A KDE kétségtelenül az egyik legnépszerűbb desktop felület linux környezetben. A népszerűségi listán az első helyeken osztozik a Gnome -al. Hogy melyik a jobb? Ezt eldönteni nagyon nehéz lenne, mindenesetre a felhasználók szavazatai sokat elárulnak.

Néhány nappal ezelőtt a San Francisco -ban tartott LinuxWorld Expo -n a KDE elnyerte a legjobb Open Source Project címet. Tegnapi hír, hogy a Linux Magazine 2001.szeptemberi számában a KDE beépített "mindent-tudó" böngészője a Konqueror az ún. Tuxie Award -al lett jutalmazva, amely a 2001 Editors' Choice Awards díjazás legjobb böngésző kategóriájában lett első. Ez a díj is a KDE díjazási listáját gyarapította.

A 2.4.0 -ás kernel megjelenésével sokan temetni kezdték a régebbi kernelverziókat. Mások szerint ez korai volt, mert szerintük a mai napig a legstabilabb kernelek a 2.2.x sorozatból kerülnek ki. Ezzel lehet vitatkozni, egyetérteni, de tény, hogy a 2.2 -es kernelek fejlesztése nem fejeződött be. Alan Cox backport -jainak, bugfix -einek köszönhetően hozzájuthatunk a legfrissebb 2.2 es kernelekhez. A jelenlegi legújabb patch verzió a 2.2.20pre10.

Letölthető:


http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.2/2.2.20pre/pre-patch-2.2.20-10.gz

Honlap:


http://www.kernel.org

Waldo Bastian, a KDE 2.x kiadási koordinátora bejelentette, hogy a KDE 2.2.1 csomagok tarball (tar.gz) verziója tegnap elérhető lett, és a hivatalos kiadás dátuma 2001. szeptember.17 lesz. Ezzel egyidőben Dirk Mueller, az új KDE 3.x kiadási koordinátora postázta az új KDE 3.0 kiadási dátumait. Tehát: az első béta 2001.december.3 -án lát napvilágot, az első release candidate (RC1) 2002.január.7 -én, és a KDE 3.0 végleges verziója 2002.február.25 -én jelenik meg.

A forrás:

http://dot.kde.org/1000016315/

Megjelent a Sendmail legújabb verziója. Ebben a verzióban a biztonság és a teljesítmény volt a fő szempont. A Sendmail mostanában sokszor küzdött biztonsági hibákkal, a legutolsó riasztás alig egy hónapja volt. A 8.12.0 -ás kiadásban kijavították a parancssori feldolgozó hibáját. A hiba a benne volt a 8.11.6 -ás verzióban is, a mostani végre nem setuid root default konfigurációval jön. Ez az egyik régen várt Sendmail javítás.

Sendmail web oldal:

http://www.sendmail.org


Sendmail 8.12.0 release notes:

http://www.sendmail.org/8.12.0.html

Megjelent a FeTA legújabb verziója, a jelenlegi 0.3.3 verzió. A FeTA egy frontend program, amely a Debian csomagkezelőjét (dpkg), a Debian konfigurációs rendszerét (Debconf), és a Debian csomagdisztribúciós rendszerét (apt) teszi könnyebben kezelhetővé. (?? ezt mindenki döntse el maga). A jelenlegi verzió nagyobb funkcionális változásokat ígér, újabb parancsok, stb.

A project honlapja:

http://www.sacredchao.net/software/feta/index.shtml

Az FTP File System egy Linux kernel modul, amely transzparensen beleépíti a File Transfer Protokol -t a VFS layer alá. Ennek segítgégével "mountolhatók" helyileg bármely FTP meghajtók, és helyileg használhatjuk a távoli FTP meghajtókat.



A project honlapja:

http://ftpfs.sourceforge.net


A kernel modul elérhtő:

http://freshmeat.net/redir/ftpfs/13641/url_tgz/ftpfs-0.6.2-k2.4.tar.gz

Többször volt már szó ezen az oldalon kis méretű Linux disztribúciókról. Ezeknek a terjesztéseknek nagy előnyük, hogy magunkkal vihetjük őket akár egy floppy lemezen is. A BasicLinux is egy ilyen terjesztés, mérete mindössze 2MB tömörítve. Az igazi előnye azonban mégsem ez. A BasicLinux boot -olható FDD -ről, HDD -ről, CD-ROM -ról, és képes futni 4MB ramdisk -ben. A BasicLinux -al be lehet tárcsázni egy ISP -hez, lehet internetezni, lehet telnetelni, FTP -zni, fetchmail -t használni. Tartalmazza a bash -t, van benne editor, használható vele az ethernet alapú hálózat, soros és párhuzamos port. Jól használható router/firewall funkciókra. Minimális hardware követelménye: 386 prcesszor, 8MB RAM. A terjesztés DOS/WIN partícióról boot -ol, és teljesen ramdisk -ben fut, tehát könnyen használhatjuk olyan gépen ahol nincs Linux =).




