Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack-nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch-ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A legfrissebb javítófoltja a patch-2.4.8-ac10.

Letölthető:
ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac10.gz

Elérhető diff file-ok:
http://www.bzimage.org

Itt a legújabb GNumeric, a leendő Gnome Office táblázatkezelője. Szép lassan egész használható lett, szerintem egyik előnye a kis gépigénye, és viszonylag jó sebessége.

A mostani verzióban az Excel file -ok olvasásakor több munkalapos táblázatoknál fellépő hibát (első lapra másolt mindent) javítottak ki, más egyéb bugokkal együtt.

Aki még nem próbálta, próbálja ki.

A forrás letölthető az ftp.gnome.org -ról.

Az Astaro Security Linux egy új tűzfal megoldás. A funkciói között megtaláljuk a csomagszűrést, tartalom szűrést, user authentikációt, vírus figyelést, szűrést, VPN-t (Virtual Privat Network) IPSec-el és PPTP-vel, stb. Az egész rendszert web felületen lehet adminisztrálni egy ún. WebAdmin eszközzel, a megjelenő frissítések az Internetről felinstallálhatóak. Felhasználóbarát, könnyen kezelhető. A disztribúció egy speciális patchelt 2.4-es kernelre épül, a daemonok chroot-jail-ben futnak.

Honlap:
http://freshmeat.net/redir/asl/440/url_homepage/

Linux.com-on találtam egy érdekes felmérést, ki mióta használ Linux-ot.

Az eredmények:

I don't run Linux (yet!) 664 - 24.9 %
Less than a year 429 - 16.1 %
Five to seven years 383 - 14.4 %
Two years 309 - 11.6 %

Engem a nem hasznalok Linux-ot 25%-os aránya lepett meg :)) a többiek meg majdnem Linux gurunak számítanak. Tessék szavazni.

Kommenteket is érdemes végigböngészni, pl:

Get My Own Job
Thanks Linux !!! ... It give me some money :)

forrás: index




A HP Secure OS Software for Linux tulajdonképpen egy 2.4-es rendszermaggal ellátott Linuxot takar, amelyet a HP nyílt forráskódú bővítéseivel, valamint különböző biztonsági segédprogramokkal, illetve Apache webszerverrel egészítettek ki.


Ez az új termék azokhoz a HP szerverekhez lesz elérhető, amelyek átmennek a 7.1-es Red Hat működési tesztjén, említette Bill Wear, a HP Linux részlegének termékmenedzsere. A gyártó a szoftver mellé tanácsadás szolgáltatást is fog kínálni, persze külön pénzért. Maga a HP Secure OS for Linux egyébként körülbelül háromezer dollárba fog kerülni.


A biztonságos Linux mellett a HP egy másik szoftverteméket is bejelentett, ez a Chai-LX, amely tulajdonképpen egy Linux és a Chai ötvözete (a Chai a HP saját fejlesztésű Java-klónja), és többek között az év vége felé piacra kerülő, netképes hifi-toronyban, a Digital Entertainment Center-ben fogják alkalmazni.

Az egészhez csak annyit fűznék hozzá: szerintem nem újabb linuxokat kéne csinálni hanem a meglevőket supportolni, az mindenkinek jobb lenne.

Újabb gcc verzióval gyarapodtunk, ezen verzió csak javításokat tartalmaz


Homepage:

http://www.gnu.org


Magyar oldal:
http://www.gnu.hu


A tükörszerverek listája: itt

A LinuxCentral -tól most megrendelhető a NetBSD 1.5.1 -es verziójának CD-ROM csomagja. A CD-ROM -ok elérhetők I386, Alpha, PPC, Sparc platformokra. A négy CD -s csomag tartalmaz egy Install Cd -t, Package 1 CD, Package 2 CD, és Package 3 CD -t. A CD-ROM -okon találhatók Ports -ok: alpha, i386, macppc, pmax, sparc, sun3, sparc64, és vax platformokra. A CD kit ára 10 USD körül van.

