Marcel Gagné: Linux rendszerfelügyelet

 ( trey | 2002. december 31., kedd - 18:06 )

"Marcel 312. feltétele: nem mindenki a Red Hat Linuxot (vagy a Calderát, vagy a Slackware-t stb.) futtatja." - mint ahogy az idézetből is látszik, ez az értékelés egy olyan könyvről szól, amelyet az összes disztribúció felhasználója haszonnal forgathat, hiszen a szerző próbált annyira disztribúció független lenni, amennyire csak lehet. A könyv elolvasása után azt kell mondanom, hogy ez sikerült is neki.

A mai könyv értékelés Marcel Gagné: Linux rendszerfelügyelet című könyvét dolgozza fel.

Cím: Linux rendszerfelügyelet
Szerző: Marcel Gagné
Kiadó: Kiskapu
ISBN: 963-9301 40 x

A Linux rendszerfelügyelet egy elég nagy terjedelmű mű. Pontosan 655 oldalon keresztül szól az olvasóhoz. A könyv az alapoktól vezeti be az olvasót a Linux világába, kitérve röviden olyan kérdésekre, mint: Mi is az a Linux? Miért éppen Linux? Akad olyasmi amire a Linux nem képes? Aki a kezébe veszi ezt a könyvet, az már vagy egy telepített Linux rendszer "gazdája", vagy megfordult a fejében, hogy valamikor azzá váljon. A könyv bőséges információt nyújt a kezdő felhasználóknak, de az "öreg rókák" több év tapasztalattal a hátuk mögött is találnak benne olyan információt, amit hasznosnak találnak. A könyv a "Linux kontra Linux kontra Unix" örökzöld kérdés körüljárásával kezdi a bevezetést. A fejezet (2) elolvasása után választ kapunk egy csomó alapvető kérdésre a Linux rendszerekkel kapcsolatban. A Unix-kérdés, a Windows kérdés, a Melyiket válasszam?, Hogyan juthatunk hozzá a Linuxhoz? Hogyan vehetünk rá másokat a Linux kipróbálására? Lehet e Linuxot és Windowst egy gépre telepíteni? kérdések mind megválaszolódnak. A könyvet én három nagy részre osztanám:

  • Bevezetés a Linux világába
      Kéznél a segítség
      A harmadik fejezet a Linux operációs rendszerekben való tájékozódást, a Linux világában történő eligazodást segíti. Szó van benne a súgó oldalak (man) használatáról, a HOGYAN-ok (howto) használatáról, az LDP-ról, a Linux felhasználói csoportokról, az USENET híreiről és néhány hasznos URL-ről.

      A Linux rendszer telepítése
      A fejezet a Linux OS telepítéséhez ad tanácsot. Nem csak abban segít, hogy hogyan telepítsük fel a rendszert, hanem a számítógéppel kapcsolatos kérdésekre is megpróbál válaszoni. Mi az i386, az Alpha, Macintosch, RISC, MIPS, Sparc, StrongARM és az egyéb olyan kifejezések, amelyek egy kezdő felhasználónak akár káromkodásnak is tűnhetnek. A fejezet tanácsod ad egy általános Linux OS feltelepítésében. Nem disztribúció-függően, és ez nagy előny. Kitér a biztonsági indítólemez létrehozására. Bemutatja egy Linux rendszer indításának, és leállításának lépéseit. Természetesen a végén kitér az interneten fellelhető dokumentációk pontos URL-jeire is.

      Parancsuralom a Linux felett
      A címből már kitalálhattad, hogy a Linux rendszerekben használatos parancsokról értekezik a szerző. Ez a rész egy nagyon hasznos része a könyvnek. Több évnyi Linux használat után is találtam benne olyan dolgokat, amelyet nem ismertem. Kitér minden olyan fontos dologra, amely nélkül egy Linux rendszert nem lehet hatékonyan, biztonsággal használni. A filekezelés, állományokkal kapcsolatos jogok, szabványos ki- és bement, könyvtárak kezelése, permissziók, keresési módszerek, a rendszerben futó folyamatokkal kapcsolatos parancsok, a vi(m), pico, és Emacs programok bemutatása.

