Egyetem, nívópálca, ...

... sírás.

Kicsit ideges vagyok.

Mint most megtudtam, az idei valszám pótZárthelyink öt feladatából egészen véletlen kettő (három?) részletesen kidolgozva szerepel (legalább) hónapok óta a mateking.hu, easymaths.hu, s hasonló, „seggeld be a típusfeladatokat, a többi nem számít” típusú matematikát „oktató” weboldalak anyagában. Videóval, vagy interaktív szöveges magyarázattal, hol, hogyan...

Színvonalas egyetemi oktatás FTW!

( zsolt.k | 2014. 12. 18., cs – 06:16 )

Én használtam ilyen oldalakat az egyetem alatt. Az ok egyszerű:

„seggeld be a típusfeladatokat, a többi nem számít”

A tanárok álltak így hozzá, semmilyen szándék, vagy hajlandóság nem volt a részükről a feladatok mögötti logikát elmagyarázni, vagy megmutatni, hogy mégis mire tudom azt majd használni a való életben, vagy a szakmámban, típusfeladatokat gyakoroltattak.

Legalább ezeken az oldalakon részletesen ki van dolgozva...

Nem az oldalakkal, meg az azokat használókkal van bajom. Valahogy azzal, hogy egyáltalán erre igény keletkezik, s azzal, hogy ilyen minőségű készüléssel - osztályzat szinten - nagyobb sikert lehet elérni, mint a hivatalos segédanyagokkal...

Azzal sincs bajom, hogy nem tudom, „hogy mégis mire tudom azt majd használni a való életben, vagy a szakmámban”, mert nem hinném, hogy valaha is megszámlálhatatlanul végtelen halmazok számosságával kell foglalkoznom majd szoftverfejlesztőként, ellenben kifejezetten szerettem őket.

De még ez sem zavarna, ha az első előadást valahogy így kezdenék, hogy: „Kedves hallgatók, ezek a hivatalos segédanyagok. Az előadáson elmondunk sok szart, borzalmas előadói stílusban, amit soha nem fogunk visszakérni, de ezen ne is fájjon a feje annak, akit ez nem érdekel. Ha ez Önöket kurvára nem érdekli, akkor javasoljuk a ..., és a ... anyagokat, mert a tavalyi vizsgapéldák beseggelésével egyszerűen szerezhetnek akár jó eredményt is a zárthelyin, vizsgán.”

Ellenben borzasztóan zavar, hogy más hallgatóktól kell megtudni (a sokadik félévben), hogy „jaaa, hát így ment át ő, és ő, és ő is”. Aki, mindemellett a kicsit is „gondolkodósabb” matekos tárgyakat ötödjére, hatodjára csinálja.

Tulajdonképpen az zavar, hogy hiába fektetnék bele egyes tárgyakba több, és színvonalasabb munkát, mint a hallgatóság nagyrésze, ha engem megbasznak, míg ők átmennek kettessel, hármassal. S nem tartom magam hülyébbnek azoknál, ...

Ami pedig szerintem szomorú, meg merem kockáztatni, hogy egy kicsit is az átlag fölötti középiskola színvonalasabban oktat, mint az egyetem. Egy színvonalasabb középiskolai oktatás mellett pedig elbújhat a francba. „Vezető a műszaki felsőoktatásban”, lófaszt...
--
blogom

ha egy kozepiskolat egy egyetemmel akarsz osszevetni, akkor valoszinuleg valaki nagyon atvert teged. Egeszen eltero a tanitas es a tanulas is a ket szinten, de erre magad is rajottel mar.

A vizsgakon nem azok mennek at, akik mindig ott vannak az eloadasokon, akik szorgalmasan jegyzetelnek, akik szeretik a matekot, etc, vagy akik a hivatalos jegyzetet bevagjak, stb. Azok mennek at, akik teljesitik a minimum kovetelmenyt (jellemzoen >50%). Aztan hogy xy az ehhez szukseges skilleket hogyan szerzi meg, az mar az o dolga, nem az egyeteme. Ha valakinek a hangok mondjak meg a helyes valaszt, az eppugy max. pont, mint aki mas (legalis) modon tanulta meg az anyagot. Nekem pl. a valszamitas nagyon bejott a matekingen, barcsak lett volna ilyen az en idomben.

Szoval ha teged megbasztak a vizsgan, akkor abbol neked is ertened kellene, hogy a te belefeccolt munkad egyaltalan nem "szinvonalasabb". Es hiaba ultel a jegyzet folott 5x annyi idot, ha nem tudod megoldani a feladatot, akkor nem tanultad meg az anyagot. Ez ennyire egyszeru...

--
"Pont attól akartam megkímélni magam, hogy gondolkodni kelljen ;)" (lajos22)

" Es hiaba ultel a jegyzet folott 5x annyi idot, ha nem tudod megoldani a feladatot, akkor nem tanultad meg az anyagot."

Vagy inkább a segédanyag az elméletet magyarázza el, aminek ismerete (mint a példa is mutatja) se nem szükséges, se nem elégséges feltétele a tárgy teljesítésének. Onnan, hogy eljuss a tudom az elméletet állapotból a meg tudom oldani a feladatokat állapotig, még sok munkát kell belefektetni, amit magadnak kell elvégezned. Bár vannak gyakorlatok, amik pont ennek segítésére hivatottak, de vannak velük problémák.

„Onnan, hogy eljuss a tudom az elméletet állapotból a meg tudom oldani a feladatokat állapotig, még sok munkát kell belefektetni, amit magadnak kell elvégezned.”

Az a problémám, hogy az elvárt állapot a tárgyak bő felénél nem a „a meg tudom oldani a feladatokat”, hanem a „a meg tudom oldani az elmúlt 4 év zh-in szerepelt feladatokat”.