Url:


http://linuxcentral.com/catalog/index.php3?prod_code=L000-113

Netscape vonal frissülései:

Netscape 4.78

A régi Netscape vonal folytatása. Nem sok változással, valószínűleg szép lassan elhal ez a vonal. letöltés

Netscape 6.1 forráskód

Kicsit érdekes de akit a 6.1-es Netscape forráskódja érdekel annak a Mozilla weboldalára kell ellátogatnia: ide

Mozilla 0.9.2.1

A Mozilla újabb verziója csak forrásban érhető el, ez alapján készítették a 6.1-es Netscape-t, letöltés a fennti linkről.

Sokszor látok flame -lő embereket, akik azon vitatkoznak melyik a legjobb browser Linux alá. Ritkán láttam olyat, hogy a végén megegyeztek volna, és az egyik elfogadta volna a másik érvelését.



Egy érdekes felmérést készített a Canada Computers a jelenleg forgalomban lévő Linux -os böngészőkről, amely talán pontot tehet a viták végére. Vagy nem ? =).



A felméréskor a stabilitás, gyorsaság, a konfigurálhatóság, a böngésző kinézete adta a végső pontszámot. A tesztben az Opera, Konqueror, Netscape, Mozilla, Skipstone, Galeon vettek részt. Az utóbbi kettő a Mozilla motorját használja. A tesztrendszer egy szándékosan low-end rendszer volt : P166 (no mmx), 32 MB RAM, a gépen egy Mandrake Linux 8 operációs rendszer futott. Az ablakkezelőnek a BlackBox -ot választották. A böngészők verziói a Mandrake 8 -ban megtalálható verziók voltak. A teszt végeredményét nem árulom el, akit érdekel nézze meg =).

A teszt Url -je:


http://www.canadacomputes.com/v3/story/1,1017,7178,00.html?tag=81&sb=79

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox a kernelpatch -eiről híres, most adta ki soron következő Linux kernel foltját, számszerint a nyolcadikat.

Letölthető:


ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac8.gz



Elérhető diff file -k:


http://www.bzimage.org

Így korareggel böngészve a hétvége termését elég sok nem szakmai, de annál érdekesebb hírre bukkantam. Pár morzsa arról mennyire terjed a linux:




Linux + a kémia itt

forrás: index




Linux a studiókban, avagy hollywood lecsapott a pingvinre :P




"Egyre több stúdió választja a Windows helyett az olcsóbb Linuxot köszönhetően annak, hogy szaporodik a szabadon terjeszthető operációs rendszerre kiadott, professzionális szoftverek száma.


Az IBM a napokban hozta forgalomba a Linux Digital Package nevű programcsomagját, amely a filmes műhelyek számára kínál a trükkök elkészítése, illetve utómunkálatok során felhasználható alkalmazásokat. Steve Canepa, a Kék Óriás alelnöke a Reutersnak nyilatkozva elmondta, mindössze 12-18 hónapot kell várni arra, hogy a hollywoodi stúdiók többsége áttérjen a Microsoft operációs rendszeréről a Linuxra.


Ezt alátámasztani látszik a két legnagyobb trükkgyártó, az Industrial Light & Magic, valamint a Pixar szándéka is: a Titanic, a Shrek, valamint a Toy Story című filmek látványvilágát készítő cégek komolyan fontolgatják a Linuxra való átállást. Ezzel ugyanis költséget takaríthatnak meg, valamint több, csak ezen az operációs rendszeren futó speciális alkalmazáshoz jutnak.


A filmvilág érzi a Windows és a Linux tábor között feszülő ellentétet. Az MGM Studios idén januárban mutatta be az Antitrust című filmet, amelyben egy csapat lelkes, Linux-hívő fiatal harcol egy Nurv nevű, észak-amerikai szoftveróriás ellen.


Az IBM mellett jelentős piaci részesedéssel rendelkezik a Silicon Graphics (SGI), valamint egyre több Linux -szal telepített szervert szállít a Hewlett-Packard és a Sun Microsystems."