      Démonok és futási szintek
      A Linux rendszer futási szintjeivel (runlevel) foglalkozik ez a fejezet. Az inittab állomány, kapcsolás az egyes runlevelek között, és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztja meg velünk a szerző.

      Felhasználók és csoportok
      Mivel a Linux multiuser, azaz többfelhasználós rendszer, szükség van a 'felhasználó' és a 'csoport' alapfogalmak tisztázására. Mikor használjunk rendszergazdai (root) bejelentkezést? Hogyan kell a felhasználókat kezelni? Létrehozni? Törölni? Munka a csoportokkal, csoporttagság, home könyvtár, fiókok levelezési céllal, jelszavakkal való teendők. Hogyan válasszunk megfelelő, biztonságos jelszót? Hogyan törik fel a gépünket a betörők? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseinkre kaphatunk válaszokat. Számos jó tanáccsal lehetünk gazdagabbak a fejezet végére.

      Lemezek és filerendszerek
      A Linuxban minden létező dolog egy file. A 8. fejezet a Linux filerendszer kialakulásáról, a filerendszer felépítéséről, a saját könyvtárról, a /usr /tmp /proc filerendszerekről szól. Szó esik a fsck-ról, arról hogy mi a teendő hibás superblock esetén. Beszél arról, hogy hogyan győződjünk meg, hogy mennyi helyünk van még a merevlemezen, információt kapunk a fileleírókról, új filerendszer birtokbavételéről, a tárkorlátokról (quota), és azok beállításáról, kezeléséről.

      Az X és a grafikus felület
      A 9. fejezet az X és a grafikus felületekről szól. A könyv nagy pozitívuma véleményem szerint, hogy ellentétben más hasonló témájú könyvekkel (amit eddig olvastam), itt az olvasó csak az első 180 oldal után hall arról, hogy a Linuxnak egyáltalán van grafikus felülete is. Sok könyv szerzője beleesik abba a hibába, hogy az első 20 oldal után elkezdi elemezni a KDE, GNOME, Window Maker és hasonló népszerű ablakozó rendszerek tulajdonságait, és ez mellett elsikkadnak azok a fontos dolgok, amelyeket az első kilenc fejezet tárgyalt. Véleményem szerint csakis alulról építkezve lehet egy kezdővel megismertetni a Linux rendszer erejét, és logikus világát. Tehát ebben a fejezetben találkozhat az olvasó olyan dolgokkal mint, grafikus bejelentkezéskezelők, xinitrc, xserverrc, Xresources állomány, X alkalmazások távoli futtatása, 5-6 népszerű ablakkezelő rendszer bemutatása, billentyűzet beállítása, az xvidtune használata, képernyőképek készítése (screenshot).

      Internetelérés telefonos kapcsolaton keresztül
      "Internet nélkül a Linux nem teljes." - szoktam mondani. Így gondolhatta a szerző is, mert a 10. fejezet az internetelérés konfigurálásával foglalkozik. Megtudhatjuk a PPP (Point to Point Protocol) alapjait, beállítását (akár grafikus felületen keresztül is). Itt kapott helyet az eznet, vwdial programok bemutatása. Még olyan dolgokra is kitér a szerző, hogy milyen adatokat kell beszereznünk az ISP-nktől. Nem véletlenül. Számos helyen találkoztam olyan kérdéssel, hogy "Milyen felhasználónév? Milyen jelszó? Miért kell ez nekem? Én csak internetezni akarok.". Hát igen.

  • Kezd mélyülni a víz

      Programok beszerzése, lefordítása, és telepítése
      A 11. fejezettől elevezünk egy kicsit mélyebb vizekre. Ebben a fejezetben részeletesen le van írva, hogy mi a teendő akkor, ha rendszerünket egy újabb komponenssel, programmal akarjuk bővíteni. Betekintést kapunk a Freshmeat, Sourceforge, Rpmfind, ibiblio.org világába. A fejezet a tömörített állományok kibontásától a forrás programok lefordításáig, telepítéséig vezet végig minket. Majd rátér a népszerűbb csomagkezelők és frontendek ismertetésére. Úgy mint: a debianos csomagkezelés (apt-get), red hatos (rpm) csomagkezelés, és végül a slackware-es (Installpkg) csomagkezelés rejtelmeire.

