

Ne dobjuk ki a régi 80286-os gépeinket. Simán tudunk rajtuk Linuxot futtatni. A normál Linux kernel ugyan nem fut 286-os gépeken, de Alan Cox-nak és még pár kernelhackernek köszönhetően elkészült április közepén egy módosított Linux kernel, hozzá egy TCP/IP stack, amely lehetővé teszi a hogy a múzeumba való gépekre is pingvin költözhessen.A módosított kernel köré épül fel az EDE (Elks Distribution Edition). Az EDE 0.0.5 a bleeding-edge 0.1.1 kernellel érkezik, és helyet kapott benne az új elkscmd csomag.

Az ELKS honlapja: http://elks.sourceforge.net/

Az ELKS kernel letölthető innen

Kapcsolódó cikkek:

Alan Cox: Linux 8086

Niel levele:



From: "Neil Holmes" neil.holmes@zoom.co.uk

To: "Linux 8086" linux-8086@vger.kernel.org

Subject: EDE - 0.0.5

Date: Wed, 18 Dec 2002 11:04:18 -0000

The Elks Distribution Edition (EDE) 0.0.5 is now ready. Though its not uploaded yet. Its been so long since I used my ftp space that, I believe, my password has expired !!! I have requested a new password but, in the meantime, if anyone particularly would like a copy now then email me and I

will make interim arrangements.

Apologies for the very long delay in release. Its been difficult to spend time working on it recently for a variety of reasons.

EDE-0.0.5 installs kernel 0.1.1. It also installs from a single floppy disk once more. Thanks to Harry for his assistance with "rdev" in making this possible. 0.0.5 will cater for ELKS installation on a primary hard drive (bda1 through bda4) and can cope with dual-booting using Pascal Bellards Bootkit. The operating systems that are recognised for co-existance, at this stage, are DOS and Linux. I have tested for partitions containing all 3 on one 486 laptop. My test 286 machine dual-boots ELKS and Windows 3.1 (DOS).

I have, for 0.0.5, also upgraded the version of elkscmd programs. I have taken what was the latest download on sourceforge, namely elkscmd_20020501, at the time I was building the release.

I have some concerns, still, for the filesystem experts. The install floppy still boots an older kernel (0.0.82) even though it, ultimately, installs 0.1.1 to the hard drive. This is because I find that kernel more reliable when it comes to setting up the ELKS partition. I would be very greatful of some assistance in this area as I am still recommending the hard drive be initialised using a DOS fdisk for the most reliable results. Apart from anything else this means that I have to carry two kernels on the install floppy disk taking up valuable space. Suggestions are greatfully received !

So thats 0.0.5. What next ? I am very open for suggestions as to what I should be including next. Please email suggestions. Here are some ideas :-

- Install to a secondary hard drive (/dev/bdb1 though /dev/bdb4 - shouldn't

be too difficult)

- Introduce an option to implement elksnet

- Look for cosmetic improvements in the installation

As you can see. I am starting to fish for ideas.

Thanks to all the people who have taken the time to write to me and express their gratitude for EDE. It makes it all worth while. Maybe it really has helped convert a few more people to the cause ?

Anyway.

Have fun !

Neil

Ma sikerült elkészítenem az OOo magyar helyesírás ellenörző szótárából is a .deb csomagot, ezzel együtt a magyarítást tartalmazó debcsomagot szinkronizáltam a hivatalos OOo debcsomagokkal.


Mindkettő megtalálható itt:


http://www.tar.hu/balihb/openoffice.org-l10n-hu_1.0.1-2_all.deb

http://www.tar.hu/balihb/openoffice.org-spellcheck-hu_86-1_all.deb

Linus Torvalds hős, állítja a KRO névre hallgató holland műsorszóró (broadcaster). A vállalat 365 modern hőst és szentet választott magának karácsony alkalmából. Az egyikük ezek közül Linus Torvalds. Az indoklás szerint a Linux és az Open Source körüli mukájáért kapta a kitűnő megnevezést. Mi másért?