Forrás: linux.hu

Csövi! A KDE az egyik legjobb grafikus felület a linux -on. Sokan azt tartják róla, hogy
csicsás de ez nem igaz. Remekül lehet hasznalni XChat -re, és szörfözni a neten [ netscape :))) ]
Nekem egy dolog nem tetszik benne. Az, hogy elég nehezen lehet a betűtípust beállítani, hogy jó legyen! A legújabb KDE 2.2 -ot nem próbáltam, de fölöslegesnek tartom. Lehet van egy-két dolog ami új es jó benne, de akkoris minek? Majd a jövőben olyan 1 év múlva, már azért érdemes lesz a legújabbat beszerezni... és az megállja a helyét utánna egy időre.

A beágyazott rendszerek napjaink egyik legfejődőképesebb számítástechnikai ágazata. A mobiltelefonokat, kéziszámítógépeket, autók fedélzeti számítógépeit, és lassan már a hűtőgépünket is beágyazott OS -ek irányítják. Az Evans Data Corporation felmérése szerint a beágyazott Linux a harmadik legnépszerűbb beágyazott (embedded) OS a Wind River féle VxWorks, és a Microsoft MS DOS -a után. A felmérést végző cég szerint már csak egy apró lépés kell ahhoz, hogy jövőre a Linux átvegye a #1 helyet. A felmérésben 500 beágyazott OS fejlesztőt kérdeztek meg, és a felmérés kiterjedt az operációs rendszerekre, adatbázisokra, fejlesztő eszközökre, hardware platformokra.

A jelenlegi felhasználás:

1. Otthon fejlesztett OS -ek, és kernel -ek


2. Wind River OSes (VxWorks and VxWorks AE)


3. DOS


4. Embedded Linux


5. Microsoft Windows CE


6. QNX


7. ATI Nucleus


8. Green Hills OSes (ThreadX and Integrity)


9. LynuxWorks LynxOS


10. Sun Microsystems Chorus

A teljes cikk:


http://www.linuxdevices.com/news/NS5134111490.html

Egy sajtókonferencián Steve Mills az IBM rangidős alelnöke bejelentette, hogy az IBM szívesen felhagyna a jelenlegi UNIX szerver szoftvereivel, és ehelyett szívesen látná a Linux -ot, ha annak fejlettsége elérné az Ő igényüket.. Az IBM eddig is nagy mértékben támogatta a Linux -ot (pl. kutatóközpontok alapítása, pénzbeli adományok, hardware eszközök), de most úgy tűnik az Óriás, más cégekkel egyetemben beszállt a Linux vonatába. A kérdés az, hogy a Linux képes-e kielégíteni az IBM igényeit, vagy a kérdés, hogy a Linux képes-e ledönteni az AIX -et a trónról.

Link:


http://www.thestandard.com.au/articles/display/0,1449,14971,00.html

A Debian Potato nem tartalmazza a 4 -es XFree86 -ot. Ez kicsit baj mert a Potato lassan egy éves, azóta rengeteg új VGA kártya látott napvilágot, amelyekhez jó volna minél frissebb eszközmeghajtó. A Linux -ot játékra is használók, akik nem is kevesen vannak, tudják, hogy a pl. az nVIDIA driverek kizárólag a 4 -es XFree alatt hajlandóak jól működni. Ha pl. egy hi-end geForce kártyánk van akkor szinte elkerülhetetlen a legújabb X server beszerzése. Aki Debian Potato -t használ ilyenkor mittehet? Letölti az Xfree forrását, konfigurálja, lefordítja, megírja a szükséges konfigurációs file -kat. Ha szerencséje és kellően gyors gépe van, akkor akár pár óra (tapasztalat, hogy az X server fordítása egy gyors PII -es gépen is órákat vesz igénybe, a gépben lévő memória méretétől függően) múlva lehet egy új X server -e. Azonban ha valaki kicsit lustább, de nem akarja a stabil rendszerét az unstable Woody -ra frissíteni az letöltheti az Xfree legfrissebb verzióját .deb csomagban is. Hogy hol? Akit érdekel, az vessen egy pillantást az alábbi Url -ekre.