Ezzel pedig nem tudok egyetérteni. Nyilván, benne van ebben az is, hogy ebben sokkal szarabbul teljesítek, mint az előbbiben.
--
blogom

Azt hiszem, hosszasan vitatkozhatnánk arról, melyik a hasznosabb tudás:

- ha valaki tökéletesen tudja reprodukálni C-ben, hogyan rendezze a P(x, y) pontokat sorba az origótól való távolságuk alapján, de ezt már P(x, y, z) pontokra nem tudja bővíteni (sem P(x) pontra csökkenteni), de még csak a a növekvő-csökkenő rendezést sem megfordítani, vagy
- ha valaki tudja, hogyan kell egy "Hello World" programot megírni, s ha az az adott feladat, egy "Mi a neved? - Szia Béla!" programmá bővíteni ezt.

Merem feltételezni, hogy mérnöki pályám során utóbbival sikeresebb leszek, még akkor is, ha ez egyes területeken jelenleg abban nyilvánul meg, hogy nem tudom reprodukálni a tavalyi zh példáit kapásból.

Ellenben, ha nem így van, s egy szoftverfejlesztő erénye az, hogy a kiadott, részletesen megoldott 500 példaprogramot álmából felkeltve is karakterhelyesen diktálja (ellenben sem többet, sem kevesebbet nem tud ennél, csak ezt!), akkor szóljatok, s elismerem, pályát tévesztettem.
--
blogom

nem reprodukalni kell a tavalyi zh-t (erre a fenymasolo valo), hanem tudni megoldani azokat a feladatokat. Nem vezet elore, hogy azt ekezed, aki kepes egy feladatot "reprodukalni", de (allitasod szerint) nem erti, hogyan mukodik belul, noha te magad sem tudod megoldani a P(x,y) rendezest a "szinvonalasabb" tudasoddal (mondjuk az jo kerdes, hogy ezt mire alapozod, ha a 2-est sem vagy kepes elerni).

Higgy nekem, ezzel a mentalitassal nem leszel sikeresebb egy eredmeny orientalt (=kesz a feladat, yes or no?) cegnel.

s egy szoftverfejlesztő erénye az, hogy a kiadott, részletesen megoldott 500 példaprogramot álmából felkeltve is karakterhelyesen diktálja (ellenben sem többet, sem kevesebbet nem tud ennél, csak ezt!), akkor szóljatok, s elismerem, pályát tévesztettem.

szalmabab erveles, eleg szerencsetlen hozzaallas. Egy jo fejlesztonek van egy bizonyos alapismerete (amibe akar az is belefer, hogy karakterhelyesen ismer par algoritmust, whatever), de meg fontosabb ennel az a fajta IQ, ill. szintetizalo kepesseg, amivel kepes megerteni uj dolgokat. Abban igazad van, hogy ehhez az a kepesseg is kell, amit te pedzegetsz (ugy ertem, a hozzaszolasodban), csak ott veted el az ivet, hogy azt hiszed, neked az megvan, de a zh eredmenye szerint meg nincs...

--
"Pont attól akartam megkímélni magam, hogy gondolkodni kelljen ;)" (lajos22)

Teljes mértékben elismerem, hogy rengeteg tárgyból, a jelenlegi tudásommal (vagy az akkorival), meg kellett volna, hogy basszanak.

Ami zavar, hogy az évfolyam másik 85%-át is, mert semmi másra nem képes (velem együtt) a hatalmas többség, mint az elmúlt néhány év zh példáit reprodukálni. Csak én nem ezért jöttem ide, hogy olyanokat tanuljak, hogy ha „méretezés szó szerepel a feladatban, meg a 100-as érték, akkor hasraütve kell két szám (az egyik ilyen, a másik olyan mértékegységben, ez kb. kilo, az nagyjából nano nagyságrendű), aminek a szorzata 100, és szekundum lesz”*, hanem azért, hogy megértsem, miért így van. Ezt egyébként elmondja egy faszi, maga előtt motyogva, két „öööööööööööö” között, meg van néhány borzalmas dia hozzá, amin maga a képlet fent van, de magyarázat nincs. Meg egy jegyzet, villamosmérnököknek, amiben a nekünk leadott anyag háromszorosa van benne, sokkalta mélyebben. Választhatok, hogy seggelek, vagy szopatom magam.

És még jónéhány ilyen tárgy van, amiből így lehet egyszerűen átmenni. Bőven többségi vélemény ezekről a tárgyakról, hogyhá' ott a tavalyi zh, meg a kidolgozott feladatsor mellette a wikin. Jegyzet? Minekaz, mit akarsz?

Ami zavaró, mert ha kibukna, hogy az évfolyam hatalmas része nem érti az anyagot, talán megnéznék az oktatót, talán megnéznék a tárgyat, talán lehetne ezen az egészen tolni egy nagyot a „seggelés” oldalról a „megértés” oldal felé.

De nem, a többségnek ez így tökéletes, mert ehhez szokott egész életében, hogy seggel, mert már általános iskolában nem megérti a matematikát, fizikát, kémiát, és rengeteg egyéb dolgot, hanem seggeli. És mire végzett az egyetemmel, mindent elfelejtett ebből, mert sosem értette, sosem mélyült el ez a tudás; Kapsz egy mérnököt, aki képes neked lexikonokat seggelni egy éjszaka alatt, de abból két szócikket összepárosítani, azok alapján új gondolatot alkotni már nem. Juhú.

Nem lenne hasznosabb, ha mondjuk fele ennyit tanítunk, de azt ténylegesen megértve, gyakoroltatva, stb.? Ha nem csak azokra a tárgyakra nézünk rá, ahol hatalmas bukási arány van? Ha az önálló gondolkozást, nem pedig a karakter szerinti memorizálást részesítjük előnyben?

* másik példa, másik tárgy: szembe jön egy mátrix, amiben valahol felismerek egy mintát. Tudom, hogy hogyan fogok neked belőle egy válasz-mátrixot gyártani, de hogy mit csináltam, s miért úgy csináltam? Pf. Két sípolás között, meg egy hallgató porig alázása közben valahol elhangzott, fél pillanat erejéig a magyarázat rá. szintén meggyőződés, hogy a hallgatóság bő 80%-nak (többek között nekem se) fogalma sincs róla.
--
blogom

Választhatok, hogy seggelek, vagy szopatom magam.

nem ertem, miert kell ennek vagy-vagy dolognak lennie? Ha nektek ez a tantargy amugy is csak kiegeszito (ha jol ertettelek), akkor nekifoghatsz ugy is, hogy beseggeled a megoldast (hasamra utok) 1-2 nap alatt, aztan ha amugy erdekel a tema, akkor utananezel (mondjuk nem a vizsgaidoszakban, hanem meg a szorgalmiban), es akkor (jobban) erted, mint csak a tanar diaira hagyatkozva.