      A rendszermag lefordítása és helyreállítása
      Itt következik az a fejezet, ami választóvonal szokott lenni a kezdő és a haladó Linux felhasználó között . Az, aki már tud biztonsággal használható kernelt fordítani, tudja, hogy a kernel melyik rész miért felel, mire való, azt a felhasználót joggal nevezhetjük haladónak. Ez a fejezet mindent leír, ami a haladó szint vizsgájához szükséges ;-) Kitér az önműködő fordításra és telepítésre, és a 2.4-es rendszermaggal (kernel) kapcsolatos tudnivalókra.

      A nyomtatás
      Aki próbálkozott már Linux alatt nyomtatni, az szembesülhetett azzal a ténnyel, hogy bizony nem a legegyszerűbb dolgok egyike ez. A 13. fejezet a nyomtatásról szól. A szerző segítséget ad egészen a nyomtató kiválasztásától, a szűrők, átalakítók használatáig. Bevezet a ghostscript, a ghostscript-szűrők használatába, és ismertet más nyomtatási rendszereket is, mint például a PDQ, vagy a CUPS.

      Parancsfájlok írása és a parancsnyelvek
      A 14. fejezet a héjak (shell) és a parancssori programozás rejtelmeibe kalauzol el minket. A szerző itt tárgyalja a Perl programnyelv használatát is.

      Önműködő folyamatok - egyszerűbb felügyelet
      Cron, crontab, at, és minden ami az önműködő folymatokhoz kell. Az engedélyek kérdése, önműködő letöltés (ncftp, wget), az expect nyelv.

      Eszközök és még több eszköz
      A Linux alatt használható eszközök (device) meghatározása, létrehozása, SCSI-IDE kérdés, cd-írók használata, lapolvasók, a SANE nevű program használata lapolvasónkkal, szalagos meghajtók, egyéb Linuxszal használható eszközök. Ez tölti meg a 17. fejezetet.

      Biztonsági mentés és helyreállítás
      BACKUP, Backup, backup! Halljuk mindig. És valóban nem elég elégszer ismételni a szinte már unalmas felszólítást. Miért kell biztonsági mentés? A cpio, tar használata, Biztonsági mentés Windows-munkaállomásokról, az adathordozó kiválasztása, mentés a dump segítségével, visszaállítás a restore-ral, Biztonsági mentés cd-íróra, néhány frontend és grafikus program ismertetése: taper és Kdat. Végül néhány kereskedelmi megoldás: BRU és Arkeia.

  • Mélyvíz
      Hálózatok felügyelete
      Bevezetés a TCP/IP-be, protokollok, szolgáltatások, IP-címek, útválasztás, DNS szerver beállítása, állománymegosztás Linuxszal. NFS, autofs, NIS, rdate, NTP. Ez a majd 60 oldal hosszú fejezet csak a Linuxos hálózatok beállításáról szól. Alapoktól a NIS-ig.

      Segédeszközök, segédeszközök és további segédeszközök
      Néhány segédprogram bemutatása. Linuxconf, Webmin, az egy floppys Linux terjesztés a tomsrtbt, a Trinux. Itt kerül tárgyalásra a távoli rendszerfelügyelet is.

      A puding próbája (1. rész)
      A szerző bevezet minket a webkiszolgálók világába. Apache kiszolgáló forrásból, saját céges portál kialakitása, webes adatbázisok alapjai, bevezetés a PostgreSQL-be, Perl DBI és DBD adatbázisok kezeléséhez, CGI.

      A puding próbája (2. rész)
      Hálózatra kapcsolt iroda, levelezés, fetchmail, IP-masquerading, a végén ezek összegyúrva. Levélkiszolgáló kialakítása Linuxszal, sendmail, sendmail komolyabb szemmel (több tartomány - azonos cím, többcímes tartomány), POP3, spam. Címszavakban ennyi a 21. fejezet.

      A Windows és a Linux összekapcsolása
      A Windows és Linux összekapcsolása. Újabb slágertéma. Mi lehetne más ebben a fejezetben, mint a Samba kiszolgáló telepítése, és teljes kivesézése? Filemegosztások, nyomtatás, SWAT. Windows futtatása Linuxon: Wine, VMware, Win4Lin.