Url:
http://people.debian.org/~branden



és




http://people.debian.org/~cpbotha

A Kylix egy Linux -os RAD eszköz, testvére a Win32 platformon jól ismert Borland Delphi -nek. A Kylix segítségével sokkal könnyebben, gyorsabban lehet alkalmazásokat fejleszteni Linux -ra. Ezzel talán sikerül több fejlesztőt is a Linux felé fordítani, és több software készülhet Linux -ra. Hogy ez jó vagy sem majd kiderül. Mindenesetre talán eggyel kevesebb indok a Linux felhasználása ellen (sokan jönnek azzal a kifogással, hogy azért nem jó a Linux mert kevés programot fejlesztenek rá). A Kylix -nak egy nagy hátránya az, hogy nem ingyenes. A Borland most azonban az előzetes ígéreteihez híven kiadta a Kylix ingyenes (Open Edition) verzióját, amely regisztrálás után letölthető. Sajnos az Open Edition verzió néhány funkcióval kevesebbet tud a teljes változatnál =( .

Letölthető: http://www.borland.com/kylix/openedition/

A devfs a Linux filerendszerében lévő /dev könyvtárat szeretné felváltani. A devfs támogatás egy 'virtuális filerendszer', (olyan mint a /proc) amely tartalmazza a filerendszer kapcsolatát a eszközmeghajtókhoz. A devfs nem függ a 'major' és 'minor' számok allokálásától. Az eszközmeghajtók (device drivers) saját maguk automatikusan készítenek bejegyzést a /dev alá, ami azt jelenti, hogy a rendszeradminisztátornak nem kell többet speciális 'character' és 'block' eszközfile -kat készíteni a /dev -be. Nincs többé szükség a 'mknod' parancs és a 'Makedev' script használatára.

Erről ír Friczy [ friczy at linuxfreemail.com ] a devfs howto írásában, amelyet megtalálsz itt.

A debian multimedia distribution (röviden demudi) project nem sajnálja a fáradtságot egy új multimédiát támogató linux disztrib. elkészítéséhez. Az új disztrib. alapja a sokak által kedvelt debian/GNU. A dolgok jelenlegi állása szerint, az eddigi disztribúciók webes alkalmazásokra, szolgáltatásokra, esetleg desktop felhasználásra készültek. Multimédia illetve kimondottan multimédia készítéséhez szükséges eszközök az utóbbi idõben csak a linux kernelben voltak fellelhetõek.

Jelenleg azoknak az embereknek, akik a linux erejét fel szerették volna használni média- vagy mûvészi jellegû munkáikhoz lekellett fordítaniuk a programokat, és szembesülniük kellett a driverek hiányával, inkompatibilitási problémákkal és egyéb fontos kérdésekkel, amelyek tekintélyesen csökkentették a mûvészi alkotások létrejöttét.

A demudi megpróbál felülemelkedni ezen a problémán, és létrehoz egy testreszabott disztribúciót ezekért az emberekért.

A teljes csomaglista megtalálható a következõ helyen: http://gige.xdv.org/pages/DeMuDi/pages/packages

A ProFTP egy bizonyítottan nagy teljesítmányű FTP szerver, amit teljesen az alapoktól újraírtak, szem előtt tartva a biztonságot, egyszerűséget, könnyű konfigurálhatóságot. Néhány nagy Internet Site is a ProFTPD -t használja FTP szerverként. A jellemzői az Apache -hoz nagyon hasonló konfigurációs szintaxis, modularitás, magas szinten testreszabható szerver infrastruktúra, támogatja a virtual FTP szerver módot, anonymous FTP -t.

Honlap:


http://www.proftpd.org

A SecurityFocus két FreeBSD biztonsági hibára hívja fel a figyelmet:


ˇ fts rutinok 'race condition' hibát tartalmaznak

A libc modulban fedezték fel a hibát, Nick Cleaton és Todd Miller

segített fejleszteni a patch -et. Az érintett rendszerek : FreeBSD 4.3-RELEASE, 4.3-STABLE a javítás előtti állapotban.

Url:

http://www.securityfocus.com/advisories/3505


ˇ ipfw `me' on P2P interfaces matches remote address

A hiba a ipfw modult érinti. Az ipfw a FreeBSD tűzfal kódjának a része. Az érintett rendszerek: FreeBSD 4-STABLE február 20. -a után , 2001 és a javítás előtti állapotban FreeBSD 4.3-RELEASE

Url:

http://www.securityfocus.com/advisories/3504

Alan Cox ismét előállt egy kernel patch -el. A jelenlegi folt a többek között néhány bugfix -eket tartalmaz. Kisebb DRI/AGP frissítés, VIA82cxx IDE DMA javítás, a master makefile javítása,stb. A teljes listához olvasd el a Changelog -ot.