A jelenseg letezik, valoban vannak kokler tanarok, akik nem tudnak jol/elvezetesen/tisztessegesen/whatever tanitani - szokj hozza, vedd fel a tempot, tul kell oket elni.

Kapsz egy mérnököt, aki képes neked lexikonokat seggelni egy éjszaka alatt, de abból két szócikket összepárosítani, azok alapján új gondolatot alkotni már nem. Juhú.

ertelek, es biztosan igazad van benne. De megint: ez teged szemely szerint hol kell lekorlatozzon? Ha alig birod magadban tartani a tudasszomjat, ki tilthatja meg neked, hogy a dolgoknak a melyere ass?

Nem lenne hasznosabb, ha mondjuk fele ennyit tanítunk, de azt ténylegesen megértve, gyakoroltatva, stb.?

nem tudom, nalatok konkretan hogy van, de nalunk (jo ~20 eve egy masik intezmenyben) az volt, hogy a duplaoras eloadasokon lenyomtak az anyagot (ki jobban, ki nem annyira jobban), ertsd: a jegyzet x %-at, aztan otthon, koliban lehet toprengeni az osszefuggeseken, hogy ertsd is az anyagot.

Az en kedvenc vizsgatipusom btw. az volt, hogy huztal egy (nem annyira gaz) peldat, megcsinaltad (a helyes eredmeny kvazi a beugro), aztan kimennek a hallgatok a tanarhoz egyesevel, es elbeszelgetnek, hogy mi ez, hogy jott ki, es a tanar a keresztkerdeseivel kideriti, hogy tenyleg oda-vissza kened-vagod az anyagot vagy sem. Namost itt a beseggeles nagyon nem mukodik. De itt is: a feladatot meg kell tudni oldani, ha nem tudod, akkor sanszos, hogy buko.

--
"Pont attól akartam megkímélni magam, hogy gondolkodni kelljen ;)" (lajos22)

"Ha valakinek a hangok mondjak meg a helyes valaszt, az eppugy max. pont, mint aki mas (legalis) modon tanulta meg az anyagot"

Kérdés, hogy mennyire tekinthető legálisnak 1-1 ilyen. Tény, hogy a feladatok és megoldásaik elérhetőek 1-1 jegyzetben/könyvben/netes fórumon, de szerintem ez nem különbözik attól, mint amikor valaki úgy megy át egy MCSE/CCNA/etc vizsgán, hogy megszerzi a legutolsó vizsgasor megoldó kulcsát.
Eredményeiben ugyan úgy nem fog az illető érteni hozzá, a vizsga kritériumait teljesíti, és az álláspiacon ezt a papírt használni is tudja majd, hogy egy esetleg jobb pozíciót szerezzen magának (tudás nélkül).
A másik oldalról meg a munkaadók fogják a fejüket, hogy hogy a francba van az, hogy egy diplomás/certified emberke nem ért olyan alapvető dolgokhoz, amiről elvileg papírja van.
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Régóta gondolom úgy, hogy kéne egy Punkbuster-t telepíteni az életre, mert sok a cheater. Mindemellett azt is gondolom, hogy minimális rámenősség, jó értelemben vett csibészség, dörzsöltség kell ebben a világban ahhoz, hogy túl tudj élni. Különben átbasznak, átgázolnak rajtad, elnyomnak.

A 100%-os szentfazekak ideje lejárt. Ráadásul pont azoknak nem hiszem el, hogy ők a világ legszeplőtelenebb lelkei, akik fennen hirdetik magukról.

--
trey @ gépház

( wachag | 2014. 12. 18., cs – 10:17 )

Csúnya lesz, amit mondok.

Az egyetemről kikerülve annyit fogsz tudni, amennyit meg akartál tanulni. Nem fogja senki se fogni a kezed, és senki sem fog téged kényszeríteni, hogy tanulj.
Az egyetem feltételezi - ma már sajnos rosszul -, hogy aki idejön, az tanulni akar, és nem túlélni. Feltételezi, hogy a hallgató ebben partner.

Valahogy fordítva igaz ez...
Láttam már neves nagy egyetemről jövő "villamosmérnök szakember" kollégát, aki szerint a műveleti erősítő háromszög alakú alkatrész, vagy ha letettem elé egy EDO RAM-ot, akkor Nintendo kazetta belsejének gondolta... Mindet más-más ember mondta, interjúk során kiderült, hogy a szülők telhetősek és még sorolhatnék ilyen finomságokat... :)

Nem, ebben így semmi csúnya nincs.

Két apró problémám van, amivel valószínűleg nem nyerem el a tetszésedet:
- az egyetem egyáltalán nem partner abban, hogy én tanuljak, és
- ha egyetemistaként, friss diplomásként elmegyek valahova, az első szűrő az egyetemen kapott jegyeim, leckekönyvem, ott eltöltött éveim lesznek.

Bővebben:

Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy valaki ma előadást tarthasson, nem tudom, mivel érdemli ki ezt valaki. Én nem akarom kétségbe vonni, hogy az előadók, mind, nagyszerű szakemberek, matematikusok, kutatók, mérnökök, stb. Azt sem, hogy a itthon a szakma krémjét képviselik. Ellenben egy kezemen meg tudom számolni azokat az előadókat, akikkel eddigi egyetemi pályafutásom alatt találkoztam, s jó előadónak tartom őket*, de két kezem se lenne elég a borzasztóak felsorolására. Tényleg nem akarom kétségbe vonni, hogy az adott szakterületen a többiek is zseniálisak. És én is borzasztóan beszélnék 600 ember előtt, amennyiben most kirúgnának oda, sőt.
Azt azonban elvárnám, hogy akivel előadást tartat az egyetem, azokat minimális retorikai, pedagógiai képzésre elküldjék**. S akkor talán elkerülhetnénk azt, hogy a hangosítás többet sípol, mint amennyit nem; hogy az előadáson minden mondatot megszakít egy laza félperces „öööööö”; hogy az előadó, mikor valami levezetést elbasz a táblánál, s erre a hallgatóság felhívja a figyelmét, akkor azt legalább megnézze, tényleg nem baszta-e el, ne pedig zsigerből a sárga földig oltsa a hallgatót; hogy az előadó előadást tart, nem pedig csak esti-mesét; hogy az előadó táblaképe rendezetten néz ki, nem úgy mint egy tehénszar; stb.

