Blogbejegyzések

Bajnok a Győr

A hétvégén minden összejött:

#1 Ugyan a magyar focit nem követem és nem is érdekel, de győriként mindenképpen örömmel tölt el, hogy a "mi csapatunk" 30 év után ismét bajnokcsapat lett.

#2 Ahogy arról már írtam, a női kézilabdacsapatunk (ez a focival ellentétben még érdekel is) BL-győztes lett.

#3 Alonso is behúzta a hétvégét, így teljes az öröm és boldogság! Ha a forma és az autó így kitart, akkor nem fogok panaszkodni. Végre Massa is kezdi összekapni magát, ami azért nem elhanyagolható a Ferrari (és Alonso) szempontjából.

BMI

Az egészséges életmód jegyében... Érdekes dolog a BMI (Body Mass Index). Nálam 1,89 méteres magasság mellé 81,9 kilogrammos tömeg párosul jelenleg. Ez normális az egyik kalkulátor szerint, de már messze nem a normális sáv közepén van. Ha beállítom, hogy a cél a normális (zöld) sáv közepe a cél, akkor azt írja, hogy még 4 kg-ot kellene fogynom és a testtömegemnek 77 kilogrammnak kellene lennie.

Ethernet Gadget (ethernet over usb) beállítása Beaglebone Black Ubuntu alatt

Adott ebben a kütyüben, hogy tudja az ethernet over usb-t, ami szerintem minden hobbista/fejlesztő álma:

Ebben a példában az egész fejlesztői környezetet tudjuk akár egy szál usbről táplálni úgy, hogy a hálózat is a kliens géppel teljes értékű.

A régebbi post leírása alapján az ubuntu rendszert telepítjük, majd az /etc/network/interface fileba beírjuk például:

auto usb0
iface usb0 inet static
address 10.10.10.1
netmask 255.255.255.0

Ezután az /etc/modules fileba beírjuk a g_ether szót, és lekapcsoljuk a lapot.

Mindent lehúzunk, és a gépünkre rádugva elindítjuk a lapot, és windows esetén feltelepítjük az rndis drivert, linux alatt semmi sem szükséges elvileg. (én win alól próbáltam)
Természetesen a kliensen lévő virtuális interface-t is azonos hálózatba kell rakni a lapon beállítottal...
Ezután már a beállított címen elérhetőek a lapon beállított szolgáltatások.

Business Server Page (BSP) hiba

Kedvenc hibaüzenet mára:
Jegyzet

A következő hibaszöveg feldolgozva a rendszerben:
CX_SY_REF_IS_INITIAL típus kivétele lépett fel, de sem lokális kezelésére, sem egy RAISING-klauzula általi deklarálásra nem került sor.

Kivételosztály CX_SY_REF_IS_INITIAL
Hibanév
Program CL_O2D8H58RFLDYC4QK7BWPC5UBDXQCP
Include CL_O2D8H58RFLDYC4QK7BWPC5UBDXQCM007
ABAP-osztály CL_O2D8H58RFLDYC4QK7BWPC5UBDXQ
Módszer _ONINPUTPROCESSING
BSP-alkalmazás ZES_KER
BSP-oldal PRIVATE/TARTALOM.HTM
Sor 18
Hosszú szöveg Kísérlet történt dinamikus módszerfelhívás végrehajtására egy iniciális (NULL-) objektumreferencián. A referenciának objektumra kell hivatkoznia.

Libvirt, SDL, jogosultságkezelés és a Hang

Hátha valaki másnak is jó lesz rovat következik:

Helyszín az otthoni Arch linuxos gépem. Egy ideje úgy határoztam, hogy a háztáji desktop virtualizációs igényeimre vmware workstation/player, virtualbox és hasonló proprietary (és az aktuális kernelekhez patchelni mindig szívás) megoldások helyett haladok a korral és qemu-t fogok használni. Pontosabban qemu + libvirt + virt-manager kombót. Hogy ez milyen szinten fapados az előző kettőhöz képest, az nem ennek a bejegyzésnek a tárgya. (Egyébként nagyon!).

A fapadosságért cserébe azt vártam volna, hogy - mainline kernelben karbantartott megoldásról lévén szó - egyszer összelövöm és utána update-ek és minden egyebek simán gond nélkül menni fognak, nem igényel folyamatos rejtvényfejtést mindenféle patchek kergetése, fordítási hibák kézi javítgatása, inkompatibilis library verziók workaroundolása. Na ez sem jött be. Több-kevesebb rendszerességgel jön olyan update, ami elrontja a konfigot és utána nyomozhatok, hogy ezúttal mit kell utánahúzni. Leginkább a jogosultságkezelés környékén szoktak bajok lenni, ott rendszeresen átvariálnak valamit.

Vanilla-JS framework

A Vanilla-JS egy könnyű, flexibilis, többplatformos keretrendszer, javascript alkalmazások készítéséhez. Sebességére jellemző, hogy ugyanazon művelet végzésekor, kétszerte gyorsabb egy Dojo-val és hatszorta gyorsabb egy Prototype JS-el készített híváshoz képest.
Elterjedtségére és ismeretlenségére jellemző, hogy titokban olyan nagyvállalatok és tartalomszolgáltatók is használják, mint: Facebook, Google, YouTube, Yahoo, Wikipedia, Windows Live, Twitter, Amazon, LinkedIn, MSN, eBay.
További előnye, hogy a framework alapban integrálva van minden jelentősebb böngészőben, így csökkenthetjük az általunk fejlesztett oldal hálózati overheadjét.

