Aki egy kis figyelemmel követte az Amerikai eseményeket, az bizonyára tud az utóbbi hónapokban folyó rendőrség ellenes tüntetésekről. A forgatókönyv az esetek mindegyikében azonos: A rendőrség jogszerűen fegyvert használ egy nem közreműködő színesbőrű állampolgárral szemben, mire a lakosság az utcára vonul, tüntet, gyújtogat és fosztogat. Amivel persze párhuzamosan megjelenik a liberális média szerecsenmosdatása. Visszacsatolásként a rendőrök még idegesebbek lesznek, ami még több áldozatot követel. Az ügyet bonyolítja, hogy a tüntetők közt megjelentek ezeknek az eseményeknek a vámszedői is, úgymint a zavarosban halászó politikusok, bűnözők és a különféle jogvédő aktivisták is. Fergussonban gyakorlatilag végigrabolták a fél a várost a felháborodott tüntetők. Lévén az eseményeknek van egy erős kisebbség-többség szembenállás jellege is, az érintett kisebbséghez tartozó celebek és médiaszemélyiségek, az amerikai elnökig, is megszólítottnak érezték magukat. Ennek a katyvasznak a kicsúcsosodása a tegnap esti esemény, mikor Brooklynban szabályszerűen kivégeztek két fehér rendőrt. Az elkövetőt igen hamar utolérte a végzete, de ez nem változtat a tényen, hogy immáron New York is puskaporos hordóvá vált.
Az eseményt több dolog is ironikussá teszi:
New York polgármesetere júliusban, Eric Garner, egy túlsúlyos, szívbeteg, afroamerikai drogdíler, tragikus letartóztatása kapcsán, az afroamerikai közösségben saját népszerűségét növelendő, megjegyezte, hogy "tudja, hogy az állományban vannak akiknek vér tapad a kezéhez". Most ugyanezt az üzenetet kapta vissza a rendőrség állományától.
A két meggyilkolt rendőr, Wenjian Liu és Rafael Ramos nem klasszikus angolszász vagy európai felmenőkkel rendelkező amerikai, hanem mindketten valamely etnikai csoporthoz tartoztak. Ez egy igen komoly magas labda, és érthető módon a korábban lelkesen "rasszistázó", "faji profilozó" rendőrségellenes afroamerikai közösségek is mélyen hallgatnak.