Továbbá borzasztónak tartom, hogy a számonkérések, néhány kivételtől (bsz, algel, adatb, talán prog12) nem a leadott anyag konstruktív alkalmazását, hanem az elmúlt 2-3-4 évnyi zh-sorok beseggelését várják el.

Elismerem, hogy mind a kettő részben a hallgatóság sara is***, mert ha egy előadó mond két vicceset az előadáson, s zh-n, vizsgán az elmúlt évek példáit kéri vissza, akkor az OHV-n senki nem húzza le.

Továbbá azzal is tisztában vagyok, hogy ez nem teljesen az egyetem sara, mert előadást, gyakorlatot _kell_ adnia az adott embernek. (Lásd Orosz léptető-kutyafaszos videóját.)

Ellenben azt nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ez a rendszer így jó, és sérthetetlen.

* Szeszlér Dávid, Simon Vilmos, Friedl Katalin, esetleg Weiner Mihály (bár őt nem tudom elképzelni egy 600+ fős előadáson)
Ide merném még venni Czirkos Zoltánt, akinek bár előadását nem, csak gyakorlatát, és a tárgyjegyzetét volt szerencsém megismerni.
És ide merném még venni Horváth Gábort (a HIT-es Horváth Gábort), akinek ugyancsak a jegyzetével volt szerencsém megismerkedni, s állítólag mindemellett nagyon jó előadó is, de sajnos én abból kimaradtam.
Mellesleg megjegyzem, hogy bármelyik előadómat örömmel cserélném a felsorolásban említettekre, bármennyire is „köcsögök” vizsgán, gyakorlaton, tárgy-felelősként, stb.

** Igen, pedagógiai képzést is. Vagy andragógiait. Itt oktatás folyik, s ezt sem tartom a szakmai tudással automatikusan jövő dolognak. Például attól, hogy valaki kurva jó szakember, ha nem képes felülvizsgálni a saját munkáját, elismerni, hogy elbaszott valamit 600 hallgató előtt, csak paraszt módon leoltani a hallgatót, aki erre figyelmeztette, az nem lesz jó oktató. Merem feltételezni, hogy egy ilyen, „hogyan adj át tudást embereknek” gyorstalpaló alatt a legtöbb ilyen szituációt meg tudnák tanulni kezelni...

*** Történet: Valószínűségszámításból a gyakorlatokon kisebb mértékű zárthelyiket írunk, amiben az elméleti anyagot kérik vissza. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a hallgatóság köreiben terjed egy 150 kérdésből, válaszból álló gyűjtemény, amit ha az ember „beseggel” (minden héten lehet nagyjából tudni, hogy mettől-meddig kell „beseggelni”), akkor nagy eséllyel ezeket teljesíteni fogja. Az egyik ilyen kisZh után az egyik gyakorlatvezető kiakadt, hogy ő ezt nagyon nem tartotta korrektnek, mert az egyik kérdésre a választ komolyabb mértékelméleti oktatás nélkül esélytelen a hallgatóság megérteni, csak „beseggelni” tudja, ami szerinte nem helyes. Leírta, hogy ő eme véleményét a tárgyfelelőssel is megosztotta. A hallgatóság ezek után egyöntetűleg esett a torkának, hogy „milyen köcsög vagy, most ha új kérdések lesznek, mi lesz velünk...”.

--
blogom

Engem az a vonal, amit ti oktattok infón annyira nem vonz, így nem is kerültem a szükségesnél közelebb a MIT-hez.

Digit2-ből típuspéldás seggeléssel mentem át, kettessel, de ez az én saram is, nem érdekelt egyáltalán. Őszintén, ott meg kellett volna buktatniuk többször is.

Szántóval, s a mérésekkel kapcsolatban pedig sosem tudom, mit gondoljak. Az egész tárgynak van egy olyan „minden számonkérés csak a látszat kedvéért van” feelingje, szemléletformáló jellege. Egyszer volt problémám itt, akkor azt segített konstruktívan megoldani, ellenben nagyon sokan panaszkodnak rá a beugrói miatt. (Idén a Mérés3-on a Thevenin helyettesítő kép miatt akadtak rá ki sokan, például, nem tudom, mennyire jogosan).

A tárgyaitok olyan szempontból a jobbak közé tartoznak, hogy, bár teljesíthető a „seggelős” módszerrel, nagyjából azonos energiabefektetéssel hozható a tanulom, megértem oldalról is. Segédanyag többnyire van, normális, nem összehányt diák. Ha az előadó nem szimpatikus, akkor is meg tudom tanulni, ha meg akarom.

Ez például, a fenti „mértékelméletes” példára, vagy rengeteg más tárgyra már messze nem igaz, s ez kifejezetten idegesítő.
--
blogom

az első szűrő az egyetemen kapott jegyeim, leckekönyvem, ott eltöltött éveim lesznek.

mondj jobbat, hogy a leendo munkaltatod mit nezzen. Azt inkabb ne mondd, hogy tegyen eled 1-2 megoldando feladatot...

Én nem akarom kétségbe vonni, hogy az előadók, mind, nagyszerű szakemberek, matematikusok, kutatók, mérnökök, stb.

en (2 diplomaval a zsebemben) igen

nem a leadott anyag konstruktív alkalmazását, hanem az elmúlt 2-3-4 évnyi zh-sorok beseggelését várják el.

ha az adott felev ismeretanyagaval nem lehet megoldani az aktualis zh-t (es ebbol a szempontbol tokmindegy, hogy hany eve ugyanazt a feladatsort nyomja a tanar), akkor tegy panaszt, kerj fogadoorat, whatever (pl. kerdezd meg az evfolyamtarsaidat, hogy nekik hogy sikerult, tuti nem mind copycat).