Beaglebone Black vs Raspberry PI CPU & Memory

Ha már (még) van mindkettő egyszerre, csak érdekelt honnan fúj a szél..

Sysbench nevű linuxos programmal csináltam a teszteket, íme:

sysbench --test=cpu --cpu-max-prime=20000 run: (kevesebb a jobb)

total time: 663.1252s black
total time: 2132.0911s rasp

sysbench --test=memory --memory-total-size=128M run (gyorsabb a jobb)

128.00 MB transferred (126.43 MB/sec) black
128.00 MB transferred (66.72 MB/sec) rasp

Hirtelen ennyi, CPU terén csúfos a veresége a raspinak, memória terén is durva azért a dupla...

Beaglebone Black ubuntu install

Nekiláttam ma a black-re felnyomni egy ubuntu-t, végül sikerült, a lépések:

Intro: Megfelelő táppal látjuk el a vasat, miszerint: hiába dugunk 2A tápot a microusb tápra, onnan maximum 0,5A tápot képes felvenni.., miért ne kérdezzétek..
Jóindulatból megfogtam a robotom 4x2000mah 1,5v betápját, ezt rányomtam a normál betápjára, így már jó, ezzel ment el 1 óra szívás mire rájöttem...

1: Letöltjük: http://s3.armhf.com/debian/raring/bone/ubuntu-13.04-armhf-minfs-3.8.12-…
2: Linux alól: xz -cd ubuntu-13.04-armhf-minfs-*.img.xz > /dev/sdX, Windows alól kitömörítjük az xz filet, majd win32diskimager-rel kiírjuk a filet microsd kártyára
3: Black kikapcs, táp lehúz, microsd berak, user button (microsd felől legközelebbi) nyomva tart, táp bedug, gomb nyomvatart amíg a user ledek nem kezdenek villogni...
4: Ubuntu bebootol, ssh-n rámászni (user=ubuntu,pw=ubuntu), sudo su -, majd lementjük a fenti xz filet, aztán xz -cd ubuntu-13.04-armhf-minfs-*.img.xz > /dev/mmcblk1
5: Black lekapcs, microsd kiszed, simán bekapcs, és bootol a belső tárhelyről.

Piros pont a MÁV-nak

2012. december 9-től ha az Ön jegye kizárólag feláras vonat(ok)ra, illetve feláras kocsit továbbító vonat felárral igénybe vehető kocsijába szól (a jegy más vonatot nem tartalmaz), a kinyomtatásra kapott pdf-állományt (illetve az azon található vonalkódot) okostelefon, számítógép vagy más, alkalmas készülék kijelzőjén is bemutathatja.

Ez áll az interneten rendelt otthonnyomtatós jegy visszaigazoló emailjében. Tegnap ki is próbáltam a dolgot, miután letöltöttem a pdf-et, felnyomtam Drive-ba, hogy mindig elérhető legyen, aztán amikor jött a kaller, akkor csak odamutattam a képernyőn a QR kódot. Először nézett is nagyot meglepetten, hogy mit hadonászok az orra előtt a telefonommal, aztán gyorsan kapcsolt. Szabadkozott, hogy még nem nagyon szokott hozzá, hogy valaki így mutassa be a jegyet, állítása szerint december óta én vagyok a harmadik, akinek így kezelte a jegyét (és ez egy Railjet járat volt!). Csodálkozva mondtam is neki, hogy nem értem, miért nem használják többen is, sokkal kényelmesebb és gyorsabb, nem kell emiatt előbb kimennem az állomásra, sorban állnom, idegeskednem, hogy haladjon az a sor stb.
Azt mondta, hogy félnek az emberek neten rendelni.
Mikor átszálltam, a másik vonaton is minden probléma nélkül sikerült beolvasni a kódot, és láttam, hogy a másik jegyellenőr is élvezi a dolgot, rajta is látszott, hogy nem sűrűn kell használnia a Motorola Defyt, ami nála van.

Banki "informatika"

Az előbb kerestek meg két hónapon belül harmadszor egy nagyobb összegű "rendkívül kedvezményes személyi kölcsön" ajánlattal a saját bankomtól, ahol már tizenpár éve ügyfél vagyok.
Egyrészt ha már egyszer azt mondtam, hogy nem kell, akkor miért nem lehet rögzíteni egy adatbázisban, hogy ezt az ügyfelet nem zaklatjuk? Másrészt mi a jó ég oka lehet, hogy nem tudják megállapítani, milyen _hasznos_ ajánlattal kereshetnének meg?
Vagy olcsóbb telefonálni, mint lefuttatni néhány egyszerű lekérdezést?

Csak a virtualizálás győzött...