Honlap:


http://homepages.ihug.co.nz/~ichi/baslinux.html

Azoknak, akik DVD lejátszót használnak Linux alatt jó hír, hogy megjelent a Xine legújabb verziója. A Xine egy ingyenes GPL licenszelésű video lejátszó Unix-like rendszerekhez. A program lejátsza az mpeg-1 és mpeg-2 fileokat (audio és video), AVI filokat (külső win32 codec -et használva), és természetesen a DVD és VCD lemezeket is lejátszhatunk vele. A Xine támogatja a dxr3 mpeg2 decoder kártyákat is, amellyel hardwares DVD lejátszást tudunk használni. A program sokat tud, bár szerintem az Mplayer a legjobb választás videolejátszásra linux alatt.

A Xine honlapja:

http://xine.sourceforge.net/

Sok embernek okoz gondot FTP -ről vagy WEB -ről való letöltéskor a konzolos eszközök (wget, httrack, stb.) használata. Azokon a gépeken ahol X felület van telepítve, segíthet ezen a gondon a d4x. Hogy mi is ez? Egy nagyon jól használható 'download manager'. A program könnyen áttekinthető, kezelése egyszerű. A funkciói közül néhány: FTP, WEB letöltés, proxy használat, naptárból kiválasztható időzítés, letöltési sebesség beállítása, stb. A program telepítése egyszerű : apt-get install d4x






Azoknak akik nem Debian -t használnak, a program honlapja:


http://www.krasu.ru/soft/chuchelo

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch -ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A jelenlegi stabil kernel javítófoltja a 2.4.9-ac10.

Letöltés:


http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.9/patch-2.4.9-ac10.gz



Elérhető Diff file -k:


http://www.bzimage.org

A Qualys nevű biztonsági cég egy újabb Linux férget fedezett fel. A Remote Shell Trojan névre hallgató worm két részből áll: egy szaporodó (self-replicating) részből, és egy távoli kliens programból. A féreg a Linux ELF (Executable and Linking Format) binárisokat fertőzi meg az aktuális könyvtárban és a /bin könyvtárban. A virus nem tartalmaz memoriarezidens részt. Amint a fertőzött binaris végrehajtódik létrejön egy backdoor process. A féreg egy UDP porton figyel, és várja a kapcsolatot (az 5503/UDP vagy felette). Amint létrejön a kapcsolat a távoli gépével, a féreg egy távoli shell -t ad a támadónak (A fertőzött bináris jogosultsági szintjének megfelelőt).

A féregről bővebben olvashatsz:

http://www.qualys.com/alert/remoteshell.html

Az NVidia kiadott egy újabb drivert a kártyáihoz, sokat nem lehet róla írni, bugfixek vannak benne főleg. Az Nvidia tulajdonosoknak kötelező, más kártyával rendelkezőknek nem ajanlott :).

Letöltés, és változások listája itt.

Biztonság témakörben milliónyi howto, leírás, dokumentum jelent meg az elmúlt években az Internet -en. Ahogy az idő múlik, ezek az információk elavulnak, a crackerek technikái fejlődnek, változnak. A LASG azaz a 'Linux Administration Security Guide' is egy ezekből a dokumentumokból.

Hogy miért érdemes mégis jobban szemügyre venni ezt?

Mert rendkívül friss információkat tartalmaz, amelyek szükségesek minden olyan rendszeradminisztrátor számára aki szerver(eke)t üzemeltet. A dokumentum legutolsó frissítése: 2001.08.31.

A dokumentum lelőhelye:

https://www.seifried.org/lasg/

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch -ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A jelenlegi stabil kernel javítófoltja a 2.4.9-ac7.

Letöltés:

http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.9/patch-2.4.9-ac7.gz


Elérhető Diff file -k:

http://www.bzimage.org

Véletlenül raktam fel ez a kis csodát és egyből fél órára lekötött. Egy nagyon egyszerű játékról van szó, ugrálgatni kell szintről szintre felfele, de nem lehet abbahagyni :).

Telepítése:
apt-get install xjump ; /usr/game/xjump és hajrá :)))

Elkészült az általam legjobban kedvelt grafikus felületre írt IRC kliens, az X-Chat 1.8.3-as verziója. Számos hibajavítást végeztek rajta, többek között végre szóközöket is tehetünk a DCC -n kapott/küldött file-ok nevébe. Akit bővebben érdekelnek a javítások az megnézheti a http://www.xchat.org/changelog.txt címen. A csomag letölthető Debian -ra, Red Hat-re, és természetesen forrásban is megtalálható a http://www.xchat.org/download.html -re kattintva ;-). A http://www.xchat.org/screenshots.html lapon pedig találhattok az XChat-ről néhány screenshotot.

Nem közvetlenül a Linux világához kapcsolódó hír, de mivel a számítástechnika két meghatározó cégéről van szó, érdekes lehet sokaknak:




A Hewlett-Packard bejelentette, hogy felvásárolja a Compaq -ot. Az üzlet értéke 25 milliárd USD. A bejelentésről itt olvashattok:


http://biz.yahoo.com/rb/010903/business_tech_hp_compaq_dc.html

Hogy ennek a lépésnek milyen hatása lesz a számítástechnikai ipar jövőjére, azt még nem lehet tudni.