Ellenben azt nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ez a rendszer így jó, és sérthetetlen.

nem is kell, nyilvan nem az

ha nem képes felülvizsgálni a saját munkáját, elismerni, hogy elbaszott valamit 600 hallgató előtt, csak paraszt módon leoltani a hallgatót, aki erre figyelmeztette, az nem lesz jó oktató.

igy van, de ez meg mindig nem magyarazza meg a te produkciodat, nem oka annak...

--
"Pont attól akartam megkímélni magam, hogy gondolkodni kelljen ;)" (lajos22)

Csak az adatb-hez reagálnék most, mert így is hosszú post lesz és talán ez az egyik legmegosztóbb tárgy amivel találkoztam. Összeszedtem a pozitívumokat és negatívumokat a tárggyal kapcsolatban, ahogyan én látom őket:

Pozitív:
- A ZH-n a valós tudást mérik a típusfeladatok megoldási képessége helyett
- A tárgyat nem lehet teljesíteni a teljes anyag alapos ismerete nélkül

Negatív:
- Típusfeladatok vannak, úgy próbálják kivédeni azok bemagolását, hogy nem engedik a hallgatóknak a korábbi ZH-k egymás közötti megosztását. Persze nem hivatalos úton ZH pakkokat lehet egymástól beszerezni, amikben igenis fel lehet fedezni az ismétlődő feladat-típusokat. A valós megoldás az lenne, ha minden ZH-ra új feladatokat állítanának össze. Az is segítene, ha a gyakorlatokon ZH szintű feladatok is megoldásra kerülnének, ugyanis amikor én hallgattam a gyakorlatokon csak sokkal könnyebb feladatok voltak. Gondolom az az elképzelés, hogy az egyszerű feladatokkal is meg lehet tanítani az alkalmazandó technikákat, a ZH feladatok "csak" összetettebbek, aki tudja a gyakorlatot annak a ZH is menni fog. Ide kapcsolódik, hogy a ZH-n tudatosan van a 6-ból 2 olyan feladat, aminek megoldását a hallgatók többségétől nem várják el a nehézségük miatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatók többségének 4 feladatból kell elérnie a megfelelő pontszámot. Ha jól emlékszem a ZH-n elért pontszám nem számít bele a vizsgajegybe, így azoknak sem éri meg a nehezebb feladatokkal vesződni, akik meg tudnák azokat oldani.
- A tárgyat szinte lehetetlen teljesíteni a hivatalos jegyzet megvásárlása nélkül. Az előadásokon nem hangzik el a teljes anyag, ami elhangzik az se tesz hozzá a jegyzethez, más segédanyag nincs. Tudtommal az USA-ban az a rendszer, hogy a hallgató készül az előadásra, így azon nem arra megy az idő, hogy az előadó ismételje a jegyzetet, hanem alaposabban el lehet magyarázni a nehezen megérthető részeket és lehet válaszolni a hallgatók felmerült kérdéseire is. Na ez nálunk addig nem fog működni, amíg a szemléletváltás nem csak a hallgatók, de az oktatók részéről is meg nem történik.

( asch v | 2014. 12. 18., cs – 10:45 )

És a pótzárthelyi mit érdekel téged? Oda csak a csibészek mennek.

Nem ertek egyet.

Annyit latsz, hogy ok tudnak valamit amit te nem.

Amit me'g kikovetkeztethetsz: ok meg kepesek oldani a hasonlo feladatokat is. Illetve azokat is, amelyeket megtanultak de eppen nem fordultak elo a ZH-n. Illetve az azokkal analog feladatokat is. Ami egyreszt sokkal tobb, mint amit te tudsz, masreszt pedig nagyjabol lefedi az elvart/szukseges szintet.

Es igen, magantanarral sokkal hatekonyabban mukodik. Nem, a hatekonysag nem bunos, hanem hasznos dolog.

Amugy szeritem te is probald vegig az elozo evi vizsgakat/ZH-kat. Kituno szintmeroje annak, hogy milyen szinten allsz az anyagban.

( rpsoft v | 2014. 12. 18., cs – 13:05 )

Akkor engedj meg egy hozzászólást a barikád másik oldaláról is (bár idén nem tartok gyakorlatot senkinek). Én úgy gondolom, hogy a gyakorlaton bemutatjuk a típuspéldákat, a házi feladatokban meg lehet továbbgondolkodni. Az egyetemi szakját mindenki maga válaszotta, én feltételezem, hogy azért, mert érdekli, és meg akarja tanulni, esetleg egyszer majd abból kell megélnie. Az anyagot úgy választom ki, hogy olyan módszerrel megoldható feladatok legyenek benne, amik a későbbi szakmai életben hasznosak (legalábbis nekem ez a tapasztalatom).
A zh-ban nem nagyon hiszek, leginkább úgy gondolom, hogy ezzel adjuk meg a császárnak, ami a császáré. A házi feladatok alapján úgyis tudni fogom, hogy ki az, aki valamilyen bemagolós-potyautas-módszerrel szerezte a jó zh-eredményt.

Megkérdezhetem, hogy hol, s mit tanítasz?

Ez egyébként szép, s jó, s a legboldogabb én lennék, ha így lenne az egyetemen (az egész végén egy szóbeli vizsga, ahol ténylegesen képbe kerül a vizsgáztató/oktató/gyakorlatvezető/tárgyfelelős is a hallgatók tudásával, s a hallgató is a sajátjával).

A szomorú, hogy a fentiekből a tárgyaink többségénél ki van hagyva a házi feladat, van egy zh-val azonos típusú vizsga, és az egész feladatmegoldásosdit a „hogyan?” helyett a „miért így?”-re hegyezzük ki.
--
blogom

Ne haragudj, nem bírom ki hogy ehhez ne szóljak hozzá. Azt hiszem hogy nem csak a hallgatók, de az egyetemi oktatók is fordítva ülnek a lovon.