A végén csak belátták, hogy a szart nem érdemes pofozni és győzött a józan ész. Már a T-1000000000 percben is azt mondtam, hogy a virtualizáció a megoldás. Minden szempontból előremutatóbb egy 8 éves hardver toldozgatás-foltozgatásánal. A rendszer végül virtuálisba költözött. Az is kiderült, hogy a programozó szerint "átrakhatatlan" rendszer problémamentesen áttehető az új gépre (ahogy sejtettem), hiszen a licencprobléma sem megoldhatatlan, csak egyet kell telefonálni a megfelelő helyre.

A tanulópénzt megfizették. A tanulságot levonták. Remélem legközelebb nem kell elővenni az "én előre szóltam"-at.

Csak a napló kedvéért... A leselejtezett hardverrel már tét nélkül lehetett játszani. A játszás eredménye:

Hahahah

  • ahogy az várható volt, a IBM vezérlő a bele rakott HP SAS diszket le se szarta, megszagolta, majd kiköpte
  • az állítólag bele való (használt) IBM diszket le se szarta, kiköpte (nem Seagate volt mint a többi, hanem Fujitsu), ment vissza a feladónak
  • a másodjára hozott, tényleg bele való IBM diszket örömmel fogadta és magáévá tette

Volt foganatja?

Egy hónappal ezelőtt írtam arról, hogy a győri közlekedésfelügyelet tájékoztató oldalán "NINCS feltüntetve, de csütörtökön hiába vannak ott 18 óráig, pénztár csak 15 óráig van. Többen, többször megszívták már (én is), de nem tüntetik fel sehol, hogy "paraszt, csütörtökön NE menj 15 óra után, mert nincs pénztár".

"Valahogy" az illetékes fülébe juthatott a probléma. Ma ismét dolgom volt ott és nézve a honlapot azt látom, hogy pótolták a hiányzó kevés, ámde fontos információkat. Ráadásul félkövérrel:

PÉNZTÁRZÁRÁS hétfő - csütörtök: 15 óra péntek: 12 óra

Helyes, csak így tovább!

Agedu – A Unix utility for tracking down wasted disk space

agedu scans a directory tree and produces reports about how much disk space is used in each directory and subdirectory, and also how that usage of disk space corresponds to files with last-access times a long time ago.
In other words, agedu is a tool you might use to help you free up disk space. It lets you see which directories are taking up the most space, as du does; but unlike du, it also distinguishes between large collections of data which are still in use and ones which have not been accessed in months or years – for instance, large archives downloaded, unpacked, used once, and never cleaned up. Where du helps you find what's using your disk space, agedu helps you find what's wasting your disk space.

Cisco Packet Tracer és az /etc/profile

Tegnap felraktam a Cisco Packet Tracert egy 64 bites KUbuntu 12.10.
Konstatáltam, hogy megy és csókolom.

Ma indítanám a rendszert, KDE bejelentkezőképernyő után, pörög kicsit, majd ismét bejelentkező képernyő. WTF.

Terminálon bejelentkezek, az üdvözlő üzenet után közli, hogy az /etc/profile n+1 sora hibás.

Belecatelek, és a sorvége LF-ek kiírva vannak mint '\n'.
Óbazdmeg. És igen a PT5HOME varaible lett a végére hozzácsapva.

Terminálból


sudo sed -i 's/\\n/\n/g' /etc/profile 

gyógyítja.

Robert C. Martin - Túlélőkönyv programozóknak

Korábban volt egy szavazás a magyar nyelvű szakirodalom fogyasztási szokásokról. Ott is többen leírták, hogy leginkább a borzasztó magyar fordítások miatt nem olvasnak magyar nyelvű szakkönyveket. Ilyen esetbe sikerült botlanom a napokban.
A sors úgy hozta, hogy akartam valami könnyebb szakmai irodalmat olvasni és a fenn nevezett könyv került a kezembe. Mostanra sikerült végeznem a könyvvel és meg kell vallanom sikerült kellemes perceket szereznie. Nem azért, mert annyira remekbe szabott könyv lenne, sokkal inkább a klasszikus megélhetési könyvgyártás szaga és a rettenetes fordítása miatt. A kettő, külön-külön, még elment volna, de együtt olyan kombinációt adnak ami letehetetlenné teszi a könyvet. Erre szokták mondani, hogy "ez annyira szar, hogy már jó".
A legviccesebb, és ez a szerző érdeme, hogy emellett szakmai tud maradni és ha túlverekedjük magunkat a Kiskapus borzasztó magyarításon (ami kezdődik azzal, hogy a könyv eredeti címe: "The Clean Coder: A Code of Conduct for Professional" és nem "TÚLÉLŐKÖNYV PROGRAMOZÓKNAK - Hogyan váljunk igazi szakemberré"), a szerző kissé avétos, 70-es 80-as évekbeli sztorijain, állandó önreklámján, olvasmányos összefoglalót ad a kódfejlesztésről, tesztelésről és project managementről.
Kinek ajánlanám a könyvet? Friss diplomásoknak, vagy épp most induló cégek vezetőinek, ugyanis számos megszívlelendő tanács van benne. Különösen ajánlom figyelembe, a tesztelésről és az időbeosztásról szóló részeket.