nézd meg itt

A Unix(-szerű) rendszerekkel való ismerkedést (mint annyian mások is) a Linuxszal kezdtem. Használtam SuSE (6.4), Mandrake (ez volt a legrövidebb ideig, azt hiszem csak egy hétig, grr.) és jelenleg is használok Debiant futtató gépeket. Volt egy hosszabb kitérőm a szerverek területén (kb. 2 év) a Sun Solaris irányába, és használtam, használok OpenBSD, FreeBSD rendszereket is. Mindegyiknek meg volt a maga előnye, hátránya. Az idők során a gyengébbek elkoptak, és megmaradtak az (számomra) igaz értékek. A FreeBSD-re anno azért esett a választás, mert számtalan helyről lehetett hallani, hogy az egyik legjobb TCP/IP stackkel rendelkezik, mert rendkívül terhelésálló, és mert a (ismét nekem) a csomagkezelése hasonlít a Debian elgondoláshoz. Ezért a mondatért lehet, hogy a Debian és a FreeBSD fanatikusok is meg fognak kövezni, nekem ez a véleményem. Az OpenBSD-t rendszerint tűzfalaknál, routereknél használom, főként a biztonságossága miatt. Az OpenBSD fejlesztésének elsődleges szempontja a "biztonság mindenek előtt". A Debian pedig azért maradt meg, mert egy rendkívül rugalmasan kezelhető, ésszerű, lehet-hogy-nem-mindig-a-legújabb de-iszonyúan-stabil terjesztés. Inkább nem adnak ki egy releaset több hónapig, minthogy a legkisebb baki is legyen benne. Nyilván, hiszen nem a pénz hajtja őket a verziók kiadásánál. Ezen kívül - a hiedelemmel ellentétben - a Debiant irtó könnyű, rugalmas, és ergonómikus desktop rendszerré alakítani. Véleményem szerint sokkal könnyebb az ember egyéni ízléséhez szabni, mint mondjuk egy dobozos Mandraket, vagy SuSE-t.Három felhasználás, három OS. Ebből kettő valamilyen BSD. Nehéz választani, és sajnos a BSD felhasználók között is megfigyelhető valamiféle "ősi" ellentét, rivalizálás. Ha valaki úgy dönt, hogy valamilyen BSD-t ki akar próbálni, akkor nagy hatással lehet rá a környezete. "Használd ezt, mert ez a legjobb!". "Használd ezt, mert ez a legbiztonságosabb!", "Használd ezt, mert a fogorvosok is ezt ajánlják!".

De vajon melyiket használjuk? Mit válasszon a kezdő, a BSD-kel éppen ismerkedő user? "Amelyik neki bejön." Hangzik a válasz.

Hát tényleg nem könnyű a döntés. Viszont a választásban segítségre lehet a UnixReview.com, BSD rendszerek összehasonlításáról szóló cikke.

Ámen.

Napjainkban egyre nagyobb tért hódít a számítástechnika, beköltözik mindennapjainkba. Ezzel egyenes arányban nő azoknak a felhasználóknak a tábora, akik igazából nem képesek, és nem is szándékuk belátni a kulisszák mögé. A Micro$oft, a világ jelenlegi leghatalmasabb szoftverkonszerne erre alapozza üzletpolitikáját, s mintegy vallást terjeszti a "nagy masszaként" emlegetett - és sok más ennél durvább gúnynévvel illetett - rendszereit.Operációs rendszerének legújabb verziója, - mely a Longhorn nevet viseli - valódi sorscsapás. Szegény mezei júzer duplán fizet, majd ráfizet. Első körben megvásárolja hosszú szarvait, majd rögtön jöhet a következő kiadás egy olyan erőműért, ami talán-talán képes futtatni ezt a "nagy-szerű", de közel sem nagyszerű ablakdzsungelt. Megvan tehát a vasunk is, ami tulajdonképpen képes lenne kiszolgálni egy egyetemi hálózatot, ám abban egyenlőre még mindig csak reménykedhetünk, hogy futni fog rajta kedvenc Dózeres szövegszerkesztőnk. Miután felterpeszkedett gépünkre minden alapvetően szükséges alkalmazás - kapásból elfoglalva a rendelkezésünkre álló tárhely 3/4 részét - kezdődhet a véget nem érő háború a rendszeres fagyásokkal, kékhalálokkal (melyek egyre ritkábbak, mivel inkább újraindul a gép, megkímélve bennünket egy felesleges kéznyújtogatástól a reset gomb irányába), feloldhatatlan hardverütközésekkel és a ki nem elégíthető hardverigénnyel.
Ez hát az, amit Bill, és az ő kis csapata évről évre kiad feljavított hibaüzenetekkel, exponenciálisan növekvő hibaszámmal - nagy összegekért. Alternatíva van, megoldás - még egy ideig - nincs. A reklám, a marketing-fogások úgy tűnik ellensúlyozzák a "hívők" szemében mindazt, amit az ingyenesség, a nagyfokú támogatottság, a stabilitás, a dinamikus fejlődés, a biztonság és ehhez hasonló pozitívumokkal jellemezhető free unix-alapú vagy unix-szerű rendszerek nyújtanak - megjegyzendő, hogy kezdetben a DOS is egy ilyen legbutított unix-szerű rendszer vala... - hisz önzetlen emberek nem léteznek, és ami ingyen van, az nem lehet jó.