Hibás elképzelés amit te is írtál hogy "megmutatjuk a típusfeladatokat" (sokszor még előadás helyett is ...) és a többit oldja meg a hallgató. Állítom hogy százszor többet ér egy jól eltalált hasonlat, magyarázat, az összefüggések felvázolása mint a típuspéldák mutogatása. A típuspéldákat kinézem a segédanyagból, leszedem a netről, megoldom magam - amióta tudok olvasni ez nem jelent problémát. Sok száz oldal anyagban megtalálni az összefüggéseket, rosszabb esetben anyag hiányában egyáltalán rájönni hogy mit kell keressek, mi az amiről tanulunk, na az nehéz. De ez a legritkább esetben hangzik el előadáson.

A másik a számonkérés. Mert az általában szimplán szar. Mielőtt még lefikáznának had mondjak el (szintén BME-s) sztorit: Analízist meg matekot elég sokat tanultam középiskolában, át is látom, szeretem, tudom mit várhatok, ábrázolni tudom, és látom megoldás menetét is. De ez a számonkérésekben ez egyáltalán nem számít, a prof úr egyedül a végeredmény számokat értékelve meg is vágott mint a szar. Természetesen egy számológépet vagy táblát használni az már szentségtörés, papíron kell szopórollerezni, időre. Tény hogy ez nekem így nem is ment. Keresztféléven azzal kezdték hogy számológép kiadott segédlet használható. Összesen még 2 alkalommal voltam bent a félév során tájékozódni. Simán, elsőre 95% fölötti vizsgával zártam a keresztet. A prof meg is kérdezte hogy lehet ez. Úgy, hogy aki egyenesen tartotta az egy begyöpösödött, megfáradt, oktatás helyett típuspéldákat táblára dobáló fasz volt.

Elnézést a hosszas kitérőért de azt hiszem talán ez mutatja meg a legjobban a magyar egyetemek(? vagy csak BME?) problémáit. Nincs célkitűzés, nincs tananyag, nincsenek indoklások, nincsenek jó magyarázatok. Magoltatás, sablonszámonkérés, felesleges kegyetlenkedés van. Őszintén szólva, azóta nem is veszem komolyan a dolgot - legyen meg a kettes-hármas, én meg tolom a projektjeimet. Nincs értelme, az egyetem általában úgysem akar tanítani, pláne nem pozitívan értékelni bármit is.

Természetesen vannak kivételek, jó példák is. Ha már előttem is nevesítettek akkor Katona Gyula előadásait például imádtam. Ott az összefüggések hangzottak el, és nagyon jó alap volt amire lehetett rátanulni. Ráadásként ott még - az amúgy rettegett - vizsga is nagyon korrekt volt. Tény hogy nekik is sokkal több energiájukba került (volt vagy 5-10 vizsgáztató, meg felügyelők, meg sok alkalom) de ott valóban a tudást tükröző jegyeket osztottak (egyébként elég magas bukásarány mellett) Sajnos ilyen színvonalas tárgy azóta sem volt több, de majdnem ilyen jók azért akadnak.

Nem állítom hogy csak az egyetem a hibás, és a hallgatók tökéletesek. Sőt ismerve az évfolyamtársakat, vagy a felét én is kirúgnám. - elnézést kérek - De azt viszont állítom hogy az egyetem és a profok a legritkább esetben segítik a hallgatókat a tanulásban, ehelyett önkényes-elavult-alkalmatlan mércéket támasztanak amiket "csak valahogy meg kell ugrani" és ezt olyan módon kérik számon, hogy a vizsgák teljesítése és a tudás között nyomokban sincs összefüggés.

Elnézést a hosszú posztért, egy mondatban: Alkalmatlan professzorok oktatnak igazságtalan rendszerben motiválatlan diákokat rendkívül pontatlan, szigorúan negatív visszacsatolás mellett. És ebben próbálj életben maradni - pláne fejlődni.

( flimo | 2014. 12. 18., cs – 23:17 )

Két nagy hibát követtél el. Az első, programozó akarsz lenni (legalábbis ez jött le), mégis a BME-re mentél. A második, azt hiszed, hogy jó szakember attól leszel, ha pöpecre megtanulod azt, amit az egyetemen eléd tolnak. Közben meg, ha az a másik srác azért csak kettessel, típusfeladatokat beseggelve ment át a vizsgái nagy részén, mert a maradék idejében projecteket tol, vagy elmegy gyakornoknak, akkor belőle lesz jobb szakember egyetemről kikerülve, hiába tudod jól az egyetemi anyagot, annak nagy része ugyanis elavult, jobb esetben szimplán csak felesleges.

"hiába tudod jól az egyetemi anyagot, annak nagy része ugyanis elavult, jobb esetben szimplán csak felesleges."

Ez csak programozos szakokra jellemzo, mert ott amit tegnap kitalaltak az mar ma elavult, vannak azert lassabban fejlodo agak, ahol megfelel amit leadnak ott.

De egyebkent tokeletesen egyetertek a hozzaszolasoddal.

Két éve elkacérkodtam levelezős mechatronikai mérnökkel, az AutoCad 2001 nevű tárgy elvette a kedvem..

Sok helyen meg nem az anyag, inkább a felfogás, ami elavult, például differenciálegyenletek, ott elméleti fejlődés nem vagy csak minimális történt. Csak itt még le vagyunk ragadva a papíron megoldós, elméletet beseggelős módszernél, nyugatabbra meg nem tekintik szentségtörésnek, ha egyből azzal nyitnak, hogyan kapod meg az eredményt matlabban, az elmélkedést meg ráhagyják a matematikusokra.

Hehe, rákerestem. Félreértések elkerülése végett nekem nem az egyetemekkel van bajom, hanem a magyar egyetemekkel. Sajnos ez hatványozottan igaz a mérnöki szakokra, a szakma krémje az üdítő kivételektől eltekintve az iparban dolgozik, az egyetemeknek meg maradnak a 20-30 éves szintre beragadt profok. Meg az egész belterjes szemlélet, nem a tárgyakhoz keresik az embereket, hanem az emberekhez alakítják a tárgyakat.