      A rendszer naplói
      A 23. fejezet a logolásról, rendszernaplók ellenőrzéséről szól. Syslogd, naplófileok önműködő elemzése, Logcheck, webnaplók elemzése, webalizer.

      Számítógépes biztonság
      A kriptográfia alapjai, OpenSSH, SSL, scp, PGP, GnuPG, elektronikus levelek titkosítása, biztonságos webkiszolgáló, Az Apache fordítása SSL támogatással.

      Biztonság: harc a rendszerért
      Betörések megelőzése, felderítése. Mi az a Script Kiddie? TCP-wrapperek, árulkodó nyomok a betörő után, betörés esetén teendő dolgok, betörők szerszámkészletei (snifferek, scannerek), PortSentry, ipchains és a tűzfalak, gyors és egyszerű tűzfalmegoldások, IDS-ek, betörő felfedezése és jelentése.

      Teljesítmény-figyelés és -hangolás
      Az uptime, top, ps, free, vmstat parancsok ismertetése. Teljesítménynövelő beállítások, ismét a /proc filerendszer, merevlemez teljesítményének javítása, sebességpróba a time paranccsal.

      Függelék
      Szövegszerkesztők, táblázatkezelők, teljes irodai programcsomagok, levelezőprogramok, böngészők.

Összefoglaló



Pozitívumok:

Kicsit hosszúra nyúlt ez az értékelés. De egy ilyen könyvről még címszavakban is nehéz ennél kisebb terjedelemben beszélni. A könyv nyilván nem fog át minden területet a Linux világából, mert ha valaki azt állítja, hogy erre képes egy könyvön belül, az szerintem nem mond igazat. A könyv felépítése a rendszerfelügyeletre van kihegyezve. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy melyik általam ismert könyvet adnám egy kezdő Linuxos kezábe, minden bizonnyal ezt a könyvet választanám. A könyv nagyon olvasmányos, világos, nem használ ködös kifejezéseket. A példák világosak, érthetőek. A szerző stílusa magával ragadó. Tetszett benne, hogy a szerző minden információt linkekkel támaszt alá, és olyan oldalakra hivatkozik, amelyet naponta akár többször is látogatok.



Negatívumok:

Nem sok negatív dolgot tudok elmondani a műről. Talán azt, hogy egy kicsit nehéz ;-) Viccet félretéve. Kisebb problémákat láttam csak a könyvvel kapcsolatban. Az egyik az ára. A könyv 6000 forint feletti ára (6440Ft) kicsit borsosnak tűnik első látásra. Viszont azt állítom, hogy érdemes megvenni. Érdemes akár ajándékba kérni. Szerintem senki nem fog benne csalódni. A másik kisebb gondom a fordítással volt. Nem nagy probléma, de néhol a magyarítás áldozatául esett néhány kifejezés. Viszont ez a több száz oldalas könyvben csak akkor feltűnő, ha nagyon szigorú akarok lenni ;-).



Szerintem ez egy olyan könyv amivel érdemes elkezdeni a Linuxszal való ismerkedést, vagy amellyel érdemes a Linux ismereteinket elmélyíteni.



Marcel GagneA szerzőről:



Marcel Gagné (mggagne@salmar.com) Mississaguában, Ontarió államban él. A Salmar Consulting, Inc., nevű cég elnöke. A cég rendszerintegrációval, és hálózati tanácsadással foglalkozik. M. G. rendszeres írója a LinuxJournal magazinnak. Találkozhatsz írásaival a Linuxvilág számaiban is.



Az értékeléshez használt kötetet a Kiskapu kiadó bocsátotta rendelkezésre. Köszönet érte.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Igen, es a magyar forditok munkajat dicseri, hogy vissza tudtak adni ezt a stilust magyarul.

Asszem megveszem... megint spórolhatok az ösztöndíjamból... :(

nekem meg van a "Fortran képeskönyv" is. Szerintem a Váncsa is azon csiszolta a stílusát a README.DOC-jaihoz.

szerk.
ezt treynek akartam válaszolni, csak egy kicsit kapkodok...

Semmi, csak kerestem a hátsó borítót angolul és be jött ez a találat is.
én akkor nem problémáztam, megvettem. :-)

most "sámlinak használom".. kell a lábujjhegyenálláshoz, hogy kapjak levegőt :-)