Letölthető:


ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/2.4/patch-2.4.8-ac7.gz



Changelog:


http://www.bzimage.org/kernel-patches/v2.4/alan/v2.4.8/patch-2.4.8-ac7.txt

Mi is az a Ximian Gnome? A Ximian kínaiul piros majmot jelent, amúgy a Ximian a Helix Gnome project folytatása. A Helix csapat egy jogi procedúra miatt váltott nevet, a régit nem tarthatták meg. A Ximian Gnome egy korszerű grafikus desktop felület, amelyben megtalálható a red carpet nevű update eszköz, a nautilus integrált grafikus filemanager, a mozilla böngésző, ezer apró alkalmazás, abiword szövegszerkesztő, gnumeric táblázatkezelő, stb. A Ximian jelenlegi stabil verziója az 1.4 -es. A Ximian feltelepíthető az összes mai linux disztribúcióra, Solaris -ra, a későbbiekben HP-UX -ra. Sajnos a fejlesztők jelenleg nem tervezik a portolását *BSD rendszerekre. A debian potato -t támogatja teljesen, a woody -ra is fel lehet ügyeskedni. A Ximian Gnome telepítéséről (Debian 2.2) itt találsz egy leírást.

A Ximian Project honlapja:


http://www.ximian.com/

Mielőtt belekezdek ebbe az írásba előre bocsátom, hogy én kizárólag Debian Linux -ot használok. Aki ismeri a Debian disztribúciót, az tudja, hogy egy stabil, megbízható, jól felépített linux terjesztés. A Debian fejlesztői mindíg szem előtt tartják a biztonság kérdését. A Debian célja egy mission-critical alkalmazások futtatására alkalmas operációs rendszer felépítése. Ez megköveteli a csomagok fokozottabb tesztelését, ami azt eredményezi, hogy azok lassabban kerülnek bele a terjesztésbe mint más disztribúciókba. Sokan vádolják a Debian -t, hogy elavult, régi csomagok alkotják a stabil terjesztést, és hogy a fejlesztők sokáig halogatják a stabil disztribúció kiadását. (A Debian általában évente jelentkezik új terjesztéssel, szemben más linux forgalmazó cégekkel, akik évente akár 3-4 terjesztést is forgalomba bocsátanak). A Debian jelenlegi a 2.2 -es potato verziója lassan egy éves. Az a kérdés, hogy jó-e ez így? Tényleg fontos az ilyen hosszú tesztidőszak? Mi a fontosabb? Az , hogy minél hamarabb élvezhessük az új csomagok előnyeit, vagy inkább törekedjünk a biztonságra? Vagy használjunk inkább fejleszti verziót (woody,sid)? Vagy hagyjuk a Debian -t, és használjunk SuSE -t, Red Hat -et, netán Mandrake -t? Kiváncsi lennék Te milyen disztribúciót használsz, miért azt használod, mik az előnyei, a hátrányai. Nem dist-war -t akarok indítani, csak érdekel, hogy ki mit gondol erről a kérdésről. Ha van kedved írd meg a véleményedet.

Folytatódik a SecurityFocus cikksorozata, a hogyan ismerjük fel a rendszerünkben lévő Rootkit -eket. Az aktuális fejezet a KOH nevezetű backdoor -t ismerteti. Toby Miller írása végigvezet minket a felderítés, detektálás, eltávolítás lépésein. A szerző szeretné, ha az olvasó a cikk elolvasása után eljutna egy olyan szintre, hogy meg tudja védeni a rendszerét ettől a 'hátsó bejárattól'.



A cikk:
http://www.securityfocus.com/focus/ids/articles/rootkit.html

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack-nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox a kernelpatch-eiről híres, most adta ki a jelenlegi stabil Linux kernel foltját, számszerint a hatodikat.

Letölthető:
ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac6.gz

Elérhető diff file-k:
http://www.bzimage.org