Komolyan gondolom, aki programozó akar lenni, és nem olyan szinten, hogy új programnyelveket feleszt, az menjen el csillagász vagy alkalmazott fizikus szakra*, jelenleg az áll legközelebb ahhoz, ahogy szerintem egy rendes gyakorlati szakemberképzésnek kellene kinéznie, ha célirányosan tolja a dolgokat.

Ott megkapja legalább ugyan azt a matekot mint infon, csak elméleti maszlag nélkül (azzal csak az elméleti fizikusokat "gyötrik"), mellé programozást (c++/java), a matek használatát octaveban, később c++-ban, méréstechnikát, mikrokontrollereket, némi adatbázis, jelfeldolgozás, hálózatok. Közel sem annyi, mint ami egy infós szakon van a tantervben, de abban biztos vagyok, hogy amire a hallgatók 90%-a emlékezni fog két hónappal a vizsga után, az nagyjából azonos. Illetve van pár tárgy a fentiek közül, ami progmattal közös, csak a számonkérés más.

Szabvál kreditnek felvehet pár echte infos tárgyat, plusz tdk/diplomatémának keressen valami ütős projectet, attól függően milyen irányba akar elmenni. Pár példa: cern adatfeldolgozás, jelfeldolgozó szoftver részecskedetektorhoz, műhold elektronika építése, exobolygó keresés távcsőadatokban. A végzettek tekintélyes része eleve programozói pályán helyezkedik el, csak ők (mi) nem ezzel a kifejezett céllal jöttünk ide, pedig ha jobb lenne a szak marketingje, teljesen reális alternatívája lenne egy progmat, műinfó szaknak, ha valaki gyakorlatiasabb képzésre vágyik.

*gondolom más infos beállítottságú termtud szak is megteszi, de erre volt rálátásom.

Jajj. Szóval: differenciálegyenletek terén bőven több az elméleti fejlődés, mint hinnéd, csak olyan sok az ahhoz szükséges alapismeret, hogy a mérnökképzésbe le sem szivárog. Talán annyi igaz abból, amit írtál, hogy a fejlődés nagy része nem az egzakt megoldások ("papíron megoldás") terén van, de nem is a "baltával beleszabom az egyenletet a matlabba, aztán megnézem mi jön ki" terén. Ha nem érted egy bonyolultabb egyenlet "lelkét" (az elméleti alapokat: szingularitások, stabilitás, ...) akkor általában NaN jön ki.

Egyáltalán nem azt mondom, hogy baltás módszert oktatnak, hanem hogy integráltan a diffegyenletek tanításának része, hogy amit táblán megold a tanár, egyből megy matlabba is. És nem az van, hogy megtanulja papíron kiszámolni, aztán ha az első munkahelyén leültetik egy számítógép elé, néz ki bután a fejéből.

Teljesen felesleges matlabot tanítani.
Ki tudja, hol lesz az a szoftver tíz év múlva, és ilyen tudást amúgyis két perc alatt fel tudsz szedni (been there, done that, igaz, rendszeridentifikációval).

Az egyetemnek - ellentétben sokak hiedelmével - nem az kell, hogy legyen az elsődleges célja, hogy megtanítson egy szoftvert használni, ami megoldja a problémádat. Hanem az, hogy meg tudd tanulni magadtól bármelyik, a probléma megoldásához létező szoftvert kezelni. Ja kérem, az egyetemre jelentkezők 60%-ának ez nem feltétlenül való.

Avagy Orosz, léptetőmotor.

"Teljesen felesleges matlabot tanítani."

Mármint mérnöknek? És nem mérnök informatikusra gondolok. Mert akkor óbazzmeg. Azt meg ne akard nekem megmagyarázni, hogy ha valakibe csak a papírba számolást verték bele, pikk-pakk mesteri szinten fog matlabot kezelni.

"Az egyetemnek - ellentétben sokak hiedelmével - nem az kell, hogy legyen az elsődleges célja, hogy megtanítson egy szoftvert használni, ami megoldja a problémádat. Hanem az, hogy meg tudd tanulni magadtól bármelyik, a probléma megoldásához létező szoftvert kezelni. Ja kérem, az egyetemre jelentkezők 60%-ának ez nem feltétlenül való."

Érdekes, ezt eddig csak magyar diplomásoktól, oktatóktól hallottam. Hol is vannak a magyar egyetemek? Segítek, a béka segge alatt keresd.

Ugyanis azt az amúgy nemes elgondolást, hogy legyen képes magától továbbfejlődni, a legtöbb helyen úgy valósítják meg, hogy egy ezer éves vagy sehol sem használt olcsó/ingyenes programot tanítanak meg, és "meg tudd tanulni magadtól" részt letudják azzal, hogy ha dolgozol, majd úgyis megtanulod, amit kell, mert azt a hulladékot, amit leadtam, már sehol sem használják.

Aztán a pályakezdő egyetemista első fél éve arra megy el, hogy a munkahelyén szintre hozzák abból, amit használnak, az a fél éve kiesett termelés, évi 1000 kezdő mérnökkel, 200-as nettó fizetéssel máris 2,4 milliárdnyi felesleges kiadás, mert a professzor urak nem méltóztatnak naprakészre hozni magukat. Szóval ez egyáltalán nem arról szól, hogy szegény diákokat feleslegesen dolgoztatják, hanem hogy a magyar gazdaság versenyképessége ilyenek miatt is siralmas, és ez közvetve kihat a te, én, meg a konyhásnéni fizetésére is.

"Avagy Orosz, léptetőmotor."

A magyar felsőoktatás szégyene, hogy az az ember még taníthat.

> Mármint mérnöknek? És nem mérnök informatikusra gondolok. Mert akkor óbazzmeg. Azt meg ne akard nekem megmagyarázni, hogy ha valakibe csak a papírba számolást verték bele, pikk-pakk mesteri szinten fog matlabot kezelni.

Pont ez a tudás, amit magadtól fel tudsz szedni. Ehhez nem kell egyetem.