Megváltozott külsövel, bövített tartalommal, és továbbra is logikus tartalomelrendezéssel találhatjuk meg a legfontosabb újdonságokat, és híreket a Gnome -al kapcsolatban a http://www.gnome.hu/ címen. Ez az oldal egyéb fontos információkat tartalmaz, föleg link -eket értek ezalatt. Számos más magyar Linux -os oldalra lehet innen eljutni. Érdemes megnézni!

Elkészült a KOffice irodai programcsomag 1.1 -es verziója, jelentette be a KDE projekt. A http://dot.kde.org/999051134/ címen megtalálod az eredeti cikket.

Újabb, szebb, jobb Igloo-FTP -vel gazdagodtunk, aki nem ismerné: egy nagyon jó kényelmes X -es FTP kliensről van szó. Mindent tud, amit egy FTP kliensnek tudni illik, sőt talán még annál is többet. (SSL támogatás, időzített letöltés, beépített szövegszerkesztő, ...). Egyetlen hátranya, hogy csak 30 napig ingyenes, utánnafizetni kell érte.




Linkek :
screenshoot -ok, letöltés.

Októberre ígerik az új StarOffice -t, amelyben nagyok sok minden megváltozik. Fő újdonsága, hogy különválasztják az alkalmazásokat, így az M$ Office -hoz hasonlóan egy táblazat elkészítéséhez nem kell az egész robosztus programot elindítani, hanem elegendő csak a táblázatkezelőt. Az 5.x-es szériára jellemző saját Desktop -ot kiveszik a 6 -os szériából. Ha szeretnél mail -t kapni az első beta kijöveteléről, iratkozz fel itt.

A Gstreamer egy linux -os Media Player klón, jobb kivitelben, igaz kicsit még bugosan.




Külsőre nagyon hasonlít a Micro$oft -éra (6.x-es szeria), de belsőre ízig-vérig linuxos. Támogatja az összes elterjedt audio, video formátumot, így mp3, divx lejátszásra is képes. Egyik legnagyobb előnye a felépítése, mivel teljesen plug-in alapú, így új file formátumok beépítese nem "nagy" feladat.




Néhány screenshot, Weboldaluk:
http://www.gstreamer.net




Forrásban, .rpm -ben és .deb -ben egyaránt letölthető, a .deb verzió érdekessége (.rpm-et nem próbáltam), hogy 1 .deb -ben található a player, és több .deb -ben a különböző plug-in -ek, így mindenki kedvére válogathat. Azért mégis forrásból az igazi :).

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch -ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A jelenlegi stabil kernel javítófoltja a 2.4.9-ac6.


Letöltés:

http://www.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.9/patch-2.4.9-ac6.gz


Elérhető Diff file -k:

http://www.bzimage.org

Több kérdés érkezik USB -s (Universal Serial Bus) eszközök támogatásásával kapcsolatban. Lássuk mit is tudunk a Linux USB supportjáról? A 2.4 -es kernel megjelenésével a Linux felhasználók széleskörű támogatáshoz jutottak az USB -s eszközök terén. A LInux USB alrendszer része a kernelnek, a legtöbb Linux disztribúció teljes mértékben támogatja. A támogatás kiterjed a Plug-and-Play -re, USB sávszélesség allokálásra, és több mint 100 port támogatott buszonként. A Linux támogatja az Universal Host Controller Interface (UHCI, Az Intel és a Via chipset alaplapok által által használt) és a Open Host Controller Interface (OHCI, a Compaq, Apple, SiS, Opti, Lucent, Ali által használt) felületeket, és természetesen az USB kártyákat is. A Linux kernel -el gond nélkül használhatod az USB -s egeret, billentyűzetet, grafikus beviteli eszközöket, joystick -eket, touchpad -okat. Ha segítségre lenne szükséged, van egy kimondottan Linux USB project az Internet -en.

A project honlpját megtalálod:


http://www.linux-usb.org

Az egyik nagy külföldi Linux -al foglalkozó portál tette fel ezt a kérdést olvasóinak. A jelenelegi új Linux disztribúciók mindegyike kínál valamilyen alternatívát az mai naplózó (journaling) fileredszerkből. A megkérdezettek 19.76% a ReiserFS, 7.25% az XFS -t, 20.95% a Ext3 -at, 1.23% a JFS -t, a többi egyéb filerendszereket választana. A számokat nézve a szavazók három csoportra oszlanak, a ReiserFS, Ext3 és XFS hívőkre. A kérdés az, hogy melyik lesz az igazán széles körben elterjedő, valóban életképes filerendszer. Egy biztosnak látszik, az Ext2 filerendszert szép lassan teljesen fel fogja váltani valamelyik ezek közül.

Te melyiket választanád, ha az elkövetkezendő 3 hónapban telepítenéd a géped?