A General Motorsnak nincs "segélyvonala" azok számára, akik nem tudnak vezetni, hiszen azok, akik nem tudnak vezetni, nem is vesznek autót - nem úgy, mint számítógépet. De képzeljük el, ha mégis vennének...Segelyvonal: "GM segelyvonal, miben segithetek?"

Ugyfel: "Beultem a kocsiba, becsuktam az ajtot es nem tortent semmi."

Segelyvonal: "Behelyezte a kulcsot az oninditoba es elforditotta?"

Ugyfel: "Mi az az onindito?"

Segelyvonal: "Az egy inditomotor, amely az akkumulatorbol szedett energiaval beinditja a gepkocsi motorjat."

Ugyfel: "Onindito? Motor? Akkumulator? Miert kellene nekem tudnom ezeket a technikai dolgokat, amikor en csak hasznalni szeretnem az automat?"

Segelyvonal: "GM segelyvonal, miben segithetek?"

Ugyfel: "Az uj kocsim gyonyoruen ment egy hetig, es most nem akar mukodni!"

Segelyvonal: "Nem ures az uzemanyagtartaly?"

Ugyfel: "Tessek? Honnan tudjam en azt?"

Segelyvonal: "Van egy kis mutato a muszerfalon, egy apro skalaval, melynek egyik vegen egy 'E', a masikon egy 'F' betu all. Hol all a mutato?"

Ugyfel: "Az 'E'-re mutat. Mit jelent ez?"

Segelyvonal: "Azt jelenti, hogy meg kell latogatnia egy uzemanyagszolgaltatot, es be kell szereznie egy kis uzemanyagot. Az uzemanyagot installalhatja onmaga is, vagy a szolgaltato installalja on helyett."

Ugyfel: "Micsoda? Ketmillio forintot fizettem ezert az autoert! Most azt akarja nekem mondani, hogy folyamatosan uj oszetevoket kell vasarolnom hozza? Olyan autot akarok, amiben minden benne van!"

Segelyvonal: "GM segelyvonal, miben segithetek?"

Ugyfel: "A maguk kocsija semmire sem jo!"

Segelyvonal: "Mi a problema?"

Ugyfel: "Osszetort, az a problema!"

Segelyvonal: "Elmondana kerem, mit csinalt pontosan?"

Ugyfel: "Gyorsabban akartam menni, igy lenyomtam a gazpedalt, egeszen a padloig. Egy darabig mukodott is, de aztan osszetort es most nem akar mukodni!"

Segelyvonal: "Az az on felelossege, ha nem megfeleloen hasznalja a termeket. Mit szeretne most, mit tegyunk?"

Ugyfel: "Azt akarom, hogy kuldjek el a legujabb verziot, amely mar nem torik ossze!"

Segelyvonal: "GM segelyvonal, miben segithetek?"

Ugyfel: "Hello! Eppen megvettem az elso autom, es azert valasztottam az onoket, mert automata valtos, van benne sebessegtarto automata, szervokormany, szervofek es kozpontizar."

Segelyvonal: "Koszonjuk, hogy a mi termekunket vasarolta. Miben segithetek Onnek?"

Ugyfel: "Hogyan kell hasznalnom?"

Segelyvonal: "Tud On vezetni?"

Ugyfel: "Hogy tudok-e mit?"

Segelyvonal: "Tud On vezetni?"

Ugyfel: "En nem vagyok technikai beallitottsagu ember! En csak el szeretnek jutni nehany helyre az autommal!"

A PHP.Net bejelentése szerint elkészült a PHP 4.3.0. A frissítések érintik az egységes file, és socket kezelési metódusokat, beépített GD könyvtárat tartalmaz az image fileok kezeléséhez, és befejeződött a PHP parancssori interfész fejlesztése is. Bővebb infóért nézd meg a ChangeLog-ot.