> Ugyanis azt az amúgy nemes elgondolást, hogy legyen képes magától továbbfejlődni, a legtöbb helyen úgy valósítják meg, hogy egy ezer éves vagy sehol sem használt olcsó/ingyenes programot tanítanak meg, és "meg tudd tanulni magadtól" részt letudják azzal, hogy ha dolgozol, majd úgyis megtanulod, amit kell, mert azt a hulladékot, amit leadtam, már sehol sem használják.

Körbenéztem, mi pl. milyen ezeréves szoftvereket használunk. Leggyakrabban a Xilinx ISE 14-et szidják, hogy milyen rettenetes. Iparban még 10.3-at is használnak.

De teljesen mindegy, milyen szoftverrel csinálod a dolgokat. Volt olyan hallgatónk, aki Icarus Veriloggal akart házi feladatot szimulálni. Engedtük. A működési elve ugyanaz, a srácban meg volt annyi intelligencia, hogy nem kapott szívbajt attól, hogy nem ott van a "Simulate" gomb. (Mert nincs is olyan gomb, parancssoros)

Az egyetem nem fog téged megtanítani kattintgatni meg gombot nyomogatni. Azt viszont megmutatja, hogy mit is csinál egy program, ha te odakattintasz. Meg fogja tanítani, milyen paraméterek befolyásolják egy adott algoritmus működését/számítás eredményét. Érd

Ja, hogy ehhez az kell, hogy te is betegyél valamit?

> A magyar felsőoktatás szégyene, hogy az az ember még taníthat.

Még nagyobb szégyene lenne, ha kirúgnák. Tanított jó sokáig engem is. Ja, hogy neked is partnernek kell abban lenned, hogy tanuljál nála, és nem csak belédönti a tudást? Üdvözöllek a felnőtt világban...

"Pont ez a tudás, amit magadtól fel tudsz szedni. Ehhez nem kell egyetem."

Ilyen erővel mi az, amihez kell az egyetem? Ja tudom, a "szemlélet".

"Az egyetem nem fog téged megtanítani kattintgatni meg gombot nyomogatni. Azt viszont megmutatja, hogy mit is csinál egy program, ha te odakattintasz. Meg fogja tanítani, milyen paraméterek befolyásolják egy adott algoritmus működését/számítás eredményét."

Azt kell mondjam, ez a kivétel. Van terület ahol az is, ha egyáltalán szoftvert használnak. Örömteli, hogy nálatok így megy, de remélem érzed, hogy ez nem rendszerszíntű cáfolat..

"Még nagyobb szégyene lenne, ha kirúgnák. Tanított jó sokáig engem is. Ja, hogy neked is partnernek kell abban lenned, hogy tanuljál nála, és nem csak belédönti a tudást? Üdvözöllek a felnőtt világban..."

Hehe, vicces. Mármint a felnőtt világ. Miközben Orosz kezeli úgy a hallgatókat, mint gyerekeket, de legalábbis leszarja őket. Ahogy beszél, és viszonyul a dolgokhoz, nem való egy mai egyetemre. Nem 1980 van, ahol örüljön az ember, hogy engedték egyetemre menni. Ő a hallgatókból él, és a hallgatók nem azért fizetnek neki, hogy félőrült kiselőadásokat tartson arról, hogy szerinte a léptető bizbaszokat nem kéne oktatni, a kvantummechanika bezzeg. És ha kevesen jelentkeznek sajátérték számításra, azon se kezdjen el hisztizni, hanem folytassa az óráját, már csak azok kedvéért is, akik mertek jelentkezni. Aztán ha majd a vizsgán se megy, buktassa meg őket, de a diákok akik felvették az óráját teljesítették az előfeltételeket, ha kevesli a tudásukat, beszélje meg az előfeltételt oktató kollégájával a szabadidejében, lehetőleg hasonló stílusban. Szerintem a tárgy követelményeiben zh-k és vizsgák szerepelnek, nem pedig random közvéleménykutatások Orosztól, aminek ha nem tetszik a végeredménye behisztizik és nem folytatja az anyagot.

( vilmos.nagy | 2014. 12. 20., szo – 17:36 )

közben felhívták a figyelmemet arra, hogy a pótZárthelyi feladatsorában az adott feladat ugyanúgy volt elkúrva, mint a mateking.hu kiadott feladatai között.

Feladatsor: http://www.szit.bme.hu/~kela/valpzh_mo.pdf

Javaslom hozzá megtekinteni:

* http://www.mateking.hu/system/files/docs/markov-csebisev.pdf
a feladatsor második feladata szó szerint benne van, megoldva
a harmadik úgyszint, s az f(x) függvény ugyanúgy van elrontva (legalsó sorban 1<x-re lett javítva a zh írása közben)

* http://snag.gy/OskSA.jpg (pontosabban innen)
a feladatsor negyedik feladata, bár itt gondban lennék, hogy az egyik autókról szól, a másik meg esőről.

* http://www.mateking.hu/system/files/docs/csodalatos-bayes-tetel.pdf
innen a 03 számú feladatot, amit a feladatsorban az elsővel vessetek össze. Regisztráció után részletes megoldása is van, itt ni: http://www.mateking.hu/valoszinusegszamitas/teljes-valoszinuseg-tetele-…

Kíváncsi lennék, mekkora az esélye annak, hogy egy zárthelyi feladatsor feladatai 80%-ban megegyezzenek egy ilyen honlap példafeladataival.

Sokkal kevesebb ellenérzésem lenne az ilyenekkel kapcsolatban, ha úgy kezdenénk az első előadást, hogy „kedves hallgatók, a ketteshez (hármashoz, négyeshez) bőven elég, ha beseggelik ezen az oldalon fentlévő példafeladatokat.”.
--
blogom

"Sokkal kevesebb ellenérzésem lenne az ilyenekkel kapcsolatban, ha úgy kezdenénk az első előadást, hogy „kedves hallgatók, a ketteshez (hármashoz, négyeshez) bőven elég, ha beseggelik ezen az oldalon fentlévő példafeladatokat.”."

szerintem nem titkoljak az eloadok, hogy megeri a tipusfeladatokat gyakorolni. Fuggetlenul attol, hogy az interneten szerepelnek, hogy szo szerint adjak fel ujra, hogy egy zart/felnyilt/fizetos tanulokozosseg tud rola es te nem.